Pénzügyi elemzés (1) módszerek és mutatók (2) ami nem olvasható ki a beszámolóból Pénzügyi Alapozó Kurzus (PAK) 2010.
Pénzügyi alapozó kurzus A Béres bemutatása Az iparág és a vállalat A beszámoló első blikkre Eredménykimutatás Mérleg Struktúra, üzemi eredmény Pénzügyi és rendkívüli tételek, kapcsolat a mérleggel Struktúra, működő tőke Befektetési tevékenység Finanszírozási tevékenység Cash-Flow kimutatás Pénzügyi elemzés: Módszerek és mutatók, mi nem olvasható ki belőle A beszámoló és a cég jövőképe Összefoglalás
A mai kurzus célja Pénzügyi elemzés - módszerek és mutatók: - Milyen a vállalat vagyoni, jövedelmi helyzete és likviditása? - Strukturálása és összefoglalása az eddigi órákon elhangzottaknak! - Módszerek Milyen mutatókat ismerünk? Hogyan kell számolni őket? Hogyan kell értelmezni őket? - A Béres esetében melyek azok a mutatók, amelyek jól leírják a vállalat vagyoni, pénzügyi és likviditási helyzetét? értelmezés, értékelés Mi nem olvasható ki a beszámolóból? Az egyes M, EK és CF elemek tartalmi elhelyezése, átsorolások. A Béres működésének valós bemutatása: - Összegzés az eddigi órák alapján? - Hogyan látjuk a vállalatot a tartalmi korrekciókat követően? - Milyen korrekciós elemeket nem ismerünk? Milyen információk nem állnak rendelkezésünkre a beszámolókból ahhoz, hogy egy átfogó képet kapjunk a Béres működéséről: - Helyzetelemzés és a stratégia kapcsolata - A hiányzó kérdések összegyűjtése az EK és a Mérleg mentén?
(1) MÓDSZEREK ÉS MUTATÓK
Pénzügyi mutatók - alapok - Milyen pénzügyi mutatókat ismertek? - Hogyan lehetne csoportosítani az egyes mutatókat? - Mit mond nekünk egy pénzügyi mutató a vállalat működéséről? - Hogyan értékeljük a kapott számot? Az alapkérdés az összehasonlíthatóság: - iparági - időbeli - aggregált vagy részletes Szem előtt kell tartani - iparági sajátosságok, - tőkeszerkezet változása, - számviteli, jelentési rendszer eltérései - szezonalitás, - ciklikusság stb. Kategóriák: Likviditási Működési Jövedelmezőségi Megtérülési Finanszírozási Tőkepiaci Továbbá: Horizontális Vertikális
Pénzügyi mutatók - kategóriák EREDMÉNYESSÉGI melyek azok a tényezők, amik befolyásolták a vállalat eredményességét, és ezekben hogyan teljesített a vállalat FINANSZÍROZÁSI / TŐKEÁTTÉTELI milyen a vállalat finanszírozási helyzete, egészségesnek tekinthető-e a fin. szerkezete, mennyire kockázatos a vállalat MŰKÖDÉSI a szokásos tevékenység fenntartásához szükséges eszközállomány és működő tőke vizsgálata LIKVIDITÁSI mennyire likvid a vállalat ill. eszközei milyen gyorsan és mennyire tehetők likviddé (készpénzzé) PIACI SZORZÓK
Eredményességi mutatók - Mihez lehet viszonyítani a vállalat által megtermelt eredményt? - Melyik mutató(k) ragadja meg a legjobban, hogy mennyire működik eredményesen a vállalat? EREDMÉNYESSÉGI melyek azok a tényezők, amik befolyásolták a vállalat eredményességét, és ezekben hogyan teljesített a vállalat Eredményességi mutatók: Általában az eredményt viszonyítjuk az annak létrehozásához szükséges eszközökhöz illetve valamilyen forráshoz. Pl. : Árbevétel arányos nyereség (ROS) = EBIT / Értékesítés nettó árb. Fedezeti összeg elemzése Fedezeti hányad változása Ha van szűk keresztmetszet, akkor?
