Nagy Phare köyv Másfél évtizede az EU-val
Nagy Phare köyv Másfél évtizede az EU-val Készült az Európai Uió és a Magyar Köztársaság támogatásával 2007
impresszum
Euro Bajai Gordo fejlesztéspolitikai kormáybiztos Dr. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca élküli miiszter Dr. Boros Imre a Phare-támogatásokért felelős tárca élküli miiszter A politikailag is törtéelmi jeletőségű Phare-program az elmúlt másfél évtizedbe emcsak Magyarország általáos fejlődéséhez járult hozzá jeletőse, haem bevezette hazákat az uiós támogatások sokszor boyolultak tűő világába is. Új készségeket, godolkodásmódot hozott, megalapozta a fejlesztéspolitika új redszerét, amely jó iráyú és máig is tartó kultúraváltást idított el. Segítette hazák közeledését az Európai Uióhoz, illetve az uió tagállamaiak általuk midig is irigyelve figyelt hatékoy, olajozotta működéséhez. A másfél milliárd euróyi támogatással az elmúlt 16 évbe számos kézzel fogható ifrastrukturális beruházás, közterület-felújítás, iformatikai eszközbeszerzés vagy éppe akadálymetesített beruházás valósult meg. Néháy eleme ugya em érhető tette megvalósult beruházásba, de a fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadásáak, beilleszkedéséek segítése, a civil szervezetekek adott támogatás, a muka világából való kirekesztés elle kidolgozott programok hosszú távo érezhető, ám elegedhetetleül szükséges lépések egy egészséges, kiegyesúlyozotta működő országba, társadalomba. Alapvetőe európai ormaredszert hoosított meg Magyarországo a szemléletmódba, a viselkedési formákba, az előkészítésbe, a pályáztatási eljárásredbe. Ez segített miket a világ felé. A Phare megjeleése agyo sok magyar szakembert késztetett arra, hogy taulja meg ezt a folyamatot. Legagyobb eredméyük az itézméyredszer moderizációja, az elleőrzési redszerek kidolgozása, az új határátkelőhelyek kialakítása, az iformatikai redszerek fejlesztése. A tervezett programok teljesítése ragyogóa sikerült, általába 94 97 százalékos volt a felhaszált támogatások aráya. Ezek mid olya beruházások voltak, amelyek élkül most em lee moder Magyarország. Biztos alapot szolgáltatott az I. Nemzeti Fejlesztési Tervek, segítette a strukturális alapok felhaszálásáak elidítását. A kilecvees évek végére sikerült behozi Phare-pézek felhaszálásába a korábbi lemaradást, ezt követőe pedig a felhaszált támogatások egyre ikább Magyarország EU-hoz való csatlakozásáak miél zökkeőmetesebb leboyolítását szolgálták. A pézügyi teljesítést igéylő programok átkerültek a közpoti költségvetésbe, ezzel elértük, hogy az EU-támogatásokat költségvetési szigorral kellett kezeli. Az a jeletős gyakorlati külöbség a Phare-időszak és a mostai között, hogy a programokért a pézügyi felelősség a Phare-időszakba az Európai Uióé volt, a mostaiba a magyar kormáyé. Az EU redkívül izzasztó gyakorlatot hajtatott végre velük: midet előre elleőrzött, és csak utáa folyósított pézt. Sok bírálat érte ezt a redszert a bürokratikussága miatt. Igaz, ige bürokratikus volt, azoba agyo hatékoy is. A Phare-támogatások fő felhaszálói a köryezetvédelmi tárca, a vízügy, a földművelésügy és vidékfejlesztés, a Belügymiisztérium, az egészségügyi és szociális terület és a Gazdasági Miisztérium voltak. Két komoly projektet külö is kiemelék: a Szlovéia és Magyarország közötti vasúti összeköttetés megteremtését, továbbá Esztergom és Párkáy között a Mária-Valéria híd megépítését.
[Hoa hová Magyarország?]
Euro[1990] Hoa hová magyarország?* politikai, gazdasági folyamatok Magyarországo a Phare-támogatások időszakába az uiós taggá válás feltételei szerit A közép-kelet-európai országok az 1980-as évek végé rövid idő alatt súlyos gazdasági, társadalmi, politikai válságba kerültek. Midez felkészületleül, sokk-szerűe érte az éritett országokat épp úgy, mit az ezek politikai, gazdasági fellazítását már szite a kezdetektől gyakorló yugati agyhatalmakat, s magát az Európai Uiót is. A közel fél évszázadig életbe tartott cetralizált államszocialista politikai és gazdasági redszerről, alapvetőe a szabad tőke által mozgatott redszerre midkét oldalról óriási ehézségekbe ütközött. Az átalakuló országok gazdasági-, politikai vezetői az út egyik felével, azaz a hová léyegével, mélységeivel em voltak kellőe tisztába. A hoa kiidulópotját pedig a yugati modell átvételét szorgalmazó külföldi vezetők, taácsadók em ismerték. A legkülöbözőbb ú. kötőjeles politikák (gazdaság-, életszívoal-, szociál-, oktatás-, egészségügy- és művészetpolitikák stb.) által összegubacolódott hálók kibotására pedig egyik oldalról sem volt meg se a megfelelő politikai készség, se elég türelem, se a szükséges felkészültség. A gyors áttérés, a váltás reméye az amúgy is súlyos godokkal küszködő redszerváltó országok gazdaságát, lakóiak életkörülméyeit feekestől felfordította, s külöböző mélységű válságoko keresztül vezette. A közép-kelet-európai országok midegyikéek legalább egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy éháy fotosabb gazdasági és jövedelemmutatójáak átlaga elérje a redszerváltás előtti szitet. Mivel a yugat államai is abba voltak érdekeltek, hogy az átmeet visszafordíthatatlaá váljo, a politikai, gazdasági változások pedig a legrövidebb idő belül stabilizálódjaak, s megyíljo e piac számukra, a redszerváltást a legkülöbözőbb módszerekkel segítették. Már e bevezetőbe is szükséges megjegyezi azt, hogy e források által fiaszírozott legkülöbözőbb programok híjá a redszerváltás útja sokkal hosszabba, kayargósabba, több zsákutcával tarkította, s léyegese agyobb istabilitásoko, mélyebb gazdasági, politikai, társadalmi válságoko keresztül vezetett vola. Politikai feltételek Az alkotmáyos redszerváltás a politikai életbe a jogállamiság megteremtését, a többpártredszer létrejöttét, az ökormáyzatiság és a társadalmi öszerveződések kibotakozását jeletette. A szíre lépő pártok egy része az egypártredszer előtti időkbe működő és tevékeységét ez idő tájt megújító szervezet volt, más része a redszerváltást megelőző ellezéki szerveződésekből újoa jött létre. Mellettük a korábbi redszer vezető pártja vagy utódpártja ugyacsak szerepelt a politikai életbe. A politikai átalakulásokba közpoti szerep jutott a parlameti választásak. Az új feltételek között erre Magyarországo első ízbe 1990-be került sor. A közvetle demokrácia itézméye, a épszavazás 1989 utá íródott be az alkotmáyba. Az országos épszavazások témája többyire köz-, illetve alkotmáyjogi kérdés vagy emzetközi szervezetekhez való csatlakozás: NATOtagság, uiós bővítés stb. volt. Főbb változások a magyar gazdaságba 1989 és 2004 között A gazdaság átalakulása A fejlődési pálya Magyarországo a gazdasági visszaesés már az 1980-as évekbe megkezdődött. Az évtizedek alatt felhalmozódott hatékoysági és strukturális problémák, Kelet-Közép-Európa többi országához hasolóa, gyorsa és agy erővel törtek felszíre az 1990-es évek elejé. A gazdasági kapcsolatok országo belüli és emzetközi redszere agyrészt szétzilálódott.
