DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Ikt. sz.:2086/2016. DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő utca 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016

Tartalmjegyzék Tartalmjegyzék... 2 BEVEZETÉS... 4 AZ ISKOLA ARCULATA... 4 KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK:... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 INTÉZMÉNYI ADATOK... 6 1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI 6 Speciális céljaink:... 8 1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 11 1.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 12 1.3.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 14 1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 15 1.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 16 1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG... 17 1.7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE... 22 1.8. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL... 22 A szülők-pedagógusk együttműködése... 23 A tanulók és a pedagógusk együttműködése... 24 Együttműködés az iskla egyéb partnereivel... 24 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 25 1.10. ISKOLAI FELVÉTEL, ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI... 27 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 27 2.1. A HELYI TANTERV RENDEZŐELVEI, TÖRVÉNYI IRÁNYMUTATÓK... 27 2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE... 28 2.3. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK... 28 2.4. CSOPORTBONTÁSOK, EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 29 2.5. ÓRATERVEK... 29 2.6. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK... 32 KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 32 2.7. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI... 33 2

MEGVALÓSÍTÁSA... 33 2.8. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA... 34 2.9. PROJEKTOKTATÁS... 35 2.10. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 35 2.11. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI... 36 2.12. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 42 2.13. A TANULÓK FIZIKA ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 44 2.14. AZ ISKOLA KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI... 45 A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN... 45 2.15. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI.. 47 Jutalmazásk (az egyes fkzatk átléphetők)... 49 Az Év környezetvédő sztálya :... 50 A Tisztasági verseny vándrkupáját elnyerő sztály... 50 Fejérpataky-díj... 51 Elmarasztalásk (az egyes fkzatk átléphetők a cselekedetek súlyssága szerint)... 52 Legitimációs záradék... 52 A pedagógiai prgram hatályba lépése, felülvizsgálata... 52 Az intézményben működő egyeztető fórumk nyilatkzatai... 53 A pedagógiai prgram elfgadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék... 53 Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkzat... 55 3

BEVEZETÉS Szeretet, jóság, természetes finmság Hóman Bálint: Dr. Fejérpataky László méltatása 1 AZ ISKOLA ARCULATA Az érték bennünk van Czeizel Endre Iváncsa településen a XIX. század elejétől működik iskla 2, mely a 1997/98-as tanévtől viseli Dr. Fejérpataky László nevét, akinek életútja példaként szlgálhat mindnyájunk számára. Legfntsabb feladatunknak tekintjük, hgy barátságs, családias, elfgadó, befgadó isklai környezetben hzzájáruljunk a gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez, használható, versenyképes tudásáhz. Célunk, hgy nyittt, érdeklődő, kiegyensúlyztt lelkű, tudásra fgékny gyermekeket neveljük. Valljuk, hgy minden gyermekben szunnyad tehetség, értékeik meglelése, tvábbfejlesztése a mi feladatunk. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK: Mindannyian egyedi lények vagyunk, (.) s kivételes adttságkkal rendelkezünk, amelyek valódi tehetséggé válhatnak életünk srán. Marl Mrgan Már alsó tagzatn (másdik sztálytól) fkzatsan bevezetjük az idegen nyelv alapjait (angl). Ezzel lehetőséget adunk tanítványaink számára, hgy minél krábban nyitttá váljanak a nyelvtanulásra. Célunk a tanulók idegen-nyelvi kmmunikatív kmpetenciájának megalapzása. Fnts feladatunk, hgy felkeltsük a diákk érdeklődését a nyelvtanulás, és a más nyelvet beszélő emberek kultúrája iránt. A felső tagzatn nívócsprts bntás szerint zajlik felzárkóztató és emelt szintű angl nyelvktatás. Célunk, hgy minél több tanulónk eljussn az alapfkú, államilag elismert nyelvvizsga megszerzéséig általáns isklai tanulmányai végére. 1 < http://szkdk.szk.hu/strage/00/00/08/81/dd/1/197_061_gulyas.pdf> 2 <http://fejer.archivprtal.hu/id-27-alapfku_isklak.html> 4

A tanulók életkri sajátsságaiknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő érdekes, értelmes és kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Kiemelt figyelmet frdítunk az egészségfejlesztésre, melynek része a mindennaps testnevelést is magába fglaló sprts életmódra való felkészítés. Képességük, érdeklődésük szerint biztsítjuk az emelt szintű testnevelést, melyet sprtágak szerint működtetett szakkörök keretei között nyílik lehetőség tvább fejleszteni. Egyesületekkel fenntarttt kapcslatk, együttműködés lehetőségeit is igénybe vesszük feltételeink flyamats javításáhz. Az ÖKO-szemlélet áthatja mindennapjainkat, tantárgyközi kncentráció keretében nemcsak a természettudmánys ismeretek közvetítése srán alkalmazzuk. Csatlakzunk akciókhz, együttműködésre szólítjuk fel partnereinket, különösen a családi környezet csatlakzására számítunk. Az infrmatika ktatása mellett a tantárgyakhz kapcslódó ismeretek közvetítésébe is bevnjuk az IKT-s technlógiát. Feladatunk, hgy elősegítsük a világhálón történő eligazdást. Integrált nevelés-ktatásban részesülnek intézményünkben sajáts nevelési igényű tanulók (mzgásszervi fgyatéks, érzékszervi fgyatéks, értelmi fgyatéks, beszédfgyatéks, halmzttan fgyatéks, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) Az SNI és BTM gyermekek a többi gyermekkel együtt tanulnak a mindennapkban, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus rendszeres segítségével. A közösségi létfrma, a közös intézményi gyökerek, valamint a nevelési-ktatási célk eredményes megvalósítása érdekében flyamats knzultációt flytatunk a Mesepalta óvda pedagógusaival. Pedagógiai módszertani fejlődésünk érdekében a térségi isklákkal együttműködünk, részt veszünk a tapasztalatcseréken, tvábbképzéseken. Saját nevelőtestületünk értékeit megsztjuk egymással, a segítő együttműködés és flyamats fejlesztés alappilléreit erősítjük. Fnts szerepet szánunk a magyar néphagymányk áplásának. Célunk-szülőföldünk és népi kultúránk megszerettetése. Alsó tagzatn a magyar nyelv és irdalm tantárgyba építjük a naptári évet követve a hagymányk, jeles napk, ünnepek, népi játékk megismertetését, ezzel is segítve a diákk anyanyelvi fejlődését, anyanyelvünk skszínűségének fennmaradását. Ehhez kívánjuk kapcslni a szabadidős tevékenységekbe beépített népi kézművességet. A mzgáskultúra fejlesztését célzó táncktatást végző partnereinkkel meglévő jó kapcslatainkat tvább ápljuk. 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 5

