Szentpétery Zsigmond Általános Iskola OM azonosító: Rohod, Jókai utca 6. Telefon:/fax: 44/

Átírás

1 Szentpétery Zsigmnd Általáns Iskla OM aznsító: Rhd, Jókai utca 6. Telefn:/fax: 44/ PEDAGÓGIAI PROGRAM Rhd, augusztus 31. Dbs Istvánné intézményvezető 0 / 60

2 TARTALOM Bevezetés... 2 Az iskla küldetésnyilatkzata... 4 Az iskla jövőképe Nevelési prgram Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusk, sztályfőnökök feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatk, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység A hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulókkal kapcslats pedagógiai teendők Beilleszkedési, tanulási és magatartási prblémákkal küzdő tanulók Sajáts nevelési igényű tanulók Tehetséges tanulók fejlesztése - tehetséggndzás A közösségfejlesztéssel, az iskla szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatk A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának frmái A tanulmányk alatti vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv Az iskla helyi tanterve A választtt kerettanterv megnevezése, jellemzői A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai A választható tantárgyak, fglalkzásk A csprtbntásk és az egyéb fglalkzásk szervezésének elvei Az ktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állaptának mérése A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az írásbeli és szóbeli feladatk, az tthni, napközis, tanulószbai felkészüléshez előírt meghatárzásának elvei és krlátai Az írásbeli beszámltatás frmái Oktatási eredményvizsgálatk A tanulók teljesítményének értékelése Az értékelés kategóriái első sztálytól a másdik évflyam félévéig A tantárgyi érdemjegyek és sztályzatk kritériumai A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szrgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcslódó elvek / 60

3 2.10. A tanulók tvábbhaladása A tanuló magasabb évflyamra lépésének feltételei A nemzetiséghez nem tartzó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szlgáló tananyag A tanulók esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések Az isklában alkalmaztt sajáts pedagógiai módszerek A nevelőtestület által szükségesnek tarttt tvábbi elvek Tanuló mentesítésének elvei a 1600-ig tartó bent lét alól A gyermek a tanuló mulasztásával kapcslats szabályk Közlekedési nevelés Társadalmi bünmegelőzés, áldzattáválás elkerülése Erőszakmentes knfliktuskezelő technikák elsajátítása Legitimációs záradék A pedagógiai prgram hatályba lépése, felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumk nyilatkzatai A pedagógiai prgram elfgadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkzat / 60

4 BEVEZETÉS Kedves Olvasó! Ön Rhd község egyetlen, a Kisvárdai Tankerületi Közpnt fenntartásában működő Pedagógiai Prgramját tartja a kezében. általáns isklájának A Pedagógiai Prgram az intézmény alapdkumentuma, mely meghatárzza mindazkat a feladatkat, elváráskat amely szerint az intézmény pedagógiai tevékenysége zajlik. Az intézmény hivatals neve: Szentpétery Zsigmnd Általáns Iskla. Székhelye 4563 Rhd, Jókai utca 6. sz., mely Szablcs-Szatmár-Bereg Megyében, Nyíregyházától ÉK-re mintegy 40 km távlságra található. Köznevelési és egyéb alapfeladatai: általáns isklai nevelés-ktatás - nappali rendszerű isklai ktatás (alsó tagzat, felső tagzat) - sajáts nevelési igényű tanulók integrált nevelése-ktatása (mzgásszervi fgyatéks, beszédfgyatéks, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, enyhe értelmi fgyatéks, érzékszervi fgyatéks - hallási, látási fgyatéks) - integrációs felkészítés, - képességkibntakztató felkészítés Egyéb köznevelési fglalkzás - tanulószba, egész naps iskla, napközi tthns ellátás - fejlesztő nevelés-ktatás - iskla könyvtár együttműködésben: a Rhdi Könyvtárral. Az isklába felvehető maximális létszám 168 fő, a beisklázási körzete Rhd település. A XXI. század isklájának megteremtése Rhd Községben című pályázat keretein belül szeptember elsejétől felújíttt és természettudmányi, infrmatika szaktanteremmel, melegítő knyhával, ebédlővel, rvsi szbával, fejlesztő - fglalkztató teremmel bővített épületben flyik a nevelő-ktató munka. Az általáns iskla trnateremmel és sprtpályával rendelkezik, így a gyermekeknek lehetőségük van a sprtlásra, a mzgásigényük kielégítésére. Az intézmény elfgadó társadalmi környezetben működik, partneri kapcslatai gyümölcsözőek.. A település kulturális közpntjának is tekinthetjük, hiszen száms prgramt biztsít a község lakói számára. Kiemelkedő a kapcslata a helyi önkrmányzattal, sprtegyesülettel, óvdával, a szülői közösséggel, gyermekjóléti- és védőnői szlgálattal, az egyházak képviselőivel. 3 / 60