1990 [Hoa hová Magyarország?] Keresleti és kíálati téyezők egyarát hozzájárultak a válság elmélyüléséhez, melyek emcsak reálgazdasági, haem pézügyi vetülete is volt. Keresleti oldalról a Kölcsöös Gazdasági Segítség Taácsa (KGST) megszűése miatt az exportpiacok tetemes részéek összeomlása, a csökkeő reálkeresetek és a mukaélküliség yomá visszaeső lakossági fogyasztás, a csökkeő állami és vállalati beruházások hatottak egatíva. A kíálat is agymértékbe csökket a vállalatok közötti termelési lácok szétszakadása és a vállalatok átalakulása, vagy kisebb társaságokra tagolása, továbbá a behozatal visszaesése miatt. 1989 és 2005 között a magyar társadalom és gazdaság gyökerese átalakult. Ez időszakba Magyarországo a bruttó hazai termék az 1989. év bázisá, midössze 27,8 százalékkal őtt. A gazdasági válság mélységét mutatja, hogy az 1989. évihez képest 1993-ra a bruttó hazai termék 20 százalékot zuhat. Ekkor elérve mélypotját 1994-től lassa, de folyamatosa emelkedett, s 10 év kellett ahhoz, hogy ismét elérje az 1989. évi szitet. (1. ábra) Az 1995 és 2005 között e folyamatos övekedés eredméyekét öszszességébe már 49,4 százalékkal őtt a GDP. A bruttó hazai termék alakulása 1989 és 2003 között (1989=100) övekedése jellemezte. Ez időszak alatt a GDP összességébe csakem 6 százalékkal őtt. 1997 2000 között émi hullámzás mellett összességébe már 20 százalékkal őtt a GDP. 2001-től az éves övekedés üteme ismét szeréyebb mértékbe, s csökkeő tedecia mellett őtt. A GDP és a fogyasztói ár alakulása Magyarországo 1990 és 2003 között (1989=100) Gazdasági mutatók / évek GDP fogyasztói ár változás %-ba 1990-3,5 28,9 1991-11,9 35,0 1992-3,1 23,0 1993-0,6 22,5 1990 1993-18,1 162,2 1994 2,9 18,8 1995 1,5 28,2 1996 1,3 23,6 1994 1996 5,8 88,2 1997 4,6 18,3 1998 4,9 14,3 1999 4,2 10,0 2000 5,2 9,8 1997 2000 20,3 63,3 2001 3,8 9,2 2002 3,5 5,3 2003 3,0 4,7 Forrás: Kolláyi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságba 1989 2004 között (Műhely-elemzések) Forrás: Kolláyi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságba 1989 2004 között. (Műhely-elemzések) A magyar gazdaság elmúlt 15 éve három, viszoylag jól körülhatárolható időszakra osztható. A redszerváltást követő évek válságát bizoyítja az 1990 és 1993 évek között a GDP 18 százalékos visszaesése. (1. táblázat) A gazdasági válság mélypotja 1991-be volt, amikor egyetle év alatt 12 százalékot zuhat a bruttó hazai termék. 1994 és 1996 között midhárom évet már a GDP lassú, csökkeő aráyú Az elmúlt tizeöt évbe az EU-15 országaiba átlagosa több mit harmadával őtt a GDP. A bruttó emzeti termék övekedését tekitve tehát a magyar gazdaság teljesítméye összességébe távolodott a gazdaságilag fejlettebb országokétól. A gazdasági fejlettség emzetközi összehasolításokba legáltaláosabba haszált mérőszáma, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáso (PPS-be) a redszerváltozás utái évekbe az EU átlagához képest csökket. 1995 óta Magyarország az EU egy főre jutó GDP-átlagáak 45 százaléka körül igadozott. Az évezred végé megidult gyorsabb övekedési periódusak köszöhetőe 2002-be elérte az 53 százalékot. Az azt követő lassabb felzárkózás hatására 2005-be az átlag 56 százaléká állt. 1 1 Összehasolításkét érdemes megemlítei azt, hogy a yolc együtt csatlakozó közép-kelet-európai ország közül Csehország és Szlovéia már 1995-be elérte az EU-átlag 62%-át. 2005-be pedig Csehország az EU- 15-ök egy főre jutó GDP szitjéek 67, Szlovéia pedig már 74%-át is elérte. Ezzel az eredméyel ma már számottevőe felülmúlja Portugália (66%) szitjét, és megközelíti Görögországét (76%).
Euro Az egy főre jutó GDP szitje Magyarországo vásárlóerőparitáso 1992-be, 2000-be és 2005-be (az EU-15 átlagáak százalékába) Forrás: Mérlege Kelet-Közép-Európa 15 éve (KSH, 2006) 13. old. A privatizáció és hatásai A redszerváltás időszakába a válságból való kilábalás kitörési potjakét a magátulajdo túlsúlyá alapuló piacgazdasági redszer kiépítése látszott. Célkét fogalmazódott meg, hogy a emzeti tulajdo olya tulajdoosok kezébe kerüljö, akik aak hatékoy haszosításába és hosszú távú gyarapodásába érdekeltek. Nyíljo lehetőség pótlólagos tőkebevoásra, s valamilye módo és mértékbe kárpótolja azokat, akiket korábbi tulajdouktól vagy jogaiktól igazságtalaul megfosztottak. Magyarországo és Legyelországba már az 1980-as évek végé megszülettek a magászektor bővülését lehetővé tevő jogszabályok. Eek yomá az ú. előprivatizáció keretébe már a politikai redszerváltás előtt sor került kis üzletek, esetekét kisebb vállalatok magáosítására. Magyarországo az eladás vált a privatizáció legelterjedtebb formájává. Az állami tulajdoba lévő vállalatok megvásárlására azoba a meedzsmet és a dolgozók számára is megyílt a lehetőség. E formák mellett létezett a kárpótlási jegyre törtéő értékesítés redszere is. A mezőgazdaság privatizációjába ige agy szerep jutott a szövetkezeti tulajdo visszaszorításáak. A szövetkezeti földek egy része az eredeti tulajdoosokhoz került. A volt tulajdoosok másik része kárpótlásba részesült. Ez arra jogosította fel a kárpótoltakat, hogy földprivatizációs árveréseke vegyeek részt, és földet vásároljaak. Magyarországo a privatizáció az 1990-es évek közepére léyegébe befejeződött. A 90-es évekbe a közép-kelet-európai országok közül a legtöbb külföldi tőke Magyarországra érkezett, szoros összefüggésbe a privatizációval, s aak előrehaladásával. A 90-es évek elejé a külföldiek [1990] tulajdoába levő vagyo értéke összese 569 millió USD volt, amely 2000-re 22 870 millióra, 2004-be pedig 60 328 millió USD-re emelkedett. A külföldi tőke Magyarországo már az 1980-as évekbe megjelet. A külföldi működő tőke állomáya Legyelországba a legmagasabb (61,4 milliárd USD). Ezt követi Magyarország (60,3 milliárd USD) és Csehország (56,4 milliárd USD). E három országba összpotosult a térségbe lévő tőke mitegy égyötöde. Az 1990-es évek második felétől felgyorsult az állami tulajdo külföldiek részére törtéő értékesítése. Az egy főre vetített külföldi tőkeállomáy 2004 végé a 11 2 kelet-európai ország átlagába 2400 USD volt. E mutató Észtországba a legmagasabb, 7100 USD, majd Magyarország következik, ahol 6000 USD. A külföldi tőke jeletőségét érzékelteti az állomáyáak az adott ország GDP-jéhez viszoyított aráya is. Eek alapjá is jeletős az országok közötti külöbség. 2004 végé a legmagasabb Észtországba 85 százalék, Magyarországo 60 százalék, azaz közepes szitek felel meg. A legalacsoyabb pedig Szlovéiába, midössze 15 százalék. A külföldi tőke (FDI) beáramlása, valamit aak privatizációhoz kacsolódó részesedése 1996 és 2003 között Forrás: Sass Magdola: Tőkevozás és privatizáció a Visegrádi országok példája (Műhely-elemzések) Az 1980-as, 1990-es évtized fordulójá becslések szerit a GDP 15 20 százaléka keletkezett a magászférába. 1996-ba már a GDP 70 százaléka keletkezett magátulajdoú vállalkozásokál. 2002-re a magátulajdo aráya midössze egy százalékkal őtt, a külföldi és hazai tulajdoú vállalkozások aráya azoba jeletőse átalakult. A külföldi iráyítású vállalkozások gazdasági súlya az 1996. évi 16 százalékról 2002-re 22 százalékra emelkedett. Az időszak végére az állami tulajdo a piaci szférába már léyegébe visszaszorult. 2 Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Legyelország, Litváia, Lettország, Magyarország, Romáia, Szlovákia, Szlovéia
