Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár 1145 Budapest, Columbus u. 35. Levélcím: 1590 Bp. Pf. 83. Elszámolás Szabályzat Elfogadva: a 11/2013. számú gazgatótanács határozattal
1.1. A jóváírások jogcíme 1. A befzetések elszámolásának általános szabálya A Pénztár a következő jogcímen történő jóváírásokat különböztet meg: (1) Tagdíj célú bevételek.1) Munkáltatók által teljesített, bérből levont tagdíj befzetés.2) Tagok által teljesített rendszeres tagdíjbefzetés.3) Munkáltató által átvállalt tagdíj befzetés (2) Tagok áthozott fedezete, valamnt a pénztár befzetések kedvezménye (3) Kamatjellegű bevételek.1) Egyén számlák tartalékaba elszámolható.2) Szolgáltatás számlák tartalékaba elszámolható.3) Lkvdtás célú.4) Működés célú (4) Árfolyamnyereség jellegű bevételek.1) Egyén számlák tartalékaba elszámolható.2) Szolgáltatás számlák tartalékaba elszámolható.3) Lkvdtás célú.4) Működés célú (5) Egyéb bevételek.1) Egyén számlák tartalékaba elszámolható.2) Szolgáltatás számlák tartalékaba elszámolható.3) Lkvdtás célú.4) Működés célú (6) Nem tsztázott jogcímen történt befzetések 1.2. A befzetések nylvántartására vonatkozó alapelvek A különböző jogcímen történő bevételek elszámolását a Pénztár a következő alapelvek alapján végz: a) A tagdíjcélú befzetések ((1) jogcím) elszámolása a Tagdíj elszámolás szabályozás fejezetben rögzített feltételek szernt történk. b) A tagok áthozott fedezete (2) jogcímen elszámolt pénzösszeg más Pénztárból átlépő tagok esetében az elbocsátó Pénztár által teljesített átutalás összege. A jelenleg szabályozás értelmében ezek a pénzösszegek (fedezet összeg és hozam) teljes egészében a jogosult Pénztártag egyén számlájára (azaz a Pénztár fedezet tartalékaba) kerülnek. A pénztár befzetések kedvezménye, a személy jövedelemadóról szóló 1995. év CXVII. törvény 44/A. -a szernt a magánszemély rendelkezése alapján értelmében az adóhatóság által a magánszemély (pénztártag) javára a pénztárhoz átutalt összeg.(2. számú módosítás). c) A befektetések hozamaként nylvántartott bevételek ((3)-(4) jogcím) elszámolását a Hozam elszámolás szabályozás fejezet rögzít. d) Mnden egyéb bevétel esetében meg kell különböztetn a fedezet (ezen belül egyén számlákra, lletve szolgáltatás tartalékokba kerülő), lkvdtás, lletve működés tartalék célú befzetéseket. Ha a jóváírás dőpontjában nem beazonosítható a bevétel, a jóváírás csak nem tsztázott jogcímen történt befzetésként kerül nylvántartásba. 2
e) A működés célú egyéb befzetések közé a pénztár által teljesített kfzetésekből a pénztár szabályzataval összhangban levont költségtérítések, vagy egyéb külön eljárás költségek tartoznak. f) A nem tsztázott jogcímen történt befzetések ((6) jogcím) tartalékok között felosztása mndaddg nem történk meg, ameddg a befzetés jogcíme nem tsztázódk. 1.3. A bevételek elszámolásához szükséges adatok A befzetések nylvántartásba vételének alapbzonylata a bankszámla kvonat, amely tartalmazza következő adatokat: jóváírás dátuma (azonos a bankszámlára való jóváírás dátumával), bevétel összege (a bankszámla bzonylat szernt összeg), bevétel jogcíme, befzető azonosítója (megnevezése). A tagdíjcélú befzetések esetében a jogcímek tsztázásának alapbzonylata a munkáltató bevallás és korrekcó. A tagdíj a bankszámlára történő megérkezésekor hav tagdíj átvezetés számlára kerül. Ha a befzetés jogcíme nem tsztázott, akkor a tagdíj a hav átvezetés számláról