Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Saiszikai Szemle A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BAGÓ ESZTER, DR. BELYÓ PÁL, DR. FAZEKAS KÁROLY, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. JÓZAN PÉTER, DR. KARSAI GÁBOR, DR. LAKATOS MIKLÓS (főszerkesző), NYITRAI FERENCNÉ DR., DR. OBLATH GÁBOR, DR. PUKLI PÉTER (a Szerkeszőbizoság elnöke), DR. RAPPAI GÁBOR, DR. ROÓZ JÓZSEF, DR. SPÉDER ZSOLT, DR. SZÉP KATALIN, DR. SZILÁGYI GYÖRGY 87. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 009. ÁPRILIS

A Saiszikai Szemlében megjelenő anulmányok kuaói véleményeke ükröznek, amelyek nem esnek szükségképp egybe a KSH vagy a szerzők álal képvisel inézmények hivaalos állásponjával. Uánnyomás csak a forrás megjelölésével! ISSN 0039 0690 Megjelenik havona egyszer Főszerkesző: dr. Lakaos Miklós Oszályvezeő: Dobokayné Szabó Orsolya Kiadja: a Közponi Saiszikai Hivaal A kiadásér felel: dr. Pukli Péer 009.055 Xerox Magyarország Kf. Szakreferensek: Farkas János (ársadalomsaiszika), dr. Hajdu Oó (módszeran), Laczka Sándorné dr. (gazdaságsaiszika) Szerkeszők: Barha Éva, dr. Kondora Cosee, Visi Lakaos Mária Tördelőszerkeszők: Barha Éva, Simonné Káli Ágnes Inerne szerkeszése: Bada Ilona Csilla Szerkeszőség: Budapes II., Kelei Károly uca 5 7. Posacím: Budapes, 155. Posafiók 51. Telefon: 345-6908, 345-6546 Telefax: 345-6594 Inerne: www.ksh.hu/saszemle E-mail: saszemle@ksh.hu Kiadó: Közponi Saiszikai Hivaal, Budapes II., Kelei Károly uca 5 7. Posacím: Posafiók 51. Budapes, 155. Telefon: 345-6000 Előfizeésben erjeszi a Magyar Posa R. Hírlap Üzleág (1008 Budapes, Orczy ér 1). Előfizeheő közvelen a posai kézbesíőknél, az ország bármely posáján, valamin e-mailen (hirlapelofizees@posa.hu) és faxon (303-3440). További információ: 06-80-444-444 Előfizeési díj: fél évre 3000 F, egy évre 5400 F Beszerezheő a KSH Könyvesbolban. Budapes II., Fényes Elek u. 14-18. Telefon: 345-6789

Taralom Tanulmányok A negyedéves GDP gyorsbecslése Cserhái Ilona Kereszély Tibor Takács Tibor... 345 Kína környezevédelmi problémái, környezepoliikája és inézményrendszere Dr. Pomázi Isván... 360 A elíődési, a logiszikus és az élegörbe alakú rendfüggvények becslése Excel parancsfájl segíségével Kehl Dániel Dr. Sipos Béla... 381 Mûhely D. Tim Hol előadása a hivaalos saiszika, a ársadalompoliika és a közbizalom émakörében Maron Ádám... 41 Fórum Tájékozaó a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság XXXIII. kongresszusáról Dr. Lakaos Miklós... 44 A múl elő vedd le kalapoda. A jövő elő gyűrd fel ingede Könyvbemuaó és élemű-kiállíás Kozma Ferenc iszeleére Gáspár Tamás... 45 Hírek, események... 48 Szakirodalom Folyóiraszemle Siegler, S. M.: A maximum likelihood eposza (Hunyadi László)... 433 Raynor, J. L.: Tíz ország összehasonlíó munkaerősaiszikája (Hajnal Béla)... 436 Fraumeni, B. M.: A közuak hozzájárulása a GDP növekedéséhez az Egyesül Államokban (Nádudvari Zolán)... 438 Kiadók ajánlaa... 441 Társfolyóiraok... 44

Tanulmányok A negyedéves GDP gyorsbecslése Cserhái Ilona PhD, az ECOSTAT KSKI oszályvezeője E-mail: ilona.cserhai@ecosa.hu Kereszély Tibor, az ECOSTAT KSKI udományos munkaársa E-mail:ibor.kereszely@ecosa.hu Takács Tibor PhD, az ECOSTAT KSKI udományos főmunkaársa E-mail: ibor.akacs@ecosa.hu A gazdasági szereplők és a gazdaságpoliika irányíói számára rendkívül fonos, hogy minél hamarabb és minél ponosabb képe kapjanak a főbb gazdasági folyamaok alakulásáról. Ebben segí a GDP gyorsbecslése, amely a korábbi +70 napos közlés helye már +45 napra szolgála adaoka. Cikkünkben bemuajuk a gyorsbecslés alapmódszerei, és áekinjük az ezzel kapcsolaos szakirodalma. Ezuán sorra vesszük az EU, illeve az OECD agállamainak gyakorlaá, majd részleesen bemuajuk a hazai apaszalaoka. Az eredmények az muaják, hogy a magyar GDP-gyorsbecslés kielégíően jelzi előre a későbbi, szélesebb adabázison alapuló becslés. TÁRGYSZÓ: Bruó hazai ermék (GDP). Becslés.

346 Cserhái Ilona Kereszély Tibor Takács Tibor Gyorsbecslésen álalában valamilyen makrogazdasági muaó alakulásának olyan előzees becslésé érjük, amelye az ado muaóhoz szükséges összes információ beérkezése elő esz közzé a hivaalos saiszika, a hiányzó információ valamilyen impuálási módszerrel (modellszámíás, szakérői becslés) helyeesíve. A gyakorlaban a negyedéves GDP volumennövekedésére vonakozó gyorsbecsléseknek van kiemelkedő jelenőségük. Jóllehe a GDP-vel min makromuaóval szemben számos jogos kriika fogalmazódo meg, a nemzegazdaságok alakulásának, a konjunkurális helyzenek a nemzegazdasági szinű hozzáado érék az alapveő muaója. Az Európai Unióban elsősorban a közös valua bevezeése kapcsán merül föl annak szükségessége, hogy a vezeő nemzegazdaságok, illeve az Unió negyedéves GDP-jének alakulásáról szóló becslések a leheő leghamarabb rendelkezésre álljanak a közös moneáris poliikai dönéshozók számára. Természeesen az üzlei dönéseke hozó vállalkozók számára is nagy jelenősége van a becslés gyorsaságának. A negyedéves GDP-re vonakozó első becslés az Egyesül Államokban igen gyorsan, a árgynegyedéve köveő 5 31. napra hozzák nyilvánosságra. Ez a sebessége az EU- agországok közül még ma is csak Nagy-Briannia udja köveni. A közös valua bevezeése elő az Unióban a GDP első becslésének időponjában igen nagy vol a szóródás. Nagy-Brianniával szemben Írország például csak +17. napra (!) közöl első becslés a negyedéves GDP alakulásáról. Részben a gazdasági dönéshozaal rugalmasabbá éele, részben az Unió saiszikai gyakorlaának egységesíése vége merül fel a 000-es évek elején az, hogy az Uniónak öszönöznie kell a agországoka arra, hogy a nemzegazdaságok erről az alapveő indikáorról egységesen és viszonylag gyorsan közöljenek információ. A erv az vol, hogy minden agországban a negyedéves GDP növekedési üemére vonakozó első becslés a saiszikai hivaalok legkésőbb +45 napra publikálják. Az EU Gazdasági és Pénzügyminiszerek Tanácsa (Council of Economic and Finance Minisers Ecofin) 000-ben jóváhagyo akcióprogramjában öbbek közö megjelöle az is, hogy az egyes agországok saiszikai rendszerében, a negyedéves adaok publikálásához milyen fejleszések szükségesek (European Communiies [003]). 001 00-ben az EU 5. Kereprogramjának egyik projekje a GDP-gyorsbecslések módszeranának kialakíásá és az az ámogaó szofver kifejleszésé céloza. A projek-konzorcium egyik agja vol a közös európai kuaóinéze, a Join Reserach Cenre is. Az Eurosa az egyes országok saiszikus szakérői számára a projek lezárulá köveően speciális módszerani kurzusoka és szakmai rendezvényeke szerveze. Magyarországról a KSH és az Ecosa szakérői veek rész ezeken a szakmai rendezvényeken. A ké inézmény saiszikusai és modellezői 003

