E L İ T E R J E S Z T É S

ÁNTSZ KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés. június 5-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Elıterjesztı: Dr. Bujdosó László tisztifıorvos

HATÁROZATI JAVASLAT A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés köszönettel tudomásul vette az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete tájékoztatóját Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Határidı: azonnal Felelıs: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

3 Közép-Dunántúli Régió.sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból fejlıdı térsége. 4 település alkotja, melybıl Komárom Esztergom megyében 76, Fejér megyében 8, Veszprém megyében 7 település található. Komárom-Esztergom megyét 7 statisztikai kistérség alkotja (. ábra), társadalmi gazdasági szociális szempontú felosztás alapján 4 dinamikusan fejlıdı, fejlıdı, felzárkózó kistérség. Ezen belül 38 dinamikusan fejlıdı település, 6 fejlıdı, 3 felzárkózó. Stagnáló vagy lemaradó státuszú település nincs a megyében. Az érintett lakónépesség szempontjából dinamikusan fejlıdı településen él a megye lakosságának 7 %-a, fejlıdı településen él %-a, felzárkózó településen %-a. A társadalmi gazdasági besorolás szempontjából a városok közül 7 dinamikusan fejlıdı, fejlıdı, felzárkózó kategóriába tartozik. A Komárom-Esztergom megyei települések száma lélekszám szerint csoportosítva a. ábrán látható. Megye Települések száma - - - - Összesen Komárom-Esztergom 7 6 76. sz. ábra

4 Demográfia, összehasonlító megyei adatok -7. Indikátor 3 4 5 6 7 Népesség száma 37 3555 35886 35544 34783 3536 3464 Élveszületés 56 87 8 7 74 57 34 Halálozás 3867 44 45 464 4 44 46 Csecsemıhalál ozás 3 4 Természetes fogyás/szaporo - -6-35 -85-38 -57 - dás Nyers élveszületési,3,4 8,,4,4,4,6 arány ( ) Nyers halálozási, 3, 3, 3, 3, 3,,8 arány ( ) Csecsemıhalál ozási arány 7,4 7,7 7, 7, 6,4 6,4 8, ( ) Természetes szaporodási -, -3,7-4, -3,8-3,6-3,8-3, arány ( ) Teljes fertilitási arány 37, 37, 34,5 38,5 38,8 38,8 3,8 ( ) Házasságok száma 35 48 37 37 365 37 8 Válások száma 5 78 83 5 87 848 8 Elváltak,,5,6,,8,7, aránya ( ) Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyvek 3. sz. ábra Komárom Esztergom megyében, a hét éves ciklus adatai alapján látható (3. ábra), hogy az élve születések száma 7-ben volt a legmagasabb. A természetes szaporodás, illetve a megyét is jellemzı, és az utóbbi évtized legnagyobb népesedési problémájaként jelentkezı természetes fogyás, nem folyamatosan bár, de lassú csökkenést mutat. A halálozás mértékének növekedése és az alacsony születési szám következtében a megyében a természetes fogyás 3-ban volt a mélyponton. A halálozások száma lényegesen meghaladja a születésekét. Az ezer lakosra jutó élveszületésbıl és halálozásból számolt természetes fogyás mértéke (-3, ) kedvezıbb az országosnál (-3,5 ). A megye demográfiai helyzetét összességében a népesség fogyása jellemzi. Az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt megyei mutatója (8, ), magasabb az országostól (5, ).

5 Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Komárom-Esztergom megyében, -7. Férfi Nı 3 4 5 6 7 3 4 5 6 7 67, 66, 67,4 67,5 67, 68,5 76, 75,8 75,8 76,3 76, 76,4 68,8 4. sz. ábra Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Magyarországon, -7. 76,3 Férfi Nı 3 4 5 6 7 3 4 5 6 7 68,5 68,3 68,3 68,6 68,6 6, 6, 76,5 76,6 76,5 76, 76, 77,3 5. sz. ábra Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyvek A halandóság szintjét a kormegoszlástól függetlenül a születéskor várható élettartam fejezi ki, mennél alacsonyabb ennek értéke, annál alacsonyabb a mortalitás nívója. Bizonyítottan kölcsönhatás van a jobb életesélyek és a gazdasági fejlıdés, a növekvı GDP között. A születéskor várható átlagos élettartam viszonya az egy fıre jutó vásárlóerı paritásra korrigált nemzeti össztermék alapján elvárt értékhez, az OECD tagállamaiban (6. ábra) 77,3 6. sz. ábra

6 A születéskor várható élettartam alapján a megyében élı férfiak és nık valamivel rövidebb életkorra számíthatnak, mint az országban átlagosan. 7-ben ez a különbség a nıknél év, a férfiaknál,4 év. A vizsgált ciklusban Komárom Esztergom megyében a nık több mint 7 évvel hosszabb ideig élhetnek, mint a férfiak, a 7. évi különbség 7,5 év. Az országos adat ebbıl a szempontból 8, év. A két nem közötti drasztikus élettartambeli különbség a férfiak és a nık életmódjának kiegyenlítıdése folytán csökkenıben van. Ez elsısorban a férfiak várható élettartamának lassú, és sajnos nem folyamatos emelkedésébıl adódik, s nem jelenti a nık élettartam kilátásainak romlását, bár hozzá kell tenni, hogy a hölgyek egyre inkább önveszélyes életmódja várható élettartam növekedésüket lassítja. A születéskor várható élettartam az elmúlt hat év alatt mindkét nemben minimálisan megemelkedett. A legtöbb európai országhoz hasonlóan a ma születı magyar fiúk egészségi esélyei a lányokéhoz viszonyítva egyre romlanak (Népegészségügyi gyorsjelentés 3 alapján). A születéskor várható élettartam Dél-afrikai Köztársaság India Oroszország Lettország Litvánia Egyiptom* Törökország Kína Brazília Románia Bulgária Észtország Magyarország Szlovákia Lengyelország Mexikó Horvátország Csehország USA* Szlovénia EU 7** Dánia Portugália Korea Anglia* Luxemburg Málta Görögország Belgium Finnország Írország Eurózóna 5** Németország Hollandia Ausztria Új-Zéland Izrael* Kanada* Norvégia Ciprus Svédország Olaszország** Franciaország Ausztrália Spanyolország Svájc Japán 35 4 45 5 55 6 65 7 75 8 85 7. sz. ábra

