NAIH nyilvántartási szám: 40689 JELENTÉS az AJB-2618/2012. számú ügyben Előadó: dr. Kozicz Ágnes, dr. Ottrok Viktória 2012. június
Jelentés az AJB 2618/2012. számú ügyben Az eljárás megindítása Az idei évben indított A Munka Méltósága című munkajogi projekt keretében a fogyatékossággal élők foglalkoztatási helyzetét is vizsgálom. A demográfiai változások következtében az egyre zsugorodó munkaerőpiac problémájával szembesülve, az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén rávilágított arra, hogy a lehető legjobban ki kell aknázni a munkaerőpiacról kirekesztett emberek kihasználatlan potenciálját és a fogyatékos személyeket ezen a téren a kiemelt fontosságú csoportok közé sorolta. 1 A fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatási szintje Európa-szerte drámaian alacsony; helyzetük javítása, és a fogyatékos emberek bevonása nélkül nem teljesíthető az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának azon célkitűzése, hogy 2020-ra 75%-ra emelkedjen a 20 és 64 éves korosztály foglalkoztatási rátája. 2 Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy ugyan előrelépésekről számolhatunk be a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok területén, a fogyatékos embereket azonban továbbra is aránytalan módon kirekesztik a munkaerőpiacról. A vizsgálat során áttekintettem a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét előmozdító hazai szabályozást és gyakorlatot; valamint az eljárás kiterjedt arra, hogy mennyiben érvényesülnek Magyarországon az ENSZ Egyezményben előírt követelmények a munkavállalás, munkavégzés területén. A vizsgálat célja a fogyatékossággal élők munkavállalási lehetőségeinek, a munkaerőpiacon versenyképes tudású fogyatékossággal élők munkáltatásának feltérképezése volt. A fentiekre tekintettel az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (4) bekezdése alapján hivatalból átfogó vizsgálatot indítottam. A vizsgálat során az Ajbt. 21. -a alapján tájékoztatást kértem a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, valamennyi kormányhivatal munkaügyi központjától, a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő több civil szervezettől, a Türr István Képző és Kutató Intézettől, valamint megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók érdekképviseleti szervezeteitől. Érintett alkotmányos jogok és alapelvek A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés Magyarország független, demokratikus jogállam. A nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangja Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bekezdés (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. 1 A fogyatékossággal élők helyzete az Európai Unióban: a 2008 2009-es európai cselekvési terv 2 Jelentés a fogyatékossággal elő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010 2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról 2
Emberi méltósághoz való jog Alaptörvény II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Hátrányos megkülönböztetés tilalma Alaptörvény XV. cikk (1)-(2)-(5) bekezdés (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A munka szabad megválasztásához való jog Alaptörvény XII. cikk (1)-(2) bekezdés (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Fogyatékossággal élők védelme Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdés Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Alkalmazott jogszabályok - A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (Magyarországon kihirdette a 2007. évi XCII. törvény) - Európai Szociális Charta (Magyarországon kihirdette az 1999. évi C. törvény) - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) - A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet - A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet - A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet - A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet - A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 321/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3
- A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet - A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet - A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet (GM rendelet) - A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szó 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet - A START kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet - 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról A vizsgálat módszere A vizsgálat a fogyatékossággal élők munkavállalási lehetőségeinek és foglalkoztatásának a feltárására irányult, különös tekintettel arra, hogy ugyan előrelépésekről számolhatunk be a fogyatékossággal kapcsolatos jogszabályok területén az oktatási és rehabilitációs programok, az akadálymentesítést célzó intézkedések, a fogyatékos embereket támogató létesítmények, a helyi közösségi gondozás és az otthoni gondozás segítségével megvalósuló, a független életvitel érdekében hozott intézkedések, és azon jogorvoslati mechanizmusok tekintetében, amelyek révén biztosítható, hogy a fogyatékossággal élő személyek ténylegesen élhessenek jogaikkal a fogyatékos személyeket azonban továbbra is aránytalan módon kirekesztik a munkaerőpiacról. A munkaügyi központok a munkanélküli fogyatékossággal élő személyeknek a munka világába való belépését és beilleszkedését hivatottak biztosítani, közvetítő kapuként szolgálnak a munkaerőpiacra való bejutási esélyeiket illetően. A vizsgálat fókuszált arra is, hogy ezek a közvetítő kapuk munkaügyi központok mennyire elérhetők a fogyatékossággal élő álláskereső és dolgozni vágyó emberek számára, a jogszabályban biztosított munkaerőpiaci szolgáltatások hozzáférhetők-e fogyatékossággal élők számára és használhatók-e általuk. A vizsgálat nem tér ki a fogyatékossággal élőket foglalkoztató munkáltatók és a foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatára, így az ésszerű alkalmazkodás megvalósulásának vizsgálatára sem. Mindezeket a projekt folytatásának keretében a következő félévben tervezem vizsgálni a munkaügyi felügyelőségek eljárása, tapasztalata és gyakorlata, és a munkáltatóktól kért tájékoztatások alapján, tekintettel a hatásköri szabályokra. A vizsgálat eredményessége érdekében megkerestem valamennyi megyei kormányhivatal munkaügyi központját, összesen 19-et, amelyek a központok és kirendeltségeik gyakorlatáról, a szolgáltatásaik hozzáférhetőségéről részletesen tájékoztattak. Az álláskereső fogyatékos személyek azonban nem csak az állami közigazgatási szerveken keresztül kapcsolódhatnak be a munka világába, ugyanis számos civil érdekképviseleti szerv segíti pl. naprakész tájékoztatási tevékenységgel, tréningekkel, vagy adott esetben maga a civil szervezet alkalmazásával őket az elhelyezkedésben. Ezért a fogyatékossággal élők foglalkoztatási helyzetével és elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatban tájékoztatást kértem a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétől, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségétől, az Autisták Országos Szövetségétől, a Kék Madár Alapítványtól, a Salva Vita Alapítványtól, a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítványtól, a Fogyatékos Személyek 4