5 Az iskla küldetésnyilatkzata Meggyőződésünk, hgy nevelő-ktató munkánk csak a szülők aktív támgatásával lehet kellőképpen eredményes. Éppen ezért szeretnénk, az elmúlt években hagymánnyá váló közös rendezvényeink, közösség frmáló erejét még inkább pedagógiai céljaink elérése érdekébe állítani. S elérni azt, hgy minden rhdi szülő érezze magáénak az isklát, tartsa fntsnak a tanulást, és gyermekét is erre ösztönözze. Minden intézményünkbe beiratkzó gyermek arra számíthat, hgy isklánk: - egyaránt fntsnak tartja a felzárkóztatást és a tehetséggndzást, - a tanulók elé életkruknak és képességeinek megfelelő, reális követelményeket állít, - szilárd alapkmpetenciákkal, használható, krszerű tudással vértezi fel őket a mindennapi életben való bldguláshz, az élethsszig tartó tanuláshz, - az alkalmaztt tanítási- és tanulásszervezési eljáráskkal a különböző szciális hátterű, képességű és érdeklődésű tanulók együtt tanulását szlgálja, - a tanulók testi, lelki, értelmi fejlődőséhez befgadó, biztnságs, nyugdt, humánus légkört biztsít. - az esélyek kiegyenlítettségére törekszik - a nevelőtestület tagjai flyamats tvábbképzéssel és önképzéssel igyekeznek az előttük álló kihívásknak jó színvnaln megfelelni. Az iskla jövőképe A jövő Szentpétery isklája mindenki felé nyitttan, az eddig kialakíttt értékek megőrzésén és gazdagításán dlgzik. Krszerű, rendezett isklai környezetben, nyugdt légkörben működik együtt tanuló, pedagógus, szülő és fenntartó. Minden isklánkba beiratkzó tanuló megkapja a testi, érzelmi, értelmi fejlődéséhez a legmegfelelőbb segítséget, útmutatást. Befgadó, gyermekcentrikus isklai környezetben minden tanuló számára egyenlő esélyt teremtünk a sikeres életpálya megalapzására. Pedagógusaink rendelkeznek azzal a tudással, amivel az életben sikeres embereket indíthatunk útnak, az élethsszig tartó tanulás képességével felvértezve. A Szentpétery Zsigmnd Általáns Iskla egy lyan köznevelési intézmény, ahl érdemes és jó diáknak lenni. 4 / 60

6 1. Nevelési prgram 1.1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Pedagógiai munkánkat meghatárzó értékeink Kulturált magatartás és kmmunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, másk szkásainak és tulajdnának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldzatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a knfliktusk kezelésére, készség a megegyezésre. Az alktmánysság, a törvényesség, az államplgári jgk tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Isklánk céljai a tanulók sikeres nevelés-ktatása érdekében A tanulók képességeinek és kulcskmpetenciáinak lehetőség szerint egyénre szabtt fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás megalapzását szlgáló képességek fejlesztése. A hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztsítása. Krszerű természettudmánys és társadalmtudmánys műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság visznyrendszerének megértéséhez, és alkalmazhatnak különböző cselekvésfrmákban. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagymánykat és az isklai tradíciókat őrző fiatalk nevelése. A tehetség kibntakzásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykmpenzálás az isklai élet minden területén. Tanulóink önismeretének fejlesztése, autnóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarck elviselésére is. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kmmunikációs képességek fejlesztése. Célunk, hgy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfntsabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkzás, a rendszeres mzgás egészséget beflyásló hatásával, a testi-lelki higiéné fntsságával. Az öktudats magatartásfrmák kialakítása a tanulóban. A diákk mrális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alktásk iránti igény megalapzása. Az önálló, felelős állásfglalás, cselekvés alapjait és az életkrnak, fejlettségi fknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségeit kimunkáló pedagógiai tevékenység. 5 / 60

7 1.2. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusk, sztályfőnökök feladatai Isklánk nevelési célja a tanulók személyiségének frmálása, esélyeinek növelése, kibntakzásuk támgatása. Kiemelt feladataink Minden tanulónk számára biztsítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalmba való beilleszkedéshez, a tvábbi ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhz szükségesek. A tanulók prblémamegldó gndlkdásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése az sztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása srán. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre. Tehetséggndzó és felzárkóztató prgramkkal az egyéni képességek kibntakzásának támgatása. A munkaflyamatk megszervezése srán a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékny tanulási módszerek kifejlesztése. Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibntakzását a prgramkban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben. Az idegen nyelvi kmmunikáció fejlesztése az adtt életszakaszra kidlgztt tanterv szerint. Tartalmalapú nyelvktatás. A diákk számára életkruknak megfelelő frmájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése. Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása. A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és knkrét közösségekre szabtt feladatk alapján. Knstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alktó (kis) közösségek létrehzása, ahl a tanuló a közösségben való élet srán fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szlidaritásérzését, empátiáját. Az isklarendszerben meglévő szelektív hatásk mérséklése, az egyenlő hzzáférés és esélyegyenlőség biztsítása. Azn hátrányknak a csökkentése, amelyek a tanulók szcikulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A lassúbb ütemben fejlődő, lemaradó tanulók beillesztése lehetőség szerint krsztályuknak megfelelő tanulócsprtba való integrációjuk révén. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás). A feladatk megvalósítását szlgáló eszközök, módszerek. Újszerű tanulásszervezési eljárásk bevezetésével a tanulók mtiváltságának növelése. Önálló intézményi innvációk megvalósítása, flyamatssá tétele. Az infkmmunikációs technlógia alkalmazásának flyamats fejlesztése (internet, e-tananyagk, digitális prjektmunkák). Magas színvnalú és skrétű ismeretközléssel és hatékny szakmai munkával a tanulók önálló prblémamegldó, gndlkdó képességének és kreativitásuknak a fejlesztése. Minden tanár legyen tudatában annak, hgy elsősrban saját élete példájával nevel. Az isklai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibntakzását. Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és tvábbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. 6 / 60

