SH/8/1 regisztrációs számú Svájci Hozzájárulás keretében támogatott Az egészségügy forrásainak felhasználásával népegészségügyi fókuszú alapellátás-szervezési modellprogram Virtuális Ellátó Központ támogatásával I. Bevezetés című program Félidei értékelésének kivonata Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram a magyar egészségügy alapellátási rendszerének átalakítását célzó projekt, mely a Svájci-Magyar Együttműködési Program finanszírozásával valósul meg 2012-2016. között. Célja, hogy hozzájáruljon a lakosság egészségi állapotának javításához azáltal, hogy az ellátottak számára nemcsak alap betegellátást biztosít, hanem a betegségmegelőzési programok, szűrések, tanácsadási és egészségfejlesztési szolgáltatások szervezése segítségével nagy hangsúlyt fektet a prevencióra is. Kiemelt célként kezeli az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolását, a hátrányos helyzetű lakosság bevonását, különös tekintettel a roma lakosságra. A félidejéhez érkezett Modellprogram jelenleg Magyarország 16 északi és keleti hátrányos helyzetű településén működik, ahol összesen 24 háziorvosi praxis állt össze négy praxisközösséggé (továbbiakban: PK). A praxisközösség szót maga a Modellprogram alkotta azon háziorvosok, házi gyermekorvosok és az általuk végzett munkát kiegészítő további egészségügyi szakemberek (dietetikus, gyógytornász, egészségpszichológus, védőnő, népegészségügyi szakember) csoportjának elnevezésére, melyek a modellprogram céljai megvalósulása érdekében működnek együtt. Jelen dokumentum a Modellprogram félidei értékelése alapján készült kivonat, amely az eddig elért eredményeket, valamint a további szakmai feladatokat és ajánlásokat foglalja össze röviden
II. A Modellprogram eddigi eredményei 1. A Modellprogram eredményeként négy új praxisközösség (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Hajdú-Bihar megyei, Heves megyei és Jász-Nagykun-Szolnok megyei Praxisközösség) alakult. 2. A hátrányos helyzetű populáció könnyebb elérése érdekében a helyi közösségekből részmunkaidőben foglalkoztatott, praxisonként 2 fő segéd-egészségőr került alkalmazásra. Ők azok, akik segítik a helyi lakosokat, kiemelten a romákat abban, hogy az egészségügyi ellátást és annak új szolgáltatásait is igénybe tudják venni; közvetítenek az egészségügyi dolgozók és a helyi, főleg hátrányos helyzetű lakosok közt; és jelentős segítséget nyújtanak a közösségi egészségfejlesztési programok szervezésében és kivitelezésében. 3. A PK összes dolgozója képzéseken vett részt és a tervek szerint működnek a többletszolgáltatások (prevenciós rendelés, életmód-tanácsadás, a krónikus gondozás keretében nyújtott többlet-szolgáltatások, egészségfejlesztés közösségi színtereken (dohányzás, alkohol, túlsúly, mozgásszegény életmód, diabetes, szív- és érrendszeri kockázatok, szájhigiénia, stressz menedzsment) 4. Az összehasonlíthatóság alapjául szolgáló, a helyi lakosság igényeinek megfelelő, teljes körű Egészségi Állapot Felmérés (továbbiakban: EÁF) elméleti és gyakorlati rendszere megalapozásra került. Az EÁF egy, a kliens saját egészségére vonatkozó kérdőíves felmérésből és egy rövid vizsgálatból áll, amelyet a praxisközösségi nővér és a népegészségügyi szakember végeznek. Célja, hogy a praxisközösségekhez tartozó felnőtt lakosság egészségi állapotáról átfogó képet adjon. Ennek eredményeképpen a kliensek a számukra megfelelő prevenciós szolgáltatásra, illetve amennyiben szükséges kezelésre kerülnek továbbirányításra. Az eddigi eredmények alapján már tapasztalható a felmérésnek köszönhető egészségnyereség is. 5. Módszertani anyagok kerültek kidolgozásra és bevezetésre, ideértve számos eljárásrendet és indikátort, a Modellprogram értékelésére, felülvizsgálatára és szervezeti felépítésére vonatkozóan.
