Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Hasonló dokumentumok
Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján

TÁRKI Háztartás Monitor

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ március 28.

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR Budapest, Gellért Szálló március 31.

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

Szakképzés, foglalkoztatáspolitika

Az érettségi védelmében

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre

Korreferátum Havas Gábor előadásához

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI

munkaerőpiaci tükör 2006

A politikai hovatartozás és a mobilitás

Komplex mátrix üzleti képzések

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Ki foglakozik a hat. ken az emberi készs. szségekkel? Kinek és mivel kellene foglalkoznia? 99 előad. kről/5

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A évi munkaerő-piaci helyzet és folyamatok (várható) alakulása, hatása a növekedésre, államháztartásra

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán november

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

Javítjuk a javíthatót DIAGNÓZIS

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

kpárral megyek! Kari esélyegyenl a DPR adatai alapján Domokos Tamás Székesfeh

Egyenlőtlenség és szegénység a mai magyar társadalomban és a társadalom értékválasztásaiban

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: ROMA FIATALOK A SZAKKÉPZÉSBEN. Összefoglaló

A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10. SPSS állomány neve: Budapest, október

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2003/2. SPSS állomány neve: Budapest, február

Az 1998-as szakiskolai reform hatása

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA

A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉSBEN VÉGZŐK TERVEI A TOVÁBBTANULÁS ÉS MUNKÁBA ÁLLÁS KAPCSÁN

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok Október 13.

Ezek a mai fiatalok?

A szakképzés átalakítása

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia március 3.

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

Oktatói önéletrajz Bódis Lajos

1. táblázat: Jellemzően hogyan kapja meg rendszeres jövedelmét? A válaszok megoszlása szociodemográfiai csoportok szerint

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Szociálpolitikai monitoring tanulmányok

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

"Ma van a holnap tegnapja" Gyermekek társadalma, felnőttek társadalma és a panelkutatások hozzáadott értéke

Oktatás és gyermekesély kerekasztal

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

Gépészmérnöki és Informatikai Karán 2010-BEN VÉGZETT HALLGATÓK FELMÉRÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

Mikrocenzus Iskolázottsági adatok

Kari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

A foglalkoztatás funkciója

Átírás:

Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

1.a. Az érettségivel rendelkezők munkapiaci előnye az EU-ban - Az új tagországok erős szórása - CZ: kiugró aktivitási esély-különbségek -HU: kiugró foglalkoztatottsági esélykülönbségek munkapiaci előny: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: alacsony iskolázottságúak) Forrás: EU-SILC 2005 adatok, Horváth H 2008. Megj: Tárki Európai Társadalmi Jelentés 2008

1.a. Az érettséginél alacsonyabb végzettségűek munkapiaci hátránya az EU-ban munkapiaci hátrány: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: érettségizettek) Forrás: EU-SILC 2005 adatok, Horváth H 2008. Megj: Tárki Európai Társadalmi Jelentés 2008

1.b. A diplomával rendelkezők munkapiaci előnye az EU-ban - Az új tagországok az EU-átlag felett - HU: kiugró foglalkoztatottsági esély különbségek munkapiaci előny: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: alacsony iskolázottságúak) Forrás: EU-SILC 2005 adatok, Horváth H 2008. Megj: Tárki Európai Társadalmi Jelentés 2008

2. A különböző életkor-iskolázottsági csoportok relatív jövedelmi pozíció Magyarországon, 2005/1987 (I): Eltérő esélyek, Visszafogott demográfiai viselkedés, iskolázási alkalmazkodás Nyertesek: Magasan 160képzett fiatalok 140 120 100 80 60 40 20 0 85 Új belépők (I) 88 109 36 59 Forrás: Tárki Háztartás Monitor, 2005 66 Az átmenet során Aktív korúak (II) 135 88 (II) Erős iskolázottsági szelekció, Háztartásszerkezet, településtípus és etnicitás által felerősített sérülékenység. Rugalmas alkalmazkodás nagyon számított Vesztesek:alacsony iskolázottságú középkorú 95 60+ 121 98 Középkorúak az átmenet elején (III) 88 104 113 alap szak (III) Viszonylag érett nyugdíjrendszer, korai kivonulási lehetőségek: iskolázottság szerint csak kicsit eltérő pozíció változások, Relatív nyertesek: magas iskolázottságú idősebbek felso kozep