INTÉZMÉNYI ADATOK 3 Az intézmény OM aznsítója: 030092 Az intézmény megnevezése: Dr. Fejérpataky László Általáns Iskla Címe: 2454 Iváncsa, Fő utca 61. Székhelyének megyéje: Fejér Telefnszáma: 25/255352 E-mail címe: fejerpataky.isk@gmail.cm hnlap: http://iskla.ivancsa.hu Elláttt alapfeladatk: általáns isklai nevelés-ktatás (alsó tagzat), általáns isklai nevelésktatás (felső tagzat) A fenntartó megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnt A fenntartó címe: 1051 Budapest V. kerület, Bajcsy Zsilinszky u. 42-46. A fenntartó típusa: állami intézményfenntartó közpnti hivatal Tankerület megnevezése: KLIK Dunaújvársi Tankerülete Tankerület címe: 2400 Dunaújvárs, Kallós Dezső u. 1/C. 1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI Alapelveink: - Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibntakzásában. - Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. - Tervszerű és következetes nevelő-ktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. - A fiatalkat a felelős államplgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. - Az isklában lyan, - az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a tudmánykra vnatkzó ismereteket kell közölni, melyek megalapzzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik értelmi, erkölcsi eligazdásukat az őket körülvevő világban. - Az értelem fejlesztésével együtt fnts az érzelmi és akarati élet frmálása. - Fnts a kudarctűrő képesség fejlesztése. - A nevelésen és az ktatásn sugárzzn át az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. - Erősíteni kell a tanulók iskláhz való kötődését. Ennek érdekében lyan légkört kell teremteni, hgy az isklában jól érezhessék magukat a gyerekek. - Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. - Fnts a pntsság, fegyelem és az önfegyelem gyakrlása. 3 <http://www.ktatas.hu> 6

- Fnts a szülőkkel való flyamats kapcslattartás. - Törekedni kell a szciális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. - Fntsnak tartjuk, hgy a tanulókat a fenntartható fejlődés útján indítsuk el, és kialakítsuk bennük a felelősségérzetet környezetük iránt. - Szeretnénk, hgy a tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek az ktatónevelő munkában, a tanórákn és a tanításn kívüli prgramkban (szakkörök, színház illetve múzeumlátgatásk, erdei iskla) is megvalósuljanak. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók számára felzárkóztatást segítő fglalkzáskat biztsítunk. Célk, feladatk: Az isklában flyó ktató-nevelő munkának tehetséggndzó és felzárkóztató prgramkkal támgatnia kell az egyéni képességek kibntakzását. Gndskdni kell: az általáns és széles alapműveltség biztsításáról minden tanulónál a tanulási kudarck megelőzéséről a sikeres beilleszkedés elősegítéséről a szciális helyzetből adódó hátrányk kmpenzálásáról önismeret fejlesztéséről önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkdás, öltözködés, isklai felszerelés) a testi nevelésről, mely a tanórákn, kiránduláskn és túrákn, különféle sprtrendezvényeken, sprtköri fglalkzáskn valósul meg a tanuláshz szükséges szövegértési és szövegalktási képességek fejlesztéséről arról, hgy képesek legyenek a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatk elkészítésére az iskla házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre egyéni sajátsságk elfgadásáról, egyéni bánásmódról sajáts nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vételéről Fntsnak tartjuk: a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, másk szkásainak és tulajdnának tiszteletben tartására nevelés az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra iránti igény felkeltése, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása Magyarrszág megismerése, szeretete 7

a nemzeti kultúra áplása, hazaszeretetre nevelés, hagymányaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése tanítványaink képességeiknek megfelelő szinten teljesítsék a tanulmányi követelményeket megtanulják idejüket önállóan és hatéknyan besztani Eszközök, eljárásk: A nevelő-ktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkr lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsprtk hetergén összetételére, a tanulók életkri sajátsságaira, és kellő teret biztsít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés flyamatában. Ennek néhány fnts eszköze a pedagógiai gyakrlatból: Az eljárásknak, eszközöknek igazdniuk kell a tanulók életkri sajátsságaihz, értelmi fejlettségéhez, és képességeikhez. Szrgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hzzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításáhz. Az értékelésnek, a kaptt feladatk megvalósításának módja és színvnala, a prblémákra adtt válaszk minősége szerint kell történnie. A kmplex személyiség fejlesztésében fnts szerepet kell kapnia az önismeretnek az erős és gyenge pntk felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalm erősítésének, a kezdeményező és vállalkzó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Nevelő-ktató munkánk srán törekszünk a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, flyamats alkalmazására az elektrnikus médiumk váltzats alkalmazására Módszerek: a meggyőzés módszerei (ktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatsítás) a tevékenység megszervezésének módszerei (ellenőrzés, érdekes, játéks feladatk, gyakrlás) magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret) Speciális céljaink: Mens sana in crpre san! -Ép testben ép lélek! Sprt rientáció, emelt szintű testnevelés Már első sztályba jelentkezés srán választható a sprt rientáció, mely az emelt szintű testnevelés előkészítése heti két óra úszással. Másdik évflyamtól terhelhetőség és képességek szerint alakítjuk ki a mindennaps testnevelésen való részvételt. Az emelt szintű testnevelésben résztvevők számára követelmény, a többieknek ajánltt 2. évflyamtól a tanévre szóló sprtágválasztás. 8

