Az IMIP végrehajtásának értékelése A 2009/2010. nevelési évben a Minőségirányítási Program célrendszerét követve az alábbi feladatok teljesítése valósult meg: Minőségi céljaink: 1. Az óvoda szakmai színvonalának emelése. A 2008/2009. nevelési évben bevezetésre került Integrációs Pedagógiai Rendszert melyet beépítettünk az Életfa Helyi Óvodai Nevelési Programba jelen nevelési évben tovább működtettük. Ezzel kapcsolatos, jelentős eredmény, hogy csaknem 100%-os a HHH-s gyermekek beóvodázási aránya, sikerült visszaszorítani az igazolatlan hiányzások számát, illetve a HHH-s szülők óvodai életbe való bekapcsolódásában nagyobb részvételi arányt értünk el. Ennek keretében talán az országban is egyedülálló módon, az évtizedek óta eredményesen működő óvoda iskola átmenet analógiájára megkezdtük a bölcsőde óvoda átmenet projekt kidolgozását. A 2009/2010. nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében elkezdtük a kompetencia alapú nevelés bevezetését, megtörtént a HOP ennek szellemében történő felülvizsgálata, illetve átdolgozása, valamint kidolgozásra került két intézményi innováció: a bölcsőde óvoda átmenet programjának teljes kidolgozása, illetve egy, a környezetvédelemmel kapcsolatos projekt elkészítése. A Továbbképzési tervben megjelölt kötelezettségek teljesítése folyamatos volt, ennek során mind nevelőtestületi, mind egyéni képzések (pl. szakvizsga megszerzését célzó tanulmány) megtörténtek. 2. Az egyéni képességek differenciált fejlesztése annak érdekében, hogy a gyermek sikeresen megfelelhessen egyrészt az iskolai követelményeknek, később pedig a felnőtt lét egyéni és társadalmi szerepelvárásainak.
Az integrációs program bevezetésével az addig használt, saját készítésű és adaptált mérőeszközök, illetve a teljes mérési rendszer kiegészült a program által preferált DIFER rel. Az idei nevelési évben már ezt a rendszert is alkalmaztuk a gyermekek képességeinek mérésében, az 5 6 7 éves korosztálynál, mely egyébként egyik alappillére az óvoda iskola átmenet folyamatának is, hiszen az iskolában is ezt a diagnosztikus eljárást alkalmazzák. Folyamatos volt a HOP által kitűzött feladatok ellátása, melyeket a vezetői ellenőrzések alkalmával, a pedagógusok teljesítmény értékelésének folyamatában kiemelten szem előtt tartottunk. 3. Pozitív emberi értékek közvetítése, a társadalmi normák írott és íratlan szabályok átadása. Az óvodai élet mindennapjait átölelő célkitűzés, melynek elérését a pedagógusok módszertani szabadságuk alapján különböző módszerekkel, technikákkal segítenek, egyéni beállítódásuk és speciális ismeretanyaguk alapján. Leginkább a mentálhigiéné, a drámapedagógia, valamint a kooperatív technikák alkalmazásával. 4. A hagyományőrző szemléletmód megalapozása a gyermekek identitástudatának erősítése érdekében. A hagyományőrző szemléletmód megalapozását célzó tevékenységek, programok, rendezvények éves programterv alapján, több éve kerülnek megrendezésre. Hagyományőrző munkaközösségünk tagjai gondoskodnak arról, hogy ezek a programok elméletben kellően megalapozottak, gyakorlatban pedig gördülékenyen kivitelezettek legyenek.
Ennek a feladatnak a megvalósításában szorosan együttműködünk a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel, pl. Patás Pajtás Lovasudvar, Hagyományőrző Néptánc Egyesület, Három Rózsa Cigány Néptánc Egyesület, stb. Közös programok szervezésével támogatjuk a gyermekek hagyományőrző szemléletmódjának alakulását. Fontosnak tartjuk a helyi földrajzi és kulturális értékek megismertetését, pl. Tisza, Tüzelős ól Múzeum, Tájház, stb. Az óvodai csoportok ebben az évben is tettek kirándulásokat a fent említett helyszínekre, illetve közvetlen kapcsolatba kerültek a hagyományőrző egyesületekkel, akik tagjai között óvodások is vannak. 5. A mentálhigiéné módszereinek alkalmazásával a pedagógiailag segített szocializáció minél teljesebb megvalósítása, azaz a kommunikációra és kooperációra képessé tenni a gyermeket. A HOP ban kiemelt célként fogalmazódik meg a kommunikáció és kooperáció, melynek kialakítása minden óvodapedagógusra, illetve őt segítő dajkára nézve kötelező érvényű, az annak eléréséhez választott pedagógiai módszerek és eszközök alkalmazásában azonban a szakmai önállóság érvényesül, módszertani ajánlásként a mentálhigiéné szemléletmódja, illetve speciális technikái szerepelnek. A fentiek értelmében a kitűzött feladat az óvodai csoportokban különbözőképpen valósul meg. Mentálhigiénével kapcsolatos elméleti és gyakorlati támogatást az éppen tíz éve működő mentálhigiénés szakmai munkaközösség nyújtott a témában alaposabban elmélyülni kívánó pedagógusok számára. 6. Nyitottság a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra. Az oktatáspolitikai változásokra való nyitottság mutatkozott meg az idei nevelési évben a TÁMOP 3.1.4 pályázatba való bekapcsolódás során.