7 Komárom-Esztergom megye lakosságának kormegoszlása 8. január -én Férfi Nı 8-84 75-7 7-74 65-6 6-64 55-5 5-54 45-4 4-44 35-3 3-34 5- -4 5- -4 5-5 5 5 5-85-8-4 8. sz. ábra Komárom-Esztergom megye népességének 8. január -i adatok alapján származtatott kormegoszlása elöregedı társadalmakra jellemzı korfát mutat. (8. ábra) A két év alatti ötéves osztályköző korcsoport létszáma jelentısen kevesebb, mint az azt követı korosztályoké a 65-6 éves korcsoportig bezárólag. A körte alakú korfa az utóbbi évtizedek alacsony termékenységét jeleníti meg. A születéskor megfigyelhetı lánytöbblet valamennyi korcsoportnál továbbra is mutatkozik. Az új demográfiai korszak magyar sajátossága, hogy hazánkban a. ezredfordulón a legszembetőnıbb demográfiai jelenség a népesség lélekszámának természetes fogyása, ami abból származik, hogy az élveszületések száma kisebb a halálozásokénál. Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 6. január -jén Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 8. január -jén Férfi 5- -4 85-8 8-84 75-7 7-74 65-6 6-64 55-5 5-54 45-4 4-44 35-3 3-34 5- -4 5- -4 5- -4 Nı Férfi - 85-8 8-84 75-7 7-74 65-6 6-64 55-5 5-54 45-4 4-44 35-3 3-34 5- -4 5- -4 5- -4 Nı 5 5 5 5 5 5 5 5. sz. ábra Komárom-Esztergom megyei népesség korösszetételének összehasonlító ábrája Viszonylag új demográfiai jelenség a népesség öregedése, ez valójában a 65 évesek és idısebbek részarányának növekedését, és a -4 éves gyermekek proporciójának csökkenését

8 jelenti. A 5 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os arányát mutatja Komárom Esztergom megyében, a. évi és a 8. január -jei adatok alapján a. ábra. Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 7 Év 5 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os aránya Komárom-Esztergom megyében, és 8. január -jén Férfi Nı 5 év alatti 65 év feletti 5 év alatti 65 év feletti lakosság lakosság lakosság lakosság száma aránya száma aránya száma aránya Száma Aránya 753 8,5% 53,% 648 6,3% 563 5,% 8 463 5,5% 765,63% 8 4,7% 36 8,4% Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve. sz. ábra A 5 év alatti lakosság aránya Komárom-Esztergom megye népességén belül férfiak esetén -ben 8,5 % volt, ami 8. január -én 5,5 %-ra; a 5 év alatti nıi népesség aránya a -ben 6,3 %-ról, 8-ban 4,7 %-ra csökkent. Ezzel egyidejőleg a 65 év feletti lakosság aránya mindkét nem esetén emelkedést mutat. A férfiaknál,%-ról 8-ra,63%-ra, a nıknél 5,%-ról 8,4%-ra. 8. ábra). A népesség öregedésének demográfiai jelensége figyelhetı meg. Az idıs korosztály részarányának növekedése felveti emberhez méltó szinten történı ellátásuk gondját. Jól kimutatható a népesség egészét érintı elöregedési folyamat, bár a Komárom-Esztergom megyei lakosság körében az öregedési index (,3 %) az országostól kedvezıbben alakul (7,6%). A népesség korösszetétele társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt lényeges, az elöregedési folyamat kedvezıtlen hatással van többek között a foglalkoztatási struktúrára, növeli az idıskorúakkal kapcsolatos tennivalókat, növeli a szociális jellegő kiadásokat. A csökkenı számú aktív keresıre egyre nagyobb számú eltartott jut. H A L Á L O Z Á S Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép Dunántúli Regionális Intézete Egészségfejlesztési Osztályán ok- és kor-specifikus formában, nemenkénti és ötéves korcsoporti bontásban történik a halálozási adatbázis vezetése, mely objektív, hiteles, és összevethetı. A Központi Statisztikai Hivatal által hagyományosan szolgáltatott demográfiai adatokkal együtt képezi alapját nemcsak a mindenkori egzakt helyzetelemzésnek, - mely régiós és kellı számú adat birtokában kistérségi elemzés is lehet, hanem a lakosság egészségi állapotára ható intervencióknak is. Ez nem közömbös a célzott egészségügyi fejlesztések forrásallokációi miatt sem. A népesség egészségi állapotának a halandóság megbízható, pontos, de korlátozott értékő mutatója. Magas halandóság általában a populáció rossz egészségi állapotára utal, míg alacsony mortalitás pedig többnyire a népesség jó egészségi állapotát jelzi. A mortalitás földrajzi differenciái inkább a szociális, mint a fizikai környezet következtében kialakult egyenlıtlenségeket mutatják. Standardizált halálozási mutató alakulása Komárom-Esztergom megye kistérségeiben 7. évben bekövetkezett összes halálozásra vizsgálva

