Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona
Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos különbségeit a gender fogalmában jeleníti meg. A nemi különbségek társadalmi, kulturális hatásai Matarazzo (1980): Immunogén vagy preventív egészségmagatartás: táplálkozás kontroll, rendszeres sportolás, szűrővizsgálatokon való részvétel Egészségkockázati vagy patogén egészségmagatartás: káros szenvedélyek
Gender-szakadék Férfiak és nők mortalitási különbsége Az idősödés elnőiesedése A nők átlagosan 8 évvel élnek tovább Az idősekkel való kommunikáció nehézségei (heterogén korosztály, szemtől szembeni kommunikáció fontossága)
A férfi szerep hatásai az egészségmagatartásra Gender szakadék fennmaradásának oka : maszkulinitásra vonatkozó sztereotípiák jelentős része egészségkárosító. Családfenntartó szerep Versenykényszer, hatalom Kontroll (munkahelyen, otthon, szexuális teljesítményben) Veszélyes és nehéz fizikai munkák Férfi szerepelvárások kudarca állhat a nagyobb arányú kockázati viselkedés hátterében
Mitől szoronganak a magyar férfiak? Hungarostudy 2006 vizsgálat adatai alapján (Susánszky A., Susánszky É., Kopp M. 2009.) Tradicionális nemi szerep (szexuális teljesítmény, családfenntartás, fizikai erőnlét, férfias megjelenés) stressz lényegesen nagyobb mint a nemek megváltozott társadalmi viszonyából eredő (modernizálódó faktor) stressz. Modernizálódó faktor: női dominancia, érzelemkifejezési deficit A tradicionális faktor a 35 év alatti korosztályt terheli A modernizálódást leíró faktorok szerepe kisebb a házasságban élő férfiak körében.
Mentsük meg a férfiakat! www.mentsukmegaferfiakat.hu Annak a valószínűsége, hogy egy férfi hazánkban túléli a 65. életévét ma csupán 59%. Egészségvédő magatartás inkább a női, a rizikóviselkedés inkább a férfi nemmel korrelál (Courtenay és mtsai, 2002). A nők megbetegednek, a férfiak meghalnak. (Nathanson)
A megküzdés és nemi különbségei Folkman és Lazarus (1984) kognitív megküzdés modellje Probléma- és érzelemfókuszú megküzdés Sztereotip álláspont a megküzdés különbségeiben SZOCIALIZÁCIÓS HIPOTÉZIS: eltérő szocializációs séma a különbség oka. SZEREPKÉNYSZER HIPOTÉZIS: a különböző társadalmi szerepekkel magyarázható a két nem megküzdési különbsége.
A megküzdés és nemi különbségei Nők és férfiak más-más területen élnek meg több negatív életeseményt. NŐK: házastárssal, élettárssal való kapcsolat területén élnek meg több stresszt -> szubjektív megélés területén rosszabbak, mint a férfiak FÉRFIAK: munka és anyagiak területén jelentkező stressz és a nyugdíjba vonulás terheli meg őket. A nemi különbség az érzelemfókuszú megküzdésen belül jelentkezik: Kognitív átstrukturálás, feszültségredukció a férfiakra; Passzív megküzdés elkerülés inkább a nőkre jellemző.
Nők és férfiak a gyógyító-beteg kapcsolatban Az orvostanhallgató számára a felnőtt beteg egyet jelent a férfival (Philips és Ferguson, 1999) Kórházi személyzet nemi sztereotípiákon alapuló véleménye (Foss és Sundby, 2003) Férfi páciens: problémamentes Női páciens: követelőző
A kórházi személyzet nemi sztereotípiákon alapuló véleménye a férfi- és nőbetegek típusairól (Foss és Sundby, 2003) Férfi páciens: problémamentes Időigény Kevés Sok Női páciens: követelőző Kommunikáció Konkrét, világos Zavaros, bizonytalan, körülményes Kontroll és hatalom Átadja a kontrollt Keveset kérdez Egy dologra koncentrál Felügyelni akar Sok ismételt információt kér Aggódik a jövő miatt
Nemi szempontok a gyógyítószerepben Nem találtak nemi különbségeket a diagnózis, prognózis és terápia megbeszélésében ill. a terápia hatékonyságában. Az orvosnőket az intimnek tekintett vizsgálatok és a prevenciós tanácsadáskor részesítik előnyben. Az orvosnőket inkább jellemzi az érzelmi kommunikáció, a pszichoszociális problémák megbeszélése és a partneri viszony. Kevésbé dominánsak az orvos-beteg konzultáció során, mint férfi kollégáik.
