A HIDROGÉN PEROXID SZEREPE A MIKROEREK TÓNUSÁNAK LOKÁLIS SZABÁLYOZÁSÁBAN (ROLE OF HYDROGEN PEROXIDE IN THE LOCAL REGULATION OF MICROVASCULAR TONE)

Hasonló dokumentumok
Az agyi értónust befolyásoló tényezők

ANYAGCSEREBETEGSÉGEK MIKROVASZKULÁRIS HATÁSA: AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS A NITROGÉN OXID KÖLCSÖNHATÁSÁNAK SZEREPE

OTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el:

A hidrogén peroxid szerepe a kis vénák vazomotor működésének szabályozásában

Fejezetek az agy vérellátásának szabályozásából október 6.

A MIKROEREK VAZOMOTOR MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS ÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJEIBEN

A MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában

DOKTORI ÉRTEKEZÉS A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS MIKROVASZKULÁRIS HATÁSAI DR. ERDEI NÓRA. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Endothel, simaizom, erek

Fizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körében

A KAQUN-víz hatása onkológiai kezelés alatt álló betegeken. Randomizált vizsgálat.

A juxtaglomeruláris apparátus jelátviteli mechanizmusai a macula densán keresztül és azon túl

Kutatási beszámoló ( )

A MIKROEREK VAZOMOTOR MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS ÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJEIBEN

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Gyulladásos szöveti mediátorok vazomotorikus hatásai Csató Viktória. Témavezető: Prof. Dr.

Gyulladásos szöveti mediátorok vazomotorikus hatásai

A peroxinitrit és a capsaicin-szenzitív érző idegek szerepe a szívizom stressz adaptációjában

Vázizomkisvénák vazomotortónusának intrinszik szabályozómechanizmusai

ALAPKUTATÁS TÜKRÉBEN. Doktori tézisek. Dr. Tóth János. Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola

A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai

Hemodinamikai alapok

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

EGYÉB. A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában

Keringés. Kaposvári Péter

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

A COPD keringésre kifejtett hatásai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Energia források a vázizomban

Zárójelentés A BKCa csatorna szerepe az áramlás indukálta vaszkuláris relaxációban patkány pénisz rezisztencia éren

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Az Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás

Az akut simvastatin kezelés hatása az iszkémia/reperfúzió okozta kamrai aritmiákra altatott kutya modellben

A szívizomsejt-fibroblaszt interakció szerepe a bal kamrai remodelling szabályozásában

Fejezetek az agy vérellátásának szabályozásából szeptember 20.

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

Növényvédelmi Tudományos Napok 2014

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

A peroxinitrit szerepe a késői prekondícionálással és posztkondícionálással kiváltott kardioprotekcióban. Pályázati téma összefoglalása

Aktív életerő HU/KAR/0218/0001

Vazoaktív szerek alkalmazása és indikációs területeik az intenzív terápiában. Koszta György DEOEC, AITT 2013

Az adenozin-dezamináz gátlás hatása az interstitialis adenozin-szintre eu-és hyperthyreoid tengerimalac pitvaron

Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása. Dr. Domoki Ferenc

Gránátalma - a világ egyik legegészségesebb gyümölcse

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Cerebrovaszkuláris elváltozások öregedésben és Alzheimer-kórban

Vérkeringés. A szív munkája

I. FORMAI KRITIKÁK ÉS MEGJEGYZÉSEK A DOKTORI ÉRTEKEZÉSSEL KAPCSOLATBAN

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. A mikroerek vazomotor működésének vizsgálata diabetes mellitusban. Dr. Beleznai Tímea Zsuzsanna

DOKTORI ÉRTEKEZÉS DR. FÜLÖP TIBOR. Témavezetık: Prof. Dr. Édes István és Dr. Bagi Zsolt

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer

Az inzulin rezisztencia hatása az agyi vérkeringés szabályozására

Szőlőmag extraktum hatása makrofág immunsejtek által indukált gyulladásos folyamatokra Radnai Balázs, Antus Csenge, Sümegi Balázs

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

A kapilláris rendszer

Control of the tone of coronary resistance arteries (Koronária rezisztencia artériák tónusának szabályozása)

