Betegbiztnság az EU rszágaiban (Nagy István Gttsegen György Országs Kardilógiai Intézet) Betegbiztnság a WHO-ban 1 Egészségügyi Világszervezet (Wrld Health Organisatin, WHO) 2004-ben életre hívta a Világszövetség a Betegbiztnságért szövetséget (Wrld Alliance fr Patient Safety). A szövetség elsődleges célkitűzése vlt, hgy tudmánys ismeretekre alapzva minden tagállamában elősegítse a biztnságs egészségügyi ellátás megteremtését, a betegbiztnságt érintő stratégia kialakítását, az egészségügyi ellátás biztnságának fkzását, valamint támgast nyújtsn a tagállamk ilyen irányú erőfeszítéseihez. A világszövetség tevékenységének fő eleme a Glbális Betegbiztnsági Kihívás (Glbal Patient Safety Challenge). A Prgram megvalósítása srán aznsításra kerültek azk a területeket, melyek a legnagybb kckázattal bírnak az egészségügyi ellátást igénybe vevők számára. Egyéb prgramk: a Glbális Betegbiztnsági Kihívás című prgram az egészségügyi ellátáshz kapcslódó fertőzésekre fókuszált: a Tiszta Ellátás a Biztnságsabb Ellátás (Clean Care is Safer Care) 2. a Glbális Betegbiztnsági Kihívás a biztnságsabb sebészeti ellátás témakörét érinti: a Biztnságs Sebészet Életeket Ment (Safe Surgery Saves Lives). A kezdeményezés célkitűzése a sebészeti beavatkzásk biztnságának fkzása a biztnsági standardk meghatárzása révén, melyek minden WHO-tagállamban alkalmazhatók. Glbális Betegbiztnsági Kihívás az Megldás keresése az Antimikrbiális Rezisztenciával kapcslatban (Tackling Antimicrbial Resistance. A prgramk skszínűségéről a WHO ldalán találhatunk részletes ismertetést 3 Az elmúlt évek srán több rszágban is mélyreható kutatási tevékenység flyt az egészségügyi ellátáshz kapcslódó kársdásk mértékének meghatárzására. A feltárt adatk az alábbi táblázatban találhatók. Tanulmány megnevezése Káresemények gyakrisága (100 kórházi felvételre, %) Egyesült Államk (New Yrkállam) (Harvard Medical Practice Study) 3,7 Egyesült Államk (Utah-Clrad Study) 3,2 Ausztrália (Quality in Australian Health Care Study) 16,6 Nagy Britannia 11,7 Új-Zéland 12,9 Kanada 7,5 Dánia 9,0 1. táblázat az egészségügyi ellátáshz kapcslódó káresemények gyakrisága egyes tanulmánykban 1 http://www.wh.int/patientsafety/en/ 2 Wrld Health Organisatin. Wrld Alliance fr Patient Safety, Frward Prgramme 2006 2007. www.wh.int/patientsafety 3 http://www.wh.int/patientsafety/infrmatin_centre/dcuments/en/
Betegbiztnság az Európai Unió rszágaiban 4 A magas színvnalú egészségügyi ellátáshz való jg az egyik alapjg az Európai Unió rszágaiban. Ennek értelmében a betegek mint az egészségügyi szlgáltatásk igénybe vevői jgsan várják el, hgy lehető legmagasabb minőségű ellátásban részesüljenek és a szlgáltatók minden intézkedést megtegyenek biztnság megteremtésért. Az EU-ban mégis évente minden tízedik kórházban áplt beteg valamilyen kársdást szenved kezelése eredményeként, és mintegy 37 000 beteg hal meg valamilyen egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben, amelyek közül száms megelőzhető lenne. Csak a kórházi fertőzések éves szinten közel 7 milliárd költséget jelentenek. Ezért a betegek biztnsága és ellátásuk minősége kulcsfntsságú kérdések Európa számára. 2009-ben az Európai Unió tanácsa egy ajánlást fgadtt el (2009/C 151/01 5 ) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában fglaló betegbiztnságról. Az ajánlás átfgó, uniós szintű stratégiát javaslt a betegbiztnság előmzdítása, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kezelése érdekében. A betegbiztnság javulását összehanglt, ágazatkn átívelő erőfeszítések vezérelték, amelyekhez az uniós egészségügyi prgram is jelentősen hzzájárult. Az ajánlás megállapításai szerint a tagállamkban a kórházba felvett betegek 8 12 %-ával történnek nemkívánats események az egészségügyi ellátás srán mint például:. egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (a nemkívánats eseményeknek kb. a 25%-át teszik ki), gyógyszerelés srán elkövetett hibák, sebészeti beavatkzás srán elkövetett hibák, rvstechnikai műszerekkel kapcslats hibák, diagnsztikai tévedések, a vizsgálati eredmények alapján szükségesnek mutatkzó beavatkzás elmulasztása. Az Európai Járványügyi Megelőző és Ellenőrző Közpnt (ECDC) becslése szerint húsz, kórházi ellátásban részesülő betegből átlagsan egy betegnél lépnek fel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, ami az EU szintjén évente 4,1 millió beteget jelent, tvábbá