6. Az alapellátásban korábban ismeretlennek számító infokommunikációs (ICT) fejlesztések valósultak meg a praxisközösségek, mint új működési egységek és innovációs területek működtetése érdekében. A szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel együtt bevezetésre került az informatikai fejlesztés alapját képező Phase-1 szoftverfejlesztés. 7. A praxisközösségi dolgozók részére oktatási programok és képzések kerültek bevezetésre a motiváció erősítése, a kompetenciák bővítése és csapatépítés előmozdítása érdekében. 8. Az új szolgáltatások biztosítása érdekében infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak. 9. Egyre emelkedik a Modellprogram ismeretsége a lakosság körében. Értékrendjükben egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségfejlesztés, az egészségtudatos életmód és magatartás fontossága. A Modellprogram erősítette a helyi lakosság motiváltságát az új szolgáltatások igénybevételére is. A fenti megállapítások ugyan tükrözik a Modellprogram egyértelműen pozitív eredményeit ám azok konkrét számszerűsítésére, illetve alátámasztására a program innovatív természetéből és a praxisközösségek új szerveződési formájából adódóan kvantitatív és kvalitatív értékelési módszerek alkalmazása is szükséges volt. III. Az eredmények értékelésének módszerei Kvantitatív adatokként a projekten belüli adatszolgáltatások, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jelentési rendszeréből gyűjtött adatok szolgáltak. Ezen túl Google kérdőív-szerkesztő alkalmazással készített, önkitöltős, online, a praxisközösségi működés számos aspektusát felölelő kérdőívek kerültek megválaszolásra a praxisközösségi dolgozók által 2014. november 12-20. között. A kvalitatív adatok előállításához 2014. február és április között az értékelést végző munkacsoport öt tagja félig strukturált interjúkat készített a négy praxisközösség összesen 64 dolgozójával. További kvalitatív információforrást a praxisközösség dolgozói által havi rendszerességgel készített jelentések biztosítottak. E jelentésekből az Országos Alapellátási Intézet havi összegző riportokat állított elő, amelyek szintén felhasználásra kerültek a félidei jelentés elkészítése során.
IV. A Modellprogram szolgáltatásainak eddigi eredményei 1. Egészségi Állapot Felmérés (EÁF) A Modellprogram egyik nagyon fontos eleme az EÁF: mivel első többlettevékenységként került bevezetésre és ez a szolgáltatás áll a praxisközösségi dolgozók fókuszpontjában is. Az EÁF az alapellátás korábbi működésében nem volt a napi gyakorlat része; ennek kivitelezése a praxisközösségek többletkapacitása által vált lehetségessé (különös tekintettel a praxisközösségi nővérre és a népegészségügyi szakemberre). A Modellprogram vezetése havi célértékeket határoz meg (a felmérésen résztvevő kliensek számát illetően), ezek elérése a praxisközösségek feladata. Összesítettük a 2014. októberig megvalósult, egészségi állapot felmérésen való részvételi adatokat (1. ábra), így a praxisközösségi havi jelentések alapján ennek a kapacitásnak az EÁFben történő kihasználtságáról is visszajelzést kaphattunk. Mivel az állapotfelméréshez hasonló kapacitások állnak rendelkezésre az egyes praxisközösségekben, az abszolút számok összevetése is értelmezhető. 1. ábra
A praxisközösségek OALI felé küldött havi jelentései alapján készült az alábbi, a 2014. októberre vonatkozó ábra, amely a részvételi arányt és az EÁF eredményességét szemlélteti (az eredményességet a további praxisközösségi szolgáltatásokra való küldés, illetve a háziorvosi beutalási arány méri). Mivel a 2. ábrához használt indikátorok pontos meghatározása még nem általános érvényű a projektben, az összehasonlítás lehetősége is korlátozott. A behívások gyakorlatában tapasztalható különbségek miatt a praxisközösségekben jelentősen eltér a részvételi arány (2. ábra) illetve a háziorvos felé és az életmód-tanácsadásra való továbbküldések gyakorlata is többféle (3. ábra). Amint elkészül a korábbi Egészségi Állapot Felmérésekből származó adatok migrációja a Phase-1 szoftverbe, az eddigi egész programidőszakra vonatkozóan is elkészíthető lesz egy hasonló ábra. 2. ábra
3. ábra 2. Életmód tanácsadás Az életmód-tanácsadás célja az, hogy az egészségiállapot-felmérésen és a prevenciós rendelésen kiszűrt kliensek számára célzott, rizikóállapot-specifikus tanácsadást biztosítson annak érdekében, hogy fejlessze a kliensek egészségtudatos magatartását és elősegítse az életmódváltást, ezáltal csökkentve a detektált rizikóállapotot. Az életmód-tanácsadást a modellprogramban új szakemberként részt vevő dietetikus, gyógytornász és az egészségpszichológus végzi. Az általuk nyújtott szolgáltatásokról csak 2014. augusztus hónaptól kezdődően van központilag elérhető statisztika. A 4. ábra az összes szolgáltatáson való összes részvételt mutatja be 2014. augusztus és október között.
