F ó k u s z b a n. A magyar - kínai külkereskedelem alakulása

A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 213. április Készítette: F ó k u s z b a n A magyar - kínai külkereskedelem alakulása A magyar kivitel stagnált 212-ben, ugyanakkor a Kínába irányuló export a távol-keleti ország lelassult növekedése ellenére is kétszámjegyű bővülést ért el. A kínai piacokért folytatott közép-kelet-európai versenyben az elmúlt évek alapján Magyarország lemaradni látszik a többi visegrádi országgal szemben. Az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés eredményei ugyanakkor megerősítik, hogy a kínai exporttal rendelkező hazai vállalkozásoknak nemcsak a jövedelmezőségük jobb, de a beruházási aktivitásukra is kedvezően hat a távol-keleti piacokon való jelenlét. A magyar export 212-ben stagnált, ami elsősorban a hagyományos kereskedelmi relációk gyengélkedésével magyarázható: az eurózóna adósságválsága miatt a fontosabb nyugat-európai, illetve régiós országok kereslete visszaesett, így az ezekre a piacokra irányuló magyar kivitel csökkent, vagy csak mérsékelt ütemben bővült. A Kínába irányuló hazai export azonban a korábbi évekhez hasonlóan kétszámjegyű ütemben nőtt, s 212-ben meghaladta az 1,4 milliárd eurót. A magyar termékek versenyképességét jelzi, hogy ezt egy olyan évben sikerült elérni, amikor a kínai gazdaság a korábbi évekhez képest lassabb ütemben bővült. A magyar import a távol-keleti országból 4,-kal csökkent 212-ben, így összességében a Kínával szembeni kereskedelmi deficit 2,8 milliárd euró volt, ami közel 4 millió eurós javulást jelent 211-hez képest (1. ábra). A két ország közötti külkereskedelem termékszerkezete erősen koncentrált, 1-15 termék (nagyrészt járműmotorok, alkatrészek, elektronikai és híradástechnikai eszközök) adja a forgalom jelentős részét. A gépek és szállítóeszközök az importon belül 85, míg az exporton belül 81%-ot képviselnek. A kivitelben emellett meghatározóak még a feldolgozott termékek (tudományos műszerek, gumigyártmányok, vegyi anyagok, gyógyszerek). Az élelmiszerexport jelenleg a forgalom alig,-át teszi ki, ugyanakkor a kínai lakosság fogyasztásának erőteljes bővülése miatt ezen a területen jelentős potenciállal rendelkeznek a hazai vállalatok. (folytatás a 2. oldalon) Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) A kedvezőtlen európai folyamatok is fékezik a magyar gazdaság 213. első félévi teljesítményét... (3. oldal) Bár a hazai külkereskedelem gyengélkedik, a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége rekord szintet ért el 212 utolsó negyedévében... (4. oldal) Az ipari termelés tovább csökkent az év elején, a kilátások egyelőre bizonytalanok... (5. oldal) Tovább tart a beruházások visszaesése a magyar gazdaságban... (6. oldal) A lakosság fogyasztás helyett továbbra is megtakarításait növeli és korábbi hiteleit fizeti vissza... (7. oldal) Csökkent az alkalmazottak száma a versenyszférában, a közfoglalkoztatás lendületesen bővül... (8. oldal) Kimutatható a rezsicsökkentés hatása: 3% alatt az inflációs ráta Magyarországon... (9. oldal) Romló jövedelmezőség, csökkenő eszközállomány, valamint stabil tőkehelyzet jellemzi a magyar bankszektort... (1. oldal) Egyre olcsóbbak a vállalatoknak kínált kölcsönök, s erősödik a pénzintézetek hitelezési szándéka... (11. oldal) Elsősorban a rövid lejáratú és a forintban kínált források iránt nőhet a magyar vállalatok kereslete a bankok várakozásai szerint... (12. oldal) Országspecifikus tényezők következtében teljesített gyengén a hazai fizetőeszköz márciusban... (13. oldal) 212-ben 2, volt a kormányzati szektor hiánya a túlzotthiány-eljárás módszertana szerint... (14. oldal) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu 1. ábra: A magyar export alakulása a fontosabb célországok szeront 212-ben (előző év =1) Kína Szerbia Hollandia Ukrajna Horvátország Csehország Ausztria Belgium Németország Szlovákia Franciaország Lengyelország Románia Oroszország Olaszország Egyesült Királyság Törökország Spanyolország ÖSSZESEN A tartalomból 99,7% 99, 99,3% 99, 93,3% 91, 9, 87, 115, 114, 111, 18,3% 18, 14, 12, 12, 11, 1, 1,1% 8 9 9 1 1 11 11 12 Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget. Forrás: KSH, MFB

A termékszerkezetből adódóan a magyar vállalatok kínai exportjának földrajzi fókusza is erősen koncentrált: a kivitel fele Csilin tartományba irányul. Ez a tartomány és fővárosa Csangcsun a kínai autógyártás egyik központja. Emellett a külkereskedelem mintegy negyede Pekinggel történik. A Magyarország és Kína közötti közvetlen export-import azonban csak az egyik vetülete a két ország kereskedelmi kapcsolatainak. A Magyarországon előállított termékek, alkatrészek sok esetben németországi közvetítéssel (az ottani késztermékekbe beépülve) kerülnek Kínába. Ez az ún. indirekt export jelentős hatással van a hazai gazdasági folyamatokra, elsősorban a feldolgozóipari termelésen keresztül, valamint a német-magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulásában is egyre meghatározóbbá válik a távol-keleti gazdaság kereslete (2. ábra). A magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok bővülése azonban a hazai kivitel kétszámjegyű bővülése ellenére is az elmúlt években elmaradt a többi közép-kelet-európai ország távol-keleti terjeszkedésének ütemétől, így a Kínába irányuló régiós exporton belül Magyarország részesedése csökkenő trendet mutat (3. ábra). A Kínába exportáló vállalatok között az MFB 212. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján túlnyomó többségben vannak a közepes méretű vállalatok (a távol-keleti országba exportáló vállalkozások 55,-a középvállalatnak számít). Az ázsiai gazdaságba áru- ill. szolgáltatás kivitelt csupán tervező cégek között már kiegyensúlyozottabb képet fest a magyar vállalatok összetétele, s a felmérés alapján az exportálásban gondolkodó vállalatok 4-a nagyvállalatnak számít. Az élénk kínai keresletet kihasználó magyarországi cégek között felülreprezentáltak az ipari cégek, s csupán 22,-ot tesz ki a csoportban a szolgáltatás szektorba sorolható vállalatok aránya, amiben vélhetően a két ország közötti nyelvi, kulturális távolság is szerepet játszik. A távol-keleti országban értékesítő hazai cégek csoportjáról elmondható, hogy nyereségességük lényegesen kedvezőbben alakult az előző egy évben, mint a többi magyarországi vállalaté, mivel ki tudják használni a kínai gazdaság lendületét, s a kínai kereskedelmi kapcsolatok révén a következő 12 hónapra vonatkozó profitvárakozások is optimistábbak ebben a vállalati körben (4. ábra). A kínai exportot végző magyarországi cégek beruházási aktivitásánál csupán az egyéb ázsiai piacokra szállító vállalatoké intenzívebb: a legnépesebb ázsiai országba szállító cégek 77,-a tervezett vállalati fejlesztéseket a 212 őszt követő 12 hónapban, ami 6,4 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábban tapasztalt mértéket (5. ábra). Még markánsabban hat a kínai értékesítést csak tervező vállalatok beruházási tevékenységére a távol-keleti piac: 211. őszén ezen cégek 85,7%-a jelezte, hogy fejlesztéseket hajt végre az elkövetkező egy évben, s az arány 1-ra emelkedett 212. őszén. A kínai piac lendülete ugyanakkor egyelőre a magyar vállalati szektor viszonylag kis hányadát érinti, így az kevésbé tudja dinamizálni a magyar gazdaság egészét: 212. ősszel a felmérésben résztvevő vállalatoknak csupán 1,9%-a végzett export tevékenységet Kína irányába, s csupán 1%-uk tervezett a felmérést követő egy éves időtávban kínai értékesítést. millió $ 2. ábra: A Németországon keresztüli magyar indirekt export Kínába millió Következő 12 hónap Előző 12 hónap 5 4 3 2 1 12 1 8 6 4 2 2.I 4. ábra: A vállalat adózás előtti eredményének változása az előző és a következő 12 hónapban Teljes minta Kínába exportáló vállalatok Teljes minta Kínába exportáló vállalatok 33,3% 22, 45, 49,1% 22, 33,3% 37, 28, 44, 44, 17, 22,9% 2 4 6 8 1 Csökkent/csökken Nem változott/nem változik Nőtt/nő Egyéb távol-keleti gazdaság Szovjet utódállamok Nem EU-tag balkáni országok Kelet-Európai EU-tagok Egyéb európai országok 212. ősz 211. ősz 2.IV 21.III 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Csehország (bal t.) Szlovákia (bal t.) Románia (bal t.) 22.II 3. ábra: A közép-kelet-európai országokból érkező kínai import alakulása Forrás: IMF, MFB 23.I 23.IV Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 5. ábra: Következő 12 hónapra beruházást tervező vállalatok* aránya a jelenlegi exportpiacaik szerint** Kína Észak-Amerika "Régi" EU-tagok 24.III 25.II 26.I 26.IV Német import Magyarországról (bal t.) Forrás: Deutsche Bundesbank, MFB 27.III 28.II 29.I 29.IV 21.III Magyarország (bal t.) Lengyelország (bal t.) 92,3% 55, 77, 71, 77,3% 74,1% 76,9% 82, 74, 6, 73,1% 68,1% 64, 58, 64,3% 78, 2 4 6 8 1 * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen ** többszörös piac-megjelölési opció mellett Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 211.II 212.I 212.IV 2 16 12 8 4 3 3 2 2 1 1 Magyarország részesedése (jobb t.) millió Német export Kínába (jobb t.) 2 213. április

Gazdasági növekedés A kedvezőtlen európai folyamatok is fékezik a magyar gazdaság 213. első félévi teljesítményét A 213. márciusi konjunktúraindexek alapján a gazdasági szereplők várakozásai mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában megtorpantak. A márciusi európai adat abból a szempontból is rossz hír, hogy az még nem tükrözi a ciprusi fejlemények miatt az adósságválsággal kapcsolatos bizonytalanság ismételt erősödését (1-2. ábra). 212. negyedik negyedévben a közép-kelet-európai régió növekedése lassult, a legnagyobb visszaesés (-2, év/év) Magyarországon következett be, amit a cseh gazdaság (-1,7%) követett (3. ábra). 28. harmadik negyedév óta első alkalommal a nettó export is lefelé húzta a bruttó hazai termék alakulását, míg a lakossági fogyasztás (-,9%) és a beruházás (-5,) zsugorodása folytatódott (4. ábra). A mezőgazdaság növekedésre gyakorolt hatása a szektor kis súlya ellenére is erős volt: az agrárium tavalyi aszály miatti gyenge teljesítménye a 212 egészére számított 1,7%-os GDP visszaesés közel feléért (,8 százalékpont) volt felelős. A márciusi szokatlanul hideg és csapadékos időjárás termésre gyakorolt kérdéses hatása kockázatokat hordoz magában az idei évi növekedésre is. A gazdasági szereplők várakozásai alapján az első félévben a GDP tovább csökken Magyarországon (5-6. ábra). 1. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (27. január = 1) 2. ábra: Az eurózóna GDP-növekedése (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 12 11 1 12 11 1 11 15 1 95 ESI: 2 hónappal eltolva 3% 1% 9 9 9-1% 8 8 85-7 7 Forrás: Reuters, MFB 6 6 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Eurózóna Kína USA Németország *Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index 8 75 7 65 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 ESI (bal t.) GDP (jobb t.) * Economic Sentiment Index Forrás: Eurostat, Európai Bizottság, MFB 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4-3% - - - 3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 1 1 - - - - - - - - -1 * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB -1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország százalékpont 1 5-5 -1-15 -2-25 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II Végső fogyasztás összesen Nettó export 21.III - - - - -1 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.) 