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

Szignalizáció - jelátvitel

Az immunológia alapjai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Dr. Komáry Zsófia MITOKONDRIUMOK REAKTÍV OXIGÉNSZÁRMAZÉK SZENTÁGOTHAI JÁNOS IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI A KÁLCIUM HATÁSA AZ IZOLÁLT SEMMELWEIS EGYETEM

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

szekrécióra kifejtett hatásukat vizsgáltuk. I. Epesavak hatásának karakterizálása a pankreász duktális sejtek működésére

Agyi kisér betegségek

A csökkent nitrogén monoxid képződés perifériás és centrális keringési következményei

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA

IRODA MASSZÁZS. VITÉZ RENÁTA 1133 Budapest, Pannónia u. 70.

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Az elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink

AZ ÖSZTROGÉN ÉS A DEHIDROEPIANDROSZTERON SZEREPE A SZINAPTIKUS ÁTRENDEZŐDÉSBEN

Nevezze meg a számozott részeket!

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata

Hiperbár oxigénkezelés a toxikológiában. dr. Ágoston Viktor Antal Péterfy Sándor utcai Kórház Toxikológia

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

A plazminogén metilglioxál módosítása csökkenti a fibrinolízis hatékonyságát. Léránt István, Kolev Kraszimir, Gombás Judit és Machovich Raymund

PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

Opponensi vélemény. címmel benyújtott akadémiai doktori értekezéséről

Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025)

Átírás:

A HIDROGÉN PEROXID SZEREPE A MIKROEREK TÓNUSÁNAK LOKÁLIS SZABÁLYOZÁSÁBAN (ROLE OF HYDROGEN PEROXIDE IN THE LOCAL REGULATION OF MICROVASCULAR TONE) Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Dr. Cseko Csongor Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet Témavezeto: Prof. Dr. Koller Ákos Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola Budapest, 2005

1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ÉS CÉLKITUZÉSEK A kardiovaszkuláris betegségek világszerte a morbiditási és mortalitási statisztikák vezetoi. Sok, a szív - és érrendszert érinto betegség - mint pl. a magasvérnyomás betegség, cukorbetegség, hiperhomociszteinémia, szöveti sérülés, gyulladás és ischémia-reperfúzió - a hidrogén peroxid (H 2O 2) fokozott képzodésével jár. A megnövekedett H 2O 2 szint a vaszkuláris szövetben (endothélium-, simaizomsejt) különbözo jelátvivo mechanizmusokat aktiválhat, amely az erek funkcionális és morfológiai változását eredményezheti. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a H 2O 2 fajtól, értípustól és kísérleti protokolltól függoen a nagyerek kontrakcióját, vagy relaxációját okozza. Ezek az eltéro eredmények abból a ténybol adódhatnak, hogy az említett kísérletekben különbözo ereket, eltéro körülmények és H 2O 2 koncentrációk között vizsgáltak, illetve az erek tónusát különbözo hatásmechanizmusú vazoaktív szerekkel - mint pl. epinefrin, tromboxán analógok, kálium klorid - indukálták, melyek mindegyike a H 2O 2 által aktivált celluláris mechanizmusokkal interferálhat. Emberi koszorúserekben az exogén és endogén képzodött H 2O 2 eltéro mechanizmuson keresztül okozott vasodilat ációt, felvetve annak lehetoségét, hogy a H 2O 2 a hatás helyétol függoen eltéro átmérováltozásokat okozhat. A H 2O 2 vazomotor hatásának ezen aspektusa fontos lehet gyulladás esetén: azaz, amikor a H 2O 2 forrása lehet egyrészt intraluminális az aktivált leukociták hatására, másrészt extraluminális a makrofágok, illetve maguk az erek szövetei révén. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a H 2O 2 a simaizomsejteket hiperpolarizálja és a nagyerek 1