az azonosítatlan függő befzetések számlára kerül.. A jogcím tsztázása matt összegek függő tételnek mnősülnek, amelyek tsztázáskor a tagok egyén számlára, egyéb esetben vsszautalásra kerülnek. Poztív összegű korrekcó bank átutalása esetén a jóváírás az egyén számlára a bankbzonylat dátumával egyezk meg. 2. TAGDÍJ ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYOZÁS 2.1. Tagdíj kategórák A tagdíjcélú bevételek elszámolása során a tagdíjakkal kapcsolatosan a következő kategórákat használja a Pénztár: Tagdíj kötelezettség A tagok által fzetendő Alapszabály tartalmazza. egységes tagdíj mértékét az 1993. év XCVI. törvény és az A bankszámla kvonaton jóváírt tagdíjbefzetés A munkáltató által a tag jövedelmének terhére teljesített tagdíjcélú befzetés, a munkáltató által átvállalt tagdíjcélú befzetés, lletve a tag által teljesített egyén tagdíjbefzetés tényleges összege. 3
2.2. A Pénztártagok státusza A tagdíjfzetés kötelezettség teljesítése matt az nformatka rendszerben a törzsadat állományból mnden dőpontban megállapíthatónak kell lenne az egyén fedezet számlával rendelkező személy érvényes Pénztár státusza. A Pénztár a vele kapcsolatban álló magánszemélyek státusz szernt következő csoportjat különböztet meg: (1) Aktív tagdíjfzető tag: munkáltatóval rendelkező pénztártag vagy egyén tagdíjfzető. (2) Tagdíjat nem fzető, passzív tagok: Szolgáltatásra nem jogosult passzív pénztártag. Szolgáltatásra jogosult passzív pénztártag. Járadékos pénztártag (JÁRADÉKOS). Volt Pénztártagok (KILÉPETT, nformatka rendszerben tárolt adatok. Haláleset matt megszűnt tagság vszony. Más Pénztárba átlépő tagok. Várakozás dő után klépett tagok. Elszámolásra váró pénztártagok: Szolgáltatást gényelő pénztártag. Átléptetést gényelt pénztártag. Haláleset elszámolást génylő kedvezményezett/örökös. Várakozás dő után klépést bejelentett pénztártag. A tagok részletes státuszkódja részben az elszámolásokhoz, részben különböző statsztkák elkészítéséhez szükségesek. Egy személynek egyszerre csak egy státuszkódja lehet érvényben. 2.3. A tagdíjak nylvántartása 2.3.1. A nylvántartott tagdíj kötelezettség A Nyugdíjpénztárban csak az aktív tagoknak lehet tagdíj kötelezettsége. A Nyugdíjpénztár alapesetként az egységes tagdíj fgyelembe vételével a munkáltató által bevallott, lletve a tagok által befzetett összeget teknt a tagok hav tagdíj kötelezettségének. 2.3.2. A tagdíjnylvántartás alapadata Mnden Pénztártagra nylván kell tartan a következő adatokat a tag érvényes státuszát, a befzetett tagdíjak sávonként mértékét. Az adatok forrása: belépés nylatkozat, a foglalkoztatók által küldött adatszolgáltatás és az egyén befzetések dokumentuma. 4
A tagdíjhátralékok fgyelése a megfzetett tagdíjak és az egységes tagdíjfzetés kötelezettségek összevetése alapján történk. 2.3.3. A tagdíjbefzetések, tagdíjhátralékok nylvántartása, kezelése A tagdíjak a Nyugdíjpénztár pénzforgalm számlájára kerülnek átutalásra. A bankszámlakvonaton a Nyugdíjpénztár beazonosítja a munkáltatókat, az egyén befzetőket, majd az adatszolgáltatás és az átutalt összeg egyezősége esetén kerül sor a tagdíj könyvelésére. Ha a munkáltató által átutalt tagdíj kevesebb, mnt az adatszolgáltatásban szereplő összeg, a tagdíj könyvelése érdekében a munkáltató felszólításra kerül. Az adatszolgáltatást vagy utalást nem, vagy hányosan teljesítő munkáltatót a Nyugdíjpénztár telefonon, lletve írásban felszólítja határdő (soron kívül vagy 8 nap) tűzésével a bevallásra kötelezett hónapot követő hónap 15. napjág. Amennyben a bankszámlára utalás érkezk, de a munkáltató vagy a pénztártag nem beazonosítható, az átutalt összeg a vsszautalás vagy az azonosítás dőpontjág függő számlára kerül. 