A negyedéves GDP gyorsbecslése 347 negyedik negyedévéől kezdek próbaszámíásoka végezni a negyedéves GDP alakulásá illeően. A GDP gyorsbecslése 006 első negyedévéől már része a KSH hivaalos publikációinak. Az eredményeke legkésőbb a +45. napon közlik. Bár erre a haáridőre vonakozó örvényi köelezeség mind a mai napig nem léezik, informális, szóbeli megállapodások alapján ma már a 7 agúra bővül Unió 18 országa közli az adao +45-re az Eurosaal, amely az Unió egészére, illeve külön az eurózónára készí GDP-gyorsbecslés (008 második negyedévéől kezdve már Magyarország is szerepel az Eurosa GDP-gyorsbecslésé aralmazó ájékozaóban). A kövekezőkben a gyorsbecslés módszeranának részleei, az EU-agországok gyakorlaá és a hazai apaszalaoka ismerejük. 1. A gyorsbecslés meghaározása és alapmódszerei Az Eurosa kézikönyve szerin a negyedéves GDP gyorsbecslése a legkorábban rendelkezésre álló, a nemzei számlák rendszerének megfelelő helyzekép a gazdaságról, amelye a negyedév végé köveően a leheő leghamarabb nyilvánosságra hoznak, a hagyományos negyedéves becslésekhez használnál szűkebb információs bázis alkalmazva (Eurosa [000]). (Korábban az angolban a flash esimae erminológiá használák, újabban inkább a rapid esimae erjed el, magyar megfelelője a gyorsbecslés). A kézikönyv és álalában a szakirodalom hangsúlyozza, hogy a GDPgyorsbecslés öbb min egy konjunkúra-előrejelzés (European Communiies [003]). Az ún. leading indikáorok sokszor csak a gazdaság egy-egy erüleé jellemzik, és nem felélenül köődnek a nemzei számlák rendszeréhez. A másik lényeges különbség, hogy a gyorsbecslésnél használjuk a árgyidőszakra már rendelkezésre álló információka is, csak az adahiányoka kell valamilyen módon, öbbnyire modellszámíások segíségével áhidalni. Nyilvánvaló, hogy a saiszika gyorsasága csak a ponossága rovására növelheő. I jegyezzük meg, hogy 1986-ig az Egyesül Államok +15 napra is ado becslés, de ez úlságosan megbízhaalan vol, így azóa ilyen haáridővel nem publikálnak GDP volumennövekedés. A gyorsbecslés bevezeésé Magyarországon is megelőze jó néhány szakmai via és konzuláció, a megbízhaalan adaközlésől való félelem mia érezheő vol a kezdei idegenkedés. A gyorsbecslések a gyakorlaban álalában modellszámíások alapján készülnek, a számíások eredményei uólagosan veik össze a nem vagy kevéssé számszerűsíheő szakérői információkkal, amelyek függvényében a saiszikusok módosíhaják az eredményeke. Csak olyan modellek használhaóak, amelyek elfogadhaók és a becslések saiszikai ulajdonságai is kielégíők. Az időben előre haladva ermészeesen

348 Cserhái Ilona Kereszély Tibor Takács Tibor időről-időre módosulhanak a modellek, például egy ökonomeriai egyenle megbízhaósága jelenősen válozha, ha az idősor egy exrém érékkel egészül ki az ado negyedévben. Ez az is jeleni, hogy a modelleke a gyorsbecslések során negyedévene kell felülvizsgálni, illeve szükség szerin frissíeni. A apaszalaok szerin azonban a jó előrejelző-képességű modellek viszonylag robuszusak. Alapveő kérdés, hogy az egyes makrogazdasági muaók gyorsbecslései milyen gyakorisággal kívánjuk elvégezni. A GDP eseében negyedévesnél gyakoribb gyorsbecslés a megfelelő információk és saiszikai kapaciás hiányában álalában nem készül, bár Finnországban ilyen becslések is készülnek. A negyedéves dinamika becsléséhez álalában olyan makrogazdasági és ágazai jelzőszámoka használunk, amelyek egyik részéről havi, másik részéről pedig csak negyedéves megfigyeléseink vannak. A rendelkezésre álló információk rendszere az egyes országokban ermészeesen nem egységes, a gyorsbecslésekhez alkalmazo módszerek és modellek ezér némileg elérnek az egyes országokban. Negyedéves gyorsbecslések eseében a magyarázo makromuaó és a magyarázóválozóknak használ jelzőszámok frekvenciájá egységesíeni kell. Ha a negyedéves GDP dinamikájá becsüljük, akkor a havi rendszerességgel megfigyel magyarázóválozóka negyedévre összegezzük. Amenynyiben nincs az egész negyedévre vonakozó ada az ado magyarázóválozóra, annak a harmadik időszaki éréké is előre kell jelezni valamilyen módszerrel. Ez csak akkor okozha kisebb problémá, ha a negyedéven belül a második vagy harmadik hónapban amelynek adaa még nem ismer kiderül, hogy rendválozás vol. Ekkor ehá ké előrejelzés végzünk, hiszen a magyarázó makromuaóra sincs a kérdéses időszakban eljes információnk, de a apaszalaok is az muaják, hogy ezek egy havi előrejelzése megbízhaóan elvégezheő. A gyorsbecslés egy másik, a gyakorlaban rikábban használ módszere az, hogy bár negyedévenkén megfigyel muaó alakulásárról készül a becslés a magyarázo makromuaó haviasíjuk, azaz a megfigyelések alapján inerpolációval magasabb frekvenciájú idősor készíünk, és a gyorsbecslés egy havi idősorokon alapuló modell alapján haározzuk meg. A gyorsbecslések módszerei közül a szakirodalom naiv módszereknek ekinik az ún. random walking és a különféle auoregresszív modellek alapján készül előrejelzéseke (Mazzi O Brien [00], Barhoumi e al. [008]). Az első eseben az előrejelezni kíván muaó válozásá egy egyszerű Δ y =Δ y 1 +ε folyamaal írjuk le, ahol ε függelen és azonos eloszlású (FAE) válozó. A gyakorlaban valamivel használhaóbbnak űnnek a különféle auoregresszív modellek. Ha feléelezheő például, hogy az előrejelze makromuaó robuszusan egy μ üem körül növekszik, akkor a dinamika formalizálásához és az előrejelzéshez alkalmazhaó az y μ=ρ( y 1 μ ) +ε folyama. Természeen ennél bonyolulabb modellek és echnikák is alkalmazhaók, például öbbszörös késleleések figyelembe véele, vekor-auoregresszív modellek sb. Az auoregresszív modellek nagy előnye, hogy segíségükkel az előző negyedévi érékek birokában már elvégezheő a gyors-