Eredményességi mutatók (2) Árbevétel arányos nyereség (ROS) = EBIT / Értékesítés nettó árbevétele Eszközarányos nyereség (ROA) = EBIT vs. NOPLAT / Átlagos eszközérték Befektetésre jutó hozam (ROIC) = NOPLAT / Átlagos (D+E) Saját tőke arányos nyereség (ROE) = NI / Átlagos E Átstrukturálás után: 2004 2005 2006 2007 2008 Bruttó fedezet 80,4% 79,5% 81,1% 81,1% 79,6% ROS 18,2% 6,5% 7,1% 2,9% 4,1% ROA 23,0% 8,1% 10,0% 3,9% 5,6% ROIC 28,8% 10,3% 12,1% 4,9% 7,0% ROE 32,7% 12,3% 10,2% 3,0% 7,7% Melyik mutatók ragadják meg jól a vállalat működését és eredményességét?
A DuPont mutató rendszer Mit jelent a DuPont rendszer? Mire használható? Melyek a használat / elemzés feltételei? ROA és ROE eltérése a finanszírozási áttétel hatását tükrözi. ROE felbontása részmutatókra: ROE értékét befolyásolja: 1. Működés hatékonysága (árbevétel arányos eredmény) 2. Eszközhasználat hatékonysága (eszközforgás) 3. Finanszírozási áttétel (saját tőke szorzó) Kiterjesztett DuPont elemzés: ROE elemeinek Fa szerű tovább bontása.
Példa: RoE-felbontás különböző cégekre RoE = Adózott eredmény Árbevétel Összes forrás * * Árbevétel Összes eszköz Saját tőke Piacvezető gyógyszergyár 11,1% = 15,2% * 0,64 * 1,14 Piacvezető gyógyszer-nagykereskedő 13,6% = 1,2% * 4,16 * 2,78 Nagyságrendileg hasonló RoE, azonos iparág az üzletmenet eltérő jellege miatt teljesen más működési jellemzőkkel bír a két cég
Működési mutatók - Melyik pü. kimutatást használjuk? - Milyen mutatókat lehet ide sorolni? - Hogyan értelmezzük a számokat? MŰKÖDÉSI a szokásos tevékenység fenntartásához szükséges eszközállomány és működő tőke vizsgálata Rövid távú működési ráták: forgási idő = vagyonrész záró állománya / 1 napi forgalom készletforgás (nap) = készletállomány / ért. közvetlen költsége*365 vevőforgás (nap) = vevőállomány / értékesítés nettó árbevétele*365 szállítóforgási idő (nap) = szállítóállomány / (anyagktg. + igény. szolg.)*365 működési ciklus = készletnap + vevőnap készpénzzé válási ciklus = működési ciklus szállítónap működő tőke forgás = árbevétel / működő tőke ÖSSZEADHATÓK? Hosszabb távú (befektetési) ráták: eszközforgás = árbevétel / eszközök átlagos állománya
ISMÉTLÉS 6. óra A működő tőke elemzése - A készletek, a vevők és a szállítók esetében mint működőt tőke elemek kellett-e valamilyen korrigálást csinálnunk? KÉSZLETEK: VEVŐK: SZÁLLÍTÓK: nem korrigált vevő = belföldi + külföldi + kapcsolt - értékvesztés korrigált szállító = szállítók + kapcsolt szállítók
Működési mutatók - Béres KÉSZLETEK: eft 2004 2005 2006 2007 2008 Készletek 385 300 386 057 585 607 565 308 704 038 Anyagok 145 994 154 099 186 226 222 614 281 587 Beflen termelés és félkész t. 21 254 25 227 17 820 45 544 33 303 Késztermékek 201 872 199 582 373 869 280 510 359 510 Áruk 16 180 7 149 7 692 16 640 29 638 Forgási idő (nap) 2004 2005 2006 2007 2008 Készletek 146 133 196 161 189 Anyagok 55 53 62 63 75 Beflen termelés és félkész t. 8 9 6 13 9 Késztermékek 77 69 125 80 96 Áruk 6 2 3 5 8 Hogyan számolunk? Mit mutatnak a számok? Mit mondhatunk el az egyes készletelemek forgási idejéről?