Esélyegyenlőségéért Közalapítványtól, a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól, illetve a Down Alapítványtól, a Türr István Képző és Kutató Intézettől, a Magyarországi Akkreditált Munkáltatók Országos Érdekvédelmi Szövetségétől, a Védett Szervezetek Országos Szövetségétől. A megállapított tényállás A 2001. évi népszámlálásnak a fogyatékos emberek helyzetével kapcsolatos adatai - a teljesség igénye nélkül - a következőkben foglalhatók össze: 3 A fogyatékos emberek létszáma az 1990. évi 368 ezer főről a 2001. évi 577 ezer főre emelkedett, arányuk a népességen belül 3,5 százalékról 5,7 százalékra változott. Mindkét adatfelvétel idején a fogyatékos és nem fogyatékos személyek korstruktúrája jelentősen eltért egymástól. A fogyatékossággal élők körében a nem fogyatékos emberekhez viszonyítva kisebb volt a gyermekek és jóval magasabb a 60 éves és idősebb személyek aránya. Az iskolázottság szintje a fogyatékosság tekintetében fontos differenciáló tényezőként értékelhető. Bár a népesség többségéhez hasonlóan a fogyatékos emberek körében is emelkedett az iskolai végzettség, de még így is 2001-ben a fogyatékos emberek iskolai végzettségének színvonala jóval alacsonyabb azokénál, akik a nem fogyatékos személyek csoportjába tartoznak. A fogyatékos személyek alacsony iskolai végzettségének, illetve az alacsony foglalkoztatottsági szintnek következménye a társadalmi kirekesztettség. A beilleszkedést nehezíti, hogy a rehabilitációs szolgáltatások csak a nagyobb településeken hozzáférhetők, az önálló életvitelt segítő eszközök beszerzése önerőből nem oldható meg. 4 A településtípus szerinti adatok azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek magasabb arányban élnek községekben és kevésbé a fővárosban, valamint más városokban, mint a nem fogyatékos népesség. Így társadalmi hátrányaikat a települési egyenlőtlenségből adódó nehézségek tovább súlyosbítják. A fogyatékos emberek gazdasági aktivitás szerinti megoszlásából következik, hogy 2001-re az e körbe tartozóknak több mint fele olyan háztartásban élt, amelynek nem volt foglalkoztatott, viszont volt inaktív kereső és/vagy eltartott tagja. A fogyatékossággal élők nehéz helyzetét jelzi, hogy háztartásaikban a száz háztartásra jutó foglalkoztatottak száma csak 61, míg a fogyatékosok nélküli háztartásokban ez a szám 99. 1990 2001 Gazdasági aktivitás összes fogyatékos személyek nem fogyatékos összes fogyatékos személyek nem fogyatékos Foglalkoztatott 43,6 16,6 44,6 36,2 9,0 37,8 Munka-nélküli 1,1 0,7 1,1 4,1 2,0 4,2 Inaktív kereső 25,6 57,5 24,5 32,4 76,7 29,8 Eltartott 29,7 25,2 29,8 27,3 12,2 28,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 3 Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work) honlapjáról http://osha.europa.eu/hu/campaigns/hwi/topic_integration_disabilities/hungary/index_html/key_national_statistic s_html (2012. április 19.) 4 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról II. fejezet 5. pont 5
A munkanélküliek aránya azonban a fogyatékos személyek körében kevésbé nőtt, mint a nem fogyatékos emberek között. Ennek talán részben az lehet a magyarázata, hogy a munkaerő-piaci szervezetrendszer kevéssé fogadta be a fogyatékos munkát keresőket, s az aktív korú fogyatékos emberek kevésbé tartják lehetségesnek, hogy munkát találjanak, és már az aktív munkakeresésről is lemondanak. A 15 éves és idősebb fogyatékossággal élő személyek döntő többsége a fentiek miatt, s egészségi állapotukra is tekintettel nem keres munkát, illetve nem tartozik a munkanélküliek közé. Ennek ellenére négy százalékuk, több mint 20 ezer fő, ezen belül 12 ezer fő munkanélküli nyilatkozott úgy, hogy munkát keres, megélhetése érdekében szívesen dolgozna. A munkát kereső fogyatékos személyek olyan fogyatékosok közül kerülnek ki, akiknek fogyatékossága kevésbé súlyos, és úgy gondolják, hogy még ilyen nehéz egészségi állapot mellett is tudnának dolgozni. Leginkább a mozgássérült és a bizonytalan kategóriájú egyéb fogyatékos személyek keresnek munkát, de a gyengénlátók és nagyothallók közül is többen jelezték munkába állási szándékukat. A fogyatékos személyek gazdasági aktivitás és a fogyatékosság összevont típusa szerint Inaktív kereső A fogyatékosság összevont típusa Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli együtt ebből: saját jogú nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos Eltartott Testi fogyatékos 100,0 7,0 1,5 85,7 42,0 37,1 5,8 Látássérült 100,0 13,0 2,9 72,3 44,1 18,8 11,7 Értelmi fogyatékos 100,0 7,0 47,2 8,5 33,1 44,6 Hallássérült 100,0 11,0 2,0 77,2 52,1 16,4 9,8 Egyéb fogyatékos 100,0 10,3 2,9 75,0 24,4 45,7 11,8 Összesen 100,0 9,0 2,0 76,7 35,9 34,1 12,2 A fogyatékos személyek fogyatékosság és legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Százalék Iskolai végzettség Fogyatékos összesen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 32,5 Általános iskola 8. évfolyam 38,3 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 10,2 Középiskola érettségivel 14,1 Egyetem, főiskola stb. 4,9 Összesen 100,0 A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág, foglalkozási főcsoport és fogyatékosság szerint, 1990, 2001 6
1990 2001 Megnevezés összesen fogyatékos személyek nem fogyatékos összesen fogyatékos személyek nem fogyatékos Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 15,6 16,1 15,6 5,5 6,5 5,5 Ipar, építőipar 37,6 46,2 37,5 32,9 38,1 32,8 Szolgáltatási jellegű ágazatok 46,8 37,7 46,9 61,6 55,4 61,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Vezető, értelmiségi foglalkozású Egyéb szellemi foglalkozású 16,4 12,4 16,4 20,5 18,3 20,5 17,1 14,5 17,2 20,3 18,7 20,4 Szolgáltatási foglalkozású 8,6 5,6 8,7 15,8 11,3 15,8 Mezőgazdasági foglalkozású Ipari, építőipari foglalkozású 4,0 4,5 4,0 3,1 4,3 3,1 40,1 40,3 40,1 31,5 33,4 31,4 Egyéb foglalkozású 13,7 22,8 13,6 8,8 14,1 8,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A nemzeti erőforrás miniszterhez intézett megkeresésben a következő konkrét kérdésekre vártam választ: Jelenleg milyen támogatási rendszer segíti a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését és foglalkoztatását? Tervezik-e a jövőben tekintettel a rokkantsági rendszer átalakítására a támogatási rendszer átszervezését? A munkaügyi központok milyen szakmai szempontok, szempontrendszer alapján állapítják meg a támogatás jogalapját? (Például azt, hogy gazdaságivagy közhasznú tevékenységet végez egy szervezet, illetve munkavállaló?) A megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatók támogatása tekintetében mennyire kihasználtak az Európai Uniós források? Valamennyi megváltozott munkaképességű ember számára egyenlő eséllyel hozzáférhetőek-e a munkaerőpiaci szolgáltatások az ország egész területén? (Például egy, a keleti országrészben kis településen élő megváltozott munkaképességű személy miként jut munkához, miként kerül be a munkaerőpiacra?) Mi a jogpolitikai indoka annak, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének egyik feltételeként korábban meghatározott foglakoztatási létszámot 20 főről, 25 főre emelték? Annak érdekében, hogy a támogatási rendszer betöltse a rendeltetését (minél nagyobb számban alkalmazzanak fogyatékossággal élő személyeket), 7