1990 [Hoa hová Magyarország?] A bruttó hozzáadott érték megoszlása tulajdoosi alszektorok szerit 1992 2002 (százalékba) A gazdasági szerkezet átalakulása Az 1990-es évek elejé az iparak dötő szerepe volt a gazdaság visszaesésébe. Az ok egyrészt az ágazat súlyába és kojuktúraérzékeységébe rejlett, másrészt pedig az államszocialista gazdálkodást jellemző hatékoysági és miőségi problémák legikább az ipar területé összpotosultak. Az 1990-es évek elejé az ágazatok többségébe csökket a termelés. A kilábalás időszakába ezek szerepe és jeletősége is átredeződött. Az ipari termelés ágazati szerkezete másfél évtized alatt jeletőse átalakult. 1990-hez képest emelkedett a gépipari ágazatok súlya, a közép-kelet-európai országok között a legagyobb mértékbe 28 százalékpottal Magyarországo. Az élelmiszeripari és köyűipari ágazatok súlya is csökket. A változások az építőipart is megrázták: a agy építőipari vállalatok felbomlottak. Sok kisvállalkozás jött létre. A foglalkoztatottak száma jeletőse csökket, s az állam kivoulásával az épített lakások száma több évtizedes mélypotra zuhat. Tulajdoosi 1992 1996 2002 alszektorok Közösségi 53,3 30,2 29,1 Hazai magá 41,5 53,9 49,0 Külföldi 5,2 15,9 21,9 Együtt: 100,0 100,0 100,0 Az ágazatok hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez Magyarországo 1991-be és 2004-be Forrás: Kolláyi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságba 1989 2004 között (Műhely-elemzések) A magyar gazdaságo belül a külföldi tőke övekedését a következő ábra is jól szemlélteti. A társas vállalkozások jegyzett tőkéjéek tulajdoosok szeriti megoszlása 1992 és 2004 között Forrás: Mérlege Közép-Kelet-Európa 15 éve (KSH, 2006) 11. old. 10 Forrás: Karsai Gábor: Ciklus és tred a magyar gazdaságba 1990 2005 között (Közgazdasági Szemle, 2006/6.) A tercier szektorba a gazdasági és pézügyi szolgáltatásokak kedvezett az átalakulás. Az 1990-es évek első éveibe a bruttó hozzáadott érték mitegy 15 százalékát, ma közel ötödét állítják elő. A kereskedelem, a javítás, vedéglátás, szállítás, távközlés ágazatok összességébe kisebb mértékbe övelték részesedésüket a bruttó hozzáadott értékbe. Eze belül a kereskedelem részaráya őtt a legikább. A kereskedelmi vállalkozások száma az ezredforduló éveibe érte el tetőpotját. A következő éveket már ikább a mérséklődés jellemezte, ami a kocetráció erősödésére utal. Csakem egy évtizede keresztül csökkeő tedeciát mutatott Magyarország kiskereskedelmi forgalma is. A redszerváltozás idejé a távközlési ifrastruktúra kiépítettsége jeletőse elmaradt a fejlett országokétól. A külöbség a legtöbb tekitetbe ma is jeletős, aak elleére, hogy az elmúlt másfél évtizedbe gyors fejlődés volt megfigyelhető. Ez idő alatt a piaci struktúra is alapvetőe átalakult. A távközlési ifrastruktúrához kapcsolódó mutatók közül a személyi számítógépek (PC-k) számába mutatja a legagyobb lemaradást. A számítástechikai eszközökkel való szeréy ellátottság, valamit a vezetékes hálózatok (telefovoal, kábeltévé) fejletlesége is közrejátszott abba, hogy az iteret-előfizetők és iterethaszálók száma meglehetőse alacsoy. 1996-ba Kelet-Közép-Európa országaiba a lakosság 3 százaléka számított redszeres iterethaszálóak, Nyugat-Európába pedig 6 százalékuk. 2005-be e két érték a becslések szerit 31 és 48 százalék volt. Magyarországo 1000 lakosra 1991-be midössze egy, 2005-be pedig 297 iterethaszáló jutott.
Euro Az egységes piac elvárásaiak teljesüléséhez szükség va olya közlekedési hálózatokra, amelyek biztosítai tudják a külöböző régiók és emzeti hálózatok összekapcsolását. A Maastrichti Szerződés ezért lefektette a traszeurópai hálózatok programját, és az elsődleges fotosságúak evezett 30 projekt közül 8 olya is va, ami a kelet-középeurópai térség közlekedését javítja. A közép-kelet-európai régió közlekedési ifrastruktúrája a külöböző szállítási módok szerit erőteljese differeciált. Magyarországo az 1990-es évekhez képest a 2000-es évek közepére diamikusa őtt az autópályák hossza. Az idegeforgalmi egyeleg a redszerváltást követő időszakba pozitív. 2005-be Magyarország 2 milliárd eurót mutatott ki egyelegébe. Az utasforgalmi szolgáltatások bevételei az összes szolgáltatásexportba égytizedét teszi ki. A redszerváltás időszakába jeletőse megőtt az utasforgalom a határoko. 1989-be közel 25 milliószor lépték át külföldi látogatók a magyar határt. A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások tükrözik a gazdasági átalakulás ehézségeit. Az elmúlt évtized elejétől aak közepéig csökketek, majd fokozatosa, de elég mérsékelte őttek a ráfordítások. Hasolóa alakultak a foglalkoztatotti aráyok is. A GDP-aráyos kutatási és fejlesztési ráfordítások az uió régi tagállamaiba 1,7 1,9 százalék között mozogtak. Magyarországo e mutató értéke 1990-be 0,5, 2004-be pedig midössze 0,9 százalék volt, vagyis léyegese elmaradt az EU-15 mögött. A kutatás, fejlesztés ráfordításaiak pézügyi forrásait tekitve Magyarországo a vállalkozói szektor 45 százalékot képviselt 2003-ba. A kutatásfejlesztése belül a kísérleti fejlesztések, melyek az Egyesült Államokba és Japába domiálak (57 61%), Magyarországo eél léyegese kisebb, 35 százalékos aráyt képviselek. A gazdasági övekedés egyik motorja: a beruházásélékülés A GDP felhaszálási oldalá a beruházások visszaesése Magyarországo többé-kevésbé megegyezett a gazdasági teljesítméy csökkeésével. 1995 utá azoba a beruházás vált a gazdaság egyik motorjává. Az 1990-es évtized második felébe az export mellett a beruházási piac élékülése is hozzájárult a magyar gazdaság felledüléséhez. A beruházások ayag-műszaki összetételébe is jeletős változások következtek be. 2000-be az építési beruházások volumee 25 százalékkal, a gépberuházásoké azoba 75 százalékkal volt magasabb az öt évvel korábbiál. A belföldi felhaszáláso belül a fogyasztás-felhalmozás aráya alapvetőe átredeződött. Az állóeszköz-felhalmozásáak, illetve a háztartások fogyasztásáak tredje léyegi külöbségeket mutat. Míg 2003-ba az állóeszköz-felhaszálás 57 százalékos övekedés mellett, több [1990] mit másfélszerese volt az 1989. éviek, addig a háztartások fogyasztása e 15 évbe midössze 20 százalékkal őtt. A termelékeység A termelés övekedése a techikai-techológiai megújulás eredméyekét mide évbe jeletőse meghaladta a létszámét. A termelékeységet legikább kifejező egy foglalkoztatottra jutó GDP szitje 15 év alatt Magyarországo másfélszeresére őtt. 2005-re az 1998. évi szithez képest a termelés 69,8 százalékkal őtt, a foglalkoztatottak száma azoba több mit 8 százalékkal esett vissza. A termelékeység tehát közel 85 százalékkal őtt. A külkereskedelmi orietáció átalakulása Az 1990-es évek elejéek piacszerkezeti változásai a külkereskedelmi forgalom agyságát is éritették. Az átmeet első éveibe Magyarország kiviteléek volumeét émi igadozással, de alapvetőe csökkeő tedecia jellemezte. A behozatal értéke szite folyamatosa meghaladta a kivitelét. A külkereskedelmi mérleg hiáya egy-egy ország egy-egy évi forgalmától eltekitve gyakorlatilag általáosak modható. A 2004-be csatlakozott