Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után

Átírás

1 Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után Néhány fontosabb megállapítás Józan Péter a)b) a) Az MTA doktora, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke. b) Központi Statisztikai Hivatal, MTA Társadalomkutató Központ, Budapesti Corvinus Egyetem Demográfiai Kutatócsoport. peter.jozan@ksh.hu A halálozások száma és a nyers halálozási arány az és 29 közötti időszakban a) Ezer %o , ,5 14, , 14, 13,5 13, 13 Halálozási arány , Halálozási arány 12, 1

2 A csecsemőhalálozások száma és az 1 élveszülöttre jutó csecsemőhalálozási arány és 29 között a) ,5 Ezrelék Csecsemőhalálozások száma ,1 4 2 Csecsemőhalálozási arány Csecsemőhalálozások száma Ezer élveszülöttre jutó arány A csecsemőhalálozási arány 59,2 százalékkal csökkent. Év 8 A SzVÉ a férfi, a női és az össznépességben az és 29 közötti időszakban a) 77, ,8 74,1 7 69,1 7, , Férfi-nő együtt Férfi Nő 2

3 A SzVÉ évi átlagos változása a második világháború utáni epidemiológiai fejlődés három időszakában a) Év,6,53,55,54,5,4,3,35,26,31,2,1,7 -,1 -,2 -,1 -,2 1948/ / / Férfi Nő Férfi, nő együtt A SZVÉ változása néhány kelet-közép-európai országban és az Európai Unióban az epidemiológiai fejlődés rendszerváltozás előtti: és utáni: b) közötti évek időszakában a)b)c) Év ,9 75,5 74,1 73, , ,4 4,8 5,1 4,6 73, 4,5 3, ,1 1,1,4 -, , , Csehország: Lengyelország Magyarország 1, , Románia 2,7, , Bulgária EU-15 a) A rendszerváltozás utáni időszak két részből áll, az elsőben csökkent, a másodikban nőtt a várható élettartam; a két rész országonként különböző időtartamú. b) Az oszlop feletti szám az elérhető, legutóbbi év SZVÉ-a; az oszlopokban lévő számok az SZVÉ változását jelölik a megadott időszakban. c) Az adatok a WHO HFA adatbázisából, az OECD adatbázisából és a KSH Demográfiai Évkönyv (DÉ) 28-ból, illetve Magyarország adatai a 29. évi DÉből származnak. 3

4 Összefüggés a születéskor várható élettartam és a vásárlóerőparitással korrigált egy főre jutó hazai össztermék (GDP) között az európai országokban és a többi OECD országban 27-ben o e : év RCH J IS CH I AUS F IL E S CDN M CY NZ A D B GR NL ROK FIN GB P SLO DK IRL USA N L 77 AL MEX HR CZ BIH MK SRB MNE AM BG RO GE TR PL H LV LT SK EST AZ 69 MD UA BY 67 RUS USD Korrelációs index:,83 p <,1 Forrás: Human Development Report 29, UNDP, Magyarország: 29, KSH adat. GDP EU országok EU-n kívüli európai országok Szovjet utódállamok Európán kívüli OECD országok Spanyolo. Olaszo. Svédo. Franciao. Belgium Hollandia Ausztria Luxemburg Ciprus Németo. Görögo Nagy Britannia Finno. Málta Írország Szlovénia Portugália Dánia Cseho. Lengyelo. Szlovákia 22. Magyaro. Románia Észto. Bulgária Letto. Litvánia A születéskor várható élettartam (SzVÉ) az EU országaiban a 28 körüli években a) 82,1 81,3 81,1 8,9 8,4 8,4 8,2 8,1 8,1 79,8 79,6 79,6 79,6 79,4 79,1 78,6 78,5 78,4 76,9 75,5 74,7 74,1 73,5 73,3 73, 72,4 71, a) Az Encyclopaedia Britannica 21 Book of the Year adatai; 21; p.:88. 4