relaxációját, illetve az arteriolák dilatációját nem NO, nem prostaglandin mediálta, endotheliális eredetu hiperpolarizáló faktor (EDHF)-függo módon hozza létre. Egy H 2O 2 mediálta dilatátor mechanizmus fontos szerepet játszhat a szöveti keringés szabályozásában akkor, amikor a NO szintje csökkent, azonban bizonyos esetekben az erek patoló giás elváltozásához is vezethet. Néhány kísérletben az intraluminális nyomás változása és a H 2O 2 koncentrációja között kapcsolatot találták. A H 2O 2 magasvérnyomás betegségben fokozott konstrikciót okoz, melyet a K + -csatornák eltéro aktivációja hozhat létre. A legújabb eredmények szerint a H 2O 2 mediálja az izolált arteriolák nyomás-indukálta miogén konstrikcióját. Ennek megfeleloen a H 2O 2 menövekedett szintje fokozott arterioláris tónushoz, s ezáltal csökkent mikrovaszkuláris perfúzióhoz vezethet. Érdekes módon azt találták, hogy a kataláz emberi pitvari koszorúserekben gátolja az áramlás-indukálta dilatációt, illetve, hogy a nyíróero hatására az endothélsejtek H 2O 2-ot ürítenek az extracelluláris térbe. Mivel a szöveti keringést elsodlegesen az arteriolák határozzák meg a teljes perifériás ellenállás (TPR) nagy részét létrehozva, a H 2O 2 lokális keringésszabályozásban betöltött szerepének tanulmányozása hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy a H 2O 2 fiziológiás és patológiás körülmények - mint pl. atheroszklerózis, diabétesz mellitusz, magasvérnyomás és hiperhomociszteinémia - között játszott szerepét jobban megért sük. Patkányból izolált vázizom arteriolák vizsgálata során ezért a következoket tuztük ki célul: 2

1. megvizsgáljuk az izolált vázizom arteriolákban az exogén (intra-, extraluminális) H 2O 2-indukálta spontán tónusbeli változások hátterében álló celluláris mechanizmusokat, 2. kimutatjuk, hogy az extralumin álisan adott kat aláz hat az intralumin álisan bejuttatott H 2O 2 eloidézte átmérováltozásokra, 3. megvizsgáljuk a kataláz hatását az arteriolák miogén válaszára, 4. megvizsgáljuk a kataláz hatását az arteriolák áramlás-indukálta dilatációjára 3

2. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Az arteriolák izolációja és a videómikrosz-kópos technika Kísérleteinket hím Wistar patkányok (250-350 g) izolált gracilis vázizom arterioláin (aktív belso átméro: 140±4?m, passzív belso átméro 230±4?m, 80 Hgmm-es intraluminális nyomáson) végeztük. Az arteriolák belso átmérojét videómikroszkóphoz kapcsolt mikroangiométerrel mértük, s a változásokat papír kiíron, illetve Powerlab analóg-digitális konverter segítségével számítógépen rögzítettük. Extraluminálisan adott H 2O 2 hatása az átmérore A H 2O 2 növekvo koncentráció it (10-6 -2x10-4 M) juttattuk a szervfürdoben lévo fiziológiás sóoldatba. A H 2O 2 minden dózisa után fiziológiás sóoldattal mostuk ki a szervfürdot és a következo dózist csak azt követoen adtuk, hogy a nyugalmi, kontroll átméro újra kialakult. Kísérleteink következo csoportjában az arteriolákat különbözo intracelluláris gátlószerekkel - mint pl. indomethacin, SQ 29,548, L- NAME, clotrimazole, vagy sulfaphenazole - inkubáltuk és újra megvizsgáltuk a H 2O 2-indukálta válaszokat. A H 2O 2 átmérore való hatásait endothélium hiányában is megfigyeltük, amit az arteriola levegovel történo, ~ 1 percig tartó, alacsony nyomású perfundálásával távolítottunk el. Ezt követoen endothélium hiányában az arteriolákat különbözo káliumcsatorna gátlókkal - mint pl. charybdotoxin plusz apamin, glybenclamide, vagy tetrabutyl-ammonium (TBA) inkubáltuk, majd újra megvizsgáltuk a H 2O 2-indukálta válaszokat. Intraluminálisan adott H 2O 2 hatása az átmérore A H 2O 2 intraluminális bejuttatása végett konstant intraluminális 4

