A gyógyító pedagógia gia alapjai I. NYME- SEK 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 1
A gyógypedag gypedagógia gia helye a neveléstudom studományban NEVELÉSTUDOMÁNY (PEDAGÓGIA) gyógypedagógia 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 2
A gyógypedag gypedagógia gia tevékenys kenységi területei A gyógypedagógia tevékenységi területére azok az egyének tartoznak, akikre közösen jellemző, hogy bio pszicho -szociális károsító tényezők következtében Idegrendszerük vagy valamely analizátoruk perifériás része organikusan vagy funkcionálisan sérült Fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük eltér az átlagostól Személyiségfejlesztésük a többségi pedagógia eszközrendszerével nem oldható meg A fejlesztés lehetőségei még adottak 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 3
Sajátos nevelési igény nyű tanulók k az iskolában
A SNI jogi értelmezése A Közoktatási törvény azt a gyermeket, tanulót definiálja ily módon, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédben akadályozott, autista, vagy több akadályozottság együttes előfordulása esetén halmozottan sérült és/vagy pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) Ktv.121 29.bek.
időszakos törött kar nátha nagyszülő elvesztése fülgyulladás haláleset vagy válás a családban mirigygyulladás nagyszülő/szülő elvesztése fülgyulladás enyhe intellektuális sérülés (enyhe tanulási probléma agyi sérülés érzékszervi sérülés állandó súlyos súlyos tanulási nehézség gerincsérülés vele született, súlyos és összetett tanulási nehézség súlyos emocionális zavarok érzékszervi sérülés
A SNI tanulók k csoportjai a Ktv. szerint testi, érzékszervi, értelmileg akadályozott tanulásban akadályozott, beszédben akadályozott, autista, Organikus eredetű pszichés fejlődés zavarokkal küzdők (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) halmozottan sérült
A kognitív v funkciójukban sérült tanulók oportjai tanulásban akadályozottak, pszichés fejlődés zavarokkal küzdők értelmileg akadályozottak halmozottan sérültek
A tanulásban akadályozottak és s pszichés fejlődési zavarokkal küzdk zdő gyermekek
A tanulás Elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, képességek elsajátítása, valamint érzelmi, akarati magatartás formálás. Tapasztalat hatására végbemenő tartós magatartás változás. Szűkebb értelemben a figyelem és emlékezet, tágabb értelemben az összes pszichés funkció aktivációját igénylő folyamat, melynek során ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket sajátítunk el.
A tanulás értelmezése Pszicho-fiziológiai értelem Pedagógiai értelem
A tanulás s típusai t psziho fiziológiai értelemben szenzoros (S R) asszociatív kognitív
Szenzoros tanulás (S R) érző pályán befutó inger ha nem követi megerősítés, rövid ideig tárolható (hangok, fények) kondicionálás
Az asszociatív v típust pusú tanulás Alapja a feltételes reflex Ismétlések során rögzül
A kognitív v tanulás felfedezéses tanulás véletlen cselekedet utólagos megerősítést nyer
A tanulási eredmény tartósság asszociatív tanulás kognitív tanulás szenzoros tanulás tempó
A tanulás s típusai t pedagógiai giai értelemben Verbális tanulás szövegekkel, és/vagy jelekkel történő ismeretszerzés (memoriterek, szabályok) Motoros tanulás mozgásformák elsajátítása (mozdulatok, mozgássorok) Perceptuális tanulás érzékszervek segítségével történő, ingerek befogadására irányuló elsajátítás (szagok, hangok, képek) Szociális tanulás -más tanulástípusokkal együtt vagy külön történő elsajátítás (értékek, értékrendek, attitűdök, magatartásformák)
Az eredményes tanulás s pedagógiai giai értelmezése tempó tartósság konvertálhatóság Carroll modellje Bloom modellje
Carroll modellje T= f Tfi Tti ( T: tanulási eredmény Tfi: tanulásra fordított idő Tti:tanulásra tervezett szükséges - idő)
Bloom modellje Tanuló Tanítás Eredmények Kognitív jellegű előzetes tudás Teljesítmény Tanítási téma Tanulási gyorsaság Affektív jellegű előzetes magatartás A tanítás minősége Motiváció
A SNI tanuláspedag spedagógiai giai aspektusa X Az átlagos tanulási teljesítményhez képest extrém negatív vagy extrém pozitív eltéréseket mutató gyermek.