országoko belül legkisebb a magyar és a szlové külkereskedelem relatív hiáya. A külkereskedelem áruszerkezetébe az 1990-es évek elejétől 2004 2005-ig végbemet változást a forgalom import- és exportoldalá egyarát a gépek és szállítóeszközök javára törtét aráyeltolódás határozta meg. Magyarország kis, yitott gazdaság maradt, ezért az export és az import szerepe jeletős. A termékek és szolgáltatások kivitele jellemzőe meghaladja a GDP 50 százalékát. A behozatal volumee eél is agyobb. A 1989 és 1992 között a KGST összeomlása miatt az e térségbe iráyuló magyar export a felére zuhat, s aráya az összes termékkivitele belül 42 százalékról 23 százalékra csökket. E piacvesztés hatására emcsak a közvetle exportőrök, haem azok beszállítói is általába csődbe kerültek. A KSH számításai alapjá 100 forit rubelelszámolású exportkiesés a tovagyűrűző hatásokkal együtt közel 200 forit termeléskieséssel jár a emzetgazdaság szitjé. Az 1990-es évek második felébe is az export volt a magyarországi felledülés hajtóereje. A teljes kivitel volumee a redszerváltás idejé mért szithez képest 2004-re közel háromszorosára emelkedett. A magyar export országcsoportok közötti megoszlása is átredeződött. Az 1989. évi 44 százalékhoz képest 2003-ba a termékforgalom már több mit 80 százaléka iráyult a gazdaságilag fejlett országokba. Eze belül az EU-15 országok részesedése elérte a 74 százalékot. Ez egybe tükrözi a magyar gazdaság verseyképességi szitjébe 15 év alatt bekövetkezett jeletős mértékű övekedését is. 11
1990 [Hoa hová Magyarország?] 2005-be az EU-25 átlagába az import 64 százaléka realizálódott az uió belül. A magyar export relációs szerkezetéek átalakulása 1990 és 2003 között egyedével volt alacsoyabb. 1998 2004 között a foglalkoztatottság lassú övekedések idult. A mukaélküliség elsősorba a férfiakat éritette, mivel a gazdasági visszaesés főkét a férfiakat foglalkoztató ágazatokat sújtotta. Az utóbbi éháy évbe fordulat következett be, és a ők mukaélkülisége gyorsabba emelkedett a férfiakéál. 2005-be a ői mukaélküliség meghaladta a férfiakét. 12 Forrás: Forrás: Karsai Gábor: Ciklus és tred a magyar gazdaságba 1990 2005 között (Közgazdasági Szemle, 2006/6.) A muka világa Magyarországo az elmúlt másfél évtizedbe a mukaügy területé is alapvető változások zajlottak le. Megszűt a teljes foglakoztatás, tömegessé vált a mukaélküliség, a épesség gazdasági aktivitása jeletőse csökket, s szélesedett a gazdaságilag iaktív réteg. 1990 és 2005 között Magyarországo a foglalkoztatottság több mit 20 százalékkal csökket. (Az 1990-es 4,9 millió helyett 2005-be csakem egymillióval kevesebb, midössze 3,9 millió foglalkoztatottat regisztráltak.) Az első időszakba bekövetkezett, meglehetőse agy mértékű csökkeés utá általába kisebb, évekéti változások következtek. Az ezredfordulóra azoba többé-kevésbé stabilizálódott a foglalkoztatottsági szit. 2000 2005-ig bár évekéti hullámzás mellett, de őtt a foglalkoztatottság. 2005-be Magyarországo 15 64 éves épessége belül 56,9 százalék volt a foglalkoztatottság rátája. Az Európai Uióba a foglalkoztatottság és a mukaélküliség kérdése kiemelt területté vált, s megfogalmazódott a 70 százalékos foglalkoztatási ráta eléréséek kokrét célkitűzése. Magyarországo 1995 és 2004 között a emzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságba foglalkoztatottak aráya 8 százalékról 5,3 százalékra csökket. Az iparba és építőiparba foglalkoztatottak aráya azoba ez időszak alatt 30,2-ről 32,8 százalékra őtt. A szolgáltatásba őtt a foglalkoztatottak aráya. A redszerváltást követő első évekbe a gazdaság mély, strukturális válságáak következméyekét a foglalkoztatottak számába bekövetkező visszaesés még a GDP-ét is meghaladta. E területe a visszaesés időszaka is elyújtottabb volt. A foglalkoztatottság szitje 1997-be érte el mélypotját. Ekkor a redszerváltás évéhez képes mitegy A jövedelem A redszerváltás gazdaságot és társadalmat átformáló változásai a foglalkoztatottak keresetébe is éreztették hatásukat. A redszerváltás változásokat idézett elő többek között az adó- és bérpolitikába, ami a fogyasztói árak gyors övekedésével párosult. A teljes mukaidőbe foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az elmúlt másfél évtized alatt midvégig jeletős mértékbe őtt, és az időszak végére a többszörösére emelkedett. Az átlagkereset övekedése az időszak elejé em érte el az áremelkedés mértékét, de az 1990-es évek végére és az új évezred elejére a pézromlás üteméek visszaesése miatt számottevő reálbér- és életszívoal-övekedés következett be. A fogyasztói árak A piacgazdaság működéséek feltétele a valós árak és áraráyok megléte. Ezt az átmeeti gazdaságokba dötőe a piaci erők teremtették meg, viszoylag rövid idő alatt, mégpedig agyaráyú általáos áremelkedése keresztül. A kormáyzati itézkedések valameyire országtól is függőe mérsékelték az ifláció ütemét, megőrizve bizoyos, korlátozott körbe a hatósági ármegállapítást, valamit az ártámogatások és kiegészítések em azoal, haem fokozatosa csökketek, illetve szűtek meg. Néháy országba bizoyos, esetekét ige jeletős árkorrekciók már a redszerváltás előtt törtétek. Magyarországo 1988-ba volt 1953 óta először kétszámjegyű, 15,5 százalékos az áremelkedés, amit a következő évbe 17 százalékos, 1990-be pedig 29 százalékos övekedés követett. Így az 1980-as évtized folyamá 2,8-szeresére emelkedett a magyar fogyasztói árszívoal. Az 1990-es évek elejé jeletőse gyorsult az ifláció, a agy megrázkódtatást követőe 1994 1995-től határozott és jeletős mértékű ütemcsökkeés következett be. Az új évezredbe a korábbitól léyegese eltérő átalakulás figyelhető meg. Az árváltozások jellemzőe immár em a agy átredeződés jegyeit hordozzák, haem elsősorba a midekori kojukturális hatásokat, az ország gazdaságpolitikáját és aak változását, valamit a világpiaci tedeciákat tükrözik. Midez azt jelzi, hogy az elmúlt másfél évtizedbe, kialakultak és megerősödtek a piaci viszoyok
Euro és az azok működését biztosító termelői, forgalmi és fogyasztói árak, áraráyok. A humáerőforrás ifrastruktúrájáak éháy eleme Az oktatás Magyarországo 6 év a taköteleskor. A gyermekek többsége azoba már 3 4 éves korába belép az itézméyesült redszer keretei közé. Magyarországo az óvodába beiratkozott gyermekek aráya a megfelelő korú épesség százalékába kifejezve az 1990-es évek és az ezredfordulót követő évekbe egyarát viszoylag magas volt, 85 88 százalék között alakult. Az általáos takötelezettség miatt az alapfokú oktatást elkezdők aráya léyegébe teljesek modható. Az alapfokú oktatás első szitjé a közép-kelet-európai országok közül 2003-ba Magyarországo volt a legalacsoyabb az egy pedagógusra jutó taulók száma, átlagosa midössze 11 fő. 1990-től kezdve a középfokú oktatás appali tagozatá tauló fiúk és leáyok aráya a megfelelő korú épesség százalékába egyarát emelkedett. 2002-be a leáyok több mit 90 százaléka a fiúkak pedig mitegy 85 százaléka vett részt a középfokú oktatás appali tagozatá. Magyarországo a redszerváltást követő időszakba 2003-ig, azaz 13 év alatt a felsőoktatásba résztvevő hallgatók száma megháromszorozódott. 1998 és 2004 között 2,5 százalékról 4,2 százalékra őtt a hallgatók összépességhez viszoyított aráya. 