Bioritmus, kronofarmakológia Dr. Lakner Géza members.iif.hu/lakner
A bioritmusokról általában Szervezetünk működése különböző periódusidejű és eltérő rend szerint ismétlődő időciklusokhoz igazodik. A legnagyobb ívű ritmus, maga az egyedfejlődés (ontogenesis), amely egyszeri lefutása során a születésünktől, felcseperedésünkön és a felnőttkoron át vezet az időskori hanyatláson keresztül az elkerülhetetlen végkifejlethez. A vissza-visszatérő biológiai ritmusok alapvető ökológiai célja a megváltozott körülményekhez történő sikeres alkalmazkodás, tehát adaptációs mechanizmus.
Exogén és endogén bioritmusok exogén (külső) bioritmusok = a külvilág periodicitásához évszakos, napi, napszaki váltakozások illeszkedő biológiai jelenségek endogén (első) bioritmusok = a szervezet belső órája hozza létre: hipotalamusz (nucleus suprachiasmaticus) a retina fény-sötétség jelentése alapján ad utasítást a tobozmirigynek (corpus pineale) a sötétséghormon, a melatonin elválasztására a belső ritmusok külső időmérők hiányában is felszínre törnek, bár a külső szinkronizációs lehetőségek tartós hiányában a ciklusidő önvezérlővé válhat, ú.n. belső deszinkronizáció következhet be.
Belső deszinkronizáció Siffre-kísérlet: egy önkéntes fél évet töltött el külső időmérő (óra, nappal-éjszaka) nélkül. A kísérleti személynél 25 órás saját alvás-ébrenlét ciklus alakult ki, de a 24 órás, szabályos nappaléjszaka ciklushoz tartozó testhőmérsékletingadozás nem igazodott a 25 órás újkeletű belső ciklushoz, hanem önvezérlővé vált. A kísérletet követően több hétbe telt, amíg a visszaszokás teljes mértékben bekövetkezett.
Bioritmusok felosztása periódusidő szerint ultradian (egy napnál rövidebb): napszaki, pl. apály-dagály, napközbeni fáradtságperiódusok, alvási fázisok, időzóna-ritmusok: jet lag, éjszakai munkavégzés circadian (megközelítőleg 24 órás): alvás-ébrenlét infradian (egy napnál hosszabb) circaseptan (heti) circatrigintan (havi) circalunaris (holdhónapos) : pl. menses circasesonalis (évszakos) : pl. évszaktól függő hangulatváltozás - őszi-téli lehangoltság, tavaszi-nyári indokolatlan mértékű vidámság; pathologiás formában: ú.n. szezonális affektív betegség circannualis (éves)
Circadian ritmus 07h: Immunitás a mélyponton; heveny cardiovascularis betegségek (szívinfarktus, stroke) hajnali halmozódása 10h: Adrenalin-csúcs; szellemi tevékenységhez a legalkalmasabb időszak 13h: Ebéd utáni (postprandialis) szieszta 15h: Monoton, ismétlődő munka 16h: Fizikai tevékenység, sport 17h: Magas fogamzóképesség 20h: Fokozott allergiás érzékenység; asthmás, szénanáthás betegeknél romló közérzet 22h: Álmosság 01h: Elalvás autóvezetés közben
Időzóna ( tidal ) ritmusok Hosszú időzónákat átlépő repülőútnál ( jet lag ) vagy fordított műszakvégzésnél (éjszakai munka) jelentkeznek. Kevésbé megterhelő keletről nyugatra utazni ami fázis-késéssel jár, mint fordítva azaz fáziselőrelépéssel járó, nap-rövidülést okozó keleti irányú repülőútnál. A többműszakos munkavégzés rendjének kialakításakor is inkább fázis-késésre szükséges törekedni, napi három helyett négy műszak felosztással és a műszakforgó egy személyre vonatkozó lassításával.
Kronofarmakológia = A szervezet bioritmusa és a gyógyszerek szervezeten belüli viselkedésének összefüggéseit vizsgáló tudományág, részterületei: Kronofarmakokinetika = a gyógyszerek PK tulajdonságainak ciklikus változását vizsgálja Kronesztézia = a szervek gyógyszerek iránti érzékenységének változását, ciklicitását vizsgálja, hasonlít a PD-hez Kronergia = a kronofarmakokinetika és a kronesztézia eredményeinek felhasználásával, komplex módon értelmezi a gyógyszerhatás ciklikus változásait a szervezet-személy egészére vonatkozóan (azaz figyelembe veszi a gyógyszereknek az egyén biológiai ritmusára gyakorolt hatásait is) Kronoterápia = a gyógyszeradagolás megfelelő időzítésével a gyógyszerhatást a betegségek belső ritmusához igazítja
Kronoterápia A hagyományos, ú.n. homeosztatikus készítményekkel szemben, amelyek 24 órán keresztül egyenletes vérszintet biztosító fizikai-kémiai gyógyszerfelszabadulási rendszereket valósítanak meg, a kronoterápiás készítmények időkésleltető bevonat, ozmotikus pumpa vagy mátrix-jellegű hordozóállomány révén a nap folyamán változó gyógyszerszintet hoznak létre.
Kronofarmakológiai példák #1 Asthma bronchialeban a rohamszerű hörgőgörcs halmozott előfordulása a hajnali órákban várható: egy klinikai vizsgálatban a bázisterápiás béta-2 agonista spray befúvásának óránkénti gyakorisága 300-szoros (!) eltérést mutatott a hajnali 2 órakor tapasztalt csúcsérték és a délelőtt 10 órás legritkább gyógyszer-alkalmazási időszak között.
Kronofarmakológiai példák #2 A mozgásszervi betegségeknél elkülönítő diagnosztikai értékű, hogy rheumatoid arthritisben a hajnali fájdalom és görcsösség-izommerevség észlelhető, míg az osteoarthritisre a délutáni-esti rosszabbodás jellemző. Kézenfekvő tehát az eredményes kezelés időzítése: reumás izületi gyulladásnál a gyulladáscsökkentőkfájdalomcsillapítók esti adagolása javasolt, míg a másik kórképnél reggeli adagolással érhető el a legkifejezettebb tüneti enyhülés.
Kronofarmakológiai példák #3 A gyomor- és nyombél fekélybetegségnél korábban szabályos időközönként adagoltuk a savcsökkentő gyógyszereket a maximális savelválasztáshoz és a fájdalmak éjszakai halmozódásához igazodva azonban a lefekvés előtti gyógyszeradás tűnik a legcélszerűbbnek. Hypercholesterinaemiáknál, a koleszterin bioszintézis napszakos ritmusának megfelelően a szokásos reggeli gyógyszeradagolást felváltotta a zsírcsökkentő esti bevételének javaslata.
Kronofarmakológiai példák #4 A heveny cardiovascularis betegségek hajnali-kora reggeli halmozódása több tényezőből adódik: vérnyomás-emelkedés stresszhormon-kiáramlás (adrenalin, mellékvesekéreg-szteroidok), kedvezőtlen coronaria keringés oxigén-igény fokozódás relatív oxigénhiány vér áramlási viszonyainak romlása érösszehúzódás által meglassult keringés, fokozott alvadékonyság, thrombosis-hajlam fokozódása Így a szokványos reggel egyszeri vérnyomáscsökkentő adagolást, bizonyos esetekben és bizonyos gyógyszereknél érdemes felülvizsgálni és esti bevételükre áttérni.