MINŐSÉG, MINŐSÉGÉRTÉKELÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK, SAJÁTOSSÁGAIK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIK DR. SAFADI HELÉNA 2015. OKTÓBER 3.
MINŐSÉG A KÜLÖNBÖZŐ MINŐSÉGSZEMLÉLETEK TÜKRÉBEN I. A minőség a termék, rendszer vagy folyamat belső eredetű jellemzői összességének az a képessége, hogy teljesíti a vevők és más érdekelt felek követelményeit. /ISO, International Organization of Standardization/
MINŐSÉG A KÜLÖNBÖZŐ MINŐSÉGSZEMLÉLETEK TÜKRÉBEN II. A minőség a kiválóság mértéke. A vezetői és dolgozói elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást a vezetés megalapozott üzletpolitikával és stratégiával, a dolgozókra építve valamint a partnerkapcsolatok, az erőforrások és a folyamatok menedzselésével éri el, amely kiváló eredményhez vezet /EFQM, European Foundation for Quality Management/
MINŐSÉG A KÜLÖNBÖZŐ MINŐSÉGSZEMLÉLETEK TÜKRÉBEN III. A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak. /TQM, Total Quality Management/
A MINŐSÉGI TULAJDONSÁGJEGYEK GYŰJTEMÉNYE FORRÁS: TENNER, DETORO, 1997 Gyorsabb Jobb Olcsóbb Leszállítható dolgok Hozzáférhetőség Kényelem Teljesítmény Extra tulajdonságok Megbízhatóság Szabványszerűség Szervizelhetőség Esztétikai megjelenés Észlelt minőség Ár Kölcsönhatások Reagáláskészség Megközelíthetőség Megbízhatóság Biztonság Hozzáértés Hitelesség Empátia Kommunikáció Stílus
AZ EÜ. TV. SZERINT: Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy a) azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa; (Teljesítmény) b) az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, vagy szakmai konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlások; (Megbízhatóság, Szabványszerűség, Hozzáértés) c) az egyén számára ca) egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, (Teljesítmény) cb) lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését, (Megbízhatóság, Biztonság) d) a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával szakmailag hatásosan nyújtható legyen; (Teljesítmény, Ár) e) biztonságos legyen mind a betegek, mind az ellátásban közreműködők részére. (Biztonság)
MINŐSÉGSZEMLÉLETEK
ISO VEVŐKÖZPONTÚSÁG AZ EMBEREK VEZETÉSE AZ EMBEREK BEVONÁSA PARTNERSÉG A BESZÁLLÍTÓKKAL FOLYAMATSZEMLÉLET RENDSZERSZEMLÉLET TÉNYEKEN ALAPULÓ DÖNTÉSEK FOLYAMATOS TOVÁBBFEJLESZTÉS
EFQM Adottságok Eredmények Vezetés Emberek Folyamatok, termékek és szolgáltatások Dolgozói eredmények Kulcseredmények Stratégia Vevői eredmények Partnerkapcsolatok és erőforrások Társadalmi eredmények Tanulás, kreativitás és innováció
TQM Célkitűzés FOLYAMATOS JAVÍTÁS Elvek Középpontban a vevő Folyamatok javítása Teljes elkötelezettség Elemek Vezető szerep Oktatás és képzés Támogató struktúrák Kommunikáció Jutalmazás és elismerés Mérés
KÖZÖS JELLEMZŐK VEVŐK VEZETÉS EMBEREK FOLYAMAT FOLYAMATOS FEJLESZTÉS
MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI külső belső szakmai működési (szervezés-vezetés) fejlesztési célú hatósági ágazaton belüli ágazaton kívüli ágazati fenntartói intézményi
KÜLSŐ ÉS BELSŐ MINŐSÉGÜGYI RENDSZER Eü. tv.: Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (belső minőségügyi rendszer) [ISO, EFQM, TQM], a hatósági szakfelügyeletet ellátó szerv, a szakmai munka minőségértékelését végző szerv, az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja és a megfelelőség-tanúsítás (külső minőségügyi rendszer) [ISO, TQM] biztosítja.