indokoltnak tartja-e az egészségkárosodott és a fogyatékos személyek foglalkoztatását segítő támogatások mértékének differenciálását? (Ugyanis a gyakorlatban a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól való mentesülés céljából és az ésszerű alkalmazkodás költségkímélőbb megvalósítása érdekében a munkáltatók tekintettel arra, hogy azonosak a feltételek inkább alkalmaznak például egy súlyosan cukorbeteg személyt fogyatékossággal élő személy helyett.) Mi a jogpolitikai indoka annak, hogy a közszolgáltatások vonatkozásában az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának határidejét 2013. december 31-re módosították? A rokkantsági rendszer átalakítása következtében rehabilitálhatóvá nyilvánított személyeket milyen konkrét intézkedésekkel, programokkal, képzésekkel tervezik visszavezetni a munkaerőpiacra? Az új Országos Fogyatékosügyi Programban [10/2006. (II.16.) OGY határozat] kitűzött célok (különös tekintettel a komplex rehabilitációs rendszer kialakítására, minősítő eljárások egységesítésére és egyszerűsítésére) eddig mennyiben valósultak meg? A munkáltatók által fizetett rehabilitációs hozzájárulásból befolyt összeget mire fordítják? Mennyiben segíti ez a forrás az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtását? A munkaügyi központokhoz a következő kérdéseket intéztem: Milyen munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtanak a központhoz forduló fogyatékossággal élő álláskeresők számára? Alkalmaznak-e rehabilitációs mentort? Amennyiben igen, önálló vagy kapcsolt munkakörben látja el a feladatait? Milyen konkrét intézkedéseket tesznek a fogyatékossággal élő munkakereső jelentkezését követően annak érdekében, hogy mihamarabb elhelyezkedhessen a munkaerőpiacon? Tartanak-e az elhelyezkedést elősegítő, az egyes munkakörökre felkészítő képzéseket? Milyen gyakorlat szerint és milyen előírások alapján mérik fel azt, hogy a munkát kereső fogyatékossággal élő személyek mely munkakörök betöltésére alkalmasak? Milyen szempontok alapján állapítják meg, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalót alkalmazó munkáltató milyen bértámogatásra jogosult? Teljes mértékben felkészültek-e valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó álláskereső fogadására? Például miként tájékoztatnak egy látás-, illetve hallássérült, vagy egy értelmi fogyatékossággal élő munkakeresőt? Akadálymentesített-e a központ épülete? Jelenleg hány akkreditált munkáltatóval állnak kapcsolatban? Az elmúlt 3 évben hány fogyatékossággal élő munkakereső fordult Önökhöz? Hányan tudtak elhelyezkedni a központ közreműködésével? A nyílt munkaerőpiacon vagy az akkreditált munkáltatóknál nagyobb az elhelyezkedés esélye a fogyatékossággal élők számára? Tájékoztatják-e az Önökhöz forduló fogyatékossággal élő munkakeresőket az elhelyezkedésben szintén segítséget nyújtó civil szervezetek elérhetőségéről? Mennyire jellemző a központ és a civil szervezetek együttműködése, kommunikációja? 8
A megyében milyen formában és hatékonysággal működik a Rehabilitációs Információs Centrum? A civil szervezeteknek a következő kérdéseket tettem fel: Milyen támogatások, milyen források állnak a Szövetség rendelkezésére a fogyatékossággal élők munkaerőpiacra juttatásának segítéséhez? Mennyire jellemző a Szövetség és a munkaügyi központok, valamint a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat együttműködése, kommunikációja? Véleménye szerint a jelenlegi szabályozás, illetve annak gyakorlati megvalósulása mennyiben nehezíti meg a fogyatékossággal élők munkakeresését, munkába állását? Az ügyért felelős minisztériumok jogalkotási munkája során mennyiben tudják Önök érvényesíteni a véleményezési, együttműködési jogaikat/kötelezettségeiket? A Szövetségnek van-e kidogozott programja a fogyatékossággal élők munkakeresésének segítésére? Az elmúlt 3 évben hány ember talált munkát az Önök segítségével? Milyen javaslatai lennének a jelenlegi szabályozás, gyakorlat javítására, megváltoztatására, az Ön által tapasztalt hiányosságok, problémák kiküszöbölésére? A válaszok egyes kérdésekre adott rövid tartalmát összegezve, az egyes pontoknál részletezem. 1. A fogyatékossággal élők számára nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások Valamennyi munkaügyi központ válaszában rámutatott arra a problémára, hogy a megváltozott munkaképességű ügyfelekről nyilvántartást vezetnek, azonban a fogyatékossággal élőkről a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. (5) bekezdés m) pontja alapján külön adatokkal nem rendelkeznek. Ugyanis e rendelkezés értelmében megváltozott munkaképességű személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Emiatt a megkeresett munkaügyi központok által megküldött számadatokból nem mutatható ki egyértelműen a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci helyzete. Kizárólag a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója tájékoztatott arról, hogy a székesfehérvári kirendeltségen álláskeresőként és közvetítés kérőként nyilvántartott megváltozott munkaképességű ügyfél (745 fő) közül 26 fő fogyatékossággal élő. A fogyatékossággal élő ügyfelek írásban járultak hozzá a személyes és különleges adataiknak (pl. egészségi állapotuk) a helyi munkaerő piaci segítő szolgálat általi kezeléséhez. Az egyenlő bánásmód elve alapján valamennyi munkaügyi központ ugyanazon egykét sajátos szolgáltatást kivéve pl. rehabilitációs mentor munkaerőpiaci szolgáltatásokat biztosítja a megváltozott munkaképességű ügyfelek részére, beleértve a fogyatékossággal élőket is, mint bármely álláskereső számára. Ezek jellemzően a következők: 5 5 Figyelemmel a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet előírásaira 9