nyomáson (80 Hgmm), a nyomás állandóan tartása érdekében a ki- és bemeno kanülök azonos mértéku, de ellentétes irányú változtatásával intraluminális áramlást hoztunk létre. A H 2O 2 növekvo koncentrációit (10-6 -10-4 M) juttattuk be intraluminálisan, majd minden dózist követoen fiziológiás sóoldattal mostuk át a lument és a következo dózist csak azt követoen adtuk, hogy a nyugalmi, kontroll átméro újra kialakult. Extraluminális kataláz hatása az intraluminálisan adott H 2O 2- indukálta átmérováltozásokra Az extraluminálisan adott kataláz intra- és intercelluláris térben való hatékonyságának kontrollálása végett a kataláz különbözo dózisait és típusait használtuk. A kataláz ezen típusainak extraluminális adását követoen újra megvizsgáltuk az intraluminálisan bejuttatott H 2O 2 patkány vázizom arteriolán indukált válaszait. A kataláz hatása a nyomás-indukálta átmérováltozásokra Áramlás hiányában megvizsgáltuk az arteriolák intraluminális nyomás-változás hatására kialakuló válaszait. A kataláz különbözo típusainak és dózisainak jelenlétében újra detektáltuk a nyomás-indukálta arterioláris válaszokat. A nyomás-indukálta passzív átméro (PD) görbe regisztrálásának érdekében az arteriolákat Ca 2+ -mentes, 10 5 M nifedipint és 10 4 M nátrium nitroprusszidot (SNP) tartalmazó fiziológiás sóoldatban inkubáltuk. A kataláz hatása az áramlás/fali nyíróero (WSS) - indukálta átmérováltozásokra Az intraluminális áramlást a fent leírt módon hoztuk létre (ld: a H 2O 2 intraluminális adása). A kataláz különbözo típusainak és dózisainak jelenlétében az áramlás-indukálta válaszokat újra rögzítettük. 5

3. EREDMÉNYEK Az extraluminálisan adott H 2O 2 okozta bifázisos átmérováltozások Az extraluminálisan adott H 2O 2 növekvo koncentrációi a gracilis arteriolák bifázisos átmérováltozását okozták. A H 2O 2 alacsonyabb koncentrációi (10-6 M 3x10-5 M) csak konstrikciót, míg a magasabbak (6x10-5 M 2x10-4 M) a kezdeti konstrikciót követoen jelentos dilatációt okoztak. A H 2O 2 alacsonyabb koncentrációi növelik az arteriolák tónusát: Az endothélium eltávolítása szignifikánsan csökkentette a H 2O 2 hatására kialakuló konstrikciót, míg az endothélium-intakt arteriolák indomethacinnal, vagy SQ29548-cal történo inkubálása teljesen meggátolta a H 2O 2-indukálta konstrikciót. A H 2O 2 magasabb koncentrációi csökkentik az arteriolák tónusát: Az indomethacin, vagy az SQ29548 jelenlétében a H 2O 2 nagyobb koncentrációi csak dilatációt okoztak. Endothélium-intakt arteriolákban sem a clotrimazole, sem a sulfaphenazole nem volt hatással a H 2O 2- indukálta dilatációra, míg az L-NAME szignifikásan csökkentette azt. Az endothélium eltávolítása szignifikánsan csökkentette a H 2O 2-indukálta arterioláris dilatációt. Az endothélium -fosztott arteriolákban a clotrimazole nem volt hatással a H 2O 2-indukálta válaszokra. A charybdotoxin és apamin szimultán adása, melyek a K Ca-csatorna inhibitorai, szignifikánsan csökkentették a H 2O 2 okozta dilatációt. A K ATP-csatorna gátló glibenclamide adása is szignifikánsan csökkentette a H 2O 2-indukálta dilatációt, míg a TBA jelenléte csökkentette az alaptónust és szignifikánsan, jelentos mértékben gátolta a H 2O 2-indukálta dilatációt. 6