8 Tartsn rendszeres kapcslatt diákjai sztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával. Tantárgyanként, sztálynként, illetve csprtnként megtervezett egész tanévi munkáját, a megvalósulás dkumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és mind tudatsabbá tétele érdekében időben elvégzi. Szakmailag és módszertanilag alapsan felkészül. Munkáját pntsság jellemzi. Saját órájáról indklt esetben az igazgatóval flytattt megbeszélés után tanulót elengedhet. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggndzás és felzárkóztatás teendőit. Ismeri és alkalmazza az iskla nevelési dkumentumaiban megfgalmaztt elveket az ellenőrzésértékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő elfglaltságkba bekapcslódik. A munkatervben előirt tanulmányi kiránduláskn, isklai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, trnateremben rendet biztsít, a leltárzásban részt vesz. Az egységes isklai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárk minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fgadóórákn a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A pedagógus a tanuló értékeléséről a tájékztató füzeten keresztül rendszeresen értesíti a szülőket. A tájékztató füzet bejegyzéseit az sztályfőnök havnta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótlja. Az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai Az azns évflyamra járó, azn belül közös tanulócsprtt alktó tanulók egy sztályközösséget alktnak. Az sztályközösségek diákjai a tanórák - fglalkzásk - túlnymó többségét az órarend szerint közösen látgatják. Az sztályközösség élén mint pedagógusvezető, az sztályfőnök áll. Az sztályfőnököt az intézményvezető helyettes és az sztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az sztályfőnök jgsult az egy sztályban tanító pedagógusk értekezletének összehívására. Az sztályfőnök feladatai és hatásköre: A pedagógia elvei és gyakrlata szerint neveli tanítványait. Célzatsan összehanglja sztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hgy sztálya jó közösségé váljn, amelyben minden tanuló tthn van. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alaps megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azkkal mélyen aznsulva, frmálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Igyekszik flyamats jelenlétével is kifejezni az sztályával való törődését (szünetekben, kiránduláskn, isklai rendezvényeken való részvételével). Osztályfőnöki felelősségek: Munkáját a Pedagógiai Prgram és az intézményi külső és belső elvárás-rendszer szellemében, az SZMSZ-ben és a Házirendben meghatárzttak, és az isklai dkumentumk (pl. éves munkaterv) betartásával végzi. Munkavégzése srán szem előtt tartja az intézményi önértékelés elvárás-rendszerét. Személyes felelősséggel tartzik a tanulókkal kapcslats adatk, tanügyi dkumentumk pnts vezetéséért. 7 / 60

9 Nevelőmunkáját flyamatsan tervezi, ennek íráss dkumentuma a fglalkzási terv/tanmenet. Felelős a tanulói és szülői személyiségjgk maximális tiszteletben tartásáért. Bizalmasan kezeli a kllégákkal és az sztálykkal kapcslats infrmációkat. Maradéktalanul betartja az adatkezelés rá vnatkzó szabályait. Bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatkat (pl. óralátgatás). A hatáskörét meghaladó prblémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezetőnek vagy helyettesének. Osztályfőnöki feladatk Adminisztrációs jellegű feladatk: A tanulók személyi adatait beírja a dkumentumkba, összesítéseket készít, statisztikai adatkat szlgáltat. Kitölti a törzslapt, biznyítványkat, értesítőket. A haladási napló kitöltésének ellenőrzése, a szaktárgyi órabeírásk (tananyag, srszám) hetente történő ellenőrzése és a hiányk pótltatása (szükség esetén az isklavezetés értesítése). Az érdemjegyek beírásának és az sztályzó napló kitöltésének ellenőrzése. Nymn követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azk következményeit és ellenőrzi a tanulók által beírt érdemjegyeket. A tanulói hiányzásk igazlása, összesítése. A Házirend előírásai szerinti értesítéshez rendszeresen ellenőrzi a tanulói hiányzásk mértékét, módját, a vezetőknek jelzi az sztályzhatóság veszélyeztetését, valamint a lemrzslódással veszélyeztetett tanulók tanulmányi előmenetelét. Szükség esetén elektrnikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket. A Házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektrnikus levélben, vagy levélben értesíti a szülőket. Saját hatáskörében - indklt esetben - évi hárm nap távllétet engedélyezhet sztálya tanulójának, igazlja a tanulók hiányzását. Elektrnikus üzenetben, illetve ellenőrzőbe történő beírással, vagy egyéb módn értesíti a szülőket a tanulóval kapcslats prblémákról. Flyamatsan nymn követi és aktualizálja a naplóban a diákk adatainak váltzását. Elvégzi a tanulók tvábbtanulásával kapcslats adminisztrációs teendőket, tvábbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pntsan tvábbítja. Rendszeresen ellenőrzi az ellenőrzőbe történt bejegyzések szülői aláírással, vagy egyéb útn történő tudmásul vételét. Nyilvántartást vezet a hátránys helyzetű és halmzttan hátránys helyzetű tanulókról. Figyelemmel kíséri az egészségügyi, szciális, érzelmi gndkkal küszködő tanulókat, segítséget nyújt számukra. Segíti, nymn követi és adminisztrálja sztálya rvsi vizsgálatait. Minősíti a tanulók magatartását, szrgalmát, a velük kapcslats észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcslats bejegyzéseket. Elvégzi az sztályfőnök egyéb adminisztrációs feladatait. Irányító, vezető jellegű feladatk: Végrehajtja mindazkat a feladatkat, amelyeket a Pedagógiai Prgram hatáskörébe utal. A helyi tantervben meghatárztt órakeretben rendszeresen sztályfőnöki órát tart. Az sztályfőnöki óra tartalma és vezetése, mint a pedagógiai munka kiemelt színtere az sztály éves tanmenete alapján valósul meg, amely srán a tanulók tanulmányi eredményeinek nymn követése mellett, évente több alkalmmal, váltzó tematikával, releváns társadalmi témákat is érintve saját maga, vagy meghívtt előadókkal fglalkzáskat tart. Céltudatsan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkrmányzó képességük fejlesztésére. Együttműködve az sztály tanulóival segíti a tanulóközösség kialakulását. 8 / 60