Választható sprtágak alsó tagzatn: labdarúgás, trna, atlétika, úszás. Választható sprtágak felső tagzatn: atlétika, ksárlabda, úszás, röplabda, trna, labdarúgás Sprtágra jelentkezni május hónapban kell. Ha más sprtágban tehetséges a gyermek, külső szakkörre is járhat, ttani igazlt teljesítményét elismerjük. Az általáns isklai évek alatt rendszeres sprthz kapcslódó közösségi alkalmakat is biztsítunk: különböző tábrkat, biciklitúrákat, sprtesemények látgatását, gyalgtúrákat, sprtnapkat, különböző versenyeken való részvételt. A sprt csprtba való felvételhez testnevelési alkalmassági szintfelmérés és az egészségi alkalmasság rvsi igazlása szükséges. Az emelt szintű testnevelésben részesülők teljesítményét testnevelőink figyelemmel kísérik, a csprtbesrlás tanévre szól, azn váltztatni csak alaps indkkal igazgatói engedéllyel - lehet Isklánkban a sprtlás kedvező feltételei adttak, a környékben egyedülálló az uszda megléte. A testnevelés emelt óraszámú tanítása mellett sprtegyesületi tevékenységre is van lehetőség. E mellett aznban isklánk biztsítja, hgy a közismereti tárgyakat is lyan mértékben és minőségben tanulják a gyerekek, hgy semmilyen hátrány ne érje őket. A természettudmányk gyakrlat - közeli ktatása: Nézetünk szerint a természettudmánys tantárgyak feladata, hgy tudatsítsa az ember és környezetének elválaszthatatlan kapcslatát, kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Szeretnénk gyakrlat közelibb módn, a természetes emberi kíváncsiságra és felfedezésre építve ktatni a természettudmánykat. Átfgó képet nyújtani tanulóinknak a mindig megújuló természet kincseiről, ismerjék meg az élő természet szépségét és váltzatsságát, a természeti törvényszerűségeket, a jelenségek hátterében zajló flyamatkat és a közöttük lévő összefüggéseket. Megtapasztaltatni, hgyan segíti a tudmánys módszer a természet erőinek és javainak az ember szlgálatába állítását. Feladatunk Kialakítani természettudmánys szemléletüket és környezettudats viselkedésüket. Megismertetni az alapvető fizikai jelenségeket és az azkat értelmező mdellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hzzájuk vezető megismerési módszereket. A kémia tanítása srán felhívni a figyelmet azkra a tapasztalatkn és kísérleteken nyugvó, bizts anyagismeretekre, amelyek nemcsak segítik őket, hanem életmentő is lehet számukra. A bilógia segítségével érzékennyé tenni tanulóinkat környezetük, szervezetük váltzásaira, hgy lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. A földrajz tanulmányzásával, megismertetni tanulóinkat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági jellemzőivel, flyamataival, tvábbá a környezetben való tájékzódást, eligazdást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Tudatsítani bennük, hgy a természettudmánykban való jártasság minden ember számára fnts. Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözni tanulóinkat, amelyekkel egész életük srán hzzájárulnak majd a társadalm és a természeti környezet összhangjának fenntartásáhz. Magas szintű nyelvktatás: A nyelvtanítással elsődleges célunk felkelteni a gyermekek érdeklődését más nyelvek, más kultúrák iránt. A krai szakaszban mindenképpen a játéksságé a legnagybb szerep, a gyerekek érdeklődésének felkeltése az őket érdeklő eszközök segítségével (játékk, kézművesség, mzgással összekötött tevékenységek). Fnts, hgy a dalk, mndókák és versikék, valamint a tanár által 9

flytattt órai kmmunikáció kapcsán a gyerekekben elraktárzódjanak az anyanyelv és a tanult idegen nyelv különbözőségei, hgy az idegen nyelv zenéje már krai szakaszban megismerhetővé váljn, így alapzva meg a későbbi helyes, igényes kiejtést. Elengedhetetlen a mtiváció flyamats fenntartása, ami megalapzza a későbbi nyelvtanulást. Nyelvórán a nyelvtanítás mellett a társas érintkezést, az adtt rszág történelmét, kultúráját is megtanítjuk. Fnts számunkra, hgy: - tanulóink idegen nyelvi kmmunikációs képessége fejlődjön - használható nyelvtudást szerezzenek - mérése, értékelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség, lvasásértés, íráskészség) keresztül valósuljn meg - általáns isklás krban kedvet ébresszünk a nyelvek tanulása iránt, megalapzzuk a későbbi nyelvtanulást - flyamats legyen a tehetséggndzás - felkészítsük diákjainkat angl nyelvvizsgára - alapsan felkészüljenek diákjaink a középisklára - lemaradó, gyengébb képességű tanulókat felzárkóztató fglalkzáskn fejlesszük SNI gyermekek integrált nevelése - ktatása: A Szakértői és Rehabilitációs Bizttság szakvéleménye alapján vesszük fel az integráltan nevelhető mzgásszervi fgyatéks, érzékszervi fgyatéks, értelmi fgyatéks, beszédfgyatéks, halmzttan fgyatéks, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő gyermekeket. Az integrált ktatásban résztvevő tanulókat fejlesztőpedagógus, lgpédus, gyógypedagógus az egyéni szakvéleményben előírt óraszámban fejleszti. Feladataink: óvda-iskla átmenet támgatása együttnevelés elfgadása/elfgadtatása és ennek érvényesítése a teljes nevelőktató munkában a tanulók gndlkdásának alakítása ly módn, hgy elfgadják a sajáts nevelési igényű tanulók egyenrangúságát társaikkal integrálódás elősegítése az isklai életbe és a társadalmi környezetbe speciális tevékenységek segítségével a fejlesztő fglalkzásk személyi és tárgyi feltételeinek biztsítása a tanulók, tanulócsprtk szükségleteihez igazdó, sérülés-specifikus eljárásk, időkeret, eszközök, speciális eszközök, módszerek, terápiák alkalmazása a sajáts nevelési igényű gyermekekre vnatkzó tantárgyi tartalmak adaptálása tleráns, differenciált, fejlesztő értékelés elsősrban az önmagáhz mért fejlődés értékelése elfgadó, befgadó környezet kialakítása, társadalmi beilleszkedésük támgatása Hagymányáplás: A néphagymányk áplása minden krsztály számára nagyn fnts. Tanulóink mindennapi életükben népi kultúránk kincseivel alig találkznak. Ezért azt gndljuk, az iskla skat tehet, hgy a 10