Az intraluminálisan adott H 2O 2 okozta bifázisos átmérováltozások Az áramlás növekedése dilatációt okozott. Ezt követoen, amikor a perfuzátumban oldott H 2O 2 elérte az intraluminális teret, bifázisos átmérováltozást okozott. A H 2O 2 alacsonyabb koncentrációi (10-6 M 10-5 M) csak konstrikciót okoztak, míg a H 2O 2 nagyobb koncentrációi (10-4 M), a kezdeti konstrikciót követoen az arteriolák dilatációját eredményezték. A kataláz hatása a gracilis arteriolák myogén válaszára Kontroll körülmények között az intraluminális nyomás emelése az arteriolák konstrikcióját okozták. A különbözo típusú és dózisú katalázok extraluminális adása (500 U/ml por, 1500 U/ml oldat, 250 U/ml PEGkataláz) egyaránt meggátolta az intraluminálisan adott H 2O 2 kiváltotta konstrikciót és dilatációt. A katalázok jelenlétében sem a miogén konstrikció, sem a miogén index görbe meredeksége nem változott. A kataláz hatása a gracilis arteriolák áramlás-indukálta válaszára Kontroll arteriolákban az áramlás növekedése dilatációt okozott. A katalázok különbözo típusainak és dózisainak jelenléte (ld. fent: miogén válasz) nem okozott változást sem az áramlás-átméro görbében, sem az áramlás-, vagy a nyíróero-indukálta átmérováltozás görbe meredekségében. 7

4. MEGBESZÉLÉS Kísérleteink igazolták eloször, hogy 1. a H 2O 2 koncentráció függoen és bifázisos módon modulálja az izolált vázizom arteriolák spontán tónusát. Az arteriolák tónusa növekszik a H 2O 2 alacsonyabb koncentrációinak (10-6 M - 3x10-5 M) hatására, elsodlegesen az endotheliális és simaizom eredetu PGH 2/TxA 2 felszabadulásának következtében, míg csökken a H 2O 2 magasabb koncentrációi hatására (6x10-5 M - 2x10-4 M), az endotheliális NO és a simaizom különbözo K + -csatornáinak, mint pl. a K ATP- és K Ca-csatornák hatására, 2. az extraluminálisan adott kataláz gátolja az intraluminálisan bejuttatott H 2O 2 okozta átmérováltozásokat az izolált vázizom arteriolákban, 3. az intraluminális nyomás-növekedés kiváltotta miogén választ nem befolyásolja a kataláz, 4. az intraluminális áramlás-növekedés eloidézte dilatációt nem befolyásolja a kataláz. 1. A jelen kísérletek eredményei szerint a H 2O 2 mindössze mikromoláris koncentrációi PGH 2/TxA 2-t szabadítanak fel az arteriolákból, mely a H 2O 2 potenciálisan fontos élettani szerepét feltételezi a vázizom lokális véráramlásának szabályozásában. Eredményeink mások megfigyeléseivel összhangban állnak, ugyanis mások azt találták, hogy a H 2O 2 egér farok arteriában miogén konstrikció kifejlodéséhez vezet. Azt is kimutatták, hogy egyszeri hirtelen nyomásnövekedés, vagy krónikus magasvérnyomás megnöveli a H 2O 2 8

termelést, amely fokozza a PGH 2/TxA 2 képzodését a spontán tónus növekedéséhez vezetve. Az még nem teljesen világos, hogyan stimulálja a H 2O 2 az endothélium fokozott konstriktor prosztaglandin szintézisét. Kimutatták, hogy a H 2O 2 gyorsan aktiválja a ciklooxigenáz enzimet, mely különbözo prosztaglandinok, köztük a TxA 2 szintézisét eredményezi. Érdekes, hogy a kezdeti konstrikciót követoen a H 2O 2 a vázizom arteriolák maximális átmérojét megközelíto, dózisfüggo dilatációt okoz. Azt találtuk, hogy a H 2O 2 egy eddig ismeretlen mechanizmuson keresztül aktiválja az endotheliális NO szintázt, amely a vázizom arteriolák NOmediálta dilatáció ját idézi elo. Ezen eredményeink korábbi, aorta és bazális arteriola gyurubol származó megfigyeléseket támasztanak alá, ahol a H 2O 2- indukálta dilatációt részben az NO mediálta. A dilatáció másik részét a simaizomsejtek hiperpolarizációja okozta. Azt találták, hogy patkány aortában a H 2O 2 relaxációt okozó hatását a CYP450 enzim aktivációja mediálja. Ezzel ellentétben, vizsgálatainkban azt figyeltük meg, hogy akár endothélium jelenlétében, akár hiányában a CYP450 enzim clotrimazolelal, vagy sulfaphenazole-lal történo gátlása nem volt hatással a H 2O 2- indukálta dilatációra, mutatva, hogy a H 2O 2 nem a CYP450 aktiválásán keresztül hiperpolarizálja a vázizom arteriolák simaizmát. Eredményeink azt mutatják, hogy a H 2O 2 a K Ca és a K ATP-csatornákat, valamint egyéb típusú K + -csatornákat aktivál. Mások azt találták, hogy konduit típusú artériákban a nagy vezetoképességu Ca 2+ -aktiválta K + -csatornákat a H 2O 2 közvetlenül stimulálja. Összefoglalva, a H 2O 2-indukálta konstrikciót az endotheliális PGH 2/TxA 2 mediálja, míg a dilatációt elsodlegesen az endotheliális NO szintáz, valamint a vaszkuláris simaizom sejtek különbözo K + -csatornáinak 9