Működési mutatók - Béres VEVŐK: eft 2004 2005 2006 2007 2008 Korrigált vevőállomány 926 755 1 553 013 1 414 189 1 541 981 1 074 077 Belföldi vevő 681 457 1 095 570 972 345 751 030 677 033 Kapcsolt vevő 171 487 257 982 283 484 489 033 194 292 Külföldi vevő 74 390 200 205 171 189 302 017 208 579 Értékvesztés 579 744 12 829 99 5 827 Forgási idő (nap) 2004 2005 2006 2007 2008 Korrigált vevőállomány 69 110 89 83 59 Belföldi vevő 55 97 77 57 52 Kapcsolt vevő 292 132 126 135 51 Külföldi vevő 172 242 186 176 132 Értékvesztés Hogyan számolunk? Mit mutatnak a számok? Mit mondhatunk el az egyes vevők forgási idejéről?
Működési mutatók - Béres SZÁLLÍTÓK: eft 2004 2005 2006 2007 2008 Korrigált szállítóállomány 317 751 472 106 376 714 719 773 439 119 Belföldi szállító 185 517 336 602 242 807 573 802 316 620 Külföldi szállító 45 729 46 613 75 193 79 129 114 936 Kapcsolt szállító 86 505 88 891 58 714 66 842 7 563 Forgási idő (nap) 2004 2005 2006 2007 2008 Korrigált szállítóállomány 41 51 35 58 38 Belföldi szállító 24 37 22 46 27 Külföldi szállító 6 5 7 6 10 Kapcsolt szállító 11 10 5 5 1 Hogyan számolunk? Mit mutatnak a számok? Mit mondhatunk el az egyes szállítók forgási idejéről?
Működési mutatók Pénzkonverziós ciklus Működési ciklus Termelési ciklus Készlet politika Vevő politika Beszerzünk Kész a termék Eladjuk Pénzt kapunk Szállító politika Pénzkonverziós ciklus
Működési mutatók Pénzkonverziós ciklus (2) Mi legyen a közös vetítési alapja az egyes forgási időknek, hogy azok összeadhatók legyenek és hogy így ki tudjuk számolni a pénzkonverziós ciklust Vetítési alap: értékesítés nettó árbevétele Működési mutatók 2004 2005 2006 2007 2008 Készletforgási idő (nap) 29 27 37 30 38 Vevőforgási idő (nap) 56 92 71 57 48 Szállítóforgási idő (nap) 17 27 20 35 24 Készpénzkonverziós ciklus (nap) 68 92 88 52 63
Finanszírozási mutatók - Milyen tételeket érint egy vállalat finanszírozási politikája? E és F oldal - Milyen mutatókat lehet ide sorolni? - Mikor rendelkezik egy vállalat egészséges tőkeszerkezettel? FINANSZÍROZÁSI / TŐKEÁTTÉTELI milyen a vállalat finanszírozási helyzete, egészségesnek tekinthető-e a fin. szerkezete, mennyire kockázatos a vállalat Forrás oldal vertikális elemzés: - milyen a vállalat tőkeszerkezete Tőkefeszültség mutató = Kötelezettségek / ST Eladósodottsági fok = Kötelezettségek / Összes forrás Esedékességi aránymutató = RLK / Kötelezettségek Eszköz és forrás oldal horizontális elemzés: Befektetett eszközök fedezettsége = ST / Befektetett eszközök Kamat fedezettségi mutatók
Finanszírozási mutatók - Béres Eladósodottság 2004 2005 2006 2007 2008 Tőkefeszültségi mutató 63% 71% 49% 88% 65% Eladósodottsági fok 36% 39% 31% 45% 36% Esedékességi aránymutató 98% 99% 100% 80% 67% Befektetett eszközök fedezettsége 266% 226% 220% 192% 217% Kamatfedezet (EBIT/kamat) 10,2 5,8 7,7 2,1 1,4 Átstrukturálás után: 2004 2005 2006 2007 2008 Tőkefeszültségi mutató 41% 41% 34% 63% 38% Eladósodottsági fok 27% 27% 24% 37% 25% Esedékességi aránymutató 49% 53% 48% 45% 45% Befektetett eszközök fedezettsége 111% 137% 151% 105% 108% Kamatfedezet (EBIT/kamat) 10,2 5,8 7,7 2,1 1,4 - Hogyan változtak az egyes mutatók és miért?