a becslések alapján évente 37 000 ember halálát kzzák ilyen fertőzések. Az Európai Unió szerződésben előírt kötelezettsége, hgy segítse a közegészség védelmét célzó tagállami erőfeszítések összehanglását. Az elégtelen betegbiztnság nemcsak kmly közegészségügyi prblémát jelent, hanem jelentős gazdasági terhet is ró a szűkös egészségügyi erőfrráskra. A nemkívánats események nagy része megelőzhető lenne mind a kórházi szektrban, mind pedig az egészségügyi alapellátásban, túlnymó részük ugyanis rendszerjellegű tényezőknek tudható be. 4 http://ec.eurpa.eu/health/patient_safety/plicy_en 5 http://ec.eurpa.eu/health/sites/health/files/patient_safety/dcs/cuncil_2009_en.pdf
A Luxemburgban készült és deklarált ajánlásk alapján minden EU tagrszágnak ki kell alakítania azt a kötelező jelentési rendszert, amellyel a betegek biztnságát veszélyeztető események értékelhetők és a megelőzésükre vnatkzóan intézkedni szükséges. A tagszervezeteknek meg kell szervezniük a saját egészségügyi ellátásukra vnatkzó, a betegeket veszélyeztető események adatgyűjtési rendszerét, illetve az adatelemzéseken alapuló intézkedések megtételét. A betegbiztnságról és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről szóló 2009. évi tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló 2012-es jelentés megállapíttta, hgy a tagállamk előrelépést tettek, tvábbá kijelölte a tvábbi erőfeszítéseket igénylő területeket az alábbi négy cselekvési terület meghatárzásával átfgó uniós stratégiát javaslt: 1. betegbiztnsági szakplitikák és prgramk kidlgzása Betegbiztnsági stratégiát vagy prgramt 2014-ig 26 rszág dlgztt ki vagy véglegesített. 20 rszágban léteznek kötelező betegbiztnsági előírásk (2012-ben még csak 11-ben),és 19 rszágban érhető el betegbiztnsági iránymutatás. 2. A betegek tudatsságának növelése, A betegek az Uniós rszágk nagybb részében kapnak tájékztatást a kötelező betegbiztnsági előíráskról, a műhibák előfrdulásának csökkentését vagy megelőzését szlgáló biztnsági intézkedésekről, azn jgukról, hgy megfelelő tájékztatást követően eldönthessék,beleegyeznek-e a kezelésbe. 3. A nemkívánats eseményekre vnatkzó jelentési és tanulási rendszerek Már 27 rszágban működik ilyen rendszer, többnyire az egészségügyi szlgáltatók szintjén. A betegek skkal nagybb valószínűséggel számltak be arról amennyiben nemkívánats események történtek az egészségügyi ellátás srán (2013-ban 46% míg 2009-ben csak 28% vlt). 4. az egészségügyi dlgzók ktatása és képzése. Rendszeres képzés szükséges a teljes egészségügyi személyzet köztük a vezetők számára, a higiénia és a fertőzések megelőzésének és leküzdésének alapelveiről. Rendszeres haladó szintű képzések szervezése szükséges a személyzet azn tagjai számára, akik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésével és leküzdésével kapcslats külön feladatkat látnak el. A 2013. december és 2014. február közötti nyilváns knzultáció eredményei szerint megállapítható, hgy a civil társadalm (több mint 90%) megítélése szerint a betegbiztnság még nem megldtt kérdés az EU-ban. Az eredmények alapján a laksság nagymértékben egyetért a Bizttság által javítandóként megjelölt területekkel. A válaszadók szerint a legeredményesebb intézkedések az egészségügyi szakemberek bevnása, a kötelező nemzeti jgszabályk elfgadása, a betegek szervezeteinek bevnása és az uniós szintű betegbiztnsági együttműködés. A többség (72%) tvábbá úgy véli, hgy jelentős hzadékkal járna az uniós fellépés hatókörének a betegbiztnságn túl általában az ellátás minőségére való kiterjesztése. Elképzelésük szerint a betegbiztnság a biztnságs, eredményes és a betegek igényeit és méltóságát tiszteletben tartó, magas színvnalú egészségügyi ellátás következménye 6. 2009 és 2016 között kiemelt figyelmet kaptt az egész világn a betegbiztnság szakterülete melyet közös szakmai iránymutatás és európai prjektek megvalósításával kívántak elősegíteni. Ezért az Európai Unió egészségügyi prgramja elsősrban az infrmációcserét gyakrlati és stratégiai szinten is előmzdító intézkedésekhez nyújttt támgatást. Ezek a priritásk a 2014-ben indult egészségügyi prgramkban is megmaradtak, melynek legfntsabb átfgó célja, hgy az uniós plgárk jbb és biztnságsabb egészségügyi ellátáshz jussanak. Hálózatépítés a betegbiztnságért (EUNetPaS) A fertőzés megelőzése ellátási csmagk révén (IMPLEMENT) Az egynaps sebészet előmzdítása (DAYSAFE) Összehasnlító teljesítményértékelés a szívbetegségek ellátásának területén (EURHOBOP) Európai szintű hálózat (PaSQ) Az antimikrbás szerek gyermekek számára történő felírásának javítása (ARPEC) A betegbiztnság és az ellátás minőségének javítása terén tvábbi uniós szintű erőfeszítésekre lesz szükség. A diagnsztikai eljárásk és a műtéti technlógiák és eszközök rhams fejlődése valamint egészségügyi ellátás(áplás és kivizsgálás) szakmai prtklljainak a kialakulása flyamatsan új kihívásk elé állítják az egészségügyi ellátó szervezet szakembereit. A biztsítók és az ellátásk finanszírzása is új kérdések megválaszlását igényli. 