A KÜLSŐ MINŐSÉGÜGYI RENDSZER ELEMEI hatósági szakfelügyelet: az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése szakmai minőségértékelés: a betegellátás szabályokkal, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásrendekkel, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlattal való összevetése, értékelése és javaslattétel a minőségfejlesztés irányára az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja (BELLA): az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése [TQM alapú] megfelelőség-tanúsítás: az egészségügyi szolgáltató nemzetközi vagy magyar egészségügyi ellátási standardok szerinti minőségirányítási rendszerének nemzetközi szabvány alapján történő felülvizsgálata és elismerése [ISO]
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI külső belső szakmai működési (szervezés-vezetés) fejlesztési célú hatósági ágazaton belüli ágazaton kívüli ágazati fenntartói intézményi
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI SZAKMAI BELSŐ Eü-i intézmény maga (klinikai audit) KÜLSŐ OBDK OTH, OEP, (ÁEEK) MŰKÖDÉSI Eü-i intézmény maga ISO, BELLA, OTH, (ÁEEK)
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI külső belső szakmai működési (szervezés-vezetés) fejlesztési célú hatósági ágazaton belüli ágazaton kívüli ágazati fenntartói intézményi
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI BELSŐ KÜLSŐ FEJLESZTÉSI CÉLÚ Eü-i intézmény maga OBDK BELLA, ISO, (ÁEEK) HATÓSÁGI - OTH, (OEP)
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI FEJLESZTÉSI CÉLÚ SZAKMAI Eü-i intézmény maga, OBDK (ÁEEK) MŰKÖDÉSI Eü-i intézmény maga, BELLA, ISO, (ÁEEK) HATÓSÁGI OTH, (OEP) OTH
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI külső belső szakmai működési (szervezés-vezetés) fejlesztési célú hatósági ágazaton belüli ágazaton kívüli ágazati fenntartói intézményi
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI ÁGAZATON BELÜLI BELSŐ Eü-i intézmény maga KÜLSŐ ÁGAZATON KÍVÜLI - ISO OBDK,OTH, OEP, (ÁEEK), BELLA
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI ÁGAZATON BELÜLI SZAKMAI Eü-i intézmény maga OBDK, OEP, (ÁEEK) MŰKÖDÉSI BELLA, (ÁEEK) ÁGAZATON KÍVÜLI - ISO
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI ÁGAZATON BELÜLI FEJLESZTÉSI CÉLÚ Eü-i intézmény maga OBDK, BELLA, (ÁEEK) ÁGAZATON KÍVÜLI ISO - HATÓSÁGI OTH, OEP
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI külső belső szakmai működési (szervezés-vezetés) fejlesztési célú hatósági ágazaton belüli ágazaton kívüli ágazati fenntartói intézményi
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI BELSŐ KÜLSŐ ÁGAZATI SZINTŰ - OBDK, BELLA FENNTARTÓI - ÁEEK INTÉZMÉNYI Eü-i intézmény maga (OEP, OTH)
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI SZAKMAI MŰKÖDÉSI ÁGAZATI SZINTŰ OBDK BELLA FENNTARTÓI ÁEEK ÁEEK INTÉZMÉNYI Eü-i intézmény maga, OEP, OTH OTH
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI FEJLESZTÉSI CÉLÚ ÁGAZATI SZINTŰ OBDK, BELLA - HATÓSÁGI FENNTARTÓI ÁEEK - INTÉZMÉNYI Eü-i intézmény maga, ISO OTH, OEP
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS DIMENZIÓI ÁGAZATON BELÜLI ÁGAZATI SZINTŰ OBDK, BELLA - ÁGAZATON KÍVÜLI FENNTARTÓI ÁEEK - INTÉZMÉNYI Eü-i intézmény maga, OTH, OEP ISO
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS SZEREPLŐI EÜ. SZOLG. OBDK OTH ÁEEK BELLA ISO KÜLSŐ-BELSŐ Belső Külső Külső Külső Külső Külső SZAKMAI-MŰKÖDÉSI Mindkettő Szakmai Mindkettő Mindkettő Működési Működési FEJLESZTÉSI CÉLÚ- HATÓSÁGI ÁGAZATON BELÜLI-KÍVÜLI ÁGAZATI-FENNTARTÓI- INTÉZMÉNYI Fejlesztési célú Ágazaton belüli Fejlesztési célú Ágazaton belüli Hatósági Ágazaton belüli Fejlesztési célú Ágazaton belüli Fejlesztési célú Ágazaton belüli Fejlesztési célú Ágazaton kívüli Intézményi Ágazati Intézményi Fenntartói Ágazati Intézményi
SZAKFELÜGYELET MINŐSÉGÜGYI SZAKFŐORVOSI ÉS SZAKTERÜLETI VEZETŐI RENDSZER MINŐSÉGÜGY A GYAKORLATBAN DR. SAFADI HELÉNA 2015. OKTÓBER 3.
