Diszkréció diszkrét logaritmussal

Hasonló dokumentumok
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Data Security: Public key

Minden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra.

2018, Diszkre t matematika. 10. elo ada s

Elemi matematika szakkör

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

megtalálásának hihetetlen nehéz voltán alapszik. Az eljárás matematikai alapja a kis FERMAT-tétel egy következménye:

Tartalom. Algebrai és transzcendens számok

Waldhauser Tamás december 1.

Titkosírás. Biztos, hogy titkos? Szabó István előadása. Az életben sok helyen használunk titkosítást (mobil, internet, jelszavak...

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék.

Algoritmuselmélet 18. előadás

Typotex Kiadó. Bevezetés

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.

RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...

Egyenletek, egyenlőtlenségek X.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logaritmus

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

Diszkrét matematika 2.C szakirány

NP-teljesség röviden

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

Logika és informatikai alkalmazásai

NULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI

Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából

Diszkrét matematika I.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

Matematika 8. osztály

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 13.

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz

Kvantumkriptográfia II.

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2015/2016-os tanév 1. forduló Haladók III. kategória

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2012

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Véletlenszám generátorok és tesztelésük. Tossenberger Tamás

Prímszámok. A cikkben szereplő eredmények 2008 decemberéből származnak.

CSAHÓCZI ERZSÉBET CSATÁR KATALIN KOVÁCS CSONGORNÉ MORVAI ÉVA SZÉPLAKI GYÖRGYNÉ SZEREDI ÉVA: MATEMATIKA 7.

Markov-láncok stacionárius eloszlása

Követelmény a 8. évfolyamon félévkor matematikából

A híres Riemann-sejtés

Diszkrét matematika 2.

Bonyolultságelmélet gyakorlat 06 Gráfos visszavezetések II.

definiálunk. Legyen egy konfiguráció, ahol és. A következő három esetet különböztetjük meg. 1. Ha, akkor 2. Ha, akkor, ahol, ha, és egyébként.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Osztályozóvizsga követelményei

Feladatok és megoldások a 4. hétre

RSA algoritmus. Smidla József. Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Pannon Egyetem

Algoritmuselmélet. Bonyolultságelmélet. Katona Gyula Y.

Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak 1. Év eleji szervezési feladatok 2.

6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) 1. Határozd meg a következő kifejezésekben a c értékét!

Következik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás.

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Háromszögek fedése két körrel

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.

Matematika III. 4. A valószínűségi változó és jellemzői Prof. Dr. Závoti, József

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Kongruenciák. Waldhauser Tamás

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

12. előadás - Markov-láncok I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Logika és informatikai alkalmazásai

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

Függvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim.

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2009/2010-es tanév első (iskolai) forduló haladók II. kategória

A SZÁMFOGALOM KIALAKÍTÁSA

10. Előadás P[M E ] = H

NT Matematika 11. (Heuréka) Tanmenetjavaslat

5. feladatsor megoldása

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:50

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Legyen adott egy S diszkrét halmaz. Leggyakrabban S az egész számoknak egy halmaza, például S = {0, 1, 2,..., N}, {0, 1, 2,... }.

Számelméleti alapfogalmak

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

1. Az ábrán látható táblázat minden kis négyzete 1 cm oldalhosszúságú. A kis négyzetek határvonalait akarjuk lefedni. Meg lehet-e ezt tenni

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 1.

ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

Diszkrét matematika 2.

Függvények július 13. Határozza meg a következ határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. x 7 x 15 x ) = (2 + 0) = lim.

Gy ur uk aprilis 11.

Exponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:28

Szakács Lili Kata megoldása

Matematikai logika és halmazelmélet

Átírás:

Diszkréció diszkrét logaritmussal Professzor dr. Czédli Gábor. SZTE, Bolyai Intézet 2012. április 28. http://www.math.u-szeged.hu/ czedli/ 1

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8 = 2, 3 5 =

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8 = 2, 3 5 = 5 + 5 + 5 = 3. Modulo p (ahol p prímszám): hasonló. Legyen Z 5 és g = 2. Ekkor (modulo 5) = {1, 2, 3, 4} g 0 = 1, g 1 = 2, g 2 =

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8 = 2, 3 5 = 5 + 5 + 5 = 3. Modulo p (ahol p prímszám): hasonló. Legyen Z 5 és g = 2. Ekkor (modulo 5) = {1, 2, 3, 4} g 0 = 1, g 1 = 2, g 2 = 4, g 3 =