. sz. ábra A kistérségek különbségeit szemlélve a 7. évi standardizált halálozási mutatók alapján megállapítható, hogy a Tatai és a Komáromi kistérségben alakultak legkedvezıbben a halálozási viszonyok, az SHH 7,6 % illetve,3 %, azaz az országos %-hoz képest alacsonyabb volt. A legkedvezıtlenebbül alakult halandóság a Kisbéri és az Oroszlányi kistérségben, itt az SHH 7,8 százalék illetve 4, % volt. Az összhalálozásra indirekt módszerrel számolt standard halálozási hányados (SHH) összehasonlító táblázata Standardizált halálozási Szignifikancia-teszt Z értéke hányados ffi-nı ffi-nı férfi nı férfi nı összesen összesen KEM 3,4 7,4 5,5,5 3, 3,4 KDR,4,7,5,,3 3 Országos. sz. ábra nagyon erısen szignifikáns, %-os szinten erısen szignifikáns %-os szinten szignifikáns 5 %-os szinten nem szignifikáns eltérés a várhatótól Ha a halandóság magasabb az országos átlagnál, az SHH több mint, százalék, ha alacsonyabb a halandóság, akkor kevesebb, mint, százalék. A standard halálozási hányados mutató a megye lakossága halálozásának és az országos átlagnak a viszonyszáma. Az indirekt standardizálás az összehasonlítás alapjául vett egész népesség korspecifikus halálozását vetíti ki, minden vizsgált lakosságcsoport saját kormegoszlására, azaz kiszámolja, hány halálozás történt volna a lakosságcsoportban. Komárom-Esztergom megyében az összhalálozásra indirekt standardizálással kapott standardizált halálozási hányadost vizsgálva, látható, hogy a Közép - Dunántúli Régió értékénél 3%-kal magasabb, az országos értékhez viszonyítva 5,5%-kal magasabb. (. ábra) A szignifikancia teszt Z értéke alapján elmondható, hogy a fentiekben említett megállapítások nagyon erıs illetve erıs szignifikancia mellett figyelhetık meg.

3. sz. ábra Haláloki struktúra a Közép Dunántúli Régióban 7-ban, -X évesek Halálok BNO- kód Férfi Nı Endokrin, anyagcsere betegségek E-E 5 7 Daganatok C-D48 76 4 Keringési rendszer betegségei I-I 355 36 Légzırendszer betegségei J-J 4 8 Emésztırendszer betegségei K-K3 67 47 Morbiditás és mortalitás külsı okai V-Y8 53 Egyéb halálokok n. a. 33 34 Összesen 734 6433 Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megyei statisztikai évkönyv, 7 4. sz. ábra:haláloki struktúra Komárom - Esztergom megyében 7-ben, -X évesek Halálok BNO- kód Férfi Nı Endokrin, anyagcsere betegségek E-E 4 64 Daganatok C-D48 56 45 Keringési rendszer betegségei I-I 5 36 Légzırendszer betegségei J-J 57 Emésztırendszer betegségei K-K3 3 43 Morbiditás és mortalitás külsı okai V-Y8 53 54 Egyéb, felsorolásra nem kerülı halálokok - 34 Összesen 77 3 A halálozás 6. évi kiemelt nyers mutatóit közöljük a 3. és a 4. számú ábrákon a Közép- Dunántúli Régió és Komárom - Esztergom megye területére vonatkozóan. A haláloki struktúra az utóbbi évtizedekben stabilnak bizonyult. A rosszindulatú daganatok, a keringési rendszer, a légzı rendszer, az emésztırendszer betegségei és az erıszakos események (balesetek, öngyilkosság) okozták az összes halálozás 4 %-át (Komárom- Esztergom megyében 7-ban 46 halálozás).

5. sz. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, -X éves férfiak, 7. Morbiditás és mortalitás külsı okai 7% Emésztırendsz er betegségei % Légzırendszer betegségei 4% Egyéb halálokok 6% Endokrin, anyagcserebete gségek % Daganatok 7% Keringési rendszer betegségei 44% 6. sz. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, -X éves nık, 7. Morbiditás és mortalitás külsı okai 3% Emésztırendsz er betegségei 7% Légzırendszer betegségei 3% Egyéb halálokok 7% Endokrin, anyagcserebete gségek 3% Daganatok 3% Keringési rendszer betegségei 54% A haláloki struktúrát nemek szerint vizsgáljuk a 5. 6. ábrán. A keringési rendszer betegségei a férfiak halálozásának 44%-át, a nık esetében 54%-át okozták, ezzel a haláloki gyakorisági lista elsı helyét foglalva el. A vezetı halálokok második helyén a rosszindulatú daganatok állnak: a férfiak halálozásának 7%-át, a nık halálozásának 3%-át adták. Az emésztı rendszer betegségei miatti halálozás a férfiak körében 7-ben %, a nık körében 7% részarányt tesz ki. A légzı rendszer betegségei okozta halálozás 4 illetve 3%. A keringési rendszer betegségei közé a szív, az agyi erek betegségei és a szervezet egyéb részeinek érbetegségei tartoznak: a legnagyobb hányadot a szívbetegségek képviselik, ezek után az agyérbetegségek következnek. Régebben sok ember halt meg a szívbillentyők betegségeiben, jelenleg a legtöbb halálozást a szívkoszorúér betegségei okozzák.

A keringési rendszer betegségei (BNO-: I-I) okozta halálozás Komárom Esztergom megyében,, a Közép-Dunántúli Régióban és Magyarországon, 85-7. 7. sz. ábra Forrás: Magyar Egészségadattár OSZMK A keringési betegségek miatti halálozás a férfiak esetében 7-ben az országos mutatót meghaladó, de a régiós értéktıl kedvezıbben alakult. A mutató szinte a vizsgált idıszak egészében meghaladja az országos értéket. (. ábra) A különbség az ezredfordulót követıen -ben éri el a maximumot. Azóta kismértékő csökkenés tapasztalható. A 5-ben azonban mind a megyei, mind a régiós és az országos értékek is nıttek az elızı évihez képest. Megjegyzendı ugyanakkor, hogy a nıknél csökkent a keringési betegségek miatti halálozás, ezzel együtt a 7. év mutatói a régiós és az országoshoz képest is rosszabbak. A vizsgált idıszak végére, 7-ra mindkét nemnél a megyei a régiós és az országos mutatók egyaránt csökkentek.