SZAKFELÜGYELET Az egészségügyi ellátás teljes folyamatában az egészségügyi ágazati jogszabályok, továbbá az egyedi panaszok kivizsgálásával kapcsolatban a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági célú ellenőrzése (33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet)
SZAKFELÜGYELET ELLÁTÓ SZERV Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) és a népegészségügyi feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok a szakfelügyelők közreműködésével
SZAKFELÜGYELET SZAKFELÜGYELŐK az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő, a szakterületén szakképesítéssel, speciális szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező személy, akit az országos tisztifőorvos névjegyzékbe vesz szakterületének megnevezésével a felkérés az egészségügyi szakmai kollégium szakterület szerint érintett tagozata véleményének figyelembevételével történik megbízásuk eseti jelleggel történik megnevezésük: szakfelügyelő vagy szakfelügyelő főorvos feladatukat személyesen látják el
SZAKFELÜGYELET SZAKFELÜGYELŐK FELADATAI I. A szakfelügyelő szakfelügyeleti tevékenysége során a megbízása szerinti egészségügyi szolgáltatóknál a szakterületéhez tartozó tevékenységek tekintetében vizsgálja az egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtását, a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét, az egyedi panaszok érdemi kivizsgálásával kapcsolatban: a megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés szakszerűségét, eredményességét, a szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek előírásainak végrehajtását, teljesülését.
SZAKFELÜGYELET SZAKFELÜGYELŐK FELADATAI II. A szakfelügyelő szakfelügyeleti tevékenysége során véleményt nyilvánít a vizsgált szakterületet érintő azon kérdésben, amelynek véleményezésére az országos tisztifőorvos vagy helyettesei, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve járási hivatal megbízta.
SZAKFELÜGYELET INTÉZKEDÉSEK I. A szakmai szabályokat súlyos megsértése esetén a szakfelügyelő kezdeményezheti meghatározott egészségügyi tevékenység végzésének felfüggesztését, az adott ellátás progresszivitási szintjének visszaminősítését, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély módosítását vagy visszavonását, a szakmai irányelvek, protokollok, helyi eljárásrendek előírásai végrehajtásának betartatását.
SZAKFELÜGYELET INTÉZKEDÉSEK II. Amennyiben az egészségügyi szakmai tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat az ellenőrzött szolgáltató súlyosan megsértette, a megbízó tisztifőorvos az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul megküldi a minőségügyi értékelés elvégzésére kijelölt Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ részére további minőségügyi értékelés, vizsgálat és minőségfejlesztési célú javaslattétel céljából.
