2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd
ELSŐ RÉSZ
Ahogy az adott esetben általában elvárható Jóhiszeműség és tisztesség elve Kölcsönös együttműködés más jogai, jogos érdekei sértő magatartás tilalma Tájékoztatási kötelezettség Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma
munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján KÖTELEZŐ FIGYELEMBE VENNI a teljesítés egyoldalú munkáltatói meghatározása ARÁNYTALAN SÉRELEMMEL NEM JÁRHAT
munkaviszony fennállása alatt munkaviszonyon kívül sem közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltató helytelen megítélése - Munkakör jellege és a szervezetben elfoglalt helye Szabad vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze Üzleti titok (kivétel közérdekű adat)
Korlátozható a munkáltató ÉS a cél elérésével arányos működésével összefüggő ok Jogról lemondás tilalma Általános jelleggel és előre nem Csak írásban
Munkaszerződés 43. KSZ 277. (2) munkavisz.ra von eltérő szabály hiányában II. rész (munkavisz) Kollektív szerződés Üzemi megállapodás eltérő rendelkezés hiányában II. rész (munkavisz) III.rész (kivéve II. fejezet) munkavállaló javára eltérhet (mindkét irányban)
Eltérést nem engedő szabályok (felek megállapodása, ksz) Kollektív szerződés a munkavállaló javára Kollektív szerződés kerete, konkrét módja De az egyes bekezdésen belüli IS!
II. RÉSZ / XII. fejezet
65. Az alapbér 66. A bérpótlék 67. Díjazás munkavégzés hiányában 68. A távolléti díj számítása 69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum 70. A munkabér védelme 71. Eltérő megállapodás
142/A. helyett 6. Egyenlő bánásmód követelménye 12. és munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni
Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Az alapbért időbérben kell megállapítani. Kombinált bér: A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy kombinált bérként meghatározni csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehet.
teljesítmény-követelmény és teljesítménybér-tényezők objektív mérésen és számításon alapuló előzetes eljárás írásbeli, helyben szokásos közlés Kizárólag teljesítménybér Garantált bér legalább az alapbér fele ( jelentős részben nemcsak MV-n múlik kimarad)
naptári hónap átlagában legalább a munkavállalók fele 100 % alatt tényleges átlagos teljesítmény 100 % alatt
Rendes munkaidőre járó munkabéren felül Számítás alapja em alapbér Vasárnapi pótlék Munkaszüneti rendes (vas, húsvétv, pünkösdv) Műszakpótlék Éjszakai pótlék Túlmunka Heti pihenőnapon elrendelt rendkívüli Munkaszüneti napon rendkívüli
a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a több műszakos tevékenység keretében, valamint a készenléti jellegű munkakörben, illetve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Ha a c)-e) pontja szerinti munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, a közvetlenül megelőző szombatra számára rendes munkaidő nem osztható be.
vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés többműszakos és készenléti munkakör (d-e pontok) 50 % bérpótlék (eddig összevonás és 3 vagy többműszakos)
Egy tekintet alá esik: húsvét- és pünkösdvasárnap, vasárnapra eső munkaszüneti nap 100 % bérpótlék Nem változott
több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék)
megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és társadalmi közszükségletet kielégítő (alapvető) szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható, több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát,
22 és 06 óra között a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve ha ennek tartama az 1 órát meghaladja 15 % bérpótlék
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén a munkáltató döntése szerint 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár.
A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidő kiadása eltérő megállapodás hiányában legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni Munkaidő-kereten felüli munka esetén - következő munkaidő-keret vége fm! - tárgyévet követő év 12.31-ig
Pihenő napi túlórák A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (szabadidő) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg. Pihenőidő kiadása eltérő megállapodás hiányában legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni, vagy fm!?.
Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló alapbérben Munkaszerződésben: Bérpótlék helyett, Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka Havi átalány
4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.
Készenlét 20 % Ügyelet 40 % Munkavégzés esetén alapbér + pótlékok (vasárnapi, munkaszüneti, műszak, éjszakai) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés nem mérhető 50 %
Állásidő: foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget - Elháríthatatlan külső ok kivétel Ma: működési körében felmerül okból alapbér + bérpótlék
Szabadság Betegszabadság = 70 % Kötelező orvosi vizsgálat Véradás + 4 óra Szoptatási munkaidő-kedvezmény Hozzátartozó halála = 2 munkanap Általános iskolai tanulmány Tanú-meghallgatás Munkaszüneti nap teljesítménybéres Munkaviszonyra von szabály
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, az utolsó 6 naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A hatályos szabályokhoz eltérés: az átlagkereset megszüntetésével kedvezőtlenebb a munkavállalók díjazásának feltételei több olyan időszakra, amikor a jogszabály munkavégzés nélkül díjazást rendel el
Elmaradt a rendkívüli munkavégzés kiegészítő pótléka Hozzászámít az ügyelet és készenlét pótléka Következmény Kevesebb díjazás jár szabadságra, betegszabadságra Rendes felmondáskor felmentési időre Végkielégítésként Jogellenes munkaviszony megszüntetésekor
Összege és hatálya - Kormány Konzultáció NGTT-vel Felhatalmazás a vásárlóerő megőrzése érdekében a béremelés elvárt mértékéről és béren kívüli juttatásról Hatály: Eltérés munkavállalói csoportokra Ágazati és földrajzi területek sajátosságaira
Forintban megállapítani és kifizetni kivéve jsz és külföldi munkavégzés Utólag, havonta em Tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig Bankszámlára utalás bérfizetési napon rendelkezésre Készpénzben történő kifizetés szabályai Késedelmi kamat jegybanki alapkamat naptári félévet megelőző utolsó napon Beszámításnak nincs helye Levonás a levonásmentes munkabérrészig vhajtható határozattal Egyoldalú nyilatkozat tilalma a munkabérre vonatkozó igény tekintetében Levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető Jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl csak.