3. A 2007-es anyagi-jövedelmi helyzet meghatározódásának modelljei az egyes nemzedékek esetében (az OLS regressziós becslés standardizált együtthatói, R 2 ) összes elveszett státusváltórendszerváfiatalok R2 0,53 0,46 0,56 0,57 0,52 anyagi helyzet 92 0,28 0,33 0,27 0,31 0,25 SEI_92 0,06 0,04 0,11 0,06 0,04 nem tanul 92 0,01 0,00-0,03 szakmunkás 92 0,08 0,09 0,07 0,14 0,05 középsikolát végzett 92 0,10 0,16 0,12 0,12 0,06 felsőfogot végzett 92 0,06 0,10 0,14 0,10 0,02 városi 92 0,08 0,12 0,10 0,07 0,08 megyeszékhelyi lakos 92 0,13 0,15 0,15 0,10 0,14 Budapest 92 0,19 0,30 0,27 0,15 0,15 neme 0,01-0,01 0,00 0,06-0,02 cigány -0,15-0,06-0,09-0,13-0,18 kult. Tőke 0,05 0,02-0,02 0,05 0,08 rendszerváltás előtti pozció 0,04 0,01 0,04 0,06 0,03 vállalkozási hajlandóság 0,01-0,06 0,03-0,01-0,02 optimizmus index 0,03 0,07 0,03 0,00 0,03 pszichoszomatikus tünetek -0,03 0,03-0,06-0,07-0,03 nem dolgozik 92-ben, sem 07-ben -0,08-0,09-0,03-0,03 nyugdíjas lett -0,03-0,04-0,07 0,02 0,01 elkezdett dolgozni 0,03-0,02 0,01 0,09 0,14 nem dolgozik 2007-0,04-0,05 0,00 0,00 vegig dolgozott 0,08 0,03 0,07 0,19 0,11 isei változása 0,01 0,01 0,03 0,00 0,01 munkahelyek száma 0,22 0,14 0,20 0,24 0,17 munkahelyek száma2-0,16-0,12-0,15-0,19-0,11 Hányszor volt munkanélküli 1992 óta -0,07 0,02-0,03-0,11-0,04 befejezett iskola 0,06 0,00-0,03 0,01 0,08 nyelvtudás 0,10 0,01 0,01 0,05 0,17 család rendezettsége 0,01 0,04 0,02 0,04-0,03 Megjegyzés: p<0,01, p<0,05 A sikeresség meghatározói (főbb tényezőcsoportok): Adottságok (életkor, nem, etnikum, lakhely, kulturális tőke, stb) Erőfeszítések (iskolázottság, nyelvismeret, munkaerőpiaci döntések, stb) Erőforrások (rendszerváltás előtti pozíció (kapcsolati tőke), stb) Beállítottságok (optimizmusindex, pszichoszomatikus tünetek, stb)