5 A SzVÉ a világ 54 országában A születéskor várható élettartam (SzVÉ) 8, és 83, év között van 17 országban. Ország Legújabb Legújabb Legújabb SzVÉ Ország SzVÉ Ország adat éve adat éve adat éve SzVÉ Japán 28 82,6 Svédország 28 81,1 Ausztria 28 8,2 Spanyolország 28 82,1 Izrael 28 81, Kanada 26 8,2 Svájc 28 82, Franciaország 28 8,9 Luxemburg 27 8,1 Ausztrália 28 81,5 Norvégia 28 8,6 Ciprus ,1 Olaszország 27 81,3 Belgium 28 8,4 Új Zéland 26 8,1 Izland 28 81,3 Hollandia 28 8,4 A születéskor várható élettartam (SzVÉ) 74, és 79,9 év között van 18 országban. Ország Legújabb Legújabb Legújabb SzVÉ Ország SzVÉ Ország adat éve adat éve adat éve SzVÉ Németország 28 79,8 Szlovénia 27 78,6 Horvátország 27 75,7 Görögország 28 79,6 Portugália 28 78,5 Lengyelország 28 75,5 Nagy Britannia 27 79,6 Dánia ,4 Albánia 28 75,3 Finnország 28 79,6 Egyesült Államok 25 77,7 Szlovákia 28 74,7 Málta 28 79,4 Csehország 27 76,9 Magyarország 29 74,1 Írország 26 79,1 Mexikó 28 76,3 Grúzia 28 74, A születéskor várható élettartam (SzVÉ) 65, és 73,9 év között van 19 országban. Ország Legújabb Legújabb Legújabb SzVÉ Ország SzVÉ Ország adat éve adat éve adat éve SzVÉ Szerbia 28 73,6 Románia 28 73,5 Fehéroroszország 28 7,5 Montenegro 27 73,6 Kína 27 73, Bosznia és Hercegovina 27 69,6 Törökország 27 73,5 Bulgária 28 73, Moldova 28 69,3 Macedonia 27 73,4 Lettország 28 72,4 Ukrajna 27 68,2 Észtország 28 73,3 Azerbajdzsán 27 72,3 Oroszország 28 67,8 Örményország 26 73,1 Brazilia 28 72,3 India 28 65, Litvánia 28 71,8 Forrás: Az Encyclopaedia Britannica 21 Book of the Year; 21; p.:88. Magyarország 54 ország rangsorában a 34. helyen van. Tíz európai ország rangsora a születéskor várható élettartam szerint az 19 és 29 közötti időszak kiemelt éveiben a) Svédo. 1. Dánia 2. Hollandia 3. A-W 4. Francio. 5. Finno /1 193/ / /9 Olaszo. b) b) 7. Ausztria 8. Magyaro. 9. Spanyolo. 1. a) Az adatok az ENSz Demográfiai Évkönyveiből, a WHO HFA adatbázisából és az országok statisztikai hivatalainak kiadványaiból származnak. b) Nagy Britannia és Észak Írország Egyesült Királyság. 5

6 A SzVÉ különbsége években Mo és a rangelső, illetve a rangsorban közvetlenül előtte lévő ország között az 19 és 29 közötti időszak kiemelt éveiben Magyarország és a 19/1 193/ / /9 rangelső ország között 18,4 16,1 9,5 4,2 9,3 8, rangsorban közvetlenül előtte lévő ország között 2,8,1 1,2,1 6,4 4,3 A korcsoportok hozzájárulása a SzVÉ meghosszabbodásához és 29 között a) e o o 6 5,66 5,28 5 1,12 4,48,96 4,76 3 3, 1,36 2, ,54 2,36 2, Férfi Nő Férfi, nő együtt x korcsoport 6