3 Kistérségi szív-érrendszeri halálozás, férfiak standardizált halálozás 8 7 6 5 4 3 4 5 6 7 7. sz. ábra Kistérségi szív-érrendszeri halálozás, nık standardizált halálozás 6 5 4 3 4 5 6 7 8. sz. ábra

4 A direkt standardizálás módszerével vizsgált szív- és érrendszeri halálozás Komárom- Esztergom megye kistérségeit összehasonlító grafikonjai, (7. 8. ábra) mutatják a kistérségek helyzetét egyrészt a régióban, - miszerint férfiak és nık esetén a régiós halálozási értéktıl eltérıen alakul a mutató a vizsgált kistérségben, másrészt összehasonlítást engednek a megye többi kistérségeivel a 4. és 6. közötti években. A vizsgált idıszakban a férfiaknál a Dorogi és a Tatai kistérségben volt a legkiegyensúlyozottabb a mutató trendje, azaz nem mutatott jelentıs változékonyságot, míg a nıknél a Komáromi, Dorogi és Tatai kistérségben. Kisbér és Oroszlány kistérségekben a nık körében a korábbi évekhez képest magasabb volt a halálozási gyakoriság. 7 évre csökkent a férfiak körében a keringési rendszer betegségei miatti halálozás gyakorisága az Oroszlányi kistérséget kivéve valamennyi kistérségben A daganatos betegségek (BNO-: C-D48) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 85-7.. ábra Forrás: Magyar Egészségadattár OSZMK A daganatok követelik a legtöbb áldozatot a keringési rendszer betegségei után. Az összhalálozás egynegyede rákhalálozás. A daganatos betegségek miatti halálozás Komárom- Esztergom megyében, a férfiak körében, az ezredfordulón tapasztalható javulást követıen, ismét nıtt. 7-ban a férfiak körében csökkentek, míg a nık körében emelkedtek az értékek a 6. évihez képest, megyei, régiós és országos szinten egyaránt. A területi különbségek azonban változatlanul fennállnak. Világviszonylatban százezer lakosból Magyarországon halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésben. emberbıl hozzávetıleg 3-35 rákban hal meg. A halálokok gyakorisági listáján a daganatok okozta halálozás országos, régiós és megyei vonatkozásban is a második helyen áll. A Komárom-Esztergom megyei kistérségek lakossága körében a rosszindulatú daganatok okozta halálozás gyakorisági mutatóit szemléltetjük a 4-6 között eltelt idıszak standardizált adatai alapján. (.. ábra) A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál megállapítható, hogy a férfiaknál a fıre jutó halálozás szempontjából az Esztergomi, a Kisbéri, a Komáromi és az Oroszlányi kistérségben magas az eltérés 7. évben. Nıknél az Oroszlányi és Tatai kistérségben figyelhetık meg alacsonyabb mutatók.

5 Kistérségi daganatos betegségek miatti halálozás, férfiak standardizált halálozás 6 5 4 3 4 5 6 7. sz. ábra 35 3 5 standardizált halálozás 5 5 Kistérségi daganatos betegségek miatti halálozás, nık 4 5 6 7. sz. ábra A Nemzeti Rákregiszter felé bejelentett új daganatos esetek közül, a legnagyobb számban elıforduló daganattípusok 7. évi eseteit szemléltetjük a sz. ábrán.

6 Komárom-Esztergom megyében 8-ban bejelentett új daganatos esetek, FÉRFIAK 3 5 48 3 5 5 86 ajak, szájüreg, garat együtt emésztıszervek légzı és intrathoracalis együtt 8 5 44 43 melanoma és bır egyéb emlı prosztata nyirok,vérk.szerv.és rok. szöv. Komárom-Esztergom megyében 8-ban bejelentett új daganatos esetek, NİK 5 3 5 5 8 6 5 33 35 5 ajak, szájüreg, garat együtt emésztıszervek légzı és intrathoracalis együtt melanoma és bır egyéb emlı méhnyak petefészek nyirok,vérk.szerv.és.rok. szöv A férfiaknál az emésztıszervi, a légzıszervi és a bır rosszindulatú daganatai, a nık körében az emlı, az emésztıszervi és a bır daganatai fordultak elı a legnagyobb számban és kerültek bejelentésre a Nemzeti Rákregiszter felé Komárom-Esztergom megye területén élı népesség körébıl.

7 A légzırendszer betegségei (BNO-: J-J) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli Régióban és Magyarországon, 85-7. Forrás: Magyar Egészségadattár OEK 4. sz. ábra A légzırendszer betegségei miatti halálozást vizsgálva megállapítható, hogy a -es évek második felétıl kezdıdıen mindkét nemben az országos szint alá került a megyei érték. Ebben a haláloki fıcsoportban - óta folyamatosan növekedés tapasztalható, mindkét nemben. 7-ben a férfiak körében csökkent, míg a nık esetében emelkedett a standard halálozási mutató. A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál tapasztalható, hogy légzırendszer betegségei okozta halálozás szempontjából, a férfiaknál a fıre jutó halálozás 7-re a kistérségek közül a Tatabányai és Kisbéri kistérségben emelkedett, a nıknél jelentısen csökkent Dorogi kistérségben és kisebb mértékben Tata kistérségben. (5. 6. sz. ábra)

8 Kistérségi légzırendszeri betegségek miatti halálozás, férfiak standardizált halálozás 4 8 6 4 4 5 6 7 5. sz. ábra Kistérségi légzırendszeri betegségek miatti halálozás, nık standardizált halálozás 6 5 4 3 4 5 6 7 6.sz. ábra

