XVI. Évfolyam 1. szám A Víz Világnapjára Tulajdonképpen alig múlik el nap az esztendben, hogy ne hallanánk avatott tudósok, vagy az egyszer földi halandók szájából aggódó szánakozást planétánk borús kilátásairól, nehéz sorsáról. Bizonyára ezért van két nap a naptárban március 22-e a Víz Világnapja és április 22-e a Föld Napja -, amikor a világon mindenütt nagyobb hangsúlyt kap a vén bolygó, a Föld léte. Nem kétséges, hogy nem napokat, hanem éveket, évtizedeket kellene szentelnünk a bolygónk ellen eddig elkövetett merényletek ellensúlyozására. A kutatók, a zöld mozgalmak figyelemfelkelt kampányai mára értek be, és el hozzánk, s végre úgy tnik, hogy kormányzati szinten is komolyan veszik a környezetvédelmet és komoly lakossági, önkormányzati kezdeményezések is fellelhetk. Nekünk, akik a vízzel, e fontos lételemmel dolgozunk, saját jövnkre való tekintettel is kiemelt feladatot jelent a természet, a vízbázisok védelme. Az ügy fontosságát számos érv támasztja alá, most ezek közül emelünk ki néhányat. Gazdaságunk öntudatlanul is arra késztet, hogy rosszul használjuk és tönkretegyük a természetet, mert alábecsüli és alulértékeli szolgáltatásait. A természet viszont egyre kevésbé tud annyi szolgáltatást nyújtani, amennyire a Föld szaporodó népességének és növekv gazdaságának szüksége lenne. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a természeti szolgáltatások folyamatos leépülése nemcsak a mai létünket veszélyezteti, hanem végs soron az emberiség fennmaradását is.
Mi okozta, hogy ilyen rossz irányba haladunk? A természetet korlátlan és kimeríthetetlen forrásnak, egyben hulladéknyelnek tekintjük. Az emberi befolyást jelentéktelennek vagy jónak látjuk. Az egyes országok haladásának és gazdasági fejlettségének felmérésére használt eszközök maguk is kialakíthatják és megersíthetik ezt a felfogást. A bruttó hazai termék (GDP) például állítólag az egy országon belül elállított termékek és szolgáltatások értékét méri. De a legértékesebb javakat és szolgáltatásokat amelyeket a minden egyéb alapjául szolgáló természet nyújt alig, vagy egyáltalán nem veszi számításba. A természet ökoszisztémái például nyersanyagokat állítanak el, vizet tisztítanak és szabályoznak, hulladékot vesznek fel és bontanak le, tápanyagokat áramoltatnak, talajt hoznak létre és tartanak fenn, növényeket poroznak be, korlátozzák a kártevk számát, s szabályozzák a helyi vagy a globális éghajlatot. Sok természeti szolgáltatás onnan ered, hogy a természet körforgásban tudja tartani és szabályozni a víz, a tápanyagok és a hulladékok áramlását. Az emberi beavatkozás azonban csökkentette a vízszr és vízszabályzó képességét, a talajvíz visszatöltését, a tápanyagok és üledékek mozgatását, vagyis az élet fenntartását. A cirkuláció és recirkuláció egyik alapvet jellemzje, hogy a víz csapadékként lehullik a földre, átfut a tájon a patakokba és a folyókba, s azokkal végül eljut a tengerre. A víz természetes körülmények közötti lassú mozgása ahhoz is kell, hogy visszatöltse a föld alatti víztárolókat a víztartó rétegeket -, ahonnan vizünk zömét nyerjük. Kiszámították, hogy egy 223 ezer hektáros floridai ingovány évi 25 millió dollárt ér, pusztán azáltal, hogy vizet tárol és visszatölti a környék víztartó rétegét. Világszerte hatalmas méret mocsarakat csapoltak le, amelyek többé már nem nyújthatnak ilyen értékes szolgáltatást. Másutt az emberek olyan sok vizet használnak, hogy a folyók kiszáradnak, mieltt elérnék a tengert és nem tudnak édesvizet, hordalékanyagokat és tápanyagokat szállítani a part menti és a tengeri rendszereknek. A túlzó elterelés miatt sós víz törhet fel a mélybl és kerülhet a talajvízbe. Európa srn lakott földközi-tengeri, fekete- és balti-tengeri partvonalai mentén már ma is veszélyezteti a sós víz benyomulása a talajvíztartó rétegeket. A talajvíz túl gyors kiemelése kimeríti ezt az egyébként megújuló forrást, s ráadásul csökkentheti a jövben a víztartó réteg víztároló képességét is. A természet ingyenes szolgáltatásainak értékét úgy is felbecsülhetjük, hogy kiszámítjuk mennyibe kerülne a társadalomnak a pótlásuk. A megfelel infrastrukturális szolgáltatások, például a vízkezelés, az öntözés, a töltések, az árvízvédelem kiépítése a fenntartása óriási költségekkel jár. A vízgyjtket azért értékeljük nagyra, mert képesek arra, hogy felvegyék és megtisztítsák a vizet, visszavigyék a körforgásba a fölösleges tápanyagokat, rögzítsék a talajt és megelzzék az árvizet. A vizes területek a városok közelében bizonyulnak a legértékesebbeknek, ahol gondoskodnak a vízellátásról, a tápanyag-koncentráció csökkentésérl és az árvízvédelemrl. Annak ellenére, hogy mindez már rég kiderült, a vizes területeket és a vízgyjtket még ma is nagy ütemben állítják át egyéb, például mezgazdasági hasznosításra. Mértéktartó becsléssel azt mondhatjuk, hogy az Egyesült Államokban és Európában a vizes élhelyek több mint a fele, Ázsiában pedig 27 százaléka veszett el. Legyünk hát gondos gazdái környezetünknek, hogy a jöv generációi méltó emberi környezetet örökölhessenek tlünk. Március 22-én, e tavaszi napon a vizet ünnepeljük mindenütt a világon. Az újjászületés évszakában az élet selemét övezi különös tisztelet. Az ünnep attól szép, hogy ugyanazt a megszentelt pillanatot teszi újra és évrl évre átélhetvé.
