Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozási Szak Kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi tevékenységének értékelése Készítette: Kerekes Bernadett 2013
Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Kereskedelmi tevékenység elemzésének alapjai 5 1.1. A kereskedelem meghatározása 5 1.1.1. A kereskedelem jogszabályi háttere 6 1.2. A kiskereskedelem 7 1.3. Az áruforgalom 7 1.4. A beszerzési tevékenység elemzése 8 1.5. A készletgazdálkodási tevékenység elemzése 12 1.5.1. A készlet nagysága 13 1.5.2. A készlet összetétele 15 1.5.3. A készletek számbavétele és nyilvántartása 16 1.5.4. Készletelemzés 17 1.5.5. Raktározás 18 1.6. Az értékesítési tevékenység elemzése 20 1.6.1. Az áruk előkészítése 21 1.6.2. Árképzés 22 1.6.3. Értékesítési módok 26 2. Kereskedelmi vállalatok helyzete a Dél-alföldi régióban 27 2.1. A Dél-alföldi régió bemutatása 27 2.2. A Dél-alföldi régió gazdasági szerkezete 30 2.3. A kereskedelmi vállalatok helyzete a Dél alföldi régióban 31 2.4. Az euró árnyékában 34 1
3. Bázisvállalat áruforgalmi tevékenységének értékelése 35 3.1. A bázisvállalat bemutatása 35 3.1.1. A vállalat alapítása és tevékenysége 35 3.1.2. Üzleti kapcsolatai 36 3.1.3. A Gasztro Kft. jelenlegi helyzete, pozíciója a piacon 38 3.1.4. Az Európai Uniós csatlakozás hatása a vállalat életére 38 3.1.5. A vállalat árbevételének alakulása az elmúlt években 39 3.1.6. Tervek a jövőre nézve 41 3.2. A Gasztro Kft. beszerzési tevékenységének értékelése 41 3.2.1. Fogyasztói igények felmérése 42 3.2.2. Beszerzendő áruk mennyiségének, összetételének meghatározása 42 3.2.3. Szállítók kiválasztása 43 3.2.4. Megrendelés 44 3.2.5. Áruátvétel és pénzügyi lebonyolítás 46 3.3. A Gasztro Kft. készletgazdálkodási tevékenységének értékelése 46 3.3.1. A készletek nagysága és összetétele 47 3.3.2. Raktározás 51 3.4. A Gasztro Kft. értékesítési tevékenységének értékelése 52 4. Javaslatok az áruforgalmi tevékenység hatékonyságának növelésére 58 4.1. Javaslatok a beszerzési tevékenység hatékonyságának növelésére 58 4.2. Javaslatok a készletgazdálkodási tevékenység hatékonyságának növelésére 60 4.3. Javaslatok az értékesítési tevékenység hatékonyságának növelésére 61 Összefoglalás 63 Felhasznált irodalom 65 Idegen nyelvű összefoglaló 66 Mellékletek jegyzéke 68 2
Bevezetés A kereskedelem mindennapjaink szerves része, naponta fogyasztjuk és használjuk az általa kínált termékeket, vesszük igénybe nyújtott szolgáltatásit. Szerepével, funkcióival munkánk, háztartásunk, családunk ellátása során gyakorta találkoztunk. A kiskereskedelemnek kiemelkedő funkciója van, hiszen hozzájárul a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtéséhez. Részt vesz a piaci mechanizmus működésében, amelynek során a piac szereplőire hatást gyakorol, aktívan alakítja a piaci kapcsolatokat. Alaptevékenysége az áruforgalom lebonyolítása, amely lehetővé teszi a piac zavartalan működését, a szükségletek vásárlás útján történő kielégítését. A kiskereskedelem közvetítőszerepet vállalva eljuttatja és bemutatja a termékeket a végső fogyasztóknak, illetve felhasználóknak. Kínálatával, reklámmal, személyes kapcsolatokkal képes a fogyasztók befolyásolására. A kiskereskedelem az értékesítési folyamat utolsó láncszeme, és ez a láncszem a legérzékenyebb a fogyasztóval való kapcsolatok szempontjából. A láncolat a termelő és fogyasztó között különböző tevékenységeket ívelhet át, munkájának lényege, a termelés szférájában létrehozott termékekkel, mint használati értékekkel, a konkrét helyen és időben jelentkező fogyasztási igények kielégítése. A kiskereskedelmi értékesítés elsősorban a lakosság személyi szükségleteinek kielégítését szolgálja, azonban gyakori, hogy vállalkozások is vásárolnak kiskereskedelmi egységekben. A hagyományos szereplők mellett, akik között az informális szektor utcai árusaitól, járda-vendéglőitől kezdve a luxusáruházakig és üzletekig számos fokozat létezik ma is, egyre nagyobb szerepet játszanak a transznacionális kiskereskedelmi vállalatok. Ez utóbbiak számos előnnyel vesznek részt az egyre élesebb és globális méreteket öltő versenyben. 3
Globálisan vagy jelentős térségekben képesek tevékenységük kockázatának szétterítésére, s egyes piacokon, különösen a kezdeti időszakban jelentkező promóciós költségeiket fedezni tudják más piacokon realizált nyereségükből, viszonylag hosszú ideig. Dolgozatom témaválasztásának szempontja egy bolti kiskereskedelem átfogó képének bemutatása, melynek szerepe van a bel- és külkereskedelemben egyaránt. A téma kiválasztását nagymértékben befolyásolta az, hogy a Gasztro Kft. munkatársa voltam. Dolgozatomban először szeretném bemutatni a kereskedelmi tevékenység elemzésének alapjait, a kereskedelmi vállalatok helyzetét a dél - alföldi régióban, a bázisvállalat tevékenységét a beszerzési-, készletgazdálkodási- és értékesítési tevékenység értékelésével, végül pedig a tevékenység hatékonyságának növelésére teszek javaslatokat. 4
1. Kereskedelmi tevékenység elemzésének alapjai 1.1. A kereskedelem meghatározása A kereskedelem az a tevékenység, amelynek eredményeként az egyes termékek rendszeres, ismétlődő adásvételi ügyletek lebonyolításával eljutnak a gyártótól a fogyasztóig. Ez a tevékenység teremti meg a szükségletek vásárlás útján történő kielégítésének lehetőségét és annak feltételeit. A kereskedelem, mint szervezet a kereskedelmi tevékenységet bonyolító vállalkozások összességét, mint nemzetgazdasági ágazatot jelöli meg. Fő tevékenységként az áruk, szolgáltatások adás-vételével foglalkoznak, és ezzel ellátják a kereskedelem feladatát, funkcióit, lebonyolítják az áruforgalmat. (Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, 2000.) 1 A kereskedelem tevékenysége sajátos, mert az adásvételek lebonyolítása során nem hoz létre új terméket, látszólag csupán elcseréli a pénzt termékre majd a terméket pénzre váltja. Annak köszönhetően, hogy a kereskedelmi szektor a fogyasztóknak kínált szolgáltatások révén hozzáadott értéket termel, biztosítja, hogy a fogyasztók bárhol és bármikor hozzájussanak a legszélesebb áruválasztékhoz, a legjobb minőséghez és a legkedvezőbb árszinthez. Ezek által a kereskedelem lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy vásárlóerejük a leghatékonyabban hasznosuljon. A kereskedelem szerepet vállal arra is, hogy az ipari alapanyagokat, félkésztermékeket forgalmazza, ezzel nem csekély mértékben állít elő hozzáadott értéket a termelés szférájában. Ez főleg olyan kis- és középméretű vállalkozásokra jellemző, amelyek részére a nagykereskedelem szállít. A kereskedelem nem csak a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások révén termel hozzáadott értéket, hanem a termelő szféra számára nyújtott tevékenységével is, hiszen az áruértékesítést hatékonyabban végzi, mint a termelő, mivel az ehhez szükséges eszközökkel rendelkezik, kiépített piaci kapcsolatai vannak, és rendelkezik a kereskedéshez szükséges szaktudással is. 1 Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, Kereskedelmi Szakmai Ismeretek, Képzőművészeti Kiadó 2000., 8. oldal 5
1.1.1. A kereskedelem jogszabályi háttere A kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat. A hatékony működésre képes mikro-, kis-és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve, a 2005. évi CLXIV törvény szabályozza a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit. Fontosnak tartja a vállalkozói szabadság elvének fenntartását, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és vásárlók érdekeire. A törvény 2006. június 01- től érvényes, és hatálya a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást végző tevékenység valamint a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki. A vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi, és törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában eljár ezek megsértése esetén. Elrendeli az üzlet vagy szállás ideiglenes vagy azonnali bezárását. 2 A kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedély kiadásának, a kereskedők, és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait a 2009. október 01- től hatályba lépett 210/2009kormányrendelet állapítja meg. 3 A kereskedelmi jogszabályváltozások könnyítését jelentenek a szakmában, hiszen a korábbi hosszadalmas engedélyezési eljárásokat a tevékenységek többségénél felváltja a bejelentési, nyilvántartásba vételi kötelezettség. Ezen kívül a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírja, hogy a tagállamok a szükséges adminisztratív terheket a lehető legkisebb szintre csökkentik, megszüntetik a más tagállamokból letelepedő vállalkozásokat hátrányosan megkülönböztető feltételeket, és biztosítják a szolgáltatók tevékenységét akadályozó hosszadalmas, átláthatatlan és költséges engedélyezési eljárásokat. 4 2 net.jogtar.hu/jn/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500164.tv (letöltve: 2012.04.05.) 3 net.jogtar.hu/jn/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0900210.kor TV (letöltve: 2012.04.05.) 4 www.hkik.huindex.php?id=3337 TV (letöltve: 2012.04.05.) 6