aktivációja okozza. Érdekes módon különbséget találtunk az extra- és intralumin álisan adott H 2O 2 hatása között. Az intralumin álisan bejuttatott H 2O 2 hasonló mértéku konstrikciót okozott, de kisebb dilatációt váltott ki, mint az extraluminálisan adott H 2O 2. A H 2O 2 eredetének helyétol függoen a vázizom arteriolák spontán tónusára különbözo hatással van, melyet eltéro mechanizmussal vált ki. A H 2O 2 vazomotor hatásának ezen aspektusa gyulladás esetén lehet fontos, amikor a H 2O 2 eredete lehet intraluminális az aktivált leukocitáknak köszönhetoen, vagy éppen extraluminális a makrofágoknak, a migrált leukocitáknak, parenchyma sejteknek, vagy magának a vaszkuláris szövetnek köszönhetoen. 2. A kataláz különbözo dózisainak és típusainak extraluminális adása meggátolta az intraluminálisan bejuttatott H 2O 2 által eloidézett konstrikciót és dilatációt egyaránt. Ez azt mutatja, hogy a kataláz hatékonyan képes lebontani akár az endothéliumban, akár a simaizomban képzodött H 2O 2-ot. Az egy érdekes kérdés, hogy a kataláz, fehérje molekula révén, hogyan éri el az endothél és a simaizom sejteket. Korábbi kísérletekben katalázt juttattak a kutyaszív bal pitvarába a 15 perces ischémiát közvetlenül megelozoen, valamint idotartama alatt is. 30 perc reperfúziót követoen az exogén katalázt kis vezikulákban lehetett megtalálni a kapilláris endothéliumban, az endothélium és simaizom közti térben, valamint a simaizomban elektronmikroszkópot használva. 3. Kontroll körülmények között az intraluminális nyomás emelése az arteriolák konstrikcióját okozta. A kataláz különbözo típusainak jelenlétében a miogén konstrikció meredeksége és a miogén index görbe nem változott. Eredményeink a Flavahan munka-csoportéval ellentétesek, 10

ugyanis ok azt találták, hogy az intraluminális nyomás egy lépcsoben 10- rol 90 Hgmm-re történo emelése NADPH oxidáz-függo H 2O 2 képzodést okoz az egér farok arteriolájának simaizmában. Ez az ellentét a eltéro érterület és kísérleti körülmény miatt lehet. 4. Kontroll arteriolákban az áramlás növekedése dilatációt okozott. A kataláz különbözo típusainak jelenlétében nem volt különbség az áramlásátméro és az áramlás-, vagy nyíróero-indukálta átmérováltozás görbék meredekségében. Eredményeink Gutterman munkacsoportjáéval ellentétesek, ugyanis ok azt találták, hogy az endothélium-eredetu H 2O 2 az izolált, emberi koszorúserek áramlás-indukálta dilatációjához vezet. Kimutatták, hogy a H 2O 2 okozta dilatáció a vaszkuláris simaizom membránjának K Ca-csatorna függo hiperpolarizációjához kapcsolódik, azt mutatva, hogy H 2O 2 EDHF-ként hat az emberi koszorúserekben, mely dilatátor mechanizmus fontos szerepet játszik a miokardiális perfúzió fenntartásában, amikor az NO szintje csökkent. A mi és Gutterman munkacsoportjának eredményei közt lévo különbség az arteriolák különbözo eredete miatt lehet, ugyanis Gutterman munkacsoportja szívbeteg emberekbol származó ereket használt, míg mi egészséges patkányokból valót. A H 2O 2 beteg koronária arteriola áramlás-indukálta dilatációjában való részvétele kompenzációs mechanizmus lehet abban az esetben, amikor az NO mediáció hiányzik. 11