5. ábra: Az agrárszektor hatása a GDP-növekedésre Magyarországon 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 12 ESI: 3 hónappal eltolva 11 1 9 - - - 8 - - - 7 - - - 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV - - 6 5 * Economic Sentiment Index Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 - -1 GDP mezőgazdaság nélkül GDP ESI Magyarország (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 3 213. április

Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Bár a hazai külkereskedelem gyengélkedik, a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége rekord szintet ért el 212 utolsó negyedévében A globális konjunkturális kilátások élénkülését továbbra is visszafogja, hogy a világkereskedelem bővülési üteme tartósan alacsony. Az év elején javuló várakozások visszaigazolódtak az európai exportmegrendelések alakulásában: ebből a versenyképességi előnyének köszönhetően Németország tudott a legnagyobb mértékben profitálni (1-2. ábra). 213. januárban a hazai kivitel,9, a behozatal pedig 3,3%-kal bővült éves szinten. A külkereskedelmi mérleg többlete az év első hónapjában 96,8 milliárd forint volt (316,2 millió euró), 12,6 milliárd forinttal kisebb, mint egy évvel korábban. A növekedés szempontjából kedvezőtlen, hogy miközben a behozatal dinamikája továbbra is alacsony, a kivitel bővülése is lelassult, amit az export-import olló negatív tartományba süllyedése is jelez (3-4. ábra). 212 negyedik negyedévében a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége újabb rekordot ért el (5,1% a GDP arányában). A külkereskedelem gyengélkedése miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege lecsökkent, ugyanakkor a tőkemérleg jelentős javulása ezt ellensúlyozta. Ez utóbbiban az EU-s transzferek megugrása játszott fontos szerepet, amiben egyszeri tételek (a korábbi évek magyar túlfizetéseinek visszatérítése) is szerepet játszottak (5-6. ábra). 14 13 12 11 1 99 98 97 96 95 2 21 22 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 2 1 1 - -1-1 -2-2 * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 2. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon EU Magyarország Németország Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 4. ábra: Az export import olló* alakulása Magyarországon 25 2 15 1 5-5 -1-15 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 212.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5 4 3 2 1-1 -2-3 5. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* Export volumen (év/év, jobb t.) százalékpont 12 8 4-4 **3 hónapos mozgó átlag 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Export import olló** (év/év, volumenindex) Export import olló** (év/év, euróban számolva) *az export-import olló pozitív, ha az export bővülési üteme meghaladja az importét 6. ábra: Az EU-s transzferek alakulása 12 8 4-4 százalékpont millió 2 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 -2 5 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV - - - - -1-1 Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.) ** a GDP százalékában millió 1 8 1 6 1 4 1 2 1 8 6 4 2-2 Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 1 8 1 6 1 4 1 2 1 8 6 4 2-2 millió 4 213. április

Ipar Az ipari termelés tovább csökkent az év elején, a kilátások egyelőre bizonytalanok Folytatódott a szekunder szektor gyenge teljesítménye az év első hónapjában: az ipari termelés 1,4, míg a feldolgozóipar teljesítménye 1,-kal csökkent 212 azonos időszakához képest. Hasonló trend figyelhető meg valamennyi közép-kelet-európai országban: egyedül Szlovákiában nőtt a termelés éves szinten, de a bővülés ütemében ott is jelentős lassulás következett be az elmúlt hónapokban (1-2. ábra). A német üzleti kilátások javulása kedvezően hathat a hazai feldolgozóipari termelésre a következő hónapokban, a szektor hazai szereplőinek várakozásai alapján azonban gyors és tartós növekedésre egyelőre nem lehet számítani (3-4. ábra). Az építőipar teljesítménye éves szinten 4,1%-kal csökkent 213. januárban. A szerződésállomány 19%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, míg az új szerződések,-kal elmaradtak attól (5. ábra). Az ingatlanépítések tartós csökkenése a tavaly kiadott engedélyek alapján elérhette a mélypontját: 212-ben 699 db (-12, év/év) lakáscélú és 6142 db (+17,3%) ipari épület kivitelezését engedélyezték a hatóságok (6. ábra). Az ingatlanfejlesztések beindulása azonban még várat magára: az épületek kivitelezésére kötött új szerződések volumene januárban 31,-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. 1. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 2. ábra: A feldolgozóipar termelésének alakulása* a visegrádi országokban 6 3 3 3 4 2 2 2 2 1 1 1-2 -1-1 -1-4 -6-2 -3-2 * 3 hónapos gördülő átlag Forrás: Eurostat, MFB -2 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 Belföldi megrendelések (bal t.) 