SZAKMAI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS A megelőzésnek és a betegellátásnak a szakmai szabályaival, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásokkal, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlattal való összevetése, értékelése, az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és az adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározása és értékelése, kapcsolódó konzultáció lefolytatása és a minőségfejlesztés módozatainak meghatározása, amelynek egyik eszköze a szakmai felülvizsgálat is. (33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet)
SZAKMAI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS ELLÁTÓ SZERV Az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben az egészségügyi szakmai tevékenység minőségértékelését, az értékelési célú adatgyűjtést, a minőségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, dokumentálását, a betegbiztonság szempontjainak érvényesítését az OBDK látja el a minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők közreműködésével
SZAKMAI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS ELLÁTÓ SZERV FELADATAI Az OBDK minőségfejlesztési feladatai keretében: a szakmai szabályok kialakításához módszertani támogatást nyújt, kidolgozza és továbbfejleszti az egyes szakterületek adatgyűjtési rendszerét, és folyamatosan gondoskodik azok értékeléséről és az adatgyűjtésekről, a klinikai audit módszertanát kidolgozza, annak alkalmazását felügyeli, ezáltal biztosítja az egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékeléseket, az eredmények alapján az auditok során használható standardokra javaslatot tesz, klinikai auditot végez, a belső minőségügyi tevékenységről indokolt esetben, illetve felkérésre véleményt nyilvánít, minőségügyi célú adatgyűjtéseket végez, szakmai minőségértékelést végez, véleményt alkot a szakmai minimumfeltételek, szakmai protokollok, irányelvek érvényesíthetőségéről, összhangjáról és azoknak az egészségügyi szakmai tevékenységben betöltött szerepéről.
SZAKMAI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS ELLÁTÓ SZERV FELADATAI Az OBDK a minőségfejlesztési feladatainak végzése során azok eredményétől függően módszertani javaslatot fogalmaz meg az elvárt eredmény elérésének, illetve a szakmai munka javításának érdekében, amely vonatkozhat az adott tevékenység szabályozási és finanszírozási környezetére, tervezésére, szervezésére, a kapcsolódó folyamatok feltételrendszerének biztosítására, illetve a szükséges betegtájékoztatásra, valamint a dolgozók képzésére.
SZAKMAI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS MINŐSÉGÜGYI SZAKFŐORVOSOK, SZAKTERÜLETI VEZETŐK I. egészségügyi szakmai kollégiumi tagozatonként néhány kivételtől eltekintve kell egy állandó minőségügyi szakfőorvost, illetve nem orvosi szakterület esetén szakterületi vezetőt megbízni. eseti megbízatás: szükség szerint, projekt-feladatra, illetve az állandó minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető kizárása vagy legalább 30 nap időtartamú akadályoztatása esetén feladatainak ellátása céljából pályáztatásukban részt vesz az egészségügyi szakmai kollégium szakterület szerint érintett tagozata feladatukat személyesen látják el
SZAKMAI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS MINŐSÉGÜGYI SZAKFŐORVOSOK, SZAKTERÜLETI VEZETŐK II. Feltételek: az adott szakterületen legalább 10 éves, nem orvosi szakterületek esetében legalább 8 éves gyakorlati idővel, az adott szakterületen összevont szakmáknál legalább az egyik szakma vonatkozásában szakvizsgával, nem orvosi szakterületek esetében szakképesítéssel és az egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési módszerek alkalmazásában az egészségügyi szakirányú továbbképzésről szóló jogszabályok szerinti licenccel, ennek hiányában ezen módszerek alkalmazásában jártassággal rendelkezik.
SZAKMAI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS MINŐSÉGÜGYI SZAKFŐORVOSOK, SZAKTERÜLETI VEZETŐK FELADATAI képviseli és közvetíti szakterületének képviselői felé a minőségügyi alapelveket és követelményeket, részt vesz a szakmai irányelvek előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, szakmai véleményével segíti az OBDK-t ezzel kapcsolatos feladatainak ellátásában, közreműködik az OBDK által végzett, az egészségügyi ellátási folyamatok szakmai irányelveknek és más szakmai előírásoknak való megfelelőségének, eredményességének, hozzáférhetőségének, időszerűségének és a betegbiztonsági szempontok teljesülésének értékelésében, kockázatelemzési tevékenységet végez, közreműködik a betegbiztonsági, illetve egészségügyi ellátási problémák vizsgálatában, közreműködik adatgyűjtésekben, klinikai auditokban és helyszíni minőségügyi értékelésekben, az auditok és értékelések során szerzett tapasztalatokat az OBDK felé visszajelzi, továbbá javaslatokat tesz ezek témakörére és gyakoriságára, együttműködik a szakterülete szerint illetékes szakmai kollégiumi tagozattal, a tudomására jutott vagy tapasztalt, az egészségügyi ellátás szakmai minőségét és a betegbiztonságot érintő problémákat, beavatkozást igénylő ügyeket az OBDK felé szükség szerint megoldási javaslattal jelzi, valamint ellátja a jogszabályban részére meghatározott további feladatokat.