2004-be a megfelelő korosztályú ői épesség több mit egyharmada a felsőoktatás appali tagozatáak hallgatója volt. A végzett diplomások legagyobb háyada társadalomtudomáyi, gazdasági, jogi diplomával redelkezik. Viszoylag magas a taári diplomát szerzők aráya. 2004-be Magyarországo mide egyedik friss diplomás taári diplomával redelkezett. Az egészségügy Kelet-Közép-Európába rövidebb ideig élek az emberek, mit a koties északi, déli, vagy yugati részé. Magyarországo bár 1990 és 2004 között őtt a születéskor várható élettartam (őkél 74-ről kb. 77 évre, a férfiakál pedig 65-ről 69 évre), ezzel még a régió országai között is a sereghajtók között vagyuk. A halálozáshoz vezető okok élé a kerigési redszerrel kapcsolatos megbetegedések és a rosszidulatú dagaatok állak. Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás Magyarországo, a balti államokat követőe, kiugróa magas. Összefoglalás helyett Az elmúlt másfél évtizedbe főkét a gazdasági átalakulás szempotjából kiragadott területeke bemutatott tedeciák alapjá egyértelműe kirajzolódik a redszerváltás ehéz- [1990] sége, jeletős visszaesésekkel, majd kisebb övekedéseket követőe ismét emelkedést mutató jellege, mégpedig mid a yolc, illetve tizeegy ma már az Európai Uió tagjaivá vált kelet-közép-európai országok esetébe. E tedecia léyege többé-kevésbé függetle volt a választásokat követőe megalakult kormáyok politikai összetételétől. Ez utóbbiak a megrázkódtatások itezitását, mélységét, a folyamatok kilegésekkel tarkított jellegét, a jövedelemtulajdoosok közötti jövedelemelosztás és újraelosztás aráyait, a társadalomba kialakult yertesek és vesztesek aráyait és a közöttük kialakult jövedelemkülöbségeket alakíthatták. E téyezők alkotják azoba a gazdasági, politikai stabilitás rövid és hosszú távú feltételredszerét, a kiegyesúlyozottság mértékét, illetve azt, hogy a redszerváltással együttjáró sokk következméyekét melyik gazdasági szereplő, melyik lakossági réteg számára mikorra válhat kiegyesúlyozottá, élhetővé az új világ. Összefoglalás helyett szükséges felhívi a figyelmet arra, hogy az Európai Uió által is oly sokszor elmarasztalásba részesült átalakuló kelet-közép-európai országok esetébe em tekithető véletleek egybeeséséek a agy elosztó redszerek átalakításáak apjaikig húzódó megoldatlasága. A jövedelemelosztás és újraelosztás kelet-közép-európai, illetve yugat-európai szitjeiek összehasolításáál azok miőségi eltéréseire, tartalmára, illetve az elmozdulások által kiváltott folyamatokra agy figyelmet kell szeteli. Kelet-Közép-Európába a piac, s mérőfukciójáak hiáya midet áthatott. A szovjet típusú jövedelemelosztás és újraelosztás redszerét az ideológiai alapoko kialakított ár- és jövedelemaráyok jellemezték. E mesterséges redszerbe a piac liberalizálása gyökerese más eredméyekkel járt, mit a yugat-európai országok liberalizációs folyamatai. (Az utóbbiakba ugyais legfeljebb fokozati külöbség lelhető fel a liberalizált piac mozgástere és az állami beavatkozás között.) Az amúgy is kis, yitott gazdaságokba ha tudatos politikával em fékezték le azokat a világpiaci árak hamar begyűrűztek, ami külööse, a politikai okokból mesterségese alacsoya tartott alapellátások árszívoalát emelték meg. A mukajövedelmeket azoba, külööse a redszerváltást kísérő gazdasági válság körülméyei között liberalizált piac, a recesszió mukaerő feleslege lefelé yomta, melyre az alkalmazott gazdaságpolitika még ráerősített azzal, hogy a külföldi tőkét többek között épp a képzett, de olcsó mukaerővel kíváta bevozai, s a emzetközi verseyképesség egyik fő zálogát is ebbe látta. A legutóbbi időkig jellemzőe elodázott egészségügyi és oktatási-redszer fiaszírozásáak átalakítása, piaci jellegűvé tétele alapvetőe alakítja át a külöböző rétegek számára e szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségét, illetve szitjét, e területeke is látváyossá téve a margializálódott rétegek kiszorulását. 13
Euro[1990] Kopogtatás az európai uió kapujá Magyarország kapcsolata az Európai Közösséggel (EK) viszoylag hosszú időre yúlik vissza. A második világháború utá kialakított politikai viszoyok Magyarországot drasztikusa elszakították addigi gazdasági partereitől. Az Európai Közösség alapításakor a magyar külkereskedelem midössze 14 15 százaléka realizálódott a hat országgal. Az 1980-as évekre ez az aráy még midig csak 20 százalékra kúszott fel. Az európai uiós tagságot megelőző évekbe azoba már az export 76, az importak pedig 58 százaléka boyolódott az EU-15 országaival. Aak elleére, hogy Magyarország a szovjet politikai tömbbe tartozva a KGST tagja volt, már a hatvaas évek második felébe megtette az első, politikailag meglehetőse kockázatos lépéseket az Európai Közösség felé. A magyar közgazdászok egy része már 1953-ba felismerte azt, hogy a kommuizmus építéséek szovjet modellje, aak mesterséges jellege hosszú távo em lesz működőképes. Az 1956-os szovjet megszállás azoba egyrészt egyértelművé tette, hogy Magyarország számára se politikai, se gazdasági kitörés em lehetséges. Másrészt azoba a politikai vezetés számára lehetőséget adott arra, hogy az életszívoal emelésére a korábbiakhoz képest agyobb figyelmet fordíthassaak, valamit arra, hogy a közpoti tervgazdaság keretei közé reformelemeket kíséreljeek meg beépítei, azaz piaci elemek is megjelehesseek a gazdaságpolitika szabályozó redszerébe. Az ú. Új gazdasági mechaizmus kocepciójáak kidolgozása a 60-as évek közepé gyors ledületet vett, s 1968-ba életbe is léphetett az államszocialista blokko belül politikai és gazdaságpolitikai értelembe egyarát agy jeletőségű reform. Magyarország első hivatalos kapcsolatai éháy mezőgazdasági termék (sertéshús, bor, sajt stb.) árgaracia megállapodásába öltött testet. E termékek így köyebbe kerülhettek Nyugat-Európa piacaira, többletbevétel realizálása vált lehetővé. A legagyobb eredméyt azoba az jeletette, hogy Magyarország eze keresztül hivatalos kapcsolatba került az EK szervezetével. 1978-ba a KGST és az EK között megidult kapcsolatfelvételi tárgyalások a 80-as évek elejé azoba félbeszakadtak. Magyarország ekkorra már az ú. helsiki folyamat keretébe az Európai Biztosági és Együttműködési Értekezlet egyik résztvevőjévé vált. A 80-as évek közepé Magyarország hivatalos szabadkereskedelmi megállapodást szeretett vola köti a Közös Piaccal. Ezt a politikai, gazdasági status quót veszélyeztető lépést azoba az EK ekkor em vállalta. Az EK és a KGST közötti párbeszéd újabb szakaszáak keretébe a Szovjetuió már hozzájárult ahhoz, hogy az egyes KGST országok közvetle kétoldalú kapcsolatot létesíthesseek az Európai Közösséggel, melyet a két szervezet 1988-ba közös megállapodásba rögzített. Az Európai Parlamet 1986. évi javaslata alapjá végül 1987-be megidulhattak Magyarország és az EK közötti tárgyalások egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséek lehetőségéről. Az EK és a KGST közötti megállapodás aláírását követőe elhárult az akadály Magyarország és a Közös Piac kétoldalú szerződéséek megkötése elől. Ezzel lehetővé vált Magyarország számára is a legagyobb kedvezméy elvéek érvéyesítése. Alapvetőe ezzel vált lehetővé az, hogy a kétoldalú kapcsolatok gyors ütembe fejlődhesseek. A kereskedelemről, valamit a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást 1988. szeptember 26-á írták alá Brüsszelbe. Magyarország és az Európai Uió kapcsolatába miőségi változást az 1989. évbe megidult redszerváltás folyamata, a többpárti redszer kialakulása, illetve az 1990. évi választások, s azok eredméyei hoztak. Az EU 1989-be kialakította Magyarország és Legyelország számára a gazdasági politikai folyamatok felgyorsítását szolgáló Phare- (Polad ad Hugary Assistace with Restructurig the Ecoomy) programot. 15