diákkban kialakuljn a hagymányk ismerete és tisztelete. Ez a megismerési flyamat sk-sk örömfrrást jelent számukra a játékban, a mesék, mndókák átélésében, kézműves fglalkzáskn. A jeles napk hagymányainak megelevenítése srán megtanulnak egymáshz alkalmazkdni, viselkedési frmákat sajátítanak el. A népmesék, a népi mndókák az énekes gyermekjátékk nyelvi fejlődésüket is szlgálják. Nem utlsó srban megismerkednek elődeink hatalmas kincset érő kultúrájával, tapasztalataival. A község múltjának feltárása, megismerése srán közelebb kerülnek a gyerekek saját családjuk közelebbi és távlabbi múltjáhz, a gazdag Helytörténeti gyűjtemény ideális hely a krabeli használati eszközök közvetlen megismerésére. A népi kézművességgel való megismerkedés, annak gyakrlása flyamats feladat. 1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés önismereten alapuló, az egyéni lehetőségek és gátak feltárására épülő flyamat, amelynek srán az egyéniség sajáts erényei és képességei megerősítést nyernek. Ez a flyamat módt ad a hibák krrigálására, a hiányzó képességek megszerzésére is. Mindennek eredményeképpen alakul ki a belső személyi autnómia, az érett személyiség. A személyiségfejlesztés minden pedagógus feladata és célja, fkzttabb szerep jut aznban a flyamatban az sztályfőnöknek. Az ő tevékenységében kap nagybb hangsúlyt az egyes tanulóra vnatkzó személyes dafigyelés és törődés. A személyiségfejlesztés végső célja az érettségét biznyító, dönteni tudó és döntéseiért felelősséget vállaló személyiség. A Nemzeti alaptantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szlgálják, hgy a tanulók adttságaikkal, fejlődésükkel, isklai és isklán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spntán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bntakztathassák ki személyiségüket. Célunk, hgy az ktató-nevelő munka eredményeképpen tanulóink a 8. évflyam végére a következő személyiségjegyek alapjaival rendelkezzenek, melyekre a későbbiekben építeni tudnak: önállóság alkalmazkdás kreativitás képesség az érzelmi harmóniára türelem, céltudatsság küzdőképesség figyelem- és gndlkdás-összpntsítás kulturált magatartás felnőttekkel és társakkal szemben segítségnyújtás humanizmus tlerancia nyitttság knfliktusmegldó képesség Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcslats feladatk: színes, skldalú isklai élet biztsítása, váltzats pedagógiai módszerekkel, széles tevékenységkínálattal fejleszteni a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét figyelmet kell frdítani: a kitartás, a szrgalm, a céltudatsság, az elkötelezettség kialakítására az egészséges, harmnikus személyiség kialakítása az egészségnek, mint alapértéknek elfgadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkársító szkásk, szenvedélyek kialakulásának megelőzése 11

a tanulók érzelmi intelligenciájának állandó fejlesztése életkri sajátsságaiknak megfelelően a pedagógus személyes példaadása 1.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az egészségnevelés feladata, célja: A család mellett az iskla váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Diákjaink éljenek minél egészségesebben és csökkentsék életmódjukban az egészségkársító tényezőket. Ismerjék meg az egészséges életmód kialakításáhz szükséges magatartásfrmákat, lehetőségeket. Tudatsítsuk tanulóinkban, hgy az élet a legnagybb érték. Megőrzéséhez, harmóniájának megtartásáhz megfelelő életmódra van szükség. Ismerjék meg a szenvedélybetegségeket, ezek hatásait, következményeit, tudjanak harclni ellenük. Legyenek képesek az egészséges emberi élet társadalmi és természeti összefüggéseit meglátni és saját életük megóvása érdekében cselekedni. Az egészségnevelés színterei: Isklai életünk mindennapjainak része hgy felhívjuk diákjaink figyelmét adtt szituációkban az egészséges életmód fntsságára személyes példaadással is. A bilógia tantárgy keretén belül használható tudást nyújtunk az egészséges életmód ismérveiről. Így válhatnak tanítványaink felnőtt krukra saját és másk egészségét tudatsan védő államplgárkká. A felső tagzatn tanévenként az sztályfőnöki tervben megtervezve egészségnevelési témakörökkel fglalkznak az sztályfőnökök: napirend étkezés testmzgás betegségek megelőzése járványk szenvedélybetegségek szexuális kérdések testi higiéné mentálhigiéné harmnikus élet Feszültségldás, a helyes életvezetési szkásk elsajátítása csprts és egyéni fglalkzáskn pszichlógus segítségével. 12

A segítő kapcslatk színterei: Szülők (család) A szülők megfelelő tájékztatás és infrmáció-átadás után aktív részvételükkel tudják támgatni az iskla egészségfejlesztési prgramját. Szülői közösség Az isklai egészségfejlesztő prgram kialakításába be kell vnni a szülőket és szükséges megnyerni támgatásukat. Isklarvs, házirvs, védőnő Az iskla egészségügyi ellátásáról szóló jgszabály előírja, hgy minden isklának legyen kijelölt rvsa, védőnője, valamint a tanulók fgászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fgrvsa, akik a jgszabályban fglalt feladatkat látják el. Isklapszichlógusra nagy szükség lenne A pszichlógus a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, önértékelési zavarral küzdő diákkat segíthetné. Knzultálna a szülőkkel, illetve szükség esetén más érintett személyekkel is. Gyógypedagógus Az SNI gyermekek fejlesztését végzi, iránymutatást ad a tanórai és tanórán kívüli fglalkzásk eredményesebb szervezése érdekében, nymn követi a gyermekek fejlődését, javaslatkkal segíti a szülőket is. Fejlesztési feladatk: az egészségmegőrzéshez kapcslódó ismeretanyag bővítése az egészséges életről minél több pzitív példa bemutatása az egészséges életmód lehetséges elemei a személyes higiéné kérdései a helyes táplálkzás a nemiség, szexualitás kérdései a szenvedélybetegségek kárs hatásai a harmnikus és teljes élet perspektívája példaképek bemutatása Az egészségnevelés gyakrlati megvalósításának lehetőségei: Osztálynként egészséges ételeket készítünk a gyerekekkel. Kirándulás kiskertekbe, ismerkedés a gyógynövényekkel. Megfigyeljük táplálékaink útját a termőföldtől az asztalunkig. Egészségprjekt keretében neves szakembereket hívunk meg előadásk megtartására a következő témákban: egészséges táplálkzás a vízfgyasztás szerepe a mindennapkban a sprt és mzgás jelentősége a hétköznapkban 13

