A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1
Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági értelemben: az állam beszedi a járulékot, kötelezettséget vállal a nyugdíjfizetésre (eladósodik!), és teljesíti aktuális nyugdíjfizetési kötelezettségét (törleszti adósságát). Hasonlít a mechanizmus az államadósságra. Felosztó kirovó Az ilyen államadósság előnye az állam szempontjából: változtathatja a kondíciókat (nyugdíjemelés mértéke, nyugdíjkorhatár). Mikor tesz ilyet? Ha nem talál elegendő finanszírozást kötelezettségeire: a demográfiai folyamatok kedvezőtlenül változnak (elöregedés) kedvezőtlen demográfiai helyzet esetén a járulékfizető szempontjából rossz kondíció jellemzi a felosztó-kirovó rendszert. 2
A magyar munkaerőpiac Az alacsony aktivitás 3
Az 1996-os nyugdíjreform Célja: - Az öngondoskodás szerepének erősítése - A demográfiai okokból hosszabb távon fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megváltoztatása. A nyugdíjreform főbb elemei Paradigmatikus elem: -Tőkefedezeti pillér bevezetése Parametrikus elemek: - Korhatáremelés - Svájci indexálás (50-50%-os bér-, árindexálás) - Degresszív nyugdíjszámítás megszűnése (2013) - Nyugdíjjárulék-alap szélesítés 4
Nyugdíjreform II. Átlépők : járulékaik egy részét magánnyugdíj-pénztárba fizetik, kevesebb állami nyugdíjra lesznek jogosultak. Bennmaradók : a korábbi nyugdíjra lesznek jogosultak Nyugdíjreform III. Lakossági szemszögből: Az átlépő elveszíti a magasabb állami nyugdíjra vonatkozó jogosultságát. Ezt kompenzálhatja, hogy piaci hozammal kecsegtető befektetésekre tesz szert a magánnyugdíjpénztárak befektetései révén. 5
Nem aktívak 1998 Aktív Aktív nem átlépők átlépők Nyugdíjas korúak Nem aktívak Aktív átlépők ma Aktív nem átlépők Nyugdíjas korúak Nem aktívak 10 év múlva Aktív átlépők Nyugdíjas korúak 20-30 év múlva Nem Aktív aktívak átlépők Új nyugdíjasok Régi nyugdíjasok 6
A bérek járulékai Nydjár. 24% Eü-i jár. 5% Eü-i jár. 6% Magánnydpénztári tagdíj 8% Nydjár. 1,5% Munkáltató Bruttó bér 100% Munkavállaló I. pillér: 25,5% II. pillér: 8% A felosztó-kirovó rendszer fenntarthatósága (az 1998-as kiindulóállapotból) 7
A felosztó-kirovó rendszer fenntarthatósága (az 1998-as kiindulóállapotból + parametrikus elemek) A jelenlegi kalkuláció szerint 8
A felosztó-kirovó rendszer fenntarthatósága (az 1998 utáni lépések hatása) Az implicit adósság fogalma: az állami nyugdíjrendszer jövőbeli hiányainak jelenértéke A járulékcsökkentés elmaradt, emelés lett helyette. Így már elég lehet például a folyamatos korhatáremelés és az inflációkövető indexálás. A nyugdíjrendszer fenntartható, ha A vizsgált forgatókönyvek: 1) az árindexálás bevezetése a már megállapított nyugdíjak évenkénti növelésében, 2) a várható élettartam növekedésével arányos korhatáremelés, és 3) a járulékok arányosítása. Az eredmények bővebb értelmezése és a modell (fentieken kívüli) korlátai a publikált tanulmányban találhatók meg. Az európai gyakorlatban bevett árindexálás a nyugdíjrendszerből adódó nettó implicit kötelezettségek mértékét a GDP mintegy 70 százalékával csökkentené (ld. alulról a második görbét). A törvényi nyugdíjkorhatár élettartammal arányos emelése, amely biztosítaná, hogy a munkában töltött évek aránya a nyugdíjas évekhez képest ne csökkenjen, az IPL értékét további közel 75 százalékponttal mérsékelné, így a rendszer az adott járulékok szintje mellett kb. 2015-től teljesen önfinanszírozóvá válna (ld. az ábrán a legfelső görbét). 9
További kérdések - 0. pillér félmillió ember nem szerez nyugdíjjogosultságot - A befizetők harmada minimálbéres - NDC rendszer (felosztó-kirovó, egyéni számlás, rugalmas, fehérítésre ösztönző) Nyugdíjkorhatárok 10
A nyugdíjrendszer degresszivitása 2. rész: a tőkefedezeti rendszer 11
Mivel kecsegtet a 2. pillér? A nyugdíjpénztári megtakarítások időtávja esetében 1-2 százalékpontos többlethozam is nagyságrendi különbséget eredményez a megtakarítások végső értékében. időtartam (év) 5 10 15 20 30 40 többlethozam 1% 2% 3% 4% 5% 1,03 1,06 1,09 1,13 1,16 1,06 1,12 1,18 1,25 1,32 1,08 1,18 1,28 1,39 1,51 1,11 1,24 1,38 1,55 1,74 1,17 1,38 1,63 1,94 2,33 1,23 1,54 1,94 2,47 3,17 Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az elmúlt 80 évben az USA-ban? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Befektetés futamideje 12
Hozamok Nemzetközi összehasonlítás 13
Mekkora hozam kellene? I. Mekkora hozam kellene? II. 14
Díjterhelések II. Miért magasak a díjak? Miért magas? - a verseny alacsony foka - jelentős vagyonkezelői profit - a költségek magasak - inaktív számlák magas aránya - informatikai költségek magasak (pl. nincs közös beszedés) 15
A pénztárak portfólió szerkezete lassú javulás, hamarosan gyorsulhat? Jogszabályi limitek: Egy részvény 10% Részvény összesen 50% Egy bef. alap 10% Egy alapkezelő 30% Bef. alap összesen 50% A pénztárak részvénypiaci aktivitása nemzetközi összehasonlításban (2002) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Egyesült Királyság Hollandia Egyesült Államok Lengyelo. Spanyolo. Németo.Magyarország Részvény Bankszámla, készpénz Állampapír Vállalati, hitelintézeti kötvény Befektetési jegy Egyéb 16
További kérdések 4. pillér (részvényekkel) a NyESZ a 2. pillér drágasága, alulteljesítése tényleg ez a megoldás? (választható portfóliók) 17