16 1990 [Kopogtatás az európai uió kapujá ] Az Európai Közösség 1990-be fogadta el, hogy éháy közép-kelet-európai országgal társulási szerződést kössö. 1990. júius 8-á Brüsszelbe aláírták az Európai Közösségek Bizottsága Budapesti képviseletéek megyitásáról, a diplomáciai kiváltságok és metességek kölcsöös megadásáról szóló megállapodást. 1991. szeptember 16-á az Európai Parlamet ratifikálta az Európai Közösség magyar és az EK legyel Európa Megállapodást, azaz azt a társulási szerződést, melyet az EK tagországokak is ratifikálásra ajálott. 1991. december 16-á Brüsszelbe az EK és Legyelország, Magyarország, valamit Csehszlovákia aláírták a Társulási Szerződéseket, az ú. Európai Megállapodásokat, mely 1994-be lépett életbe, s a tagság elyeréséig szólt. 1993. júius 22-é az Európai Taács koppehágai ülésé úgy határozott, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kíváták, az Európai Uió tagjai lehettek. A társult országokak az Európa Megállapodások bilaterális struktúráival párhuzamosa megerősített és kibővített multilaterális strukturált kapcsolatredszert ajálottak fel. A társulási szerződés végrehajtására kereskedelempolitikai kocessziók révé gyorsító javaslatokat fogadtak el, s hozzájárulak, hogy az éves Phare-keret legfeljebb 15 százalékát ifrastrukturális beruházásokra lehesse fordítai. A szerződések középpotjába a kereskedelmi redelkezések álltak, s ezek legikább az ipari termékek szabad kereskedelmére voatkoztak. E megállapodás szerit az EK elhárította a kereskedelem előtt álló akadályokat, míg a társult országok erre a lépésre csak éháy év türelmi időt követőe kéyszerültek. A korlátok lebotása 1995. december végével a textilipar kivételével megtörtét. 1994. jauár 26-á, Budapeste megalakult a Magyarország EU Társulási Parlameti Bizottság, az Európai Parlamet Magyarország Delegációja és a magyar Országgyűlés EK Ügyek Bizottságáak tagjaiból.1994. február1-jé lépett hatályba a magyar EK társulási szerződés (1994. évi I. tv. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelbe 1991. december 16-á aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről ).1994. március 7-é volt a Magyar EU Társulási Taács alakuló ülése Brüsszelbe. Ekkor fogadta el az EU Általáos Ügyek Taácsa (külügymiiszterek taácsa) az EU és a társult közép- és kelet-európai országok politikai együttműködésre voatkozó határozatot. 1994. április 1-jé Magyarország beyújtotta az Európai Taács soros elökségéhez a hivatalos csatlakozási kérelmét. Az Európai Bizottság eek alapjá éháy apo belül eljuttatta a magyar kormáyhoz a kérdőívét, s megtartotta alakuló ülését a Magyar EU Társulási Bizottság Budapeste. Decemberbe az EU soros émet elöksége Kohl kacellár kezdeméyezésére meghívta a társult közép-kelet-európai államok állam- és kormáyfőit a émet elökséget lezáró essei Európai Taács ülésére. Ekkor Magyarország memoradumot adott át az uió elökségéek. 1996-ba a Bizottság kérdőívére adott magyar válaszok elkészülek, s 1997 közepé az Európai Bizottság megjeleteti az országvéleméyeket. Az Európai Parlametek bemutatták az Ageda 2000 című dokumetumcsomagot, melybe a Bizottság az agrárpolitika, a strukturális politika és a költségvetési keret alapvető reformja mellett javasolta, hogy 1998-ba az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások kezdődjeek meg. 1997. december 13-á az Európai Taács, a Bizottság javaslata alapjá, jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások első körébe kijelölt 5+1 államot. 1998. április 24-é szervezték Magyarország első főtárgyalói fordulóját. Ekkor rögzítették a tárgyalások alapelveit és eljárásredjét, s az átvilágítás ütemét. A tárgyalások három alapelve a következő: a végleges megállapodás megszületéséig egyetle részmegállapodás sem tekithetek véglegesek, az egyes részterületeke születő megállapodások em prejudikálhatták a más fejezeteke belül születő megjegyzéseket, s az átvilágítás kezdete utá születő újabb közösségi jogayagra (pipe-lie acquis) megfelelő időbe vissza kellett téri. A magyar kormáy 1998 szeptemberébe elfogadta, majd Brüsszelbe át is adta az első 11 tárgyalási álláspotot (tudomáy és kutatás, távközlés és iformáció-techológiák, oktatás és képzés, kultúra és audiovizuális politika, iparpolitika, kis- és középvállalatok, közös kül- és biztoságpolitika, vállalati jog, fogyasztóvédelem, halászat, statisztika). Decemberbe Budapeste állapodott meg a kijelölt 5+1 ország abba, hogy 1999. jauár végéig saját ütemezésbe mideki beadja az első 15 fejezetig átvilágított tárgyalási álláspotokat. A magyar kormáy 1999 jauárjába az áruk szabad áramlása, a külgazdasági kapcsolatok, a vámuió és a verseypolitika, júiusba a szolgáltatások szabad áramlása, a közlekedés és az adózás, ovemberbe pedig a mezőgazdaság, a személyek szabad mozgása, a bel- és igazságügyi együttműködés, a regioális politika és a pézügyi elleőrzés fejezeteit hagyta jóvá. Októberbe az Európai Bizottság kiyilváította, hogy lehetőséget lát arra, hogy a legfelkészültebb jelöltekkel a tárgyalásokat 2001 végéig lezárják. 2000 ovemberébe jelet meg az Éves jeletések és a Bővített Stratégiai Dokumetumok, s az Európai Bizottság yilváosságra hozta az Éves Jeletést és az Összefoglaló Értékelések helyett első ízbe a Bővítési Stratégiai Dokumetumot. Ekkor erősítette meg a Bizottság az egyéi el-
Euro bírálás és a teljesítméy szeriti egyéi elbírálás elvét, s állást foglalt a helsiki meetred betartása mellett. A Bővítési Stratégiai Dokumetumba javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások érdemi szakaszáak megkezdéséhez vezető útra és eszközredszerre is. Néháy ap múlva megredezték az ú. luxemburgi hatok miiszteri találkozóját. Budapeste a külügymiiszterek Közös Közleméyt fogadtak el, amely előírta a csatlakozási tárgyalásokat 2001 végé, legkésőbb 2002 elejé le kell zári. 2001 ovemberébe jeletették meg az újabb Éves Jeletések és a Bővítés Stratégiai Dokumetumait. 2002 októberébe kiadták Magyarország felkészüléséről szóló újabb Éves Jeletést. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2002. végéig a következő, immár 10 országgal zárják le a csatlakozási tárgyalásokat. A 10 ország: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litváia, Málta, Legyelország, Szlovákia és Szlovéia. Az EB szerit ezek az országok várhatóa 2004 elejétől késze állak az EU-tagságra. Decemberbe az Európai Taács ülésé a 10 tagjelölt országgal lezárták a felvételi tárgyalásokat, s határozatot hozak, hogy Magyarország a másik kilec országgal együtt 2004. május 1-jé csatlakozik az uióhoz. 