Az emésztırendszer betegségei (BNO-: K-K3) okozta halálozás Komárom- Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 85-7. Forrás: Magyar Egészségadattár OEK 7. sz. ábra A vezetı halálokok miatti mortalitás standardizált megyei értékeit a régiós illetve országos adatokkal 3 év távlatában összehasonlítva megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az emésztırendszer megbetegedései miatti halálozás a vizsgált idıszakot tekintve, mindkét nemben markánsan a régiós és az országos érték felett maradt,de 7-re a férfiak körébe csökkent. A magyar lakosság emésztırendszer betegségei miatti halálozása a haláloki sorrendben a harmadik helyen van a keringési rendszer betegségei és a daganatos halálozás után. A mortalitásban jelentıs szerepe van az alkoholos májbetegségnek és májzsugornak. A -es évek közepéig tartó emelkedést egy lassan csökkenı folyamat váltotta fel, amely elsısorban a férfi lakosságot érintette. 3-ban a régiós halálozási arány több mint %-kal volt magasabb az országosnál. Komárom - Esztergom megyében az emésztırendszer betegségei okozta halálozás mindkét nemben lassú csökkenı tendenciát mutat, de ennek ellenére magasabb mind a régiós, mind az országos értékhez viszonyítva. (7. ábra) (Kiemelkedıen magas volt az eltérés a -es évek elején. Nık esetében mintegy 5 százezrelékkel, férfiaknál közel 6 százezrelékkel magasabb a standardizált halálozási arány a régiós illetve országos értéknél.)

8. sz. ábra Kistérségi emésztırendszeri betegségek miatti halálozás, férfiak standardizált halálozás 5 5 5 4 5 6 7. sz. ábra Kistérségi emésztırendszeri betegségek miatti halálozás, nık standardizált halálozás 8 6 4 4 5 6 7 A Komárom-Esztergom megyei kistérségek lakossága körében az emésztırendszer betegségei miatti halálozás gyakorisági mutatóit szemléltetjük a 4-7 között eltelt idıszak standardizált adatai alapján. A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál (8. és. számú ábra) megállapítható, hogy a férfiaknál a fıre jutó halálozást tekintve a legmagasabb érték a kistérségek közül a Dorogi és az Oroszlányi, a nıi lakosság körében a Dorogi, Kisbéri, Komáromi és a Tatai kistérségben tapasztalható az elmúlt évhez képest magasabb standard halálozási mutató.

Morbiditás és mortalitás külsı okai miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli Régióban és Magyarországon, 85-7. 5 5 5 8 5 8 6 8 7 8 8 8 3 4 5 6 7 8 3 4 5 6 7 8 5 8 6 8 7 8 8 8 3 4 5 6 7 8 3 4 5 6 7 S ta n d a rd iz á lt h a lá lo z á s fı re megye régió Magyarország Férfiak Nık Forrás: Magyar Egészségadattár OEK 3. sz. ábra A külsı okok miatti halálozás mutatóinál mindkét nemben lassú folyamatos csökkenés tapasztalható, a megyei érték a régiós és az országos szint alatti. A többi megyével összehasonlítva is viszonylag kedvezı,( Gyır-Moson-Sopron, Zala és Szolnok megye mutatói alacsonyabbak). A külsı okok miatti halálesetek számát a motoros jármőbalesetek és az öngyilkosságok száma határozza meg. A vizsgált széles periódusban a megyei mutató mind az országos, mind a régiós helyzethez viszonyítva kedvezıbben alakul e halálokot tekintve (3. ábra) a nık körében. A férfiak esetében a standard halálozási mutató magasabb a régiós és az országos értékhez viszonyítva is. A területi különbséget a 3. és 3. sz. ábra szemlélteti. Szembetőnı emelkedés mutatkozik a férfiak körében Esztergom, Komárom, Oroszlány és Tatabánya kistérségben, míg a nık körében a Tatai és a Dorogi kistérségben.

Kistérségi, külsı ok miatti halálozás, férfiak standardizált halálozás 8 6 4 8 6 4 4 5 6 7 Kistérségi, külsı ok miatti halálozás, nık standardizált halálozás 6 5 4 3 4 5 6 7 3. sz. ábra

3 Komárom-Esztergom megyei kistérségek összhalálozási standard halálozási arányszáma 4-7. A Komárom Esztergom megyei kistérségekben az összes halálozást vizsgálva a fıre veített standard halálozási hányados a Kisbéri és az Oroszlányi kistérségben a legmagasabb. A közelmúlt idıszakban a klíma-egészségügyi vizsgálatok elsısorban a meleg idıszakok a hıségnapok, a hıhullámok, a hıexpozíció egészségi hatásainak kérdéskörei kaptak elsıbbséget. Valószínősíthetı, hogy a hıhullámok különbözı hatással lehetnek a mortalitásra, az intenzitásuk, idıtartamuk, az évszakon belüli elıfordulásuk és más jellemzıik függvényében. Ezzel kapcsolatban végeztünk vizsgálatot A klímaváltozás közvetlen egészségi hatásainak vizsgálata Magyarországon, ezen belül a Közép Dunántúli Régió lakossága körében címmel. A hıhullámok halálozásra gyakorolt hatásainak felmérése során a többlethalálozás vizsgálatára fókuszáltunk, két év, a 6. és a 7. év nyári hónapjainak halálozási adatainak, a Halottvizsgálati Bizonyítványok alapbetegség szerinti, tehát nem közvetlen halálok szerinti besorolásával szerzett adatok és a napi meteorológiai adatok deszkriptív feldolgozásával. A többlethalálozás vizsgálatakor a hıségnapi tényleges, kórházi valamint otthoni körülmények között történt halálozást, egy választott alapszinthez viszonyítva mértük. A választott alapszint ez esetben, a hővösebb, 5 C o alatti napi átlaghımérséklető napokon regisztrált napi halálozások átlagértéke. A napi többlethalálozás tehát az adott napi halálozás és a hővösebb napok átlagos halálozásának különbsége volt. Az adatok korcsoportos és nemenkénti bontásban is rendszerezésre kerültek. Korábban már feltételeztük, hogy a nyár elején bekövetkezı hıhullámoknak nagyobb hatása lehet a halálozásra a késıbbi idıszakokhoz képest.