2.4. A tagdíjbefzetések kezelése A tagdíjbefzetések tartalékok között felosztása A tagdíjcélú befzetéseket a Nyugdíjpénztár a tartalékképzés szabályozásnak megfelelően, az Alapszabályban meghatározott tartalékképzés arányok szernt számolja el. A tagdíjcélú bevétel jogcímen történő befzetéseket a Nyugdíjpénztár fedezet, működés és lkvdtás tartalékra osztja fel. A tagdíjcélú befzetéseknek a tartalékok között felosztás arányaról a Küldöttközgyűlés jogosult határozn. 3. TARTALÉKKÉPZÉSI SZABÁLYOZÁS 3.1. Pénztár tartalékok A pénztár tartalékképzésének célja, hogy a Nyugdíjpénztár a szolgáltatásanak fedezetére felhalmozott pénzösszeget a működéssel kapcsolatos költségek fedezetéül szolgáló pénzeszközöktől, valamnt a működés bztonságát szolgáló lkvdtás tartaléktól elkülönítse. A pénztár legfőbb tartaléka a fedezet tartalék és a lkvdtás tartalék. A fedezet tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére, fnanszírozására szolgál és magába foglalja az egyén számlák tartalékat és a szolgáltatás tartalékokat. A lkvdtás tartalék az dőlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére és a fzetőképesség bztosítására szolgál. A működés tartalékot a Nyugdíjpénztár az előzőektől elkülönítetten tartja nylván, ezen számolja el működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat. 5
3.2. Pénztár tartalékok képzése A pénztár az alábbakban smertetett tartalékokat mnden esetben a negyedév végén a zárlat munkák során képz. 3.2.1. Fedezet tartalék, egyén számlák tartaléka Az egyén számlák tartalékát az alább leírt bevételekből képz a pénztár: Tagdíjcélú bevételek (1. jogcímen teljesített befzetések) arányos része (tagok javára/által fzetett tagdíj 94,5 %-a) Átlépő tagok által más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeg, valamnt pénztár befzetések kedvezménye (2. jogcímen teljesített befzetés) Egyén számlák tartalékának befektetéseből (deértve a tag kölcsönből) származó kamatjellegű bevétel (3.1.jogcímen jóváírt bevétel) Egyén számlák tartalékának hasznosításából származó árfolyamnyereség jellegű bevételek (4.1. jogcímen jóváírt bevételek) Egyén számlák befektetéseből származó pac értékelésének kamata, árfolyamnyeresége lletve árfolyamvesztesége (4.1. jogcímen jóváírt bevételek) Egyén számlák tartalékaba elszámolható egyéb bevételek (5.1. jogcímen jóváírt bevételek) Átcsoportosítások lkvdtás tartalékokból 3.2.2. Fedezet tartalék, szolgáltatás tartalék Szolgáltatás tartalékokat szolgáltatás típusonként elkülönítve - az alább leírt bevételekből képezhet a pénztár: Szolgáltatást kérő tagok egyén követelésének megfelelő összeg. Szolgáltatás tartalék befektetéseből kamatjellegű bevétel (3.2.jogcímen jóváírt bevétel). Szolgáltatás tartalékok hasznosításából származó árfolyamnyereség jellegű bevételek (4.2. jogcímen jóváírt bevételek). Szolgáltatás tartalékok befektetéseből származó pac értékelésének kamata, árfolyamnyeresége lletve árfolyamvesztesége (4.2. jogcímen jóváírt bevételek). Szolgáltatás tartalékba elszámolható egyéb bevételek (5.2. jogcímen jóváírt bevételek). Átcsoportosítások lkvdtás tartalékokból. 3.2.3. Lkvdtás tartalék Az egyéb kockázatok tartalékát az alább leírt bevételekből képez a pénztár: Tagok által fzetett tagdíj 0,2 %-a. Egyéb kockázatok tartalék befektetéseből származó kamatjellegű bevételek. Egyéb kockázatok tartalékanak hasznosításából származó árfolyam nyereség jellegű bevételek. Átcsoportosítások más tartalékokból. Lkvdtás tartalék befektetés portfoló értékelés különbözetéből képzett céltartalék 6