1.2. A kiskereskedelem A kereskedelemi tevékenység folytatható országhatáron belül és kívül egyaránt. Az ország határain belül történő áruforgalom lebonyolítását belkereskedelemnek az országok közötti kereslet kielégítését pedig külkereskedelemnek nevezzük. A kiskereskedelem a belkereskedelem egyik ágazata attól függően, hogy milyen vevőkörnek, milyen jellegű értékesítés történik. A kiskereskedelem olyan értékteremtő tevékenységek halmaza, amely a termékeket és szolgáltatásokat a végső fogyasztóknak értékesíti. (Agárdi Irma, 2010.) Mindennapjaink nélkülözhetetlen velejárója, szinte minden nap szivárog be az életünkbe. A kiskereskedelemről sokaknak a napi élelmiszervásárlás vagy a bevásárlóközpontok jutnak eszébe, pedig minden olyan értékesítési tevékenység, amely a végső fogyasztókat célozza, kiskereskedelmi tevékenységnek számít. A kiskereskedelmi tevékenység szempontjai: a termékek, és szolgáltatások fogyasztókhoz való eljuttatásával értéket hoz létre a szolgáltatások értékesítését is magában foglalja a végső fogyasztóknak értékesít. 5 1.3. Az áruforgalom A kereskedelmet gyakran vonják felelősségre amiatt, hogy csak az árucikkek forgalmazásából profitál, és mellette nem végez nehezebb feladatot, mint pl.: termelést. A kereskedelem feladata az áruforgalom lebonyolítása, hiszen ezt a szerepét mindenkinél hatékonyabban tudja elvégezni. Olyan szervezet, amely a termelés és fogyasztás közötti térbeli, időbeli és választékbeli eltéréseket áthidalja. Az áruforgalom az áruk a termelés és fogyasztás közötti, szervezett adásvételét jelenti. Szakaszainak sorrendje: beszerzés -> készletezés -> értékesítés. 5 Agárdi Irma, Kereskedelmi marketing és menedzsment, Akadémiai Kiadó 2010, 21. oldal 7
A kiskereskedelmi áruforgalom a boltok a lakosság, és a közületek részére történő értékesítés. Három alapelvre épül: hálózati elv: áruforgalomnak a kereskedelmi egységekben történő áruértékesítés vehető figyelembe áru elv: áruforgalomként csak a hálózat egységeiben történő áruértékesítés vehető számításba tevékenységi elv: minden kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás áruértékesítése része az áruforgalomnak. 6 1.4. A beszerzési tevékenység elemzése A beszerzés és értékesítés a vállalati gazdaságban szorosan összefonódik, és kölcsönösen összefüggnek egymással. Kapcsolatukat a következők jellemzik: mindkettő közvetlen aktív piaci tevékenység közös vonásokat tartalmaznak, melyek közvetlenül a gazdasági környezet által meghatározottak. 7 A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál a beszerzés az értékesítéshez szükséges árualap biztosítását jelenti. A hatékony, rugalmas megoldás érdekében szükség van olyan szubjektív körülmények, minőségi kritériumok figyelembevételére, minőségbiztosítási tanúsítvány meglétére mely segít különbséget tenni termék és termék közt. Egy vállalt kétféleképpen bonyolíthatja le a beszerzés folyamatát: központosított beszerzéssel: ebben az esetben, a vállalkozás központjában erre a célra létrehozott szervezeti egység koordinálja a feladatot decentralizált beszerzéssel: amikor a kereskedelmi egység önállóan biztosítja a szükséges árualapot. 8 6 Dr. Birher Ilona-Bognár Tamás-Kresalek Péter-Merétey Vida Zsolt-Dr. Pucsek József, A kereskedelmi tevékenység elemzési és ellenőrzési sajátosságai, BGF-PSZFK 2005., 49. oldal 7 Forgács Tibor, Áruforgalom és értékesítés, Közgazdasági és Jogi Kiadó 1972., 154. oldal 8 Dr. Birher Ilona-Bognár Tamás-Kresalek Péter-Merétey Vida Zsolt-Dr. Pucsek József, A kereskedelmi tevékenység elemzési és ellenőrzési sajátosságai, BGF-PSZFK 2005., 82. oldal 8
A kiskereskedelemben kiéleződő verseny miatt a kereskedelmi vállalkozások, tekintettel a beszerzési tevékenység korszerűségére, kiemelten ügyelnek a beszerzés folyamatára, a beszerzési formák előnyeinek illetve hátrányainak figyelembe vételével. A beszerzés kockázatos tevékenység, ezért a vállalkozások törekednek a veszélyforrások elkerülésére, illetve azok felmerülésének esetén a kockázatok csökkentésére. A beszerzés célja sokrétű: megfelelő minőségű termék beszerzése megfelelő időben megfelelő mennyiségben megfelelő forrásból megfelelő áron A hatékony beszerzési tevékenység lehetősége egy túlbürokralizált piacon nehezen megvalósítható, ezért a jogalkotók olyan szigorú szabályrendszert alkottak, mely a korrupciót ugyan megszüntetni nem képes, azonban egyfajta ISO megteremtődést segíti Az ISO 9000 szabványcsalád célja olyan szervezeti teljesítmény biztosítása, amely időről időre képes a vevők minőséggel kapcsolatos követelményeit, kielégítő termékeket és szolgáltatásokat nyújtani. A piaci döntések fontos területe a beszerzési források közül a legmegfelelőbb kiválasztása, ezért elengedhetetlen a beszerzési tevékenység figyelemmel kísérése. A beszerzési tevékenység főbb elemei: A beszerzendő áruk mennyiségének, összetételének meghatározása a megfelelő szállító partner kiválasztása a szállítási szerződés megkötése, árurendelés az áru mennyiségi és minőségi átvétele. 9 9 Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, Kereskedelmi Szakmai Ismeretek, Képzőművészeti Kiadó 2000., 70. oldal 9
Az igények felmérése a beszerzés kiindulópontja, amely általában a múltbeli adatok elemzésére és a vásárlóerő várható alakulásának vizsgálatára épül. Fontos, hogy pontosan tisztában legyünk a ténylegesen felmerült vásárlói igényekkel, mert a feleslegesen beszerzett és tárolt áru indokolatlan felhalmozást, a ki nem elégített igény pedig vásárlóerő csökkenést idéz elő. A meglévő árukészlet felismerése is fontos feladat, mivel az értékesítés árualapját a beszerzés és a nyitókészlet együttesen alkotja. Nem szabad megfeledkezni a vállalat pénzügyi és raktározási lehetőségeiről sem, hiszen erősen befolyásolhatja a beszerzendő áruk mennyiségét és összetételét. A szállítópartner kiválasztása az árualap mennyiségén és minőségén túl a vállalkozás jövedelmezőségére is kihat, éppen ezért a következők figyelembevételével kell a legkedvezőbbet kiválasztani: a kínált áru minőségét és választékát eladáskor érvényesíthető ár, az árrés nagysága a szállító által kínált árumennyiséget a szerződési feltételeket a szállító ismertségét, megbízhatóságát. A szállítók kiválasztása során számos tényezőt kell mérlegelni, de megéri a fáradságos munka, hiszen gyakran hosszú távra meghatározza a vállalkozás lehetőségeit. A döntés elősegítéséhez a következő eszközökből válogathatunk: komplex pontozás: melynek segítéségével pontozni lehet a szállítókat, így rangsor alakulhat ki közöttük ABC-analízis: a szállítókat valamilyen közös szempont alapján három csoportba (A, B és C) kell sorolni, és megvizsgálható, hogy az egyes szállítók segítéségével mekkora árbevételt vagy árrést realizálhat a vállalat. 10 A vállalatok számára célszerűbb a beszerzések szállítók közötti megosztása, és alkupozíció teremtése. 10 Dr. Birher Ilona-Bognár Tamás-Kresalek Péter-Merétey Vida Zsolt-Dr. Pucsek József, A kereskedelmi tevékenység elemzési és ellenőrzési sajátosságai, BGF-PSZFK 2005., 86. oldal 10
A szállító partner kiválasztását követően dönteni kell a rendelési formáról. A beszerzés, a szerződések, megállapodások szokásos formái a következők lehetnek: eseti rendelés: akkor rendeli meg az árut a kereskedő, amikor szüksége van rá az értékesítéshez terv szerinti beszerzés: általában napi cikkek esetében alkalmazható, amikor az áru kiszámítható módon, egyenletesen fogy, az utánpótlásra is egyenletesen van szükség. Szállítási szerződés: az árubeszerzés hagyományos formája többnyire hosszú átfutási idejű rendeléseknél alkalmazzák, ezért nagy piaci kockázattal jár Opciós megállapodás: a megállapodásban a kereskedő kötelezettséget vállal arra, hogy a szállító kapacitásának meghatározott részére adott időben konkrét megrendelést fog feladni, az árualap szerződéssel történő feladása biztonságot ad a kereskedőnek. A beszerzési forma megválasztása az áruk jellege, az árucsoport forgalmi tulajdonságai és a fogyasztói szokások alapján határozható meg. A rendelések feladása az értékesítési előirányzathoz igazodik, a szállítási szerződésben rögzített keret-megállapodásokat konkretalizálja. A rendelésállomány vizsgálata nélkülözhetetlen a döntés meghozatalához, mellyel a rendelésállomány alakulását és a rendeléssel való ellátottságot állapítjuk meg. A vizsgálatot folyamatosan kell végezni olyan időpontban, amikor lehetőség van a hiányzó megrendelések pótlására, vagy utólagos vizsgálat esetén meg kell vizsgálni, hogy a következő időszakra van-e elég megrendelés.. Rendeléssel való ellátottság = rendelésállomány / nettó árbevétel 11
Azt is meg kell vizsgálni, hogy a szükséges árumennyiség mennyire van szerződéssel lefedve, így állapítjuk meg a szerződéssel lekötött áruérték és a beszerzési előirányzat hányadosát, az árufedezettségi mutatót. Fedezettségi mutató = szerződéssel fedezett áruérték / tervezett beszerzés A mutató optimális mértéke a 100%- hoz közelít, de mindig az adott helyzet figyelembevételével értékelhető a konkrét érték. A szállítói szerződések, megállapodások fontos tartalmi eleme a szállítások ütemezésének meghatározása. A beszerzési tevékenység az áru mennyiségi és minőségi átvételével fejeződik be, a szállítói szerződésben rögzített módon. A szállítói szerződés a szállítások ütemezésére vonatkozó elvárásokat is magában foglalja. Mivel a beszerzések tervezett ütemezése és annak megvalósulása között eltérések mutatkozhatnak, érdemes megvizsgálni az ütemességi mutatót, mely képet ad a szállító megbízhatóságáról, és hibák esetén alapot ad a szükséges lépések megtételéhez. Az adott időszak egészére és azon belül kisebb időszakokra is meg kell határozni, elvárt értéke: 100%. Ütemességi mutató: ténylegesen teljesített beszerzés / tervezett beszerzés. 11 1.5. A készletgazdálkodási tevékenység elemzése A készletgazdálkodás rendkívül szorosan összefügg a beszerzési és értékesítési tevékenységgel, hiszen a kereskedő az árukészlet beszerzésével készül fel a kereslet kielégítésére, az értékesítésre, tehát a készletezés, döntően a beszerzés és értékesítés függvényeként alakul ki. 11 Dr. Birher Ilona-Bognár Tamás-Kresalek Péter-Merétey Vida Zsolt-Dr. Pucsek József, A kereskedelmi tevékenység elemzési és ellenőrzési sajátosságai, BGF-PSZFK 2005., 98. oldal 12