10. napjáig írásbeli tájékoztatás Tájékoztatás - ellenőrizhető Elszámolás helyessége, Levonások jogcíme és összege
ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok az elszámolás módosítását teszi szükségessé. Ha kevesebbet fizettek A tájékoztatással egyidejűleg ki kell fizetni a munkabér különbözetet, ha a munkavállaló a módosított elszámolás alapján a részére járó munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült. És ha többet A munkáltató, ha a módosított elszámolás alapján a munkavállaló részére az őt megillető munkabérnél magasabb összegű munkabért fizetett ki, a többletet az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint vonhatja le.
Elszámolás a teljesített idő alapján - em hiányában -
a munkavállaló munkabérét általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével számolja el
Ha a munkavállaló az előzőek szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
136. alapbér minimálbér, időbér 137.(3) teljbér msz-ben 138. (1)-(5) telj-bértényező és követelmény 139. (1) bérpótlék jár 154. munkabér Ft-ban, utalvány tilos 159. (5)-(6) munkabér postára, vagy munkahelyen kifizetni 161-163. munkabér levonás, beszámítás tilalma
138. (6) alapbér felét elérő garantált bér 160. késedelmi kamat jegybanki alapkamat 164. visszakövetelés 60 napon túl
139. (2) bérpótlék számítási alapja 143. (6) szabadidőt követő év dec 31-ig 145. (1) bérpótlékot magába foglaló alapbér 145. (2) bérpótlékok helyett havi átalány 155. (1) munkabér elszámolása havonta, utólag 156. (1) egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibér esetén elszámolás 159. (1) munkabér kifizetés időpontja
A munkáltató köteles nyilvántartani rendes és rendkívüli munkaidő, készenlét, szabadság időtartamát. Naprakészen A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Módja az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Kötetlen munkarend Ha a munkavállaló a napi munkaidejének legalább felét maga jogosult beosztani nem kell munkaidőnyilvántartás
ELSŐ ÍZBEN 2011.08.01-jével indult eljárásban természetes személy kis és középvállalkozás több telephely egy eljárásban
Már volt szabály 2010. LXXXIV. tv. 2011. január 1-jétől is! első esetben figyelmeztetés, illetve Ket. 94. egyfajta fokozatosság
összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg (középvállalkozás), az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg (kisvállalkozás), összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (mikrovállalkozás) [2004. évi XXXIV. törvény 3. ].
2012. január 1-jétől 2014. január 1-jéig 2011-ig 2/3-nál kötelező vizsgálni: kiterjed a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására nincs pénzügyi szankció csak kizárás
A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐJE Duális felelősség eltérő szabályok a munkaviszony alanyaira Jellemzője a munkáltatói szigorúbb a munkavállalói enyhébb Eltérés oka Sajátos szabályozás távmunka, munkaerő-kölcsönzés, vezető állású munkavállalók
POLGÁRI JOGI Monisztikus Homogén Szinallagmatikus MUNKAJOGI Dualisztikus Heterogén Aszinallagmatikus
A MUNKÁLTATÓI ÉS A MUNKAVÁLLALÓI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ELTÉRÉSEI MUNKÁLTATÓ Objektív Teljes mértékű Teljes kár: vagyoni (tényleges kár és elmaradt haszon) és nem vagyoni kár Bizonyítási teher kimentési felelősség MUNKAVÁLLALÓ Vétkesség szándékos-gondatlan (kivétel: objektív) Korlátozott (gondatlanságnál) (kivétel:teljes) Vagyoni kár tényleges kár Bizonyítás: a kár megtörténte
VÉTKESEN gondatlanul, szándékosan okozott kár VÉTKESSÉGRE TEKINTET NÉLKÜL OKOZOTT KÁR megőrzési pénz- és értékkezlők leltárfelelősség
az anyagi helytállásának azok az esetei, amikor a törvény konkrétan meghatározza a fizetési kötelezettség jogcímét: pl. munkabérelőleg visszafizetése munkabér túlfizetés jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén fizetendő összeg
XIII. fejezet
72. Felelősség az okozott károkért 73. A kártérítés mértéke és módja 74. A polgári jogi szabályok alkalmazása 75. Eltérő megállapodás
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, a kárt az ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.
A kár megtérítésére a Ptk. XXXI. Fejezet szabályait kell alkalmazni (szerződésen kívüli károk megtérítése kártérítés módja és mértéke) KSz csak a munkavállaló javára térhet el
XIV. fejezet
76. Felelősség a vétkesen okozott kárért 77. Megőrzési felelősség 78. Több munkavállaló együttes felelőssége 79. Felelősség a leltárhiányért 80. A munkavállaló biztosíték 81. A kártérítés mérséklése 82. Eltérő megállapodás
A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A fenti feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
Max 4 havi távolléti díjnak megfelelő összeg (ksz 8 havi) Szándékos vagy súlyos gondatlanság teljes kár Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, illetve amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
felek írásbeli megállapodása alapján a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy 3. személytől pénzt vagy más értéket vesz át, illetve részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.
nem haladhatja meg a munkavállaló egy havi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését. A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán kell elhelyezni.
a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul vissza kell fizetni a munkavállalónak HA megszűnik munkaköre megváltozásával az előírt feltétel, vagy a munkaviszonya. A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel.
A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.