A negyedéves GDP gyorsbecslése 349 becslés, de a apaszalaok szerin nehéz alálni a GDP-dinamikákra hosszabb ávon is érvényes, jó közelíésű modell. A GDP-gyorsbecslések eseében a saiszikusok olyan módszereke részesíenek előnyben, ahol a kérdéses negyedévre már rendelkeznek a GDP-ről valamilyen információval. Bizonyos muaók, például a bruó ermelés alakulása, már akkor is ad valamilyen ámpono a becsléshez, ha azok csak az ado negyedév egy részéről állnak rendelkezésre. A gyorsbecslésekben ezér elsősorban az ökonomeriai modellek alkalmazása vál álalánossá. Negyedéves idősorok alapján srukurális egyenleekkel számszerűsíjük a különféle makrogazdasági muaóknak és a GDP alakulásának kapcsolaá. A magyarázóválozók uolsó negyedévi érékeinek ismereében ezuán becslés adunk a GDP-re. A gyakorlaban álalában sandard loglineáris modelleke szokak használni. Korábban emlíeük, hogy a rendelkezésre álló információk függvényében eseleg célszerű lehe nagy frekvenciájú, azaz havi idősoros modelleke alkalmazni. Ebben az eseben ha a függő válozó késlelee érékei nem szerepelnek a magyarázo válozók közö, és a modell lineáris vagy loglineáris a negyedéves megfigyelésű magyarázo válozó a Chow Lin-módszerrel szokák havi idősorrá ranszformálni (Sarori [00]). A hibaagra e különféle felevések melle a módszerrel olyan inerpolál érékek kaphaók a függő válozókra, hogy minden negyedévben a havi érékek összege kiadja a negyedéves megfigyel érékeke. A naiv és a sandard regressziós becslések melle kísérleezek a módszeranilag szofiszikálabb dinamikus fakormodellekkel is (Riezler [00]). Ez a modell akkor célszerű alkalmazni, ha nagyon sok indikáor áll rendelkezésre, és a modellre bízzuk, hogy ezekből milyen megfelelő magyarázó erejű fakoroka haároz meg. Ha sok poenciális magyarázóválozóval rendelkezünk, akkor egyéb módszerek is alkalmazhaók a legfonosabbak kiválaszására (például klaszerezés). Az emlíe módszerek közül az auoregresszív modelleke a +30 vagy annál rövidebb időn belüli becslésekhez használják, a +40 45 napra készülőkhöz elsősorban regressziós becsléseke alkalmaznak. A fakormodelleke főleg az uniós vagy euróövezei szinű gyorsbecslésekhez használják. A válaszo modelleknek ermészeesen közgazdaságilag érelmezheőnek és saiszikailag szignifikánsnak kell lenniük. Az első lépés a leheséges makrogazdasági indikáorok számbavéele. I nyilvánvalóan abból kell kiindulni, hogy egyálalán milyen adaok és milyen üemezésben állnak rendelkezésre. Ehhez á kell ekineni az összes leheséges információs forrás, és lére kell hozni az az adabázis, amelyre a negyedéves GDP-gyorsbecslések ámaszkodnak. A modellek kialakíása során öbbféle leheséges válozao szokak eszelni, és ezeke a szokásos saiszikák (regreszsziós becslések eseében például a -saiszikák, a korrigál R, a Durbin Wasonsaiszika sb.) alapján hasonlíják össze. A gyorsbecslések szemponjából kiemelkedően fonos az előrejelző-képesség eszelése. Erre álalában a Diebold Marianoesze alkalmazzák, amely a már ismer ényadaok birokában megmuaja, hogy a

350 Cserhái Ilona Kereszély Tibor Takács Tibor eszel modellek milyen ponossággal jelezek volna előre a múlban. Mivel az idősorok folyamaosan váloznak részben az adaok uólagos revíziói mia, részben pedig amia, hogy azok mindig újabb adaokkal egészülnek ki, az egyes modellek saiszikai ulajdonságai is negyedévről negyedévre váloznak. A gyorsbecsléshez alkalmazo modelleke ezér minden negyedévben felül kell vizsgálni, és a leheséges alernaív modellekkel össze kell veni. Opimális eseben ermészeesen a modelleke egyik negyedévről a másikra nem kell jelenősen módosíani.. A gyorsbecslések gyakorlaa az EU, illeve az OECD agországaiban Az Eurosa az Unió egészére és az eurózóna országaira készí gyorsbecslés. Az uniós szinű gyorsbecslés direk vagy indirek módszerrel lehe előállíani (Riezler [00]). Direk módszernek nevezzük az, ha a negyedéves GDP volumennövekedésé uniós szinű muaók, indikáorok alapján becslik (Manganelli Mazzi [00]). Az indirek módszer az jeleni, hogy az Unió egészére vonakozó GDP-dinamika becslésénél a jelenős súlyú nemzegazdaságok muaói a magyarázóválozók. (Természeesen, ha már az összes uniós ország elkészíi a GDP-gyorsbecslés +45-re, akkor egyszerű aggregálással is meg lehe majd az uniós szinű GDP alakulásá haározni.) A direk módszer alkalmazása eseében álalában a kövekező, viszonylag gyorsan hozzáférheő és megbízhaóan mérheő uniós szinű vagy az eurózónára vonakozó muaóka szokák a becsléseknél magyarázóválozókkén figyelembe venni: ipari ermelés, kiskereskedelmi forgalom, foglalkozaoság az épíőiparban, személygépkocsi-eladások vagy új személyauók regiszrációja. Amennyiben a kérdéses negyedévről az indikáorok csak az első ké hónapra állnak rendelkezésre, a harmadik havi éréke külön kell valamilyen ARIMA-modellel előrejelezni. Mivel a nagy súllyal rendelkező nemzegazdaságok ma már viszonylag hamar információ udnak szolgálani a sajá indikáoraikról és a GDP-dinamika gyorsbecsléseiről, az indirek módszer kerül előérbe az uniós szinű gyorsbecslésben, ahol álalában angol, francia, olasz, néme és spanyol adaoka vesznek figyelembe. Az 1. ábláza szerin 005-ben az emlíe ö ország ee ki az EU 5-ök GDP-jének öbb min 70 százaléká (ez az arány feleheően nem válozo jelenős mérékben az Unió

A negyedéves GDP gyorsbecslése 351 ovábbi bővülésével). Korábban a francia GDP még nem áll időben rendelkezésre, így az unió egészére vonakozó GDP regressziós egyenleében a francia ipari ermelés és a öbbi nagy nemzegazdaság becsül GDP volumenei szerepelek magyarázóválozókén. Ezeknek a válozóknak nagy magyarázó erejük vol mind az uniós szinű, min az eurózónára vonakozó becslések egyenleében. Az uniós országok GDP-jének aránya az EU 5-ök GDP-jéhez viszonyíva 005-ben (százalék) 1. ábláza Ország Arány Ország Arány Ország Arány Ország Arány Ország Arány Auszria, Észország 0, Írország 1, Magyarország 1,3 Porugália 1,6 Belgium,6 Finnország 1,3 Lengyelország 4,0 Mála 0,1 Spanyolország 9,3 Ciprus 0,1 Franciaország 14,6 Leország 0, Nagy-Briannia 15,1 Svédország,3 Csehország 1,6 Görögország, Livánia 0,4 Némeország 19,6 Szlovákia 0,7 Dánia 1,4 Hollandia 4,5 Luxemburg 0,3 Olaszország 1,8 Szlovénia 0,4 Forrás: Eurosa (millió PPS) adaok alapján végze sajá számíás. Az Eurosa negyedéves GDP gyorsbecsléseinek elérése a végleges érékekől (volumenindexek az előző év azonos negyedévéhez képes, százalék). ábláza Időszak Gyorsbecslés Revízió Végleges Elérés az eredei becslésől Elérés a revízióól 005 Q3 1,6 1,8,1 31,3 16,7 Q4 1,8,0,1 16,7 5,0 006 Q1, 3,4 54,5 Q,6,6 0,0 Q3,8,9 3,1 10,7 6,9 Q4 3,4 3,5 3,4 0,0,9 007 Q1 3, 3,4 6,3 Q,8,9 3,6 Q3,9 3,0,9 0,0 3,3 Q4,6,5 3,8 008 Q1,4,3 4, Megjegyzés: 007 Q1-ig az EU 5-re, innenől az EU 7-re számío becslések alapján, 006 Q3-ól szezonálisan kiigazío adaok. Forrás: Az Eurosa honlapján alálhaó GDP-gyorsájékozaók és az adabázisban alálhaó GDPényadaok alapján készül sajá számíás.