munkatanácsadás a munkavállalást elősegítő, illetve a korlátozó tényezők feltárására, az elhelyezkedési akadályok elhárítására, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározására irányul; pályatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, valamint az érdeklődésének, képességeinek és személyiségének, illetve munkaerőpiaci igényének megfelelő pályaterv kialakítása; álláskeresési tanácsadás célja az önálló elhelyezkedés elősegítése, illetve segítséget nyújt az álláskeresési folyamat lépéseinek megtervezéséhez; az álláskeresési tanácsadás formái: egyéni álláskeresési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, álláskereső klub. rehabilitációs tanácsadás során a munkaügyi központ munkatársa feltárja a megváltozott munkaképességű személy munkavállalását és munkavégzését akadályozó egészségi tényezőket. pszichológiai tanácsadás segít feltárni az álláskeresők számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket, illetve kiterjed a munkábaállást akadályozó személyes problémák megértésére, a munkanélküliség hatásaként jelentkező érzelmi krízis eredményes feldolgozására. A fent meghatározott tanácsadások egyéni és csoportos formában a következő módon valósíthatók meg: egyéni tanácsadói beszélgetés, csoportos tanácsadás, strukturált csoportfoglalkozás, érdeklődés-, érték-, képesség-, valamint személyiségvizsgálat, pályaismeret bővítése. Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) az álláskeresők tájékozódhatnak a képzőhelyekről, a munkaerőpiacról, pályakövetelményekről, munkavállalásról, ismereteket gyűjthetnek foglalkozási és szakmai választási döntésekhez; tanácsadásban vehetnek részt pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz, álláskereséshez, munkahely megtartásához. Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) a FIT keretein belül, pályázati forrásból működtetett központok, amelyek a FIT-ben fellelhető információkon túl a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű munkanélküliek munkaerőpiacra való beilleszkedését könnyítik meg, figyelembe véve speciális igényeiket. A központok információt szolgáltatnak foglalkozásokról, pályákról, foglalkozások egészségügyi tényezőiről, munkaerőpiaci képzésekről, az elhelyezkedési követelményekről, rehabilitációs foglalkoztatókról, civil szervezetekről, a munkaügyi központ által nyújtott támogatásokról és az igénybe vehető szolgáltatásokról. mentori szolgáltatás igénybevételét biztosíthatja a munkaügyi központ az álláskereső vagy a munkaügyi központ más szolgáltatását igénybevevő, illetőleg a munkaügyi központtól támogatásban részesülő személy számára, ha a személyes konzultáció alapján megállapítható, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az állami vagy más szervekkel való kapcsolattartáshoz, az önálló munkába álláshoz, vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége. A mentori szolgáltatást a mentor nyújtja. A rehabilitációs járadékban részesülő személy számára történő rehabilitációs mentor kijelölésének szabályairól külön jogszabály rendelkezik. rehabilitációs mentor a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a munkaügyi központ mentort rendelhet a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek. 10
A beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy mind a fővárosi, mind a megyei munkaügyi központok biztosítják a hozzájuk forduló fogyatékossággal élő álláskeresők számára a GM rendeletben meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatásokat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója válaszában rámutatott arra, hogy a megváltozott munkaképességűek csoportjában jóval kevesebben vannak a fogyatékossággal élők, akik nem alkotnak homogén csoportot, ezért problémáikkal a megváltozott munkaképességűek jellegének és mértékének megfelelően foglalkoznak. A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója válaszlevelében hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a bejelentett álláshelyek alapos, mindenre kiterjedő megismerésére, a munkakörülmények pontosítására. A munkaügyi központ által kialakított gyakorlat szerint a munkaközvetítés előtt a központ kapcsolattartója vagy a mentor felkeresi a leendő foglalkoztatót. Továbbá jó gyakorlatként emelte ki, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalót próbamunkára mentor kísérje el. Az igazgató álláspontja szerint különösen azért fontosak a fenti intézkedések, mert a fogyatékossággal élők elhelyezése gyakran a fogadó környezet hiányossága miatt hiúsul meg. A munkaerőpiaci szolgáltatások keretében szervezhető fejlesztő irányú, a munkába való csatlakozást elősegítő képzések tekintetében a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója válaszában kitért arra, hogy nem jellemző ugyan, de előfordult, hogy kizárólag fogyatékossággal élők számára hirdettek meg tanfolyamot (pl. 2003-ban a Szív a Szívért Alapítvány által megvalósított program részeként szervezett tanfolyamon 24 fő szerzett államilag elismert mézeskalács-készítő szakképesítést; számítógépes tanfolyamot szerveztek látássérülteknek Miskolcon, hallássérülteknek kosárfonó képzést tartottak Debrecenben). Tapasztalatuk szerint a képzések alkalomszerű megszervezése egyrészt indokolható a képzésekhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása a magas költségek okozta nehézségekkel, másrészt a képzések célcsoportjához tartozók érdeklődésének hiányával, amely nem az alacsony képzési hajlandósággal, hanem a lakóhely és a képzési hely közötti távolsággal, az utazási nehézségekkel függ össze. A Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatójának válaszából kiderül, hogy a központ humánerőforrás és technikai feltételek hiányában nem tud elhelyezkedést segítő, munkakörökre felkészítő képzéseket szervezni. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatójának tájékoztatása szerint a fogyatékossággal élő emberek nagyon kis létszámmal kapcsolódnak be a képzésekbe, amely azzal is indokolható, hogy 2011-ben csökkentek a képzési lehetőségek. A kialakult helyzet további indokai lehet a célcsoport tagjainak alacsony iskolai végzettsége, a mobilitási nehézségeik, és az esetleges motiválatlanság. Mindezek azt eredményezték, hogy a tavalyi év során a fogyatékossággal élő álláskeresők 1,8%-a vett részt valamely központ által szervezett képzésen. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke tájékoztatott arról, hogy a Szövetség által létrehozott Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézet (OTTI) hallgatóinak létszáma az elmúlt tíz évben 6406 fő volt. A MEOSZ OTTI tevékenységei között az oktatás, továbbképzés (elsősorban távoktatási, illetve elearning módszerekkel), munkaközvetítés, mentorálás, oktatásfejlesztés, módszertani fejlesztés, saját interaktív szolgáltató portál fejlesztése és üzemeltetése szerepel. Az intézet számos kurzust szervez, mint pl. A számítógép kezelés alapjai, Az internet felfedezése, Angol alapfokú nyelvtanfolyam, Dinamikus Weblap szerkesztés, Kép és Hangfeldolgozás számítógéppel. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt tíz évben a munkaerőpiaci szolgáltatások a helyi szükségletekre, a célcsoportok speciális igényeire reagálva, rugalmasan eltérő módon fejlődtek. Az egyes szolgáltatások módszertani fejlettségében is jelentős szórás tapasztalható. 11