Tankötelesek Tanulási nehézséggel, zavarokkal küzdők Kivételes képességűek Tanulásban akadályozottak Értelmileg akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők
Tanulási problémák Tanulási nehézségek, zavarok Tanulási akadályok átmeneti tartós tartós, átfogó Tanulási nehézség Tanulási zavar Tanulási akadályozottság Lemaradó tanulók Lassan tanulók Helytelen szokásokkal, módszerekkel tanulók Dislexia Disgraphia Discalculia Hiperaktivitás Beilleszkedési zavarok Magatartászavarok Percepciózavar Motoros műk. zavar Kommunikációzavar Kognitív funkciók zavara Általános pedagógiai kompetencia (Felzárkóztatás) Gyógypedagógiai kompetencia (diagnózison alapuló egyéni fejlesztés)
A tanulási zavarok Percepciózavarok Motoros működési zavarok A kognitív funkció zavarai Beszéd és kommunikáció zavarok Beilleszkedési és magatartási zavarok
Percepciózavarok vizuális auditív téri taktilis kinesztetikus betűfelcserélés hangtévesztés helytelen tér és síkszemlélet tapintási problémák mozgásérzékelés
A motoros működés m s zavarai hiperaktivitás szituatív valódi
A kognitív v funkció zavarai Figyelemzavar Koncentrációzavar szelektivitászavar Megértés zavara Fogalom tartalma Asszociációzavar Emlékezetzavar Rövid távú Hosszú távú Gondolkodási zavar A kognitív stílus zavarai Reflektív (lassan, precízen) Impulzív (azonnal, hibásan)
Beszéd és s kommunikáci ciózavarok A belső beszéd kialakulásával kapcsolatos deficitek, anomáliák A receptív (megértő) nyelv elsajátítása Az expresszív (kifejező) nyelv elsajátítása Beszédhibák Beszédpercepció Beszédmotorika Artikuláció
Agresszió Regresszió Beilleszkedési si - és magatartászavarok Szocializációs zavarok Értékzavarok Szabálytudat zavarai
Az operáci ciós s rendszer Eredet Tanult Öröklött Közeg Közegfüggetlen Közegfüggő Közegfüggetlen Közegfüggő Struktúra Zárt Nyitott Zárt Nyitott Zárt Nyitott Zárt Nyitott Tárgy Függő Független készség rutin jártasság képesség műveleti általános szokás adottság 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 30
A képessk pesség A képesség a pszichikum aktuális fejlettségi foka, az egyén operációs (pszichikus szabályozási) rendszere, melyben integráltan jelen vannak az ismeretei, jártasságai, készségei, gyakorlottsága. 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 31
A képessk pességek rendszere Általános (alap) képességek Műveleti (speciális) képességek 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 32
Általános (alap) képessk pességek kommunikatív szociális műveleti képességek modifikatív kognitív 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 33
Műveleti (speciális) képessk pességek bizonyítási rendszerezési alapműveletek nyelvi - logikai kombinatív 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 34
kommunikatív szociális bizonyítási rendszerezési A képességek modifikatív műveleti képességek alapműveletek nyelvi - logikai kombinatív kognitív 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 35
A tanulási képessk pesség Ismétlődő tanulási szituációban kialakuló specifikus viselkedési mód. (Pl. a kognitív dominanciájú pszichikus folyamatok hatására.) A tanulásra való képesség, amelynek kialakulása és működése különböző személyiségbeli diszpozícióktól függ és gyakorlás által, tapasztalatok szerzése közben jön létre. (Biopszicho- szociális feltételek) Gyakorlás hatására, fejlődésen megy át Pedagógiai eszközökkel célirányosan fejleszthető. Kialakulásában a fejlődéssel ellentétes irányú változás vagy lelassulás is bekövetkezhet.
Átmenetileg vagy tartósan sérülhet, és működésében zavarok következhetnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és teljesítménydeficithez vezetnek. Fejlődésének zavara/akadályozottsága megfelelő nevelési feltételek kialakítása esetén megelőzhető vagy különböző mértékben csökkenthető. Kialakulásában a kognitív folyamatok mellett a saját cselekvésből szerzett tapasztalatoknak, a motivációnak és az emocionális /szociális összetevőknek is meghatározó szerepük van.
Terápi piás s lehetőségek Korai felismerés Korrekt diagnózis Programozott fejlesztés Célzott tevékenységek Egyéni fejlődési ütem Motiváció 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 38
A képessk pességfejlesztés A képességfejlesztés az általános vagy alapképességek fejlesztését jelenti a műveleti vagy a speciális képességeken, jártasságokon, készségeken keresztül. 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 39
Az értelmileg akadályozott gyermekek 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 40