az alkhlfgyasztás következményei a dhányzás egészségre gyakrlt hatása és következményei a drgfgyasztás veszélyei az indklatlan gyógyszerfgyasztás következményei és a gyógyszerek helyettesítése gyógynövényekkel Egészségklubt szervezünk 7-8. sztálysknak, ahl az őket érdeklő prblémákról beszélgethetnek. 1.3.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A mindennapk srán száms alkalmmal találkzunk ptenciális veszélyfrrással, mely akár súlysan kársíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló váltzásk, melyek gyrs leflyásukkal jelentenek fkztt veszélyt az emberre. Súlys állaptú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyrsasága és hatéknysága. Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkársdás valószínűsége. Az elsősegélynyújtás lyan beavatkzás, melyet hirtelen egészségkársdás esetén annak elhárítása, vagy a tvábbi állaptrmlás megakadályzása érdekében végez az észlelő személy. Legfntsabb szerepe, hgy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkársdás nélküli túlélés alapvető feltétele. A felnőtt személyek elsősegélynyújtó mtiváltsága magas, de tudásszintje alacsny, teljesítőképessége esetleges, tvábbképzésre való hajlandóságuk alacsny. Az elsősegélynyújtás gyermekkrban történő ktatása a későbbi elfgadható tudás alapja lehet. Hajlandóság kialakításának egyik eszköze lehet a gyermekkrban megkezdett ktatás. Célkitűzés: már gyermekkrban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújttt elsősegélyt magától értetődővé tenni, általáns elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfntsságú. Ennek javítására a gyermekkrban elkezdett elsősegélynyújtással fglalkzó prgramk alkalmasak és hatássak lehetnek. Elsősegély nyújtási alapismeretek tananyagegységei A tananyag összeállításban az életkri sajátsságkat, élethelyzeteket vettük figyelembe. Az ismeretanyagk flyamatsan kncentrikusan bővülnek évflyamnként. Ismeretanyag 1. évflyam Kisebb háztartási sérülések, balesetek megelőzése, ellátása (kisebb vágás kötözése). Nyári balesetek megelőzése (napszúrás, leégés, csúszda, vízbeugrás). A baleset telefnn történő bejelentésének gyakrlása. 2. évflyam Kisebb háztartási sérülések, balesetek megelőzése, ellátása (kisebb vágás kötözése). Szúrás, égés ellátása. Az rrvérzés ellátása. 3. évflyam Baleset megelőzés, teendők baleset esetén 4. évflyam Lázcsillapítás esetén teendők (vizes brgatás, ülő fürdő). Kullancscsípés esetén teendők. Téli balesetek megelőzése (szánkózás, krcslyázás) 5. évflyam Agyrázkódás gyanúja esetén teendők. Sérülések ellátása (haraptt seb, hrzslás). 14

Ételmérgezés megelőzése. Téli balesetek megelőzése (kihűlés). 6. évflyam Végtagbaleset: ficam, rándulás, törés ellátása. 7. évflyam Vérzések ellátása: nymókötés. Eszméletlen sérült ellátása, stabil ldalfekvés. A szem sérülései. Nyári fürdőzés természetes vizekben. 8. évflyam Elektrms baleset esetén teendők, mérgezések: gyógyszer, vegyszer, CO. Teendők közúti baleset helyszínén. Újraélesztés. Alkhl fgyasztás, drg következményei. 1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az isklai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése aznban szrsan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. Tanítási órán, tanórán kívüli fglalkzásn a pedagógus lyan feladatt adjn, lyan pedagógiai helyzeteket teremtsen, lyan prgramkat válasszn és szervezzen, melyeknek srán a gyermek személyisége és közösségi magatartása a kívánt irányban fejlődik. Ha a diákk kötődnek az egyes isklai közösségekhez, az lehetővé teszi az azkn keresztül közvetett módn megvalósuló ktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A legalapvetőbb közösség a család, ahva a tanuló tartzik. A család meghatárzza, frmálja, beflyáslja a gyermek fejlődését, máskhz való visznyát. Alapvető szciális kötődéseket, frmákat alakít ki, amelyeket az isklába kerülve lehet és kell is fejleszteni, frmálni, alakítani. A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az isklai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatk hárulnak az iskla vezetőire, az sztályfőnökre, a diákönkrmányzatt segítő pedagógusra, az egyes isklai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárkra. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatk A tanuló fejlődésének meghatárzó tényezői a családban elsajátíttt szkáskn, mrális elemeken túl a baráti körben kialakíttt emberi kapcslatk és értékrendek. Az sztályközösség szkáskkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahl az életszemléletet kell frmálni és tvábbfejleszteni. Ebben nagy szerepet játszik a közösség, mivel a krtársak hatnak legerősebben egymásra. A tanuló idejének legnagybb részét az sztályközösségben tölti, ezért nagyn meghatárzó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcslatrendszerére, viselkedési frmáira. Az sztályközösség feladata: valamennyi tanuló pzitív irányú beflyáslása az egyéni értékek felismerése egymás tiszteletben tartása egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési prblémákban a tlerancia és az empátia gyakrlása társaik segítése, támgatása, gndjaik, prblémáik megldásában másk gndjainak, nehézségeinek felismerése 15