4 A többlethalálozás a vizsgált két év nyári hónapjainak adataival is jól érzékelhetı, 6-ban,3%, 7-ben,6% becsült értéket vesz fel. Korábbi elemzı tanulmányok nagy erıssége volt a hosszútávú idısor, adathalmaz megléte. Ezáltal a hıhullám hatások becslése és meghatározása nagy pontossággal lehetséges. Ugyancsak lehetséges, hogy a hıségküszöbök és a hıhullámhatások idıvel változnak különbözı tényezık hatására, mint pl. a népesség kora, elöregedése, vagy a hatással szembeni adaptációja miatt (akár viselkedési, akár fiziológiás alkalmazkodásról van szó). Régiónkban 6. és 7. év nyarán a becsült halálozási többlet számszerősített értéke 33 és 8 eset. A hıségnek tulajdonítható hatásbecslés során tapasztalható, hogy a halálhoz vezetı legnagyobb hıségterhelés nem a hıhullámok alatt következik be, hanem elszigetelt forró napokon (egyes kiugró hımérséklető napokon), vagy más idıszakokban, amikor a hımérséklet valószínőleg kisebb, de ezek az idıszakok nagyobb gyakorisággal fordulnak elı. Fontos, hogy mőködjön a nagyobb lélekszámú városokban hıségre figyelmeztetı rendszer, csökkentve az általános nyári hıségidıszaknak a mortalitásra gyakorolt hatását. A népegészségügy legfıbb feladatának, a lakosság egészségi állapotának a lehetı legnagyobb mértékő javítása, mely a megfelelı mortalitási és morbiditási elemzések felhasználásával történhet. Elvégzett vizsgálatunk megállapításai is alátámasztják a kérdéskör vizsgálatának fontosságát. A figyelem ráirányításával szempont lehet a Régióban élı lakosság egészségi állapotának és életminıségének javítására szolgáló intervenciók tervezésében, és adalék, mely segítheti a jövıbeni eredményes felkészülést a hıhullámokra, továbbá a kórházak számára a hıségtervek frissítését, módosítását. M O R B I D I T Á S Az alábbi táblázatokban feltüntetett morbiditási adatokat az Országos Háziorvosi Adatgyőjtı Program keretében a háziorvosi praxisok adataiból rögzítettük.

5 Komárom megye kistérségei nıi lakosságának prevalencia adatai Betegségek BNO X szerint Kisbér Komárom Dorog Esztergom Oroszlány Tata Tatabánya prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı -Vashiányos anaemia (D5) 5,456,55857 7,438365 5,387 4,748 7,533 8,8434 A csontsőrőség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M8-M85) 35,34 37,6367 53,75386 35,448 48,687 4,3546 4,64665 A máj betegségei (K7-K77),54878 8,3474838 3,454647,7554385,33437,3663845 7,7783683 A vér és vérképzı szervek betegségei és az immunrendszert érintı bizonyos rendellenességek (D5-D8),5 34,747 33,4364 3,5564 3,4376 36,36643 6,863 Alzheimer-kór (G3),3675,463483,3563787,34675,6865,846438,345464 Asthma (J45),438445,376 7,583735 7,4468,375335 7,56467 4,57735 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46) 3,8634 4,477633 3,78434 5,488,7873,77444 6,535 Cerebrovascularis betegségek (I6-I6) 3,37433 35,54534,875,666 3,68 7,756 36, Deformáló hátgerinc-elváltozások (M4- M43) 3,43664 7,3385 6,43455,433865 4,748 36,547763 6,7585 Diabetes mellitus (E-E4) 67,434 77,356 75,43355 5,4678357 64,78 68,5664 66,56776 Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E-E35),376,55655 3,33,67888,6857,4837686,78638 Epilepsia (G4) 3,86454 4,67863 5,868 3,8685548 4,577 4,6553885 4,6773 Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G-G6),888 3,4747,63447375,763586,33533,667654,7637535 Fiatalkori ízületi gyulladás (M8),376,45387,375865,746338,83655,436445,546

6 Komárom megye kistérségei nıi lakosságának prevalencia adatai Betegségek BNO X szerint Kisbér Komárom Dorog Esztergom Oroszlány Tata Tatabánya prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı Fibrosis cystica (E84),75758,34747,6454,38684 Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N-N8), (N-N6) 5,6 7,654836465 5,36534 7,77868 5,83 5,8445 5,447786 Gümıkór és a gümıkor következményei (A5-A) és (B),376,7776746,77546,383548,836555,487335,488743 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K5-K8) 3,8634 3,4345 8,6558 5,6583 3,5835567 5,7677,86 Idült alsó légúti betegségek közül (J4-J44),83 5,65,7857,5653 3,465 7,756 33,776436 Idült rheumás szívbetegségek (I5-I),5463,7776746,38755,878774,4477 3,3857356,544745 Ischaemiás szívbetegségek (I-I5) 6,76 7,8678 8,657638 77,73553 7,356568 75,37,878477 Köszvény (M) 6,857 6,87446 3,6688,878 4,468755,5563 3,486448 Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) 4,7877 5,543 4,555,565558 8,576 7,4475 68,37655 Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I-I5) 5,4 84,446764,57 3,7555 6,48 8,456 33,34475 Mentális retardatio (F7-F7) 4,36544 4,3788 3,6858437 3,3584568,486863 4,578573 4,654863 Nem fertızéses vékony- és vastagbél gyulladás (K5-K5) 3,65784 4,75365344 4,63568 3,443438337 8,365 8,878585 5,5547