A készlet a kereskedelmi vállalkozás vagyonának jelentős része. A készletek döntő többsége árukészlet, ezért a készletgazdálkodás túlnyomórészt az árukészletekre irányul, amelyek az értékesítés alapfeltételét jelentik. A készlet egyben az a tartalék, amely biztosítja a két szállítás közötti zavartalan értékesítést, és lehetővé teszi a beszerzés esetleges időbeli zavarainak áthidalását. A kereskedelmi vállalkozás számára rendkívül fontos, hogy hogyan gazdálkodik a készletekkel, mert az azokkal kapcsolatos döntések hatnak az árbevételre és a ráfordításokra, és ezeken keresztül pedig a vállalkozás eredményére. A készletgazdálkodás célja: a készletezés eredményét a készlettartás ráfordításait a gazdálkodás eredményességét befolyásolja hosszabb távon a legnagyobb eredményt biztosítsa. A készletgazdálkodás feladata a készletek nagyságának, összetételének, a készletek és értékesítés kapcsolatának, a készletezés költségeinek rendszeres elemzése. 1.5.1. A készlet nagysága A készletgazdálkodás középpontjában a megfelelő készletnagyság meghatározása a legfontosabb feladat. A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó folyamatos innováció a választék kialakításában jelenik meg. A megfelelő kereskedelmi kínálatot a kereskedő az adott termelői kínálatból állítja össze. Döntenie kell abban, hogy milyen legyen a termékmix nagysága, mellyel ki tudja elégíteni a keresletet. A készletek nagysága akkor optimális, ha a vállalkozás éppen annyi készlettel rendelkezik, amennyi a forgalom lebonyolítását zavartalanná teszi. Ha a kereslethez képest a készlet túl sok, akkor a készlettartási költség lesz nagyobb a szükségesnél. Ha viszont túl kevés, akkor állományhiányok állhatnak elő, amik növelik a cég működési költségeit. 12 12 Fülöp Gyula, Kisvállalati gazdálkodás, Aula Kiadó 1994.,117. oldal 13
Az eltérések hatása a gazdálkodásra: A szükségesnél nagyobb készlet esetén Megnövekednek a készletezés költségei, így csökken a nyereség Feleslegesen kötődik le a vállalkozás tőkéje, ami pénzügyi problémákhoz is vezethet, esetleg hitel felvételére kényszerít 1. számú táblázat A szükségesnél alacsonyabb készlet esetén Kihasználatlan marad a raktárkapacitás, a hatékonyság romlik Nem elégíti ki a vevők keresletét, nő a vevők elvesztésének esélye, alacsonyabb árbevétel érhető el, csökken a nyereség Forrás: Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, Kereskedelmi Szakmai Ismeretek 13 A forgalomba hozott termékek köre, választéka és azok megváltozása jelentősen befolyásolhatja a készletek nagyságát. Az áru jellege rendkívül meghatározó, az élelmiszereknél lényeges a tárolhatósági idő, a ruházati termékeknél a divatérzékenység, az elektronikai cikkeknél a gyors technikai változásokkal kell számolni. A készletek nagysága függ az áru-utánpótlás gyakoriságától is, gyakoribb beszerzési lehetőséghez kisebb készlet tartozik, de ha erre nincs lehetőség, nagyobb készletet kell tartani. A készletek nagyságának határt szabnak a technikai feltételek, az adott üzlet raktári kapacitása, melynek biztosítania kell a forgalom igényeihez minimálisan szükséges és korszerű raktározási lehetőséget. Nem elhanyagolható tényező a készletezés költségvonzata sem, a pénzügyi lehetőségek gyakran nem tehetik lehetővé a széles választékot. 13 Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, Kereskedelmi Szakmai Ismeretek, Képzőművészeti Kiadó 2000., 93. oldal 14
A készletezés költségei: Fix költségek Értékcsökkenési leírás Bérelt raktárnál a bérleti díj A raktárak, berendezések fenntartási, üzemeltetési költségei 2. számú táblázat Változó költségek Árumozgatási költségek Tárolási veszteségek, selejteződés, elavulás, divatmúlás Különleges kezelés és tárolás költségei Forrás: Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, Kereskedelmi Szakmai Ismeretek 14 Az optimális készletnagyság meghatározásában a készletnagyságoknak is fontos szerepük van: a minimális készlet: az a készletszint, amely még épp lehetővé teszi a megfelelő nagyságú forgalom lebonyolítását a folyó készlet: két áruszállítás közötti értékesítés készletigényét fedezi a teljes készlet: a minimális készlet és a folyó készlet összege. A készletek nagyságát nem minden vállalkozás követi nyomon folyamatosan, hanem egy-egy időszakra vonatkozóan átlagszámítással határozzák meg, melyhez havi, negyedéves, féléves vagy éves adatokat használnak fel. 1.5.2. A készlet összetétele A készletek összetételét minőség, ár és választék szerint úgy kell kialakítani, hogy az minél nagyobb mértékben feleljen meg a keresletnek. Egy üzlet árukészlete három részből áll: a mindenkori értékesítéshez szükséges árukészletből a következő időszakra beszerzett árukészletből a korábbi időszakról megmaradt árukészletből. 14 Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, Kereskedelmi Szakmai Ismeretek, Képzőművészeti Kiadó 2000., 94. oldal 15
A készletállomány belső összetétele három ismérv alapján vizsgálható: árucsoportonként kereskedelmi egységenként értékesíthetőség alapján. Az árucsoportonkénti vizsgálat megmutatja, hogy az egyes árucsoportokban a készletek és az értékesítés összetétele eltér-e egymástól. Ezt a vizsgálat az ABCanalízis segítségével készíthető el. A kereskedelmi egységekben eltérő lehet az értékesítés, így a készletek nagysága is eltérhet. Ezért szükséges a készletadatok kereskedelmi egységenkénti vizsgálata, mely végezhető megoszlási viszonyszámokkal, átlagszámítással vagy szóródásszámítással is. 15 Értékesíthetőség szempontjából megkülönböztetünk kurrens és inkurrens készletet. A kurrens készlet a gyorsan értékesíthető, keresett árukat jelenti, az inkurrens pedig a nehezen értékesíthető, nem keresett árukat. Az inkurrens készlet negatívan hat a kereskedelemi tevékenységre, mert akadályozza a forgalom növekedését, foglalja a raktárkapacitást, leköti a pénzeszközöket és gyakran csak, árengedménnyel lehet megszabadulni tőlük. A kereskedőnek a rendelkezésre álló készlet megfelelő választéka mellett törekednie kell a kurrens, gyors forgási sebességű áruk jelentős túlsúlyára. 1.5.3. A készletek számbavétele és nyilvántartása A készletnyilvántartás lehetővé teszi, hogy a vállalkozás folyamatosan információkhoz jusson a készletek nagyságát és összetételét illetően, illetve pontos információt szolgáltat az anyagi felelősség megállapításához. 15 Dr. Birher Ilona-Bognár Tamás-Kresalek Péter-Merétey Vida Zsolt-Dr. Pucsek József, A kereskedelmi tevékenység elemzési és ellenőrzési sajátosságai, BGF-PSZFK 2005., 105. oldal 16
A készletnyilvántartás lehet: rögzített időközönkénti készletfelvétel folyamatos leltározás értéktől függő készletellenőrzés mennyiségi készletellenőrzés. A rögzített időközönkénti készletfelvétel lehet egyszerű vagy közelítő becslés, vagy pontos ellenőrzés. Általában a cégek a készlet minden elemét ugyanabban az időben ellenőrzik, és a folyamat alatt a raktár vagy üzlet zárva tart. A folyamatos leltározás kimutat mindent, ami eladásra került és mindent, ami raktáron van. E módszer alkalmazásával, ha nem a tényleges raktáron lévő mennyiség mutatkozik, akkor vagy hiba történt az adatnyilvántartásban, vagy lopás történt. Az értéktől függő készletellenőrzés készletben lekötött pénzösszeg szabályozását jelenti az elvárt vagy meghatározott eladási szinten. Azok az üzletek használják, amelyek feldolgozás vagy átalakítás nélkül értékesítik árucikkeiket. A mennyiségi készletellenőrzés a folyamatos leltározás valamilyen formájának alkalmazását jelenti úgy, hogy az magába foglalja minden fontos változat mennyiségi nyilvántartását a vonatkozó árucsoporton belül. 16 1.5.4. Készletelemzés A beszerzési döntésekhez szükség van az átlagkészlet változásának, a készletek forgásának figyelemmel kísérésére is. Egy kereskedelmi vállalkozás készletgazdálkodása akkor eredményes, ha az árukészletbe fektetett pénz a lehető legrövidebb idő alatt megtérül. A készletgazdálkodás hatékonyságának mérésére a forgási sebesség mutatóját alkalmazzuk, amely a forgalom és a készlet viszonyát fejezi ki. 16 Fülöp Gyula, Kisvállalati gazdálkodás, Aula Kiadó 1994.,120. oldal 17
Kifejezésére kétféle mutató számítható: Forgási sebesség napokban A készlet beszerzésétől az értékesítésig eltelt napok száma Csökkenése a forgási sebesség javulását eredményezi 3. számú táblázat Forgási sebesség fordulatokban A vizsgált időszak alatti készletpótlások száma A fordulatok számának növekedése a sebesség javulását eredményezi Forrás: Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, Kereskedelmi Szakmai Ismeretek 17 A gyors forgási sebesség előnyei: a hitellel történő finanszírozás esetén a hiteligény csökken, a kamatköltség is csökken a vagyonbiztosítás is kisebb kisebb a tárolási helyigény nő az értékesítés és a készletek mindig frissebbek. A gyors forgási sebesség hátrányai: a beszerzéssel kapcsolatos költségek nőnek az elérhető mennyiségi eredmények kisebbek vagy nincsenek az árbevétel elmaradhat, ami veszteséghez vezet. 1.5.5. Raktározás A raktári árutárolás magában foglalja az áruk elhelyezését, kezelését és védelmét. A raktár, mint létesítmény teremti meg a tevékenység fizikai környezetét, tehát a kereskedőnek biztosítania kell a raktározáshoz, tároláshoz szükséges feltételeket. A raktár kiválasztásánál lényeges tényező, hogy az adott raktárkapacitás megfelelő működési költséggel párosuljon. 17 Sókiné Dr. Nagy Erzsébet, Kereskedelmi Szakmai Ismeretek, Képzőművészeti Kiadó 2000., 101. oldal 18