10 Minden tanév első hetében ismerteti sztályával az isklai házirendet, vagy az évflyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira. A tanév elején sztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékztatót, az ktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. Tanulóit rendszeresen tájékztatja az iskla előtt álló feladatkról, azk megldására mzgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az sztály fegyelmi helyzetét. Felkészíti sztályát az iskla hagymánys rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi sztálya szabadidős fglalkzásait. Kiránduláskat, közös kulturális prgramkat szervez sztálya tanulói számára. Ezek tervéről, prgramjáról és tapasztalatairól tájékztatja az intézményvezetőt és/vagy helyettesét, valamint a szülőket. Részt vesz sztályát érintő isklai rendezvények előkészítő munkálataiban és a rendezvényeken. Flyamats figyelmet frdít sztályának dekrációjára, a faliújság karbantartására. Javaslatt tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére. A tanulókat saját hatáskörében is jutalmazza (pl. sztályfőnöki dicséret). Fegyelmező intézkedéseket hz, fegyelmi vétség esetén eljárást kezdeményezhet. A tanulók minden isklai tevékenységet, beleértve a tanórán kívüli szabadidős fglalkzáskat is értékeli, kialakítja bennük a reális önértékelés igényét. Szervező, összehangló jellegű feladatk: Segít abban, hgy a gyerek tthnsan és biztnságban érezze magát az isklában. Ennek érdekében tájékzódik a rábíztt tanulók neveltségi szintjéről, sztályban, egyéb közösségben elfglalt helyéről, életviteléről, környezetéről. Kapcslatt tart az intézményben működő civil szervezetekkel. A nevelési flyamat tervezésében a civil szervezetek szerepét, közreműködését segítő eszközként használja (pl. isklai alapítvány). Munkája srán figyelembe veszi a DÖK prgramját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében, tervezésében, irányításában. Krdinálja a sajáts nevelési igényű tanulók ellátását, segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását. Gndt frdít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. A gyermekről gyűjtött egyéni megfigyelési tapasztalatait, az érvényes diagnsztikai eredményeket, valamint a Szakértői Bizttság véleményét és javaslatát az sztályban tanító pedagóguskkal ismerteti, ezeket közösen elemzik, és a tvább haladási célkat meghatárzzák. Kapcslatt tart az sztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival fglalkzó tanárkkal, hitktatókkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. gyógypedagógus, pszichlógus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, stb.) A hátránys helyzetű és halmzttan hátránys helyzetű tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi feladatkkal megbíztt kllégáival, gndskdik számukra szciális és tanulmányi segítség nyújtásáról. Kapcslatt tart a Gyermekjóléti Szlgálat munkatársaival, szükség esetén részt vesz esetmegbeszéléseken. Krdinálja és segíti az sztályban tanító pedagógusk munkáját, és látgatja óráikat. A napközis illetve tanulószbás nevelőt napnta tájékztatja a házi feladatról. Tevékenyen részt vesz az sztályfőnöki munkaközösség munkájában, teendőit a munkaközösségvezető irányításával végzi. Szükség esetén az intézményvezető hzzájárulásával - az sztályban tanító tanárkat és az érintett más pedagóguskat tanácskzásra hívja össze. Szükség szerint családlátgatáskat végez. A Munkatervben meghatárztt időközönként szülői értekezletet, illetve fgadóórát tart. 9 / 60