Likviditási mutatók LIKVIDITÁSI mennyire likvid a vállalat ill. eszközei milyen gyorsan és mennyire tehetők likviddé - Mikor likvid egy vállalat? (készpénzzé) - Mobilitás, likviditás, esedékesség? - A beszámolóból mennyire látszik egy vállalat likviditása? - Milyen mutatókat ismertek és hogyan értelmezhetjük azokat? Likviditási ráták: készpénz likviditási ráta = PE / RLK likviditási gyorsráta = (PE + Követelések + Ép.) / RLK likviditási ráta = (PE + Követelések + Ép. + Készletek) / RLK
Likviditási mutatók - Béres Likviditás 2004 2005 2006 2007 2008 Készpénz likviditási ráta 5% 2% 4% 2% 3% Likviditási gyorsráta 196% 176% 184% 175% 250% Likviditási ráta 220% 196% 226% 202% 300% Átstrukturálás után: Likviditás 2004 2005 2006 2007 2008 Készpénz likviditási ráta 15% 5% 13% 4% 7% Likviditási gyorsráta 229% 299% 329% 193% 212% Likviditási ráta 304% 364% 453% 260% 340% - Mit mutatnak a likviditási ráták? Mi magyarázza likviditási ráták változását az átstrukturálás előtt és után? - A 4 év értékei közül melyik tekinthető mérvadónak a likviditási ráta esetén?
Pénzügyi mutatók - kategóriák EREDMÉNYESSÉGI melyek azok a tényezők, amik befolyásolták a vállalat eredményességét, és ezekben hogyan teljesített a vállalat FINANSZÍROZÁSI / TŐKEÁTTÉTELI milyen a vállalat finanszírozási helyzete, egészségesnek tekinthető-e a fin. szerkezete, mennyire kockázatos a vállalat MŰKÖDÉSI a szokásos tevékenység fenntartásához szükséges eszközállomány és működő tőke vizsgálata LIKVIDITÁSI mennyire likvid a vállalat ill. eszközei milyen gyorsan és mennyire tehetők likviddé (készpénzzé) PIACI SZORZÓK
Piaci szorzók - Leggyakoribb szorzószámok P/E Részvényárfolyam / egy részvényre eső adózott eredmény (EPS) EV/EBIT Cégérték / Üzemi eredmény (Earnings Before Interest and Taxes) EV/EBITDA Cégérték / Amortizáció előtti üzemi eredmény (Earnings Before Interests, Taxes, Depreciation and Amortization) P/S, EV/S Piaci kapitalizáció (v. cégérték) / árbevétel P/BV, EV/BV Piaci kapitalizáció / saját tőke könyv szerinti értéke, Cégérték / Befektetett tőke könyv szerinti értéke
Szorzószámos értékelési példa I. Minden adat 2004. 12. 31.: (eft) Piaci kapitalizáció Hosszú lejáratú kötelezettségek EV Adózott eredmény Üzemi eredmény Egis Rt. 84 864 294 2 567 236 87 431 530 7 104 497 7 065 264 Richter Rt. 422 972 165 35 000 423 007 165 40 043 000 36 812 000 P/E EV/EBIT Egis Rt. 11,95 12,37 Richter Rt. 10,56 11,49 Átlag* 10,79 11,63 * Piaci kapitalizációval súlyozva Adózott eredmény Hosszú lejáratú kötelezettségek Saját tőke könyv szerint (eft) Üzemi eredmény Béres Gyógyszergyár Rt. 835 270 889 418 538 914 2 550 930 Mennyi volt 2004.12.31-én a Béres Gyógyszergyár Rt. Értéke, az összehasonlítható vállalatok adatai alapján?