7 A férfi, a női és össznépesség három korcsoportjának potenciális hozzájárulása a születéskor várható élettartam 74,1 a) évről 8,5 b) évre történő meghosszabbodásához Év 7,6 c),1 3,9 4,9 c),2 6,4 c),1 2,9 4 1, ,6 3,1 3,4 Férfi Nő Férfi, nő együtt x korcsoport a) Magyarország össznépességének 29. évi születéskor várható élettartama. b) Ausztriában 28-ban a férfi, a női és az össznépesség születéskor várható élettartama rendre 77,7, 82,8, illetve 8,5 év volt. c) A 28. évi osztrák és a 29. évi magyar születéskor várható élettartam különbségei. A korcsoportok hozzájárulása a SzVÉ meghosszabbodásához és 29 között d) A férfi, a női és össznépesség három korcsoportjának potenciális hozzájárulása a születéskor várható élettartam 74,1 a) évről 8,5 b) évre történő meghosszabbodásához e o o ,66 1,12 4,48,76 5,28,96 Év ,6c),1 3,9 4,9c),2 6,4c),1 2,9 3 3, 1,36 2,32 4 1, ,54 2,36 2, 2 1 3,6 3,1 3,4 Férfi Nő Férfi, nő együtt Férfi Nő Férfi, nő együtt x a) Magyarország össznépességének 29. évi születéskor várható élettartama. b) Ausztriában 28-ban a férfi, a női és az össznépesség születéskor várható élettartama rendre 77,7, 82,8, illetve 8,5 év volt. c) A 28. évi osztrák és a 29. évi magyar születéskor várható élettartam különbségei. d) A KSH adatai. 7

8 Év A halálozások százalékos megoszlása korcsoportok szerint a férfi és a női népességben -ban és 29-ben a) Férfi 3,1 29,4 47,5 2, 29 25,3 48,3 24,7 1,7 14,1 42,8 41,1 Nő 2, 29 11,6 38,9 48,6,9 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% x éves korcsoport A férfi népesség 29. évi korspecifikus halálozási valószínűségei az. évi korspecifikus halálozási valószínűségeinek százalékában a) A halálozási valószínűségek hányadosa % Életkor (év) 29 8

9 A női népesség 29. évi korspecifikus halálozási valószínűségei az. évi korspecifikus halálozási valószínűségeinek százalékában a) % A halálozási valószínűségek hányadosa Életkor (év) 29 A férfiak 3 és 6 év közötti halálozási valószínűsége százalékban az 193/31 és a 29 közötti időszak kiemelt éveiben a) Év 193/31 28, 1948/49 23,1 1965/66 16,2 31, , Százalék A halálozási valószínűség 9,8 százalékkal csökkent és 29 között. 9

10 A legfontosabb halálokok halálozási valószínűségeiben bekövetkezett csökkenések hozzájárulása a férfiak 3 és 6 év közötti halálozási valószínűségének 9,8 százalékos csökkenéséhez az és 29 közötti időszakban a),3,5 2,1 1,1 2,3,4,6 2,5 9,8 % Fertőző betegségek (AOO-AO9) b) A rosszindulatú daganatok (COO-C97) Akut miokardiális infarktus (AMI) (I21-I23) Magasvérnyomás és cerebrovasculáris betegségek (I1-I14, I6-I69) Alkoholos májbetegségek (K7) Közlekedési balesetek (V1-V99) Öngyilkosság (X6-84) Egyéb okok b) A BNO 1. Revíziójának tételszámai. A nők 3 és 6 év közötti halálozási valószínűsége százalékban az 193/31 és a 29 közötti időszak kiemelt éveiben a) Év 193/31 24,4 1948/49 16,2 1965/66 1,3 12,4 29 9, Százalék 1

11 A férfiak és a nők 3 és 6 év közötti halálozási valószínűsége százalékban az 193/31 és a 29 közötti időszak kiemelt éveiben a) Év 193/31 24,4 28, 1948/49 16,2 23,1 1965/66 1,3 16,2 12,4 31,9 29 9,6 22, % Férfi Nő Százezer lakosra jutó halálozások száma a vezető haláloki főcsoportokban -ban és 29-ben a)b) és a változások abszolút és viszonylagos mértéke a két naptári év között a)b)c) A keringési rendszer betegségei 29 Daganatok Az emésztőrendszer betegségei Erőszakos eredetű halálozások A légzőrendszer betegségei Endokrin táplálkozási és anyagcserebetegségek Az idegrendszer betegségei Az urogenitális rendszer betegségei A fertőző és élősdiek okozta betegségek Összes egyéb betegség ,4 2,8 12, 12,8 1,2 6,3 8,7 3,8 54, 111,8 6,5 44,3 39,6 33,7 65,6 19,4 247,5 281,2 b) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. Revíziója szerint. 421,2 Százezrelék %ooo % 645,9-224,7-34, ,7-12, - 43,9-4,1-57,8-51,7-16,2-26,8 4,4 27,,8 6,4-3,9-38,1-4,9-56,8-5,7-14,9 11