35 Cserhái Ilona Kereszély Tibor Takács Tibor A apaszalaok szerin az Eurosa álal +45-re közöl GDP-gyorsbecslés viszonylag megbízhaó becsléseke szolgála. A. áblázao az Eurosa honlapján jelenleg elérheő adaok alapján állíouk össze. Az EU 7-re (007 első negyedévéig az EU 5-re) ado gyorsbecslés veeük össze a végleges növekedési üemekkel. A gyorsbecslés szükség eseén néhány hees késéssel revideálják, a áblázaon ezek érékei is felüneük, és kiszámíouk mind az eredei, mind pedig a revideál becslések relaív elérései a végleges dinamikákól. Az eredmények szerin 006 második negyedévéől kezdve a gyorsbecslések kielégíő ponosságúak. A 006 első negyedévi kiugró elérés feléelezésünk szerin a GDP-számíásban bevezee módszerani válozás, az újfaja FISIM-elszámolás okozhaa (az egyes agországok nem egyszerre kezdék alkalmazni az új módszeran). Ahogy korábban emlíeük, az egyes EU-országok saiszikai adaszolgálaási rendszerei ávolról sem egységesek, így a GDP-gyorsbecslések is különböző információkra ámaszkodnak. Álalában a bruó ermelési adaok és a különféle naurális muaók hamarabb rendelkezésre állnak a felhasználásokra vonakozó információknál, így a GDP-re vonakozó első becslés álalában ermelési oldali megközelíésű (Federal Saisical Office of Germany [003]). Az alábbiakban néhány EU-beli, illeve OECD-ország gyakorlaá ekinjük á. Auszria legkésőbb +45-re készíi el a gyorsbecslés mind a ermelés mind a felhasználási oldalra, de hangsúlyozzák (Scheiblecker e al. [007]), hogy uóbbi jóval megbízhaalanabb. Ökonomeriai módszereke alkalmaznak. A ermelési oldali becsléshez felhasználják a Öserreichisches Insiu für Wirschafsforschungnak az Európai Bizoság megbízásából készíe konjunkúrajelenései is. Elsősorban az ipar és az épíőipar kibocsáási adaaira ámaszkodnak, mivel a gazdasági ciklusok alakulásáér elsősorban ezek az ágak a felelősek, az ország gazdaságának körülbelül 40 százaléká eszik ki. Magyarázóválozókkén az igen gyorsan hozzáférheő foglalkozaosági és béradaoka is felhasználják. A felhasználási oldalon a lakossági fogyaszás a kiskereskedelmi forgalom, a közösségi fogyaszás a 75-ös ágaza oupuja és béradaok, míg az állóeszköz-felhalmozás az ipar és az épíőipar kibocsáásai alapján becslik. A GDP-alapú expor és imporo ARIMA-folyamakén modellezik. Belgium +30-ra állíja elő a ermelési oldali becslés, ipari és áfaadaok alapján (Crevis e al. [007]). Az indikáorok csak ké hónapra állnak rendelkezésre, a harmadik havi éréke ARIMA-modellekkel becslik. Csehország +45-re ermelési és felhasználási oldali becslés készí (Czech Saisical Office [008]). Részben ökonomeriai módszereke, részben előzees saiszikákon (vállalai adaokon, az állami szervezeek pénzügyi beszámolóin, havi fizeési mérleg adaokon) alapuló szakérői becsléseke alkalmaznak. Érdekesség, hogy a ermelési oldali becslés ulajdonosi szekoronkén végzik. Nagy-Briannia készíi el a negyedéve köveően legkorábban, +5-re a GDPgyorsbecslés. A gyorsaságo és a még viszonylag megbízhaó becsléseke elsősorban

A negyedéves GDP gyorsbecslése 353 az eszi leheővé, hogy rendkívül sok körülbelül 600 (!) indikáor mérnek folyamaosan. A saiszikai hivaal 50 különféle forrásból szerzi be az információka. Az egyes idősorokra vonakozó előrejelzéseke addiív vagy muliplikaív Hol Winersmodellel állíják elő. A +90 napra közöl revideál volumenindexek és a gyorsbecslések közöi különbség 1996 és 00 közö csak ké alkalommal vol 0, százalékponnál nagyobb (Shearing [003]). Némeország +30-ra el udja készíeni a GDP-gyorsbecslés (Federal Saisical Office [008]), de az csak +45 körül publikálják. Alapveően ARIMA-modellekkel dolgoznak, mindig azoka a modelleke veszik figyelembe, amelyeknek az előrejelző képessége a megelőző három évben a legjobbnak bizonyul. A modellszámíások eredményei és a szakérői becslések összeveése alapján alakul ki a publikál index. Olaszország is ökonomeriai módszereke alkalmaz a +45-ig publikál ermelési oldali GDP-gyorsbecsléshez (Isiuo Nazionale di Saisica [008]). Az ado negyedévben csak az első vagy második havi indikáoroka ARIMA-modellekkel jelzik előre. Bár az Eurosa uniós szinű gyorsbecsléséhez részleesebb információkkal is szolgál az olasz saiszikai hivaal, csak a eljes GDP-re vonakozó volumenindexe publikálják. Szlovákia elsősorban a viszonylag gyorsan hozzáférheő indikáorok alakulása alapján becsül volumenindexe 005 első negyedéve óa (Saisical Office of he Slovak Republic [008]). A ermelési oldali megközelíésnél a cseh módszerhez hasonlóan az egyes ulajdonosi szekorokra külön készíenek becslés (nyilván a saiszikai rendszereik hasonlósága mia). Vállalai adaok alapján készül kompozi index alapján örénő ökonomeriai modell ismere Haluška [006]. A nem EU-s országok közül megemlíjük az Egyesül Államoka, ahol a legkésőbb +31-re közöl gyorsbecslés, a nagy-brianniai gyakorlahoz hasonlóan, nagyszámú indikáorok megfigyelésén alapszik. Az egyes jelzőszámoka, nem formalizál modellekkel, hanem szakérői becslésekkel jelzik előre. Az indikáorokkal közvelenül a felhasználási oldali aggregáumok alakulásá becslik. Hasonló módon, szakérői becslések alapján jelzi előre Japán is a felhasználási éeleke különféle indikáorok alakulásának elemzésével +40 45-re. 3. A magyar gyakorla és az eddigi apaszalaok A KSH és az ECOSTAT szakemberei 00-ben rész veek az Eurosa álal szerveze anfolyamon, és ezuán megkezdődek a módszer hazai bevezeésének előkészíő munkálaai. 1 A KSH azzal bíza meg az ECOSTAT gazdaságmodellezői, 1 A szerzők köszönee mondanak Dobszayné Hennel Judinak (ECOSTAT) a gyorsbecslésben használ modell programozási munkáiban való részvéeléér, és korábbi kollégájuknak, Benke Dávidnak (Világgazdaság c. folyóira) a gyorsbecslések hazai bevezeésében és alkalmazásában végze öbbéves munkájáér.