A Víz Világnapja egy olyan idszakot ellegez meg számunkra, amikor a ma gondjaira, mint régen megoldott feladatokra gondolhatnak vissza az emlékezk. A víz védelme, erejének ismerete, felhasználása de nem kihasználása egyben figyelmeztetés is. Ha jól gazdálkodunk vizeinkkel, Magyarország s a mi közérzetünk is jobbá válik. Nekünk, akik a vízügyi szolgálat közkatonái vagyunk, ez kell, hogy áthassa mindennapjainkat. Jánossy Gábor Egy sikeres év sikertelenségei Beszélgetés Tóth István vezérigazgatóval arról, ami nem valósult meg a 2000. évben A DRV Hírek elz lapszámában interjút közöltünk Tóth István vezérigazgató úrral a részvénytársaság 2000. évi eredményeirl. Akkor kiderült: a cég a tavalyi évet rendkívül sikeresen zárta. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyes kérdésekben nem érték kudarcok is a cégvezetést. - Melyek voltak azok az Ön által legfontosabbnak tartott elképzelések, amelyeket mégsem sikerült megvalósítani? - tettük fel a kérdést a vezérigazgató úrnak. - A valóban sikeresen zárult tavalyi évben két olyan témakört szeretnék megemlíteni, amelyek sikertelensége kissé árnyékot varázsol az arcomra. Az egyik, hogy az állami tulajdonú mveknél nem tudtuk bevezetni a régóta tervezett két tényezs vízdíjat annak ellenére, hogy szinte már csak az illetékesek aláírása hiányzott az okiratról. A DRV Rt. már négy-öt éve foglalkozik ezzel a kérdéssel és bombázza az ármegállapító hatóságot, az illetékes minisztériumot. A múlt évben maga a minisztérium kezdeményezett egy szakérti vizsgálatot ebben a kérdésben, amelybl arra következtettünk, hogy végre valóban van esély az új - de más területeken már használt és bevált - módszer bevezetésére nálunk is. Annál is inkább lehettünk optimisták, hiszen egyszerre öt regionális vízmnél vezették volna be ezt a rendszert. A vizsgálatokra összeállítottak egy team -et, amelynek vezetje, koordinátora a mi gazdasági vezérigazgató-helyettesünk volt, és magam is részt vettem esetenként a közgazdászok munkájában. A szezonalítás miatt egyébként a kéttényezs vízdíj kérdése legfképpen bennünket, a DRV Rt.-t érinti, de a más területek szakemberei is jobbnak, igazságosabbnak tartották a jelenlegi rendszernél. - S ha szinte mindenki támogatta az elképzelést, akkor miért nem sikerült mégsem megvalósítani, bevezetni? - Szinte minden elkészít fórumot megjártunk, az elképzelést nem csak a vízügyi szakemberek, de a helyi önkormányzatok, cégek, szervezetek is támogatták, így meglepetésként ért
bennünket, hogy végül mégsem fogadták el. Biztosat nem tudunk, de úgy vélem, hogy az idközben bekövetkezett miniszterváltás nem tett jót ennek az ügynek. Az új miniszter valószínleg nem ismerhette eléggé az ügyet, s így a dolog elúszott. - Vajon végleg elúszott? - Biztosat nem lehet tudni, azt azonban nem tartom valószínnek, hogy hamarosan még egyszer napirendre tzzék. Az eltelt idszak vizsgálódásai azonban mégsem voltak haszontalanok a számunkra, hiszen rengeteg adatot, statisztikát állítottunk össze, s rengeteg tanulsággal lettünk gazdagabbak. A statisztikákat mindig bekötési darabszámmal számoltuk, s most vált világossá számunkra, hogy ez nem mindig azonos a fogyasztók számával. A vizsgálódásaink során döbbentünk rá arra is, hogy 14 ezer olyan fogyasztói hely van a balatoni üdülkörzetben található 152 ezer fogyasztói hely közül, ahol nulla a fogyasztás. Ezeken a helyeken is fenn kell tartanunk a vízvétel lehetségét, nekünk itt is keletkeznek állandó költségeink, amelyeket jelenleg azokkal a fogyasztókkal vagyunk kénytelenek megfizettetni, akik használják a vezetékeinket, a vizet. A két tényezs díjnak éppen az lenne az alapideológiája, hogy a lehetséget, a rendelkezésre állást fizesse meg mindenki, s utána pedig az elfogyasztott mennyiség arányában vállalja a költségeket. -Egy darabig most talonba lehet tenni ezt a tervet, de mi a helyzet a másik kudarcba fulladt elképzeléssel? - Szerettünk volna áttérni a bértömegszabályozásra. Az SAP integrált vállalatirányítási rendszer piacvezet informatikai szoftver, néhány éve a világon a vállalatirányítási szoftverek közül negyven százalékot ebbl adtak el. Ezt vásárolta meg a DRV Rt., s ennek a bevezetése van most folyamatban a társaságunknál. A bevezetés három éves folyamat, amelybl most a második évet kezdtük meg. Ugyanakkor még mindig az átlagbér szabályozási rendszerben dolgozunk, amely nem igazából illeszthet az új irányítási modellhez. Ezért szerettünk volna áttérni a bértömeg szabályozásra. Méghozzá úgy, hogy elképzeléseinket a szakszervezet is támogatta. Azért is jó lett volna váltani, mert a DRV Rt. átlagbér színvonala az országos víziközm szolgáltatók átlaga alatt van, és a regionális állami tulajdonú vállalatok rangsorában is csak az utolsó elttiek vagyunk. Hirdetjük, hogy az országban is szakmai vezet szerepre törekszünk, korszer módszereket vezetünk be, s ezekhez jól képzett szakembereket akarunk alkalmazni..., de a jól képzett szakembereink rendre itt hagynak bennünket. A bértömeg szabályozás esetén a létszám szabályozásának nagyobb szerepe lehetne, s jobban meg tudnánk fizetni szakembereinket. Úgy gondolom, hogy ha ebben nem tudunk rövidesen elbbre lépni, akkor jól képzett szakemberek távozhatnak tlünk olyan kisebb szolgáltatókhoz, ahol a követelményszint a miénknél alacsonyabb, a bértarifa viszont magasabb. Stratégia 2005. A Társaság stratégiai célkitzései Gyarmati László A DRV Rt. középtávú stratégiai tervének idtávja 2000-tl 2005-ig terjed. Ez az idszak Magyarország Európai Uniós csatlakozására való felkészülés idszaka is. A céloknak igazodnia kell a felkészülés és a fogyasztók támasztotta nagyobb igényekhez.
1993. április 1-vel a Dunántúli Regionális Vízmvek utódjaként jött létre a Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság zártkör alapítással. Alapítása óta a Társaság piaci helyzete stratégiailag nem változott, s annak ellenére, hogy természetes monopóliuma megsznt, piacvezet szerepet tölt be a víziközm szolgáltatások területén. A tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változások alapvet jellemzje, hogy az állam és az önkormányzatok tulajdonában lev közmvagyon határozottan elkülönül a részvénytársaság tulajdonában lév mködtet vagyontól. A szolgáltatás hosszú távú szerzdések alapján történik. A DRV Rt. mködési területén található két kiemelt üdülövezet - a Balaton és a Velencei-tó miatt - a szezonalítás és az átlagostól szigorúbb környezetvédelmi elírások jellemzek. A szolgáltatási díjak emelkedése az egész ágazat s ezen belül a DRV Rt. megítélését is negatívan befolyásolta. Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díjak a fogyasztók reáljövedelmének aránytalanul magas arányát teszik ki. A dolgozói részvényjegyzéssel megváltozott a Társaság tulajdonosi összetétele is. Ezen új tulajdonosi kör stratégiai elvárásai is helyet kell, hogy kapjanak céljaink között. Stratégiai célok A fogyasztói elégedettség növelése és a környezet ezen belül a mködési terület vízbázisainak megóvása, biztonságos szolgáltatás nyújtása elfogadható áron a lehetségek szerinti legjobb minségben. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. felkészítése arra, hogy az ország Európai Unióba való belépésével létrejöv egységes piacon is megrizhesse versenyképességét úgy, hogy piacvezet szerepét a Dunántúlon megtartsa és tovább ersítse, nemzetközi elismertségét növelje. A fogyasztó központú mködés ersítése Fogyasztóinkkal való kapcsolataink ersítését és bvítését a centralizált ügyfélszolgálati rendszer továbbfejlesztésével, az informatikai lehetségek kihasználásával, a fogyasztói érdekképviseletekkel együttmködve tervezzük elérni. Üzemeltetési, szolgáltatási és értékesítési kapcsolatainkat átláthatóbbá, illetve szabályozottabbá kell tenni a már elfogadott üzletszabályzat érvényesítése révén. Az üzletszabályzat szerzdéses kapcsolatainkban és az ügyfélszolgálat hatékonyabb mködésében egyaránt fontos szerepet játszik. A díjrendszer korszersítése terén arra kell törekednünk, hogy az a fogyasztói elégedettséget negatívan ne befolyásolja, ugyanakkor javítsa annak jelenlegi aránytalan teherelosztó jellegét, biztosítsa társaságunk számára az állandó költségek jobb megtérítését, valamint a fogyasztói szokásoknak jobban megfelel hátrányos költségszerkezet átalakítását.