A lkvdtás és kockázat célú tartalék szabad pénzeszközenek a mérleg fordulónapjára, lletve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott könyvszernt és pac érték között értékelés különbözetben képzett céltartaléka. 3.2.4. Működés célú saját tőke tartalék A Pénztár külön nem képez működés céltartalékot. A működés célra a Pénztár saját tőke tartaléka használhatók fel. A működés célra felhasználható saját tőke tartalékok képzése az alább leírt bevételekből történk: Tagdíjcélú bevételek (1. jogcímen teljesített befzetések) arányos része. (tagok javára/által fzetett tagdíj 5,3 %-a). Működés célra felhasználható egyéb bevételek (deértve a tag kölcsön eljárás díját). Saját tőke tartalék befektetéseből származó pac értékelésének kamata, árfolyamnyeresége lletve árfolyamvesztesége. Saját tőke tartalék befektetéseből származó kamata, árfolyamnyeresége lletve árfolyamvesztesége. Saját tőke tartalék eszközenek értékesítéséből származó bevételek. Lkvdtás tartalékokból történő átcsoportosítások. 3.2.5. A meg nem fzetett tagdíjak tartaléka A tagdíjkövetelések pénzügyleg nem rendezett összegenek alaponként nylvántartása. 3.3. Pénztár tartalékok felhasználása 3.3.1. Fedezet tartalék, egyén számlák tartaléka A pénztár az egyén számlákkal szemben számolja el a következő kadásokat: Szolgáltatást kérő tagok követelésének megfelelő összeg. Átlépő tagok követelésének megfelelő összeg. Egyén számlák befektetésének költsége. Átlépőket terhelő költségek. Tag kölcsön vssza nem fzetett összege. 3.3.2. Fedezet tartalék, szolgáltatás tartalék A pénztár az szolgáltatás tartalékkal szemben számolja el a következő kadásokat: Szolgáltatás teljesítését jelentő kfzetések. 3.3.3. Lkvdtás tartalék, egyéb kockázatok tartaléka A pénztár az egyéb kockázatok tartalékával szemben számolja el a következő kadásokat: Egyéb kockázatok tartalék befektetésének költsége. Átcsoportosítás más tartalékokba. 7
3.3.4. Lkvdtás tartalék értékelés különbözet tartaléka Ha a befektetések után értékelés különbözetben elszámolt várható hozam összege a negyedévben negatív. 3.3.5. Működés célú saját tőke tartalék A pénztár a működés célú saját tőke tartalékkal szemben számolja el a következő kadásokat: Folyó működés költségek. Működés tartalék befektetésének költsége. Pénztárfelügyelettel kapcsolatos kötelezettségek. Működéssel kapcsolatos tárgy eszközök beszerzésére, létesítésére valamnt felújítására szükséges kadások. Tagdíj és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségek. 3.4. Átcsoportosítás a tartalékok között A Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa gondoskodk a pénztár zavartalan működéséről. Ennek érdekében a Küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügy tervben foglaltak szernt átcsoportosításokat hajthat végre. Alapelvként kell kezeln, hogy az átcsoportosítás nem csökkenthet a fedezet tartalékot. 