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Export megrendelések (bal t.) -3 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1-3 Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Szlovákia Magyarország Lengyelország Csehország 3. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 4. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 115 11 IFO-index: 3 hónappal eltolva 3 2 2 1 3 2 15 1 95 1-1 -1 1 9-2 -2-1 85 8 75 Forrás: KSH, CESifo, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) -3-4 -5-3 -4-5 ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 ESI - Feldolgozóipar (bal t.) * ESI (European Sentiment Index) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) -2-3 -4 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 6. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma* 6 1 8 8 4 1 2 6 6-2 - darab 4 4 darab -4-1 -6-8 * 3 hónapos gördülő átlag -1-2 2 * négy negyedéves mozgóátlag 2 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 212.9 212.12 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.IV Új lakóépületek száma Új nem lakóépületek száma 5 213. április

Beruházások Tovább tart a beruházások visszaesése a magyar gazdaságban A bruttó állóeszköz-felhalmozás 212. utolsó negyedévében éves szinten 5,-kal csökkent Magyarországon, ami ugyan a legrosszabb teljesítmény volt a közép-kelet-európai térségben, azonban a többi régiós gazdaságban is jelentős volt a visszaesés mértéke (1. ábra). A 29 óta csökkenő fejlesztések nyomán a beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb Közép-Kelet-Európában: 212 negyedik negyedévében a bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP 17,-át tette ki (2. ábra), s a lassan emelkedő kapacitáskihasználtság alapján (3. ábra), valamint a megrendelések visszaesése következtében (4. ábra) nincs jelentős fejlesztési, bővítési nyomás a magyarországi vállalatokon. A beruházások volumene a tavalyi évben 5,-kal esett vissza, s csak az exportra támaszkodó, s emiatt korábban húzóágazatnak számító feldolgozóipar és az infokommunikációs szegmens fejlesztései bővültek. 212 utolsó negyedévében éves alapon már csupán a feldolgozóiparban volt tapasztalható a beruházások emelkedése, s éves szinten 7,9%-os volt a magyarországi beruházásokban bekövetkező visszaesés, amit elsősorban az energetikai és az oktási fejlesztések elmaradása eredményezett (5. ábra). A magánberuházások 4,-os, míg az állami beruházások 11,3%-kal zsugorodtak (év/év) 212 utolsó három hónapjában (6. ábra). 1. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában 2. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás GDP arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában 3 3 3 3 2 2 Forrás: Eurostat, MFB * 4 negyedéves gördülő átlag 1 1 3 3-1 -1 2 2-2 -2 2 2-3 -4 Forrás: Eurostat, MFB * szezonálisan nem igazított adatok -3-4 1 1 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 3. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 4. ábra: Megrendelések alakulása és a bruttó állóeszközfelhalmozás volumenének alakulása (év/év) 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Forrás: Eurostat, MFB 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 5. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) IKT szektor Feldolgozóipar Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Kereskedelem Ingatlanügyletek Építőipar Oktatás Villamosenergia Összesen Ebből: Építés Ebből: Gép, berendezés, jármű -37,9% -38, -1, -2, -2, -5,1% -9,3% -5, -1,9% 1, 1,9% 4,9% -5-4 -3-2 -1 1 2 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 Forrás: European Commission, KSH, MFB * 4 negyedéves gördülő átlag 1999.IV 2.II 2.IV 21.II 21.IV 22.II 22.IV 23.II 23.IV 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV Fogyasztói cikk* (bal t.) Beruházási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) Bruttó állóeszközfelhalmozás* (jobb t.) 6. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 12, 1, 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 212. I-IV. negyedév 212.IV. negyedév Vállalati szektor* (év/év) Költségvetési szervek (év/év) 6 213. április

Fogyasztás A lakosság fogyasztás helyett továbbra is megtakarításait növeli és korábbi hiteleit fizeti vissza Márciusban tovább folytatódott a fogyasztói bizalom javulása Magyarországon (1. ábra), s ennek köszönhetően a hazai háztartások várakozásai ismét megközelítették a közép-kelet-európai átlagot, amelytől 211 első felében távolodtak el (2. ábra). A kedvezőbb kilátások azonban egyelőre nem látszanak a kiskereskedelmi statisztikákban: a forgalom az előzetes adatok alapján 1,-kal (év/év) csökkent februárban a januári 2,-os mérséklődést követően (3. ábra). A lakossági vásárlásokra a következő hónapokban kedvező hatást gyakorolhat, hogy az infláció jelentős mérséklődésének köszönhetően egy év folyamatos értékvesztés után 213 első hónapjában ismét nőtt a nettó bérek vásárlóereje (4. ábra). 