11 Szülői értekezletek, fgadóórák keretében a gyermek pedagógiai jellemzését a gndviselőkkel egyezteti, tvábbtanulási lehetőségekről tájékztatja őket, tanácst ad és segítséget nyújt felvételi jelentkezésükhöz, tudatsan fejleszti az életpálya kmpetenciákat. A szülői értekezletek tapasztalatairól tájékztatja az intézményvezetőt vagy helyettesét. Törekszik a család és az iskla nevelőmunkájának összehanglására, együttműködik a szülőkkel. Tanév elején megismerteti a szülőkkel az iskla pedagógiai prgramját, házirendjét, megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az sztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vnatkzóan. Az sztályzó knferencia napján ellenőrzi, hgy minden tanulónak le van-e zárva az sztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az sztályzatk átlagától a tanuló kárára. Javaslatt tesz félévkr és év végén tanulóinak magatartás és szrgalm érdemjegyére, melyet az tt tanító nevelőkkel megbeszél. Közreműködik a válaszható fglalkzásk felvételének lebnylításában. Szervezi és ellenőrzi a tanulók ügyeleti teendőit. Javaslatt tesz az isklai munkaterv sztályát, évflyamát érintő pedagógiai, szervezési stb. feladataira A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Isklánk alapvető feladata, hgy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi knkrét pedagógiai feladatk köré csprtsítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcslats teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskmpetenciák fejlesztésére. Kulcskmpetenciák fejlesztése a Nemzeti Alaptanterv alapján Anyanyelvi kmmunikáció Az anyanyelvi kmmunikáció magában fglalja a gndlatk, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatt az élet minden területén: családn belül, isklában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. srán. Idegen nyelvi kmmunikáció Az idegen nyelvi kmmunikáció az anyanyelvi kmmunikáció elemeivel jellemezhető: fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - ktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Matematikai kmpetencia A matematikai kmpetencia a matematikai gndlkdás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapk prblémáinak megldására is. E kmpetenciában és annak alakulásában a flyamatk és a tevékenységek éppúgy fntsak, mint az ismeretek. A matematikai kmpetencia felöleli a matematikai gndlkdásmódhz kapcslódó képességek alakulását, használatát, a matematikai mdellek alkalmazását (képletek, mdellek, grafiknk/táblázatk), valamint a törekvést az alkalmazásra. Természettudmánys és technikai kmpetencia A természettudmánys kmpetencia készséget és képességet jelent arra, hgy ismeretek és módszerek skaságának felhasználásával magyarázatkat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó flyamatkkal kapcslatban magyarázatkat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kmpetenciának. E kmpetencia magában fglalja az emberi tevékenység kzta váltzásk megértését és az ezzel kapcslats, a fenntartható fejlődés frmálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kmpetencia Ez a kulcskmpetencia felöleli az infrmációs társadalm technlógiáinak magabizts és kritikus használatát, az infrmáció megkeresését, összegyűjtését és feldlgzását, a valós és a virtuális kapcslatk megkülönböztetését. 10 / 60

12 Hatékny, önálló tanulás Minden műveltségi területen az önálló, hatékny tanulás azt jelenti, hgy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csprtban egyaránt, ideértve az idővel és az infrmációval való hatékny gazdálkdást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldlgzását és beépülését, másrészt útmutatásk keresését és alkalmazását jelenti. A hatékny és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hgy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek skaságában használja, tthn, a munkában, a tanulási és képzési flyamataiban egyaránt. Szciális és államplgári kmpetencia A személyes, értékrientációs, szciális és államplgári kmpetenciák a harmnikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden lyan frmáját, amely révén az egyén hatékny és építő módn vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre skszínűbb társadalmban, tvábbá ha szükséges, knfliktuskat is meg tud ldani. Az államplgári kmpetencia képessé teszi az egyént arra, hgy a társadalmi flyamatkról, struktúrákról és a demkráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hgy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkzó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kckázatvállalást jelenti, valamint azt, hgy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek srán van szükség. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség magában fglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fntsságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartznak ide, mint művészi önkifejezés, műalktásk és előadásk elemzése, saját nézőpnt összevetése másk véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Tvábbi releváns kmpetenciaterületek A fent felsrlt kulcskmpetenciákn felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpntjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb fglalkzásk srán az egészségnevelési és környezeti nevelési prgrammal (benne a kmplex intézményi mzgásprgrammal) kherensen jelenik meg a gyakrlatban a fizikailag aktív, egészségtudats életvezetésre, a mtrs műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggndzásra épül, tvábbá az egészségmegőrzést is szervesen magában fglalja. Környezettudats magatartás, mely a fenntarthatóság szempntjaira kncentrál. Társkapcslatkkal kapcslats ismeretek elsajátíttatása (szciális kmpetencia). Tanulásirányítás önálló tanulás képessége. Aktív államplgárságra nevelés (knfliktuskezelés, együttműködés képessége),amelynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szcializálás. Értékrientációk, beállítódásk kialakítása (felelősség, autnóm cselekvés, megbízhatóság, tlerancia, társadalmilag elfgadtt viselkedésfrmák), elsősrban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti összetartzás áplására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módn sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumk diszkriminációjára. 11 / 60

13 1. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatk, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztési prgram az iskla közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szlgálja, amelynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapt javítása, lyan prblémakezelési módszer, amely az iskla közösségének aktív részvételére épít. A teljes körű isklai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti a nevelési-ktatási intézmény partneri kapcslati hálójában szereplők ésszerű bevnásával: egészséges táplálkzás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés helyi fgyasztás összekapcslásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden tanulónak (ennek részeként sk más szakmai elvárás közt tartásjavító trna, relaxáció és tánc is); a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpntú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatéknyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemndás, népi játékk stb.); száms egyéb téma között környezeti, médiatudatssági, fgyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában fglaló egészségfejlesztési tematika ktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az isklában: Az egészség fgalma A környezet egészsége Az egészséget beflyásló tényezők A jó egészségi állapt megőrzése A betegség fgalma A táplálkzás és az egészség, betegség kapcslata A testmzgás és az egészség, betegség kapcslata Balesetek, baleset-megelőzés A lelki egészség A társadalm élete, a társadalmi együttélés nrmái: illem és etika, erkölcs A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dhányzás, alkhl- és drgfgyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés) A média egészséget meghatárzó szerepe Fgyasztóvédelem Iskla-egészségügy igénybevétele Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztés célja, hgy a nevelési-ktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állaptát hatéknyan fejlesztő, a nevelési-ktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Kiemelt felelősséggel tartzik az iskla, mint lyan intézmény, amely a tanulók ismereteinek, képességeinek és viselkedéseinek fejlesztésére hivattt. Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkrban el kell kezdeni és az életfrdulókn - serdülőkr - fkzttabban megerősíteni. A nevelési flyamatban nélkülözhetetlen - az alapvető értékek mellett a testi-lelki-szciális egészség közvetítése, az élet egészségvédelme. Jelentős szerepet kap benne a szülő, a család, az ifjúságvédő, a civil közösségek, sprt- és egyéb egyesületek, média stb. Az egészségkulturáltság maga az életmód. Az egészségvédelem szrs kapcslatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. 12 / 60