Megbízható és egységes nyilvántartási és statisztikai rendszerük kialakulatlan. Az álláskeresők munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében egyre nagyobb mértékben és arányban komplex, hosszabb időtartamú munkaerőpiaci szolgáltatásokra van szükség. A szabályozás vonatkozásában az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a döntéshozók nem rendelkeznek egységes tartalmú, országos szintű adatokkal az alternatív munkaerőpiaci szolgáltatók tevékenységére, eredményeire és hatékonyságára vonatkozóan, aminek következtében nem tudnak megfelelően hatékony beavatkozást kezdeményezni, és egységes fejlesztési stratégiát megvalósítani. A FSZK munkatársainak tapasztalata szerint az alternatív munkaerőpiaci szolgáltató szervezetek általánosságban nem tudnak hatékonyan segíteni a pszichiátriai problémával élő személyeknek, mert speciális állapotukból eredően nem kezelhetők, mérhetők fel és helyezhetők el azokkal a módszerekkel és eszközökkel, amelyekkel más fogyatékossági csoporthoz tartozók. A pszichiátriai problémával élő személyek munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférése országos szinten nem biztosított, illetve nincs olyan kifejlesztett szolgáltatás módszertan, amelyet az egységes szolgáltatási minőség alapján országosan alkalmazni lehetne. Az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) elnöke válaszában kifejtette, hogy az autizmussal élő foglalkoztatottak általában nem iskolai végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, többségük betanított munkásként dolgozik, jellemzően részmunkaidőben, és van, aki hetente két napnál is kevesebb időt tölt munkában. Az elnök kitért arra is, hogy erősen megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy mire és hogyan lehetne alkalmazni autizmussal élőket, azonban a legtöbben egyet értenek abban, hogy a megfelelő munkahely, feladat kiválasztásának egyénre szabottan kell történnie, egyéni munkakörre és munkarendre lenne szükség. Az érintettek véleménye szerint a védett foglalkoztatók tudnak megfelelő körülményeket biztosítani, az országban azonban kevés ezeknek a munkáltatóknak a száma. Az elnök meglátása szerint szükséges lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a munkába állásra való felkészítésre és a pályaorientációra már az iskolai évek alatt, ez által ugyanis elkerülhető lenne az, hogy az autizmussal élők elszigetelődjenek, a megszerzett képességeik leépüljenek. Az eredményes felkészítés segítségével az autizmussal élők is a képzettségüknek megfelelően és a szakmájukban dolgozhatnának, méltó fizetésért. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke szerint az értelmi fogyatékossággal élők számára a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás teljes mértékben hozzáférhetetlen, mert a munkáltatók inkább megfizetik a rehabilitációs hozzájárulást; vagy ha mégis fogyatékossággal élő személyt alkalmaznak, akkor legutolsóként esik a választásuk értelmi fogyatékossággal élő személyre. Álláspontja szerint az értelmi fogyatékossággal élő személyek munkavállalási és munkavégzési képességeinek felmérése nem megfelelő, mivel azt mindig egy konkrét munka kapcsán lehet és érdemes eredményesen vizsgálni. A munkaképesség felmérését végző bizottságok és a foglalkozás egészségügyi orvosok a képességek helyett gyakran a cselekvőképesség fokából indulnak ki és a cselekvőképtelen személyeket munkaképtelennek nyilvánítják. 6 További problémát jelent, hogy a szakképzésének nincs kapcsolata a munkaerőpiaccal, valamint az, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek számára nincsenek hozzáférhető felnőttképzési programok, amelyhez hozzájárul az is, hogy a felnőttképzési programok támogatása 2010-ben megszűnt. 6 A cselekvőképtelen személyek foglalkoztatásával összefüggésben az Alkotmánybíróság a 39/2011. (V. 31.) számú határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósít meg azáltal, hogy nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek munka- vagy egyéb jogviszonyon alapuló foglalkoztatásának törvényi feltételeit. Az Alkotmánybíróság ezért határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2011. december 31-ig tegyen eleget. Hivatalomhoz beérkezett panaszbeadvány alapján az ügyben vizsgálatot indítottam. 12
A fogyatékossággal élő munkavállalókat foglalkoztató állami támogatásban részesülő szervezetekre vonatkozó szabályok túlságosan bürokratikusak, és elsősorban a szegregált munkavégzést támogatják. A Down Alapítvány munkatársának tájékoztatása szerint az értelmi fogyatékossággal élők munkaerőpiaci helyzete lényegesen rosszabb, mint a más fogyatékossági csoporthoz tartozóké, ugyanis Ők gyakorlatilag láthatatlanok, nincsenek bejelentve munkanélküliként, ha javaslatunkra és segítségünkkel bejelentkeznek, akkor a munkaügyi hivatalokban nem értik, hogy mit keres ott, hiszen esélye nincs munkát kapni és eleget sem tud tenni a hivatal követelményeinek. A hivatalokban nincs könnyen érthető ügyintézés, az ügyintézők nem vettek részt mentális akadálymentesítési képzésen, tehát még a látszatát sem próbálják tartani az esélyegyenlőségnek. 7 Az értelmi fogyatékossággal élő személyek elhelyezkedési esélyeinek korlátait abban látja, hogy maga a fogyatékossággal élő ember sem rendelkezik a munkakereséshez és munkavállaláshoz szükséges képességekkel, emellett sem a piaci munkáltatók, sem a szociális intézmények, sem pedig a társadalom nincsen felkészülve a fogyatékossággal élők foglalkoztatására. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) álláspontja szerint, a legutóbbi jogszabály-módosítások megnehezítik a fogyatékos személyek munkakeresését, munkába állását. Tapasztalataik szerint a rehabilitációs bértámogatás folyósítása bizonytalan, a szerződéseket a munkaügyi központok 2012. június 30-ig kötik. A bértámogatott munkatársat foglalkoztatók a munkaügyi központtól ígértet kaptak új szerződés kötésére, azonban a központok rendszeresen kitolják azok megkötésének határidejét. Az MVGYOSZ elnöke válaszában kiemelte, hogy a fogyatékos személyeket foglalkoztató cégeknél a fogyatékos munkavállaló bérének meghatározásánál alapvető szempont az államtól kapott bármilyen jellegű szociális támogatások összege és a fogyatékos munkavállaló állapotából adódó kiszolgáltatott helyzete. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) ügyvezető igazgatója válaszában hangsúlyozta, hogy az Mmtv.-ben meghatározott a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges feltételek 8 jelentősen megnehezítik a siket és nagyothalló személyek megváltozott munkaképességűként történő álláskeresését, valamint munkába lépését. Ugyanis megváltozott munkaképességűnek a legalább 40 % egészségkárosodással rendelkező személy tekinthető, ugyanakkor a pusztán hallószervi károsodást elszenvedők esetében maximum 35 %-os össz-szervezeti egészségkárosodást (ÖEK) állapíthat meg a szakértői bizottság munkájában részt vevő orvosszakértő. Ez a 35 %- os ÖEK azonban kizárólag a teljes siketségben élő személy részére adható meg. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatójától kapott válasz szerint a központ kirendeltségei azzal tudnak segíteni az elhelyezkedési esélyek növelésében, hogy ismerik a helyi munkáltatókat, a munkaerőpiac jellegzetességeit, illetve kapcsolatokat aknáznak ki. Budapest Főváros Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója arról tájékoztatott, hogy az egyéb szolgáltatások mellett a munkaerőpiacon meghatározó szereppel bíró munkáltatók részére (pl. MOL, BKV, Magyar Posta, OTP Bank, SPAR) kerekasztal beszélgetést szerveztek, amelynek célja elsődlegesen az érzékenyítés, a munkáltatók és a munkavállalók egymáshoz közelebb kerülése volt a cél. A rehabilitációs mentori szolgáltatást a munkaügyi központok kivétel nélkül a TÁMOP 1.1.1. pályázati program 9 keretében biztosítják. A kapott válaszok szerint a 7 Szószerinti idézés a Down Alapítvány válaszleveléből 8 Mmtv. 2., 22. 9 A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. 13
