Kovács Tibor DSc (Miskolci Egyetem) A TERRORISTÁK LÁTHATATLAN FEGYVEREI Ahhoz, hogy ki tudjam fejteni azt, hogy mit és miért nevezek láthatatlan fegyvereknek először egy rövid történelmi és egy rövid műszaki ismertetéssel kell, hogy szolgáljak. Nukleáris robbanáskor a robbanás egyik mellékhatásaként elektromágneses impulzus keletkezik. A létrejött elektromágneses impulzus átlagértéke 1 ns. alatt kb. 50 kv/m, a zavarspektrum felső határa 100 Mhz környezetében van. Ez az impulzus fénysebességgel terjedve képes bármilyen, megfelelően nem védett elektronikus, vagy elektromos rendszer megzavarására, illetve a rendszer zavarvédettségének függvényében annak tönkretételére, megsemmisítésére. A Nukleáris robbantás ezen hatását NEMP (Nuclear Electromagnetic Pulse) hatásnak nevezik. A NEMP hatás elleni védekezéssel, és azok szabványokba tömörítésével közvetve az EMC (Electromagnetic Compatibility - Elektromágneses Kompatibilitás) tudománya foglalkozik. Az EMC fogalma: Az elektromágneses összeférhetőség ; a berendezés azon képessége, hogy elektromágneses környezetében kielégítően működjön, anélkül, hogy a környezetében található egyéb berendezéseket elfogadhatatlan elektromágneses zavarnak tenné ki. (EMC MSZ IEC 50 (161): 1994 szerinti meghatározásának 2004/108/EK irányelv 2. cikk d. pontja szerinti változtatás alapján) A zavarjelenségek osztályozása IEC TC 77 szerint: 1. Vezetett kisfrekvenciás jelenségek: harmonikusok és interharmonikusok; feszültségingadozás; feszültséglökés és kimaradás stb.; 2. Kibocsátott kisfrekvenciás térhatások: mágneses tér (folyamatos és tranziens); villamos tér (folyamatos és tranziens); 3. Vezetett nagyfrekvenciás jelenségek: nagyfrekvenciás szinuszos; lökőhullám jellegű tranziens (surge); rezgésekből álló tranziens (burst); 117
4. Sugárzott nagyfrekvenciás térhatások: mágneses tér; villamos tér; elektromágneses tér; o folyamatos, szinuszos; o impulzus (egyszeri, vagy ismételt); 5, Elektrosztatikus kisülés (ESD Electrostatic Discharge). 6, Villámcsapás (LP, PEMP Lightning Elektromagnetic Pulse). 7. Nukleáris elektromágneses impulzus (NEMP Nuclear Electromagnetic Pulse). Visszatérve az EMC MSZ IEC 50 (161): 1994 szerinti meghatározásának 2004/108/EK irányelv 2. cikk d. pontjára, láthatjuk, hogy az EMC két egymástól elválaszthatatlan részre oszlik. Egyrészt az elektromos berendezések és rendszerek zavarkibocsátására illetve ugyanezen rendszerek zavarvédelmére, más berendezések és rendszerek okozta zavarokkal szemben. Az EMC alapelvei vonatkoznak a polgári, és a katonai rendszerekre egyaránt. A berendezések és rendszerek zavar-kibocsátási, illetve zavar-védelmi szintjeit, kielégítő működésük érdekében, berendezésekre és rendszerekre lebontva jelenleg kb. 2000 szabvány szabályozza. Az alapelvből látszik, hogy a zavarjelenségek IEC TC 77 szerinti osztályozásának 5, 6, 7-es pontjai nem sorolhatók be közvetlenül az EMC szabványokba, mivel ott nem ismertek a kibocsátási szintek. Mindezek ellenére ezen jelenségek is részei az EMC-k, mivel a berendezések és rendszerek védelme sok hasonlóságot mutat a IEC TC 77 szerinti osztályozás 1-4 pontban szereplő zavarjelenségek elleni védelemmel. A zavarjelenségek IEC TC 77 szerinti besorolásában talán csak a NEMP hatás vizsgálata az egyedüli, ami az EMC egyik periférikus alkotóeleme. Ez több okkal is magyarázható. A polgári életben a NEMP hatással különösebben nem foglalkoznak, mondván, hogy ez katonai téma. Való igaz, hogy a NEMP hatással foglalkozó szabványok titkos minősítéssel vannak ellátva. A katonák viszont csak érintőlegesen foglalkoznak vele, mert a hidegháború végével egy világméretű nukleáris háború valószínűsége jelentősen csökkent, és jelenleg is csökkenőben van. A nemzetközi terrorizmus fokozódásával természetesen a NEMP hatás megjelenése továbbra sem kizárható, ez viszont nem vezet feltétlen világméretű pusztításhoz. Az 1950-es évek végétől a katonai kutató központok foglalkoztak, és előállítottak különböző úgynevezett E-bombákat amik, ellentétben a nukleáris robbanás másodlagos hatásával szemben, elsődlegesen elektromágneses impulzus előállítására és az ellenség elektromos és elektronikai berendezéseinek és rendszereinek üzemképtelenné, használhatatlanná tételére vannak rendel- 118