354 Cserhái Ilona Kereszély Tibor Takács Tibor hogy dolgozzák ki a hazai gyorsbecslések módszeraná és modelljei, majd ezuán végezzenek negyedévene kísérlei számíásoka is. Ahogy korábban emlíeük, a GDP gyorsbecslésének hazai bevezeésé kezdeben a saiszikusok és a gazdaságelemzők egy része idegenkedve fogada. A hazai saiszika korábban a gyorsasággal szemben a ponosságo preferála inkább, az elemzők közül pedig néhányan aól aroak, hogy a korábbihoz képes úlságosan gyorsan és a nem eljes körű információ alapján meghaározo GDP-dinamika megbízhaalannak bizonyul majd. Ezen kívül a negyedéves GDP-számíásának korábbi módszerének alkalmazása is csak néhány éves múlra ekine vissza, így félő vol, hogy a becslések gyenge minősége eseén eseleg nagy lesz az elérés a gyors és a hagyományos negyedéves GDP számíások közö, ami nagyobb problémá jelenhee volna a gazdaságpoliika számára, min amennyi előny ígér a gyorsaság. A szakmai bizalmalanság mia a kísérlei számíások ideje viszonylag hosszabb le, de meg akarunk bizonyosodni arról, hogy az álalunk alkalmazo módszerek, modellek valóban elfogadhaó becsléseke szolgálanak. 004 005-ben még csak kísérlei számíásoka végezünk, de 006-ól már a KSH legkésőbb a +45. napra publikálja az ECOSTAT-al közösen készíe negyedéves GDP-gyorsbecsléseke. A közös munkában a KSH részéről elsősorban a Nemzei számlák főoszály és a Szekorszámlák főoszály szakemberei, az ECOSTAT részéről pedig a Gazdaságmodellezési Műhely szakérői vesznek rész. Bár a kísérlei időszakban a felhasználási oldalról is készülek számíások, a jelenleg publikál becsléseke ermelési oldalról haározzuk meg. Megjegyezzük azonban, hogy a felhasználási oldal ekinve jelenős előrelépésnek számí, hogy a KSH már +60 napra közli a beruházások negyedéves adaai. A kísérlei időszak apaszalaai alapján célszerű a ermelési oldali becsléseke oly módon elkészíeni, hogy egyrész külön becslés készíünk az egyes ágak hozzáado érékéről, másrész a ermékadók és -ámogaások egyenlegének alakulásáról, és konrollszámíáskén egy aggregál modellel külön becsüljük a nemzegazdasági GDP-. A KSH-ban jelenleg az ágazai negyedéves hozzáado érékeke folyó áras adaokból kiindulva haározzák meg az EU-s gyakorlanak megfelelően, míg korábban az egyes ágazaok évközi ermelésé mérő jelzőszámok (kibocsáások vagy naurális muaók) alapján számolak. A dezaggregál gyorsbecslésekre szolgáló modelljeink a korábbi módszer uánozzák, hiszen a regressziós becslésekhez ezeke a viszonylag gyorsan rendelkezésre álló indikáoroka udjuk felhasználni. A jelenlegi adaszolgálaási rendszerben +40-re a szóba jövő indikáorok mindegyike a negyedév mindhárom hónapjára megvan, így +45-re el udjuk készíeni a gyorsbecslés. Bár 008-ban válozo a TEÁOR, a GDP- még a TEÁOR 03 ágak szerin becsüljük, mivel egyelőre csak ilyen adaokkal rendelkezünk. A mezőgazdaság és a halásza (A és B ág) eseében a bruó ermelés indexé ekinjük magyarázóválozónak. Ez a legfonosabb állai és növényi ermékek kibocsáási indexeinek összesúlyozásával adódik. Az ipar (C, D, E ágak) és az épíőipar (F

A negyedéves GDP gyorsbecslése 355 ág) eseében is a bruó kibocsáás a becslések függelen válozója. Az ipar szakágazai szinű adaai az előző év hozzáado érékei alapján súlyozzuk. A kereskedelem, közúi jármű és közszükséglei cikk javíása, karbanarása ágban (G ág) viszonylag jól magyarázhaó a kiskereskedelmi forgalommal. Bár a nagykereskedelemnek is jelenős a súlya az erre vonakozó információk +45-ig nem elérheők. A szálláshelyszolgálaás, vendégláás (H ág) eseében a srukurális egyenle magyarázó válozói a vendégéjszakák száma és a vendégláás forgalma. A szállíás, rakározás, posa, ávközlés (I ág) eseében számos leheséges indikáor áll rendelkezésre. Ilyenek például a személy- és áruszállíás muaói, a posai küldemények száma, a elefonbeszélgeések száma, inerne-előfizeések sb. A hozzáado érék alakulásá álalában kielégíően lehe magyarázni az uas- és áruonna-kiloméerekkel. A pénzügyi evékenység és kiegészíő szolgálaásai (J nemzegazdasági ág) eseében nincs szükség ági becslésére, mer a volumenindex körülbelül +40 napra már rendelkezésre áll. Az ingalanügyleek, a gazdasági szolgálaás eseében (K ág) álalában a lakáserüleindex az időben rendelkezésre bocsáo magyarázóválozó. A dönően állami szekorhoz köődő közigazgaás, védelem, köelező ébé, okaás, egészségügyi és szociális elláás (L, M és N ágak) szinén nem igényelnek modellszámíás, mer a hozzáado érék volumenindexe időben megvan. Az egyéb közösségi, személyi szolgálaásoknál (O ág) nem rendelkezünk időben jó magyarázó erejű válozóval, így az ARIMA-folyamaal modellezzük. A nemzegazdasági szinű GDP-számíásban viszonylag nagy súly képvisel a ermékadók és -ámogaások egyenlege. Ez alapveően az összes realizál áfa alakulásáól függ, így a kiskereskedelmi forgalom jó magyarázóválozónak bizonyul. Természeesen az egyes ágakban szükség szerin javíjuk a becslések saiszikái a hibaagok ARIMA-specifikációinak alkalmas megválaszásával. Ha az idősorok megkívánják, dummy válozóka is alkalmazunk, és ermészeesen leheőség van arra is, hogy a becslés időhorizonjá válozassuk. Az A O ágakra vonakozó becslések alapján láncolással haározzuk meg az alapáras GDP becslésé, majd a ermékadók indexé is hozzáláncolva kapjuk a dezaggregál módon becsül GDP-volumenindexe. Ez az jeleni, hogy először meghaározzuk az ado negyedévre vonakozó ágazai volumenindexeke a 000. évi áras, illeve naurális idősorokon becsül srukurális egyenleek alapján, időszaki előrejelzéssel (ulajdonképpen egy időszaki előrejelzésről van szó, bár a becsléskor az ado időszak már elel). A korábbiakól elérően azonban a GDP-volumenindexe ezúal nem egyszerűen az ágakkal súlyozva kapjuk meg. A láncolás módszere az jeleni, hogy az ágazaokhoz arozó érékeke csak előző évi áron adhajuk össze. Ha ugyanis válozalan áron jelen eseben 000. évi áron összegzünk, akkor az elmúl évek ársrukúra-válozásai mia az eredmény erősen orzío lehe. Annál nagyobb a orzíás minél elérőbbek az egyes ágakhoz arozó defláorok. Ezér az egyes ágakhoz arozó érékeke először az előző év árain érékeljük, azaz szorzunk az ado ág előző évi folyó áras érékének és 000-es érékének a hányadosával. Az ági összegzés elvégzése