Mivel a raktárhelység a vállalkozás tevékenységét hosszú távon szolgálja, és jelentős tőkelekötést kíván, el kell végezni hatékonyságának vizsgálatát. Áteresztőképesség = forgalom / (bolt alapterülete (m 2 ) * nyitvatartási idő (óra)) 18 Az áruk elhelyezésének néhány tényezője: az áru jellege az áruk egymásra hatása az áruk tömege, súlya, mozgathatósága az áru iránti kereslet a berendezések teherbíró képessége vagyonvédelmi előírások tűzvédelmi szabályok. A raktári elhelyezésnél mindig ügyelni kell arra, hogy az áruk mindig a beérkezések sorrendjében kerüljenek értékesítésre, így megakadályozható a selejtképződés, a szavatossági idő lejárása. Az árukat a raktári állványokon úgy helyezzük el, hogy a csomagolás felirata jól látható legyen, a csomagok pedig könnyen megszámolhatók legyenek. Az árukezelés az áru megvédésének érdekében fontos. Megfelelő tárolással a minőség megóvását szolgáljuk, de kiemelkedően fontos az áruk tisztántartása is, a gyorsan romló áruk esetében célszerű a szavatossági idő rendszeres figyelése. Az áruk betörés, tűz, állati kártevők elleni védelmét az azokra vonatkozó biztonsági berendezésekkel kell biztosítani. A tárolás során bekövetkezett mindennemű kár és fogyás a vállalkozás vesztesége, ezért mindent meg kell tenni ezek elkerülésének érdekében. 18 Dr. Birher Ilona-Bognár Tamás-Kresalek Péter-Merétey Vida Zsolt-Dr. Pucsek József, A kereskedelmi tevékenység elemzési és ellenőrzési sajátosságai, BGF-PSZFK 2005., 190. oldal 19
1.6. Az értékesítési tevékenység elemzése Az áruforgalmi munka befejező szakasza az áruk értékesítése. Ebben a szakaszban eldől, hogy a vállalkozó jól mérte-e fel a keresletet, illetve a kínálat megteremtésének érdekében végzett beszerzés és készletezés megfelelő volt-e. A befektetett élő- és holtmunka eredményessége is ebben a szakaszban dől el, hiszen itt realizálják az árbevételt, az árrés tömeget és a nyereséget is. A vevő számára nagyon fontos az a környezet, amelyben a szükségletei kielégítéséhez nélkülözhetetlen termékeket megvásárolhatja. A vállalkozások által kialakított és működtetett értékesítési rendszer biztosítja az áruk vevőkhöz való eljuttatását. Magában foglalja az értékesítési csatorna szereplőit és azon tevékenységeket, amelyekkel működtetése megvalósítható. Az értékesítési csatorna hossza a termelő és fogyasztó között elhelyezkedő közvetítők számával mérhető. Hossza függ az áru jellegétől, a vállalkozás méretétől, a beszerzési tételnagyságtól, a versenyhelyzettől, a vállalat profitigényétől és belső erőforrásaitól, valamint az érvényes jogszabályoktól. Az értékesítési csatorna szereplői a marketingorientált szemlélettel a vevők szükségleteinek kielégítését és a profitérdekeltséget helyezik előtérbe, viszont a rövid távú célokban és az alkalmazott eszközökben eltérés mutatkozik. (Pénzes Györgyné, 2004) 19 Az eltérő célok megvalósítása konfliktusokat eredményez, melynek megoldására monopol- vagy domináns helyzetben lévő vállalat rövidtávon választhatja a diktáló jellegű tevékenység és kapcsolat fenntartását, hosszú távon viszont a termelők és kereskedelem együttműködése a lehetséges mód. A kereskedelmi vállalat érdeke, hogy a vevő minél kényelmesebb, kultúráltabb környezetben vásárolhasson, ezzel is növelve elégedettségét, növelve vásárlási kedvét, megteremtve a nagyobb árbevétel elérésének lehetőségét. 19 Pénzes Györgyné, Kereskedelmi marketing, Szolnoki Főiskola 2004., 90. oldal 20
A lehető legjobban kell a vásárlási körülményeket egységesíteni, melyek megnyilvánulhatnak az üzlet külső képében, az üzlet alapterületében, a nyitva tartásban, az áruk elrendezésében, az eladók külső megjelenésében. Nem feledkezhetünk meg a kereskedelmi vállalkozás sikerének, eredményességének azon feltételéről sem, amely a kereskedő és vevő között kialakult kapcsolat minőségén, a vállalkozáson és a vevők véleményén alapszik. Az eredményes és színvonalas kereskedelmi munkát az üzlet működésével, gazdálkodásával összefüggő jogszabályok és követelmények mellet a szakmai ismeret és az általános műveltség támasztja alá. Alapkövetelmény, hogy a kereskedő jól ismerje az eladásra szánt termékek tulajdonságait, a megfelelő információszolgáltatás fokozza a vásárlókedvet. Tulajdonságait tekintve legfontosabbak az empátia, a megfelelő kifejező készség, az udvariasság, a türelem, az önuralom és nem utolsó sorban a bizalmas bánásmód. 1.6.1. Az áruk előkészítése Az árut értékesítés előtt az értékesítésre alkalmassá kell tenni. Elsőként ellenőrizni kell az állapotát, esetleg meg is kell azt változtatni, például az egyes árucikkeket a szállítói csomagolásból ki kell venni. Nélkülözhetetlen a fogyasztói ár feltüntetése, hiszen ez egyrészt jogszabályi kötelezettség, másrészt orientálja vásárlókat és segíti a vevők döntését, harmadrészt pedig segíti, és pontossá teszi a pénztáros munkáját. Az áruk eladótérben való elhelyezésének legfontosabb szempontja, hogy javítsa, és egyben biztosítsa a termék forgalomképességét. Az árucikkre a lehető leghatékonyabban kell a vevő figyelmét felhívni, ezt a különböző magasságokban történő elhelyezéssel, díszítésekkel, egy-egy termék kiemelésével lehet elérni. A kifogástalan minőség, a tisztaság, a tetszetős eladótéri áruelhelyezés növeli a vásárlókedvet, és ezáltal a kereskedés sikerességét. 21
1.6.2. Árképzés Az ár az áru értékének pénzben kifejezett formája. Szerepe, a gazdálkodó szervezetek tevékenységében: meghatározza a vállalati árbevételt méri a ráfordításokat szabályozza a vállalat piaci tevékenységét nemzetgazdasági szinten az elosztás eszköze. Az árak formáját a piaci kereslet és kínálat szabályozza, a piacgazdaság viszonyai között a fogyasztási cikkek jelentős része szabadáras. Monopolhelyzetben levő cég árainak kialakításakor a fogyasztói fizetőképességet kénytelen figyelembe venni, a versenyző piac szereplői számára pedig az árelfogadás a követhető magatartás. Természetesen bizonyos piacszabályozó szempontok miatt időnként beavatkozik az állam, célja, a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorítása. Az árak csoportjai: Az áruforgalmi csatorna szereplői szerint Termelői ár Nagykereskedelmi ár Kiskereskedelmi ár Fogyasztói ár A csatorna szereplőinek piaci tranzakciója szerint Beszerzési ár Eladási ár 4. számú táblázat Az ár ÁFA tartalma szerint Nettó ár Bruttó ár Forrás: Pénzes Györgyné, Kereskedelmi marketing 20 A beszerzési ár A beszerzési ár a szállító által számlázott árból, a beszerzés különköltségéből, a termék prefenciáiból illetve diszprefenciáiból tevődik össze. 20 Pénzes Györgyné, Kereskedelmi marketing, Szolnoki Főiskola 2004., 74. oldal 22
A beszerzés különköltségei lehetnek a fuvarköltség, rakodási díj, bizományi díj és termékimport esetén a vámkezelési díj. Az árba beépülő prefencia a fogyasztói árkiegészítés, a diszprefencia pedig a fogyasztási adó. Az eladási ár Az eladási ár meghatározásakor a vállalkozás azt a célt tartja szem előtt, hogy a lehető legnagyobb üzleti eredményt érje el. Azonban a vállalkozás által érvényesített árak egyaránt befolyásolják a vevőt, tehát alsó korlátot jelent a termék előállítási költsége, felsőt pedig, hogy a vevő mennyit hajlandó fizetni érte. Ezeket figyelembe véve kétféle árképzési lehetőség van: költségalapú árképzés, a költségek alapján piacvezérelt árképzés, a vevők árelfogadási hajlandósága alapján. 21 A költségalapú árképzés Nagyon elterjedt a gazdasági gyakorlatban, a vállalkozás akkora árat akar kapni a termékért, amellyel fedezni tudja a termék előállításával kapcsolatban felmerült költségeit és egy elvárt hasznot is, amellyel fedezi a további költségeket és a nyereséget is. A költség alapú árképzés: Kiskereskedelmi ár = beszerzési költség + elvárt bruttó eredmény A kiskereskedő nem beszerzéshez kapcsolódó összes működési költségét bruttó árrésnek nevezzük. Bruttó árréstömeg = kiskereskedelmi ár beszerzési költség 21 Pénzes Györgyné, Kereskedelmi marketing, Szolnoki Főiskola 2004., 76.oldal 23
A beszerzési és működési költségeken felül maradó összeg, a haszonkulcs, mely kiskereskedelmi és beszerzési értéken is számítható. Haszonkulcs kiskereskedelmi ár = (kiskereskedelmi ár beszerzési költség) / kiskereskedelmi ár Haszonkulcs beszerzési költség = (kiskereskedelmi ár beszerzési költség) / beszerzési költség 22 Az árkövetés módszerével a vállalkozások rendszeresen számításokat végeznek arra, hogy a felhasznált erőforrások árainak változása milyen mértékben emeli költségeiket, így milyen mértékű áremelés indokolt. Piacvezérelt árképzés A vevők vásárlási döntéseikkor a termék hasznosságát, funkcióit, tetszetőségét és a piacon hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek árait veszik figyelembe. Tehát elengedhetetlen a piacelemzés, melynek keretében fel kell térképezni a versenytársak termékeit, azok tulajdonságait és árait. A piacvezérelt árképzés módszerei: A versenytársak áraiból kiinduló árképzés: ha a vevő hasonló minőségű, árszínvonalú terméket talál a piacon akkor az ár alapján dönt. Ebben az esetben a kereskedő igazíthatja az árait a versenytárs áraihoz, de jól meg kell választania a gazdálkodó egységet, amelynek árait alapnak tekinti. Árarányosítás: ha vannak a piacon hasonló termékek, és ismerjük ezeknek belföldi és világpiaci árát, valamint a vevők által igényelt hasznos tulajdonságait. 22 Agárdi Irma, Kereskedelmi marketing és menedzsment, Akadémia Kiadó 2010., 204. oldal 24