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8 = 2, 3 5 = 5 + 5 + 5 = 3. Modulo p (ahol p prímszám): hasonló. Legyen Z 5 és g = 2. Ekkor (modulo 5) = {1, 2, 3, 4} g 0 = 1, g 1 = 2, g 2 = 4, g 3 = 4 2 = 3;

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8 = 2, 3 5 = 5 + 5 + 5 = 3. Modulo p (ahol p prímszám): hasonló. Legyen Z 5 és g = 2. Ekkor (modulo 5) = {1, 2, 3, 4} g 0 = 1, g 1 = 2, g 2 = 4, g 3 = 4 2 = 3; {első 4 hatvány} = Z 5. Ezért

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8 = 2, 3 5 = 5 + 5 + 5 = 3. Modulo p (ahol p prímszám): hasonló. Legyen Z 5 és g = 2. Ekkor (modulo 5) = {1, 2, 3, 4} g 0 = 1, g 1 = 2, g 2 = 4, g 3 = 4 2 = 3; {első 4 hatvány} = Z 5. Ezért pl. log g 4 = 2 és

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8 = 2, 3 5 = 5 + 5 + 5 = 3. Modulo p (ahol p prímszám): hasonló. Legyen Z 5 és g = 2. Ekkor (modulo 5) = {1, 2, 3, 4} g 0 = 1, g 1 = 2, g 2 = 4, g 3 = 4 2 = 3; {első 4 hatvány} = Z 5. Ezért pl. log g 4 = 2 és log g 3 = 3.

Számolás modulo p Czédli 2012.04.28 2 /18 Alapok: számolás modulo p ( óraaritmetika ) Modulo 12: 6 + 8 = 2, 3 5 = 5 + 5 + 5 = 3. Modulo p (ahol p prímszám): hasonló. Legyen Z 5 és g = 2. Ekkor (modulo 5) = {1, 2, 3, 4} g 0 = 1, g 1 = 2, g 2 = 4, g 3 = 4 2 = 3; {első 4 hatvány} = Z 5. Ezért pl. log g 4 = 2 és log g 3 = 3. Általában is megy: Z p = {1, 2,..., p 1}, p prím, g Z p jól választott logaritmus alap, ekkor x Z p-re log g x értelmes és log g x {0, 1,..., p 2}. 2

Mennyit számolhatunk? Czédli 2012.04.28 3 /17 Ha a 15 milliár fényév sugarú (eddig ismert) Univerzumban minden köb-ångströmbnyi térrészére egy 1 GHz-es számítógépet raktun volna és azokat az Ősrobbanáskor elindítottuk volna, akkor ezek a gépek együttesen is legfeljebb 10 136 elemi műveletet végeztek volna el! Ezért legyen p > 10 300. (Legalább 301 jegyű). Csakugyan, egy év 365 24 3600 = 31536000 3 10 7 sec, ezért 4 3 π 1, 5 10 10 3 10 }{{} 7 fényév }{{} 3 } 10{{ 5+13 } Å/sec 3 fény-sec }{{} univerzum köb-ångströmben ami 0, 6 10 136. 10 9 }{{} GHz 1, 5 10 10 3 10 }{{ 7, } Ősrobbanás óta 3

Kiszámíthatatlan Czédli 2012.04.28 5 /15 Tegyük fel, hogy p és a diszkrét logaritmus g alapja adott. Ekkor y Z p esetén a log gy diszkrét logaritmus gyakorlatilag kiszámíthatatlan! Próbálgatva keressük azt az x {0, 1, 2,..., p 2} kitevőt, amelyre g x = y (modulo p)?

Kiszámíthatatlan Czédli 2012.04.28 5 /15 Tegyük fel, hogy p és a diszkrét logaritmus g alapja adott. Ekkor y Z p esetén a log gy diszkrét logaritmus gyakorlatilag kiszámíthatatlan! Próbálgatva keressük azt az x {0, 1, 2,..., p 2} kitevőt, amelyre g x = y (modulo p)? Ennyi kitevőt nem tudunk kipróbálni. De még ha 10 136 kitevőt ki is próbálhatnánk, akkor is több mint 20 egymást követő lottó öttalálathoz szükséges szerencsére lenne szükségünk ez nem fog bekövetkezni. Vannak kissé gyorsabb módszerek és Z p helyett pl. GF (21200 )-at érdemes venni, de a lényeget ez nem érinti: a diszkrét logaritmus jól őrzi a titkot, mert gyakorlatilag kiszámíthatatlan. 4

Gyors hatványozás Czédli 2012.04.28 6 /14 Ha Rómeó titka r {0, 1,..., p 2}, akkor y := g r -t közhírré teheti; abból Tybalt az r = log g y értéket nem tudja kiszámítani.