7 Komárom megye kistérségei nıi lakosságának prevalencia adatai Betegségek BNO X szerint Kisbér Komárom Dorog Esztergom Oroszlány Tata Tatabánya prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı prev. nı Pajzsmirigy rendellenességei (E-E7) 3,5375 36,484643,757 6,344484 6,536 3,43835 3,575 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F-F) 3,86454,755857 3,44488 5,567557,68655 5,57586 3,45433 Rosszindulatú daganatok (C-C7) 5,884 5,633 3,6,85543 8,534 6,856 5,85787 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F-F) 5,6837558 4,755778 3,756753 5,33 5,3448 3,675658 5,58836 Sclerosis multiplex (G35),3675,8686778,63756,4676748,8355,57586,488743 Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M5, M6) 5,7743 4,63487 5,67488 5,444884 4,577 7,43657533 4,8634 Spondylopathiák (M45-M4) 85,466,484456 4,57757 4,584743 8,583 5,6838,87686 Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I3),57786 5,4574 7,655753 4,45,344 7,433374,54748 Vakság és csökkentlátás (H54) 4,573,66334 5,8866,786 4,857377,487335,378743 Veseelégtelenség (N7-N),84877,3776385 4,3,6357833,7444,487335,4637 Vezetéses típusú, idegi eredető és egyéb hallásvesztés (H, H) 3,786 5,5667 6,53468 7,4838856 6,6684 6,584643,474473 Vírusos májgyulladás (B5-B),45475,66568,8355437,3554857,73866,4578,6783

8 Komárom megye kistérségei férfi lakosságának prevalencia adatai Betegségek BNO X szerint Kisbér Komárom Dorog Esztergom Oroszlány Tata Tatabánya prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi -Vashiányos anaemia (D5) 6,435,63663,558667,8483 4,45 7,474747 3,75467574 A csontsőrőség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M8-M85),66756856 3,56448477 7,6555 6,6454 6,76387,684656,33847 A máj betegségei (K7-K77) 3,54583,686455 8,4354 4,476 3,73 3,67577 3,786835 A vér és vérképzı szervek betegségei és az immunrendszert érintı bizonyos rendellenességek (D5-D8) 7,653835,74838 6,874584 4,8767 8,438653 5,684656 8,747 Alzheimer-kór (G3),4575,365833,36788,383435583,46663,3366 Asthma (J45) 5,76 3,6576 8,3837567 7,38534586 4,474635 6,66666667,7746 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46),4384,8374,3755,456756,8733 7,75,6474 Cerebrovascularis betegségek (I6-I6) 4,35483,4677 3,5373785 4,665575,866 4,4785 34,46 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M4- M43) 8,7338 3,356568 5,346486,8374,74333 3,538 4,4 Diabetes mellitus (E-E4) 54,85875 67,7563 7,46746 4,75684 58,567853 64,84848 64,854 Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E-E35),68743,77775768,53757,567885,7668766,486774 5,7773875 Epilepsia (G4),33836 7,647445,537574 6,873464 7,857674 6,484848 6,448 Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G-G6),587854,7788 3,458,7458 3,4545,6455646 3,8754 Fiatalkori ízületi gyulladás (M8),838888,38885884,334,36788,383435583,5873587,756735

Komárom megye kistérségei férfi lakosságának prevalencia adatai Betegségek BNO X szerint Kisbér Komárom Dorog Esztergom Oroszlány Tata Tatabánya prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi Fibrosis cystica (E84),845458,36444,473476,585886,548 Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N-N8), (N-N6),566646 4,57 3,373 6,6758883 5,8547 4,38433,64863 Gümıkór és a gümıkor következményei (A5-A) és (B),587854 3,35454,4733547,46754565,536748,75767 3,544 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K5-K8) 3,654573 4,376 7,46863,435,676384 3,6784 3,38666 Idült alsó légúti betegségek közül (J4-J44),75488,8768635 3,858 5,685 36,688 8,637566 4,6635 Idült rheumás szívbetegségek (I5-I),838888,68564,87675,66846,4665644 3,3687837,563 Ischaemiás szívbetegségek (I- I5) 7,7847,7666883 7,4568 68,53566 78,4 65,4765,7645 Köszvény (M) 6,744 7,84385 5,665786 8,66354 3,85388 6,73843 4,785 Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) 46,868 57,7446537 37,477 3,67888 7,6486 68,63 6,3657 Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I-I5) 78,6866,5534673 38,8876 8,46667 6,54545 8,873,756 Mentális retardatio (F7-F7) 4,5548575 4,758536 3,7543 3,5563,765767 4,563463 4,7856 Nem fertızéses vékony- és vastagbél gyulladás (K5-K5) 3,5665675 3,4447 4,5677735 3,665845 8,438653 7,738538 5,48534

3 Komárom megye kistérségei férfi lakosságának prevalencia adatai Betegségek BNO X szerint Kisbér Komárom Dorog Esztergom Oroszlány Tata Tatabánya prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi prev. ffi Pajzsmirigy rendellenességei (E-E7) 3,6858377 5,343748 3,658337,744488 3,355635 6,6375664 4,5685 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F-F) 5,5767,83457,648374,74884 3,3688 5,684656,78433 Rosszindulatú daganatok (C- C7) 3,8745,43,6848437 8,656535,65736,65685,4746 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F-F),6777764 3,7563886 3,563386 4,354357,7776736 3,83578836 4,636353 Sclerosis multiplex (G35),737665,34447,365833,3333,7668766,77538,3366 Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M5, M6),6777764,57543746,37535 3,5773773,4665644,76476,7384 Spondylopathiák (M45-M4) 5,7344 63,77877 3,458 8,33758 8,638837 4,73545 3,58 Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I3),35763 6,77,64763,67837,83883 4,8735,53473 Vakság és csökkentlátás (H54) 3,36476,8558786 4,353,8675,364733 8,333333333,45633 Veseelégtelenség (N7-N),844753,846467 4,8573,736385,437883436,5873587,874657 Vezetéses típusú, idegi eredető és egyéb hallásvesztés (H, H) 3,6858377 5,737563 7,75 8,855673 7,5688344 6,484848,633 Vírusos májgyulladás (B5-B),6777764,8745566,548838,473476,4665644,6534353,444633