A keresletorientált árképzés: A kiskereskedelmi árakat a fogyasztók árérzékenységének figyelembevételével kell megállapítani. A fogyasztók árérzékenységét a kereslet árrugalmassági együtthatójával tudjuk mérni, mely megmutatja, hogy 1%-os árváltozás hány %-os keresletváltozást eredményez. Árrugalmassági együttható = ((kereslet t+1 kereslet t ) / kereslet t )) / (ár t+1 ár t ) / ár t 23 Nélkülözhetetlen eszközök a kereskedés működésének életében az árengedmények, árleszállítások, és akciók. Ezek lehetséges okai: vevők megszerzése forgalom növelése piacrészesedés növelése pénzügyi nehézségek áthidalása a készletek forgási sebességének növelése elfekvő készletek leépítése. Az árengedmények ugyan könnyíthetik az értékesítést, ha az akadályokba ütközik, azonban el kell kerülni annak lehetőségét, hogy ne tudjon kimozdulni árengedményes pozíciójából. Ezek az árak általában időszakosak, mértékük a termék eredeti árának meghatározott százaléka. Számításuknál ügyelni kell arra, hogy az elérhető haszon elérje a lebonyolítás költségeit. Árengedmény = (kiskereskedelmi ár induló kiskereskedelmi ár módosított ) / kiskereskedelmi ár induló 24 23 Agárdi Irma, Kereskedelmi marketing és menedzsment, Akadémia Kiadó 2010.,207. oldal 24 Agárdi Irma, Kereskedelmi marketing és menedzsment, Akadémia Kiadó 2010.,217. oldal 25
1.6.3. Értékesítési módok Az értékesítési mód az áruk értékesítési folyamatának technikai körülményeit jelenti, és a bolti munka hatékonysága mellett a vevő vásárlási élményeit is meghatározza. Az alkalmazott értékesítési módok közül a kiskereskedelemi üzlettípuson belül a raktáráruház értékesítési módra térek ki. A raktáráruház a nagykereskedelmi vállalatok kiskereskedelmi tevékenységét jelenti, ahol nagyobb kiszerelésben és mennyiségben a végső fogyasztóknak történik az értékesítés. 26
2. Kereskedelmi vállalatok helyzete a Dél - alföldi régióban 2.1. A Dél - alföldi régió bemutatása A Dél - Alföld az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket foglalja magába, valamint 23 kistérségre tagolódik. A régió központja Szeged. Forrás: www.del-alfold.hu 25 A Dél - Alföld elsődlegesen az újszerű, minőségi megoldások régiójaként jelenik meg az országban, ahol a gazdasági fejlődés az innováción és az együttműködésen alapul, támaszkodva a kedvező természeti adottságokra, valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális hagyományokra. A régió kiaknázza mind Magyarországon, mind Európában elfoglalt sajátos földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket a gazdasági és társadalmi kapcsolatok területén. A Dél - Alföld térsége periférikus helyet foglal el Magyarország és az Európai Unió dinamikus magterületeihez viszonyítva, ugyanakkor Nyugat-Európát a Balkánnal és a Közel-Kelettel összekötő közlekedési tengelyek szelik át a régiót. Fekvéséből adódóan a Dél - Alföld az országnak a nemzetközi tranzitforgalom által egyik 25 www.del-alfold.hu (letöltve: 2011.03.26.) 27
legjobban érintett régiója. A Közép- és Délkelet - Európát összekötő "kapu"- szerepének betöltését az M5-ös autópálya megépítése, illetve a fővonali és nemzetközi vasúti pályák teljesítőképességének javítása tette lehetővé, mely a helsinki folyosókat összekötő, hat országot érintő új nemzetközi közlekedési útvonalat is magában foglalja. Mint szomszédos országokkal keleten Romániával, délen Szerbiával érintkezik, mely országok egyes területeivel kapcsolódva tagja a Duna Körös Maros - Tisza Eurorégiónak. A kistérségek közül kiemelkedő a határmenti szakasszal rendelkezők szerepe, hiszen az ott működő térségfejlesztési önkormányzati társulások rendelkeznek a nemzetközi határmenti együttműködéshez szükséges napi tapasztalatokkal, információkkal, gazdasági és személyes kapcsolatokkal, amelyek a régió többi térsége számára is hasznosak lehetnek. A nemzetközi együttműködési kezdeményezésekben, illetve a tapasztalatok közvetítésében az Észak-Békési, illetve Északkelet-Békési kistérségi társulások; Makói, illetve Mórhalmi kistérség vállalnak fontos szerepet. A régió speciális erőforrása a kiemelkedő szellemi potenciál, ennek ellenére a munkaerő-piaci helyzetet tekintve a térség a régiók közötti összehasonlításban, a középmezőnyben szerepel, az itt alkalmazásban állók átlagkeresete pedig a legalacsonyabb. A Dél - Alföldön az elmúlt években kimutatható változások így a foglalkoztatási ráta és az aktivitási arány csökkenése, valamint a munkanélküliségi ráta emelkedése ellentétes irányúak voltak az országosan tapasztalhatónál, így a régió aktivitási mutatói továbbra is több ponton elmaradnak az országos átlagtól. A régiót jellemzően a nagyvállalatok dominálják, melyek egy része sikeresen alkalmazkodott a piacgazdaság feltételeihez. A domináns nagyvállalatok mellett jelentős mértékben járulnak a térség eredményességéhez a közép- és kisvállalatok. Piacképességük megtartását rendkívüli módon befolyásolja a nagyvállalati bürokrácia és a gazdasági deformitás. 28
A Dél - alföldi régió nettó árbevétele 2006-2011 26 5. számú táblázat Év Nettó árbevétel milliárd Ft. Régió részesedése Országos Régiós % 2006 58.507,3 3.803 6,5 2007 64.191 4.108,2 6,4 2008 71.229,5 4.487,5 6,3 2009 62.753,2 4.075,5 6,5 2010 68.403,8 4.377,8 6,4 2011 71.372,1 4.567,8 6,4 Forrás: A Dél - alföldi régió gazdasága A Dél - alföldi régió export árbevétele 2006-2011 6. számú táblázat: Év Export árbevétel milliárd Ft. Régió részesedése Országos Régiós % 2006 14.319,9 572,8 4 2007 17.373 730 4,2 2008 18.505,4 740,2 4 2009 14.804,3 695,8 4,7 2010 16.266,2 748,2 4,6 2011 16.640,3 782,1 4,7 Forrás: A Dél - alföldi régió gazdasága A táblázat alapján látható, hogy a régió nettó árbevételből való részesedése igen alacsony. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kereskedelmi szektor adja legnagyobb részét, ami ebben a régióban nem tartozik a nagy előnyökkel rendelkező ágazatok közé. 26 Dr. Juhász István, A Dél - alföldi régió gazdasága 2007, Kiadja: BKKM-i Ker-i és Iparkamara 2007., 14.o. Dunai Péter, A Dél - alföldi régió gazdasága 2008, Kiadja: BKKM-i Ker-i és Iparkamara 2008., 82.o. Százdi Jenőné, A Dél - alföldi régió gazdasága 2010, Kiadja: BKKM-i Ker-i és Iparkamara 2010., 15-16.o. Százdi Jenőné, A Dél - alföldi régió gazdasága 2011, Kiadja: BKKM-i Ker-i és Iparkamara 2011., 12-13.o. www.nav.gov.hu/nav/kiadvanyok/adovilag/korabbi_evek/adovilag2012/2012_12.html (Letöltve:2013.04.22.) 29
A térség exportképessége viszonylag gyenge, régiós viszonylatban az utolsó helyen áll. Az áruk és szolgáltatások áramlása nagyrészt olyan piacokra irányul, melyek működése nehezen kiszámítható, a szereplők fizetőképessége bizonytalan. Ezek mellett a térség exportkapacitása nem megfelelő és hiányoznak a térségfejlesztés eszközei is. Az ezredforduló elején kevés tőkeerős külföldi befektető telepedett meg a régióban. 2005 után viszont növekedésnek indult: a feldolgozóipar vonzotta-vonzza a legtöbb működőtőke befektetést, ugyanakkor kiemelkedő a szolgáltatások - távközlés, pénzügyi szolgáltatások, szállítás, kereskedelem, ingatlanfejlesztés - részaránya is. A következő éveket növekedés ívelte át, 2009-ben már a régiós cégek jegyzett tőkéjének 42,9%-a volt külföldi tulajdonban 27. Jól látható tendencia, hogy a külföldi tőke a teljes körű, de legalább többségi tulajdonlásra törekszik. 2.2. A Dél - alföldi régió gazdasági szerkezete A Dél-alföldi régió gazdasági szerkezetét jelentős mértékben meghatározta a térség történelme és a természeti adottságok. Gazdasági szerkezetéből a mezőgazdaság 17 %-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak meg, a fennmaradó 31%-ot az ipari ágazatok jelentik. 1. számú ábra Forrás: www.proffession.hu/cikk/104 27 Százdi Jenőné, A Dél - alföldi régió gazdasága 2010, Kiadja: BKKM-i Ker-i és Iparkamara 2010., 27. oldal 30
A régió jelenlegi gazdasági szerkezetének gyenge a versenyképessége. A dél-alföldi cégek többsége a helyi, illetve hazai piacon működik, amelyeken a kereslet lassan növekszik, emiatt e cégek közül kevés képes dinamikus bővülésre. A gazdasági versenyképesség javítását elsősorban a 2007-2013-as programozási időszak támogatásaival az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél - Alföldi Operatív Program fejlesztési prioritásai segítik. Céljának első állomása a regionális gazdaságfejlesztés, elsődleges célcsoportjai a mikro-, kis- és középvállalkozások. 28 2.3. A kereskedelmi vállalatok helyzete a Dél - alföldi régióban A rendszerváltás után számtalan nagyvállalat igyekezett korán a magyar piacra lépni, a Dél - Alföldön is kihasználva az olcsó és szakképzett munkaerő nyújtotta lehetőségeket. Az ezredfordulót követően az országos trendeknek megfelelően, az ipari és a mezőgazdasági termelés visszaesésével párhuzamosan gyorsan növekedett a szolgáltató szektor szerepe. E növekedés alapja a kisméretű szervezetek tevékenysége, amelyek a dél-alföldi régióban különösen nagy számban vannak jelen, főleg a kereskedelemben. A beruházások közül a leglátványosabbak, a lakosság egészét érintő elemek, az új szuper- és hipermarketek. A multinacionális kereskedelmi hálózatok terjeszkedésének első állomásai a vidéki centrumok, a Dél - Alföldön Szeged, illetve Kecskemét, majd Békéscsaba voltak. 29 Kereskedelmi üzletek száma a régióban 2006-2011 30 7. számú táblázat Kiskereskedelmi üzletek száma Hipermarketek száma Bevásárló központok száma 2006 22.580 16 6 2007 22.046 17 9 2008 21.403 20 11 2009 21.023 20 12 2010 21.251 20 12 2011 21.223 20 13 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége 28 www.del-alfold.hu/kiadványok/fejlesztésekkel a Dél - alföldi régió fejlődéséért (Letöltve: 2012.10.05.) 29 Bács Megyeháza, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat időszakos kiadványa, 2011. február, 3.old. 30 www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i-okk014.html 2012.05.18. és www.mbsz.hu/2012_03_12.pdf 31