tetve. (http://www.deol.hu/main.php?c=5049) Ezek a kezdetleges E-bombák is képesek voltak 1 ns alatt akár 50 Kv/m-es elektromágneses impulzus előállítására, viszont nukleáris robbanás nélkül! Zavarspektrumukat 1 khz - 10 Ghz közé helyezik. (http://www.euro-emc.co.uk/electromagnetic_pulse_protection.htm ) Míg NEMP hatásnál ismert, hogy a zavarspektrum felső határa 100 MHz környezetében van, ezért a védekezés lehetőségei legalább is részlegesen adottak. (Itt elsősorban az atombiztos harcálláspontokra, illetve vezetési pontokra gondolok, bár ezen létesítmények EMC szabvány szerinti védelmi szintjei szintén titkos minősítésűek). Egy feltételezett nagyságú elektromágneses impulzus elleni védekezésnek csupán gazdasági határai vannak. A berendezések gyártóinak, elsődlegesen a gazdaságosság figyelembevételével kell azt eldönteniük, hogy mit és mi ellen védjenek. Ezt leginkább a villámvédelemhez lehet hasonlítani. Egészen más egy egyszerű notebook védelmére felkészülni (ha egyáltalán szükséges megvédeni), mint például egy infokommunikációs központ védelmére. Az utóbbi évtizedekben sajnos a fegyverek új generációja jelent meg nem csak a hadseregben, hanem a fekete-piacon is. Ezeket a fegyvereket összefoglaló nevükön elektromágneses impulzus fegyverek Ezen fegyverek hatását nevezik DEMP (Direct Electromagnetic Pulse) hatásnak. Jelentőségük a NEMP hatás megjelenésének csökkenésével növekszik, ugyanis ilyen fegyvereket bárki készíthet, aki egy kicsit is ért az elektromossághoz. Felhasználható az egyszerű mikrohullámú sütő magnetronjától kezdve, régi televíziós készülékek feltöltött képcsövéig, a fényképezőgépek nagyteljesítményű vakujáig minden. Ezen eszközök működési elve csaknem azonos. Feltölteni egy energiatárolót, ami akár egy egyszerű fényképezőgép vakujában található kondenzátor is lehet, és adott időben és helyen a lehető legrövidebb idő alatt kisütni. A gyors kisütéskor elektromágneses impulzus keletkezik, melynek hatása hasonló a NEMP hatáshoz, de rendeltetése kifejezetten az elektronikai és elektromos rendszerek tönkretétele. Ezen eszközök előállításához szükséges alkatrészek a polgári életben megtalálhatók, és legálisan megvásárolhatók. A legelterjedtebb elektromágneses impulzus fegyverek leírásai az interneten is megtalálhatók, és ezek avatatlan kezekbe kerülve, figyelembe véve a nemzetközi terrorizmus fokozódását, igen reális és jelentős fenyegetettséggel bírnak. (http://www.globalsecurity.org/military/library/report/1996/apjemp.htm) Ezeknek az eszközöknek is az alapvető és elsődleges rendeltetésük az, hogy a kiszemelt elektromos berendezéseket illetve eszközöket az emberi élet megkímélésével megsemmisítsék, illetve tönkretegyék. 119
A piacon található elektromágneses eszközök palettáján találhatók olyan berendezések amelyek inkább elektromos tulajdonságú, de vannak olyanok is, amelyek inkább mágneses tulajdonságú elektromágneses impulzusok előállítására képesek. A DEMP hatást előállító eszközökhöz kapcsolt kicsatolások (antennák) segítségével a DEMP hatás megjelenése szempontjából: nem irányított elektromágneses impulzusok; irányított, koncentrált energiájú elektromágneses fegyverek, melyek hatótávolsága több km is lehet. A DEMP hatást előállító eszközök működési elvük szerint lehetnek: egy elektromágneses impulzust, előállító egyszeri felhasználású eszközök; impulzus sort előállító egyszeri felhasználású eszközök; egy impulzust előállító többször használatos eszközök; impulzus sort előállító többször használatos eszközök. A DEMP hatást előállító eszközök hatásmechanizmusa tekintetében lehetnek: elektromos jellegű elektromágneses impulzust előállító eszközök; mágneses jellegű elektromágneses impulzust előállító eszközök. A DEMP hatást előállítható eszközök az előállított mágneses jellegű elektromágneses impulzus frekvenciája szerint lehetnek: állandó, egy