a közösség egyéni arculatának, hagymányainak kialakítása A közösség irányításában, alakításában meghatárzó az sztályfőnök szerepe. Különösen fnts a szerepe a prblémák felismerésében. Fnts, hgy a család és az iskla azns alapelveket valljn a nevelésben, s a szülő támgassa gyermekét, együttműködjön az isklával. Az sztályfőnök ismerje fel a tanuló prblémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a prblémák megldásáhz a helyes utat, vagy azkat a személyeket, akik a prbléma megldásában a segítségére lehetnek. A tanórán kívüli fglalkzásk közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztés srán nélkülözhetetlenek az együttes élmények, közös cselekvések. A kötetlen együttlétek biztsítják egymás jbb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének közös átélését, az egészséges versenyszellem, és az együttműködési készség kialakulását. Az együttes szereplések lehetőséget nyújtanak a közösséggel szembeni felelősség átélésére. A tanórán kívüli fglalkzáskat a diákk igényeinek és az iskla lehetőségeinek összehanglásával szervezzük. Tanítási órán kívüli tevékenységek: szakkörök, tanflyamk tábrk, erdei iskla, kirándulásk környezetvédelmi akciók, kertészkedés gyűjtési akciók (papír, használt elem, PET palack ) diákszínpad múzeumk, kiállításk látgatása sprtversenyek csapatversenyek 1.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusk feladatait személyre szabtt munkaköri leírásuk tartalmazza. Legfntsabb helyi feladataikat az alábbiakban határzzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dlgzatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtarttt tanítási órák dkumentálása sztályzó és javítóvizsgák lebnylítása kísérletek összeállítása, dlgzatk, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése a tanulmányi versenyek lebnylítása tehetséggndzás, a tanulók fejlesztésével kapcslats feladatk felügyelet tanulmányi versenyeken, isklai méréseken isklai kulturális, és sprtprgramk szervezése sztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkrmányzatt segítő feladatk ellátása a gyermekvédelemmel kapcslats feladatk ellátása szülői értekezletek, fgadóórák megtartása, családlátgatásk részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken 16

részvétel a munkáltató által elrendelt tvábbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskr tanulmányi kirándulásk, isklai ünnepségek és rendezvények megszervezése isklai ünnepségeken és isklai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapn az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés isklai dkumentumk készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása sztálytermek rendben tartása és dekrációjának kialakítása Az sztályfőnököt a munkaközösség vezetőjével knzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősrban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az sztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskla pedagógiai prgramjának szellemében neveli sztályának tanulóit, munkája srán maximális tekintettel van a diákk személyiségfejlődésére. Együttműködik az sztályban a DÖK képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és krdinálja az sztályban tanító pedagógusk munkáját. Kapcslatt tart az sztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az sztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szrgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az sztályával kapcslats ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatk szlgáltatása, törzskönyvek, biznyítványk megírása, tvábbtanulással kapcslats adminisztráció elvégzése, hiányzásk igazlása. Segíti és nymn követi sztálya kötelező rvsi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet frdít az sztályban végzendő gyermekvédelmi feladatkra. Tanulóit rendszeresen tájékztatja az isklai prgramkról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatt tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatk megldását. Alkalmanként órát látgat az sztályban. 1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek A tehetséggndzás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség felismerését, kibntakztatását. A tehetséggndzásban az isklának, a krtársaknak és a családnak egyaránt fnts, egymást segítő, kiegészítő szerepe van. A tehetséges tanulót átlag feletti képességeiről, feladat-elkötelezettségéről, kreativitásáról lehet felismerni. Ezek az életkr előrehaladásával egyre differenciáltabban jelentkeznek. A tehetséget nem 17

mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig kruknak megfelelően érettek, sőt lassan- kibntakzóak is lehetnek. Minden pedagógus feladata, hgy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványkra, hgy megfelelően lehessen gndskdni a fejlesztésükről. Minden gyereknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hgy képességének megfelelő teljesítményt nyújtsn. A tehetséggndzás feladata, hgy a kiemelkedő képességű diákk az átlagnál nagybb, saját szintjüknek megfelelő terhelést kapjanak. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszrsabb együttműködést tételezi fel a családdal, a tehetségek fejlesztésével fglalkzó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségfejlesztés módjai tanórán a következők lehetnek: az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése a tanórákn érvényesülő differenciált képességfejlesztés az idegen nyelv emelt szintű ktatása csprtbntás az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata a tvábbtanulás segítése felkészítő fglalkzáskkal személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő frmáinak alkalmazása a viselkedéskultúra fejlesztése elismerés, mtiválás személyre szabtt feladatk A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül: versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sprt, kulturális) a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gndskdnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről tehetséggndzó szakkörök isklai sprtkörök: kézi-, ksárlabda- és labdarúgó-bajnkságk szabadidős fglalkzásk (színház-, múzeumlátgatás) az isklában rendelkezésre álló tanulási frrásk használata (számítógépes, multimédiás tanulóprgramk) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő prgram Az esélyegyenlőség érvényesülését szlgáló tevékenységünk alapvető célja, hgy biztsítsuk az intézményen belül a szegregáció mentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szlgáltatáskhz való hzzáférés egyenlőségének biztsításán túl célunk az esélyteremtést támgató lépések, szlgáltatásk megvalósítása az SNI, a BTM, illetve a hátránys helyzetű (és HHH) gyermekek hátrányk kmpenzálása és az esélyegyenlőség előmzdítása. Prevenció A tanulók szűrése, felmérése, vizsgálat kezdeményezése, szakvélemények elemzése. A gyermekek prblémáinak krai felismerése, diagnsztizálása. 18