4. Hozamfelosztás Szabályozás A hozam elszámolás szabályozásának célja, hogy a tartalékok befektetéséből származó bevételek (hozamok és értékelés különbözet) és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásánál, valamnt a befektetés tevékenység eredményének különböző tartalékok között megosztásnál alkalmazott módszereket és eljárás szabályokat összefoglalja. 4.1.A befektetés-nylvántartás hozamelszámolást érntő vonatkozása 4.1.1.A befektetések nylvántartásához felhasználható bzonylatok A) Pénztár által kbocsátott dokumentumok: 1. átutalás megbízások, 2. értékpapír adásvétel szerződés, 3. betét lekötés megbízások, 4. a befektetések forrásanak rendezéséről kállított bzonylat. B) Folyószámla vezető által kadott dokumentumok (folyószámla kvonatok): 5. befektetés célú összegek átutalásának teljesítéséről szóló értesítés, 6. befektetésből származó bevételek beérkezéséről szóló értesítés. C) Vagyonkezelő által kadott dokumentumok: 7. A vagyonkezelő értesítése értékpapír tranzakcókról: 8
7.1. értékpapír vásárlás értesítés, 7.2. értékpapír eladás értesítés, 7.3. beszedés értesítés befektetett értékpapír hozadékából származó bevételről. 8. A vagyonkezelő értesítése nem értékpapír befektetés tranzakcóról: 8.1 befektetés értesítés, 8.2 eladás értesítés, 8.3 beszedés értesítés egyéb befektetett eszköz hozadékából származó bevételről. 9. A vagyonkezelő által teljesített pénzátutalásokról szóló értesítés. D.) Letétkezelő által kadott dokumentum: 10. pac eszközértékről szóló jelentés. 4.1.2.A nylvántartásban megkülönböztetett befektetések A Pénztár befektetett eszközet a 281/2001.(XII.26.) Korm.rendelet 1.számú mellékletében meghatározott eszközökben tarthatja, lletve a mellékletben meghatározott eszközcsoportok szernt kell nylvántartan. 4.1.3.A befektetések forrása A befektetések nylvántartásának tartalmazna kell az egyes befektetések forrásanak tartalékok szernt megoszlását. A befektetések megkülönböztetett forrása: 1. Fedezet tartalék egyén számlák tartaléka 2. Fedezet tartalék szolgáltatás tartalékok 3. Lkvdtás tartalék 4. Saját tőke tartalék 4.1.4.A befektetések nylvántartott adata Ha a befektetés bzonylat a pénztárhoz megérkezk, akkor a pénztár nylvántartásba vesz mnden befektetésről a következő adatokat: a befektetés tartalékhoz sorolása, az ügylet azonosítója, az ügylet dátuma (kötés napja), az értékpapír megnevezése, az értékpapír mennysége (db szám, névérték), az adásvétel árfolyama (Kamatozó értékpapírok esetén nettó árfolyam és felhalmozott kamat bontásban), az értékpapír adásvétel ára (Kamatozó értékpapírok esetén nettó ár és felhalmozott kamat bontásban), a pénzügy teljesítés napja, a beszállító lletve az átvételre jogosult értékpapír/pénzntézet neve, az ügylet költség (Ft). 4.2.A befektetés hozam és értékelés különbözet elszámolása 4.2.1.A felosztható hozam és értékelés különbözet összegének meghatározása A Pénztár által egy adott elszámolás dőszakra vonatkozó hozam, azaz az elszámolt hozam és értékelés különbözet összege a következők alapján kerül meghatározásra: 9