A szolgáltatás minségének folyamatos javítására való törekvésünkben ki kell használnunk a minségbiztosítás adta lehetségeinket. A fogyasztói elégedettséget rendszeresen mérjük és értékeljük, ehhez hatékony kiértékel módszereket kell kidolgoznunk. A víziközm szolgáltatóknál a közvéleményben kialakult elnytelen kép pozitív irányú befolyásolása szükséges. Ezért szükséges fogyasztóink és partnereink, valamint a települési önkormányzatok felé társaságunkról kedvez image közvetítése. E törekvésünkben nem nélkülözhetjük az összefogást és az együttes fellépést stratégiai partnereinkkel. Az önkormányzatokkal való kapcsolat jövbeli mködésünk stratégiai területe, szükséges tehát a velük való kapcsolat ersítése és bvítése, a kölcsönös tájékoztatás, a fejlesztési elképzelések egyeztetése. A jelenlegi mködési terület megtartása mellett cél az üzemelteti integráció, amely új piacok megszerzésére irányul önkormányzati gazdasági társaságok létrehozásának kezdeményezésével és olyan további akciókkal, mint az önkormányzati közmfejlesztések támogatása, elsegítése, társasági erforrások rendelkezésre bocsátása. A fogyasztói kör további bvítésére irányuló törekvéseink sorába tartozik az is, hogy a települési infrastruktúra területén komplex szolgáltatást nyújthasson társaságunk. Ezért szükséges a közmolló csökkentése, a csatornázottság növekedésének elsegítése, valamint az, hogy a települések csapadékvíz-elvezetési fejlesztései különösen a Balaton és a Velencei-tó körzetébe felgyorsuljanak. A befektetési, vagyonkezelési tevékenység bvítése ugyancsak piacbvít hatású. Ezen a területen a tulajdonos egyetértése mellett célunk, hogy más, az ágazatban tevékenyked gazdasági társaságokba fektessünk be és az ehhez szükséges forrásokat Társaságunk részére biztosítsuk. A befektetések mellett célunk az eddigieknél szélesebb kör vagyonkezeli szerep vállalása és más, a víziközm szolgáltatások terén más felkészült társaságokkal közös vállalkozások létrehozása. A társasági erforrásokkal összefügg stratégiai célok: A vállalkozási és szolgáltatási tevékenység mszaki, technológiai színvonalának folyamatos emelése is az uniós elvárásokra történ felkészülést célozza. Mind a közm, mind pedig a mködtet vagyon szempontjából dönt az elavult technológiák kiváltása és a mszaki színvonal jelenleginél magasabb szinten történ egységesítése, a kutató és fejleszt tevékenység elismerésének ersítése. Magas színvonalú szolgáltatás csak jól képzett és megfelelen motivált munkaervel valósítható meg. A fogyasztói megelégedettség elsdlegességének hangsúlyozása mellett stratégiai céljaink végrehajtásának feltétele a dolgozói megelégedettségre való törekvés. Fontos, hogy a térség növekv számú külföldi ingatlantulajdonosaival a fogyasztóiszolgáltatói kapcsolatok kialakíthatók legyenek és a külföldi kapcsolatkiépítés is idegennyelvtudást feltételez, ezért ennek bvítése stratégiai kérdés. A jól képzett humán erforrás, a hatékonyan mköd érdekeltségi rendszer, valamint az, hogy a társaság dolgozói részvényesekké váltak, mind a társasági erforrásokkal való jobb gazdálkodás irányába hat.
A szabad vízm kapacitások hasznosítása ugyancsak a társaság rendelkezésére álló erforrásgazdálkodás körébe tartozik. A társasági cél az, hogy az önkormányzati közmfejlesztések és ezek hasznosulása segítse az állami tulajdonú regionális közmvek kihasználtságát. A környezetközpontú Irányítási rendszer (KIR) kiépítése és a minségtanúsítás megszerzése versenyképességünk szempontjából elengedhetetlen. Fontos stratégiai cél a közmtulajdonosok közösségének kialakítása, e területen iránymutató szerep vállalása. E területen stratégiai szövetséget kell létrehoznunk más szolgáltatókkal. Társasági hatékonyság növelése A Társaság szervezetét és mködését meg kell feleltetnünk a felkészülési folyamat kihívásainak. Ennek fontos eleme a folyamatközpontú irányításhoz illeszked szervezet kialakítása, a szervezeten belüli munkamegosztás ésszersítése. A társaság mködésével kapcsolatos vezeti, tulajdonosi döntések és ehhez szükséges információk naprakész biztosítása stratégiai cél. Az Integrált Információs Rendszer bevezetésének és alkalmazásának f célja a veszteségforrások feltárása és a hatékony költséggazdálkodás megvalósítása. A szolgáltatások biztonsága és folyamatossága érdekében létrehozott társüzemi szolgáltatások kihasználásának javítása, ehhez kapcsolódóan a bels szervezeti struktúra korszersítése, a tevékenység biztosításához idlegesen nem szükséges szabad kapacitások vállalkozási formában való hasznosítása ugyancsak kiemelt stratégiai célunk. Európai normáknak megfelel szolgáltatóvá válás A Minségbiztosítási Rendszer teljes kör bevezetése az európai egységes piacon hatékony, versenyképes jelenlét elkészítésének fontos állomása. Az ISO tanúsítványok szempontjából nemcsak azok megszerzése, de hosszú távú megtartása is alapvet érdeke társaságunknak. A társasági tevékenység környezetvédelmi és vízgazdálkodási normáknak való megfeleltetése és ennek fogyasztókkal való megismertetése javítja a társaság megítélését. Az Európai szinten elismert szolgáltatók jobb pozícióból indulnak az uniós csatlakozást követen egységessé váló piacon. Ezért stratégiai céljaink közül nem hiányozhat az európai normáknak megfelel szolgáltatóvá válás. Ehhez elssorban az szükséges, hogy társaságunk megrizze és ersítse a hazai víziközm szolgáltatás terén eddig elért pozícióit, gyorsítsa fel az uniós normákhoz való alkalmazkodás és technológiai megújulás folyamatát és azokat felhasználva folytassa tovább kapcsolatainak kiépítését más európai közm szolgáltatókkal, szakmai szövetségekkel és üzleti partnerekkel. Az Európai Unió szakmai követelményeihez való alkalmazkodás érdekében a technológiai megújuláshoz szükséges beruházásokat kell végrehajtani. Tóth István vezérigazgató
Bérfejlesztés 2001 Avagy mennyi lesz a borítékban? DRV Rt., mint munkáltató és a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szak szervezete között bérmegállapodás jött létre 2000. február 6-án. A megállapodást a munkáltató részérl Tóth István vezérigazgató, a szerzdéskötésre jogosult szakszervezeti partner részérl Gábor Imre titkár írta alá. Lódi Miklós munkaügyi osztályvezetvel arról beszélgetünk, hogy a humánerforrás gazdálkodásra milyen hatással lesz a bérfejlesztés - Az elzetes üzleti tervben, amelyet az Igazgatóság is jóváhagyott, a bérpolitika megkülönböztetett módon kezeli a kiemelt projekteket és a társaság stratégiája szempontjából fontos munkaköröket. A kiemelt projektek közé tartozik az integrált informatikai rendszer további fejlesztése, a minségbiztosítási, valamint a környezetközpontú irányítási rendszer feladatai. Itt kell megemlíteni az integrált humán erforrás fejlesztési rendszer kialakítását is. A stratégiai szempontból fontos munkakörök tekintetében további tárgyalásokra kerül sor. A szakszervezettel a második bérfejlesztési ütem során még a közgylés idpontja eltt megtárgyaljuk a központi érdekeltségben feltüntetett összeg felhasználását. Az említett második bérfejlesztési ütem mértéke a többségi tulajdonos és az ágazati szakszervezet megállapodásán fog alapulni. Úgy tervezik, hogy ezt a megállapodást a vízmtársaságok üzleti terveinek jóváhagyásáig - az eddigi gyakorlat szerint ez május hónapra esett - kötik majd meg. Az els ütem társasági szinten kilenc százalékos bérfejlesztési lehetsége, személyre lebontottan, differenciáltan jelenik meg munkatársaink alapbérfejlesztésében és a különböz pótlékokban, prémiumokban, mozgóbérekben. Az alapbérfejlesztés visszamenlegesen január elsejétl érvényes. Az emelés hatását februári béreinkben érzékeltük elször. - Melyek a stratégia szempontjából fontos munkakörök? - Bizonyára nem a legszerencsésebb megfogalmazás, mivel a stratégia realizálásában mindenkinek szerepe van, de érzékelhetjük, hogy például a minségbiztosítás, környezetközpontú programirányítás, az alaptevékenységet ellátó üzemvezetk, laboratórium vezetk, a technológusok, vagy az informatikai szakterület munkatársai közvetlen értékteremtk az üzleti folyamatokban. - A január elsejétl országosan megemelt minimálbér hatását hogyan tudja kezelni a DRV Rt.? - A 2700 fbl közvetlenül 124-en voltak érintettek, felzárkóztatásuk mintegy ötmillió forint bérköltséget jelentett.