2003 jauárjába Budapeste megtartotta első ülését az európai itegrációs tárcaközi bizottság, melyek feladata az európai uiós csatlakozással kapcsolatos kormáyzati teedők és az EU-tagságra való felkészülés elősegítése. Februárba az EU tagországaiak álladó brüsszeli képviselői jóváhagyták a 2004-be taggá váló 10 országgal kötedő csatlakozási szerződés szövegét. A szerződés javasolt szövegét Magyarország is parafálta. Az EB költségvetési kérdésekért felelős tagja Brüsszelbe megerősítette, hogy az újoa csatlakozó országok midegyike a közösségi költségvetés ettó kedvezméyezettje. Februárba elkészült az Európai Bizottság jeletése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról, melybe megerősítette, hogy a csatlakozó államok, köztük Magyarország, felkészült az uiós tagságra. Márciusba az EB időközi jeletésbe figyelmeztette Magyarországot, hogy a pézügyi elleőrzés területé lemaradásai vaak az EU-csatlakozással összefüggésbe vállalt kötelezettségeiek teljesítésébe. Általáosságba a Bizottság értékelése szerit az összkép pozitív, és meglepőe alacsoy volt azo területek száma, ahol a tagjelöltekek gyorsítaiuk kellett a felkészülést. Áprilisba Magyarországo megyílt a 6 milliárd foritos Európa Pályázati Előkészítő Alap (PEA). A Phare-program 55 százalékos és a magyar költségvetés 45 százalékos fiaszírozásával létrejött projekt-előkészítő alap (PEA) célja az, hogy az Európai Regioális Fejlesztési Alapból, illetve az Európai Szociális Alapból 2004 2006 között Magyarország lehívhassa az uió támogatásait. [1990] Az Európai Taács Főtitkársága áprilisba a brüsszeli magyar misszió keresztül megküldte Magyarországak az EU-csatlakozási szerződés végleges szövegét, s aláírták a Phare 2003. évi emzeti programjáak pézügyi megállapodását is. Az Európai Parlamet megszavazta a 10 új tagország csatlakozását támogató határozatot. Magyarország csatlakozását 522 képviselő támogatta, 23-a elleezték, 23-a pedig tartózkodtak. 2003. április 12-é Magyarország európai uiós csatlakozásáról redezett ügydötő épszavazáso a választásra jogosultak 45,62 százaléka (3 669 252 választópolgár) járult az urákhoz. Az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka modott iget a belépésre. Az uiós csatlakozást az érvéyese szavazók 16,24 százaléka (592 690 választópolgár) utasította el. Az Európai Uióhoz csatlakozó országok közül Magyarország volt a harmadik Málta és Szlovéia utá, ahol épszavazás dötött az EU-tagságról. Másap az Európai Bizottság Brüsszelbe yilatkozatba üdvözölte Magyarország európai uiós tagságáról redezett ügydötő épszavazás pozitív eredméyét. Az Európai Bizottság áprilisba hivatalos levélbe értesítette a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalát, hogy a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első, formai elleőrzése megtörtét. A dokumetum megfelelt az Európai Uió követelméyeiek és elvárásaiak. Ezzel hivatalosa megkezdődhettek azok az érdemi tárgyalások, amelyek keretébe az Magyarország az NFT kokrét fejlesztési programjairól egyeztetett az EU-val. 2003. április 16-á, az athéi csúcsértekezlete az Európai Uió tagállamai, valamit a 10 csatlakozó ország meghatalmazottjai aláírták a csatlakozási szerződést. Ezzel életbe lépett Magyarország aktív megfigyelői státusa. Májusba az EU 10 újoa csatlakozó tagállamából Brüsszelbe érkeztek a parlameti küldöttek, ahol az Európai Parlametbe egy éve át, a teljes jogú tagság elyeréséig megfigyelőkét vettek részt az EP teljes ülései és bizottságok mukájába. Novemberbe az Európai Bizottság jóváhagyta a 2004- be csatlakozó országok felkészülését értékelő országjeletéseit, melybe Magyarországra voatkozóa megállapították, hogy a jelzett lemaradások behozatalára 2004. május 1-jéig adtak lehetőséget, ehhez azoba az agrárium területé fokozott erőfeszítésre volt szükség. 2004. május 1-jé Magyarország és a többi 9 jelölt ország az Európai Uió tagjává vált. Júius 13-á redezték az első európai parlameti választást Magyarországo. Július 20-á a kibővült Európa Parlamet strassbourgi alakuló ülésével megkezdi ötéves működését a 25 tagállam 732 EP-képviselője. 2004. október 29-é a római ceremóia keretébe az EU mid a 25 tagállamáak vezetője kézjegyével látta el az alkotmáyszerződést. 17
1990 [Kopogtatás az európai uió kapujá ] Összegzéskét megállapítható: Magyarország számára az 1960-as évek közepéek első kopogtatásától 2004. május elsejéig hosszú és rögös út vezetett az európai uiós tagságig. Az Európai Közösség 1989 1990-be Legyelországot és Magyarországot találta a legikább tagságra érett országak, hisze ezért épp számukra alakította ki e fejlődésüket elősegítő Phareprogramot. 1996-ba már 5+1 országgal folyt a tárgyalás. Ekkor az EU még midig az egyéi elbírálás és teljesítméy szeriti értékelés elvét képviselte. Eek alapjá még midig lehetővé vált vola az 5+1 ország közül is a fokozatos felvétel keretébe Magyarország korábbi csatlakozása. 2002-be azoba már tíz országgal folytak a csatlakozási tárgyalások, s megszületett a határozat az együttes 2004. május 1-jével törtéő taggá válás lehetőségére. Ez a körülméy természetese az EU számára is léyegese boyolultabbá, ehezebbé tette mid a csatlakozási tárgyalásokat, mid az ebből adódó fiaciális eszközök előteremtését, illetve a 15 ország helyett 2004-től 25, ma pedig már 27 országból álló uió működtetését. 18
Euro [1990] A válasz: a phare-támogatás Támogatási formák és programok Az Európai Közösség 1989-be eredetileg azzal a céllal hozta létre a Phare Előcsatlakozási Programot (Pologe-Hogrie Aid a la Recostructio Écoomique), hogy elősegítse a Legyelország és Magyarország redszerváltásáak keretei között zajló gazdasági-, politikai átalakulást, s hogy e folyamat, a lehető legkisebb zökkeőkkel, gyorsabbá, s visszafordíthatatlaá váljo. Az Európai Közösség ekkor úgy ítélte meg, hogy a közép-kelet-európai redszerváltó országok közül e két országba már működik a piacgazdaság, s előrehaladott stádiumba tart a politikai átalakulás is. Magyarország 1990 óta kap vissza em térítedő támogatást az Uiótól pézügyi és techikai segítségyújtás formájába. Az előcsatlakozási időszak léyege, hogy a jelölt országok megismerkedjeek az Európai Uióba működő struktúrákkal, itézméyekkel, támogatási formákkal, és felkészüljeek a strukturális- és kohéziós alapok támogatásaiak fogadására az előcsatlakozási programok segítségével. A Phare-támogatás céljai Az első Phare-programok célja a piacgazdasági átmeet és a politikai demokrácia kiépítéséek támogatása volt, mely fokozatosa tolódott el az EU-tagságra való felkészülés, az itegrációs folyamat társfiaszírozása felé. Az uió előírásai szerit a Phare-forrásokat az uiós belépést szolgáló itézméyfejlesztési feladatokra, illetve beruházások fiaszírozására lehetett fordítai. A jogharmoizációhoz kapcsolódó teivalókat mide tagjelölt állam számára külö keretbe határozták meg. Mide tagjelölt országra két-két feladatleltár készült. Az egyik az ú. Csatlakozási Parterség ( Accessio Partership, AP), a másik a Közösségi Vívmáyok Átvételéek Nemzeti Programja ( Natioal Programme for the Adoptio of the Acquis Commuautaire rövidítve: ANP). A Phare-programok és fő jellemzői: 1. Itézméyfejlesztési programok egyrészt segítették a közösségi jogayag átvételét, s támogatták azo itézméyek kiépítését és