adott frekvenciát előállító eszköz; Kapuzó típusú, különböző de állandó frekvenciákat előállító eszközök; csúszó frekvenciatartományban működő eszközök. A legelterjedtebb eszközök a következők: a fluxus sűrítő generátorok (Flux Compression Generator FCG); nagy energiájú mikrohullám források (High Power Microwave Sources HPM), Vircator (Virtual Cathode Oscillator); a mágneses hidrodinamikus eszközök (Magneto-Hydrodynamic generator MHD). Természetesen ezen eszközök csupán az alapvetően elterjedt eszközök, a valóságban a DEMP hatás előidézésének eszközei jóval szélesebb palettán mozognak. Az alapvető és legelterjedtebb eszközök hatásmechanizmusukat a NEMP-hez viszonyítva a következő grafikon ábrázolja: 120
EMC szempontjából a DEMP illetve a NEMP hatás közötti különbségeket a táblázat tartalmazza: Jelenség NEMP DEMP EM I -t előállító eszköz Ismert Nem ismert EMI frekvencia spektruma Ismert Nem ismert, eszközfüggő, irányított Tér jellemzője Elektromágneses Elektromágneses EMI terjedése Körkörös Lehet körkörös, de akár irányított is. EMI lecsengése 1/r az epicentrumtól Nincs jelentősége Veszélyeztetett eszközök Körkörösen minden eszköz Célirányos EMI nagysága EMI "létrehozásának" ideje és helye A nukleáris bomba nagyságának, illetve a robbantás magasságának és távolságának a függvénye Ismert Nem ismert, de a megsemmisítésre kiszemelt eszköz vagy berendezés meglévő EMC szabvány védettségének a többszöröse. Ismeretlen 121
A felsorolt jelenségek közül a legveszélyesebb az, hogy a DEMP hatás létrehozásának nincsenek külső jelei. Ezért is hívják ezeket az eszközöket láthatatlan fegyvereknek. A célba vett és megtámadott berendezés vagy rendszer üzemeltetői csak annyit látnak, hogy a rendszerük tönkrement, de azt nem, hogy mitől. Igen fontosnak tartom azt a tényezőt is, hogy a rendszerek üzemeltetői, akik berendezéseik segítségével különböző szolgáltatásokat nyújtanak annak érdekében, hogy saját presztízsüket ne rontsák le, nem hozzák nyilvánosságra a meghibásodásokat, illetve azok okait. Éppen ezért sem az írott, sem pedig az elektronikus média mind a mai napig nem számolt be DEMP hatást előidéző fegyver (eszköz) használatáról, ami természetesen nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy nem használták őket, csak az DEMP hatást szenvedő fél nem tudott róla. Az utóbbi időben jelentősen növekedett a megmagyarázhatatlan légi szerencsétlenségek száma, illetve a megmagyarázhatatlan rendszerleállások száma is. A teljességhez szorosan hozzátartozik az is, hogy a fenn felsorolt eszközök használata nem annyira demonstratív mint azok az eszközök, amelyeket a terroristák jelen pillanatban erődemonstrációra használnak ( robbantásos merényletek ), de alkalmasak arra, hogy csendben,a háttérben egyes szolgáltatókat olyan lépésekre kényszerítsék, amit maga a szolgáltató is titokban tart. (pl. egy bank megzsarolása stb.). A DEMP HATÁS ELLENI VÉDEKEZÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI A DEMP hatás ellen lehet és kell is védekezni, mivel megjelenésének aktualitása és valószínűsége igen nagy, és folyamatosan növekszik. Az elektromos berendezések és rendszerek védelmi szintjét, hasonlóképp a NEMP hatás elleni védekezésnél alapvetően gazdasági szempontok befolyásolják. A védekezés alternatív lehetőségei EMC-orientált védelem: Hagyományos EMC orientált védekezési formák alkalmazása Zónás védelem (a hadsereghez hasonlóan) 122
Szervezési módszerekkel: Mivel nem ismert a DEMP hatást konkrétan előállító eszköz ezért a legcélszerűbb és legköltséghatékonyabb megoldás lehet pl. az Infokommunikációs rendszerek vonatkozásában a rendszer központjai, illetve tartalék rendszerének decentralizálása, annak több km távolságra történő eltávolítása az alaprendszertől, illetve a központ és a tartalék rendszerek közötti optikai kábel alkalmazása. Gyakori adatmentés hordozható, és páncélszekrényben elzárható adathordozóra. 123
124
A terroristák láthatatlan fegyverei... 117 A DEMP hatás elleni védekezés alternatív lehetőségei... 122 A védekezés alternatív lehetőségei... 122 125