3 Mammográfiás szőrés Komárom-Esztergom megyében Komárom-Esztergom megyében a Szent Borbála Kórházban Tatabányán történt a mammográfiás szőrés. A MammAlba Kft (székhely: Székesfehérvár) Komárom-Esztergom megyében történı szőrıvizsgálatainak végzésére egyeztetı tárgyalásokat folytatott a Szent Borbála Kórház vezetıivel szőrıvizsgálat kapacitás-átadás érdekében, mely tárgyalások eredményeképp 8. februárban kezdte meg a Mamm-Alba Kft Mobil Szőrıállomása a mőködését. Komárom város és környéki település, majd az év második felében a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás 5 településének mobil emlıszőrése. Év Behívottak Megjelentek Összesen 45-4 év 5-54 év 55-5 év 6-65 év Megjelenési arány 8 3.36 fı 4 73 84 586 663 fı 4,8% 8. szakmai adatai a negyedéves jelentések alapján Visszahívottak Mőtéti javaslat Operáltak száma Benignus Malignus Malignus esetek korcsoport szerinti megoszlása 45-4 5-54 55-5 6-65 456 fı 58 3 4 7 3 8 6 Méhnyak szőrés A 8-as év a második periódus második éve volt. A szőrésre a behívás háziorvosi körzetenként történt a városok vonatkozásában, illetve településenkénti leválogatásokat is végeztünk. Minden szőrést megelızıen a háziorvost értesítettük, a körzetében élı célzott korosztály megszólításáról, egyben kértük, közremőködésével támogassa programunkat. Az önkormányzati egyeztetı megbeszéléseken felhívtuk a figyelmet a méhnyakszőrés fontosságára. Statisztikai adatainkat a régióban mőködı citológiai laboratóriumokhoz beérkezett kenetszámok alapján összesítettük. 8.év méhnyak szőrés statisztikai adatai Komárom-Esztergom megye vonatkozásában Lejelentettek Megjelentek ( 53 fı) Nem Nem 5-35-44 45-55- 65 év Értékelhetetlen Negatív negatív negatív 34 év év 54 év 65 év felett kóros egyéb.34 fı 8 7 33 43 75 35 36 36 A 8. évben a megjelenési arány 5,4 % volt.

3 A megjelentek körében 4 fı volt a behívási korcsoport alatti korosztályba tartozó. Méhnyakszőrés tekintetében a statisztikai jelentésekben továbbra sem jelennek meg azoknak a szőrt hölgyeknek az adatai, akiknél a magán-nıgyógyász, a háziorvosi, illetve a foglalkozásegészségügyi szolgálat keretében végezték el a szőrıvizsgálatot. A valós szőrési arány feltérképezése érdekében célszerőnek tartom az Egészségbiztosítási Pénztártól megkérni a cytologiai vizsgálatok számát, ami alapján teljes képet kapnánk az átszőrtség mértékérıl. A behívólevél lehetıvé tenné, hogy a magán-nıgyógyásznál elvégzett vizsgálatok is bekerüljenek a statisztikai jelentésekbe. Továbbá szerzıdést kellene kötni azon pathológusokkal, akik megfelelnek a feltételeknek, így nem lenne senki érdekeltté téve, azért hogy a szőrésre hívottat diagnosztikus citológiaként könyvelje el. Így reális képet kapnánk a behívottak megjelenésérıl. Fontos megtalálni azokat a hölgyeket, akik nem mennek el a szőrıvizsgálatokra. A Háziorvosi Szolgálatoknál megjelenı, veszélyeztetett korcsoportba tartozó hölgyeknél célszerő lenne általánosan felmérni a szőrıvizsgálatokhoz való viszonyulásukat kérdıív segítségével, amennyiben a háziorvosnak van információja a szőrésen részt vettekrıl. A szőrıvizsgálatok népszerősítése során hiányát éreztük a központilag kiadott információs anyagoknak, amit szerény lehetıségeinkhez mérten általunk összeállított és sokszorosított tájékoztatókkal, valamint civil szervezettıl kapott példányokkal igyekeztünk pótolni. Szájüregi daganatok megelızése- Modell-program A Közép-dunántúli régióból az Országos Tisztifıorvosi Hivatal és az Országos Egészségfejlesztési Intézet által meghirdetett modellprogramban az elızetes konzultációk alapján háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, fogszakorvos vett volna részt. A pályázati idıszakban azonban többen visszaléptek. Így a Közép-dunántúli régióból háziorvos és 5 fogszakorvos végezte a szőréseket, a vállalt heti szőrések átlaga, db, teljesített 4,7 db volt. A meghívásos pályázat céljáról mindenki pozitívan nyilatkozott, az alkalomszerő szőrés lakossági fogadtatása is pozitív volt régiónkban. Napi munkakapcsolatban voltunk mind az OTH, OEFI munkatársaival, a részünkre eljuttatott feladatokat elvégeztük, a résztvevı orvosokkal jó munkakapcsolatot sikerült kialakítanunk. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet által küldött kommunikációs háttéranyag továbbításra került a média és a kistérségek felé. Vastag- és végbélrákszőrés A vastag- és végbélrákszőrés modellprogramjainak biztató eredményei alapján sem indult meg az egész országra kiterjedıen. Számos lakossági telefon és háziorvosi érdeklıdés irányult a humán specifikus vérzés kimutatására szolgáló szőrıvizsgálat beindulásának idıpontjára vonatkozóan. A Komárom-Esztergom Megyei Rákellenes Egyesület (KORE) pályázaton nyert támogatással háziorvosok önkéntes jelentkezése alapján elindította a colorectális szőrést megyénk területén. Háziorvosi értekezleteken ismertették programjukat, terveiket. A szőrési koordináció és a szervezés területén cseréltek tapasztalatokat a szőrési szervezési asszisztens segítségével. A vastag- és végbélrákszőrés országos kiterjesztése jelenleg nincs napirenden. Veszprém,. június. Dr. Bujdosó László regionális tisztifıorvos