14 Már krai gyermekkrtól kezdve száms beflyás éri a gyermeknek az egészségről alkttt fgalmát, de száms hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Skszr nincsenek tisztában a beflyáskkal, amelyek érik őket. Ezért fnts része az egészségnevelési prgramnak az is, hgy segítsen a tanulókban kialakítani lyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú beflyáslását. Az egészségfejlesztési prgram hzzásegíti a tanulókat az egészséges életvitel kialakításáhz, a helyes értékrend felépítéséhez, az egészségvédelem kérdéseinek megismeréséhez, az életmóddal kapcslats - bilógiai-pszichés - tennivalók elsajátításáhz a képességek erősítéséhez, fejlesztéséhez, az egészségre kárs szkásk megismeréséhez, kiküszöböléséhez. Mindennek legyen figyelemfelkeltő, tájékztató, mtiváló szerepe az egészség-érték tudatsításában. Ezek birtkában képesek lesznek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására. A prgramba beépül a flyamatkövetés és az eredményvizsgálat. Ehhez idő kell, fnts a többszintűség, a célk, feladatk követhetősége. Kiemelt figyelmet kell frdítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztnsághz való jgai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatkra, amelyek különösen az egészséges táplálkzás, a mindennaps testnevelés, testmzgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fgyasztásának megelőzése, a bántalmazás és isklai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. Az egészségvédő életvitelhez szükséges képességek kialakítása hsszú flyamat, ezért elválaszthatatlan a nevelési flyamat egészétől. Alapelve, célja: az egészségkulturáltság emelése, lyan tulajdnságk kifejlesztése, amelyek hzzásegítenek a tudás hasznsításáhz, a tanulók segítése a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában, az életvezetési képességek fejlesztése, a tanulók felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért, a tanulók felkészítése a stressz-hatásk feldlgzására, a környezeti- és egészség-tudatsság erősödésének előkészítése, a mindennapi testedzés megvalósítása a tanulók számára, a mentálhigiénés nevelésre való kiterjedése. Tartalma: az egészségfejlesztéssel összefüggő célk, feladatk, a feladatk végrehajtását szlgáló prgram, az iskla-egészségügyi szlgálat munkája. 13 / 60

15 Kapcslódó szakanyagk: módszertani szakanyag a tanulók fizikai állaptának méréséhez és minősítéséhez, módszertani anyag a mindennaps testneveléshez, az egész naps iskla prgramja, Az egészségnevelés fő jellemzői: az egészség megtartása, fkzása, az egészség visszaszerzésére irányuló és a személyiség frmálását elősegítő tevékenység. Területei: Egészségmegőrzés, a helyes életmód kialakítása Mzgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség Táplálkzási szkásk kialakítása egészségünk érdekében Öltözködés Higiénia, tisztálkdás Egészségkársító szenvedélyek (drg, alkhl, cigaretta, egyéb szenvedélybetegségek és függőségek) megelőzése Ésszerű napirend kialakítása Szűrővizsgálatk Isklánk minden tanulóját a védőnő és a gyermekrvs, egy általuk elkészített, az iskla vezetőségével egyeztetett terv szerint szűr a következő területeken: Hallás Látás Gerinctartás Lúdtalp Fgászat Ennek eredményeképpen a tanulók időben szakrvsi ellátáshz jutnak. A vnatzó ágazati jgszabályk alapján az alábbiak szerint fglalhatjuk össze az isklai egészségvédelem főbb feladatait: Ismertesse meg az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásának törvényeit. Fejtse ki az egészséges táplálkzásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vnatkzó tudnivalókat, buzdítsn azk megtartására. Valósítsa meg a személyes testi és lelki higiénia követelményeit. Szrgalmazza a testmzgás, aktív életmód, a sprtlás rendszeressé tételét. Szlgáltassn módszereket (döntési helyzetmegldáskat) a stresszhelyzetek megelőzésére és felldására, a knfliktusk kezelésére. Ismertesse a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi útn terjedő betegségek megelőzésével kapcslats tudnivalókat. Tudatsítsa a szenvedélybetegségek kárs hatásait és a rászkás elkerülésének módját. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségügyi szlgáltatásk igénybevételének feltételeit és lehetőségeit. Adjn gyakrlati tanácst, az egészséget és a testi épséget veszélyeztető tényezők, balesetveszélyek elkerülésének módjára, a lehetőségekhez mérten tanítsa meg az elsősegélynyújtás elemi tennivalóit. 14 / 60