A pályázatfigyelés folyamatos az intézményben, hiszen a különböző pályázati források felhasználásával a szakmai munka, illetve annak körülményei jelentős mértékben javulhatnak. A Vackor Tiszacsegei Óvodai Alapítványt 1997 óta működtetjük, mely elsősorban a nevelés tárgyi eszközeinek fejlesztéséhez, élményszerző kirándulások finanszírozásához nyújt támogatást. Az intézmény, illetve a nevelőtestület jelentős szerepet vállalt az idei nevelési év során is a helyi társadalmi életben, a városi programokban és rendezvényekben, ezenkívül azonban igyekeztünk ápolni a kistérségi és régiós szakmai társadalmi kapcsolatainkat. A helyi társadalmi elsősorban az óvodás gyermekek családjait érintő változásokat folyamatosan figyelemmel követjük, együttműködve a védőnői hálózattal és a családgondozói rendszerrel gyermekvédelmi felelősünk segítségével, a jelzőrendszert működtetve, szükség esetén pedig közös stratégiát dolgozunk ki a felmerülő problémák megoldására. A rászoruló családokat segítjük a különböző ellátási formákhoz való hozzájutáshoz, gyermekük biztonságos fejlődése érdekében. 7. A közvetlen és közvetett partnereink elégedettségszint mutatójának javítása. Igyekszünk hatékony és kölcsönös együttműködési formák kialakítására valamennyi partnerünkkel, melyek bár a hagyományokon alapulnak, innovatív szemléletűek. A 2009/2010. nevelési évben a speciális intézményszerkezetre tekintettel, a még intenzívebbé váló szakmai együttműködés érdekében kiemelten kezeltük a bölcsődei gondozókkal való kapcsolattartást. Kidolgozásra került a szakmai és kollegiális párbeszéd rendszere, a közösségformálás lehetőségeit szem előtt tartó folyamatterv, melynek valódi próbája az új épület (ahol a két intézményegység immár nem elszeparálva található) birtokba vételével valósul majd meg. A másik kiemelt terület a szülőkkel mint egyik legfontosabb partnereinkkel való kapcsolatépítésben a szóbeli megbeszéléseket, vitákat preferáltuk. A már említett új épület
birtokba vételével megoldódni látszanak a szülők által korábban kifogásolt, problémás területek, amelyek tulajdonképpen a nevelés fejlesztés objektív feltételei (játszóudvar felszereltsége, fejlesztő eszközök száma, tornaszoba méretei, stb.), ezért a hangsúlyt most a fejlesztés tartalmi kérdéseire helyeztük. A harmadik, szintén súlypontos terület az egymástól való tanulás, az egyéni teljesítmények meg és elismerése volt. Ennek érdekében immár második éve működtetjük a belső hospitálások rendszerét, melynek a konkrét szakmai értékén túl közösségépítő hatása is jelentős. 8. Az óvoda dolgozóinak elkötelezettsége a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztő és partnerközpontú működés iránt. A fent említett célok megvalósításával ez utóbbi célkitűzés természetszerűleg megvalósult, melynek mértékéről az intézményvezetés a dolgozói ellenőrzés értékelés folyamán konkrét képet kapott. A 2009/2010. nevelési évben kiemelt megfigyelési szempont volt az egyéni, differenciált képességfejlesztés. Az ellenőrzést értékelést az intézményvezető, az intézményvezető helyettes és a mentálhigiénés szakmai munkaközösség vezetője végezte. Kótiné Losonczi Zsuzsanna intézményvezető-helyettes Tiszacsege, 2010.07.20.