212-ben a háztartások nettó finanszírozási képessége 5,3% volt a GDP arányában. A tavalyi utolsó negyedévben a lakosság pénzügyi eszközei 59 milliárd forinttal emelkedtek, míg a kötelezettségei 35,5 milliárddal csökkentek (5. ábra). A hitelállomány leépülése folytatódott: 212. negyedik negyedévben a háztartások több mint 13 milliárd forinttal több kölcsönt fizettek vissza, mint amennyi új hitelkihelyezés történt. Egyedül a hitelintézeti szektoron kívüli pénzügyi közvetítők által nyújtott nem lakáscélú forinthitelek állománya bővült (+14,8 ) 212. október és december között (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 Forrás: GKI, MFB 27.3 27.6 27.9 27.12 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.3 27.7 27.11 28.3 28.7 28.11 29.3 29.7 29.11 21.3 21.7 21.11 211.3 211.7 211.11 212.3 212.7 212.11 213.3 Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 1% -1% - -3% - Hónap/hónap (bal t.) - Év/év (jobb t.) - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 - - - - -1-1 1 1 - - - - - - - - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbérek 5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek tranzakció szerinti alakulása és nettó finanszírozási képessége 1 8 6 4 2-2 -4 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 7% 3% 1% Készpénz és betétek (bal t.) Értékpapírok (bal t.) * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je; a magánnyugdíjpénztári átlépések és a végtörlesztés miatti Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.) tőketranszfer hatása nélkül 6 4 2-2 -4-6 -8-1 6. ábra: A háztartások hitelállományának alakulása (tranzakciók szerint) 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 6 4 2-2 -4-6 -8-1 Forint ingatlanhitelek Deviza ingatlanhitelek Forint egyéb hitelek Deviza egyéb hitelek Összesen 7 213. április

Munkaerőpiac Csökkent a versenyszférában alkalmazásban állók száma, miközben lendületesen bővül a közfoglalkoztatás A 212. december és 213. február közötti időszakban a munkanélküliségi ráta 11,-ot ért el, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel: a foglalkoztatottak száma 3 millió 817 ezer fő volt, 23 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, míg a munkanélküliek száma 9 ezer fővel emelkedett (1. ábra). Januárban az alkalmazottak száma (2573,9 ezer fő) éves szinten,-kal csökkent: a költségvetési szektorban 2,3%-kal több, míg a versenyszférában 1,-kal kevesebb ember állt alkalmazásban (2. ábra). Az év első hónapjában a közfoglalkoztatottak száma 33 ezer fő volt, ami közel duplája az egy évvel korábbinak (3. ábra). A kilátások szempontjából kedvezőtlen, hogy 212. februárban mindössze 22,7 ezer új állást jelentettek be, ami 21 vége óta a legalacsonyabb érték: a támogatott munkahelyek száma 11,2 ezer, míg a nem támogatottaké 11,5 ezer volt (4. ábra). A feldolgozóiparban alkalmazásban állók száma januárban megegyezett az egy évvel korábbival, s amennyiben a külső kereslet emelkedik, az ágazat munkaerőpiaci helyzetében enyhe javulás várható a következő hónapokban (5. ábra). A bruttó átlagkeresetek 2,-kal, míg a nettó bérek 3,-kal nőttek az év első hónapjában (6. ábra). ezer fő 15 1 5-5 -1-15 28.3 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 13% 1 11% 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 9% 7% 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (előző év azonos időszaka = 1) Szociális ellátás Közigazgatás Mezőgazdaság Egészségügy Infokommunikáció Szállítás, raktározás Feldolgozóipar Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Építőipar Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Költségvetési szektor Versenyszféra Összesen 98,1% 97, 97,3% 97, 95, 93,1% 92, 98, 99, 112, 15, 14,1% 12, 11, 11, 1, 12,3% 8 9 1 11 12 4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 12 2 1 3 1 15 8 25 ezer fő 8 6 4 1 5 ezer darab 6 4 2 15 1 ezer darab 2-5 2 5 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1-1 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (jobb t.) 6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Forrás: NFSZ, MFB 2 1 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB 4 2 1 1 1 1-1 -2-3 -4-5 Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) -2-4 ezer fő -6-8 -1-28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér - 8 213. április

Infláció Kimutatható a rezsicsökkentés hatása: 3% alatt az inflációs ráta Magyarországon A Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára márciusban 18,4 dollár/hordó volt, ami 6,9%-os csökkenésnek felel meg februárhoz képest (1. ábra). Kínában az inflációs ráta 1 hónapos csúcsra (3,) ugrott az év második hónapjában, aminek az idén februárra eső Holdújév miatti élelmiszer-áremelkedés volt az oka. Az eurózónában 1,-ra lassult, míg az USA-ban 1,6-ról 2,-ra gyorsult a pénzromlás éves üteme. Ez utóbbi hátterében a benzinárak közel 1-os havi szintű emelkedése állt. Az inflációs ráta 26. június óta nem látott szintre süllyedt februárban (2,) Magyarországon. Ez elsősorban a háztartási energiaárak csökkentésének (-7,7% év/év) volt köszönhető, amit az is alátámaszt, hogy a rezsiárakat nem tartalmazó maginfláció (3,) alig mérséklődött (3-4. ábra). A gyenge belső keresletet jelzi, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára (a szezonálisan megszokott havi szintű csökkenés mellett) éves alapon is mérséklődött (5. ábra). Az alapmutatók továbbra is enyhe inflációs nyomást mutatnak: a februári értékek továbbra is konzisztensek a 3%-os inflációs céllal (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában 65 6 13 12 1, 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, 55 5 45 4 Forrás: Reuters, MFB 211.1 211.2 211.3 211.4 211.5 211.6 211.7 211.8 211.8 211.9 211.1 211.11 211.12 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) 11 1 9 8 $/hordó 5, 2,, -2, 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 USA Eurózóna Kína 4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 5, 2,, -2, 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció 7% 3% 1% -1% 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 7% 3% 1% -1% Alkohol, dohány Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Élelmiszerek Tartós fogyasztási cikkek Ruházkodási cikkek Hónap/hónap Év/év 5. ábra: Fogyasztói árak éves és havi változása a főbb termékcsoportok szerint Háztartási energia Összesen -,1% -2,3% -1,7% -, -7, -7,7% -,1% 1, 2,,7% 3,, 4,1% 2, 2, 14, Forrás: KSH, MFB -1-1 1 3% 1% 28.1 28.4 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Keresletérzékeny infláció* Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 3% 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve 9 213. április