Gyors hatványozás Czédli 2012.04.28 6 /14 Ha Rómeó titka r {0, 1,..., p 2}, akkor y := g r -t közhírré teheti; abból Tybalt az r = log g y értéket nem tudja kiszámítani. Rómeó könnyen kiszámíthatja y := g r -t!! Pl. ha r = 43, akkor g = g 1, g 2, g 4, g 8, g 16, g 32 ; ez eddig 5 ( log 2 43) négyzetre emelés (speciális szorzás), majd legfeljebb ugyanennyi szorzással g 1 g 2 g 8 g 32 = g 32+8+2+1 = g 43 = g r.

Gyors hatványozás Czédli 2012.04.28 6 /14 Ha Rómeó titka r {0, 1,..., p 2}, akkor y := g r -t közhírré teheti; abból Tybalt az r = log g y értéket nem tudja kiszámítani. Rómeó könnyen kiszámíthatja y := g r -t!! Pl. ha r = 43, akkor g = g 1, g 2, g 4, g 8, g 16, g 32 ; ez eddig 5 ( log 2 43) négyzetre emelés (speciális szorzás), majd legfeljebb ugyanennyi szorzással g 1 g 2 g 8 g 32 = g 32+8+2+1 = g 43 = g r. Általában g k kiszámításához elegendő 2 log 2 k szorzás. Hasonlóan, ha r = 10 500, akkor 2 log 2 10 500 = 1000 log 2 10 3322 szorzás elegendő; számítógépünknek ez semmiség. Ez volt az ún. gyors hatványozás. 5

Borítékolás email-ben Czédli 2012.04.28 8 /12 Borítékolás: Rómeó ismer egy t {0, 1,... p 2} titkot. Ha közli y = g t értékét (Z p-ben), akkor ezzel t-t borítékolta. Azaz (1) Ki tudja nyitni a borítékot úgy, hogy felfedi t-t; bárki gyorsan ellenőrizheti, hogy vajon g t = y, tehát nem csalhat. (2) Amíg Rómeó nem nyitja ki a borítékot, addig senki sem tudhatja meg t-t. (3) Borítékolás (azaz y közlése) után Rómeó nem tudja a boríték tartalmát megváltoztatni, hiszen t = log g y. Alkalmazás:

Borítékolás email-ben Czédli 2012.04.28 8 /12 Borítékolás: Rómeó ismer egy t {0, 1,... p 2} titkot. Ha közli y = g t értékét (Z p-ben), akkor ezzel t-t borítékolta. Azaz (1) Ki tudja nyitni a borítékot úgy, hogy felfedi t-t; bárki gyorsan ellenőrizheti, hogy vajon g t = y, tehát nem csalhat. (2) Amíg Rómeó nem nyitja ki a borítékot, addig senki sem tudhatja meg t-t. (3) Borítékolás (azaz y közlése) után Rómeó nem tudja a boríték tartalmát megváltoztatni, hiszen t = log g y. Alkalmazás: Fej vagy írás telefonon. Házi feladat: Igazságos sorsolás n résztvevő között az Interneten. 6

Vajon P = NP? ($1.000.000,-) Czédli 2012.04.28 9 /11 A borítékolás azon múlt, hogy a hatványozás egy (alkalmas értelemben) könnyű probléma, egy úgynevezett P-beli probléma.

Vajon P = NP? ($1.000.000,-) Czédli 2012.04.28 9 /11 A borítékolás azon múlt, hogy a hatványozás egy (alkalmas értelemben) könnyű probléma, egy úgynevezett P-beli probléma. A diszkrét logaritmus kiszámítása viszont egyfajta nehéz, szaknyelven szólva NP-beli probléma.

Vajon P = NP? ($1.000.000,-) Czédli 2012.04.28 9 /11 A borítékolás azon múlt, hogy a hatványozás egy (alkalmas értelemben) könnyű probléma, egy úgynevezett P-beli probléma. A diszkrét logaritmus kiszámítása viszont egyfajta nehéz, szaknyelven szólva NP-beli probléma. Van olyan NP-beli probléma, amelyre minden más NP-beli probléma könnyen visszavezethető. (Azaz a visszavezetés végrehajtása egy P-beli feladat.)