356 Cserhái Ilona Kereszély Tibor Takács Tibor uán kapjuk a GDP éréké előző évi áron. Ez visszavisszük 000. évi árra oly módon, hogy mos a GDP 000. évi és előző évi áras érékének hányadosával szorzunk. Az így kapo összehasonlíó áras érékekből már számíani lehe a GDP volumenindexé. Hasonlóan járunk el akkor is, amikor az alapáras GDP-hez hozzáláncoljuk a ermékadók és ámogaások egyenlegé. Az ECOSTAT álal kialakío gyorsbecslő modell auomaikusan elvégzi a láncolás is. A kialakul gyakorla szerin a gyorsbecsléseknél alapveően az ágakra becsül volumenindexeke, illeve az ezekből láncolással meghaározo negyedéves GDP-volumenindexe vesszük figyelembe. Konrollszámíáskén azonban a GDP-dinamikára aggregál, ehá nem ágazai becsléseke is készíünk. Az elmúl években a eljes GDP- ekinve elsősorban az ipar, a kiskereskedelem és a mezőgazdaság alakulásának vol saiszikailag jelenős haása (bizonyos negyedévekben a jármű és üzemanyag-kereskedelemmel csökkene kiskereskedelem bizonyul szignifikánsnak). Tapaszalaaink szerin jelenős elérés nem vol az aggregál és a dezaggregál becslések közö. Bár a saiszikai rendszerben számos módszerani válozás kövekeze be az elmúl években, ezeke a KSH-ban 000-ig visszamenőleg ávezeék, így az idősoros modelljeinkkel viszonylag megbízhaó becsléseke udunk készíeni. Az idősorok elegendően hosszúak ahhoz, hogy az egy időszakra vonakozó éréke jól becsülni udjuk, hiszen a negyedéves idősorok már öbb min 30 eleműek, míg az előrejelzés csak egy időszakra kell elvégezni. Az ismeree ágazai és aggregál modellek robuszusaknak bizonyulak abban az érelemben, hogy negyedévről negyedévre kevéssé váloznak, öbbnyire csak a hibaagra vonakozó feléelezéseke (ARIMAfolyamaoka) kell módosíani. A nemzeközi gyakorlanak megfelelően a negyedéves GDP végső gyorsbecslése a modellszámíások elvégzése uán a KSH szakfőoszályainak képviselőivel való végső egyezeésen alakul ki. I szükség eseén figyelembe veszünk olyan információka is, amelyek a modellbecslésekben nem jászanak szerepe (kvaliaív vagy a nagyobb adaszolgálaókra vonakozó legfrissebb kvaniaív információk sb.). Ezeknek megfelelően az egyes ágazai becslések még módosulnak, bár a modellszámíások eredményei a végső egyezeésen csak néhány ágnál szokak csekély mérékben módosulni. Ez azér leheséges, mer az egyenleeke viszonylag hosszú időszako áfogó jelenleg már öbb min 30 elemű idősorok alapján udjuk becsülni, és mindössze egy időszak éréké kell előrejelezni. A végső érék meghaározása uán a KSH szakemberei elvégzik az adaok szezonális kiigazíásá, és másnap a KSH-nak a bruó hazai ermék ado negyedévre vonakozó gyorsájékozaójában jelenik meg a becslés. Az Eurosa gyakorlaához hasonlóan közöljük az előző év azonos negyedévére veíe, és a kiigazío adaok alapján számol, de az előző negyedévre veíe indexe is. Bár a hazai gyakorlaban álalában az év/év ípusú indexek szokak nagyobb figyelme kapni, az ado negyedév/előző negyedév GDP volumenindexe a gazdasági konjunkúra alapveő jelzőszáma. A negyedéve köveő +70. napra jelenik meg a GDP részlees becslése. A gyorsbecslések bizony-

A negyedéves GDP gyorsbecslése 357 alanságá oly módon vesszük figyelembe, hogy a gyorsájékozaóban a közöl volumenindexre ±0, százalékponos hibahaár adunk. A hivaalos közlések óa ez a hibahaár még egyszer sem lépük úl. Az ábra muaja a gyorsbecslések és a +70. napra közöl becslések elérései. Jól láhaó, hogy a becslések nem endenciózusan orzíanak, 006-ban inkább alul-, 007-ben inkább felülbecsülék valamelyes a +70. napi becslés. Százalék 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% A gyorsbecslés és a +70. napra közöl becslések összehasonlíása GDP (+45) GDP (+70) 3,0%,5%,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 006/Q1 006/Q 006/Q3 006/Q4 007/Q1 007/Q 007/Q3 007/Q4 008/Q1 év/negyedév Forrás: Sajá számíás. * Ismereük a negyedéves GDP-dinamika gyorsbecslésének módszeraná, a nemzeközi és hazai gyakorlao és az eddigi apaszalaoka. Megíélésünk szerin helyes vol az EU-s és az OECD-országok saiszikai gyakorlaában a gyorsaságra örekedni, mivel hazai apaszalaaink is az bizonyíják, hogy ez nem ronoa jelenősen a becslés ponosságá. A nemzeközi gyakorlaban elsősorban az ökonomeriai modellek alapján örénő becslések a jellemzők. A GDP alakulásá jól magyarázó indikáorok +40-ig álalában mindenhol rendelkezésre állnak. Ha a második vagy a harmadik hónapról még nincs meg az indikáor, akkor álalában ARIMA-modelleke alkalmaznak a hiány áhidalására. Magyarországon a KSH és az ECOSTAT szakemberei álal kidolgozo módszeran és gyorsbecslési eljárás megbízhaónak bizonyul, így a bevezeés körüli kezdei bizalmalanságo sikerül leküzdeni. Ma már mind a gazdaságpoliikusok, mind az elemzők számára hasznos és viszonylag gyors információ a negyedéves GDP-volumenindex gyorsbecslése. A becslés alapjául szolgáló

358 Cserhái Ilona Kereszély Tibor Takács Tibor modellszámíások beválak. Ez legláványosabban 007 második negyedévében muakozo meg, amikor a modellek jól előre udák jelezni a GDP-dinamika jelenős, a szakemberek álal nem vár esésé is. A hazai gyorsbecslések módszere is a nemzeközi viszonylaban legelerjedebb regressziós megközelíésen alapul. Ez nagyjából a GDP-számíások korábbi, ún. indikáormódszeré kövei, de annak ellenére, hogy ma már a +70. napra vonakozó számíások a folyó áras adaok alapján készülnek, a volumenindexeke a modellszámíások megbízhaóan becslik. Irodalom BARHOUMI, K. ET AL. [008]: Shor-Term Forecasing of GDP Using Large Monhly Daases. A Pseudo Real Time Forecas Evaluaion Excercise. European Cenral Bank. Occasional Paper Series. No 84. Frankfur. CREVITS, P. BRUMAGNE, I. LOMBAERDE, Y. DE [007]: Quarerly Naional Accouns of Belgium. Mehodological Invenory. Descripion of Sources and Mehods Used. Banque Naionale de Belgique. Brussels. CZECH STATISTICAL OFFICE [008]: Quarerly Naional Accouns Invenories. Deparmen of Quarerly Naional Accouns. Prague. EUROPEAN COMMUNITIES [003]: Flash Esimaion of he Quarerly Gross Domesic Produc for he Euro-Zone and he European Union. Office for Official Publicaions of he European Communiies. Luxembourg. EUROSTAT [1996]: European Sysem of Accouns ESA 1995. hp://circa.europa.eu EUROSTAT [000]: Eurosa Handbook on Quarerly Naional Accouns. Luxembourg. EUROSTAT [007]: Europe in Figures. Eurosa Year Book 006 07. Luxembourg. FARKAS G. [00]: A negyedéves bruó hazai ermék (GDP) számíási módszere Magyarországon. Saiszikai Módszerani Füzeek. 41. sz. Budapes. FEDERAL STATISTICAL OFFICE OF GERMANY [003]: Feasibiliy Sudy on Rapid Quarerly Esimaes Final Repor. Sudy commissioned by he Saisical Office of he European Communiies. No 0041100001. FEDERAL STATISTICAL OFFICE OF GERMANY [008]: Naional Accouns, Quarerly Calculaions of Gross Domesic Produc in Accordance wih ESA 1995 Mehods and Daa Sources. Fachserie. 18. Series S 3. Wiesbaden. HALUŠKA, J. [006]: The Use of Business Survey Resuls for GDP Flash Esimaes. BIATEC. XIV. évf. 466. sz. Národná Banka Slovenská. ISTITUTO NAZIONALE DI STATISTICA [008]: Quarerly Naional Accouns Invenory. Sources and Mehods of Ialian Quarerly Naional Accouns. Roma. MANGANELLI, G. MAZZI, G. L. [00]: Timeliness of European Shor-erm Saisics. Eurosa. TES course ECO-15/00. Luxembourg. MAZZI, G. L. O BRIEN, D. [00]: Flash Esimaion Mehodologies. TES course on Flash Esimaes. November 5 8. Luxembourg. RIETZLER, K. [00]: Flash Esimaes Applied o he Euro Area. TES course on Flash Esimaes. November 5 8. Luxembourg.