Megnevezés Létszám (f) Bértömeg (e Ft) Átlagkereset (Ft/f/hó) Átlagos állományi létszám 2.820 2.989.437 88.340 Nem teljes munkaids 52 46.699 74.838 Teljes munkaids 2.768 2.942.738 88.594 TMI-bl központi alap - 50.000 - TMI-bl központi érdekeltség - 100.295 - A bérmegállapodásban rögzített módon további tízmillió forint lett a bérgazdálkodók rendelkezésére bocsátva a jelentkez bérfeszültségek kiküszöbölésére. Az alábbi táblázatból (amely a bérmegállapodás része) látható, hogy jelents, csaknem hárommilliárdos bérkifizetést tervezünk. Járulékos költségekkel együtt az összes költség mintegy negyven százalékával számolhatunk ezen a területen. Ám az is látható, hogy viszonylag alacsony keresetszínvonalunk éles ellentétben áll a fokozódó követelményekkel, melyeknek - ennek ellenére - megpróbálunk eleget tenni, hiszen fogyasztóinknak az ilyen jelleg gondokból semmit sem szabad érzékelniük. A DRV Rt. vezetése intézkedéseivel a gazdasági év során törekszik arra, hogy az éves szint 12,5 %-os átlagkereset fejlesztés lehetsége megteremtdjön, amennyiben az ágazati szint bérmegállapodás, az I-III. negyedévi eredmények és a várható adatok erre lehetséget adnak a társaság számára. TÁJÉKOZTATÓ az állami tulajdonú víziközm igénybevételével összefügg locsolási kedvezményrl a DRV Rt. szolgáltatási területén A DRV Rt. értesíti Tisztelt Fogyasztóit, hogy a közlekedési és vízügyi miniszter 8/2000. (X.18.) KöViM rendelete az állami tulajdonú víziközm igénybevételével összefügg locsolási célú kedvezmény elszámolásáról, és az ezzel kapcsolatos teendkrl a Magyar Közlöny 2000. évi 103. számában megjelent. B.Á. A 2001. évtl kezdden minden év május 1-tl szeptember 30-ig terjed idszakra a csatornahasználati díj felszámításánál locsolási célú felhasználás miatt a fenti idszakra es vízfogyasztás 10 %-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni a csatornahasználat mennyiségének kiszámlázásánál. Kedvezményre jogosultak azok a lakossági fogyasztók, akik rendelkeznek nem úszóteleknek minsül lakó-, illetve üdülingatlannal és azokra vonatkozóan érvényes szolgáltatási szerzdéssel ivóvíz szolgáltatására és közcsatorna használatára. A rendelet szerint a lakossági fogyasztók abban az esetben igényelhetik a kedvezményt, ha: a fogyasztónak nincs a szolgáltatói közmhálózaton kívüli egyéb alternatív - saját tulajdonú kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat - vízbeszerzési lehetsége,
a fogyasztónak a víziközm szolgáltatóval szemben nincs díjhátraléka, érvényes szolgáltatási szerzdéssel rendelkeznek ivóvíz szolgáltatásra és közcsatorna használatra. A díjszámítás alapjául szolgáló mennyiségi korrekció a lakossági fogyasztó által benyújtott igényllap alapján történik. A DRV Rt. a locsolási célú felhasználás miatti korrekció igénylésére szolgáló igényllapot az ügyfélszolgálati egységeknél ingyenesen bocsátja a fogyasztó rendelkezésére. Internet elérhetséggel rendelkez fogyasztóink az igénybejelent rlapot letölthetik az alábbi címrl: Az igénylést a tárgyév locsolási idszakára, legkésbb április 15-ig kell benyújtani a DRV Rt. részére. Határidn túli bejelentés esetén fenti kedvezmény csak a következ évre adható. Szolgáltató a rendelet szerint köteles a benyújtott igényeket 30 napon belül az igénylés valódiságának felülvizsgálatával elbírálni és errl a fogyasztót értesíteni. A további információval a DRV Rt. ügyfélszolgálatai állnak rendelkezésre. DRV Rt. Dél-balatoni Üzemigazgatóság 8600 Balatonszéplak-alsó, Pf.: 111. Tel.: 84-501-150/151 Észak-balatoni Üzemigazgatóság 8232 Balatonfüred, Kossuth L. u. 33. Pf.: 269 Tel.:87-581-534 Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság 8361 Keszthely, Vaszary K. u. 13. Pf.: 39. Tel.: 83-511-084 Somogy megyei Üzemigazgatóság 7400 Kaposvár, Béke u. 41. Pf.: 33. Tel.: 82-555-547/129 Pécsi Üzemigazgatóság 7630 Pécs-Üszögpuszta, Pf.: 32. Tel.: 72-410-100/109 Fejér megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Bakony u. 8. Pf.: 5. Tel.: 22-513-806 Internet elérhetség: www.drv.hu Dunántúli Regionális Vízm Rt Április 15-ig kell bejelenteni az igényt Az év elejétl hatályos jogszabály értelmében a locsolási kedvezménnyel kapcsolatos igényeket legkésbb április 15-ig kell benyújtani a helyileg érdekelt üzemvezetségekre. A Dél-balatoni Üzemigazgatóságon Antalné Berei Csilla, a fogyasztási kapcsolatok csoportvezetje tájékoztatott bennünket az eddigi tapasztalataikról. Elmondta, hogy a rendelet napvilágra kerülése óta igen sokan keresik fel ket személyesen, vagy telefonon. k tájékoztatják az érdekldket a lehetségekrl, segítik értelmezni a kitöltend bejelentlapot. Elfordul például az is, hogy az évente 6 köbméter vizet felhasználó fogyasztó is megkeresi ket locsolási kedvezmény igénylésével.