4. ábra 3. Egészségfejlesztési programok közösségi színtereken A közösségi színtereken zajló egészségfejlesztési tevékenységek célja az egészség egyéni és közösségi társadalmi szintű befolyásoló tényezőinek javítása, és az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése. A közösségi programok tervezéséért és megszervezéséért a népegészségügyi koordinátorok a felelősek, de munkájukat a praxisközösség minden dolgozója segíti. A közösségi programok szervezése szempontjából fő szempont volt, hogy a rendszeresen kínált tevékenységek (klubok, eseménysorozatok és programok, stb.) legalább akkora figyelmet kapjanak, mint az alkalmi, ad-hoc rendezvények (pl. általános vagy tematikus egészség-napok), mert a rendszeresen sorra kerülő események inkább alkalmasak a magatartás változtatására, míg az alkalmi rendezvények elsősorban egyes témákra hívják fel a figyelmet, illetve információközvetítésre szolgálnak. A praxisközösségek által szervezett közösségi egészségfejlesztési tevékenységeket a következő táblázat (1. táblázat) foglalja össze:
Praxisközösségek által szervezett egészségfejlesztési tevékenységek Rendszeres időbeosztás szerint (heti vagy havi gyakorisággal) Csoportfoglalkozások hátrányos helyzetű (roma) anyák számára Roma anya-gyermek klub Lelki egészség Pszichofitnessz, készségfejlesztés, stresszkezelési klub Testmozgás gyermekeknek Gyermektorna óvodásoknak és alsó tagozatos iskolásoknak Iskolai gyógytorna Testmozgás felnőtteknek sportos gyaloglás (Nordicwalking), gerinctorna, gyaloglóklub, nyújtótréning, testkontroll tréning Gyógytorna nyugdíjasoknak Tornaklub mozgásszervi betegeknek Zumba klub lányoknak és roma anyáknak Egészség és életmód klubok Diétázók klubja Cukorbetegek klubja Nemdohányzók klubja 1. táblázat Alkalmanként (ad-hoc) Roma egészségnap Települési egészségnap Iskolai egészségnap gyermekeknek Globális egészségnapokhoz kapcsolódó rendezvények Az Egészség Világnapja Az AIDS Világnapja Az idősebbek nemzetközi napja Nemdohányzás Világnapja Előadások az egészséggel kapcsolatos különféle témákban A klubok és kisebb rendezvények során a résztvevők létszáma és listája rögzítésre kerül. A 2. táblázatban feltüntetett adatok azon rendezvényekre vonatkoznak, amelyeket kizárólag a praxisközösségek szerveztek. Praxisközösség Praxisközösségek által szervezett közösségi tevékenységek adatai Tevékenység típusai* Események száma Tevékenységek kezdete Résztvevők létszáma Roma résztvevők becsült aránya Borsodnádasd 29 256 2013. november 4360 40% Heves 26 222 2013. február 2258 61% Berettyóújfalu 15 120 2013. szeptember 4396 41% Jászapáti 23 236 2014. május 1308 7% 2. táblázat * Tevékenység alatt adott témájú esemény, projekt, klub, stb. értendő. Az esemény olyan konkrét tevékenység, amely adott időben és adott helyen kerül megrendezésre. Ennek megfelelően egy bizonyos tevékenység több időpontban vagy eltérő helyszíneken is megrendezésre kerülhet, több eseménynek alapot adva.