A negyedéves GDP gyorsbecslése 359 SARTORI, F. [00]: Temporal Disaggregaion Based on Regression Models: A Summary. TES course on Flash Esimaes. November 5 8. Luxembourg. SCHEIBLECKER, M. STEINDL, S. WÜGER, M. [007]: Quarerly Naional Accouns. Invenory of Ausria. WIFO. 007/090/A/506. Vienna. SHEARING, M. [003]: Producing Flash esimaes of GDP: Recen Developmens and Experiences of Seleced OECD Counries. OECD Meeing of Naional Accouns Expers. Paris. STATISTICAL OFFICE OF THE SLOVAK REPUBLIC [008]: Drafing of Quarerly Naional Accouns Invenories. Braislava. Summary I is imporan for he economic acors and decision makers o have as precise and quick informaion on he main economic processes as possible. Therefore, he quarerly rapid (or flash) esimaion of he GDP is applied, which provides informaion by +45 insead of +70 used earlier. The paper gives an overview on he basic mehods of rapid esimaes and also he special lieraure is summarized. Then he pracice of he EU and OECD counries, including he Hungarian experience is presened. The resuls show ha he Hungarian rapid esimaes sufficienly approximae he firs release of he quarerly GDP.

Kína környezevédelmi problémái, környezepoliikája és inézményrendszere Dr. Pomázi Isván, a Környezevédelmi és Vízügyi Miniszérium szakmai főanácsadója E-mail: pomazi@mail.kvvm.hu Kína páralan gazdasági növekedése az elmúl évizedekben fokozo környezeerheléssel jár. A világ legnépesebb országakén ma is jelenős szerepe öl be a globális környezei problémák kialakulásában és azok leheséges megoldásában. A környezeminőség javíása elengedheelen gazdaságának egészséges fejlődéséhez és fonos szerepe jászik lakossága éleminőségének javíásában, ami az uóbbi években a kínai vezeés is már felismer. Tanulmányomban áekinés szerenék nyújani Kína ermészei viszonyairól, gazdasági és ársadalmi fejlődésének fő irányairól, valamin környezeállapoáról és annak javíásá szolgáló inézkedésekről. TÁRGYSZÓ: Kína. Környezepoliika. Környezesaiszika.

Dr. Pomázi: Kína környezevédelmi problémái, környezepoliikája és inézményrendszere 361 A gazdasági globalizáció korában az egyes országok közö nemcsak a gazdasági-pénzügyi és kereskedelempoliikai, hanem a környezevédelmi erüleen is nő a kölcsönös függőség. Eközben Kína gazdasági, kereskedelmi és geopoliikai szerepének erősödése, szuperhaalommá válása mia egyre inkább a globális környezepoliika meghaározó szereplőjévé válik. Az elmúl évizedekben apaszal páralan gazdasági fejlődése jelenős mérékben hozzájárul a kínai lakosság élekörülményeinek és jövedelmi viszonyainak javulásához, de súlyos környezei és egészségi áralmakkal is együ jár. A anulmány Kína ermészei viszonyairól, gazdasági és ársadalmi fejlődésének fő rendjeiről ad áekinés, valamin részleesen bemuaja környezeállapojellemzői és az ezek javíására irányuló inézkedéseke. A környezevédelem Kínában poliikai szemponból a kényesebb kérdések közé arozik, ezér a környezeel kapcsolaos adaoka a gazdaságsaiszikai adaokhoz hasonlóan körülekinően kell kezelni (Jordán [009]). 1. Természei viszonyok Az európai koninens méreű Kína Kanada és Oroszország uán a világ egyik legnagyobb országakén a Föld felszínének minegy hé százaléká foglalja el (9,6 millió km ). Az ország haalmas méreeire jellemző, hogy kele-nyugai kierjedése 5 00 km, míg észak-déli kierjedése meghaladja az 5 500 km-. Szárazföldi haárainak hosszúsága megközelíi a 3 000 km-, engeri parvonala 18 000 km hosszan húzódik. A nemzeközi környezevédelmi együműködés és az abban való haékony részvéel elengedheelenné eszi, hogy Kínának 14 országgal van közös haára. Felszíne rendkívül összee, erüleének minegy 60 százaléká ezer méernél magasabb hegyek és fennsíkok foglalják el. Nyugai részén alálhaó a világ eejének is neveze Tibei-fennsík. Kína domborzaá ékesíik a világ legmagasabb hegycsúcsai is, közük a Moun Everes 8 848 méeres magasságával. Az ország kelei felé alacsonyabb hegyvidékek, dombságok és alföldek boríják. Földhasználaára jellemző, hogy a legelők erüleének 40, az erdők és más fával borío erüleek 3, a szánók 18 százaléká foglalják el. Kínában, óriási kierjedésének és rendkívül válozaos domborzaának köszönheően, 18 klimaikus régió lehe elkülöníeni a hőmérsékle- és a csapadékviszonyok alapján, a rópusiól egészen a szubarkikusig.

36 Dr. Pomázi Isván Az ország haalmas édesvízkészleekkel rendelkezik (minegy,8 billió köbméer), amelyek eloszlása azonban nagyon egyenlőlen. A 6 300 km hosszú Jangce folyó eljes felszíni vízhozamának közel 40 százaléká adja. Kínának van a világon a legnagyobb vízenergia-poenciálja, amelynek jelenős hányada még kihasználalan. A Jangce középső szakaszán épül fel a Három-Szurdok-gá, amelynek beépíe kapaciása 10 GW (ovábbi 0 GW-os bővíésé is előirányozák). De egy másik giganikus vízerőmű felépíésé is ervezik a Jangce egyik mellékfolyóján, 40 GW kapaciással. Kínában van a világ ismer szénvagyonának 13 százaléka, amely 114 milliárd onná esz ki. A bizonyío olajkészleek az ország legnyugaibb, illeve délkelei részein alálhaók (17 milliárd hordó, ami a világ egész készleének 1,4 százaléka). Az igen válozaos domborzai és klimaikus viszonyoknak köszönheően Kíná sokszor a növény- és az állavilág királyságának is nevezik, amelye a biológiai sokféleség nagy foka jellemez (megadiverziás). Az ország erüleén öbb min 30 000 edényes növényfaj és 6 300 gerinces állafaj alálhaó. De magas a kínai arományok orvosi növényfajainak (3 000 faj) gazdagsága is. Mindemelle Kína rendkívüli módon kie a különböző ermészei csapásoknak (árvizek, aszályok, ájfunok, földrengések). A páralanul gyors gazdasági növekedése pedig ipari és bányászai baleseekkel, erdőkárosodásokkal, sivaagosodással és alajerózióval jár együ. Az elmúl száz eszendőben öbb min 6,5 millió ember veszee éleé árvizek kövekezében, míg a szárazság és az azzal együ járó éhínség 3,5 millió áldozao köveel.. Társadalmi viszonyok A világ lakosságának egyööde Kínában él (007-ben az ország összlakossága meghalada az 1 31 millió fő), így a Föld legnépesebb országa. A Nemzei Népesedési és Családervezési Bizoság demográfiai előrejelzése szerin népessége 05-re elérhei a másfél milliárdo. Az álagos népsűrűség 135 fő/km, amely rendkívül egyenlőlenül oszlik meg az országon belül. A kelei parvidék népsűrűsége a legmagasabb (Shanghai népsűrűsége minegy 800 fő/km ), míg a nyugai erüleek a legrikábban lakoak (Qiunghai arományban 8 fő/km, Tibeben pedig mindössze fő/km ). Az 1979-ben bevezee szigorú szüleésszabályozás és az ún. egy gyermekes családmodell eredményekén 007-re sikerül a lakosságszámo 1,3 milliárd körül arani. Egyes becslések szerin a gyakran drákói inézkedések nélkül Kína lakossága jelenleg 300 millió fővel lenne magasabb. 005-ben a népességnövekedési ráa a szüleési ráa nagymérékű csökkenésének (1990 óa 1-ről 1,4 ezrelékre ese vissza) köszönheően