Veszprém megyei munkaügyi központ illetékességi területén a mentori szolgáltatás szünetel a pályázati időszak lejárta következtében, a Fejér megyei központban a mentori szolgáltatás a válaszadás idején közbeszerzés alatt állt, a tervezett teljesítési időszakként 2012.április 1-től 2013. február 28-ig tartó időszakot jelölte meg az igazgató. A Salva Vita Alapítvány 10 ügyvezető igazgatója válaszában rámutatott arra, hogy állandó problémát jelent a civil szervezetek számára, hogy a tevékenységük finanszírozása projekt alapú, amellett, hogy a szolgáltatásaikra folyamatosan igény van. Mindez rendkívül nehézkessé teszi a tervezést, a működtetést és a hosszú távú fenntarthatóságot. Az ügyvezető igazgató véleménye szerint a 2011-2012. évi jogszabályváltozások segítik a fogyatékos emberek munkához jutását, egyrészt egységesebbé és a korábbinál egyszerűbbé, és kevésbé költségessé válik a fogyatékos emberek foglalkoztatásához igényelhető kedvezmények, támogatások igénybevétele. Mindezek mellett kérdéses az is, hogy a rokkantsági felülvizsgálatokat követően a rehabilitálhatóvá nyilvánítottak hol fognak tudni elhelyezkedni, az állam tervezi-e a támogatási rendszert átalakítani az új munkahelyek teremtése érdekében. A Kék Madár Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint a fogyatékosság mértékének megfelelően, annak súlyossága alapján való differenciálásnak a vonatkozó jogszabályokban is érvényesülnie kellene. Ugyanis nem lehet ugyanolyan módon kezelni pl. egy asztmás, vagy egy étkezési problémákkal küzdő embert, mint egy súlyosan fogyatékos embert, továbbá egyes esetekben elegendő a foglalkoztatást átmenetileg segíteni, míg mások esetében pl. tartós akadályoztatás indokolatlan újabb és újabb feltételekhez kötni a bértámogatást, hiszen az ő állapotuk nem javul, és termelékenységük mértéke sem fog jelentősen változni. A Vakok Állami Intézetének (VÁI) igazgatójának véleménye szerint a fogyatékossággal élők elhelyezkedését nem feltétlenül a jogszabályi környezet nehezíti meg, hanem sokkal inkább a jelenleg zajló gazdasági folyamatok, a betöltetlen álláshelyek száma, valamint a munkáltatók attitűdje. Ugyanis a munkaadók még napjainkban is kevésbé ismerik fel a fogyatékos személyek foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket, illetve tájékozatlanok az igénybe vehető foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kapcsolatban. A Rehabilitációs Információs Centrumok (RIC) A kapott válaszok szerint a RIC-ek eltérő hatékonysággal és kihasználtsággal működnek a központokban és kirendeltségeiken. Pozitív példaként emelhető ki Nógrád és Zala megye, ahol 2002-ben (a munkaügyért felelős minisztérium kiírt pályázata alapján) hozták létre a RIC-et, és azóta is nagy mértékben hozzájárulnak a munkaügyi központoknak a fogyatékossággal élők számára nyújtott szolgáltatásaik eredményességéhez. A Nógrád megyei munkaügyi központ igazgatója kiemelte azt is, hogy a RIC épülete teljes mértékben akadálymentesített, és munkatársai rendkívül szoros kapcsolatot alakítottak ki a civil érdekvédelmi szervezetekkel, képző-, szociális és egészségügyi intézményekkel. A Veszprém megyei RIC a kapott tájékoztatás szerint minimális kihasználtsággal működik, a fővárosban pedig mindössze egy Rehabilitációs Információs Centrum működik. Somogy megyében a központban található centrumon kívül, a kirendeltségeken RIC irodák működnek. Hasonlóan Tolna megyében a központban található információs centrum, amely mellett minden megyei kirendeltségen egy-egy mini RIC található. konstrukció: Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet 10 A Salva Vita Alapítvány 1993-ban jött létre azzal a küldetéssel, hogy hozzájáruljon az értelmi sérült emberek társadalmi esélyegyenlőségének megvalósulásához és egy sokszínű, befogadó társadalom felépítéséhez. Céljuk, hogy segítsék az értelmi sérült emberek önálló életvitelét, társadalmi beilleszkedését. 14
A Bács-Kiskun megyei munkaügyi központ igazgatója levelében megírta, hogy a központban kialakították a RIC-et, azonban a rendelkezésükre álló humán erőforrás szűkössége miatt rendszeresen nem tudják működtetni. Az akkreditált munkáltatók A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés b) pontja értelmében akkreditált munkáltató a rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató. Az akkreditáció célja, annak tanúsítása, hogy - az akkreditációs tanúsítványban meghatározott székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen - a munkáltató rendelkezik azokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatást, és tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását. 11 A munkaügyi központok válaszai alapján megállapítható, hogy valamennyi központ illetékességi területén számos akkreditált munkáltató foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyeket. Kiemelendő Baranya megye 298 telephellyel, Borsod megye 95, Békés megye 85, Jász-Nagykun-Szolnok megye 159, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 74, Tolna megye 88 akkreditált munkáltatóval. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal igazgatójának tájékoztatása szerint, 2011. január 1-től a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) felügyelete alá került az akkreditáció, így a munkaügyi központok kirendeltségei közvetlen kapcsolatban nem állnak a munkaadókkal. Az AOSZ elnökének álláspontja szerint a munkáltatók általában nem nyitottak az autizmussal élők foglalkoztatására, amelynek oka az autizmussal kapcsolatos információk hiánya, és az ebből fakadó előítéletek és félelmek. További problémát jelent, hogy a bértámogatás feltételeként megszabott akkreditációs tanúsítvány megszerzése bonyolult adminisztrációval jár. Fogyatékossággal élő álláskereső a munkaügyi központban a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlata A fogyatékossággal élő munkakereső jelentkezését követően a munkaügyi központ elsődleges feladata az ügyfél adatainak, életútjának megismerése. Fontos, hogy az ügyintéző pontos ismeretekkel rendelkezzen az ügyfél egészségügyi problémáinak munkavállalásra gyakorolt hatásáról, valamint azokról a kizáró és korlátozó tényezőkről, amelyek az elhelyezkedését befolyásolhatják. 12 Ezenkívül lényeges felmérni, hogy az ügyfelet a környezete milyen mértékben támogatja a munkakeresésben, továbbá a munkaügyi központ munkatársai igyekeznek minél teljesebb képet kapni az ügyfél szociális helyzetéről és mobilitásáról. 11 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 3. 12 A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásai alapján 15