A táblázat alapján jól látható, hogy a kereskedelmi hálózatok nagy iramban terjeszkedtek a régióban, számukkal országos szinten a középmezőnyben helyezkednek el. Ennek eredménye, hogy a kereskedelmi forgalom nagy hányadát bonyolítják le - 2008-ban például a bevétel 10%-át a hipermarketek adták 31 - kialakítva ezzel a kereskedelmi koncentrációt. A kereskedelem, mint nemzetgazdasági ág a Dél - alföldi régió bevételének legnagyobb részét adja, részesedése 2008-ban 45,4%, 2009-ben 30,6% volt. 32 Az egy kiskereskedelmi üzletre jutó lakosok száma a régióban 2006-2011 33 8. számú táblázat Bevásárló központokban Hipermarketekben 2006 3.203 5.862 2007 3.047 5.777 2008 2.808 5.281 2009 2.645 5.034 2010 2.414 4.758 2011 2.063 4.727 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A Dél - alföldi régió az ország második legritkábban lakott térsége (népsűrűség: 71fő/km 2 ), a települések pedig távol kb. 10 km-re - helyezkednek el egymástól. Ennek következménye a településhálózat koncentrációja, tehát a bolti kiskereskedelmi forgalom viszonylag kevés, nagyméretű településen összpontosul. Az alacsony lélekszámú települések helyi bolthálózattal való ellátottsága jó, de a vásárlások leginkább a városokban, főleg a megyeszékhelyeken számottevőek. Ezt kihasználva a régióban egyre nő a kereskedelmi övezetek, parkok, komplex üzletközpontok száma. 31 Statisztikai Tükör III. évfolyam 144. szám 2009. szeptember 25. 10. oldal 32 Százdi Jenőné, A Dél - alföldi régió gazdasága 2010., Kiadja: BKKM-i Ke-i és Iparkamara 2010., 15. oldal 33 www.ksh.hu/docs/hun/xstadat_eves/i_okk015a.html?96 (Letöltve:2012.03.12.) 32
Kiskereskedelmi forgalom 2007-2012 34 Kiskereskedelmi forgalom folyóáron Év Országos milliárd Régiós millió Ft. Ft. 9. számú táblázat Régió részesedése % 2007 7.271,6 843.505 11,6 2008 7.558,1 885.054 11,71 2009 7.281,8 863.428 11,86 2010 7.478,6 888.870 11,9 2011 7.899,5 947.940 12 2012 8.256,9 990.828 12 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kiskereskedelmi üzlethálózat forgalmában 2007-től mérséklődés következett be, melynek meghatározó oka a lakossági jövedelmek közül a keresetek reálértékének csökkenése, de szerepet játszott a gázár emelkedése is, és az, hogy 2006 szeptemberétől az élelmiszerek áfája 15-ről 20%-ra növekedett. 2008 utolsó negyedévében, illetve 2009-ben egyértelműen a válság volt a visszaesés fő okozója, azonban hazánk azért szenvedte meg jobban a válságot, mert nálunk erős maradt a belső piac. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2010-ben növekedést mutatott, ez annak köszönhető, hogy megindult a reáljövedelem emelkedés, ezáltal pedig nőtt a háztartások költése a hipermarketekben és a kisbolt-láncokban, de továbbra is rendkívül árérzékeny maradt a fogyasztási cikkek piaca. 35 A régióban elhelyezkedő kiskereskedelmi vállaltok bevétele átlagosan 11,8%-kal járul hozzá az országos bevételhez, és ezzel a közép mezőnyben szerepelnek a régiók között. A térségben a forgalom visszaesését a háztartások költségeinek 34 www.ksh.hu/docs/hun/xstadat_eves/i_okfa02c.html (Letöltve:2013.02.25.) 35 www.gazdaság.hu/index, (Letöltve:2011.január 20.) 33
növekedése mellett a munkanélküliség növekedése is súlyosbította, melynek tekintetében a térség a dobogós harmadik helyet foglalja el. 36 Összefoglalóan elmondható, hogy a Dél - alföldi régió kereskedelmi vállalatai megragadják és kihasználják lehetőségeiket, azonban helyzetük egyáltalán nem könnyű. A kereskedelmi vállalatok nagy előnye, hogy a régió viszonylag közel van az ország fővárosához (Kecskemét 81km, Szeged 165km), nem nehéz megközelíteni, emellett az autópálya használata lehetővé teszi az áruk gyorsabb beszerzését és kiszállítását. A logisztikai központok kínálta lehetőségek kihasználása szintén növeli a kereskedelmi vállalatok hatékonyságát, ráadásul ezek a központok más régiók pl.: Pest igényeit is kielégítik. A kereskedelmi vállalatok helyzetét nehezíti, hogy nincs optimális egyensúly, az ellentétes folyamatok pedig nem eredményezhetnek tőkeerős és versenyképes gazdasági aktivitást és főként fejlődést. A népesség összetétele és aránya nagymértékben befolyásolja a fogyasztást, az alacsony foglalkoztatás és alacsony munkabérek pedig rendkívüli módon korlátozzák. Az innováció kiemelkedően fontos tényező, de hiánya ezt az állapotot tovább rontja. 2.4. Az euró árnyékában Az euró magyarországi bevezetésére nincs pontos dátum, a kormány 2018 és 2020 közé teszi a lehetséges időpontot. Az egységes valuta bevezetése várhatóan nem a közeljövőben történik meg, de a várakozások szerint stratégiai, valamint gyakorlati következményekkel jár a vállalatok számára, különösen, ha azok elsősorban az euróövezetben tevékenykednek. Mivel minden tranzakció euróban hajtható végre megtakarításokat hozhat, hiszen az árfolyamkockázatok és a devizaváltási díjak megszűnnek az euróövezeten belüli üzleti tranzakcióknál. Lehet, hogy a 36 www.gki.hu/en/munkanelkuliseg-strukturalis-valtozasai (Letöltve:2012.04.09.) 34
vállalatoknak többé nem lesz szükségük a többdevizás számviteli és pénztári rendszerekre. Amennyiben egy vállalkozás fiókvállalatokat kíván létrehozni külföldön, az euróval, mint egységes valutával az üzleti arányszámokat könnyebben tudja majd összehasonlítani. Az árak áttekinthetősége megkönnyíti a beszerzési és értékesítési piac bővítését, és jobb számítási alappal rendelkezik majd. Az árak jobb átláthatósága ugyanakkor megkönnyíti a szomszédos országokban lévő versenytársak számára is a piacra jutást. Az euró serkenteni fogja a versenyt, a piacra való belépés könnyebb és kevésbé költséges lesz mindenki számára. 35
3. A Gasztro Kft. áruforgalmi tevékenységének értékelése 3.1. A Gasztro Kft. bemutatása 37 A piacgazdaság egyre magasabb követelményt támaszt a gazdasági egységekkel szemben. A piaci versenyben csak az a vállalat lesz életképes, amely széles körű közgazdasági elemzéssel nemcsak megismeri a gazdasági környezetet, hanem azt befolyásolni is képes. (Dr. Gálicz Tibor 2000.) 38 3.1.1. A vállalat alapítása és tevékenysége A vállalat a rendszerváltást követően 1991-ben alakult és a piac növekedésével folyamatosan fejlődött. Egyetlen tulajdonosa betéti társaság formában alapította, majd 1997-ben korlátolt felelősségű társasággá alakította, jegyzett tőkéje 100 százalékban magyar tulajdonú. A társaság fő profilja a végső fogyasztók részére történő élelmiszer és élelmiszer alapanyag kereskedelem, mint pl.: lekvárok, tészták, üdítőitalok, fűszerek, leves-, mártás- és desszertporok, köretek, levesbetétek, bio élelmiszerek. Üzlettípusa bolti kiskereskedelem, értékesítési módja: raktáráruház, melyet a helybeszállítással, mint szolgáltatással egészít ki. A kft saját tulajdonú irodával, raktárhelyiséggel, és 3 db gépjárművel rendelkezik, melyekből 2 teherszállító puttonnyal és 1 teherszállító furgon. Munkáját és a vevői igények teljes körű kielégítését képzett munkaerő, 2 gépjárművezető és 3 ügynök segíti. 3.1.2. Üzleti kapcsolatai A vállalkozás 80 százalékban külföldi forrásból szerzi be az árut, közvetlenül a gyártótól, német, osztrák és szlovák partnerekkel áll szerződéses kapcsolatban, és 37 A Gasztro Kft által rendelkezésemre bocsátott dokumentumok (adatok) és személyes interjúk alapján 38 Dr. Gálicz Tibor, Vállalati Gazdálkodás, Kodolányi János Főiskola 2000., 5. oldal 36
csak a fennmaradó 20 százalékot teszik ki a magyar beszállítók. A kiválasztott és szerződött partnerekkel az üzleti kapcsolatot a vállalat ügyvezetője tartja és ápolja. Üzleti tárgyalásokat, levelezést és szerződéskötéssel kapcsolatos teendőket ő bonyolít le, valamint a teljes döntéshozás birtokosa. A vevői kör teljes mértékben magyar, 2011-re Kecskeméten és körzetében 40%-os, Budapesten és környékén 30%-os, Balaton környékén 25%-os és Szeged régiójában 16%-os részesedéssel hódított piacot. Elsősorban szervezeti vásárlóknak, gazdálkodó szervezeteknek, különböző állami intézményeknek (pl. kórházaknak, iskoláknak) szállít. A potenciális vásárlókkal a kommunikáció mindennapos, az üzleti kapcsolatot a vállalat alkalmazásában álló ügynökök ápolják. A vállalat piaci részesedése régiónként 2011-ben 2. számú ábra 40% 40% 35% 30% 25% 30% 25% 20% 15% 15% 10% 5% 0% Kecskeméti régió Budapesti régió Balatoni régió Szegedi régió Forrás: Gasztro Kft. 37
3.1.3. A Gasztro Kft. jelenlegi helyzete, pozíciója a piacon A Gasztro Kft. jelenleg egy szolgáltatást nyújtó vállalat, és mint ilyen, fő szempont a teljes körű szolgáltatás nyújtása mind a már meglévő, mind az új vásárlók számára. Ennek köszönhetően megkönnyíti a vásárlás tevékenységét a vásárlók számára, ráadásul helybe szállítja a vásárolt árucikkeket, így ők időt és pénzt takaríthatnak meg. A belvárosi üzletek, és a bevásárló központok között elhelyezkedő kiskereskedők nehéz helyzetének ellenére a cég a magyar piacon a középmezőnyben szerepel mind árbevételét, mind a kereskedelmi toplistát tekintve. 3.1.4. Az Európai Uniós csatlakozás hatása a vállalat életére Az Európai Unió kapujában állva felvetődött a kérdés, hogy mi lesz a csatalakozás után, mi az, amit máshogy kell tenni, milyen változásokhoz kell majd alkalmazkodni, és ez hogyan hat majd az adott piacra. Magyarország és a Gasztro Kft. kereskedelmének tekintetében a legfontosabb változás a vámhatárok megszűnése volt. Ennek következtében megszűntek a vámellenőrzések, vámkezelések és az ezzel együtt járó adminisztrációs feladatok, illetve a határátkelőkön történő várakozások. Gyakorlatilag ma már az egész Unió területén az áruk korlátozás nélkül, szabadon áramlanak, így a kereskedelem nagy része közösségi, uniós forgalommá minősült. Az új vámrendszernek sajátos hatása volt az adminisztratív kötelezettségeken túl az export lebonyolítására a vámbevételek sorsának változása miatt. Az előnyök kihasználásával lehetővé vált a gördülékenyebb árubeszerzés, így a csatlakozás alapvetően pozitív hatást gyakorolt a vállalat életére. 38