Az 1. sztálys tanulók DIFER mérése a tanév I. félévében, szükség esetén vizsgálat kezdeményezése. Tanév eleji felmérések eredményeképpen sztály tantárgyi felzárkóztató prgramk készítése a tanmenetekben. Flyamats együttműködés a Pedagógiai Szakszlgálattal. Különleges gndzásba vétel esetén kmpetens szakemberek segítségével együttműködve a fejlesztés tervezése és végzése. Felzárkóztatás A felzárkóztatás egy kmplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fkának és kainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató fglalkzásk és a tanórai differenciált fglalkztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Eszközei: Krrepetálás, fejlesztés-, terápia-, egyéni bánásmód, differenciálás biztsítása. Az sztályfőnök, szaktanárk kiemelt, támgató, segítségnyújtása. Felzárkóztatási tervek készítése. Speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülők bevnása a helyes módszerek elsajátítása, az tthni fglalkzás érdekében. A sajáts nevelési igényű (SNI) tanulókkal való fglalkzás elvei: A sajáts nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatárztt egységes fejlesztési feladatkat kell alapul venni. A nevelési-ktatási flyamatt a tanulók lehetőségeihez, krlátaihz és speciális igényeihez igazdva kell megszervezni. A feladatk megvalósításáhz hsszabb idősávkat, tágabb kereteket kell megjelölni tt, ahl erre szükség van. Igény szerint sajáts, a fgyatékssággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni. Szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kmmunikációs módszereket és eszközöket kell beépíteni a nevelés, ktatás flyamatába. Isklánk segítő megkülönböztetéssel egyénileg is támgatja a tanulókat, elsősrban az önmagukhz mért fejlődésüket értékelve. A fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatk: kudarctűrő képesség növelése a tanulási zavark kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése a sajáts nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő flyamatban tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék önbizalm, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása, 19

a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni tvábbhaladás biztsítása A megvalósítás színterei: a számnkérés és értékelés valamint a minősítés alóli mentesítés indklt- esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizttság javaslata alapján történik minden tanórán rehabilitációs célú fejlesztő fglalkzásn, felzárkóztató fglalkzáskn SNI tanulókkal való fglalkzás: Intézményünkben a (mzgásszervi fgyatéks, érzékszervi fgyatéks, értelmi fgyatéks, beszédfgyatéks, halmzttan fgyatéks, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő tanulók fejlesztése speciális módszerek alkalmazását kívánja meg a pedagógustól a mindennapkban. Az iskla célja, hgy a sérült gyermekeknek is lyan alaps ismereteket adjunk, amelyek a tvábbtanuláshz szükségesek. A következő területeken nyújtunk kiemelt segítséget számukra: szcializációs hátrányk kmpenzálása az lvasás technika kialakítása, fejlesztése az írás technikájának kialakítása, fejlesztése a tudats anyanyelvtanulás előkészítése a tanuló nyelvi készségének lyan szintre eljuttatása, amely alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre harmnikus személyiség erősítése a tanuló felkészítése a megfelelő pályaválasztásra a nyelvi érintkezés frmáinak bővítése tágabb tájékzódás a köznapi nyelvhasználatban a megfelelő fgalmak értő használata szókincs bővítése A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ktató-nevelő munka flyamán fnts feladatunk a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, tanulási eredményességük növelése. Az intézmény feladata: A beilleszkedési magatartási és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek számbavétele. Az kk, előzmények feltárása: viselkedésszinten jelentkező zavar figyelem prblémája érzékszervi zavar beszédkészség zavara egyéb egészségi állaptból eredő zavar pszichikai kársdás tanár diák összeférhetetlenség 20

alkhlizmus, drg Szrs kapcslat fenntartása: Prevenció az intézmény lehetőségeihez mérten. A prbléma megléte esetén, annak legptimálisabb kezelése. a szülőkkel Szciális gndzóval az isklarvssal, védőnővel a tanuló házirvsával helyi óvdával (1. és 4. sztály) középfkú ktatási intézményekkel A prevenciót, ill. a hátrányk enyhítését szlgáló tevékenységek: az óvdából az isklába történő átmenet segítése az egyénhez igazdó tanórai tanulás megszervezése (integrált ktatás differenciált óraszervezés) egyéni fglalkzásk, felzárkóztató órák a tanulókkal való személyes beszélgetések egyéni bánásmód családlátgatásk együttműködés a gyermeket tanító nevelők között fgadóórák, szülői értekezletek a szülők és a családk nevelési gndjainak segítése, ismeretterjesztő előadásk, fórumk pedagógusk ilyen témájú tvábbképzésen való részvétele az isklai védőnő felvilágsító, segítő munkája egészségnevelési tevékenység flytatása szakemberhez irányítás tvábbtanulásra felkészítő fglalkzásk Szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenységek Az iskla ez irányú tevékenységi köre felöleli a felderítést, a tanulóval történő rendszeres elbeszélgetést, a családdal való kapcslatfelvételt, a társintézményekkel való együttműködést, a kölcsönös tájékztatást, a rendszeres javaslattételt. Minden sztályfőnök és pedagógus kiemelten közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskla gndskdik arról, hgy a szciális helyzet alapján járó kedvezményeket a rászruló tanulók megkapják. étkezések biztsítása, segítség az étkezési díjak kifizetéséhez felzárkóztató, tanórán kívüli fglalkzásk az iskla létesítményeinek, eszközeinek pl. könyvtár, számítógép használatának biztsítása személyes kapcslat kialakítása szülők, családk nevelési, életvezetési gndjainak segítése családlátgatásk 21