Eredményeink élettani és kórélettani jelentosége Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az extraluminálisan adott H 2O 2 eltéro vazomotor válaszokat okoz. A jelen tanulmány új eredményei szerint a H 2O 2 mind konstrikciót, mind dilatációt eloidéz, amely a H 2O 2 koncentráció-függo mediátor szerepét veti fel. Jelenleg nehéz meghatározni, hogy pontosan mekkora a vaszkuláris és egyéb sejtek által termelt H 2O 2 koncentrációja a különbözo élettani és kórélettani körülmények között. Hasonlóan nehéz meghatározni az érfalban lévo katalázok jelenléte miatt, hogy pontosan mekkora koncentrációban éri el a sejtek intracelluláris alkotórészeit az exogén adott H 2O 2. Érdekes módon azt találták, hogy 2x10 6 /ml polymorphonukleáris leukocita phorbol-12- myristate-13-acetate-tal (PMA) történo stimulációja 0,3 mm-t eléro koncentrációban képes H 2O 2-ot termelni in vitro kürülmények között. Megjegyzendo azonban, hogy az intracelluláris peroxidázok in vivo körülmények közötti eroteljes aktivitása miatt a sejtek alkotórészeiben lévo H 2O 2 koncentráció a mikromoláris, illetve az alacsony millimoláris koncentráció -tartományban lehet. Tehát a körülményektol függoen valószínuleg a sejtek különbözo H 2O 2 koncentrációknak vannak kitéve, amely ennek megfeleloen növelheti, vagy éppen csökkentheti az arteriolák spontán tónusát, s így a véráramlást. Valószínu például, hogy a H 2O 2 az arteriolák átmérojének megnöveléséhez elegendo koncentrációban szabadul fel akkor, amikor a szövetek oxidatív metabolizmusa fokozódik, s ezáltal megnöveli a lokális vázizomarteriola véráramlását a megnövekedett oxigén igényeknek megfele-loen. Másrészrol bizonyos patólógiás körülmények között, amelyek oxidatív 12

stresszel és gyulladással társulnak - mint pl. a magasvérnyomás betegség, hiperhomocisztei-némia és cukorbetegség - a H 2O 2 alacsonyabb koncentráció ja a spontán tónus megnöveke-déséhez vezethet, mely gyakran megfigyelheto ezekben a betegségekben. 13

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények 1. Cseko C, Bagi Z, Koller A. Biphasic effect of hydrogen peroxide on skeletal muscle arteriolar tone via activation of endothelial and smooth muscle signaling pathways. J Appl Physiol. Sep;97(3):1130-7, 2004 (IF: 3.027) 2. Bagi Zs., Cseko Cs., Toth E., Koller A. Oxidative stress-induced dysregulation of arteriolar wall shear stress in hyperhomocysteinemia is prevented by chronic vitamin -C treatment. Am J Physiol Heart Circ Physiol. 285:H2277-H2283, 2003 (IF: 3.658) Egyéb közlemények 3. Iking-Konert C, Cseko C, Wagner C, Stegmaier S, Andrassy K, Hansch GM. Transdifferentiation of polymorphonuclear neutrophils: acquisition of CD83 and other functional characteristics of dendritic cells. J Mol Med Aug;79(8):464-74, 2001 (IF: 4.101) 4. Nemeth K, Furesz J, Adorjani E, Cseko C, Bielik H, Lakatos S. fmlp-induced respiratory burst and the intracellular Ca2+ signal are not interrelated in neutrophils. Haematologia 31(2):111-23, 2001 (IF: 0.4) 5. Nemeth K, Furesz J, Adorjani E, Cseko C, Bielik H, Lakatos S. Azurophil granules are heterogeneous with respect to mobilization induced by different concentrations of fmlp. Haematologia 31(3):181-9, 2001 (IF: 0.4) Referált tudományos folyóiratban megjelent közlemények összesített impakt faktora: 11,586 14