Szorzószámos értékelési példa II. Mennyi volt 2004.12.31-én a Béres Gyógyszergyár Rt. Értéke, az összehasonlítható vállalatok adatai alapján? P/E: Adózott eredmény * P/E = Részvények értéke 835 270 * 10,79 = 9 014 500 eft EV/EBIT: Üzemi eredmény * EV/EBIT = Cégérték 889 418 * 11,63 = 10 350 200 eft Részvények értéke: 10 350 200 540 000 = 9 810 200 eft
(2) AMI NEM OLVASHATÓ KI A BESZÁMOLÓBÓL
Pénzügyi kimutatások elemzése I. Miért elemezzük a pénzügyi kimutatásokat? Múltbeli teljesítmény alakulásának értékelése Jelenlegi helyzet értékelése Összehasonlítás a versenytársakkal Tervezéshez input Finanszírozási döntések előkészítése Egyéb stratégiai döntések előkészítése, megalapozása szakmai partner bevonása, értékesítése, terjeszkedési irányok meghatározása Milyen mögöttes (~tulajdonosi) kérdésekre keressük a választ? Saját tőke értéke? Tőkeáttétel mértéke? Értékteremtő módon működik-e a vállalat?
Pénzügyi kimutatások elemzése II. Miért kell korrigálni? Számviteli logika és üzleti tartalom eltérése pl. üzletileg és számvitelileg rendkívüli események nem azonosak, behajthatatlan vevőkövetelések, kezelése üzletileg és számvitelileg eltérő, árfolyamnyereség tartalma többféleképpen megítélhető Év közbeni kimutatásoknál az időszak végi elszámolások időarányos átvezetése pl. utókalkuláció készletre, adótételek, elhatárolások, ÉCS Véletlen tévedések, hibák, félrekönyvelések eseti jelleggel A banknak pozitív eredményt kell felmutatni. a mérleg csinosítása, szürke és piros zóna; megengedő és kreatív könyvelés
Pénzügyi kimutatások elemzése III. Mit lehet korrigálni? Mi a korrekció célja? Az eredménykorrekciók célja: a standard (fenntartható), adott időszak teljesítményét jól mutató, az alaptevékenységből származó, szerkezetileg tiszta és korábbi évekkel /versenytársakkal jól összehasonlítható jövedelmezőség meghatározása. A mérlegkorrekciók célja: - a valós, realizálható eszközök és a kifizetendő kötelezettségek különbségeként realizálható (létező) saját tőke érték meghatározása Valós: olyan eszköz, amely a társaságnak ténylegesen rendelkezésére áll és amelyet működése során használ. Realizálható érték: az eszközöknek az az értéke, amely mellett a piacon ésszerű határidőn belül és ésszerű tranzakciós költségek mellett értékesíthető, vagy értéke más módon realizálható. A CF korrekciók célja: A CF kimutatásból legyen megállapítható a valós, a jövedelmezőség és a vagyoni helyzet változásának megítéléséhez szükséges működési, beruházási, finanszírozási és eseti (rendkívüli) pénzáramlás nagysága.
Mérlegkorrekciók EREDETI KORRIGÁLT 26% (Befektetett eszközök) 74% (Forgóeszközök) 57% (Saját tőke) 60% (Befektetett eszközök) 10% (HLK) 65% (Saját tőke) 34% (RLK) 40% (Forgóeszközök) 15% (HLK) 20% (RLK) Mit mondhatunk a vállalat Mérlegéről és Finanszírozási politikájáról?