12 A legfontosabb haláloki főcsoportok halálozási arányaiban bekövetkezett csökkenések viszonylagos részesedése az általános halálozási arány csökkenésében, illetve ezek hozzájárulása a születéskor várható élettartam meghosszabbodásához az és 29 közötti időszakban a)b)c)d) 14, 1,1 Százalék 1,3 8,7 A várható élettartam meghosszabbodása években 5,28,8,41 11,6 2,36 4,2,21,78,9 59,,54 Fertőző betegségek Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei Erőszakos eredetű halálozások Egyéb okok a) 1 lakosra jutó halálozások száma. b) Az EVSz európai népesség -ének kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. revíziója szerint. d) A KSH adatai. A vezető halálokok 29-ben a)b) : ezer Százalék Idült ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek 14,1 25,3 19,4 1,6 Légcső,hörgő,tüdő rosszindulatú daganata 8,5 6,5 Heveny szívizomelhalás 7,7 5,9 Magasvérnyomás bet. 6,4 4,9 A máj betegségei 5,1 3,9 Idült alsólégúti betegségek 4,9 3,8 Vastagbél rosszind.daganata Cukorbetegség Öngyilkosság és önsértés 3,3 2,7 2,5 Az összes halálozás 7,7 %-át ezek a halálokok okozták. 2,5 2, 1,9 Balesetek Női emlő rosszindulatú daganata Balesetszerű esések Végbél, sigmabél, végbélnyílás rosszindulatú daganata Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata Prosztata rosszindulatú daganata Influenza és tüdőgyulladás 2,4 2,2 2, 1,7 1,5 1,2,8 1,8 1,7 1,5 1,3 1,2,9,6 b) A BNO 1. revíziója szerint. 12

13 A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (C34) okozta halálozások száma és a standardizált halálozási arány és 29 között a)b)c) 9 Ezer Százezrelék 8, ,4 65, ,7 6 5 Halálozási arány Standardizált halálozási arány A standardizált halálozási arány azonos volt -ban és 29-ben. b) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. Revíziójának tételszáma. 4 Ezer A diabetes mellitus (E1-E14) okozta halálozások száma és a standardizált halálozási arány és 29 között a)b)c) Százezrelék 3 3, ,7 2, ,8 17,9 14,9 15 1,5 Halálozási arány 1, Standardizált halálozási arány A standardizált halálozási arány 2 százalékkal nött és 29 között. b) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. Revíziójának tételszáma. 13

14 Az akut miokardiális infarktus (I2-I23) okozta halálozások száma és a standardizált halálozási arány és 29 között a)b)c) Ezer 15, , Standardizált halálozási arány A standardizált halálozási arány 57 százalékkal csökkent és 29 között. b) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. Revíziójának tételszáma. Százezrelék 7, , Standardizált halálozási arány Ezer 25 A cerebrovaszkuláris betegségek (I6-I69) okozta halálozások száma és a standardizált halálozási arány és 29 között a)b)c) Százezrelék ,5 2, , Halálozási arány 5 9, Standardizált halálozási arány 6 A standardizált halálozási arány 46 százalékkal csökkent és 29 között. b) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. Revíziójának tételszámai. 14