Kína környezevédelmi problémái, környezepoliikája és inézményrendszere 363 0,59 százalék vol. A ermékenységi ráa jelenleg is a népesség reprodukciójához szükséges szin ala van. Ez a hosszú ideje fennálló rend a lakosság elöregedéséhez vezee: a 60 évnél idősebbek aránya eléri a 11 százaléko is, és az ENSZ demográfiai előrejelzése szerin 050-ben már a 30 százaléko is meghaladja. Külön problémá jelen, amely a jövőben csak fokozódni fog, hogy jelenősen felborul a nemek közöi arány is: a férfinépesség aránya elére az 51,5 százaléko, míg a nőké csak 48,5 százalék (a 0 4 év közöiek körében 100 leányra 114 fiú ju). 00-ra a nemek közöi arányalanság még nagyobb lesz, amely komoly demográfiai feszülsége vonha maga uán. 007-ben a nők szüleéskor várhaó élearama 75 év, a férfiaké 71 év vol. A városi népesség aránya 1975 óa megkészereződö (007-ben 43 százalék), 00-ra már a 60 százaléko is elérhei. 006-os adaok szerin a milliós lélekszámnál népesebb városok száma meghalada a száza, 13 pedig 4 millió főnél nagyobb lakosságo ömöríe (Naional Bureau of Saisics of China [007]). A vándorlás az ország fejleebb kelei régióiba együ jár a városok és a falvak közöi jövedelemegyenlőlenségek növekedésével, jóllehe a városi foglalkozaoak hazaualásai némileg mérséklik az. 004-ben az egy főre juó városi és falusi jövedelmek közö országos álagban háromszoros vol a különbség; ugyanakkor a kelei pari városokban (Shanghai) a nyugai arományokhoz (Guizhou) képes az egy főre juó jövedelem ízszeres vol. (Lásd az 1. ábrá.) A Világbank becslése szerin Kínában a jövedelemeloszlás Gini-koefficiense az elmúl húsz eszendőben 0,3-ről 0,45-re növekede. A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmi decilis csoporok közö izenegyszeres különbség muakozik (Unied Naions Developmen Programme [005]). Dollár 6000 5000 4000 3000 000 1000 1. ábra. Terülei jövedelemegyenlőlenségek Kínában, 004 A házarás-nyilvánarás alapján készül hivaalos saiszikai adaok A házarás-nyilvánarás alapján készül hivaalos saiszikai adaok bevándorló munkásokkal módosío érékei Par meni régió Közponi régió Nyugai régió 0 Shanghai Peking Tianjin Zhejiang Guangdong Jiangsu Fujian Liaoning Shandong Heilongjiang Hebei Xinjiang Jilin Belső-Mongólia Hubei Hainan Shanxi Qinghai Henan Chongqing Hunan Tibe Jiangxi Ningxia Shaanxi Sichuan Anhui Yunnan Guangxi Gansu Guizhou Forrás: Naional Bureau of Saisics of China [005].

364 Dr. Pomázi Isván A gazdasági szekorok 005-ben 75 millió ember foglalkozaak: a mezőgazdaság 49, az ipar és a ercier szekor 9 százaléko. 1990 óa a foglalkozaoak aránya a primer ágazaokban 13 százalékkal csökken, míg a ercier ágazaban 1 százalékkal növekede. A regiszrál munkanélküliség aránya a városi népesség körében 005-ben 4, százalék vol, ugyanakkor a falusi bevándorló lakosságo is számíásba véve ez az érék a eljes munkaerő 3 százaléká is elérhee. Az elmúl negyedszázadban Kína jelenős eredményeke valósío meg az iskolázosági fok ekineében, az iskolázalan népesség aránya -ről körülbelül 7 százalékra csökken. Az ország emelle komoly sikereke ér el a szegénység elleni küzdelemben is. A Világbank leguóbbi években közzée adaai szerin azonban az országban 500 millió ember még mindig csak napi dollárból él, és az egy főre juó jövedelem nomináléréken az OECD-országok álagának mindössze 6 százaléká ee ki. A lakosság éleszínvonalának emeléséhez és a szegénység csökkenéséhez Kína páralan gazdasági fejlődése is jelenős mérékben hozzájárul, hiszen az elmúl évek kormányzai poliikái a gazdaság olyan irányú fejleszésé ámogaák, amely figyelembe veszi a ársadalmi és a környezei szemponoka, különös ekineel a gyors urbanizációra, a par meni erüleek fejlődésére és a nyugai, fejlelenebb régiók felzárkózaására. Az ország az 1990-es évek közepéől szinén nagy haladás ér el a környezei ájékozaás erén: 00-ől évene esz rendszeresen közzé a környeze állapoáról szóló jelenéseke és környezesaiszikai adaoka, de a környezei okaásbannevelésben, illeve a környezeudaosság növekedésében is érzékelheő a fejlődés. Számos nagyvárosban javulak a lakosság környezei feléelei és a nyugai, illeve a középső erüleekről a kelei, engerpari régiókba vándorol ömegek haására jelenős mérékben megnő a környezei szolgálaások iráni igény (vízelláás, szennyvízkezelés, hulladékkezelés). Mindezek melle Kína súlyos környeze-egészségügyi problémákkal küzd: az országban folyamaosan nő a légúi megbeegedések, a rákos daganaok és a szüleési rendellenességek előfordulási aránya. Ezér hogy bizonyíani lehessen a környezepoliikai inézkedések ársadalmi és egészségi haszná ovábbi vizsgálaokra és adagyűjésekre lenne szükség a környeze és az egészség kapcsolaáról. Emelle környezepoliikai eljesímény mérő indikáorok kidolgozása, környezegazdasági elemzések, környezei elszámolások és anyagáram-elemzések alkalmazása, monioringrendszerek fejleszése kívánaos a környezei ájékozaás erüleén. De elengedheelen a környezevédelmi okaás ovábbi ökéleesíése (elsősorban a felsőokaási inézményekben), a kínai vállalaok környezeudaosságának erősíése, valamin a környezei menedzsmenrendszerek és módszerek szélesebb körű alkalmazásának öszönzése is.

Kína környezevédelmi problémái, környezepoliikája és inézményrendszere 365 3. A gazdasági növekedés környezei haásai Napjainkra Kína a világ negyedik legnagyobb gazdasági erejévé vál az Egyesül Államok, Japán és Némeország uán (Naional Bureau of Saisics of China [007]). A kínai GDP évi álagos növekedési üeme 199 és 005 közö 10 százalék körül vol (lásd a. ábrá), a csúcso 007-ben ére el 10,7 százalékkal. Míg 1978-ban a Föld GDP-jének csak 1,8 százaléká, addig 007 végén már 6 százaléká ada, és az egy főre juó GDPje az 1978. évi 190-ről 007-re 400 dollárra növekede. (Kína GDP-jének 14,4 százaléká a mezőgazdaság, 53,1 százaléká az ipar és 3,5 százaléká a szolgálaási szekor állíoa elő 005-ben.) Az álagos évi 9 10 százalékos GDP-növekedés közel 400 millió ember emel ki a reményelen szegénységből 1979 és 005 közö. A echnológiai fejlődés, az urbanizáció, a nagy megakaríások és a belső fogyaszás öszönzése az sugallják, hogy a arós gazdasági növekedés a jövőben is megvalósíhaó, bár a korábbi üemnél alacsonyabb szinen. Ez az is aláámaszja, hogy 005-ben a Kínai Kommunisa Pár 00-ra a bruó hazai ermék (GDP) megnégyszerezésé űze ki célul. Százalék 10. ábra. A GDP évi álagos növekedése Kínában és a világ más országaiban, 199 005 8 6 4 0 Japán Svájc Némeország Olaszország Franciaország Belgium Porugália Auszria Dánia Hollandia Svédország Csehország OECD-országok Brazília Egyesül Királyság Mexikó Dél-afrikai Közársaság Spanyolország Norvégia Görögország Egyesül Államok Finnország Kanada Magyarország Új-Zéland Auszrália Izland Oroszország Törökország Luxemburg Szlovákia Lengyelország Korea India Írország Kína Forrás: OECD-adabázis. Megnő Kína világkereskedelmi szerepe is: a jelenlegi minegy 9 százalékos részesedésével a második helye foglalja el a világexporban Némeország uán. Erősen