Mérlegkorrekciók - Eszközök EREDETI KORRIGÁLT 26% (Befektetett eszközök) 7,00 6,00 5,79 5,71 74% (Forgóeszközök) 60% (Befektetett eszközök) 5,00 4,00 3,00 2,00 4,43 3,87 4,98 4,51 4,15 4,08 5,05 4,85 Eredeti Korrigált 40% (Forgóeszközök) 1,00 0,00 2004 2005 2006 2007 2008 Vannak-e olyan eszközök, amiket nem kezeltünk?
Mérlegkorrekciók - Források EREDETI KORRIGÁLT 7,00 57% (Saját tőke) 10% (HLK) 65% (Saját tőke) 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 4,43 3,87 4,98 4,51 4,15 4,08 5,79 5,71 5,05 4,85 Eredeti Korrigált 34% (RLK) 15% (HLK) 20% (RLK) 1,00 0,00 2004 2005 2006 2007 2008 Vannak-e olyan források, amiket nem kezeltünk?
Eredménykorrekciók Rendkívüli, eseti vagy nem az adott évet érintő tételek: Egyszeri eszközértékesítés elszámolása Nem rendszeres, hanem rendkívüli bírság, kötbér Értékveszések (vevők, készletek) Létszámleépítés költsége Marketing, promóciós költségek K+F Adott időszakhoz tartozó, de el nem számolt tételek: Elhatárolások Adójellegű tételek Devizás tételek értékelése 13. havi bér és prémium Átsorolások, amelyek az eredményt nem módosítják: Valós árrés meghatározása Személyi jellegű ráfordítások valós értékének meghatározása Rendkívüli eredmény, ami igazából nem rendkívüli Más eredménykategóriák közötti átsorolások Nem az alaptevékenységhez kapcsolódó tételek: Kapcsolt ügyletek Szabad pénzállomány felhasználása Tulajdonosi jövedelem és költségek - A Béres esetében mely tételek lehetnek relevánsak?
Számviteli tv. szerinti Cash Flow korrekciók 2005 2006 2007 2008 Szokásos tevékenységből származó CF 432124 351134-109732 487246 Befektetési tevékenységből származó CF -404660-311609 -462858-129947 Pénzügyi műveletekből származó CF -75766-8202 543500-348118 Pénzeszközök változása -48302 31323-29090 9181 Nyitó pénzeszköz állomány 77331 29029 60352 31263 Záró pénzeszköz állomány 29029 60352 31262 40444 Átstrukturálás és átsorolások után 2005 2006 2007 2008 NOPLAT 328 746 400 699 189 718 262 392 BRUTTÓ CF 486 652 496 597 393 852 469 215 MŰKÖDÉSI CF -41 483 406 500 668 234 737 604 BEFEKTETÉSI CF -395 886-293 183-440 796-142 776 Rendkívüli CF -57 860-147 799-116 899-52 862 FINANSZROZÁSI CF 446 928 65 805-139 628-532 785 RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ CF -48 302 31 323-29 089 9 181 Pénzeszközök Időszak elején 77 331 29 029 60 352 31 263 Pénzeszközök időszak végén 29 029 60 352 31 263 40 444
Milyen információkra lenne még szükségünk a Béres átfogó elemzéséhez???
Helyzetelemzés és a stratégia kapcsolata Iparág elemzése: Mely iparágban versenyzünk? Milyen az alapvető makrogazdasági környezet? Iparági környezet gazdasági jellemzői? Hogyan szegmentálható az iparág? Kik a legfőbb versenytársak? Milyen stratégiát követnek a versenytársak? Mennyire éles a verseny? Az iparág legfontosabb sikertényezői? Várható-e jelentős szabályozási beavatkozás? Stratégia értékelése: Illeszkedik-e az iparági környezethez? Képes-e az elvárt hozamot meghaladó hozamot generálni? Béres helyzetelemzése: Béres stratégiája? Béres pozíciója az iparágon belül? Milyen kérdésekre nem kapunk választ az éves beszámolókból? EK Árbevétel Költségek Mérleg Befektetési döntések Működési döntések Finanszírozási döntések
EK összegzés Melyek a kulcs területek? Termék mix Árpolitika Termék politika Marketing stratégia Önköltségek Termékek jövedelmezősége
Ami nem derül ki (1) Vezetői döntések típusai Befektetésre vonatkozó Működésre vonatkozó Finanszírozásra Gyártási technológia és folyamatok: Az alkalmazott technológia mennyire felel meg a termék portfolió stratégiának? Milyenek a gyártási folyamatok, az átállások, átállási idők? Kis szériákat gyártanak vagy éves mennyiséget? Gyártási és raktározási kapacitások: Mekkora a gyártósor kapacitás kihasználtsága? Mekkora a raktárunk tárolási kapacitása? Telephelyek elhelyezkedése: Raktáraink elhelyezkedése mennyire felel meg a külföldi terjeszkedésnek? Informatikai folyamatok: A bővülő termék paletta és a növekvő termelési mennyiség ki tudja-e szolgálni a meglévő IT infrastruktúra?