Vajon P = NP? ($1.000.000,-) Czédli 2012.04.28 9 /11 A borítékolás azon múlt, hogy a hatványozás egy (alkalmas értelemben) könnyű probléma, egy úgynevezett P-beli probléma. A diszkrét logaritmus kiszámítása viszont egyfajta nehéz, szaknyelven szólva NP-beli probléma. Van olyan NP-beli probléma, amelyre minden más NP-beli probléma könnyen visszavezethető. (Azaz a visszavezetés végrehajtása egy P-beli feladat.) Pl. ilyen a Hamilton-kör létezése probléma. Itt a bemenő adat egy tetszőleges véges gráf, és az a kérdés, hogy tartalmaz-e a gráf olyan kört, amelyik mindegyik szögponton pontosan egyszer megy át. 7

Hamilton-kör Czédli 2012.04.28 10 /10

Hamilton-kör Czédli 2012.04.28 10 /10 Nehéz (NP) eldönteni, hogy van-e ilyen kör. De ha valaki talál egyet, akkor azt könnyű (P-beli) ellenőrizni. Ez a ha már találtunk egyet, akkor már könnyű tulajdonság minden NP-beli problémára érvényes (definíció szerint). 8

Bizonyítható(10) Czédli 2012.04.28 11 /9 Tegyük fel, hogy Rómeó megold egy híres problémát, pl. egy 7 MByte-os fájlban bebizonyítja a (ma még megoldatlan!) Ikerprím Sejtést. Adja át Tybaltnak? - ellophatja az elsőbbségét. Csak a tényt közölje? - Tybalt nem hisz neki.

Bizonyítható(10) Czédli 2012.04.28 11 /9 Tegyük fel, hogy Rómeó megold egy híres problémát, pl. egy 7 MByte-os fájlban bebizonyítja a (ma még megoldatlan!) Ikerprím Sejtést. Adja át Tybaltnak? - ellophatja az elsőbbségét. Csak a tényt közölje? - Tybalt nem hisz neki. Egy matematika bizonyítás ellenőrzése rábízható a számítógépre. Innen ismeretes, hogy az alábbi probléma NP-beli: Bizonyítható(10) probléma: Bemenő adat: tetszőleges S szöveg. Kérdés: igaz-e, hogy S egy olyan matematikai álĺıtás, amelyet legfeljebb 10 MByte terjedelemben be lehet bizonyítani? 9

Redukálás a létezik-e Hamilton-kör? -re Czédli 2012.04.28 12 /8 Emĺıtettük, hogy a Hamilton-kör létezése problémára minden más NP-beli probléma visszavezethető (és az is ismert, hogy hogyan vezethető vissza.) Ezért a bizonyítható(10) probléma

Redukálás a létezik-e Hamilton-kör? -re Czédli 2012.04.28 12 /8 Emĺıtettük, hogy a Hamilton-kör létezése problémára minden más NP-beli probléma visszavezethető (és az is ismert, hogy hogyan vezethető vissza.) Ezért a bizonyítható(10) probléma S = végtelen sok ikerprím létezik bemenő adatának megfelel (és mindenki által könnyen kiszámítható) egy

Redukálás a létezik-e Hamilton-kör? -re Czédli 2012.04.28 12 /8 Emĺıtettük, hogy a Hamilton-kör létezése problémára minden más NP-beli probléma visszavezethető (és az is ismert, hogy hogyan vezethető vissza.) Ezért a bizonyítható(10) probléma S = végtelen sok ikerprím létezik bemenő adatának megfelel (és mindenki által könnyen kiszámítható) egy G = G(S) gráf úgy, hogy

Redukálás a létezik-e Hamilton-kör? -re Czédli 2012.04.28 12 /8 Emĺıtettük, hogy a Hamilton-kör létezése problémára minden más NP-beli probléma visszavezethető (és az is ismert, hogy hogyan vezethető vissza.) Ezért a bizonyítható(10) probléma S = végtelen sok ikerprím létezik bemenő adatának megfelel (és mindenki által könnyen kiszámítható) egy G = G(S) gráf úgy, hogy G-ben pontosan akkor van Hamilton-kör, ha az S álĺıtásnak van legfeljebb 10 MByte-nyi bizonyítása. T