3. A 2007-es anyagi-jövedelmi helyzet meghatározódásának modelljei az egyes nemzedékek esetében (az OLS regressziós becslés standardizált együtthatói, R 2 ) összes elveszett státusváltórendszerváfiatalok R2 0,53 0,46 0,56 0,57 0,52 anyagi helyzet 92 0,28 0,33 0,27 0,31 0,25 SEI_92 0,06 0,04 0,11 0,06 0,04 nem tanul 92 0,01 0,00-0,03 szakmunkás 92 0,08 0,09 0,07 0,14 0,05 középsikolát végzett 92 0,10 0,16 0,12 0,12 0,06 felsőfogot végzett 92 0,06 0,10 0,14 0,10 0,02 városi 92 0,08 0,12 0,10 0,07 0,08 megyeszékhelyi lakos 92 0,13 0,15 0,15 0,10 0,14 Budapest 92 0,19 0,30 0,27 0,15 0,15 neme 0,01-0,01 0,00 0,06-0,02 cigány -0,15-0,06-0,09-0,13-0,18 kult. Tőke 0,05 0,02-0,02 0,05 0,08 rendszerváltás előtti pozció 0,04 0,01 0,04 0,06 0,03 vállalkozási hajlandóság 0,01-0,06 0,03-0,01-0,02 optimizmus index 0,03 0,07 0,03 0,00 0,03 pszichoszomatikus tünetek -0,03 0,03-0,06-0,07-0,03 nem dolgozik 92-ben, sem 07-ben -0,08-0,09-0,03-0,03 nyugdíjas lett -0,03-0,04-0,07 0,02 0,01 elkezdett dolgozni 0,03-0,02 0,01 0,09 0,14 nem dolgozik 2007-0,04-0,05 0,00 0,00 vegig dolgozott 0,08 0,03 0,07 0,19 0,11 isei változása 0,01 0,01 0,03 0,00 0,01 munkahelyek száma 0,22 0,14 0,20 0,24 0,17 munkahelyek száma2-0,16-0,12-0,15-0,19-0,11 Hányszor volt munkanélküli 1992 óta -0,07 0,02-0,03-0,11-0,04 befejezett iskola 0,06 0,00-0,03 0,01 0,08 nyelvtudás 0,10 0,01 0,01 0,05 0,17 család rendezettsége 0,01 0,04 0,02 0,04-0,03 Megjegyzés: p<0,01, p<0,05 Meghatározók az egyes nemzedékek esetében Elveszett : településtípus Státusváltó és rendszerváltó : munkaerőpiaci alkalmazkodás Rendszerváltó : iskola Fiatal : iskola ( rátanulás )

Összefoglalás 1. Az iskolázottság foglalkoztatottsági előnye (vagyis az iskolázatlanságból fakadó hátrány) az EU országokhoz képest jelentősen kiugró 2. A rendszerváltás előtt szerzett iskolai végzettség legnagyobb mértékben a mai középgeneráció (35-59 évesek) relatív pozícióját szórja 3. A munkaerőpiac fiataljai között az érvényesülés egyik záloga a rátanulás (újabb, más iskolai végzettség megszerzése)

A rendkívül erős iskolázottsági polarizáció egyik* oka: egy tévesnek bizonyult társadalompolitikai paradigma (és a hozzá párosuló álszent és önelégült értelmiségi magatartás) Elemei: -Téves emberkép, hibás szerepfelfogás: az alacsony iskolázottságú csoportokat nem kiutálták a munkaerőpiacról, hanem agyonszerették őket - Az ösztönzési probléma negligálása, ebből fakadóan a segélyezési és az újraelhelyezkedési eszközök rosszul megválasztott portfóliója - Modernizációs mítosz: a kisüzemi, családi gazdálkodás diszpreferálása És részben amiatt a magyar gazdaság túlmodernizáltsága - A szakmunkásképzés megújításának elmaradása * A technológiai fejlődésen, oktatási expanzión túl

Foglalkoztatás: javaslati rész a Zöld könyv-ben A legfontosabb teendők: - óvatos minimálbér- és járulékpolitika - a bértámogatási rendszer radikális átalakítása - a kivonulást támogató-tűrő jóléti rendszerek súlyának csökkentése - az átképzésben az alacsony iskolai végzettségűek arányának növelése -az erőforrások koncentrálása a legelesettebb körzetekre (n<<47) -a szakképzés korszerűsítése a kiszorítás megfékezésére Viszont: a Zöld könyv kemény borítója arra utal, a szerzők egy munka lezárásaként készítették. Miért nem munkadokumentum, papírkötéssel? Mi lesz a gyakorlatba átültetéssel? Miért nincs benne fejezet az oktatásirányításról? Pedig jobb lenne későn, mint soha