2013 Pedagógiai program Rátkai Német Nemzetiségi, Kéttannyelvű Általános Iskola 3908 Rátka, Iskola tér 2. 1
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1. A nevelő-oktató alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 6 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 14 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 16 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 21 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 22 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 24 1.10. Beiratkozás, tanuló átvétele... 27 2. Az intézmény helyi tanterve... 28 2.1. A választott kerettanterv megnevezése... 28 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám... 29 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 29 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.. 30 2.5. Mindennapos testnevelés... 34 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 34 2.7. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése... 35 2.8. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei... 41 2.9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag... 41 2.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 41 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 42 2.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 49 2.13.A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelési elvei, jutalmazás... 50 2.14.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 54 2
Programunk céljai, feladatai - A köznevelés részeként biztosítjuk a német kisebbség nyelvének, irodalmának tanulását. - Lehetőséget teremtünk a magyarországi és helyi németség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerésére. - Feladatunk, hogy a tanulókkal megismertessük a németség helyi hagyományait, azokat megőrizzük és ápoljuk. E cél elérése érdekében szorosan együttműködünk a helyi német nemzetiségi kulturális csoportokkal és a Német Nemzetiségi Önkormányzattal. - Segítünk az önismeret kialakításában, a nemzetiségek jogainak megismerésében és gyakorlásában. - Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon a nemzetiségi hovatartozás érzése, és nyilvánvalóvá váljanak számukra a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei. - Megcélozzuk a reális nemzetkép és nemzetiségi kép kialakulását a tanulókban. - A tolerancia érzését fejlesztjük ki a Magyarországon élő többi nemzetiség elemi szintű megismertetésével. - Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók felismerjék az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. - Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a tanulókban tudatosuljon az az érzés, mely szerint a nemzetiség nyelvének és kultúrájának birtokában a pályaválasztás során is előnyös helyzetbe kerülnek, és az Európai Unióban, de tágabban értelmezve a világban való érvényesülés egyszerűsödik, ha a kommunikáció több nyelven zajlik. 1. Az iskola nevelési programja 1. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: - A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a gyermek személyes szabadságát kell szolgálni. - Segítjük a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. - Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, figyelembe vesszük egyéni képességeiket. Törekszünk arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. - A diákokkal előre megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket, így pontosan tudják a velük szembeni elvárásokat. - Tanítványainkat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre neveljük. 3
- Az értelem fejlesztésével együtt fontosnak tartjuk az érzelmi és akarati élet formálását. - Meg kívánjuk tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. - Tudatosítjuk a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülését, az élet és a természet szeretetére, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülésére neveljük tanítványainkat. - Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejlesztjük a tanulók alapkészségeit. - Erősítjük a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört szeretnénk megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat tanítványaink. - Iskolánkban olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó ismereteket közlünk, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. - Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni. - Fontosnak tartjuk a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlását. - A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, ezért tudatosítani akarjuk bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. - Törekszünk a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. - Fontos számunkra a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Célok, feladatok: - Iskolánkban tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. - Gondoskodunk: az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megelőzéséről, a sikeres beilleszkedés elősegítéséről, a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról, az önismeret fejlesztéséről, az önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg, a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről, arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. - Fontosnak tartjuk: a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelést az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatását, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítását. Magyarország megismerését, szeretetét és megóvását, 4