Vezetői döntések típusai Befektetésre vonatkozó Működésre vonatkozó Finanszírozásra Ami nem derül ki (2) Készletek: Mi a készletezési politika? Késztermékek: miket, mennyiért értékesítjük, db, kedvezmény, termékek életciklusa Értékesítési költségek, Igazgatási ktg.? A készlet állomány mekkora ingadozást mutat év közben, tipikus értéket mutat a mérlegben? Milyen termékek vannak raktáron a mérleg szerint és az normálisnak tekinthető? Vevők: Kik a vevők? külf., belf., kapcsolt Árpolitika és marketing stratégia Milyen határidővel fizetnek? Milyen az alkupozíciónk velük szembe? Szállítók: Kik a szállítóink? Milyen az alkupozíciónk? Mennyire könnyű beszállítót cserélni? Mi az a 2007-es kiugrás a mérlegben? Kapcsolt vállalatok: Milyen kapcsolatok léteznek és mi ezek tartalma? Milyen árakon történik az elszámolás?
Ami nem derül ki (3) Vezetői döntések típusai Befektetésre vonatkozó Működésre vonatkozó Finanszírozásra Befektetett tőke: Megújíthatók lesznek-e a hitelek a jövőben, és ha igen, akkor milyen kondíciókkal? Szükség lesz-e további tőke bevonásra? Fenn tartható-e a jelenlegi osztalék politika? Csoport szintű finanszírozás: Várható-e változás a tulajdonosi szervezetben? Fenn tartható-e a nettó finanszírozási pozíció? Hogyan értékeljük a csoport fizető képességét?
...kiderül Mit mondhatunk el a pénzügyi mutatókról? összegzés Mennyire ismerhető meg a vállalat pénzügyi, jövedelmi helyzete a pénzügyi mutatók segítségével? /Speciális pénzügyi mutatók, gazdasági hozzáadott értéke (EVA) / Miért kellenek a korrekciók?...nem derül ki Több releváns információ nem áll rendelkezésre, amelynek segítségével a Béres működését jobban megértenénk, ezéltal valós képet kapnánk. Valós teljesítmény elhelyezés az iparágban A mai és a korábbi órák alapján befektetnétek-e a Béres Gyógyszergyárba?
Prezentáció készítése: 10 dia, 15 percben, 2 fős csapatokban Csapatok: Tonka Dóri és Frang Géza, Branyó Dóri és Dézsi Peti Lilla és Bús Gergő Kérdések: Házi feladat 1. Mit várunk a piactól? - Iparági trendek, 2009 speciális sokkjai 2. Mi a valós jelenlegi stratégia? * Termékstratégia * Belföld/külföld * Értékesítési stratégia * Beruházási politika * Finanszírozási stratégia * Vállalatcsoporton belüli szerep 3. Mi várható 2009-ben és azt követően? 4. Mit lehetne a stratégián javítani? 5. 2009 várható számai (árbevétel ebből export, üzemi eredmény, adózott eredmény, osztalék, működő tőke, beruházás, kapcsolt pozíció) SZÁMOK!
Működési mutatók Béres Köszönöm a figyelmet!