Változások előtt A helyi önkormányzatok gazdálkodásának keretei
A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege 2002. 2006. 2010. 2011. félév milliárd forint %-os változás 2010 /2002 Bruttó adósságállomány 191,5 490,1 1 247,5 1 246,6 651,4 Pénzforgalmi egyenleg -105,0-156,5-232,0-25,7 221,0 2
A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege 1 400,0 milliárd forint 1 200,0 1 000,0 800,0 600,0 Bruttó adósságállomány 400,0 200,0 Pénzforgalmi egyenleg 0,0 200,0 2002 2006 2010 2011. félév 400,0 3
Adósságrendezési eljárás alá került helyi önkormányzatok száma 12 10 8 6 4 2 0 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Önkormányzatok száma 1 2 0 3 11 4
A helyi önkormányzatok ÖNHIKI és egyéb működési támogatása 2002. 2006. 2010. 2011. félév Támogatás összege (mrd Ft) Igénybevevők száma Támogatás összege (mrd Ft) Igénybevevők száma Támogatás összege (mrd Ft) Igénybevevők száma Támogatás összege (mrd Ft) Igénybevevők száma "ÖNHIKI" 16,7 1 279 29,0 1 323 4,8 494 15,3 1 195 Egyéb működési támogatás 2,4 559 3,0 748 5,9 1 334 Összesen 19,1 1 838 32,0 2 071 10,7 1 828 15,3 1 195 5
Helyi önkormányzatokról szóló új törvény feladatátrendeződés az új Ötv. a jelenleginél differenciáltabb feladattelepítést tartalmaz a települési önkormányzatok számára, a jelenlegi feladatok jelentős részét az állam közvetlenül biztosítja 2013-tól, a települési önkormányzatok a jövőben a valós helyi feladatszervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára, a megyei önkormányzatok a területfejlesztés kulcsszereplői lesznek, ajövőben az államigazgatási feladat-és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el, és biztosítva az igazgatási feladatok országon belül egyenlő színvonalon történő ellátását. 6
Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - önkormányzati feladatok településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, kéményseprés, stb.), óvodai ellátás, szociális alapellátás, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások, egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.), ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, vízgazdálkodás, vízkár-elhárítás, lakásgazdálkodás, honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, közreműködés a település közbiztonságának biztosításában, 7
Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - önkormányzati feladatok helyi közfoglalkoztatás, helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatok, sport, ifjúsági ügyek, nemzetiségi ügyek, helyi közösségi közlekedés biztosítása, környezet-egészségügy (köztisztaság, rovar- és rágcsálóirtás), környezet- és természetvédelem, kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségének biztosítása, mezőgazdasági haszonállatok tartási körülményeinek meghatározása. 8
Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - feladatfinanszírozás A feladatok átrendeződésével párhuzamosan 2013-tól a finanszírozási rendszer is átalakul. Feladatfinanszírozás kerül bevezetésre, melynek célja, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához szükséges működési forrás rendelkezésre álljon, működési hiány a jövőben ne léphessen fel. A feladatfinanszírozás során az állam által meghatározott működési kiadási szükséglet, valamint az önkormányzatok működési célú bevételi lehetőségeinek figyelembevételével kerül meghatározásra az egyes önkormányzatok költségvetési támogatása. Önként vállalt feladatokat az önkormányzat saját bevételei terhére láthat el. 9
Helyi önkormányzatokról szóló új törvény adósságkeletkezés engedélyezése A 2012. évtől hatályba lépő Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást kizárólag a Kormány engedélyével tehet. A kötelezettségvállalás mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg. Ez alól kivételt jelent az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezésére szolgáló hitelek, a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségvállalások, költségvetési éven belüli működési célú hitel (likvid hitel), valamint a reorganizációs hitelek esete. A Kormány a kötelezettségvállaláshoz abban az esetben járul hozzá, ha a helyi önkormányzat közszolgáltatási feladatainak ellátásához szükséges kapacitás létrehozásához kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítése a működési kiadások folyamatos teljesítését nem veszélyezteti. 10
A helyi adókról szóló törvény módosítása Lényege a teljes helyi adókivetési szabadság megteremtése a törvényi korlátozások megszüntetésével, ennek eredményeként a települési önkormányzat az illetékességi területén a helyi adók mellett települési adót is bevezethet, hatályon kívül helyezésre kerülnek a törvényi építmény- és telekadó mentességek, valamint a telekadó hatálya minden beépítetlen földrészletre kiterjesztésre kerül, egyedüli korlátozás: ha a vállalkozások építmény, telekadó és iparűzési adó terhe az adóévet megelőző évhez képest 20%-kal nagyobb lenne, az adómérték-növeléshez a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyása szükséges. 11