A csoportvezet elmondta azt is: félreértések adódhatnak abból, hogy a DRV Rt. nemcsak állami tulajdonban lév víziközmveket üzemeltet, hanem önkormányzati tulajdonban lévket is. Az önkormányzati tulajdonban lév víziközmvekre az adott település önkormányzata határozza meg a szolgáltatási díjakat, ezen belül a locsolási kedvezmény mértékét és alkalmazási módját. A DRV Rt. tehát csak az állami tulajdonú közmvek esetén illetékes a locsolási kedvezmény elbírálásában. Minden további információval a társaság ügyfélszolgálatai állnak a fogyasztók rendelkezésére. Üdülési tervek a XXI. század els évében A 2000. év üdülési tapasztalatairól, az idei év elképzeléseirl faggattuk Pintér Lajost, a társaság szociálpolitikai csoportvezetjét; aki ezt az alábbiakban vázolta: - Az elmúlt években már tapasztalható volt a az üdülési igények növekedése, mely a tavalyi esztendben sem torpant meg. Az igények jóval meghaladták a lehetségeket, így a többszörös túljelentkezés komoly feladatot jelentett a beutalójegyek elosztása során. Az üdülési bizottság az üdülési tájékoztatóban megjelent szempontrendszer figyelembe vételével igyekezett az igények kielégítésére. Munkavállalóink az elmúlt évben 16 különböz helyszínen üdülhettek családtagjaikkal, ami közel 6.000 vendégéjszakát jelentett. Összesen 389 munkatársunk pihenését sikerült biztosítani, ezen kívül 92 f gyermeke részesült a fonyódi gyermeküdültetésben. Hévízi üdül A balatonszéplaki faházas kemping Az új év új elképzeléseket is jelent. Terveink között szerepel az üdülési választék bvítése. Új helyszínként lép be Lázbérc, Harkány és B.szabadi- Sóstó. Lázbérc Kazincbarcika mellett található, fleg a kirándulást, horgászatot kedvelknek ajánljuk, Harkány pedig ismert melegvizes fürdjével várja a pihenni vágyókat. B.szabadi- Sóstón a volt horgásztanya felújítva, üdülési célokat szolgálva fogadja a horgászókat, és családtagjaikat. Továbbra is bérlünk lakókocsikat az olaszországi Jesolo kempingjében, és Igalban is megmarad bérleményünk A szolgáltatás minségének változtatására 2 db. ADRIA típusú lakókocsit vásároltunk, melyeket a megszokott helyre, a horvátországi Selcébe telepítjük. Saját üdülink közül Hévíz, B.széplak és Balatonakarattya felújítva, új felszerelési tárgyakkal áll rendelkezésre, cserepart-
nereink Gyulán, Zalakaroson, Szegeden, Parádon, Kszegen, Bükfürdn, Mátrafüreden, Miskolc-Tapolcán, Fadd-Domboriban és Dobogókn biztosítanak számunkra lehetségeket. Szándékaink között szerepel a nyári gyermeküdültetés Fonyódon, mely az általános iskolás korú gyermekek üdülési lehetségét jelenti a nyári szünet idején. Április elején kerül kiadásra az üdülési tájékoztató, mely véglegesíti a mai terveket. A tájékoztatóban közérdek információkkal is szolgálunk, így szót ejtünk az elhelyezésrl, a felszereltségrl, a megközelíthetségrl, és az üdülk pontos címe mellett a létesítmények telefonszámát is feltüntetjük. Több éves tapasztalat, hogy munkatársaink a nyári hónapokban fleg az iskolai szünet idtartama alatt kívánnak üdülni, ezért üdültetési koncepciónk is ezt követi. A lehetségek és az igények összehangolása nehéz feladat, amellyel remélem az idén is sikerül megbirkózni. Helyzetünket könnyíti, hogy a társaság az I. félév végén 12.000,-Ft üdülési hozzájárulást biztosít munkavállalóinknak. Ez, a munkavégz-képesség megújítás anyagi feltételeihez való hozzájárulás, valamint a térítési díjak változatlansága vélheten az üdülési, pihenési hajlandóságra is jótékony hatást gyakorol. Horgász a pácban? A múlt év december 15-tl új vezetés irányítja a DRV Rt. Horgász Egyesületek Szövetségét. Az elnök Pintér Lajos, a titkár Földvári József, ügyvezet elnök Tolnai Csaba, a gazdasági vezet Csernus Gyuláné lett. Az elmúlt idszak meglehetsen viharos történésein lassan túljutott az egyesület, jóllehet a múlt végleges lezárásáig még egy jó idnek el kell telnie. Ugyanis az elz vezetés adós még az elszámolással... - Miként értékeli az új elnökség az eltelt néhány hónap történéseit, s mit sikerült ennyi id alatt az elképzelésekbl megvalósítani? - kérdeztük Pintér Lajostól, a HESZ elnökétl. - Amikor az új vezetés átvette az irányítást, legels célja az volt, hogy az egyesület és a DRV Rt. kapcsolatát, viszonyát tisztázza. Az egyesület és a cég ugyanis akkoriban perben állt egymással, és a régi egyesületi vezetk, valamint a cégvezetés között tarthatatlanná vált, elmérgesedett a viszony. Mint ismeretes, az akkori vezérigazgatót - aki egyben az egyesület elnöke is volt - a tulajdonosi jogokat gyakorló KHVM 1999-ben egy névtelen bejelentésre hivatkozva fölmentette, s e bejelentésben szerepeltek a horgászfalu építésével kapcsolatos anomáliák is. A horgászegyesületet a DRV Rt. anyagilag támogatta, ám ezt a támogatást az egyesület nem arra használta fel, amire a társaság szánta. Volt egy bels ellenri vizsgálat is, mely a horgászegyesület mködésére, illetve az egyesület és a társaság közötti kapcsolat áttekintésére irányult. Ez olyan dolgokat állapított meg, amelyek a további együttmködést lehetetlenné tette. A cégvezetés ezért az 1995-ben kötött együttmködési szerzdést 2000. június 1-tl felmondta, és a további támogatást attól tette függvé, hogy az egyesületi vezetésben történjen változás. Az
egyesület perben követelte a szerzdésben rögzített támogatás arányos részét, a DRV Rt. ezzel szemben azt az összeget perelte, amelyet a társaság az egyesület mködésére biztosított, de azt az egyesület más célra használta fel. Miután az egyesület elnöke és ügyvezet elnöke is távozott a DRV Rt.-tl, így célszer volt tisztújító közgylést összehívni, amelyre 2000. december 15-én került sor. A bírósági ügy is lezárult, mert az új egyesületi vezetésnek sikerült megállapodást kötnie a céggel. Tisztáztuk a félreértéseket, elismertük az összeg nem megfelel felhasználását, s ennek törlesztésére javaslatot tettünk, amelyet a cégvezetés is elfogadott. - A megújult egyesületi vezetés tehát átvállalta az elz idszak minden sarát? - Nem, nem errl van szó. A mi feladatunk az, hogy lehetleg minél rövidebb id alatt nyugalmat teremtsünk az egyesület háza táján, s a horgászok is békében hódolhassanak szenvedélyüknek. Éppen ezért állapodtunk meg a cégvezetéssel, egyesületünk volt irányítóit pedig felszólítottuk arra, hogy a mködképesség biztosítása érdekében a náluk tárolt iratokat is bocsássák rendelkezésünkre. Ez mindeddig nem történt meg, pénzügyi elszámolásra sem került sor, ezért az 1999. és 2000. évi pénzügyi gazdálkodást az új vezetés szakértvel vizsgáltatja meg. A 2001. januári vezetségi ülésen az ellenrz bizottság vezetjének javaslatára megbíztunk egy könyvvizsgálót ezzel a feladattal. - S mindeközben mire számíthatnak a horgászok? - Arra, hogy az új vezetés stabilizálja az egyesület anyagi helyzetét. Feladataink között szerepel, hogy az egyesület kezelésében lév két horgásztavunkon - a Pécs melletti Birjánban, valamint Balatonszabadi-Sóstón - jelentsen javítjuk a horgászlehetségeket. Az eddigieknél jóval több halat szeretnénk telepíteni ezekbe, s nemcsak nemes, hanem egyéb halfajokat is azért, hogy mindig legyen kifogható hal tavainkban. Mindkét tónak van halászati üzemterve, amelyben meghatározzák, hogy mikor, mennyi és milyen halat kell telepíteni, s ezt szeretnénk túllépni. Azért, hogy a közel hatszáz horgászegyesületi tag minél jobb körülmények között tudjon horgászni, s ezek valóban horgászparadicsomokká váljanak számukra. - A vezetségváltással változtak-e a tulajdonviszonyok? - A megállapodás alapján a DRV Rt. visszavette saját kezelésbe az eddig az egyesület kezelésébe kiadott tulajdonát, s egy külön megállapodás alapján használhatja például a sóstói horgásztavat az egyesület. Korábban a horgászegyesület a termelszövetkezettl jutányosan vásárolt meg területet, amelyre horgászfalut kívánt létesíteni tagjai számára. Az elz vezetés felépíttette a fa házakat, majd kívülállóknak is értékesítette ket. Ez a terület tehát ma már nem az egyesületé, hanem azoké, akik azt megvásárolták. Tizennyolc faház épült fel ott, s a tulajdonosok ugyanazokkal a feltételekkel használhatják a horgásztavat, amelyekkel bárki más, aki napijegyet, vagy bérletet vásárol. Gy. L.
