EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz Éva 2011. június

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN 6. hét Az egészségügyi kiadások elemzése Készítette: Orosz Éva Szakmai felelős: Orosz Éva

Témakörök Az egészségügyi kiadások definíciója (az OECD System of Health Accounts rendszere alapján) Az egészségügyi kiadások alapvető indikátorai A nemzetközi statisztikákban használt főbb indikátorok értelmezése A nemzetközi és időbeli összehasonlítás alapvető módszertani kérdései Az egészségügyi kiadások növekedésének fő tényezői

Az egészségügyi kiadások definíciója Egy ország adott időszakra (általában egy évre) számított összes egészségügyi kiadását az egészségügyi szolgáltatások és termékek végső fogyasztásának, azaz a háztartások és a közösség által igénybevett szolgáltatásoknak és termékeknek az értéke (folyó egészségügyi kiadások), valamint az egészségügyi szektorban megvalósított bruttó állóeszköz felhalmozásnak az értéke jelenti (OECD, 2000) Tartalmazza az adott ország háztartásai által külföldön igénybevett ellátás értékét (azaz az egészségügyi ellátások importját), de nem tartalmazza a külföldi háztartások által a vizsgált országban igénybevett ellátás (azaz export) értékét

Az egészségügyi szolgáltatások termelése és felhasználása Health care goods and services Factors of provision Total uses of health care goods and service Final Consumption Functions Gross capital formation Exports Providers Produced within the economic territory Health care goods and services purchased within the economy and abroad by residents Imports Forrás: (OECD,2011) Financing

Az egészségügyi kiadások elemzésére használt legfontosabb indikátorok Az egészségügyi kiadások egy főre jutó értéke Az egészségügyi kiadások egy főre jutó változatlan áron számított értékének (reálértékének) a növekedési rátája egy adott időszakban Az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított értéke (százalékban) A folyó egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított értéke (százalékban) Az egészségügyi közkiadások részaránya a kormányzati kiadásokból (százalékban)

Az egészségügyi kiadások elemzésére használt legfontosabb indikátorok (folyt.) Az egészségügyi kiadások ellátási funkciók szerinti szerkezete Az egészségügyi kiadások szolgáltatók szerinti szerkezete Az egészségügyi kiadások betegségcsoportok szerinti szerkezete Az egészségügyi kiadások nemek és életkor szerinti szerkezete A közkiadások és magánkiadások részaránya az összes egészségügyi kiadásból Az egészségügyi kiadások finanszírozási alrendszerek szerinti (a köz- és magánkiadások összetevőit is mutató) szerkezete

Az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított értéke Az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított értéke azt fejezi ki, hogy a bruttó hazai termék végső felhasználásából mekkora részarányt tesz ki az egészségügyi szolgáltatások és termékek fogyasztása (folyó egészségügyi kiadások) és az egészségügyi szektorban történő állóeszköz felhalmozás. A folyó egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított értéke megbízhatóbb indikátor a nemzetközi és időbeli összehasonlításokra

Az egészségügyi szektor hozzájárulására a GDP-termeléséhez A GDP-t három megközelítésben határozza meg a statisztika: termelési, felhasználási és jövedelmi oldalról Az egészségügyi szektor GDP termeléséhez való hozzájárulására vonatkozó becslést (ami szükségszerűen eltér a felhasználási megközelítésen alapuló egészségügyi kiadásoktól) befolyásolja, hogy milyen tevékenységeket sorolunk az egészségügyi ágazatba A GDP termelési oldalról való számítására használt nemzetközi klasszifikáció (ISIC) például a gyógyszergyártást és kereskedelmet nem sorolja az egészségügyi ágazatba, ugyanakkor a felhasználási megközelítésen alapuló egészségügyi kiadások tartalmazzák a gyógyszerkiadásokat

Fenntartható finanszírozás indikátorok A finanszírozási rendszer makro-gazdasági fenntarthatósága Az összes egészségügyi kiadás a GDP százalékában Az összes egészségügyi közkiadás a GPP százalékában Pénzügyi (fiskális) fenntarthatóság Az egészségügyi közkiadások az államháztartás részeként Az összes egészségügyi közkiadás az államháztartás összes kiadásának a százalékában A finanszírozó és szolgáltató intézmények pénzügyi pozíciója A szolgáltatók profitabilitása A társadalombiztosítás egyenlege