16 Fejlessze ki a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti elfgadó és segítőkész magatartást. Az isklai teljes körű egészségfejlesztés színterei: Életviteli feladatk Tanórai feladatk Tanórán kívüli feladatk a.) Életviteli feladatk Az isklai élet a nevelés-ktatás színtere. A nevelés dimenziói közt az egyik, ám meghatárzó tényező az egészség iránti igényre nevelés. A szó tartalmának meghatárzása sugallja a feladatkat. Az általáns iskláskrú gyermek és kamasz isklában eltöltött idejét számtalan tevékenysége közt jellemezhetjük az egészsége megóvása érdekében végzett tevékenységekkel is. A napi rutinban a tanító/tanár flyamatsan neveli, megszólítja a gyermeket az elvárt higiéniai szkásk betartására, az életviteli szkásk kialakítására, azknak mögöttes tartalmára. Az egész naps iskla keretében számtalan lehetőség és szükség mutatkzik az egészségnevelésre. Az életkri sajátsságk figyelembevételével ezeknek a szkásknak, elvárásknak a beépítése a gyermek személyiségébe elsődleges feladatunk. b.) Tanórai feladatk Az egészséges életmódra nevelés tananyagának tervezésénél megfgalmaztt célk és feladatk: járuljn hzzá a tanulók képességeinek skldalú fejlesztéséhez, életmódjuk, szkásaik értékekkel történő kialakításáhz, eddze akaratukat mentálisan, fizikálisan, szciálisan, bővítse ismereteiket. Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: Tantárgyakba beépített egészségnevelés: sztályfőnöki óra, testnevelés óra, bilógiaóra, egészségtan mdul, természetismeret, irdalm, technika stb. Egészségóra (a védőnő vagy meghívtt előadó fglalkztató előadása) c.) Tanórán kívüli feladatk: Szakkörök Egészségnevelési akciók (előadás, témanap, témahét, prjekt, egészségnap) Nyári tábrk Előadásk, csprtfglalkzásk, kiállításk Rendszeres, egészséges környezetben (pl. hegyekben) végzett túrák, kirándulásk Mindennapi testedzés megvalósítása: Testnevelés órákn Szabadidőben rendszeres sprtfglalkzásk keretében Sprtversenyek lebnylítása A diáksprt révén diákjaink bekapcslódnak a különféle versenyekbe. Egészségfejlesztést segítő haszns módszerek: Játékk Fglalkztató előadásk Közösségépítés Művészetek Prgramk 15 / 60

17 Prjektek Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (isklai) résztvevők: pedagógusk, hitktatók, sztályfőnökök, szaktanárk, isklarvs, védőnő. Külső partnerek: családsegítő szlgálat, szakszlgálati intézmény, egészségügyi szlgáltatók (pl. fgászati prevenciós csprt), sprtlétesítmények vezetősége, szakrendelők. d.) Egészségnevelés az isklánkban: Fnts szabály: a tájékzttság, a tanulók életkri jellemzői, adttságai, az évflyamnkénti egymásra épülés. A témák részletezése: Az egészség fgalma Az egészség, mint érték Az egészségkultúra kialakítása, fejlesztése Testkultúra, testáplás, testünk felépítése, serdülőkri váltzásk Lelki egészségvédelem Az egészséges fiatal életmódja az isklában, a családban Az egészséget veszélyeztető tényezők: helytelen életmód, kckázats viselkedés, veszélyes környezet Egészségellenőrző vizsgálatk (testsúlyellenőrzés, vérnymás-ellenőrzés, edzettségi önvizsgálat, mell önvizsgálata stb.) A betegségek megelőzései Orvshz frdulás Megelőzés Táplálkzás mzgás Étkezési kultúra ízlés, szkásk, rendszeresség Az étrend szerepe az egészséges táplálkzásban Az élelmiszerek összetevői: szénhidrátk, zsírk, fehérjék, vitamink, ásványi anyagk A napi táplálkzás aránya Teljesítmény és táplálkzás Testsúlyellenőrzés Az energiaigény (pihenés, tanulás, lvasás, mzgás) Az egészséges táplálkzás kritériumai: mértékletesség, kiegyensúlyzttság, váltzatsság Aktív és passzív pihenés A fittség paraméterei: egészséges táplálkzás, ptimális testsúly, a szervezet napi edzése Testedzés eredmény: légzésjavulás, erő- és állóképesség-növelés, személyiségfejlesztés. Szabadidő helyes felhasználása a helyes napirend Az alvás, étkezés, tanulás, testedzés, szabadidő egységes összehanglása, rendszere Rendszeresség A tanulás egészségtana (időbesztás, hely, testtartás stb.) Kifáradás, jelzőrendszer A pihenés szerepe aktív-passzív 16 / 60