a nemzeti kultúra ápolását, a hazaszeretetre nevelést, hagyományaink, ünnepeink megismertetését, átörökítését. a német nemzetiségi hagyományok megismerését és ápolását, az identitástudat erősítését, a jeles napok megismertetését és átörökítését - A tanulók legyenek képesek: az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani, saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Feladatok: A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe - idegen nyelvi kompetenciafejlesztés, nyelvvizsga előkészítő - digitális kompetenciafejlesztés, ECDL szakkör - kulcskompetenciák bővítése minden tanórai és tanórán kívüli tevékenységbe ágyazva - kiemelt feladat a matematikai, logikai kompetenciafejlesztés - szociális, életviteli kompetenciafejlesztés tanórán és tanórán kívüli tevékenységek során is - környezeti kompetenciafejlesztés - sikeres tanulási stratégiák kialakításával megalapozni az élethosszig tartó tanulás feltételeit - az IKT-val támogatott órák arányát folyamatosan emeljük - emelt szintű, heti 5 órás nyelvoktatás (nemzetiségi oktatás) - személyiségfejlesztés énkép, önismeret segítése - pályaorientáció osztályfőnöki óra keretében, életpálya építési kompetenciafejlesztés - a képességek alapján felzárkóztató foglalkozás indítása - tehetséggondozás, iskolai tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése - iskolai sportkör működtetése a délutáni időszakban - tanulószobai vagy napközis foglalkozás biztosítása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Törekszünk arra, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük. Ennek fontos eszközei intézményünkben: - Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. - Az eljárások, eszközök igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. - Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzásegítjük tanulóinkat az egyéni tanulási stratégia kialakításához. - Az értékelés a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint történik. - A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése, a 5
kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása. - Fontos: a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. - Módszereink: a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), a magatartásra ható, ösztönző módszerek ( biztatás, elismerés, dicséret, stb.). 1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók erkölcsi, állampolgári, életpályaépítési, szociális és életviteli kompetenciáit. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Feladataink: - Intézményünkben az iskolai életet színesen, sokoldalúan szervezzük, ahol a játéknak és a munkának is megvan a helye. változatos pedagógiai módszereket alkalmazunk, széles tevékenységkínálatot biztosítunk, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. - Fejlesztjük a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét, eddzük az akaratukat. - Figyelmet fordítunk: a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában), az egészséges, edzett személyiség kialakítására, (a tanórákon, tömegsport foglalkozásokon, a település lehetőségeinek kihasználásával programok szervezésével, úszásoktatás megszervezésével) az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. - Hozzájárulunk az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a környezettudatosságra a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, a nemzeti, nemzetiségi hagyományok, a nemzeti, nemzetiségi kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvető állampolgári, nemzetiségi jogok megismertetésére. 6
a szociális kompetencia fejlesztése: a szociális viselkedés szabályainak megismertetése, elsajátítása, a szabálytudat megértése, döntési szabadság, felelősség szerepe, együttérzés segítőkészség előnyei. - A pedagógus, mint modellközvetítő, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszköze. - Pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, az egész személyiség fejlődése és fejlesztése áll. - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladatnak tartjuk a differenciálást, vagyis, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. - Tehetséggondozás: a tehetség felismerése, fejlesztése, kibontakoztatása. - Versenyeken, pályázatokon való részvétel a résztvevők felkészítése. - A nyilvánosság előtti szereplés gyakorlása: minden tanuló szereplési lehetőséget kap többször évente ( önbizalom építés, közösségépítés): társadalmi ünnepek, karácsony, Mikulás, Martin nap, farsang, anyák napja, ballagás az esztétikus mozgás és a művészetek komplex személyiségfejlesztő hatása érvényesüljön, táborozás. - Alakuljon ki reális pályaelképzelésük, mely figyelembe veszi adottságaikat, érdeklődési körüket. Személyiségfejlesztés színterei, tevékenységformák Színterei: tanórai nevelés tanórán kívüli nevelés Tanítási óra: - A korszerű oktatási módszerek alkalmazásával, a tanulók sokirányú tevékenykedtetésével, munkáltatással, problémáik megbeszélésével fejleszti képességeik kibontakoztatását, önállóságukat, felelősségérzetüket, egyéni vonásaik alakulását. - Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják: a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. - A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk. - A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeikhez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Osztályfőnöki óra: - a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés fontos színtere, - helyet ad a tapasztalásnak, a tudatosításnak, a helyes magatartás kialakításának, - segíti az önismeret, önértékelés kialakítását, 7
- arra törekszik: - hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek; - akik számára fontosak az erkölcsi értékek, - életigenlők és a konfliktusok feloldására is képesek; - akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; - akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, s a másik ember személyiségét elfogadni képesek; - akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, - szeretik családjukat és hazájukat. Tanórán kívüli tevékenységek: - alkalmat adnak az egyéni értékek, sajátos képességek fejlesztésére, tehetségük kipróbálására és fejlesztésére, érdeklődésük kielégítésére és kiterjesztésére. Itt kapnak helyet a felüdülést, kikapcsolódást eredményező programok. Napközi, tanulószobai tevékenység: - lehetőséget ad a játékra és céltudatos nevelési eszköz is, - a kötetlen foglalkozások segítik a személyiség fejlődését, - a délutáni tanulás során a tanulók képességeikhez mérten önállóan tudják alkalmazni a tanórán elsajátított tanulási technikákat, - a tanulószoba és a napközi otthon az iskola pedagógiai programjával összhangban biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását, - a család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját. 1. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A testi és lelki egészségre neveléssel ösztönözzük a tanulókat: 1. az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez, 2. hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, 3. a stressz kezelés módszereinek alkalmazására, 4. lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozásához, a konfliktusok kezeléséhez, 5. a családdal együttműködve az önállóságra, 6. a betegségmegelőzésre, 7. a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. 8. a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségnevelés fő területei: 1. A helyes szokások, napirend kialakítása. 8