A fogyatékossággal élő személyek esetében a betölthető munkakörök meghatározásánál az egészségügyi szakvélemények figyelembevételén kívül fontos felmérni az ügyfél iskolai végzettségét, munkatapasztalatát, inaktivitásban eltöltött időtartamot, korábbi álláskeresési próbálkozásait és azok sikerességét. Fontos elem lehet a megfelelő munkakör meghatározásában a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy az ügyfél alkalmas-e az adott szakma gyakorlására. 13 A rendszeres találkozások során kialakult összkép alapján személyre szabott munkaerőpiaci információkat bocsátanak az álláskereső rendelkezésére pl. megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató cégekről, civil szervezetekről, védett szervezetekről. Mindemellett tájékoztatják őket az egészségkárosodáson alapuló ellátások mellett végezhető kereső tevékenység szabályairól. A munkáltatók figyelmét felhívják a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásának előnyeire, az igénybe vehető támogatási formákra és a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségéről. Szükség szerint lehetőséget biztosítanak a munkáltatóknak, hogy személyesen konzultáljanak rehabilitációs szakemberekkel, illetve, hogy igénybe vegyék a központ munkatársainak a segítségét a kiválasztási folyamat során. Amennyiben az ügyfél számára megfelelő állásajánlat érkezik, arról a központ munkatársai értesítik őt. 2. Egyenlő esélyű hozzáférés akadálymentesítés A fogyatékos személy számára a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban Fot.) 7/A. (1) bekezdése értelmében - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Az egyenlő esélyű hozzáférésnek az élet valamennyi területérén érvényesülnie kell, így a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók, az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes. 14 A 2004. évi adatszolgáltatások alapján az önkormányzatok fenntartásában lévő középületek mintegy 13,3%-a volt akadálymentes. A minisztériumok fenntartásában lévő középületek tekintetében ez az arány igen eltérő annak függvényében, hogy az adott tárca fenntartásában hány középület van, átlagosan ez az arány 60-70%-os. 15 13 A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 15. (5) bekezdés 14 Fot. 4. h) pont 15 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról II. fejezet 6. pont 16
Valamennyi munkaügyi központ válaszlevele szerint a megyei központok és kirendeltségeik a mozgáskorlátozottak részére akadálymentesített. A más fogyatékossági csoporthoz tartozóknak mint látás- illetve hallássérültek, értelmi fogyatékosok a központok és azok szolgáltatásaikhoz való egyenlő esélyű hozzáférése eltérő mértékben biztosított. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgatójának válaszlevele szerint annak ellenére, hogy a központban és kirendeltségein látássérült és gyengénlátó ügyfeleik számára több számítógéphez érintően beszélő és képernyő nagyító szoftvert vásároltak, az eszközök használatára nem mutatkozik igény. Fontos kiemelni, hogy hallássérült és nagyothalló ügyfelek számára a tájékozódásukat segítő eszközök (indukciós hurok és párna) használatára kirendeltségi tanácsadókat képeztek ki, és tíz munkatársuk alapés középfokú jelnyelvi tolmácsképzésben is részt vett. Az igazgató válaszlevelében arra is kitért, hogy a központ szinte teljes mértékű akadálymentesítettsége ellenére a megváltozott munkaképességűek 99%-a nem igényli az említett eszközök használatát, és évente csupán egy-két fogyatékossággal élő keresi fel az ügyfélszolgálatokat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja több, a megyei központ és kirendeltségeinek akadálymentesítését célzó programban, illetve pályázatban vett részt (pl. HEFOP 1.2 modernizációs program, Phare projekt, TIOP 3.3.1 program). Ezen fejlesztések ellenére a kirendeltségek komplex akadálymentesítése csak részben megoldott. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója a fentiekhez hasonló tapasztalatokról számolt be, és hozzátette, hogy meglátása szerint a hallássérültek közül sokan nem ismerik a jelnyelvet, és inkább a szájról olvasás technikáját alkalmazzák, valamint, hogy a fogyatékossággal élők esetében nem jellemző az önálló ügyintézés, a legtöbben kísérővel érkeznek az ügyfélszolgálatra. Az igazgató válaszában kiemelte, hogy a 2011. december 31-ig pályázhattak a munkáltatók TÁMOP programon kívüli, de ahhoz szorosan kapcsolódó adaptációs pályázat keretében a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához szükséges infokommunikációs akadálymentesítéshez szükséges támogatásra. Budapest Főváros Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója arról számolt be, hogy a központ és kilenc kirendeltsége fizikailag teljesen akadálymentesített, látás- és hallássérültek számára azonban csupán két-két kirendeltség rendelkezik az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító eszközökkel. A Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója arról tájékoztatott, hogy a központi épület valamint négy kirendeltség teljesen, további öt kirendeltség csak részben akadálymentesített, kettő kirendeltség esetében az egyenlő esélyű hozzáférés nem megoldott. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója válaszlevelében megírta, hogy a megyeközpont és két kirendeltsége esetében a fizikai akadálymentesítés csak költözéssel megoldható. A megyeközpont várhatóan a nyár folyamán költözik, a kormányhivatal új épületébe, amely azonban nem akadálymentesített. A Kék Madár Alapítvány ügyvezetője az egyenlő esélyű hozzáférés kapcsán válaszában kitért arra, hogy nagy gondot jelent az, hogy a munkahelyek akadálymentesítésére alig-alig, és csak ad hoc jelleggel lehet pályázni. Véleménye szerint a jelenlegi támogatási rendszer nem hatékony és nem szolgálja a foglalkoztatás ösztönzését. Adott esetben ugyanis a munkahely akadálymentesítését a foglalkoztatás kezdetekor kellene elvégezni, amelynek költsége ugyan több tíz-, vagy százezer forint, támogatásra pályázni azonban csak évente egykét alkalommal és nagyságrendileg nagyobb összegekre lehet. A nemzeti erőforrás miniszter tájékoztatása szerint az Országos Fogyatékosügyi program végrehajtásának 2012-2013-as évekre vonatkozó intézkedési tervéről szóló 17
1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat egy országos felmérés elkészítéséről rendelkezik, amelynek célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulásának feltérképezése. A felmérés alapján feltárt hiány területek részére a minisztérium pályázati programot indít annak érdekében, hogy a törvényben rögzített kötelezettségek teljesítése teljes körűen megvalósulhasson. 3. A támogatások rendszere 16 3.1. Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtható támogatások Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok leküzdésére foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás nyújtható a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet alapján. A munkaadó részére megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka, 2012. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 17 legfeljebb 60%-ának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra, ha a munkaadó köztartozás mentes, megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, az Flt 8. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan, annak benyújtását megelőző 6 hónapban eleget tett, valamint a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását vállalja továbbá a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt az előző pontban meghatározott okból nem szünteti meg, a foglalkoztatást legalább 12 hónapig vállalja, vagy ennél rövidebb idejű foglalkoztatás esetén azt arányosan kevesebb támogatással vállalja. 18 3.2. Költségvetési előirányzatból nyújtható támogatás 16 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ügyféltájékoztatója alapján http://nrszh.hu/index43f9.html?id=380 (2012. április 19.) 17 A társadalombiztosítási járulékot 2012. január elsejétől felváltotta a szociális hozzájárulási adó. Ez nem egyszerű elnevezésbeli különbséget jelent. A társadalombiztosítási járulék a jogszabályi definíció szerint: a foglalkoztatót az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fennálló fizetési kötelezettség volt. Ezzel szemben a szociális hozzájárulási adó a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. 18 Flt. 16. 18
A támogatások jogszabályi hátterét az 177/2005. (IX. 2.) kormányrendelet, illetve a 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet alkotja. A központi költségvetésből nyújtott támogatások közül a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás, valamint a költségkompenzációs támogatás 2007. július elsejétől kizárólag akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató részére nyújthatók. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációs rendszere 2005 novemberétől új eleme a rehabilitációs foglalkoztatásnak. 19 Az akkreditációs eljárás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók foglalkoztatási szempontú értékelésére, a megváltozott munkaképességű munkavállaló megfelelő alkalmazási feltételeinek minősítésére kerül sor, az akkreditáció alapja a kérelemben megjelölt telephelyek, fióktelepek minősítése. A jogszabályok hatálya nem terjed ki a közigazgatási szervek, illetve az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, valamint a szociális intézményen belüli foglalkoztatásra. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának célja, annak tanúsítása, hogy az akkreditációs tanúsítványban meghatározott székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen a munkáltató rendelkezik azokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatását, és tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását. 20 A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet szabályai szerint a következő vissza nem térítendő támogatások nyújthatók: - rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás (a továbbiakban: bértámogatás), - költségkompenzációs támogatások, illetőleg - rehabilitációs költségtámogatás. Költségkompenzációs támogatások a védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás. Nem folyósítható a támogatás, ha a védett foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható, egyéb támogatásban 21 részesül. 19 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, illetve a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet 20 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 3. 21 A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés f) pontja értelmében megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel nyújtott támogatás: fa) az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozót, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel megillető, adóalapot csökkentő kedvezmények, fb) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján járó kedvezmények, fc) az Flt. 16. -a alapján nyújtható foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, fd) az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásához nyújtható szociálisfoglalkoztatási támogatás; 19
Bértámogatás az akkreditált munkáltató részére, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végző megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg. A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának elősegítése érdekében - kérelemre - bértámogatás nyújtható, ha a munkáltató - a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségkárosodásának, illetőleg fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, munkaviszonyban saját maga foglalkoztatja, vagy foglalkoztatni kívánja, és - a foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, olyan - külön jogszabályban meghatározott - rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg az egyéni vállalkozók nyilvántartásában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik, továbbá - az Flt. 41/A. (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti. 22 A megváltozott munkaképességű új munkavállaló alkalmazása esetén foglalkoztatásához akkor állapítható meg támogatás, ha a munkáltató a foglalkoztatást legalább 12 hónapi időtartamban, olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az NRSZH, az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerinti egészségi állapota, továbbá gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas, és kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkáltató működésével összefüggő okból nem szünteti meg, és a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazásával a munkavállalók létszámát a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 havi átlagos (statisztikai állományi) létszámhoz képest emeli, vagy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 hónapban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg. 23 A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás nyújtható a munkáltató részére, amennyiben a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt, a munkavégzésükhöz segítő személy közreműködése szükséges, a vele munkaviszonyban álló munkavállaló vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben felmerülő költségekhez, akinek tevékenysége legalább 67 százalékban megváltozott munkaképességű, vagy legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához, az egyes munkafázisokhoz, munkafolyamatokhoz közvetlenül kapcsolódik. Megtéríthető a segítő tevékenység időtartamára járó munkabér és járulékainak együttes összege. A támogatás havi összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresének és az ahhoz kapcsolódó járulékok együttes összegét. Ha a segítésre fordított idő nem éri el a teljes munkaidőt, a támogatás összegének felső határaként meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. A rehabilitációs költségtámogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak, ha pályázati eljárás alapján kötött hatósági szerződésben (védett szervezeti szerződés) olyan személyek foglalkoztatását vállalja, akiknek egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatására nincs lehetőség. A védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, illetve a rehabilitációs költségtámogatás pályázati eljárás útján nyerhető el. A pályázatot a 22 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 4. 23 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 6. 20