3.1.5. A vállalat árbevételének alakulása az elmúlt években A Gasztro Kft. árbevételének alakulása a 2004-es évhez viszonyítva 10. számú táblázat Év Forgalom e Ft. Bázisviszonyszám % 2004 87.064 100 2005 98.382 113 2006 117.536 135 2007 102.736 118 2008 84.452 97 2009 63.557 73 2010 65.298 75 2011 73.134 84 Forrás: Gasztro Kft. A bázisviszonyszám segítségével megvizsgáltam a vállalat árbevételének alakulását, melyhez a 2004-es évet vettem alapul, hiszen az egy fontos év volt a vállalat életében. A táblázatban bemutatott eredmények egyértelműen tükrözik a csatlakozás pozitív hatását, és a gazdasági válság érintette mélységeket. A vállalat vezetője nem minden esetben a teljesült eredményeket várta. Tekintettel a könnyebb és nehezebb évekre, a következő forgalomnövekedést tervezte: Év A Gasztro Kft. tervezett forgalma az elmúlt években Terv árbevétel e Ft. Teljesült árbevétel e Ft. Tervfeladat viszonyszám % 11. számú táblázat Tervteljesítési viszonyszám 2004-87.064 - - 2005 95.500 98.382 109,69 103,02 2006 115.200 117.536 117,09 102,03 2007 130.000 102.736 110,6 79,03 2008 108.000 84.452 105,12 78,2 2009 100.000 63.557 118,41 63,56 2010 80.000 65.298 125,87 81,62 2011 82.000 73.134 125,58 89,19 % Forrás: Gasztro Kft. 39
A tervfeladat viszonyszámmal meghatároztam, hogy az előző évhez képest milyen árbevétel növelést terveztek, a tervteljesítési viszonyszámmal pedig azt, hogy a teljesült árbevétel mekkora a tervezetthez képest. Láthatjuk, hogy a vizsgált időszak első 2 évében terven felül teljesült az árbevétel növekedése, majd később, jóval a tervezett szinten alul maradt. A Gasztro Kft árbevételének alakulása 2004-2011 között 3. számú ábra 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% Á rbevétel alakulás a 2004-2011. 135% 113% 118% 100% 97% 84% 73% 75% 2004.év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év Forrás: Gasztro Kft. Ahogy az a diagrammon is látható, a vállalat árbevétele 2004-től, az Európai Unióhoz való csatlakozásnak köszönhetően jelentősen javulni kezdett. 2007-től azonban a romló makro-környezet hatására és az ország rossz gazdasági helyzete miatt jelentősen visszaesett. Már ebben az évben érezhető volt a kereskedelem visszaesése, és ez által a cég forgalmának csökkenése is. 2008-ban eleinte javulni látszottak a mutatók, azonban a gazdasági válság meghosszabbította a 2007-es nehéz periódust, és még keményebb kihívásokat jelentett a vállalat működését, kockázatkezelését illetve fennmaradását tekintve. A 2009-es év a vállalat életének kiemelkedően nehéz időszaka volt, a gazdasági-, politikai-, és társadalmi környezet kedvezőtlen hatása óriási árbevétel csökkenést idézett elő. A vállalat fennmaradásának és piaci érvényesülésének érdekében a kialakult és folyamatosan jelentkező kockázatok felismerése és azok megfelelő kezelése 2010- ben az árbevétel csökkenését megállította, majd ezt követően, 2011-ben már annak növekedését okozta. 40
3.1.6. Tervek a jövőre nézve Napjainkban az egyre gyengülő forint és az egekbe szökő üzemanyagárak rendkívüli nehézségeket gördítenek a vállalat működése elé. Azonban a legyengült gazdaság ellenére kitartó, pozitív eredményt képes elérni, erőt merítve az elmúlt évek küzdelmeiből. Kiemelt célkitűzése, hogy tevékenysége eredményes és nyereséges legyen, ezzel lehetőséget teremtve a vállalkozás bővítésére. Eredményét, lehetőségeihez mérten a lehető legnagyobb hozam és a bevétel eléréséhez szükséges legkisebb költség elérésével fokozza. Folyamatosan törekszik a partner kapcsolatok ápolására és újak építésére. Az üzletpolitika fontos része, hogy ne csak a meglévő igények teljes kielégítése valósuljon meg, hanem a vállalat olyan új és korszerű kereskedelmi módokat ajánljon fel, amellyel egyedülállóvá, illetve úttörővé válhat a piacon. Így eséllyel pályázhat nem csak a meglévő-, de az újdonsült pályázók bizalmára is. 3.2. A Gasztro Kft. beszerzési tevékenységének értékelése A vállalat tevékenysége nagyon összetett, azonban ebben a fejezetben az egyes tevékenységeket külön-külön értékelem. Mint minden más vállalatnál a Gasztro Kft-nél is a beszerzési tevékenység célja, a megfelelő minőségű árukat és szolgáltatásokat a megfelelő mennyiségben, a megfelelő időben a megfelelő szállítótól a megfelelő áron beszerezni. A vállalat szemléletmódja alapján nem a költségek minimalizálását, hanem több tényező figyelembevételével az egész folyamat optimalizálását tűzte ki célul. Mivel a beszerzés és értékesítés folyamata szorosan összefügg egymással, az optimális összehangolásra törekszik. Ezért is alakult úgy, hogy a vezetés egy kézbe helyezte e két folyamattal kapcsolatos feladatokat. Ez egy eléggé komplex feladatot alkot, de a területükre fordított fokozott figyelemmel érhető csak el a vevők értékítéletét egyre inkább meghatározó vevőkiszolgálás. 41
3.2.1. Fogyasztói igények felmérése A vállalat a szoros piaci versenyben nincs könnyű helyzetben, ahol ráadásul fogyasztói forradalom megy végbe. A fogyasztók egyre inkább tisztában vannak valós igényeikkel, és az információdömping következtében mindinkább tájékozottabbak lesznek, ezáltal csalódottság esetén könnyebben tudnak váltani. Mivel vásárlói piac uralkodik, a kínálat nagyobb, mint a kereslet, a vásárlónak sok választási lehetősége van. A fogyasztói igények felmérését az üzletkötők végzik, személyesen keresik fel a már meglévő, illetve jövőbeli partnereket. A személyes találkozás lehetőséget biztosít termékminták bemutatására és színes termékprospektusok átadására, melyek a termékek megismeréséhez és kiválasztásához nyújt segítséget. 3.2.2. Beszerzendő áruk mennyiségének, összetételének meghatározása A vállalkozás az eredményes gazdálkodás érdekében a beszerzendő áruk mennyiségét és összetételét a forgalom várható alakulásának, a pillanatnyi meglévő készlet, a tárolási lehetőségek, az áru utánpótlási idő és a pénzügyi helyzet figyelembevételével határozza meg. A vállalat a beszerzést rövidtávra tervezi, ennek célja: az áruutánpótlás folyamatosságának biztosítása a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Ezeken kívül a rövid távú beszerzés oka az élelmiszer és élelmiszer-alapanyag tekintetében szavatossági idő figyelembevétele, valamint a kis tárolási lehetőség. A folyamat gördülékenységéhez azonban: ki kell alakítani a megrendelések gyakorlatát reagálni kell az eseti szállítói megbízásokra. 42
3.2.3. Szállítók kiválasztása A külföldi és belföldi beszállítók kiválasztását, a velük történő szerződéskötést és üzleti kapcsolattartást minden esetben az ügyvezető végzi. A potenciális és minősített szállítók kiválasztásának fő szempontjai: minőség a termékben, szállításban, kommunikációban, üzletben, a szállítás tekintetében gyorsaság, megbízhatóság, rugalmasság, igény szerint rendelkezésre álló tételnagyság, valamint ezek mellet megfelelő ár és fizetési határidő biztosítása. A vállalat filozófiája szerint minden jelenlegi és lehetséges beszállító felelős az általa szállított termékek minőségéért. A megfelelő minőség elérésének képessége vállalatszintű tevékenység, mely minden funkcióra vonatkozik a vállalat szervezetében. A követelmény, hogy minden szállító kiépítse és működtesse a saját minőségbiztosítási rendszerét úgy, hogy az megfeleljen a követelményeknek. A vállalat beszállítói köre többnyire állandó és úgy került kialakításra, hogy a vállalat egyszerre több lábon tudjon állni. Ez azt jelenti, hogy az áruk nagy részét több beszállító is tudja szállítani. Ez a vevői igények kielégítésének folyamatosságához és a szélesebb termékválaszték biztosításához szükséges. A minőség mellett kiemelten ügyelnek az árak betartására, és nagy hangsúlyt fektetnek az árengedményre. Az árak figyelembevételénél további szempont, hogy közvetlenül a gyártó cégtől, vagy közvetítőn keresztül vásárol a vállalat. A Gasztro Kft. közvetlen a gyártó cégtől vásárol, és bár elismert tény, hogy a külföldi partnerek esetében a magyar partnerekkel ellentétben sem kedvezmény, sem árengedmény nem rögzíthető, nem kell egy közvetítő cég profitjával emelt árat fizetnie. További előnye a közvetlen beszerzésnek, hogy a gyártóval hosszabb távon kialakulhat egy mélyebb kapcsolat és javulhat a kommunikáció. A megfelelő szállító kiválasztása nehéz és időigényes feladat, de hosszú távon megéri, mert egy jó döntésnek köszönhetően javulhat az ellátás biztonsága és csökkenhetnek a költségek. A nagyobb beszerzések figyelemmel kísérése pedig hozzájárulhat a vállalat eredményességének javulásához. A megfelelő áruválaszték ritkán biztosítható egyetlen partnertől, ezért a vállalat több partnert is választott. Az ABC-analízis segítségével melyet az 1. sz. 43