Redukálás a létezik-e Hamilton-kör? -re Czédli 2012.04.28 12 /8 Emĺıtettük, hogy a Hamilton-kör létezése problémára minden más NP-beli probléma visszavezethető (és az is ismert, hogy hogyan vezethető vissza.) Ezért a bizonyítható(10) probléma S = végtelen sok ikerprím létezik bemenő adatának megfelel (és mindenki által könnyen kiszámítható) egy G = G(S) gráf úgy, hogy G-ben pontosan akkor van Hamilton-kör, ha az S álĺıtásnak van legfeljebb 10 MByte-nyi bizonyítása. Továbbá ezen megfeleltetés során a bizonyításából Rómeó (de csak ő) egy Hamilton-kört is kap G-ben. Tehát

Redukálás a létezik-e Hamilton-kör? -re Czédli 2012.04.28 12 /8 Emĺıtettük, hogy a Hamilton-kör létezése problémára minden más NP-beli probléma visszavezethető (és az is ismert, hogy hogyan vezethető vissza.) Ezért a bizonyítható(10) probléma S = végtelen sok ikerprím létezik bemenő adatának megfelel (és mindenki által könnyen kiszámítható) egy G = G(S) gráf úgy, hogy G-ben pontosan akkor van Hamilton-kör, ha az S álĺıtásnak van legfeljebb 10 MByte-nyi bizonyítása. Továbbá ezen megfeleltetés során a bizonyításából Rómeó (de csak ő) egy Hamilton-kört is kap G-ben. Tehát Rómeónak elegendő azt igazolnia, hogy G = G(S)-ben ismer egy Hamilton-kört. Erről az alábbi módon győzheti meg Tybaltot anélkül, hogy bármiféle információt adna a bizonyításról. 10

G borítékolása véletlen sorrendben Czédli 2012.04.28 14 /6 Mondjuk Rómeó a (baloldali) kék Hamilton-kört ismeri.

G borítékolása véletlen sorrendben Czédli 2012.04.28 14 /6 Mondjuk Rómeó a (baloldali) kék Hamilton-kört ismeri. Vesz öt borítékot a csúcsoknak, B 1,..., B 5, és további húsz borítékot a lehetséges éleknek, C 12, C 13,..., C 54.

G borítékolása véletlen sorrendben Czédli 2012.04.28 14 /6 Mondjuk Rómeó a (baloldali) kék Hamilton-kört ismeri. Vesz öt borítékot a csúcsoknak, B 1,..., B 5, és további húsz borítékot a lehetséges éleknek, C 12, C 13,..., C 54. Véletlen sorrendben a csúcsokat berakja a B 1,..., B 5 borítékokba.

G borítékolása véletlen sorrendben Czédli 2012.04.28 14 /6 Mondjuk Rómeó a (baloldali) kék Hamilton-kört ismeri. Vesz öt borítékot a csúcsoknak, B 1,..., B 5, és további húsz borítékot a lehetséges éleknek, C 12, C 13,..., C 54. Véletlen sorrendben a csúcsokat berakja a B 1,..., B 5 borítékokba. Az éleket a C ij -kbe rakja: ha a B i és B j -be rakott két csúcsot él köti össze, akkor C ij = C ji -be 1-et rak, ellenkező esetben pedig 0-t. 11

Fejre G. Írásra kör. Czédli 2012.04.28 15 /5 Ha Tybalt érmével fejet dob, akkor Rómeó kinyitja az összes borítékot, és Tybalt ellenőrzi, hogy G volt-e borítékolva.

Fejre G. Írásra kör. Czédli 2012.04.28 15 /5 Ha Tybalt érmével fejet dob, akkor Rómeó kinyitja az összes borítékot, és Tybalt ellenőrzi, hogy G volt-e borítékolva. Ha írás, akkor (a kék Hamilton kör mentén haladva) Rómeó rendre kinyitja a C 12, C 25, C 53, C 34, C 41 borítékokat, hogy Tybalt láthatassa: mindegyikben 1 (azaz él) van, tehát a B 1, B 2, B 5, B 3, B 4, B 1 borítékokba rakott csúcsok (ezen sorrendben) egy Hamilton-körön vannak. 12

Blöffre a lebukás 50 % Czédli 2012.04.28 17 /3 Ha Rómeó blöfföl (azaz nem ismer G-ben Hamilton-kört), akkor 1 2 valószínűséggel lebukik! Ugyanis ha nem a G gráfot borítékolta,

