KOMPLEX FEJLESZTŐ PROGRAMOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke MATEHETSZ elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További források: www.mateh.hu www.tehetseg.hu
I. A komplex programok céljai 1. a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése; 2. a tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése; 3. a megfelelő légkör megteremtése: megelőzés, légkörjavítás ; 4. olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést.
I.1. A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése - Ezen belül azokat a szempontokat veszik figyelembe, amelyek tipikusan a különleges adottságokat fejezik ki. Ezek a speciális tehetségterületek a következők: Logikai matematikai Természeti ( tudományok) Nyelvi Testi kinesztetikus Térbeli Zenei Interperszonális Intraperszonális - Fontos feladat: feltárásuk kereső programokkal!
I.2. A tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése - Tehetséggel összefüggő gyenge oldalon hiányosságot kell értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik vagy éppenséggel megakadályozzák. - A gyenge oldalak általános intellektuális tehetség esetében valamiféle kiegyensúlyozatlan tehetségprofilban nyilvánulnak meg: például egy intelligenciatesztnél az egész teszt gyenge eredménye egy részteszt következménye; vagy az iskolában összességében kiemelkedő teljesítmény mellett egyetlen tantárgyban súlyos hiányok mutatkoznak; problémák adódhatnak a tanulási és munkamódszerek területén is; A személyiség egyenetlen fejlődésének problémái.(!) - A gyenge oldalakat fel kell tárni, mindegyik fejlesztése egyéni bánásmódot igényel!
I.2.1. Kiindulási pontok a tehetségesek személyiségfejlesztéséhez A/ A közismert komplex tehetségmodellek: /pl.mönks-renzulli, Czeizel/ fontos összetevő a tehetségkomponensek között a feladat iránti elkötelezettség, vagy általánosabban motivációnak is nevezik ezt. - Ez olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlesztése nélkül nincs érdemi tehetséggondozás.
(I.2.1. folytatás) B/ Alulteljesítő tehetségesek problémája: Gyakran az előbbiek alacsony színvonala vagy egyenetlen volta okozza a tehetséges tanulóknál az alulteljesítést. Négy fő tényező játszik elsődlegesen szerepet /Gefferth, 2000./: 1. a gyerek önértékelésének irrealitása vagy alul- vagy túlértékeli önmagát; 2. problémákat okozhat a tanuló belső érzelmi labilitása; 3. akadálya lehet a gyerek magas szintű teljesítményének szociális éretlensége; 4. az agresszivitás is okozhat problémákat a teljesítményben.
I.2.2. A tehetséges személyiség jellemzői Dabrowski "túlingerlékenységi elmélete" A vizsgálatok alapján azt állapította meg, hogy a tehetségesekre jellemző a túlingerlékenység, s ennek öt formáját különítette el, ezek a következők. Pszichomotoros túlingerlékenység: energiatúltengés, az érzelmi feszültség pszichomotoros kifejezése. Érzéki túlingerlékenység: fokozott érzéki és esztétikai élvezet, az érzelmi feszültség érzéki kifejezése.
(I.2.2. folytatás) Intellektuális túlingerlékenység: az agy fokozott tevékenysége, a nehéz kérdések és problémamegoldások kedvelése, körültekintő gondolkodás. Képzeleti túlingerlékenység: a képzelet szabadjára engedése, képzelt világban élés, spontán képek használata az érzelmi feszültség kifejezésére, az unatkozás rossz tűrése. Érzelmi túlingerlékenység: felfokozott érzések és hangulatok, erős szomatikus kifejezés, erős affektív kifejezés, szoros kötődésekre való képesség, önmagunk iránti jól differenciált érzelmek.
(I.2.2. folytatás) - Későbbi kutatások alapján Piechowski és Colangelo hangsúlyozta, hogy a túlérzékenység formái olyan jellemzők, amelyek a tehetséget táplálják, gazdagítják és felerősítik. - Ezt figyelembe kell venni a tehetséges gyerekek fejlesztésénél, hiszen ezen sajátosságok figyelmen kívül hagyása, esetenként radikális "fegyelmezése" akadályai lehetnek a tehetség kibontakozásának. Meg kell találnia a pedagógusnak azokat az egyéni fejlesztési módszereket, amelyekkel kialakítható az egyensúly a tehetséges tanulók magatartásában a túlingerlékenység és a szociális konformitás között.
I.2.3. Endogén szükségletek, jellemzők 1. A tehetséges gyermekek gyakran egyenetlen fejlődésen mennek keresztül; ezt aszinkron fejlődésnek nevezik (Delisle; Silverman). 2. Egy másik gyakran említett, a szakirodalomban leírt szociális-emocionális szükséglet a tehetségesek maximalizmusra való hajlamából fakad (Webb, Meckstroth Tolan). 3. A tehetséges gyermekek egy másik, gyakran tárgyalt endogén szükséglete túlzott önkritikára való hajlamuk (Anderholt-Elliot). 4. Végezetül, a tehetséges tanulók egy gyakran emlegetett jellemzője a multipotencialitás (Silverman).
I.2.4. A tehetséges tanulók exogén szükségletei, jellemzői - Az exogén szükségletek a kultúrában, egy adott környezet normái és elvárásai között létező ember tulajdonságaiból származnak. - Ez a kölcsönhatás a szociális-emocionális tartomány bármely alábbi szükségletének kialakulásához vezethet: -az elfogadtatás szükséglete, -a más tehetséges tanulókkal való kapcsolatteremtés szükséglete, -a teljesítmény elismerésének szükséglete.