A megyei intézmények állami fenntartásba vétele A miniszterelnök úr és a megyei közgyűlések elnökei között kötött megállapodások tartalma: a megyei intézmények állami fenntartásba kerülnek 2012. január 1- jétől, a megyék adósságállományát (hitel, kötvény) az állam átvállalja 2011-ben, a megyei intézmények szállítói tartozása az intézményfenntartást követi, a megyei önkormányzatok vagyona, gazdasági társaságai, alapítványai stb. térítésmentesen az államra száll. Fentiek keretszabályait törvény rendezi. 12
A fővárosi egészségügyi intézmények állami fenntartásba vétele A fővárosi egészségügyi intézményekre vonatkozóan is hasonló döntés született azzal, hogy esetükben az Állam a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon elemeket veszi át, amelyek az átvételre kerülő egészségügyi intézményekhez és az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kerültek felvételre, illetve kibocsátásra. 13
A megyei intézmények és a fővárosi egészségügyi intézmények állami fenntartásba vétele A 2012. évi költségvetési törvényjavaslat IX. fejezete elkülönített előirányzatot tartalmaz A megyei önkormányzatok által biztosított közszolgáltatások támogatása jogcímen 99,7 milliárd forint összegben. A parlamenti vita során a fenti összeg jelentős része átcsoportosul: a KIM fejezetbe (a Megyei Intézményfenntartó Központok támogatása részeként), a NEFMI fejezetbe (az egészségügyi intézmények támogatása részeként). Az összeg egy része a IX. fejezetben marad a megyei önkormányzatok jövőbeni feladatai finanszírozására. 14
A helyi önkormányzatok 2012. évi gazdálkodásának keretei 15
A 2012. évi költségvetés céljai, prioritásai Magyarország célja 2012-ben az elrugaszkodás az euróválság-zónától. Prioritások: - az államadósság csökkentésével a válságból való kilábalás, - a gazdasági növekedés beindítása, - foglalkoztatottság bővítése. 16
Növekedés és stabilizáció 17
Alapelvek az önkormányzati finanszírozásban a feladat-finanszírozás bevezetése előtt egy évvel a normatív hozzájárulások és támogatások rendszerében alapvető változások nem történtek, a normatívák döntő többsége változatlan maradt, a jövedelemkülönbség mérséklés előirányzata megegyezik a 2011. évivel, határozottabban jelenik meg a foglalkoztatási szándék, megszűnik a szociális ellátórendszerben kapható jövedelempótló támogatások munkavállalással szembeni ellenösztönző hatása, a valóban rászorulók a jövőben is számíthatnak a szociális háló védelmére, ám a normatív feltételeket nem teljesítők segélyezése szűkül. 18
Közoktatás Összes támogatás: 367,6 milliárd Ft (ebből a többcélú kistérségi társulásoké 18,9 milliárd Ft) A közoktatási célú hozzájárulások tanévi rendszerű szabályozása megszűnik. A kormányzati célkitűzésekkel összhangban 2013-tól várhatóan feladat-finanszírozási rendszer kerül bevezetésre, amely a normatívák évek közötti, áthúzódó hatályának további fenntartását nem indokolja. Kötötté válik az intézményi étkeztetéshez, az ingyenes tanulói tankönyv-ellátáshoz, továbbá a szakmai, informatikai beszerzésekhez kapcsolódó támogatás. 19
Szociális és gyermekvédelmi ellátás Összes támogatás: 269,3 milliárd Ft (ebből: többcélú társulásoké 7,3 milliárd Ft) Változások: = az álláskeresési támogatások átalakításával összhangban a költségvetés biztosítja az egyes pénzbeli ellátásokra jogosultak létszámnövekedéséhez szükséges forrásokat (+32,4 milliárd forint) = a saját hatáskörben, méltányossági alapon nyújtott ellátásokhoz nyújtott költségvetési hozzájárulás összege a helyi lakásfenntartási támogatás megszűnésével is számolva 10,0 milliárd forinttal mérséklődik; = az ún. pénzbeli szociális juttatások előirányzat a jelenleginél célzottabban kerül elosztásra. 20
Segélyezési feladatok = Számos változást eredményez az álláskeresési támogatások átalakítása és a Start-munka program: 2011 szeptemberétől a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) lépett, az álláskeresési támogatások és a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításával összhangban az FHT is módosul, összege a Start-munka bérhez igazodóan csökken (az önym 80%-ára) 2012. január 1-jétől, a rendszeres szociális segély összege maximálásra kerül: ha a családban csak rszs-re jogosult személy él, ennek összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér (jelenleg 47.025 Ft) 90%-a, ha a családban FHT-ra és rszs-re jogosult személy is él, akkor e két ellátás együttes összege nem lehet magasabb a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ánál. 21
Segélyezési feladatok = 2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült a normatív lakásfenntartási támogatásba: változott a jogosultsági küszöb (önym. 150%-ról 250%-ra emelkedett), és enyhültek a feltételek; ennek eredményeképpen folyamatosan és jelentősen nő az e támogatásban részesülők száma; a költségvetés 2012-ben 26,5 milliárd forint többletet biztosít ehhez. = Ezzel párhuzamosan megszűnik a helyi lakásfenntartási támogatás: ezen ellátás normatív típusa a rászorulók szinte teljes körének érdemi segítséget tud nyújtani; korlátozott körben ugyanakkor a tavaszi fűtési szezonban még nyújtható ez a támogatás (a január 1-je előtt megállapított ellátásokat március 31-éig tovább lehet folyósítani) 22
Köszönöm a figyelmüket!