15 A kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozások arányaiban bekövetkezett csökkenések viszonylagos részesedése a keringési rendszer betegségei főcsoport halandóságának csökkenésében, illetve ezek hozzájárulása a születéskor várható élettartam meghosszabbodásához az és 29 közötti időszakban a)b)c)d) 27,8 Százalék 2,7 1,3 A várható élettartam meghosszabbodása években 2,36,7,5 35,3,8,89 32,9,54 Rheumás szívbetegségek (I-I9) Magasvérnyomás betegségek (I1-I15) AMI (I21,I22) Cerebrovascularis betegségek (I6-I69) Összes egyéb szívbetegség a) 1 lakosra jutó halálozások száma. b) Az EVSz európai népesség -ének kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. revíziója szerint. d) A KSH adatai. Az alkoholos májbetegség (K7) okozta halálozások száma és a standardizált halálozási arány és 29 között a)b)c) Ezer 8 6,9 7 65,3 6 Százezrelék , ,9 3 Halálozási arány Standardizált halálozási arány A standardizált halálozási arány 48 százalékkal csökkent és 29 között. b) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. Revíziójának tételszáma. 15

16 Öngyilkosság (X6-X84) okozta halálozások száma és a standardizált halálozási arány és 29 között a)b)c) Ezer 4 34,2 3,7 Százezrelék ,5 21,8 2 Halálozási arány Standardizált halálozási arány A standardizált halálozási arány 36 százalékkal csökkent és 29 között. b) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. Revíziójának tételszáma. Az orvosi beavatkozással elkerülhető halálozások hozzájárulása az összhalálozás csökkenéséhez és 29 között Ezer ,4 Az elkerülhető halálozások részaránya az összhalálozásban 25,4% 19,2% 5 38,1 25, % A halálozások számának százalékos csökkenése 29 34,4 13,2 Összhalálozás A részarány csökkenés 6,2 % Az elkerülhető halálozások viszonylagos súlya az összhalálozás javulásában, 29 Elkerülhető halálozás 66,1 % 29 16

17 Az oszlopdiagramok azt ábrázolják hány százalékkal magasabb/alacsonyabb a magyarországi népesség halandósága az EU-15-ök d) népességének halandóságánál a legfontosabb haláloki főcsoportokban és halálokokban 28-ban a)b)c) % Emésztőr. b.-i (K-K93) 128 Keringési r. b.-i (I-I99) 84 Erőszakos hal-k (V1-Y99) 45 Rossszind. dag.-ok (C-C97) -2 Légzőr. b.-i (J- J99) 33 Alkoholos májbet.(k7) a) A WHO HFA adatbázis adatai. b) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 1. Revíziójának tételszámai. d) Azok az országok tartoznak ide, amelyek már 24. májusa előtt tagjai voltak az EU-nak: Ausztria, Belgium, Dánia, Finno., Franciao., Görögo., Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy Britannia és Észak Írország, Németo., Olaszo., Portugália, Spanyolo., Svédo. 24 Ischaemiás szívbet. (I2-I25) 137 Öngyilkosság (X6- X84) 19 Cerebrovasculáris b. (I6-I69) 83 8 Hörgő- és tüdőrák (C34) COPD (J4-J47) 42 Diabetes mellitus (E1-E14) 11 Női emlőrák (C5) 17

18 e o : év 8,3 8 Budapest kerületei a születéskor várható élettartam csökkenő sorrendjében Össznépesség a) ,1 78,1 77,6 77,1 76,8 76,4 76, 75,9 75,9 75,6 75,5 75,4 74,9 74,9 74,7 74,7 74, ,1 73,8 73,3 73,2 73,1 72, II. XII. V. I. XI. XVI. XIV. XXII. III. XIX. VI. XIII. XVIII. Budapest XVII. XV. VII. IX. IV. XXI. VIII. XX. X. XXIII. a) A BNO 1. revíziójának alfanumerikus tételszámai. b) A WHO európai népességé -re standardizálva. c) A KSH adatai. 18