(I.2.4. folytatása) - A környezet hatása meghatározó: ugyanazok a tulajdonságok, amelyek a tehetséges gyermeknek egy bizonyos környezetében kialakulnak, egy új környezetben esetleg nem manifesztálódnak szociálisemocionális szükségletekként.
I.2.5. AZ ÉNKÉP, ÖNÉRTÉKELÉS KÉRDÉSEI - Az én értékelése alapvető fontosságú az emberi működéshez. Az egészséges énkép pozitív hatással lehet a másokkal való kapcsolatunkra, megalapozhatja a megfelelő élet és tanulmányi döntéseket, és perspektívát adhat a pályához. - Amennyiben a tehetséges egyének énképe valamilyen módon sérül, ez a károsodás erősen gátolhatja őket abban, hogy potenciáljukat a legproduktívabb módon kamatoztathassák.
(I.2.5. folytatása) VanTassel-Baska a következő elképzeléseket fogalmazta meg az egészséges énfogalom kialakulásának elősegítésére a tehetséges gyerekek körében. A/ Az önismeret fejlesztése B/ Az önelfogadás kialakítása C/ Kapcsolatok kialakítása D/ Az énnel szemben felállított megfelelő elvárások kifejlesztése E/ Kockázatvállaló magatartás kialakítása
I.3. Megfelelő légkör teremtése Megelőzés, légkörjavítás néven ismert ez a szakirodalomban. - A megelőzés a tehetséges gyerekre irányul, és azt kell megakadályoznia, hogy a kedvét elveszítse, és hogy aszociális magatartásmód fejlődjön ki benne. - A légkörjavítás összességében a csoportban kialakuló kapcsolatokra vonatkozik, és azt akarja elérni, hogy az átlagot meghaladó teljesítményű gyerek nehogy elbátortalanítsa a többieket.
I.3.1. A TEHETSÉGES GYEREKEK, DIÁKOK SZOCIÁLIS KAPCSOLATAINAK KERETEI, EZEK SZEREPE A FEJLŐDÉSBEN Melyek azok a keretek, amelyek legdöntőbb szerepet játszanak a gyerekek kapcsolatainak alakulásában? - A pedagógusok-gyerekek,diákok közötti kapcsolat (!) - A gyerekek kapcsolata társaikkal - Család (!)
I.3.2. A PEDAGÓGUSOK-GYEREKEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT SARKALATOS PONTJA: A PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGE A/ A szakemberek egyetértenek abban, hogy a tehetségeseket oktató sikeres pedagógusok a következő személyiségjegyekkel bírnak: /Seeley/ Érettség és tapasztalat, magabiztosság A szakma iránti elhivatottság Magas szintű igény a teljesítmény iránt Kedvező attitűd a tehetséges gyerekek iránt(!)
(I.3.2. folytatása) Képzelőerő, rugalmasság és kreativitás a reagálások során (!) Humorérzék(!) Hajlandóság arra, hogy a fejlődés elősegítői, ne irányítói legyenek (!) Hit az egyéni eltérésekben, és azok megértése(!)
I.3.2. Összegzés Renzulli (Miskolc, 2004): A sikeres tehetségfejlesztő pedagógus társ, vezető, egy forrás a fejlesztési folyamatban, aki kipróbál dolgokat, aki szerkeszt, aki segít és kollegája a gyerekeknek.
I.3.3. A PEDAGÓGUS ÉS A CSALÁD EGYÜTTMŰKÖDÉSE A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN A/ Ennek legfőbb tartalmi vonatkozásai: a tanuló megismerése, tehetségének felismerése; célok tisztázása, egyeztetése; a fejlődés közös értékelése; a pedagógus, pszichológus tanácsa, módszertani segítségnyújtása, közös programok szervezése.
B/ A pedagógusok és szülők együttműködésének főbb szervezeti keretei SOKFÉLE ÚJ PROGRAM SZERVEZÉSE SZÜKSÉGES! - Szülői klubok létrehozása a tehetséggondozás témakörében - Gyakorlati foglalkozások ( tréningek ) szervezése (3-5 órás) tehetséges gyerekek szüleinek a tehetséggondozás fontos kérdésköreiről - Nyitott tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése szülők, családtagok részére - Sikeres szülői életpályákat bemutató foglalkozások szervezése gyerekeknek, diákoknak
(B/ folytatása) -Szülők bevonása a gazdagító programok vezetésébe (Pl.: Játéknap ) -Hétvégi közös látogatások (pedagógusok, szülők, gyerekek) kulturális programokon -A pedagógusok, szülők és gyerekek által közösen szerkesztett, rendszeresen megjelenő kiadvány - A tehetségprogramokban zajló, a gyerekek által teljesített projektek közös lezárása a szülők bevonásával - stb.
I.4. Kiegészítő tevékenységek - Olyan területek támogatása, amelyek közvetlenül semmit sem nyújtanak a gyermek tehetségének fejlesztésével kapcsolatban. Feladatuk: feltöltődés biztosítása. - Például: az intellektuális képességekkel rendelkező gyermekeket festészetben, táncban vagy sportban támogatják. E nélkül nincs hatékony tehetséggondozás! - A komplex programokban ezekről is gondoskodni kell!