2. Korszerű, egészséges táplálkozás. 3. Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes tartás kialakítása. 4. Mentálhigiéné. Stressz-kezelés. 5. Kapcsolódó egészségügyi szervek. Helyes szokások, napirend kialakítása Személyi higiéné, tisztaság Az egészség fő feltétele a test és a környezet tisztasága: tisztálkodás, haj, bőr, körömápolás, fülápolás, fogápolás, vécéhasználat, zsebkendőhasználat, napjában többszöri kézmosás. Az említett tevékenységeken kívül fontos az erre a célra szolgáló helyiségek (vécé, mosdó) tisztántartása, rendeltetésszerű használata. Tanulás - pihenés helyes aránya A gyerekek fő tevékenységformája a tanulás, ezért az órarend összeállításnál és a tanórák felépítésénél figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait és terhelhetőségüket. Az alvásigényük nagy ebben a korban, 8-10 óra, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre van szükségük. Az aktív pihenés legfontosabb feladata a szabadidő helyes eltöltésének megszervezése. A tanulásnál, ill. a napi tevékenységeknél figyelni kell arra, hogy a használati tárgyak (székek, asztalok, vécécsészék,) az életkornak és magasságnak megfelelőek legyenek. Egészséges öltözködés: Ismertetjük velük, hogy öltözetük: 1. az időjáráshoz alkalmazkodjon 2. a gyermek komfort érzetének megfeleljen, 3. biztosítsa a bőr szellőzését, 4. mozgásban ne akadályozza, 5. réteges, ízléses, 6. a tevékenységnek megfelelő és az alkalomhoz illő legyen. Korszerű, egészséges táplálkozás A tanórákon nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókra: Napi ötszöri étkezés. Változatos, az évszaknak és napszaknak megfelelő táplálkozás. Megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagbevitel. Az életkornak megfelelő ételek (mennyiség, elkészítési mód, fűszerezés). A helyes és helytelen táplálkozási szokások ismérvei, összehasonlítása, következményei.. Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása A helyes testtartás kialakítása érdekében a mozgás mellett figyelnünk kell az ülésrendre, annak változtatására, a gerinc és a szem terhelése miatt, továbbá a testmagassághoz igazodó székek, asztalok meglétére. 9
A szabadban, jó levegőn való tartózkodás és az ott végzett mozgás még jobban elősegíti a fent említett alkalmazkodási tényezők megvalósítását, a szervezet ellenálló képességének növelését. Cél: a mozgás, sportolás öntevékenységi igényének kialakítása, mely önmagunk iránti felelősségünk egyik ismérve. Mentálhigiéné - lelki egészségtan A lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzésére szolgál. Helyes minták, példaképek mutatása. Élvezeti cikkek használata, káros szenvedélyek kialakulásának folyamata. Függőségek: cigaretta, alkohol, drog, kábítószerek, gyógyszerek, dopping. Életvezetési problémák o A családmodell szerkezete. o Helyes életvezetési stratégiák (tanulás -munka -teljes élet). o Erkölcsi normák megállapítása. Kapcsolódó egészségügyi szervek Fontos a gyermekek egészségi állapotának rendszeres nyomon követése, melyhez elengedhetetlen iskolánk jó kapcsolata a következő szervekkel: Iskolaorvos Védőnői szolgálat Iskolafogászat Ajánlások, módszerek: Az egészségnevelés az iskolában dolgozók együttes feladata, amelyet összhangban és egyetértésben végzünk. Az egészségfejlesztési program megvalósításának szinterei intézményünkben: tanórai foglalkozásokon tanórán kívüli foglalkozások sportprogramok, kirándulások szülői értekezlet egészséghónap ( november) környezetünk tisztaságáért: meghatározott időközönkénti szemétszedés sportnap prevenciós egészségvédelmi előadások az egészségvédelmi szervek bevonásával 1. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök ) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. 10
A társadalom által elvárt norma- és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladatunk. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak elfogadása, alkalmazása, az egyéni és a közösségi érdekérvényesítés, az én és mások elfogadása. Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakorlásának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk a túráknak, kirándulásoknak, a közös sport- és kulturális rendezvényeknek. - Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. - A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása. - A diákönkormányzat érdemi működtetése. - Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. - A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítjuk ki a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét! - Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. - Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását. - Folyamatos, ismeretekbe ágyazott kompetenciafejlesztést kell megvalósítani! - Életpálya építési kompetencia-fejlesztés beépítése a tananyagba. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. - Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. - Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is. - Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv. A közösségfejlesztés területei: Tanórák szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák 11
Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: a) Tanórán kívüli foglalkozások: a) Napközi otthon, tanulószoba A köznevelési törvény előírásainak megfelelően - amennyiben a szülők igénylik -,az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. b) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. c) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. d) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. b) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes. c) Iskolai hagyományok Nevelő-oktató munkánk eredményessége szempontjából nem közömbös számunkra, hogy tanulóink kötődnek-e az iskolához, vonzó-e számukra az iskolai élet, vagy nem. A pozitív viszonyulás közvetve, vagy közvetlenül hat a tanulói teljesítményre, kedvezően befolyásolja a személyiség fejlődését. Az iskola felelősen alakítja sajátos, a helyi körülményeket figyelembevevő programját, amelyben fontos szerepet kap a hagyomány. Ennek segítségével értelmileg és érzelmileg is közelebb kerülnek tanulóink múltunk és jelenünk megismeréséhez. Olyanná tesszük rendezvényeinket, akcióinkat, hogy felkeltsék gyermekeink érdeklődését, és lehetőséget kínáljanak feladatok vállalásához. Ragaszkodunk azokhoz a hagyományokhoz is, melyek által megszépül a diákélet. Az osztály illetve iskolaközösség teremtő erejével hatékonyan szolgálja a nevelés-oktatás célkitűzéseit. Célunk: eddigi hagyományok rendszerének működtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely jól megkülönbözteti intézményünket más iskoláktól. A hagyományok ápolásával az iskolához való kötődést kívánjuk erősíteni, s arra törekszünk, hogy az évenként rendszeresen ismétlődő ünnepségek, rendezvények vonzóvá tegyék az iskolai életet. A tanulók átélhetik a készülődés izgalmait, a várakozás örömét is. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy színvonalas szervezéssel, rendezéssel tegyük emlékezetessé számukra ezeket az eseményeket. A rendezvények alkalmat adnak az iskolai közösség előtti bemutatkozásra, szereplésre, sikerélmény szerzésére, a tanórán szerzett ismeretek bemutatására. 12
Lehetővé teszik a tanulók számára is a szervezésben, a lebonyolításban való aktív közreműködést. Az ünnepségek külsőségei hatnak a tanulók ízlésvilágára, tartalmuk az érzelmi, esztétikai nevelést szolgálja. Hagyományos rendezvényeink 1.) A tanév rendjéhez kötődő ünnepélyek: - tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek, - ballagás, 2.) Nemzeti ünnepek, megemlékezések: - október 6. - október 23. - március 15. - az összetartozás napja 3.) Német nemzetiségi létünkkel kapcsolatos rendezvények, megemlékezések - Az elhurcoltak hazatérésének a napja október 29. - Az elhurcolás napja január 23. - Martin nap - Nemzetiségi nap nemzetiségi hét 4.) Hagyományos iskolai rendezvények: - aktív tanulást, művelődést segítik: német-nap, német-hét egészséges életmód hete háziversenyek /tantárgyi/ természettudományos hét - aktív művelődést, művészeti nevelést elősegítő programok: Martin nap adventi kreatív klub művészeti foglalkozások /tánc, színjáték, zene, képzőművészet/ - művészeti versenyek: vers, mese, prózamondó, szépkiejtési, népdaléneklési, rajz, színjátszó - családi, vallási ünnepekhez kapcsolódó rendezvények: Mikulás karácsonyi ünnepség Mindenki karácsonya Családi nap - kulturális programok: színház, bábszínház, mozi látogatás, múzeumlátogatás, hangverseny látogatás - kirándulás, sportolás: sportnap (24 órás), kirándulások úszásoktatás erdei iskola, táborozás - szórakoztató iskolai rendezvények: farsangi mulatság, osztályszintű rendezvények DÖK-nap gyermeknap - környezetvédelmi programok: 13
őszi, tavaszi hulladékgyűjtés, vetélkedők, Föld napja Madarak és fák napja Ünnepségek, elismerések hagyományai - Iskolai ünnepségeken a tanulók és tanárok ünnepi viselete a sötét alj, fehér felső - Kulturális, tanulmányi és sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók könyvjutalomban, oklevélben részesülnek Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások a céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi hozzájárul: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, - véleménynyilvánító képességéhez, - a közösségi normák, szokások elfogadásához, - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakításához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat (mely az 1-8. évfolyamok küldötteiből áll) munkáját a megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. - aktívan részt vesz a közösségi programok szervezésében, lebonyolításában - az osztályban a képviselők feladata az osztályközösség irányítása, működtetése - a vitakultúra fejlesztése A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulók ezen alkalmakon való részvételükkel erősíthetik a közösséghez, az osztályukhoz tartozás érzését. 1. 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 14
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felzárkóztatás, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek, szaktantermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása táboroztatás részvétel a testvériskolai kapcsolatok ápolásában Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik a diákönkormányzattal, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 15
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, - csoportbontás, - a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, - személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, - a viselkedéskultúra fejlesztése. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: - A tehetséges tanulók érdeklődésének megfelelő szakkörök, kiscsoportos foglalkozások biztosítása, - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), - a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, - tehetséggondozó szakkörök: ECDL szakkör, német nyelvvizsga előkészítő szakkör, dráma szakkör, néptánc, kézműves foglalkozások, furulya szakkör, angol szakkör, - iskolai tömegsport foglalkozásokon: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok, - szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), 16