Egészségügyi kiadások a GDP százalékában az EU országokban, 2008 Forrás: (OECD,2010b)

Egészségügyi közkiadások a GDP százalékában az OECD országokban, 1992, 2007 Forrás: (Orosz,2010)

Az egy főre jutó egészségügyi kiadás és az egy főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (reálértékek) az OECD országokban, 1993 2008 Forrás: (OECD,2010a)

Az egészségügyi kiadás és közkiadás a GDP százalékában: USA, Németország, EU(15) átlaga 18 16 14 12 10 8 6 4 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 USA: összes egészségügyi kiadás USA: egészségügyi közkiadás EU(15): összes egészségügyi kiadás EU(13):Egészségügyi közkiadás Németország: összes egészségügyi kiadás Németország: egészségügyi közkiadás Forrás: OECD HealthData, 2009

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások Az egy főre jutó kiadás az egyének által igénybevett egészségügyi szolgáltatások és javak volumenét fejezi ki. A volumen fogalma magában foglalja a mennyiséget és a minőséget is V = p* Q V: kiadások folyó áron; p: árak; Q: volumen A kiadások folyó áron való alakulása két tényező eredője: az árak növekedése és a szolgáltatások és termékek volumenének a növekedése. A kiadások elemzésekor a volumen alakulását szeretnénk elemezni, ezért az infláció hatását ki kell szűrni

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások nemzetközi összehasonlítása Alapvető módszertani kérdés: a különböző nemzeti valutákban mért kiadásokat egy közös valutára szükséges átszámítani. Ez a közös valuta: az amerikai dollár vásárlóerő paritáson számítva (USD PPPs) Elméletileg egészségügy specifikus fogyasztói kosarat kellene alkalmazni az egészségügyi kiadások közös valutára való átszámításakor: azaz egészségügy-specifikus USD PPP lenne az ideális mértékegység. Jelenleg is folynak ennek a kialakítására vonatkozó módszertani munkák az OECD-ben Jelenleg a gyakorlatban az egy főre jutó egészségügyi kiadások értékét a nemzeti valutákról a GDP-szintű PPPs alapján számítják át USD PPP-ben kifejezett értékre. Az így kapott értékek bizonyos torzítást tartalmaznak

Egy főre jutó egészségügyi kiadások az EU országokban, 2008 Forrás(OECD,2010b)

Forrás: (OECD,2010b) Az egy főre jutó egészségügyi kiadás éves növekedési üteme (reálértéken) az EU országokban, 1998 2008

Az egy főre jutó kiadások 1993-ban és a kiadások éves növekedési üteme az OECD országokban, 1993 2008 Forrás: (OECD,2010a)

Gyógyszerkiadások egy főre és a GDP százalékában, 2008 Forrás: (OECD, 2010b)

A köz- és a magánkiadások részaránya az összes kiadáson belül Ezzel az indikátorral összefoglalóan jellemezni lehet, hogy a szolgáltatások és termékek mekkora volumenéhez férnek hozzá az egyének a szolidaritási el alapján, és mekkora részéhez a fizetőképességük alapján

Közkiadások aránya az összes egészségügyi kiadáson belül az EU-országokban, 2008 Forrás: (OECD 2010b)

A háztartások közvetlen kifizetései és a magánbiztosítások aránya az összes egészségügyi kiadáson belül az EU országokban, 2008 Forrás: (OECD, 2010b)

Az egészségügyi szektor termelékenységének a mérése Forrás: UK Centre for the Measurement of Government Activity, Public Service Productivity: Health Care. January 2008

Termelékenység változása az angol egészségügyi rendszerben Forrás: UK Centre for the Measurement of Government Activity, Public Service Productivity: Health Care. January 2008

Irodalom OECD, A System of Health Accounts, OECD, Paris, (2000) OECD, Health at a Glance, (2009) OECD OECD Health Policy Studies. Value for Money in Health Spending, OECD, Paris, (2010a) OECD Health at a Glance, OECD, Paris, (2010b) Orosz É. A magyar egészségbiztosítás néhány stratégiai kérdése. In: Bodrogi J. (szerk.): Az egészségügyi reformfolyamat fő kérdései. Semmelweis Kiadó, Budapest, (2010) Centre for the Measurement of Government Activity. Public Service Productivity: Health Care. January 2008.