a) felosztható hozam: - (+) dőszak alatt pénzügyleg realzált kamatbevétel összege, - (-) dőszak alatt vásárolt kötvény esetén a kamatráfordítás összege, - (+) dőszak alatt befolyt osztalék, - (+/-) dőszak alatt realzált árfolyamnyereség/veszteség, - (-) dőszak alatt kfzetett befektetéssel kapcsolatos költségek (vagyonkezelés, deértve a befektetés vezető személy jellegű költséget és azok közterhet, letétkezelés, tranzakcós költségek, jutalékok, stb.) b) felosztható értékelés különbözet: - (+/-) elszámolt dőarányos kamat összege, - (+/-) járó osztalék összege, - (+/-) pac értékítéletből adódó árfolyamnyereség/veszteség összege. 4.2.2.A hozamfelosztás alapelve A hozamfelosztás az egyes tartalékokon a befektetés eredményéből képződő hozam és értékelés különbözet felosztását jelent. Alapelvként kell kezeln, hogy mnden elszámolt hozamról és értékelés különbözetről megállapítható, hogy melyk befektetés hozamaként került jóváírásra, s mnden befektetésről eldönthető, hogy mlyen típusú. A fedezet tartalék javára elszámolt hozamot és értékelés különbözetet a fedezet tartalékon belül megkülönböztetett, hozamra és értékelés különbözetre jogosult számlák javára kell jóváírn. 4.2.3.A hozamok felosztása a jogosult számlák között A fedezet tartalékok felosztható hozamát mnden negyedév záró napjával, a negyedéves beszámolók elkészítésével egydejűleg köteles a Pénztár az egyén fedezet számlák, lletve a szolgáltatás tartalékok javára jóváírn. A hozam felosztása szempontjából a tagok pénztárral szemben követeléset tartalmazó számlákat (egyén fedezet számlák és a szolgáltatás tartalékok) és a munkáltató függő tételek állományát kell jogosult számláknak teknten. A beérkezett, tagra nem könyvelhető átutalásokat a Pénztár egyeztetés után haladéktalanul az átutaló részére vsszautalja. Ezen tételek befektetésre nem kerülnek. Az ngatlan értékelő által meghatározott bérlet díjat a fedezet tartalék befektetéséből származó hozamnak kell teknten és a működés alap tartalékából a fedezet tartalékba negyedévente át kell vezetn. Az elszámolt hozam felosztása a jogosult számlák között a szóban forgó negyedév nytó állománya, és az adott negyedév pénzmozgások alapján dőtényezővel súlyozott módon számított átlagos állományanak arányában történk. A fedezet tartalékokra elszámolt hozamokat a Pénztár az egyén számlák tartalékara és a szolgáltatás számlák tartalékara az elszámoláskor ly módon meghatározott átlagos állománya alapján osztja fel a pénztár. 10
A hozamfelosztás menete: 1. lépés: a felosztható hozam (H fed ) lletve a befektetés portfoló nettó eszközértékének és a nettó eszközértékben foglalt értékelés különbözet összegének a meghatározása 2. lépés: a hozamfelosztásra jogosult számlák körének, valamnt a függő tételek állományának meghatározása 3. lépés: a jogosult számlák és függő tételek elszámolás nap egyenlegének meghatározása (E (T)) 4. lépés: a jogosult számlák és függő tételek hozamfelosztásra jogosító (átlagos) állományanak a meghatározása. Legyen az. számla esetében a hozamfelosztásra jogosító állomány E. A hozamfelosztáshoz használt átlagos állományok meghatározása: Az. számla adott negyedév nytó állománya 100%-os súllyal szerepel az E átlagos állományban, mnden ezt követő negyedév pénzmozgás a negyedév zárónapjág eltelt napok alapján számított 0 és 100% közé eső súllyal kerül beszámításra. Az így meghatározott súlyozott összeg legyen az E. 5. lépés: A hozamfelosztáshoz használt szorzó (hozamszorzó) meghatározása: Az. pénztártagot valamnt a függő tételeket megllető vagyonarányt kfejező hozamszorzó értéke az. jogosult számla hozamfelosztásra jogosító állománya osztva az összes jogosult számla hozamfelosztásra jogosító állományanak az összegével. Ha a jogosult számlák hozamfelosztásra jogosító állományanak összege: E E akkor a hozamfelosztáshoz alkalmazható hozamszorzó E h E 6. lépés: A hozamok jóváírása a jogosult számlákon: Az. jogosult számlára jóváírható hozam: H = h mod H fed Így az. számla állománya T napon a következőképp módosul: E ( T) E ( T) H (A felosztható hozamok összegét növeln kell az adott dőszakban vsszautalt függő tételekre vonatkozó hozammal. A felosztható hozam korrgált összegét jelöl: mod H fed ) A Pénztártól átlépéssel eltávozó tagoknál a negyedév lezárása és az utalás napja között a pénztártagot elszámoló hozam llet meg. Az elszámoló hozam a kfzetés 11