Állami tulajdonú lakossági (végs felhasználói) víz- és csatornahasználati díjak 2001 évben Megnevezés 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év Ivóvízszolgáltatás díja közületnek (Ft/m3) Csatornahasználati díj közületnek (Ft/m3) Ivóvízszolgáltatás díja lakosságnak (Ft/m3) *Csatornahasználat díja lakosságnak (Ft/m3) *Víz- és csatornahasználat együttes díja lakosságnak (Ft/m3) 165,50 196,00 207,80 224,40 270,00 305,00 323,30 349,00 162,00 193,00 207,80 224,40 120,00 148,00 162,20 178,60 282,00 341,00 370,00 403,00 *Amennyiben mind a víz, mind a csatornaszolgáltatás állami tulajdonú közmrl történik. A fenti árak nem tartalmazzák a 12%-os ÁFÁ-t! Az SAP többletfeladatai 2001. január 1-tl a DRV Rt. üzemszer használatba vette az SAP rendszer alapmoduljait. A tanfolyamok és a programmal való ismerkedés után, ezentúl minden adat az új rendszerben vétetik nyilvántartásba. Hogyan is mködik élesben a rendszer, errl érdekldtünk Szebényi Tibor projektvezettl. - A 2000. év lezárása és az új számítógépes rendszeres mködtetése mindenképpen több feladatot jelent a felhasználóknak. Az új rendszer bevezetésekor a felhasználói tapasztalat hiánya jelentsen megnöveli a többletmunka mennyiségét, vagy ennek érzetét. - Lesznek-e még további tanfolyamok? - A bevezetésre került alapmodulokkal kapcsolatban a közeljövben kell megtartani a felsvezeti és középvezeti kör képzését, összhangban az informatív jogosultságok kiadásával. A tanfolyamok említésekor azt is el kell mondani, hogy nem csupán az SAP rendszer oktatására van szükség, hanem az ehhez kapcsolódó ügyviteli folyamatok további oktatása is fontos feladat. Emellett április hónapban kezddik meg az IS-U modul végfelhasználói oktatása, mely az oktatott személyek létszámát és idtartamát tekintve jóval nagyobb mérték lesz, mint az eddigi oktatások voltak. Ezen ok miatt a földszinten kialakított két oktatótermet valószínleg hosszabb ideig fent kell tartani. Berlinger Á.
Mi a Kontrolling? Új fogalmakkal, rövidítésekkel ismerkedünk az integrált informatikai rendszer társasági bevezetése alkalmából. Különösen azokra a munkatársakra igaz ez, akik egy-egy modul tevleges résztvevi, formálói. Korábban már bemutattuk az SAP-t, amely integrálja a különböz modulokba szervezett társasági folyamatokat. Mit is rejtenek a rövidítések, a CO, a MIR, az IS-U, vagy az AM, MM? Az a tervünk, hogy sorra vesszük valamenynyit, s megszólaltatjuk a modulgazdákat. Most dr. Kovács Miklós kontrolling osztályvezett faggatjuk a kontrollingról. - Mi a kontrolling? A válasz többféleképpen is megfogalmazható. Legáltalánosabban azt mondhatjuk, hogy a kontrolling a különböz vezeti szint döntéseket elkészít folyamatok összessége. Ebbl a szempontból tehát egy olyan vezeti információs rendszer, amely a társaság egészét átfogva, gyors és naprakész információkat szolgáltat a különböz nem feltétlenül csak gazdasági jelleg folyamatok alakulásáról. Nem hagyományos értelemben vett ellenrzés, inkább folyamatos ellenrzése annak, hogy a társaság mködését jellemz folyamatok milyen mértékben és miért térnek el a tervezettl vagy az elvárhatótól. Ennek a feladatnak akkor tud a kontrolling eleget tenni, ha a reálfolyamatokat minél pontosabban sikerül leképeznie. Ehhez ad segítséget a kontrolling informatikai, számítástechnikai támogatása, az integrált információs rendszer kontrolling modulja. A DRV Rt-nél ma, ha a kontrolling kerül szóba, elssorban ennek a valóban jelents informatikai fejlesztésnek egy fontos területére gondolunk. - Miben lesz más, mennyivel nyújt többet ez a kontrolling annál a vezeti információs rendszernél, ami már eddig is létezett? - Éppen az informatikai háttérnek köszönheten a folyamat-követési lehetségeink megsokszorozódnak, információink pontosabbá válnak. Azoknak a számbavételi helyeknek, tevékenységeknek a száma, amelyen a költségek alakulását figyeljük tehát megn. Ezen túlmenen fontos, koncepcionális elvek is segítik a pontosabb információk megszerzését. Erre egy példát szeretnék mondani. A kontrollingban a költségek az ivóvíz ágazat esetében a víz áramlási irányával egyezen és mennyiség arányosan áramlanak a vízbázisoktól a különböz rendszereken át a végs felhasználók felé ( a szennyvíz esetében az áramlás iránya természetesen ezzel ellentétes ). A végs fogyasztókhoz így elvitt költség tehát reálisabban mutatja majd meg 1 m3 víz elállítási költségét, s ez az információ a folyamat bármely pontján megállapítható lesz. További elnyök rejlenek abban is, hogy az eddig külön mködtetett rendszerek összekapcsolhatókká válnak: egy számla alapján lekönyvelt tétel nemcsak a megfelel fkönyvi számlára kerül, hanem egyidejleg egy kontrollingos költséghelyre is egyetlen adatbevitel révén. Más példa: egy adott mérési ponton a Mszaki Információs Rendszerben mért adat az átadott vízmennyiség révén az ott átáramló költségek nagyságát is meghatározza.