ösztönzés a fgadó órákn és szülői értekezleteken, egyéb isklai rendezvényeken való részvételre tvábbtanulás irányítása, segítése pályázatk figyelése, részvétel ezeken tankönyvvásárláshz nyújttt támgatás javaslattétel ösztöndíjra, tábrzási támgatásra felvilágsítás szciális juttatásk lehetőségeiről mentálhigiénés prgramk szrs kapcslat a szciális gndzóval a szabadidő kulturált eltöltésének segítése felvilágsító és drgmegelőző prgramk szervezése A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk Ez irányú tevékenységünkben követjük a 20/2012 es számú rendeletben fglaltakat. Gyermekvédelmi feladataink megldásában a Szciális Szlgálat segítségére számíthatunk. A tanár (sztályfőnök) figyelemmel kíséri a gyermek életmódjában, magatartásában bekövetkező váltzáskat, az isklai teljesítményét. Jelentős negatív váltzás esetén a támgató dafrdulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Ahhz, hgy a látható prbléma kát megtalálja, pnts infrmációkra van szüksége, ami csak empatikus, megértő és elfgadó légkörben lehetséges. A valódi (pszichés, szciális) gnd megismerését követően tud dönteni a pedagógus, hgy a prblémával történő segítő fglalkzáshz rendelkezik-e elégséges pedagógiai eszközzel. Amennyiben a krrekció meghaladja szakmai kmpetenciáját, akkr segítséget kell kérnie más szakembertől (rvs, pszichlógus). 1.7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE A diákk érdekvédelmi szervezete a DÖK. A diákönkrmányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-ktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcslats kérdésekben. A hatálys jgszabályk szerint az SZMSZ és a Házirend elfgadása előtt élhetnek véleményezési jgukkal. Kikérjük még véleményüket minden tanév elején az isklai prgramk megtervezésekr: színház-és múzeumlátgatásk, kirándulásk, Dr. Fejérpataky hét prgramjai, isklai versenyek, DÖK - nap. 1.8. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 22

A szülők-pedagógusk együttműködése Az együttműködés az isklában nem más, mint szülők, a tanulók és a pedagógusk közös részvétele a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztésében. Az együttműködéshez megfelelő kmmunikációs frmák működtetése szükséges. Cél, hgy a szülők lássanak bele az isklai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hgy flyamatsan nymn követhessék gyermekük nevelésének, ktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködési frmái: Szülői értekezlet Feladata: a szülők és pedagógusk között flyamats együttműködés kialakítása, a szülők tájékztatása: az iskla céljairól, feladatairól, lehetőségeiről a helyi tanterv követelményeiről az iskla és a szaktanárk értékelő munkájáról a gyermek tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskla és az sztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, prblémáiról az isklai prgramkról esetmegbeszélés srán gyermeknevelési, tanulási témák feldlgzása ldtt légkörű beszélgetéssel Fgadó órák Feladata: a szülők és a pedagógusk személyes találkzása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése knkrét tanácskkal Éves munkatervben ütemezett időpntkban tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását Egyéni kapcslatfelvétel Szülők közösségének részvétele az sztály életében Szülői közösség választmány ülései Nyílt tanítási nap Feladata: a szülők betekintést nyerjenek az iskla mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák leflyását, tájékzódjanak közvetlenül gyermekük és az sztályközösség életéről 23

Írásbeli tájékztató (ellenőrző, tájékztató füzet, üzenő füzet) Feladata: a szülők tájékztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle isklai vagy sztály szintű prgramkról Rendezvények Hirdetőtábla, hnlap A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választtt képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskla vezetőségével, nevelőtestületével. A tanulók és a pedagógusk együttműködése Cél a flyamats, kiegyensúlyztt, feszültségmentes kapcslatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibntakztatása az ktató-nevelő munkában. A pedagógusk és tanulók közötti együttműködés frmái: tanórai munka sztályfőnöki órák közösségi prgramk egyéni beszélgetések diákönkrmányzat, diákparlament kérdőívek,vizsgálatk Együttműködés az iskla egyéb partnereivel Isklarendőr- körzeti megbíztt: rendszeres kapcslatban van a diáksággal, felvilágsító előadáskat tart sztályfőnöki órákn. Szciális Közpnt: szlgáltatásaikat igénybe véve törekszünk a hatékny együttműködésre a gyermekek érdekében. Mesepalta Művészeti Óvda: a naptári évhez kapcslódó magyar népszkáskat rendszeresen bemutatjuk az óvdásknak. Móra Ferenc Általáns Iskla és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a szakszlgálati ellátás, SNI tanácsadás terén knzultációs, segítő partnerintézmény. Egészség-megőrzési Közpnt Dunaújvárs Mentálhigiénés, egészséges életmódra nevelő, prevenciós fglalkzásk igénybevétele. Helytörténeti Gyűjtemény Mesepalta Óvda Iváncsa önkrmányzata Egyházak 24

Egészségügyi intézmények (védőnő, rvsk) Civil szervezetek Sprtegyesületek 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Tanulmányk alatti vizsgák Tanulmányk alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez az iskla (magántanulók, előrehztt érettségizők, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében). A vizsgák időpntjáról a javítóvizsga kivételével a vizsgára történő jelentkezéskr írásban kell tájékztatni a tanulót és a szülőt, legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpntja előtt. Tanulmányk alatti vizsgát az e rendeletben meghatárzttak szerint független vizsgabizttság előtt, vagy abban a nevelési-ktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jgvisznyban áll. A tanulmányk alatti vizsgán vizsgabizttság ellenőrzi és értékeli a vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vnatkzó követelmények elsajátítását. A bizttság az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről. Gyakrlati vizsgát kell tenni, szóbeli vizsgával együtt a készségtárgyakból: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés és sprt, infrmatika. Ha a tanuló a tanulmányk alatti vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halaszttt időpntig úgy flytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett vlna. A szabálysan megtarttt tanulmányk alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányk alatti vizsgák (sztályzó vizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a Pedagógiai prgram Helyi tantervének kiegészítő fejezete tartalmazza. A vizsga tantárgyi/évflyamnkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai Prgram részét képező helyi tanterv adtt tantárgyra és évflyamra vnatkzó követelményeivel. Az intézmény hárm időszakt biztsít a tanulmányk alatti vizsgák lebnylítására: augusztus, január és május flyamán. A vizsgaidőszakk pnts időpntja a tanév helyi rendjében meghatárztt közzétételre kerül az intézmény hnlapján. Osztályzó vizsga Osztályzó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi sztályzatk megállapításáhz, ha: felmentették a tanórai fglalkzáskn való részvétel alól, engedélyezték, hgy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, tanulmányait magántanulóként végzi, hiányzása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja, és ezért nem sztályzható, amennyiben a tantestület engedélyezi, hgy sztályzó vizsgát tegyen. 25