19 Százezrelék 9 79,1 8 A 1 lakosra jutó AMI (I21-I23) a) okozta halálozások száma Budapest kerületeiben a évek közötti időszakban b)c) , 65,9 64,9 63,6 62,5 61,4 6,2 58,4 57,3 56,8 55,7 55,6 55, X. IV. XX. XV. XIII. XXII. XXI. XIV. XXIII. Budapest XVII. VII. a) A BNO 1. Revíziójának tételszámai. b) A WHO "európai népességé-"nek kormegoszlására standardizálva. c) A KSH adatbázis adatai. XI. XIX. 52,3 51,9 46,8 43, 42,6 42, 41,7 38,9 37,7 XVIII. VIII. VI. XII. IX. III. XVI. I. V. A legmagasabb halandóságú kerület mortalitása a legalacsonyabb halandóságú kerület mortalitásának százalékában: 246,4. II. 32,1 Budapest kerületei: I. Vár, Tabán, Krisztinaváros, Viziváros déli része II. Viziváros északi része, Hegyvidék, Pesthidegkút III. Óbuda, Újlak, Békásmegyer IV. Újpest V. Belváros, Lipótváros belső része VI. Terézváros VII. Erzsébetváros VIII. Józsefváros IX. Ferencváros X. Kőbánya XI. Lágymányos, Kelenföld, Albertfalva XII. Hegyvidék XIII. Angyalföd, Lipótváros külső része (Újlipótváros) XIV. Zugló XV. Rákospalota, Pestújhely XVI. Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom XVII. Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget XVIII. Pestszentlőrinc, Pestszentimre XIX. Kispest XX. Pesterzsébet XXI. Csepel XXII. Budafok, Budatétény, Nagytétény XXIII. Soroksár 19

20 Az életkilátások, az AMI halandóság, a jövedelem és az iskolai végzettség a legmagasabb és a legalacsonyabb életminőségű közigazgatási egységben a)b) Terület Az egy főre jutó évi adóköteles jövedelem 28-ban ezer forintban A felsőfokú végzettségűek részaránya a 25 éves és idősebb népességben a 21. évi népszámlálás szerint SzVÉ években 26-9-ban A standardizált AMI halandóság c) százezrelékben 24-7 Budapest II. kerület ,3 8,3 32,1 Bodrogközi kistérség 349 3,4 69,8 219,7 b) Az életminőséget a módosított humán fejlettségi mutató (MHFM) méri; ennek értéke, és 1, között változik. A MHFM Budapest II. kerületében 83,5, a Bodrogközi kistérségben 22,7 volt a 26-8 közötti időszakban. c) A WHO európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. Összefoglaló 1. Az utóbbi tizenhat év az epidemiológiai fejlődés egyik legeredményesebb időszaka. 2. Egy rövid időszak eredményei azonban nem elegendőek egy évszázados elmaradás megszüntetéséhez. 3. Igaz, hogy Magyarország megkezdte a felzárkózást a legfejlettebb európai országokhoz az életkilátásokat tekintve, de ennek az útnak az elején járunk, és másfél-két évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy hazánk népességének születéskor várható élettartama elérje a legfejlettebb európai országok jelenlegi születéskor várható élettartamát. 4. A krónikus epidemiológiai válság után a megújuláshoz a rendszerváltozás teremtette meg a feltételeket. 5. Először fordult elő az epidemiológiai fejlődés száz éves történetében, hogy a nők életkilátásai kevésbé javultak mint a férfiaké. 6. Az epidemiológiai fejlődés jelenlegi és méginkább jövőbeni alakulásában a felnőtt és öregkorú népesség halálozási viszonyaiban és életkilátásaiban bekövetkezett, illetve bekövetkező javulásának van meghatározó jelentősége. 7. A halálozások számának húszezres csökkenése és a születéskor várható élettartam ötéves meghosszabbodása és 29. között nagyobbrészt a kardiovaszkuláris medicina radikális átalakulásának eredménye. 8. Változóban van az életmód és áttörés következett be a diagnosztikában, elsősorban a képalkotó módszerek alkalmazásának eredményeként. 9. Az 1994-ben beköszöntött, új epidemiológiai korszakra a krónikus nemfertőző betegségek progressziójának késleltetése a jellemző. 1. A nagy esélyegyenlőtlenség lerontja az egész népesség életkilátásait. Ennek csökkentése nem csak a társadalomból kiszakadtak ügye, de előfeltétele az egész nemzet felemelkedésének is. 2

21 Az előadás a Központi Statisztikai Hivatalban folyó kutatások adatainak felhasználásával készült Az előadás ábráit és az azokhoz szükséges számításokat Dávid Pálné statisztikus és Radnóti László matematikus készítették, akiknek ezúton is köszönetemet fejezem ki. 21

22 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 22