Jelölések: negyedévére eső hozam, lletve értékelés különbözet terhére kerül jóváírásra, és az alábbak szernt határozzuk meg: Elszámoló hozam megállapítása E : a tag egyén számlájának értéke a tagság vszony megszűnésének napján T : tagság vszony megszűnésének napja e T : elszámolás napja á T : átutalás napja t : a tagság vszony megszűnésének napja és az elszámolás napja közt dőpont, ahol T t T e P t : a fedezet tartalék t. nap záró bruttó pac értéke CF t : a fedezet tartalék t. nap pénzmozgása, azaz a nem vagyonkezeléshez kapcsolódó be, lletve kfzetés (előjeles) nettó értéke q b : a fedezet tartalék előző -edk év bruttó hozamrátája q n : a fedezet tartalék előző -edk év nettó hozamrátája q : az előző -edk év hozamráta hányadosa, értéke q b q n q abs q b q : tapasztalat hozamráta hányados, meghatározása az előző év q -k alapján történk. H e : elszámoló hozam értéke Az elszámoló hozamot az alábbak szernt határozzuk meg: e e á T T T T Pt CFt Pt CFt H e E 1 abs 1 q e T T t T 1 Pt 1 t T 1 Pt 1 A függő tételre jutó hozamarány az elszámolás napjára (T): E függő ( Tzáró) ft, ezt az f T E ( T ) hozamarányt kell felhasználn a függő tételek ktsztázásakor lletve a vsszautalásakor az alábbak szernt részletezett módon. A függő tételek ktsztázódásakor lletve vsszautalásakor követendő eljárás: A függő tételre jutó hozam meghatározása: F a függő összeg, b: függőre kerülés dátuma, k: ktsztázódás lletve vsszautalás dátuma. A függőre jutó hozam: H=(f t1 *f t2 * *f tn - 1)*F, ahol b<=t1,t2, tn <k. függő nytó 12
Függő tétel ktsztázódása esetén az egyén számlára történő jóváírás alapja F+H, vsszautalás esetén a F kerül vsszautalásra és H az adott negyedév felosztható összegét növel. 5. Egyén számlához hozzáférés a várakozás dő letelte után A 10 éves várakozás dő letelte után, de még a felhalmozás dőszakban a pénztártag az egyén nyugdíjszámlán lévő összeghez hozzáférés tekntetében írásban választhat az Alapszabály II. rész 7. pontjában foglaltaknak megfelelően. Az egyén számláról történő kfzetés szabályat az Alapszabály II. rész 7. és 8. fejezete tartalmazza. Hánypótlás Hányos génybejelentés esetén a pénztártagot írásban fel kell kérn, hogy a Nyugdíjpénztár levelének kézhezvételétől számított 30 napon belül hánypótlás kötelezettségének tegyen eleget. Ha a megadott határdő alatt a hánypótlásra nem kerül sor, az génybejelentést a Nyugdíjpénztár tárgytalannak teknt és erről a pénztártagot levélben értesít. A Nyugdíjpénztárhoz beérkező génybejelentés és a csatolt mellékletek ktatás után felülvzsgálatra kerülnek. A teljesítésre alkalmas génybejelentés jogszabály alapján történő kfzetésére legkésőbb a hánypótlás beérkezését követő 15 napon belül kerül sor. Három éven belül felvétel A teljesítés dő előtt (az előző kfzetéstől számított három év letelte előtt maxmum 60 nappal) beérkezett nylatkozatokat a Nyugdíjpénztár úgy kezel mntha az gény az előző kfzetéstől számított három év leteltének a fordulónapján