- Hallani olyan véleményt is, hogy a kontrolling tulajdonképp nem más mint az utókalkuláció posztmodern változata. Igaz-e ez? - Ez a benyomás azért alakulhatott ki, mert a jelenlegi bevezetési szakaszban a rendszer felépítése, a költségelosztás - szakzsargonban allokáció valóban az utókalkulációs feladatokhoz áll közel és jelenleg erre kell koncentrálnunk. A közelmúltban végeztek egy felmérést a rendszert már mködtet nagyvállalatok körében amely azt mutatta, hogy a beállítás után a folyamatos mködésben az adatgyjtés már csak 25 %-ot fog jelenteni a kontrolleri feladatok között. Ebben a szakaszban a kontrolling szemlélet tervezés és tervkiértékelés fel fog zárkózni s a teljes kontrolleri munkában a kiértékelés és elemzés aránya a 75 %-ot is el fogja érni. - Jelent -e tényleges szervezeti változást a Kontrolling Osztály létrehozása? - Annyiban mindenképpen, hogy a korábbi Közgazdasági Osztály két csoportjához csatlakozott az Utókalkulációs Csoport is, s így egy jól felkészült csapat igyekszik megfelelni a kihívásoknak. Ezzel egyidejleg pedig minden Igazgatóságon, Üzemigazgatóságon fállású kontroller kezdte meg a munkáját. Végezetül mindenképpen szólni kell az Informatikai Osztály munkatársaival, a modulgazdákkal való együttmködésrl, amelyet nagyon jónak tartok, s amely nélkül nem vihet sikerre ez a fejlesztés. Igazgatósági ülések A DRV Rt. Igazgatósága legutóbbi lapzártánk óta két alkalommal ülésezett: Január 24-én napirenden szerepelt a társaság 2001. évi elzetes üzleti terve, amellyel együtt az Igazgatóság megtárgyalta és elfogadta azt a költségtakarékossági elvrendszert, amelynek középpontjában a költségstruktúrán belül a fenntartási tevékenységbe visszaforgatható költségmegtakarítások szerepelnek. A megtakarítások forrása az elképzelések szerint fleg a kapacitások kihasználtságának növelésébl, illetve a hálózati veszteségek csökkentésébl fog származni. Február 28-án az Igazgatóság tájékozódott a társaság által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú víziközmvek szolgáltatási díjairól, a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás idei ráfordítás támogatás mértékérl, a kutatás-fejlesztés helyzetérl, valamint a DRV Rt. központi irányításában tervezett szervezet korszersítési javaslatról.
Bérmegállapodás Minden év els hónapjaiban visszatér feladat egyike a tárgyévi bérmegállapodás, melyet Kollektív Szerzdésben rögzít a munkáltató a szakszervezettel. Az idei évben február 6-án történt ez a megállapodás a DRV Rt.-nél, amelyet Tóth István vezérigazgató és Gábor Imre a munkahelyi szakszervezet titkára írt alá. A KSZ- ben rögzített 2001. évi bérfejlesztésrl Gábor Imrével beszélgettünk. -Szakszervezetünk reprezentatív, ezért minden évben önállóan köthetünk Kollektív Szerzdést a munkáltatóval. A bérmegállapodás részét képezi a KSZ-nek, amely annak központi része. Az elz év végén megkezdtük a megállapodás elkészítését az ágazati szakszervezettel és a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal. Ez képezi az alapját a mi Kollektív Szerzdésünknek. A tulajdonos 8,5 és 9,6 % közötti átlagkeresetre vonatkozó béremelést javasolt, annak függvényében, hogy milyen lehetségek vannak a cégnél. Mi egy olyan megállapodást kötöttünk, mely szerint 9 %-os keretfejlesztést realizálunk. Az elz évben szintén 9 %-os volt a bérfejlesztésre vonatkozó megállapodásunk, de mivel az infláció magasabb lett, mint ahogy azt kormányszinten tervezték, ezért kezdeményeztük, hogy azok a cégek, amelyeknél az állam a többségi tulajdonos, ezt a növekedést kompenzálják. A tárgyalások eredményhez vezettek, melynek következtében a 2000. évre vonatkozóan a tulajdonos további 3% fejlesztést engedélyezett, valamint 0,47%-os báziskorrekciót fogadott el. A vállalati menedzsment ez évben szeretné megoldani, hogy bizonyos munkaköröket magasabb bérkategóriába soroljanak. A számítógépes szakembereket is kompenzálnák, hiszen a munkaer piacon ezek a szakemberek jóval több pénzért is el tudnak helyezkedni, mint amelyet a DRV Rt. tud számukra biztosítani. Ebben a témában még nem tárgyalt a szakszervezettel a cég vezetése, gondolom, hogy hamarosan erre is sor kerül. - Az elz évben az infláció miatt korrigálni kellett a bérfejlesztésre fordítható összeget, az idei évben is gondoltak arra, hogy az infláció esetleg magasabb lesz a tervezettnél? - Az els lépcss bérfejlesztésrl országosan nagy vita volt a munkáltatók és az érdekképviseletek között, amelyhez csatlakozott a kormány is. Úgy állapodtak meg, hogy 8,5 %-os infláció mellett tervezik a 9 %-os átlag kereset fejlesztést. A második lépcsben nagyon bízunk abban, hogy ismét 12 %-os keresetfejlesztéssel tudunk számolni, ha az infláció mértéke ezt indokolja. Ha ez létrejön, akkor lehet reálbér növekedésrl beszélni. - Milyen szervezettség a szakszervezet? - Ötven százalék feletti, ami lehetne több is, hiszen a szakszervezet és a munkáltató között megkötött szerzdések, minden munkavállalót érintenek. Ezen kívül, ha munkaügyi kérdésekben vitás helyzet merül fel a munkavállaló és a munkáltató között, jogi segítséget tudunk nyújtani. Bár én úgy gondolom, hogy a vitás ügyeket helyben kell rendezni, azért jó, ha szükség esetén segítséget tudunk adni.
A bérfejlesztés mindenkit érint kérdés, mindig akadnak olyan munkavállalók, akik úgy érzik, hogy teljesítményük alapján többet is érdemelnének. A keretek azonban behatároltak és kifizetni csak annyit lehet, ami erre a célra felosztható. Berlinger Ágnes Tisztelt Munkatársak! A DRV Hírek eddig megjelent valamennyi számában tájékoztatást adtunk a Bizalom Önkéntes Nyugdíjénztár mködésérl, a pénztár taglétszámának alakulásáról. Nagy sikerként könyvelhettük el, mint a pénztár alapítói és szervezi, hogy a DRV Rt.-nél folyamatosan növekedett azok száma, akik beléptek a pénztárba. Nagy lendületet adott a taglétszám növekedésének a munkáltató által átvállalt tagdíj mértékének a bruttó alapbér 2%-ról 3 %-ra történt növelése. Rövidesen megjelen tájékoztatónkkal - A/4-es összehajtható színes szórólappal - elssorban azok figyelmét szeretnénk felhívni, akik még nem tagjai pénztárunknak. A Bizalom Önkéntes Nyugdíjénztár fbb mutatói: - Létszám: 1994. évi záró 723 f 2000. évi záró 7500 f - Vagyon: 2000. XII. hó 31-én 1,2 milliárd forint - Reálhozam: 1995-1999 5,6% A DRV Rt-nél Bizalom Önkéntes Nyugdíjénztár tagok: - Létszám: 1994. évi záró 100 f 2000. évi záró 1849 f - Vagyon: 2000. XII. hó 240 millió - Reálhozam: 1995-1999 5,6% A DRV Rt. vezérigazgatója, Tóth István úr és Gábor Imre VKDSZ titkár a társaság 2001. évi bérmegállapodásakor szóban megállapodott, amennyiben a társaság gazdálkodása ennek alapjait megteremti: 2001 év gazdálkodásának I-III. évi értékelését követen, a pénztár tagoknak a 3% fölött további éves 1% munkáltatói adományt biztosít a munkáltató, ha meghaladja a pénztártagok száma a 2000 ft. Munkatársak! A BIZALOM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR várja Önt soraiba!
