Kötelező irodalom: Charles S. Carver Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia Osiris Kiadó
Mi a személyiséglélektan?
A személyiség fogalma: A személyen belüli, pszichofiziológiai rendszerek olyan szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat-, és érzésmintáit hozza létre.
A személyiséglélektan alapkérdései: 1. Egyéni különbségek feltárása (honnan erednek, milyen zavarok adódhatnak az ilyen eltérésekből?) 2. A személyen belüli intraperszonális működés
A személyiségelméletek csoportosítása (nézőpontok, perspektívák) I. Diszpozícionális perspektíva 1. Típus-, és vonáselméletek 2. Szükséglet-, és motivációs elméletek II. Biológiai elméletek 1. Öröklődés, evolúció és személyiség 2. Biológiai folyamatok
A személyiségelméletek csoportosítása (nézőpontok, perspektívák) III. Pszichoanalízis 1. A személyiség szerkezet és működése 2. Szorongás, elhárítás és énvédelem IV. Neoanalitikus elméletek 1. Énpszichológia 2. Pszichoszociális elméletek
A személyiségelméletek csoportosítása (nézőpontok, perspektívák) V. Tanuláselmélet 1. Kondicionálás-elméletek 2. Szociális-kognitiv tanuláselméletek VI. Fenomenológiai megközelítés 1. Önmegvalósítás és önértékelés 2. Személyes konstrukciók
I. Diszpozícionális perspektíva Kiindulópont: Az emberek cselekedetei, gondolatai és érzései bizonyos idői állandóságot (konzisztenciát) mutatnak. Diszpozíciók (vonások, hajlamok): viszonylag stabil és tartós tulajdonságok, melyek a személyiség összetevőit képezik. Kérdés: Hogyan lehet ezeket megragadni, osztályozni, mérni?
Diszpozícionális perspektíva 1.: Típus-, és vonáselméletek Típus: éles határokkal rendelkező, nem folytonos tagsági kategória. Hippokratész és Galénosz tipológiája (i.e. 400 körül): Kolerikus (ingerlékeny) Melankolikus (lehangolt) Szangvinikus (derülátó) Flegmatikus (nyugodt)
Vonás: dimenziók mentén különböznek az emberek egymástól. (ugyanazon személyiségjellemzők mértékének különbsége) Eysenck: 2 szupervonás mentén leírható a személyiség: Extraverzió dimenziója (társaságkedvelés, izgalomkeresés, cselekvőkészség, dominancia) Érzelmi labilitás (neuroticitás) dimenziója: kiborulás, szorongás, elkeseredés, levertség
Eysenck vonásmodellje Extravertált Intravertált Érzelmileg kiegyensúlyozatlan (Melankolikus) csendes, pesszimista, merev, emberkerülő, szorongó, tartózkodó, szeszélyes (Kolerikus) aktív, optimista, impulzív, változékony, agresszív, izgulékony, nyugtalan, sértődékeny Érzelmileg kiegyensúlyozott (Flegmatikus) gondos, komoly, békés, megfontolt, megbízható, kiegyensúlyozott, nyugodt, passzív (Szangvinikus) társaságkedvelő, bőbeszédű, könnyed, élénk, gondtalan, vezető
Eysenck vonásmodellje A két dimenzió idegrendszeri működésbeli sajátosságokkal áll kapcsolatban (lásd: biológiai elméletek) Harmadik dimenzió: pszichoticizmus (pszichotikus vagy szociopátiás viselkedésre hajlamosít)
Big Five ( Nagy Ötök ) Mai elfogadott elmélet: a személyiség 5 nagyobb dimenzió mentén írható le: Extraverzió: Magabiztosság Impulzusok szabad kifejezése Dominancia Önbizalom Társaságkedvelés
Big Five: Extraverzió Dimenzió egyik végén álló személy: pozitív érzelmi beállítottságú, asszertív, társaságkedvelő Dimenzió másik végén álló személy: csendes, visszahúzódó, inkább tartózkodó, mint barátságtalan, szeret egyedül lenni
Big Five Barátságosság/Együttműködés: Szeretetreméltóság/érzelmi hidegság Gondoskodás Érzelmi támasz nyújtása Másokkal való szembenállás Barátságosság/ellenségesség Bizalom/bizalmatlanság Féltékenység Őszinteség
Big Five: Barátságosság/Együttműködés Dimenzió egyik végén álló személy: Dimenzió másik végén álló személy: (altruista), gondoskodó, segítőkész, feltételezi, hogy mások is ilyenek lesznek vele önző, kételkedő, versengő
Big Five Lelkiismeretesség: Beszabályozottság Felelősség Tervezés/kitartás/célokért való küzdelem Kötelességtudat Engedelmesség Önfegyelem Megfontoltság
Big Five: Lelkiismeretesség Dimenzió egyik végén álló személy: céltudatos, erős akaratú, határozott Dimenzió másik végén álló személy: rend-, vagy munkamegszállott
Big Five Emocionalitás (neuroticitás): (hasonló az Eysenck-i dimenzióhoz) Szorongás Ellenséges érzelem Rosszindulat Depresszió Sebezhetőség Impulzivitás
Big Five: Emocionalitás Dimenzió egyik végén álló személy: érzelmileg kiegyensúlyozott, képes a stressz-keltő helyzetekkel higgadtan szembenézni, Dimenzió másik végén álló személy: hajlam az irreális gondolkodásra, alacsony önértékelés, szomatikus tünetektől szenved, kevésbé tudja impulzusait kontrollálni, hajlamos pszichiátriai kórképek kifejlesztésére
Big Five Nyitottság (intellektus): Képzeletgazdagság Logikus gondolkodás Érdeklődés Kreativitás Esztétikai érzék Intellektuális kíváncsiság
Big Five: Nyitottság Dimenzió egyik végén álló személy: belső és külső világra is kíváncsi, új eszmék/értékek befogadására képes, intenzívebben éli meg pozitív és negatív érzéseit Dimenzió másik végén álló személy: konzervatív viselkedés és életszemlélet, a már ismeret preferálja, érzelmileg tompább
Személyiségmérő eljárások Önjellemző kérdőívvel személyiségprofil készítése. Cél: Viselkedés bejóslása. Probléma: az önjellemzés alapján nem mindig bejósolható a személy viselkedése.
Magyarázatok A vonások és a helyzetek (szituációk) egymással kölcsönhatásban befolyásolják a viselkedést. Bizonyos helyzetek a személyiség megnyilvánulását engedik, míg mások azt korlátozzák. (pl. baráti társaság/hivatalos értekezlet) Bizonyos emberek az önjellemzésükben nem konzisztensnek jellemzik magukat, ezért nem bejósolható a viselkedésük. (természetes pl. kamaszkorban) A viselkedésmutatók többnyire csak egy specifikus tevékenységet foglalnak magukba, miközben egy vonás számos módon megnyilvánulhat.
Viselkedészavarok értelmezése A zavarok a személyen belüli vonásokat közvetlenül tükrözik, és azért sorolhatók be különböző kategóriákba, mert minden személyiségzavar más-más vonáshoz kacsolódik: a személy valamelyik vonásdimenzió szélső értékén helyezkedik el, maga a vonás abnormalitást határoz meg (pl. Eysenck: pszichoticizmus).