Blöffre a lebukás 50 % Czédli 2012.04.28 17 /3 Ha Rómeó blöfföl (azaz nem ismer G-ben Hamilton-kört), akkor 1 2 valószínűséggel lebukik! Ugyanis ha nem a G gráfot borítékolta, akkor fej után Tybalt ezt azonnal észreveszi. Ha

Blöffre a lebukás 50 % Czédli 2012.04.28 17 /3 Ha Rómeó blöfföl (azaz nem ismer G-ben Hamilton-kört), akkor 1 2 valószínűséggel lebukik! Ugyanis ha nem a G gráfot borítékolta, akkor fej után Tybalt ezt azonnal észreveszi. Ha pedig G-t borítékolta, akkor írásra bukik le, hiszen nem tud G-ben Hamilton-kört felmutatni. (Ha Rómeó előre tudná, hogy mit dob majd Tybalt, akkor persze nem bukna le, de nem tudhatja.)

Blöffre a lebukás 50 % Czédli 2012.04.28 17 /3 Ha Rómeó blöfföl (azaz nem ismer G-ben Hamilton-kört), akkor 1 2 valószínűséggel lebukik! Ugyanis ha nem a G gráfot borítékolta, akkor fej után Tybalt ezt azonnal észreveszi. Ha pedig G-t borítékolta, akkor írásra bukik le, hiszen nem tud G-ben Hamilton-kört felmutatni. (Ha Rómeó előre tudná, hogy mit dob majd Tybalt, akkor persze nem bukna le, de nem tudhatja.) Ha Rómeó sorra átmegy 1000 teszten (ez számítógéppel hamar megy); akkor Tybalt 1 ( 1 2 )1000 valószínűséggel biztos lehet abban, hogy Rómeó bebizonyította az ikerprím sejtést; ellenkező esetben ugyanis 1000-szer kellett az érmedobás eredényét eltalálnia, és ennek csak ( 1 2 )1000 a valószínűsége. 13

Tybalt semmilyen részletet nem tudott meg Czédli 2012.04.28 18 /2 Tybalt semmilyen részletet nem tudott meg a bizonyításból azon túl, hogy az működik, tehát hogy az ikerprím sejtés igaz! Milyen információt kap fej után? Az általa is ismert G gráf egy véletlen bedobozolását; nos, ilyet ő is tudna gyártani. Írás után csak annyit tud meg, hogy van Hamilton kör (azaz az ikerprím sejtés igaz), de ezt Rómeó már előre megmondta. Félreértés ne essék, az ikerprím sejtés megoldatlan.

Tybalt semmilyen részletet nem tudott meg Czédli 2012.04.28 18 /2 Tybalt semmilyen részletet nem tudott meg a bizonyításból azon túl, hogy az működik, tehát hogy az ikerprím sejtés igaz! Milyen információt kap fej után? Az általa is ismert G gráf egy véletlen bedobozolását; nos, ilyet ő is tudna gyártani. Írás után csak annyit tud meg, hogy van Hamilton kör (azaz az ikerprím sejtés igaz), de ezt Rómeó már előre megmondta. Félreértés ne essék, az ikerprím sejtés megoldatlan. A kivetített fájl a honapom magyar verzióján is olvasható: http://www.math.u-szeged.hu/ czedli/ Végül, ha marad rá idő: hogyan vált Rómeó és Júlia titkos üzenetet diszkrét logaritmussal? 14

Rejtjelkulcs biztonságos átadása Czédli 2012.04.28 20 /0 Diffie Hellman-kulcsváltás. Rómeó és Júlia nyílt (Tybalt által lehallgatott) információs csatornán egy közös kulcsban szeretne megállapodni. Íme a protokoll. Az előbbi p és g publikus. Rómeó választ egy véletlen r {0, 1,..., p 2}, Júlia pedig egy véletlen j {0, 1,..., p 2} kitevőt. Rómeó kiszámítja és elküldi Júliának a g r Z p hatványt. (Tybalt ebből nem tudja meg r-et; igaz, Júlia sem, sebaj.) Júlia elküldi Rómeónak a g j Z p hatványt. (Tybalt tehetetlen.) Rómeó kiszámítja a (g j ) r Z p, Júlia pedig a (g r ) j Z p hatványt. Mivel mindkettő g rj, ez lesz a közös kulcsuk; csak ők ismerik. http://www.math.u-szeged.hu/ czedli/ 15