Nem mindennapi sportsiker Rumi János a DRV Rt. Fejér megyei Igazgatóság Ercsi Üzemvezetségének lakatosa. Barátságos, közvetlen munkatárs, de szerénységére jellemzen a Transzplantáltak Európa bajnokságán elért sportsikerérl - asztalitenisz 3. hely, bowling 11. hely - csak a Görögországban készült fényképek nézegetése során értesültünk. Többszöri kérés után sikerült egy kicsit bvebben faggatózni, s beleegyezésével a beszélgetés rövid kivonatát közreadni. - János! Mikor került sor nálad a szervátültetésre? - 1978. január 20-án, 23 éves koromban romlott meg egészségi állapotom annyira, hogy már az egyéb kezelések javulást nem hoztak, veseátültetés jelenthetett csak számomra teljes életet. - Mi módon jutottál új veséhez? - A szerencse már itt mellém szegdött, édesanyám volt a donor, aki ellentmondást nem trve adta fiának egyik veséjét. - Miként változott meg az átültetés után életed? - Óriási változásokat jelentett nekem az átültetés. Az élet számomra felértékeldött, s megtanultam, hogy kemény akarással, környezetem, családom támogatásával sok új lehetség van elttem. - Beszélnél errl egy kicsit részletesebben? - Gyógyulásom után a munka mellett leérettségiztem, gépésztechnikusi képesítést szereztem. 1980-ban megnsültem, s az a lány lett a feleségem, aki betegségem idején is végig mellettem állt. Munkahelyem segítségével az Ercsi Üzemvezetségnél szolgálati lakást kaptunk. Született két szép lányunk. Ildikó 18 éves, most fog érettségizni, Melinda 16 éves, informatikát tanul. - Ezek után beszéljünk a sportról! Intenzíven csak a veseátültetés után kezdtem sportolni. Kezdetben csak az állóképességem növelése, egészségem megtartása érdekében mozogtam. Késbb a Transzplantáltak Egyesületében már egyre inkább törekedtem az eredményekre is. A sport segítségével sok barátot szereztem hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt. Sok olyan külföldi országba eljutottam, ahová saját ermbl nem lettem volna képes. Részvénytársaságunk anyagi segítsége is hozzájárult ahhoz, hogy eljuthattam Szingapúrba, Kanadába, Romániába, Ausztráliába és múlt év-
ben Görögországba. Athénban értem el eddigi legnagyobb sikeremet, asztaliteniszben 3. helyezett lettem. - Hogyan összegezné beszélgetésünket? - Mindennél fontosabb, hogy feladni sosem szabad, küzdeni kell és mindig még jobbat akarni. Ezt pedig szeret családdal, támogató barátokkal, munkahellyel lehet megvalósítani. N. Ági A vezeti tréninghez kapcsolódó sportesemény helyszíne volt február 23-án Hévíz, ahol a DRV Rt. kispályás focicsapata a helyi önkormányzat együttesével mérte össze erejét. Az igazságos pontosztozkodással végzdött találkozón csapatunkat ersítette Manninger Jen, a KÖVIM politikai államtitkára is. A képen látható DRV-s együttes: Pintér, Bódizs, Bocsev, Máté, Manninger, Tóth, guggol: Majer, Bertók, Sallai. Minden határon túl Egy vízmves fotómvész Ancsin Mihály huszonhárom éve társaságunk dolgozója és huszonkét éve ül ugyanabban az ajkai üzemvezeti irodában. Mégsem érzi börtönbe zárva magát, mert olyan kiegészít elfoglaltságot z, amely szerencsésen ellenpontozza néha talán kicsit egyhangúnak tn munkáját. Fotómvész számos hazai és külföldi kiállítással a háta mögött. A fényképezés a kisujjában van, bár hórihorgas alakját elnézve furcsa dolog éppen a kisujját emlegetni Korábban tett egy kis kitért a napilapos riportfényképezés felé, de hamar rájött, hogy az nem az világa. Amikor még volt Fotó újság gyakran jelentetett meg benne szakcikkeket. Manapság azonban hiába lenne számtalan ötlete senki nem honorálná érdeme szerint az efajta elfoglaltságot. Ráadásul a Fotó is rég megsznt, bár még mostanában is kap olvasói leveleket. Tagja a Felföldi Fotográfusok Szövetségének és a Wroclawi Fotográfiai Társaságnak. A Franciaországi központú ISF (Images Sans Frontiers Képek Határok Nélkül) szervezetének magyarországi képviselje.
Megnyer személyiség, amire az is bizonyíték, hogy bár nyakában fényképez masináival keresztül-kasul bejárta a világot Vietnamtól Tunéziáig, és számtalan portrét, zsánerképet készített, soha, senki nem bántotta emiatt, még csak nem is tiltakozott. Szerencsés alkat, mert másnak elég, ha becéloz egy témát és már törik is össze a gépét Legutóbbi ladakhi élményeirl szívesen mesél. Ladakh Tibet nyugati része és Indiához tartozik. Európai füllel furcsán hangzik, hogy itt si hagyományt követve minden családból egy gyereket szerzetesnek küldenek. A vidék zord, legmélyebb pontja 3500 méteren van, de lakói érdekesek és nem ellenségesek az idegennel szemben. Sajnos a fényképezés technikája hátrányára is fejldött az utóbbi években. Ma már olcsóbb a színes nyersanyag, de kidolgozni házilag még mindig a fekete-fehér állna kézre. A visszás helyzetet Mihály úgy oldja meg, hogy fekete-fehér nyersanyagra fotóz, otthon kidolgozza a képeket, és hogy új életre keltse ket, kézzel kiszínezi. A kicsit a századel hangulatát idéz technika roppant elmélyülést és aprólékos munkát igényel, de egészen különleges hatású képeket eredményez. Elismerésben nincs hiánya. Azon kívül, hogy számos helyre hívják kiállítani és képei gyjteményes kiadványokban is megjelennek, Kis Buddha cím képével a Gyr 2000 kiállításon Gyr Város Fdíját is elnyerte. Legutóbb ez év októberében volt kiállítása Kazincbarcikán, a városi galériában. Amíg a téma megpillantásától kezdve elkészül a kész kép, számos munkafázison kell átesnie. Egy-egy kiállítás eltt szinte minden szabadidejét képek retusálása köti le. Szabadságát szinte teljes egészében hobbijára áldozza. De kell-e jobb kikapcsolódás, mint a léleknemesít alkotó munka, amely felkavar, de pihentet is egyben. Szívesen jár alkotótáborokba is, vonzza a jó társaság. Szívesen emlékszik a korai évekre, a nyolcvanas évek végére, amikor még Eifert János és Jung Zseni neve fémjelezte az ott folyó alkotómunkát. Az utóbbi években Nepálon, Indián, Indián és Szírián kívül járt Afrikában is. Kalandozó természetére jellemz, hogy Tunéziába hirtelen ötlettl vezérelve last minute úttal jutott el. Egyik nap felhívta az egyik utazási irodát, ahol rendkívüli kedvezménnyel 29 ezer forintért ajánlották neki ezt az utat. Másnap már a repülgépen ült. - O. -