- az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programnak tartalmaznia kell: - a diagnosztizálásra, - az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendjére, - a tanórai differenciálásra és - a program eredményességének értékelési módszereire vonatkozó előírásokat. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történik. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: - hiperaktivitás, - szorongásos magatartás, - térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), - mozgáskoordináció zavarai, - a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), - antiszociális cselekedetek, - alacsony önértékelés, - emlékezés zavarok, - a logikus gondolkodás problémái, - a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: - a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás kérése - az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - az egyéni foglalkozások, - a felzárkóztató foglalkozások, - továbbtanulás irányítása, segítése, - a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő, melyre iskolánkban külön fejlesztőpedagógusok állnak rendelkezésre mind a délelőtti órákon, mind pedig délutáni foglalkozások keretében. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Feladataink: 17
- Egyéni segítségnyújtást biztosítunk a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - Iskola- és osztályváltás miatt jelentkező beilleszkedési zavarok okainak felderítése elfogadó, befogadó légkör kialakítása - Az iskolai követelmények tudatosítása a tanulókkal. - A gyermek fokozott megfigyelése, problémáinak korai felfedésére szakemberhez irányítása. - Prevenció megelőzés. - Már kialakult probléma esetén: Szülő, pedagógus és egyéb szakemberek közötti őszinte kommunikáció. Környezettanulmány, családlátogatás. Egyéni bánásmód. Fejlesztő szakemberek fejlesztő órái: a részképesség zavarok és a tanulási zavarok fejlesztésén keresztül a magatartászavar pozitív fejlesztése. Mindannyian mások vagyunk elfogadtatása. - Fejlesztő foglalkozást biztosítunk az integráltan nevelt tanulók számára. - Nevelőink az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: - szűrés, diagnosztizálás, - együttműködés a segítő szakemberekkel, - együttműködés a kortárs csoportokkal, - speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, - nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, - testi és pszichés tünetei vannak, - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos feladatot lát el - Az iskolavezetés - A tantestület - Az osztályfőnöki munkaközösség - Az osztályban tanítók - Az osztályfőnökök - A fejlesztő pedagógus, a gyógypedagógus 18
- szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, - fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás, - együtt kell működni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, - törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, törekedni kell a pozitív tulajdonságok felkutatására, továbbfejlesztésére, elismerésére, fontos a közös, kedvelt tevékenységek szervezése, törekedni kell az öröm, a játék fontosságának kiemelésére, olyan speciális osztályfőnöki órákat tartunk, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, (amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak a megvalósításhoz) felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: - prevenció, - együttműködés külső szervezetekkel, Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: - a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, - tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, - együttműködés: 19
a szabadidőt szervező kollégákkal, az osztályfőnökkel és a munkaközösségek vezetőivel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral, A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: - a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, - a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, - a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), - segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, - a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - az okok feltárására, - az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai étkezés lehetősége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás, - az egészségügyi szűrővizsgálat, - az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés, - a személyes és egyéni tanácsadás, - a szülőkkel való együttműködés, - a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a szenvedélybetegségek megelőzése. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők: helyzetfeltárás, 20
a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, napközi, felzárkóztató foglalkozások) megszervezése, a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok), az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése), A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - étkeztetési támogatás, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - a községi könyvtár, az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), - továbbtanulás irányítása, segítése, - rendezetlen családi helyzet esetén családlátogatás - szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, - ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak, amennyiben az anyagi lehetőségeket sikerül megteremteni. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, - a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító programok szervezése, - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, - tankönyvtámogatás, - kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, - pályázatok figyelése, 21
- a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), - az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése. 1. 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját éves munkaterve szabályozza. A diákönkormányzat munkatervét a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van a következő kérdésekben: - az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása - a házirend kialakításakor - a minden tanulót érintő kérdésekben Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. 1. 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés - tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. (A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a szülői értekezlet.) Az SNI, BTMN tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák B) Gyermek Pedagógus - Tanítási órák Normál 22