SZAKMAI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS INTÉZKEDÉSEK Amennyiben a minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető feladatainak ellátása során a betegbiztonságot vagy az ellátás szakmai minőségét súlyosan veszélyeztető gyakorlatot vagy hiányosságot észlel, köteles azt közvetlenül jelezni az OBDK-nak. Az OBDK a minőségfejlesztési feladatainak végzése során azok eredményétől függően módszertani javaslatot fogalmaz meg az elvárt eredmény elérésének, illetve a szakmai munka javításának érdekében, amely vonatkozhat az adott tevékenység szabályozási és finanszírozási környezetére, tervezésére, szervezésére, a kapcsolódó folyamatok feltételrendszerének biztosítására, illetve a szükséges betegtájékoztatásra, valamint a dolgozók képzésére.
BELLA KIINDULÁSI PONTOK A standardrendszer a működésre koncentráljon, középpontjában a betegbiztonság álljon, hazai sajátosságokra épüljön, de feleljen meg a nemzetközi akkreditáció követelményeinek, megvalósítható legyen a gyakorlatban, ne igényeljen jelentős adminisztrációs többletet, ne igényeljen jelentős forrásigényt, ne térjen ki olyan területekre, melyek részletesen szabályozottak, és más Hivatal rendszeresen felügyeli azok megvalósulását, ne térjen ki olyan területekre, melyek részletes szabályaihoz a standardkövetelmények többletet már nem tudnak hozzátenni, legyen folyamatosan fejleszthető.
BELLA A STANDARDOK KITERJEDÉSE a betegellátási folyamat minden lényeges, kockázatos lépését lefedik elsősorban a betegellátásban érintett szervezeti egységek elvárt tevékenységét írják le lefedik azokat az irányítási funkciókat, amelyek befolyásolják az egyes betegellátási feladatok végrehajtását elsősorban az irányításért felelősök elvárt működését írják le
BELLA STANDARDOK ELLÁTÁSI FORMA SZERINT Járó- és fekvőbeteg-ellátásban egyaránt értelmezhető: 29 Csak fekvőbeteg-ellátásban értelmezhető: 9 Csak járóbeteg-ellátásban értelmezhető: 5
AZ ISO ÉS A BELLA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISO tanúsítás: szabványokon alapuló minőség-irányítási rendszer megfelelőségének elismerése szabvány: szektor-semleges általános szabályozó rendszer teljes szolgáltatói szervezetre kiterjedhet szabályozási rendszert értékel az auditot különböző, piaci érdekeltségű cégek végzik BELLA: standardokon alapuló működés elismerése standard: ellátási formára specifikus ismert gyengeségekre, kockázatokra koncentrál csak a betegellátásban érintett szervezeti egységeket érinti standardok szerinti működést értékel a felülvizsgálatot egyetlen, non-profit szervezet végzi
MINŐSÉGÜGY ÉS BETEGJOG KAPCSOLATA Az Eü. tv. megfogalmazása szerint a megfelelő minőségű egészségügyi ellátás magában foglalja a jogszabályoknak való megfelelést és a betegjogok érvényesülését is. A minőségügyi rendszerek számos olyan területet szabályoznak, melyek betegjogot érintenek. A minőségügy és a betegjogok védelme kölcsönösen egymást szolgáló tevékenységek: a minőségügy képes a betegjogok érvényesülését és a betegbiztonságot felmérni, ennek gyakorlatát fejleszteni, a betegek oldaláról érkező információk pedig meghatározzák a minőségügy fókuszterületeit.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!