6 http://eurpa.eu/rapid/press-release_ip-14-694_en.htm
A Bizttság a betegbiztnsággal és az ellátás minőségével fglalkzó munkacsprt keretében ösztönzi a betegbiztnságra és az ellátás minőségére irányuló kezdeményezésekkel kapcslats infrmációk cseréjét. A betegbiztnsággal állaptt kapcslats összefglaló ábrár az Eu web ldalán elérhetők 7. A munkacsprtban valamennyi tagállam részt vesz, ezenkívül képviseltetik magukat az EFTA-tagrszágk, a nemzetközi szervezetek (WHO, OECD és az Európa Tanács), valamint a betegeket, az egészségügyi szakembereket, az egészségügyi vezetőket és az ellátás minőségével fglalkzó szakértőket képviselő uniós ernyőszervezetek. A WHO által a Nemzetközi Betegbiztnsági Osztályzási Rendszer kidlgzása érdekében végzett munkát tvább kell flytatni mindaddig, míg uniós szintű javaslat születik a betegbiztnsági sztályzással kapcslatban. Az uniós betegbiztnsággal kapcslats valamennyi dkumentum és kiegészítő infrmáció a következő címen érhető el:http://ec.eurpa.eu/health/patient_safety/plicy/index_en.htm Tni Brg bizts hnlapja: http://ec.eurpa.eu/cmmissin_2010-2014/brg/index_en.htm Nrvég betegbiztnsági jó gyakrlatainak megismerése - HU12-0017-Actin 2-2016 Prjekt keretében Kórházunk részéről Nagy István Infrmatikai sztályvezető vett részt az Oslói Egészségügyi Technlógiai Fórumn, mely 2017.09.12-2017.09.16 között kerül megrendezésre. A fórumn megismerkedhettünk a legmdernebb technlógiai és digitális újításkkal melyek a beteg aznsító rendszerek piacán megjelentek. A fórumn a következő témákban hangzttak el előadásk Digitális átalakulás az egészségügyben, új technlógiák IT és BYOD, mint új technlógia bemutatása GDPR és a beteg aznsítása, az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés Next Generatin Care Jurney - interkmmunikáció és beteg kapcslat A Nrvég egészségügy a tények és a számk tükrében A fórumn elhangztt publikus előadásk az alábbi linken megtekinthetők: http://www.kardi.hu/index.php?lang=_1&selectedmenu=115,365, 7 http://ec.eurpa.eu/health/patient_safety/plicy_hu
A knferencia másdik napján vlt lehetőségünk ellátgatni az Osló-i Egyetemi Kórházba, ahl bemutatásra kerültek azk a technlógiák, amelybe a K+F részlegük vezetésével a kórház az utóbbi években invesztált. Megismerkedhettünk azzal a speciális szemüveggel, ami az ún. kevert valóság (anglul mixed reality, MR) segítségével teszi lehetővé pl.: a szívműtétek rvsi knzultációját, akár több ezer kilméteres távlságból. Az MR nem azns a kiterjesztett valósággal (AR), ez utóbbi (anglul augmented reality, AR) a valóság egyfajta virtuális (látszólags, nem valódi) kibővítése, amikr pl.: a mbil kamerájával szétnézve egy adtt környéken megjelenik az éppen a kamerában látható adatkn kívüli infrmáció. A kevert valóság lényege, hgy az ebben létező valós és digitális tárgyak valós időben hatnak egymásra, a digitális elemek kvázi léteznek, azaz mindenki számára elérhetőek. A kevert valóság segítségével a beteg szívéről készített MR képből egy valóságs, 3 dimenziós tárgyat alkthatunk, amit szabadn lehet frgatni, nagyítani, szeletelni, méghzzá úgy, hgy a többi résztvevő valós időben látja a váltzást az adtt tárgyn. Ennek a jelentősége, hgy krábban az rvsi knzultációkat pl.: egy szívkszrúér műtét kapcsán, a 3D nymtatóval előállíttt szívvel lehetett elvégezni, amit nagyítani nem lehetett, ráadásul egy szeletelést követően a nymtattt darab használhatatlanná vált. Egy ilyen nymtatás költsége 1500 EUR vlt. Az új szemüveg segítségével többféle műtéti megldást is le lehet mdellezni és bármennyi alkalmmal be lehet tölteni az eredeti lenymatt, mindenféle tvábbi költség nélkül. A fórumn elhangztt publikus előadásk az alábbi linken a képek között megtekinthetők: http://www.kardi.hu/index.php?lang=_1&selectedmenu=115,365,