A bankszektor helyzete Romló jövedelmezőség, csökkenő eszközállomány, valamint stabil tőkehelyzet jellemzi a magyar bankszektort 211 után 212-ben is veszteséges évet zárt a magyar bankrendszer: a részvénytársasági hitelintézetek adózott eredménye 16,6 milliárd forintos veszteséget mutatott (1. ábra). 212-ben felgyorsult a pénzintézetek eszközállományának, hitelállományának csökkenése, így a 212 végi mérlegfőösszeg megegyezett a 28. augusztusi szinttel (2. ábra). A bankok a hitelezés visszafogásával, a hitel/betét ráta csökkentésével reagálnak az elhúzódó válságra, ami negatívan hat vissza a gazdasági növekedésre is (januárban a hitel/betét arány 119, volt) (3. ábra). A nem teljesítő hitelek részarányának emelkedése 212-ben lelassult és megállt (év végén az arány 13,7% volt), sőt a vállalati hitelek esetében az utolsó negyedévben 18,3-ról 17,-ra csökkent (4. ábra). A kis- és középvállalati hitelportfolió romlása ugyanakkor nem torpant meg: 212 végén a KKV-hitelek 11,1%-a rossz, s további 8,9%-a kétes minőségű volt (5. ábra). A magyar bankszektor helyzete ennek ellenére stabilnak mondható regionális összevetésben: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 15,7% volt 212 végén, 2,7 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (6. ábra). 1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 5 4 3 2 1-1 -2-3 356,8 314,2 275,1 174,4 Adózás előtti eredmény Adózott eredmény 23 24 25 26 * MFB, EXIM, KELER nélkül 324,7 ** előzetes adat 236,6 29,1 Forrás: PSZÁF, MFB 12,3-243,3-16,6 27 28 29 21 211 212* 26 31, 212.12.31 16 66,1 5 856, 28 797,3 211.12.31 19 121,8 6 386,5 28 125,3 21.12.31 19 8,1 6 399,5 28 996,4 29.12.31 18 873, 6 64,1 29 177,9 28.12.31 2 23,3 7 17,2 24 375,7 27.12.31 16 69,9 6 566,4 5 1 15 2 25 3 Forrás: PSZÁF, MFB * MFB, EXIM, KELER nélkül Eszközállomány Hitelállomány Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június - 213. január) 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem teljesítő hiteleinek aránya 25 * MFB, EXIM, KELER nélkül 22 2 17 15 12 1 7 5 2 Forrás: PSZÁF, MFB 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 25 22 2 17 15 12 1 7 Vállalati hitel/betét arány 5 Lakossági hitel/betét arány 2 Összes hitel/betét arány 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 2 2 1 * MFB, EXIM, KELER nélkül 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Forrás: PSZÁF, MFB 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 Teljes hitelállomány Vállalat Lakosság Önkormányzat 5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* KKV hitelállományának minősítés szerinti összetétele (212.12.31., %) 212.12 212.9 212.6 212.3 211.12 211.9 211.6 211.3 21.12 59,6 59,7 59,8 58,8 59,9 61,5 63,2 63, 65, 15,4 5, 8,9 11,1 15,8 4,9 9, 1,7 16,5 4,3 9, 1,3 17,9 4,3 8,8 1,1 18,3 4,3 8,4 9,1 18,9 4,6 8, 7, 18,3 5,2 6,8 6,5 2,8 4,26,1 5,9 19,5 3,65,8 6,1 2 4 6 8 1 Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Forrás: PSZÁF, MFB * MFB, EXIM, KELER nélkül 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, 211.6 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban 211.9 211.12 Forrás: PSZÁF, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB 212.3 212.6 212.9 212.12 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia 1 213. április

Banki forráskínálat Egyre olcsóbbak a vállalatoknak kínált kölcsönök, s erősödik a pénzintézetek hitelezési szándéka A magyarországi bankok mérlegalkalmazkodása nem példátlan, az Európai Unió meghatározó gazdaságaiban a recesszió elhúzódása miatt szintén visszaesést mutat a vállalati hitelezés, ami fékezi a gazdasági növekedést is (1. ábra). A magyar vállalatok egyre olcsóbban jutnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz a monetáris lazítás révén: a minimum 5 éves futamidejű hitelek átlagos kamatlába 213. februárban 21. novemberi szintre, 9,9%-ra mérséklődött (2. ábra), azonban a többi visegrádi országhoz képest továbbra is versenyhátrányban vannak a hazai vállalatok (3. ábra). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelezési felmérése szerint a magyarországi pénzintézetek többsége a közép- és nagyvállalatoknál további enyhítést tervez a hitelkondíciókban, míg a kisebb vállalkozások esetében inkább a feltételek szigorítását fontolgatják a bankok 213 első felében (4. ábra). Mind a kisebb, mind a nagyobb vállalati szegmensben a hitelkínálat tervezett bővítését jelezték a hitelintézetek (5. ábra), ugyanakkor a vállalati szektor 29 eleje óta nettó megtakarító pozícióban van: a hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozói képessége 212 utolsó negyedévében a GDP 2,8, míg az utolsó négy negyedév átlagában a GDP 2,7%-át érte el (6. ábra). 12 11 1 9 8 7 1. ábra: Vállalati hitelállomány nagyságának alakulása néhány európai uniós tagországban (27. december = 1) 27.12 Forrás: ECB, MFB 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 3. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 12 11 1 9 8 7 Németország Franciaország Nagy-Britannia Olaszország 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 1 1 1 2. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 4. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint 1 1 1 1 1 Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva 1 1 1 1 1 6 4 2-2 * nettó változás pozitív = szigorítás Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia -4 29.I Nagy és közepes vállalatok 2.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I Kis- és mikrovállalatok 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelvolumen becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 6. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalékában (fő szektorok, tranzakciók)* 1 8 6 4 2-2 * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29.I 2.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 2 2 1 1 - -1-1 -2 * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.) - - - - -1-1 Államháztartás Külföld 11 213. április

Vállalati forráskereslet Elsősorban a rövid lejáratú és a forintban kínált források iránt nőhet a magyar vállalatok kereslete a bankok várakozásai szerint A vállalati hitelezés Magyarország mellett a régió többi országában is visszaesést mutat (1. ábra). A magyar gazdaságban februárban a tranzakciók révén a vállalati hitelállomány 31,4 milliárd forinttal csökkent. A forinthitelek esetében 15 milliárd forintos emelkedés következett be, míg 46,3 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a cégek devizában, mint amennyi új devizahitelt felvettek (2. ábra). A vállalati kölcsönök állományán belül 213. januárban új mélypontot ért el a legalább 5 éves hitelek aránya (3. ábra), s az MNB legfrissebb hitelezési felmérése alapján a pénzintézetek csak a rövid futamidejű kölcsönök iránt várnak növekvő vállalati keresletet 213 derekáig (4. ábra). A devizakölcsönök a hitelintézetek várakozásai szerint fokozatosan kikopnak a vállalati hitelek között, míg a hazai devizában kínált források iránt egyre nagyobb érdeklődéssel számolnak (utoljára mintegy két évvel ezelőtt vártak a bankok olyan mértékben növekvő vállalati keresletet, mint 212 végén) (5. ábra). A következő hónapokban a mikro- és kisvállalatok esetében valamelyest növekvő, míg a nagyobb cégek esetében mérséklődő hitelkeresletet prognosztizálnak a pénzintézetek (6. ábra). 1. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 5 4 3 2 1-1 -2 27.12 Forrás: ECB, MFB * euróra konvertált állományok 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia 5 4 3 2 1-1 -2 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15 29.1 Devizahitel Forinthitel Összes hitel 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15 3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 4. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet futamidő szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 7 6 5 4 3 2 21% 2 19% 1 17% 1 Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó 1 8 6 4 2 Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek 6. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 1 8 6 Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 4 2-2 * nettó változás pozitív = növekedés 29.I 2.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 1 211.1 211.4 211.7 Forrás: PSZÁF, MFB 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 * MFB, EXIM, KELER nélkül 213.1 1 1-1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) -2-4 -6 * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 29.I 2.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet devizanem szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 8 6 4 2-2 -4-6 -8 Forinthitelek Deviza hitelek * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérés, MFB 29.I 2.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 12 213. április

Árfolyamok Országspecifikus tényezők következtében teljesített gyengén a hazai fizetőeszköz márciusban A magyar forint 2,9%-os havi szintű leértékelődés után 34,4 HUF/EUR szinten zárta a márciusi hónapot, ami a legrosszabb teljesítmény volt a régióban (a román lej 1,4, a lengyel zloty,7, a cseh korona pedig csupán,-ot veszített az értékéből ugyanezen időszak alatt) (1. ábra). Az előző hónapban a keresztárfolyamok mozgása révén a svájci frankkal szemben 3,, az amerikai dollárral szemben pedig 5,-ot gyengült a hazai deviza (2. ábra). A hazai fizetőeszköz teljesítményében január után márciusban is országspecifikus tényezők játszottak szerepet (az árfolyam mozgása elszakadt a globális kockázatvállalási kedv alapján prognosztizált iránytól) (3. ábra). Ezen tényezők között szerepet játszott egyrészt a magyar eszközökkel szembeni befektetői óvatosság erősödése, a monetáris politika irányával kapcsolatos bizonytalanság fokozódása (amelyek az országkockázati felár emelkedésében is tapasztalhatóak voltak: a 1 éves CDS felár 75 bázispontot emelkedett márciusban (4. ábra), másrészt a jegybanki kamat csökkentése révén realizálható kisebb hozam (5. ábra). Végezetül szintén gyengítette a forintot, hogy a reálgazdasági kilátások február után márciusban is romlottak (6. ábra). 1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213. márciusban* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1 CZK/EUR HUF/EUR 13% PLN/EUR RON/EUR 1 * 213.2.28.