SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Átírás

1 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A rendszerváltás hatásai gazdasági válság munkaerıpiac életstílus politika 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám

2 Közvetlen gazdasági hatások Piacgazdaságra való átállás gyors és nem zökkenımentes folyamat Új jelenségek: munkanélküliség, szegénység új formái Fogyasztás visszaesése fogyasztói társadalom kialakulása Új minták a társadalmi élet és a munkaerıpiac esetében A jövedelmek és az életminıség különbségeinek növekedése Foglalkoztatottság mértékének csökkenése

3 Rendszerváltás és társadalmi átalakulás A piacgazdaságra való áttérés megváltoztatta az egzisztenciális viszonyokat. Új egyenlıtlenségképzı tényezık kerültek felszínre munkanélküliség, újszerő tulajdonviszonyok, élezıdı területi különbségek. Menekülési stratégiák: inaktívvá válás, szociális jellegő migráció A szegénység alaptípusainak átalakulása: Hagyományos szegénység: alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség, lakóhely Generációs szegénység: speciális demográfiai csoportok esetén Etnikai szegénység: kisebbségi csoporthoz való tartozás, változatos okok

4 Rendszerváltás és társadalmi átalakulás Nyertesek vagy vesztesek? 1. A rendszerváltás utáni társadalmi pozíció és a kilátások megítélése alapvetıen kedvezıtlennek mondható a magyar társadalmon belül, de a fiatalok esetében kedvezıbb a kép. 2. Nagyon erıs a társadalmi polarizáció tudata. A különféle javak szélsıségesen egyenlıtlen eloszlása pesszimisztikus jövıképhez vezet. 3. A pesszimisztikus szemlélet másik alappillére az elvárások rendszerén alapul. A rendszerváltással kapcsolatos várakozások magukban hordozták a társadalmi igazságosság igényét.

5 A várakozások gyors középosztályosodási folyamat fordított piramis kialakulása szociális piacgazdaság átmeneti, nem meritokratikus formák a tudásjavak konvertálhatósága a mobilitás korlátozott erıforrásai kiegyenlített jövedelmi viszonyok fennmaradása, további konvergencia egyenlıtlenségek szintjének növekedése Következmény: a társadalmi igazságosságba vetett hit meggyengül

6 Materiális és posztmateriális értékek A fiatal generáció körében tapasztalható leginkább a posztmateriális tényezık felértékelıdése A társadalmi folyamatok negatív megítélésében a növekvı jövedelemkülönbségek mellett jelentıs szerepet kap a státuszmobilitás egyéb csatornáinak beszőkülése A gazdasági dinamika személyes kihasználásának lehetıségei korlátozottak A termelıtulajdon erıs koncentrációja miatt a tudásjavak képezhetik a mobilitás legfontosabb eszközét, de ezek eloszlása rendkívül egyenlıtlen A társadalom nagyon széles rétege képtelen tudásjavakra szert tenni saját erıforrásai alapján

7 Társadalmi dinamika és erıforrás-gyarapító intézmények Stabilizálódni látszik egy egészségtelen háromosztatú struktúra, de az átmeneti jelleg magában hordoz bizonyos mozgásteret. a kettészakadt társadalom konzerválódása ellen hat az erıforrások elérhetıségének szélesítése az iskolázási lehetıségek kiterjesztése növeli az oktatás társadalmi áteresztıképességét a tudásbázis fejlesztése hatással van a gazdasági dinamikára is A hátrányos helyzetek konzerválódása ellen hat az oktatási rendszer fejlesztése.

8 Társadalmi esélyek és oktatási rendszer A különbözı társadalmi rétegek oktatáshoz való viszonya jelentısen megváltozik a rendszerváltást követıen: felerısödik az iskolázás igénye az alsó- és középrétegekben a munkaerıpiaci tapasztalatok sokkal élesebbek és közvetlenebbek növekszik az áldozathozatali készség speciális kompetenciák keresése

9 Az oktatási rendszer szelekciós mechanizmusai az oktatás expanziója nem feltétlenül jár kiegyenlítıdési tendenciákkal növekednek az alsó rétegek esélyhátrányai, szőkülnek a kitörés lehetıségei a társadalmi meghatározottságú esélykülönbségek minden iskolatípusban növekednek a felsıoktatási utánpótlás csatornái bezárulnak az alacsonyabb társadalmi státuszú rétegek számára

10 Továbbtanulási csatornák Apa iskolázottság a Kevesebb mint 8 általános Gimnazist ák Szakközépiskolá sok Középisk ola összesen Szakmunkáské pzı Összes továbbtan uló 6,1 8,2 14,3 33,3 47,6 8 általános 9,4 17,8 27,2 50,1 77,3 Szakmunkáské 17,7 25,5 43,2 44,9 88,1 pzı Érettségi 36,4 35,4 71,8 22,4 94,2 Felsıfokú 67,9 19,9 87,8 12,2 100,0

11 Az egyenlıtlenségekbıl fakadó problémák az alsó rétegekben a felsıoktatási utánpótlást elsıdlegesen biztosító iskolatípusokban alacsony a reprezentáció az elsıdleges iskolatípus a szakmunkásképzı, amely többnyire nem képes megfelelni a munkaerıpiac igényeinek nagyon magas a kihullási arány a középfokú oktatásból Az oktatási rendszer felerısíti és konzerválja az esélyek egyenlıtlenségét.