4. Más szervezetekkel együttműködésben megrendezett programok és tevékenységek A praxisközösségek kistérségeiben számos civil szervezet és egyéb, az egészség kérdésében érdekelt szervezet működik, amelyek önállóan szerveznek rendezvényeket. A velük való együttműködés azért hasznos, mert amennyiben ezen események a Modellprogramba beilleszthetők, csökkenhetnek a közösségi rendezvények költségei. Az alábbi táblázat (3. táblázat) azon helyi rendezvények adatait összesíti, amelyeket a praxisközösségek más szervezetekkel együttműködésben kínáltak. A praxisközösségek, egyéb szervezetek együttműködésében megvalósult közösségi tevékenységek adatai Praxisközösség Együttműködő civil és egyéb szervezetek Tevékenysé g típusai* Események száma Tevékenységek kezdete Résztvevők létszáma Roma résztvevők becsült aránya Borsodnádasd 11 18 35 2014.március 1417 51% Heves 13 15 36 2013.szeptember 1588 40% Berettyóújfalu 11 13 95 2013.szeptember 2458 50% Jászapáti 8 13 25 2014.március 957 20% 3. táblázat * Tevékenység alatt adott témájú esemény, projekt, klub, stb. értendő. Az esemény olyan konkrét tevékenység, amely adott időben és adott helyen kerül megrendezésre. Ennek megfelelően egy bizonyos tevékenység több időpontban vagy eltérő helyszíneken is megrendezésre kerülhet, több eseménynek alapot adva. V. A megvalósítás főbb irányvonalai a Modellprogram hátralévő részében A program a hátralévő időszakban a célok közül főként arra koncentrál, hogy: a már bevezetett szolgáltatásokat és eljárásrendeket továbbfejlessze, a praxisközösségek által nyújtott szolgáltatások még inkább alkalmazkodjanak a helyi lakosság igényeihez, a járóbeteg szakellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások körét kibővítse, és a krónikus betegellátás menedzsmentjét előmozdítsa, a praxisközösségek szervezetfejlesztését véghez vigye beleértve a TÁMOP 6.2.5/b projekt szinergiáinak kiaknázását és a szociális ellátórendszerrel való kapcsolódást,
a Phase-2 informatikai fejlesztés megvalósuljon, új ösztönző elemek kerüljenek bevezetésre a praxisközösségekben, tovább növelje a helyi lakosság részvételét valamint saját egészsége iránti felelősségérzetét a programban, a helyi populációra gyakorolt egészséghatások mérésével és egészségpolitikai modellszámításokkal a projekt monitoringja és értékelése megvalósításra kerüljön, továbbá, hogy a projekt országos kiterjesztésében támogassa a döntéshozatalt. VI. Ajánlások A monitoring és értékelési keretrendszer adatainak elemzéséből a félidei értékeléskor világossá váltak azon eredmények, amelyekből számos következtetés és ezek hatásai kirajzolódnak. 1. A Projekt napi szintű működésével kapcsolatos ajánlások Újragondolást igényel az EÁF munkaidőn kívüli idősávban történő elvégzése, hogy a munkahellyel bíró lakosság nagyobb arányban részt tudjon venni a szűrési alkalmakon. Igény mutatkozik a lakosság részéről arra, hogy az EÁF végén meg lehessen beszélni a háziorvossal a kapott eredményeket. A többletszolgáltatások szervezésének időpontjait szükséges lenne felülvizsgálni, hogy a helyi igényekhez jobban igazodjanak. Az EÁF nagyobb eredményessége érdekében érdemesnek látszik a bevont egészségügyi dolgozókkal egy workshopot szervezni. Az újonnan bevont egészségügyi szakemberek által nyújtott többletszolgáltatások eltérő módon működnek, ezért ezek standardizálása szükséges. Szükséges a szakdolgozók részére szóló szakmai szupervízió és oktatási programok továbbfejlesztése. Szükséges a szakdolgozók részére szóló szakmai szupervízió és oktatási programok továbbfejlesztése. Javasolt a krónikus betegek részére szóló többletszolgáltatások körének bővítése új szolgáltatások indításával.