=1 11% 1 99% 213.2.28 213.3.7 euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB, MFB 213.3.14 213.3.21 213.3.28 1 13% 1 11% 1 99% 325 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 212.1 Forrás: ECB, MFB 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 forint gyengülése 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 3 29 28 27 26 25 24 23 22 21 2 19 1,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása közti korreláció* * 2 napos gördülő korreláció Korrláció (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) a forint árfolyam alakulásában szerepet játszó régió-, ill. országspecifikustényezők hatása Forrás: ECB, Reuters, MFB 211.1 211.2 211.3 211.4 211.5 211.6 211.7 211.8 211.9 211.1 211.11 211.12 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni 34 33 32 31 3 29 28 27 26 25 24 bázispont 76 72 68 64 6 56 52 48 44 4 36 32 28 24 211.7 211.8 211.9 211.1 211.11 Forrás: ECB, Reuters, MFB 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára 211.12 magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 325 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 265 26 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 5. ábra: A forint/euró árfolyam és az MNB alapkamat alakulása 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) 34 33 32 31 3 29 28 27 26 25 24 1.21 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) 4.21 7.21 1.21 1.211 4.211 7.211 Forrás: ECB, MNB, MFB 1.211 1.212 4.212 7.212 1.212 1.213 7,2 7, 6,7 6,5 6,2 6, 5,7 5,5 5,2 5, 4,7 31 3 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 2.1 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 21.1 211.1 212.1 213.1 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála 13 213. április

Az államháztartás helyzete és finanszírozása 212-ben 2, volt a kormányzati szektor hiánya a túlzotthiány-eljárás (EDP) módszertana szerint 213. január és februárban a központi költségvetés hiánya 451,1 milliárd forint volt (az éves cél 54,1%-a), miközben egy évvel korábban 319,3 milliárdos deficitet halmozott fel a büdzsé. Az egyenleg romlása elsősorban a kiadások 96,1 milliárd forintos emelkedéséből eredt, miközben a bevételek 35,8 milliárd forinttal maradtak el az egy évvel korábbitól. A bevételeken belül a gazdálkodó szervezetek befizetései és a fogyasztáshoz kapcsolt adók, azon belül pedig elsősorban az ÁFA-bevételek alakulása maradt el mind a várakozásoktól, mind a tavalyi adatoktól a gyenge lakossági kereslet következtében (1. táblázat, 1. ábra). A kormányzati szektor hiánya a túlzottdeficit-eljárás (EDP) módszertana szerint a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 212-ben 566,7 milliárd forint volt, s a GDP 2,-át érte el (2. ábra). A vártnál kedvezőbb és a 3%-os küszöbnél alacsonyabb deficit a Magyarországgal szembeni túlzotthiányt-eljárás megszüntetését vetíti előre. A hozamgörbe némileg meredekebb lett márciusban: a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 22 bázispontot csökkent, míg a 1 éves kötvényeké 6,25-ről 6,27%-ra nőtt (3. ábra). Az állampapíraukciók eredményesek voltak márciusban is, sőt a 3 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek esetében is új történelmi szintre (4,74, ill. 4,5) süllyedt az átlaghozam (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer 212 213 teljesítés (előzetes) I-II. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-II. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 9376,7 1443,5 15, 123,9 147,8 13, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 135,4 11,7% 1451,3 115,1 7,9% Társasági adó 342,3 51,3 15, 32,8 43,6 13, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 146,5 5,5 3, 312,6 7,1 2,3% 25,6 7,8 3,1% 149, 2,9 2, 372,7 63, 16,3% 4286,9 594,2 13,9% 2747,4 47,3 17,1% 2953,2 441,4 14,9% Jövedéki adó 929,4 13,5 14, 947,1 126,3 13,3% Lakosság befizetései 169,4 289,1 18, 1657,8 31,3 18, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4, 211.7 1498,4 273,8 18,3% 151,6 283,5 18,9% 2765,5 466,5 16,9% 2847,3 56,6 17, 1744,3 282, 16, 184,3 315,9 17, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama 211.8 211.9 211.1 211.11 211.12 212.1 212.2 212.3 Forrás: ÁKK, MFB 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 1 6 1 4 1 2 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -1 2-1 4-1 6-1 8-2 1 1 1 28.7 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és február között (milliárd forint) -261, -262, -336, -53,3-319,3-451,1 136,2 133,6 558,2 483,7 44,9 181,4 391, -137,4-148,2-155,1-174,6-185,5-2,1-295,3-36,4-274,4-274,2-336,9-361,9-449, -44, -497,5-36,4-328,2-298,8-68,3-652,5-117, -18, 18, 522,3 119,2 543,8 373,8 31,8 289,1 31,3 23,4 281,1 35,8 378,5 367,8-67, -864,9 135,4 115,1 63, 594,2-748,9-889,3-16,5-18, -138,3-133,9 28 29 21 211 212 213 29.1 29.7 21.1 21.7 Aukciós átlaghozam (bal t.) 211.1 211.7 A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke 4. ábra: 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek aukciós lefedettsége* és aukciós átlaghozama Forrás: ÁKK, MFB 212.1 212.7 Lefedettség (jobb t.) Forrás: KSH, NGM, MFB 1 5 5, 1 2 4, 9 * előzetes adat -2,7% 3, ** terv 6 2, 3 1, -3 4,3%, -1, -6-2, -9-2, -3, -1 2-4, -1 5-5, -4, -4,3% -1 8-6, 29 21 211 212* 213** Társadalombiztosítási alapok (bal t.) Helyi önkormányzat (bal t.) Központi kormányzat (bal t.) KORMÁNYZATI SZEKTOR (bal t.) GDP-arányos hiány (jobb t.) 2. ábra: A kormányzati szektor hiánya/többlete és a GDP-arányos hiány/többlet * lefedettség = vételi ajánlatok mennyisége / eladásra felkínált állampapírok mennyisége 213.1 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, 14 213. április