megerősítését, melyek a harmoizált magyar jogszabályokak és a közvetleül alkalmazadó uiós ormákak az alkalmazásáért, betartásáért és elleőrzéséért felelősek. E programok keretébe a demokratikus itézméyek, a közigazgatás és az olya szervezetek adaptálására, illetve megerősítésére kerülhetett sor, melyek a közösségi jogszabályok bevezetéséért és végrehajtásáért felelősek. Az itegrációs folyamat em csak a csatlakozásra váró országok jogredszeréek a közösség jogredszeréhez való közelítését jeletette, haem e jogszabályok hatékoy végrehajtását is. Magába foglalta ugyaakkor a voatkozó strukturális kérdések, emberi erőforrások és vezetői képességek fejlesztését is. Az itézméyfejlesztés a köztisztviselők, közhivatalokok, szakemberek és a magászféra szereplőiek képzését és megfelelő eszközökkel törtéő ellátását is jeletette: a bíráktól a pézügyi elleőrökö keresztül a köryezetvédelmi felügyelőkig és statisztikusokig. A Phare-pézalapok megközelítőleg 30 százaléka az itézméyfejlesztési feladatok végrehajtását szolgálta, külöösképpe a twiig-program mechaizmusá keresztül. Az itézméyek körét a tagjelölt ország jelölte ki, s rögzítette többek között az ANP-be. A kijelölt itézméyek, melyek miisztériumok, kormáyhivatalok, közpoti- és regioális szervezetek, bíróságok, az ügyészség, redvédelmi szervezetek lehettek, az ANPbe rögzített célokra haszálhatták fel a Phare-segélyeket, mégpedig kizárólag a feltételekek megfelelő, sike- 19
20 1990 res pályázatokra. Az itézméyfejlesztés kategóriájába a következő három tevékeység tartozott: Társitézméyi (twiig) program. E program keretébe egy magyar szerv egy hozzá hasoló feladatot ellátó tagállami hivatallal, miisztériummal kötött együttműködési megállapodást. A társitézméyi program közpoti elemekét a tagállambéli hivatal egy vagy több mukatársát előcsatlakozási taácsadókét (Pre-Accessio Adviser, PAA) 12 18 hóapra Magyarországra küldött azért, hogy a parterszervezet mukatársaiak felkészítését a helyszíe szervezze és koordiálja; a kedvezméyezett szervezet rövid távú szakértői taácsadást is igéybe vehetett, képzési programokat szervezhetett, melyeket jellemzőe az előcsatlakozási taácsadó segítségével alakítottak ki, s hajtottak végre. 2. Beruházási programok Az EU-jogayag alkalmazásához jeletős techikai háttérre, beredezésekre, esetekét még új épületekre is szükség volt. A programok keretébe főkét számítógépes hálózatok, speciális laboratóriumi és mérőberedezések, kommuikációs eszközök beszerzésére yílt lehetőség. Az építési projektek között 1998 óta a határelleőrzéshez kapcsolódó fejlesztések (vám-, állat- és övéyegészségügyi létesítméyek) szerepeltek kiemelt helye. E programok, az itézméyfejlesztéshez kapcsolódó beruházásoko kívül, kifejezette a strukturális alapokra való felkészülést szolgálták. 3. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok célja, az EU regioális politikájához hasolóa, a régiók közötti fejlettségbeli külöbségek csökketése volt. E programok Phare-támogatásból törtéő fiaszírozására 2000 óta volt lehetőség. A gazdasági és szociális kohézió erősítéséek keretébe tartozó programok már közvetleül az Európai Regioális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap csatlakozás utái működtetését segítették elő. 4. A emzetközi (multi-beeficiary) programokra, melyek mide tagjelölt ország számára elérhetők voltak, a támogatást Brüsszel pályázati alapo vagy előre meghatározott kvóták alapjá osztotta el az egyes országok között. Mivel a csatlakozási felkészülés mide államba öálló programok szerit zajlott, a emzetközi programok 1998 óta visszaszorulóba voltak, s a támogatások egyre ikább az adott ország fejlesztési céljaihoz, területeihez illeszkedtek. 5. Az ACCESS-program az 1993 1999 között működő Phare LIEN- és Partership-programokat váltotta fel. Célja a civil társadalom fejlődéséek támogatása a tíz középkelet-európai tagjelölt országba. Az ACCESS 3 -program 3 Pl. helyi és regioális fejlesztés; fogyasztói érdekek védelméek elősegítése, szövetkezeteket, ösegélyező egyesületeket és más társadalmi-gazdasági szereppel bíró szervezeteket képviselő szövetségek erősítése; mukavállalók jogaiak védelme és a társadalmi párbeszéd elősegítése stb. [A válasz: a phare-támogatás] azo projekteket részesítette társfiaszírozásba, melyek a közösségi jogayag (acquis) alkalmazásához és átvételéhez kapcsolódtak, illetve a legfotosabb szociális igéyekre reagáltak. A program azokat a tevékeységeket támogatta, melyek a közösségi jogayag alkalmazásához és érvéyesítéséhez kapcsolhatók, így a köryezetvédelem, a társadalmi és gazdasági fejlődés, illetve a szociális szférába 4. Az ACCESS-programba a Magyarországo hivatalosa regisztrált társadalmi (civil) szervezetek, illetve parterkét a Phare-tagjelölt országokba, illetve az Európai Uió tagországaiba tevékeykedő szervezetek pályázhattak. Helyi ökormáyzatok, regioális hatóságok parterkét vagy társfiaszírozókét vehettek részt. Profitorietált szervezetek parterkét em, csak alvállalkozókét kapcsolódhattak e program keretébe fiaszírozott pályázatokba. 6. A határ meti együttműködés programja (Cross-border Co-operatio CBC) az uió belül sikerese működő INTER- REG mitájára yílt meg az EU külső határai. E programok fő feladata a határ meti területek gazdasági és kulturális kapcsolataiak erősítése, a területfejlesztési elképzelések kölcsöös összehagolása volt. A programok keretébe többek között a határ meti területek közös köryezet- és természetvédelemére, turisztikai, ifrastrukturális beruházásokra és humáerőforrás-fejlesztésére yílt lehetőség. A CBC tehát az egyes országoko belül megvalósuló területfejlesztési programokhoz hasoló komplex együttműködés. Itézméyés gazdaságfejlesztési összefüggésredszere a emzeti programokéhoz teljese hasoló. Nemzetközi jellegéél fogva azoba sok szempotból alkalmasabbak tűt a struktúrapolitikai felkészülés itézméyi támogatására. A területfejlesztési programok célja a szubszidiaritás elvéek erősítése, a helyi szereplők fokozott bevoása volt. A programok decetralizációja és a hatékoysága közötti öszszefüggés ezért épp a területfejlesztésbe volt a legerősebb. A CBC-program szabályzata 1999-ig csak a tagjelölt országok és a tagállamok közös határai meté tette lehetővé a programba való részvételt. Magyarország azoba Ausztria mellett öálló CBC-programot működtethetett Szlovákiával, Romáiával és Szlovéiával is. 7. A Közösségi Programokat ( Commuity Programmes ) az EU tagállamai saját maguk számára alakították ki a fejlesztés külöböző területei. E programokba fokozatosa kapcsolódhattak be a közép-kelet-európai társult államok is. A részvétel feltétele azoba egy országokét változó, belépési díj ( etry ticket ) befizetése volt. Phare-támogatásból e belépti díj felét lehetett fiaszírozi. Az elmúlt évekbe Magyarország, főkét kulturális, 4 Pl. a társadalom perifériájára szorult csoportok (kisebbségek tagjai, fogyatékosok, idősek, hajléktalaok, kallódó vagy bátalmazott gyerekek, írástudatlaok, mukaélküliek, alkohol- vagy kábítószerfüggők, AIDSbe szevedők; a bátalmazottak stb. társadalmi reitegrációja, hosszú távú egészségügyi és szociális támogatási formák kialakítása; a hátráyos helyzetű ők támogatása,