mellékletekben mellékeltem - megvizsgáltam az egyes szállítók árucikkei árában realizálható árréstömeg nagyságát: Szállítók értékelése ABC-analízissel 2011-ben Szállítók Szállítók Csoportok Árrés e Ft száma aránya % 12. számú táblázat Árrés aránya % A 3 30 3.908 45,33 B 4 40 3.630 42,11 C 3 30 1.083 12,56 Összesen: 10 100 8.621 100 Forrás: Gasztro Kft. Az analízis alapján megállapítható, hogy a szállítók A és B csoportja nagyjából azonosan járul hozzá az árréshez. Három szállító (G, A, H) árucikkeinek értékesítése révén realizálhatjuk a legnagyobb árréstömeget, közel 50%-ot. Ezen partnerek megbízhatóságát folyamatosan figyelni és értékelni kell, és törekedni kell a hosszú távú kapcsolat kiépítésére. A B csoport szállítói (D, B, J, F) az árréstömeg 42%-nak létrehozásához járulnak hozzá, így az ő szerepük is fontos a gazdálkodásban. Annak ellenére, hogy a C csoport tagjai (I, E, C,) 30%-os részesedéssel vannak jelen, kevésbé befolyásolják az árréstömeg alakulását, csupán 12,56%-kal. Véleményem szerint érdemes megvizsgálni, hogy az ő feladatukat más szállítók el tudják-e látni, hiszen így kevesebb partnerrel kellene kapcsolatot fenntartani. 3.2.4. Megrendelés A vállalat a beszerzés folyamatát decentralizált beszerezéssel bonyolítja le, tehát önállóan biztosítja a szükséges árualapot. Az áruk jellege, és a fogyasztói szokások alapján, a beszerzési formák közül az eseti rendelést és a terv szerinti beszerzést alkalmazza. 44
A döntés végrehajtásához először elvégzi a rendelésállomány vizsgálatát, mellyel meghatározza: a rendeléssel való ellátottságot és a rendelésállomány alakulását. A beszerzési folyamat ezután minden esetben beszerzési megrendelés adásával folytatódik szerződés szerint - néhány magyar szállító esetében telefonon, a külföldiek esetében pedig írott formában történik, e-mailben vagy faxon leadva. A beszállítók által küldött visszaigazolások után tekinthető a beszerzési megrendelés elfogadottnak. Természetesen a Gasztro Kft.-nél is előfordul, hogy a beszerzések tervezett ütemezése és azok megvalósulása között eltérés mutatkozik. Vizsgáljuk meg, az eltérések mértékét az ütemességi mutató alkalmazásával: A Gasztro Kft. 2012. II. féléves időszakára vonatkozó beszerzések ütemessége 13. számú táblázat Megnevezés Tervezett Tényleges Ütemességi beszerzés e Ft beszerzés e Ft mutató % Eltérés e Ft 2012.júl. 9.340 9.310 99,68-30 2012. aug. 9.120 9.300 101,97 180 2012. szept. 8.990 9.070 100,89 80 2012. okt. 8.900 8.690 97,64-210 2012.nov. 9.050 9.050 100 0 2012. dec. 8.630 8.630 100 0 Összesen: 54.030 54.050 100,04 20 Forrás: Gasztro Kft. A táblázat alapján megállapítható, hogy a félévet tekintve a beszerzések ütemessége majdnem a tervezett módon teljesült, 0,04%-os, 20 e Ft-os többlet tapasztalható. A jelentkező többlet csekély, ráadásul annak ellenére, hogy júliusban és októberben kevesebb áru érkezett be, áruhiány és forgalomcsökkenés nem történt, mivel a meglévő készletből a vevői megrendeléseket a vállalat teljesíteni tudta. 45
3.2.5. Áruátvétel és pénzügyi lebonyolítás A beszerzési folyamat utolsó mozzanatai az áruátvétel és a pénzügyi lebonyolítás. A külföldi partnerek termékeinek szállítását a vállalkozás kétféleképpen oldja meg. Az egyik, amikor saját gépkocsival történik a beszállítás, a másik pedig nagyobb megrendelés esetén szállítmányozó cégnek ad megbízás a teljesítésre. A szállítás raklapon, zsugorfóliázva, közúton történik. Az árut egyszer átveszi a gépkocsivezető a gyártó telephelyén, és egyszer érkezésekor az arra illetékes kolléga. A magyar partnerek többnyire helybe szállítják a megrendelt árut. A mennyiségi és minőségi áruátvétel minden esetben a kiállított szállítólevél illetve számla alapján történik, ezután pedig a beérkezett áruk azonnal készletbe vételezésre kerülnek. A vállalat a számlákat, a szerződésekben rögzítetten 30 napos fizetési határidővel, átutalással egyenlíti ki. 3.3. A Gasztro Kft. készletgazdálkodási tevékenységének értékelése A vállalatnál az egyik legfontosabb feladat a kereskedelem irányítása, annak meghatározása, hogy a vállalat a raktáron lévő kereskedelmi áruk készleteiből tudja teljesíteni a megrendeléseket vagy sem. Az anyagi folyamatok során a termékek mozgásai megszakadhatnak, és a megállás során mindig megjelenik egy bizonyos mennyiség. A vállalat célja, hogy az ellátási láncban mindig meglegyen a folyamatos belső mozgás. A váratlanul fellépő problémákra való rugalmas reagálás biztosítja a vállalat versenyképességét, amihez viszont elengedhetetlen egy bizonyos nagyságú készletszint. A vállalkozás készlete vásárolt készletekből, külső partnertől beszerzett, változatlan állapotban továbbértékesítés céljából vásárolt árukból áll. Ahhoz, hogy az értékesítés és a megrendelések teljesítése zavartalanul működjön, értékesítési tervezésre van szükség. Az adott évi értékesítési terveket a vezetés 46
készíti el a várható piaci kereslet, a megkapott rendelések és az előző évi értékesítési adatok alapján. Bár a piacot sokféle tényező befolyásolja, a piaci kereslet az élelmiszer és élelmiszer-alapanyagok piacán nem kiszámíthatatlan, tehát tervezés lehetséges. 3.3.1. A készletek nagysága és összetétele Az előző bekezdésben arról beszéltem, hogy a versenyképesség megtartásához bizonyos nagyságú készletszintre van szükség, így meg kell említenem, hogy a készletek lekötött pénzeszközöket is jelentenek. Az elsődleges cél a készletek csökkentése, hiszen a vállalat minél kevesebb költséget szeretne a készletekben tartani. Ezért minél kisebb költséggel rendel árut többszöri alkalommal a költséghatékonyság eléréséhez. A készlet nagyságát gazdasági és fizikai tényezők egyaránt befolyásolják. Ezek az okok: készletezés költségei raktárkapacitás. Az ideális eset persze az lenne, ha készlet nélkül működhetne a vállalat, ez rengeteg lekötött pénzösszeg megtakarítását eredményezhetné. Mivel a készletek nagyságának jelentős hatása van a vállalat gazdálkodására, elengedhetetlen egy pontos és friss készletnyilvántartás. A Gasztro Kft. informatikai rendszere lehetővé teszi, hogy bármikor naprakész információt kaphassanak az érintett személyek az aktuális állapotról. A vállalatnál minden héten készül egy jelentés az áruk mennyiségéről, vagyis, heti rendszerességgel történik mennyiségi készletfelvétel. A vállalatnál elfogadott készletnagyság 3-4 heti felhasználásra elegendő készletmennyiséget tart optimálisnak, hiszen a szavatossági idő miatt javasolt az áruk gyorsabb forgása. Sajnos előfordult már, hogy bizonyos tételek készleten maradtak, ezek a mennyiségek egyrészt foglalják a helyet, másrészt növelik a 47
költségeket, ráadásul a szavatossági idő lejárata miatt selejtezésre kerülnek. Az áruk készleten maradásának oka a vevői rendelésekhez szükséges beszerzések után történő vevői rendelések törlése. Ennek elkerülésének érdekében egyetlen megoldás érvényesíthető: másik vevőnek, szükség esetén árengedménnyel történő értékesítés. A készletek összetételét a vállalat úgy alakítja ki, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a vevői igények kielégítésére. Mivel döntését nagymértékben segítik az elmúlt évek, időszakok gyakorlata mellett a vevői megrendelések, lehetősége van kurrens árukkal megtölteni a raktár polcait. A gyorsan értékesíthető árukkal növelheti forgalmát, és nem kell lekötnie tőkéjét, sőt, nem kényszerül árengedmény adására sem. ABC-analízis a készletben lekötött tőke nagysága alapján 2011-ben 14. számú táblázat Kód Nyitó Záró készlet Átlagkészlet Kód Készlet % készlet e Ft e Ft e Ft sorrend 1 110 130 120 5,27 8 2 150 130 140 6,15 7 3 420 420 420 18,46 3 4 380 360 370 16,27 4 5 20 20 20 0,88 2 6 30 50 40 1,76 10 7 480 500 490 21,54 1 8 500 540 520 22,86 6 9 20 30 25 1,1 9 10 120 140 130 5,71 5 Összesen: 2230 2320 2275 100 - Termékek aránya Halmozott készlet Csoport Termékek száma % arány % A 4 40 79,13 B 3 30 17,13 C 3 30 3,74 Összesen: 10 100 100 Forrás: Gasztro Kft. Kezdjünk az értékeléssel: az A csoport termékeinek ide tartoznak pl. a burgonyapehely, levesgyöngy, krémlevesek, desszertporok - felhasználási értéke magas, az összes termék együttes értékének 80%-a, tehát itt kötődik le a tőke nagy 48
része, és itt képződik a legnagyobb árrés, illetve árbevétel. Mivel rendkívül nagy mennyiségben kerülnek értékesítésre, összpontosítani kell az értékesítés gördülékenységére, illetve növelésére, az árbevétel növekedésének vagy legalább szinten tartásának érdekében. Emellett az ezeket a termékeket vásárló partnereket kitüntetett figyelemmel kell kezelni, és törekedni kell, hogy számuk növekedjen. A B csoportba azok a termékek tartoznak pl. tészták, lekvárok, mártásporok, bio élelmiszerek - amelyek felhasználási értéke közepes, és az összes termék együttes értékének 17%-át adják. Nem igényelnek nagy ráfordítást, de kiegészítik az árbevételt, és a termékcsaládok legfontosabb részeit. A C csoport termékei, melyek a termékek együttes értékének csupán 3,74%-át adják ilyenek pl. a desszert díszek, melyek rendkívül kényesek a hőmérsékletre, salátaöntetek - alig kerülnek értékesítésre, és az árbevételhez sem igen járulnak hozzá. Nem lenne érdemes velük foglalkozni, de időnként saját igényeket elégítenek ki, és számolni kell azzal is, hogy a megrendelésekben változás állhat be. A vállalat a vevői megrendeléseket általában 1-2 napon belül teljesíti, sürgős esetben megbeszélés alapján hamarabb is. Azonban nagyobb tétel rendelése esetén amennyiben az nem áll raktárkészleten, a gyárból kell az árut behozni, ezért a kiszállítás 5-6 nap időintervallumra tolódhat. Vizsgáljuk meg, a legnagyobb mennyiségben vásárolt burgonyapehely raktári készletmozgását, melyet az alábbi diagrammon rögzítettünk: 20 kg-os burgonyapehely készletmozgása 2009-ben 4. számú ábra 140 120 100 80 60 40 20 0-20 -40 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó kg Forrás: Gasztro Kft. 49