A fenntarthatóság jegyében a Modellprogram második felében a praxisközösségek működésének jogi és szervezeti formáját ki kell alakítani és ehhez szükség van a fenntartható finanszírozás biztosítására is. A praxisközösségek részére szervezetfejlesztést javasolunk a félidei értékelést követő fél év során. A praxisközösségek gazdálkodásával kapcsolatban, működési (és nem szervezeti) integrációra van szükség, és a jelenleginél nagyobb gazdálkodási hatáskört javasolunk a praxisközösségi szintnek a Modellprogramon belül. A szoftverfejlesztés tekintetében javasoljuk, hogy a Phase-3 ne kerüljön megvalósításra, inkább a fejlesztés legfontosabb elemei kerüljenek át a Phase-2-be. Javasoljuk az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) részéről jogi képviselő bevonását az adatvédelmi problémák minél szélesebb körű körbejárása érdekében. Fontosnak tartjuk a helyi médiumok bevonását az egészségkommunikációs ismeretbővítésbe, szemléletformálásba. 2. Előzetes egészségpolitikai ajánlások A program előzetes monitoring és értékelési eredményei alapján kijelenthető, hogy a program hatásai a megvalósítás korai fázisában már érezhetővé váltak, indokolttá téve ezzel a program további folytatását. A hazai egészségpolitikának az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek egymás közötti együttműködésének javítását kellene támogatnia, a jelenleg domináns, egymástól független praxisok gyakorlatával szemben. A tervezett változtatásoknak nem célja, hogy hátrányosan érintsék az alapellátásban dolgozó orvosok gazdasági helyzetét. Sőt, cél lehet, hogy finanszírozási ösztönzők beépítésével az egészséges praxiscserék bekövetkezzenek, mert ennek elmaradása esetén súlyosbodik a praxisváltások problémája és a tovább nehezedik a fiatal orvosok elhelyezkedési lehetősége az alapellátásban. Külön díjazásban részesítendőek az alapellátás azon munkatársai, akik többletkompetenciákat szereznek meg. A praxisközösségi szinten, minőségi mutatók
alapján többletforrás biztosítását javasoljuk bevezetni a praxisok közötti munkamegosztás és az együttműködések előmozdítása érdekében. Az alapellátásban máig használt minőségi mutatóknak számos módszertani korlátja van, ezért indokolt ezeknek a felülvizsgálata. Az alapellátás újjászervezésében a háziorvosi részvételt önkéntes alapon célszerű megvalósítani. Az alapellátás jogi és pénzügyi keretrendszerének tisztázását indokoltnak tartjuk a jövőben. (Az alapellátási törvény megalkotása erre tesz kísérletet.) A helyi önkormányzatok finanszírozói szerepvállalását szükségesnek látjuk megerősíteni. Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram jól illeszkedik az egészségügyi rendszerek fejlődésével, kihívásaival kapcsolatos nemzetközi trendekhez, a hazai előzményekhez és a folyamatban lévő fejlesztési projektekhez is. A praxisközösségi modell egy speciális, innovatív formája a csoportpraxisnak. Az egészségügyben jelenleg futó fejlesztési projektekkel történő harmonizáció és koordináció megvalósulása érdekében indokolt a közösségi egészségszervezési projektben (TÁMOP 6.2.5/B) kidolgozott releváns módszertanok átvétele a Modellprogramba. Szükségesnek tartjuk a program megvalósításában a többi projekttel való szoros együttműködést. Az országos szintű ehealth fejlesztések sikeres megvalósulása esetén mindenképpen célszerű a technológiai elemek beillesztése a programba. A Modellprogram hosszú távú működőképessége elképzelhetetlen megfelelő finanszírozási ösztönzők nélkül. A program második felében indokolt új ösztönzők tesztelése a jelenlegi finanszírozási rendszerrel való összhang megteremtése érdekében. A fenntartható Modellprogram megvalósítására különböző finanszírozási modellek léteznek, amelyek alapján a Modellprogram kiterjesztése megvalósítható a kormányzati költségvetés aktuális helyzete mentén. A program második felében javasoljuk mind a program költséghatékonyságelemzésének, mind pedig az egészségügyi kiadásokra gyakorolt hatások elemzésének körültekintő elvégzését. Budapest, 2015.04.15.