Módszer és vizsgálat bemutatása Beteg-és tünetbemutatás módja: szépirodalmi mű Diagnózisalkotási- és értelmezési folyamat követése nem csupán kognitív szinten, hanem érzések, élmények szintjén is 23 tételes, nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív 183: női főszereplő; 130 : férfi főszereplő 189 I. és III. éves orvostanhallgató (DE) 123 I. és III. éves pszichológushallgató (SZTE)
Adatfeldolgozás és elemzés Szankó Bálint(né) Beteg (13) Betegség (10) Gyógyító szakember (5) Saját érzés(3) Kategória Életkor, foglalkozás, testsúly, ápoltság, önzés, extraverzió/introverzió, optimizmus, félelem, vágy, fontos emberek, házasság, kiváltott érzés A probléma, a probléma helye, etiológia/fizikai, lelki, életmód, megelőző események, kórházi történés, történet folytatása Életkor, külső/belső tulajdonság, kiváltott érzés, kezeltetné-e magát vele Kiváltott érzés, mai történet Statisztikai elemzés: SPSS, LEM programcsomag
Betegség és beteg jellemzői -férfi főszereplő- 35 év alatti (72,3%), sovány, bizonytalan férfi (60%) Értelmiségi (35,4%) Fizikai munkás (23,8%) Irodai alkalmazott (19,2%) ETIOLÓGIA Nincs családi probléma (73,1%) Stressz, munkahelyi probléma (56,15%) Viselkedéses rizikófaktor (32,3%)
MEGELŐZŐ ESEMÉNYEK A beteg neme Férfi A beteg neme Nő Nincs rá Munkahelyi Nem utalás probléma munkahelyi probléma gyakoriság 54 73 3 sorszázalék 41,55% 56,15% 2,3% gyakoriság 176 5 2 sorszázalék 96,2% 2,7% 1,1% A megelőző események alakulása a beteg neme függvényében p<0,001
A hiányzó válaszok száma a válaszadó szakja és neme szerint (n=313) (p=0,005)
Betegség és beteg jellemzői - női főszereplő- 35 év körüli, sovány, vonzó nő Inaktív (25%) Értelmiségi (23,5%) Szolgáltatóiparban dolgozik (19,1%) Introvertált, bizonytalan, depressziós (51,4%) Nőgyógyászati probléma (65,6%) ETIOLÓGIA Családi probléma (66%)
MEGELŐZŐ ESEMÉNYEK Nincs rá Családi Nincs utalás probléma családi probléma A beteg neme Férfi gyakoriság 21 14 95 sorszázalék 16,2% 10,8% 73,1% A beteg neme Nő gyakoriság 22 122 39 sorszázalék 12% 66% 21,3% A betegség kialakulását megelőző események a beteg neme függvényében P= 0,014
Nincs rá utalás MEGELŐZŐ ESEMÉNYEK Konkrét fizikai panaszok Sűrű orvoslátogatás gyakoriság Sor% gyakoriság Sor% gyakoriság Sor% A beteg neme férfi 90 69,2% 36 27,7% 4 3,1% nő 67 36,6% 96 52,5% 20 10,9% A kórházba kerülést megelőző események a beteg neme függvényében (p<0,001)
A kérdőíves vizsgálat összefoglalása A nőbeteg jellemzése részletesebb és érzékletesebb (női főszereplő: 108 szó/kérdőív; férfi főszereplő: 53,2 szó/kérdőív) A férfibeteg jellemzése egysíkúbb, tüneteit munkahelyi stresszel és rizikóviselkedéssel magyarázzák A nő betegségének etiológiája: kapcsolati problémák, depresszió Szomatizációs stílus tulajdonítása a nőnek (fokozottabb tünetészlelés és orvoshoz fordulás) Pszichológus-és orvostanhallgatók tünetértelmezésében egyaránt pszichoszomatikus etiológia dominál A nemi különbség jelentősebb faktor, mint a válaszadó szakja
Felhasznált irodalom Csabai M. Molnár P. (2009): Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, Bp. 127-141. o Kopp M. (2010): A gender-kutatások népegészségügyi és demográfiai jelentősége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 11(4): 243-255. Susánszky A. és mtsai (2009): Mitől szoronganak a magyar férfiak? Lege Artis Medicinae, 19(6-7): 431-435.