érkezett volna be. A törvényben előírt 15 napos kfzetés határdő s ennek a napnak a fgyelembevételével történk. A 60 napnál korábban küldött nylatkozatok vsszaküldésre kerülnek. Vsszaérkező pénzösszeg kezelése A jogosult által át nem vett, a Nyugdíjpénztárhoz esetlegesen vsszaérkező pénzösszeg a rendezésg a a tagokkal szemben kötelezettség számlán kerül nylvántartásra. Az smételt utalás költségét a Nyugdíjpénztár működés tartaléka terhére számolja el. 6. Elszámolás a kedvezményezettel/örökössel A kedvezményezett/örökös részére történő kfzetés szabályat az Alapszabály II. rész 8. fejezete tartalmazza. Hánypótlás Hányos génybejelentés esetén a pénztártagot írásban fel kell kérn, hogy a Nyugdíjpénztár levelének kézhezvételétől számított 30 napon belül hánypótlás kötelezettségének tegyen eleget. A beérkező génybejelentés és a csatolt mellékletek ktatás után felülvzsgálatra kerülnek. A teljesítésre alkalmas génybejelentések első részének kfzetésére legkésőbb a hánypótlás beérkezését követő 15 napon belül kerül sor. 13
Vsszaérkező pénzösszeg kezelése A jogosult által át nem vett, a Nyugdíjpénztárhoz esetlegesen vsszaérkező pénzösszeg a rendezésg a a tagokkal szemben kötelezettség számlán kerül nylvántartásra. Az smételt utalás költségét a Nyugdíjpénztár működés tartaléka terhére számolja el. 7. Átlépés másk pénztárba A jogszabályban és az Alapszabályban foglaltak alapján a pénztártag az egyén nyugdíjszámláján nylvántartott összeget másk önkéntes nyugdíjpénztárba átvhet. Kvétel ez alól az az eset, ha a pénztártag munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, lletve legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában legalább egy évg javulás nem várható. Ebben az esetben egyén számlájának egyenlegét a 10 éves várakozás dő eltelte előtt átvhet egészség- vagy önsegélyező pénztárba. Az átlépés gény bejelentése a nyugdíjpénztár által előre rendszeresített formanyomtatványon, vagy a személy azonosító adatokat (név, leánykor név, születés hely, dátum, anyja neve, lakcíme, személy gazolvány és lakcímet gazoló hatóság kártya száma, adószáma) tartalmazó írásban tett bejelentéssel történk. A bejelentéshez csatoln kell az átvevő pénztár befogadó nylatkozatát, önsegélyező- vagy egészségpénztárba történő átlépés esetén a munkaképesség csökkenésre vonatkozó hatóság gazolás másolatát s. Az elszámolás két szakaszban történk. Az elbírálásra alkalmas génybejelentés beérkezését követő 15 napon belül az eljárás díj levonása után átutalásra kerül az egyén számla összegének 85 %-a, amelyről a pénztártag és az átvevő pénztár értesítést kap. A fennmaradó követelést legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül kell elszámoln. Hánypótlás Hányos génybejelentés esetén a pénztártagot írásban fel kell kérn, hogy a Nyugdíjpénztár levelének kézhezvételétől számított 15 napon belül hánypótlás kötelezettségének tegyen eleget. A beérkező génybejelentés és a csatolt mellékletek ktatás után felülvzsgálatra kerülnek. A teljesítésre alkalmas génybejelentések első részének kfzetésére legkésőbb a hánypótlás beérkezését követő 15 napon belül kerül sor. Záró rendelkezések Az Elszámolás Szabályzat 2013. január 2. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egydejűleg hatályát veszt az 5/2009. sz. gazgatótanács határozattal elfogadott Elszámolás Szabályzat. Budapest, 2013. január 2. Dr. Kurucsa László gazgatótanács elnöke 14