12 A felsıoktatás szelekciós mechanizmusai a felsıoktatás jelentıs expanzión ment keresztül két hullámban (rendszerváltást követı évek, 90-es évek vége) a felsıoktatás erısen szelektív jellegő, nincsenek olyan kényszerek, amelyek a társadalmi polarizáció hatásaival ellentétesek megnı a szelekciós küszöbök száma a felsıoktatás egészét tekintve nehéz megragadni a zártságot, de pályaspecifikusan kézzelfoghatóak az esélykülönbségek a felsıoktatásba való bekerülés esélyeinél még nagyobb különbséget mutatnak a diplomaszerzés esélyei

13 Továbbtanulási csatornák Apa iskolázottsága Jogász Közgazdász Mőszaki Bölcsész Összes 8 általános 0,9 2,9 5,4 3,2 3,4 Szakmunkásképzı 11,0 18,2 12,9 12,1 13,9 Érettségi 35,8 34,1 32,6 29,8 32,3 Felsıfokú 52,3 44,8 49,1 54,9 50,4

14 Az iskolai esélyegyenlıtlenségek egyéb faktorai a településszerkezet erıs determináló tényezı, fıként a felsıoktatási egyenlıtlenségek növekednek a településhierarchiában lefelé haladva a felsıoktatási expanzióval a különbségek arányaikban megmaradtak, az abszolút számokban való lemaradás növekedett a fenti egyenlıtlenségekért felelıs az alap- és középfokú oktatás színvonalának területi egyenlıtlensége erıs a kulturális tagoltság a magyar társadalomban, a kilencvenes években a felsıoktatásba kerülık szüleinek csak egy szők rétege rendelkezett olyan végzettséggel, amely már önmagában is javítja a következı generáció iskolázási esélyeit a színvonalas oktatás egyre erısebb anyagi terhei, és a materiális eszközök alapján mőködı differenciálódás tovább mélyíti a különbségeket

15 Fiatalok a munkaerıpiacon a gazdasági aktivitás szintjének csökkenése a fiatalok esetében az átlagosnál erısebben érzékelhetı a jelentıs csökkenésért nemcsak a munkaerıpiac átalakulása, hanem a felsıoktatási expanzió is felelıs a munkaerıpiac kilencvenes évek második felében végbement stabilizálódása nem járt pozitív következményekkel a fiatal korosztályok számára erıs a kulturális tagoltság a magyar társadalomban, a kilencvenes években a felsıoktatásba kerülık szüleinek csak egy szők rétege rendelkezett olyan végzettséggel, amely már önmagában is javítja a következı generáció iskolázási esélyeit a színvonalas oktatás egyre erısebb anyagi terhei, és a materiális eszközök alapján mőködı differenciálódás tovább mélyíti a különbségeket

16 Képzettség és munkanélküliség Végzettség Foglalkoztatott Munkanélküli 8 általános 18,0 36,1 Szakmunkásképzı 42,0 42,4 Gimnázium 10,8 7,0 Szakközépiskola 21,2 12,3 Felsıfokú 8,0 2,2 Összesen 100,0 100,0

17 A munkanélküliség motívumai a szakmunkásképzés piaci alkalmatlansága ellenére sem jelent kiemelt munkanélküliségi kockázatot a szakmával rendelkezık esetében a munkanélküliség többnyire átmeneti jelenség a szakképesítés nélküli középfokú végzettség magas munkanélküliségi kockázattal és kényszerhelyzetekkel jár a középfokú végzettséggel nem rendelkezık esetében magas a tartós munkanélküliség kockázata, és a hátrányos helyzetek generációs konzerválódása a felnıttképzés és az átképzés rendszere nem vonzó a fiatalok számára

18 Szubjektív munkanélküliségi kockázatok Státusz Tart a munkanélküliségtıl Budapest Község Szakmunkástanuló 57,6 67,5 Középiskolás 46,6 67,7 Fıiskolás, egyetemista 31,3 56,0 Segédmunkás 63,9 67,9 Szakmunkás 52,1 62,9 Adminisztratív 35,4 55,6 Értelmiségi 34,8 Alkalmi munkás 40,9 70,8 Összesen 44,9 65,6