18 Vakáció, szabadidő haszns eltöltése Testáplás öltözködés személyi higiéné Testünk felépítése és védelme Váltzásk a serdülőkrban A külső megjelenés: ápltság, tisztaság, esztétikum Testünk tisztántartása: testrészek higiéniája, fehérnemű szerepe, testáplószerek, napzás és veszélyei Öltözködés, divat, egészség Társkapcslatk A serdülés hatása a személyiségre Érzelmi prblémák: jó-rssz, öröm-káröröm, gnsz, harag, rémület, félelem, szeretet-szerelem, bátrság Értékrend: önértékelés fejlődése, nagy igazságérzet Fiúk, lányk barátsága Kirívó magatartás, utánzás Nemi érés tudatsulása Kárs szenvedélyek helyes döntések Élvezeti szerek hatásai Alapjelentések tudatsítása: szenvedély, szrngás, mérték, mértékletesség, hzzászkás, hiánytünetek, függőség Dhányzás: hatóanyag, aktív, passzív, hatása, megelőzés Alkhl: az ivás kultúrája, szkásk, hatása a szervezetre, megelőzés Kábító hatású szerek: legális és illegális, a függőség fajai, következményei, Drgfgyasztó magatartás kialakulása, hatása Egyéb függőségfajták: élvezeti szerek (kávé, cskládé), szerencsejátékk, gyógyszerfgyasztás, PC, TV, videó rabsága Szexuális kultúra Érzelmek, barátság, váltzásk kra Személyiségfejlődés Érettség Kapcslati kultúra Felelősség, erkölcs Fgamzásgátlás, abrtusz veszélyei Nemi egészség, harmónia Nemi betegségek: szifilisz, AIDS Egészséges környezet védelme Környezetünk tisztasága: iskla, tthn, utca, természet Víz, levegő, talaj, növény- és állatvilág védelme Környezetvédelmi előírásk: környezetkímélő, energiatakaréks Új technlógiák kárs következményei Hulladék csprtsítása Hulladék gyűjtése: fedett, szelektív, fertőzésveszély Egyéni felelősség a természeti környezetünk iránt 17 / 60

19 Balesetvédelem elsősegélynyújtás Az emberi test felépítése Az elsősegélynyújtás fgalma, célja, feladatai Tennivalók vészhelyzetben: balesetek, tűzesetek, sebellátás Mindennaps betegségek előfrdulása: tthn, szabadidőben, isklában, utazás közben Krunk veszélyfrrásai: AIDS, alkhlizmus, kábítószer Elsősegélykészlet Az iskla egészségfejlesztési stratégiájának kimunkálása hsszú távú előrejelzés lehet a tanulók életminőségében, a rmló tendenciák megfékezésében, a javulás feltételeinek megteremtésében. Célunk az, hgy megtanítsuk gyermekeinket arra, hgy törődjenek magukkal, fejlesszék magukban a teljes ember igényét. Áplják érzelmeiket, ne váljn örömnélküli kötelességgé mindennapi munkájuk. Tudjanak örülni egymásnak, családjuknak, barátaiknak. Több megértéssel és elfgadással éljenek együtt máskkal, így biztsan egészségesebb életet élhetnek. A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása: A prgram megvalósulása a tanévek srán, az iskla munkatervében megtervezetten történik. Az sztálytanítók, szaktanárk és sztályfőnökök, az ök-munkacsprt, a diákönkrmányzat és más alkalmanként felálló munkacsprtk a napi munka tervezésekr figyelemmel kísérik a prgram megvalósulását. A megvalósítás srán a flyamatkat tervezzük, nymn követjük, ellenőrizzük és értékeljük a megfgalmaztt módszerek, értékek mentén. A teljes körű egészségfejlesztési prgram megvalósításáért az iskla minden pedagógusa, dlgzója felelős. e.) A prgram megvalósulásának ellenőrzése-értékelése Életvitelszerűen megvalósuló tevékenységek: A napi isklai élet srán flyamatsan végzett és irányíttt tevékenységekkel szemben az elvárás az, hgy beépüljenek a tanuló magatartásfrmái srába, és spntán végzett cselekedetekké váljanak. A tanítók, később a tanárk a tanulók közt élve érzékelik a flyamat fejlődését, érését, és szükség szerint krrigálják azt. Tanórai keretben megvalósuló fejlesztés: A tananyaghz kapcslódóan elsajátítandó ismeretek ellenőrizhetők, mérhetők. Részei a tanulási flyamatnak. A tananyag számnkérésének flyamatában ellenőrizhető, hgy az életvitelszerűen rögzítendő elemek valóban beépültek-e a tanuló viselkedési kultúrájába. Tanórán kívüli tevékenységek (egyéb fglalkzásk) srán megvalósuló fejlesztés: A munkaterv szerint megszervezett témanapk, témahetek, prjektek egyrészt a fejlesztési flyamat előre tervezett elemei, másrészt a hiánysságk észlelését követő krrekciók. Az átadtt ismeretek, a megtapasztalt egészségnevelési elemek a prgramk srán be kell épüljenek a tanuló és adtt esetben a családja napi életviteli kultúrájába, annak szerves részévé kell váljanak. Ezek a prgramk igen gyakran versenyeztetéssel együtt valósulnak meg, így az eredmények követhetőek. f.) Visszacsatlás: Az adtt események, a tanév értékelése srán elért eredmények reális feltérképezése adja a következő tervezési időszak szakmai alapját. Az elsajátítandó ismereteknek spirálisan fejlődniük kell, el kell, hgy mélyüljenek. Ezt az iskla és a tanárk az éves munkatervben, a prgram- és a fglalkzási tervekben tervezik meg. Az általáns fizikai teherbíró képesség mérése srán feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkzó hiánysságk. E hiánysságk feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szlgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató prgramk elkészítésében, lehetőséget biztsítva az egészségileg hátránys helyzet megszüntetésére, az általáns fizikai teherbíró képesség fkzats fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. 18 / 60

20 A jgszabály által megszabtt kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhl végrehajtható teszteket használunk, amelyek mutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. El kell érni, hgy az általáns fizikai teherbíró képesség fejlődésének flyamats nymn követése, mtivációs tényezőként hassn a tanulókra, és az isklából kikerülve életvitelükben helyet kapjn a rendszeres fizikai aktivitás is. Kmplex intézményi mzgásprgram 1. Egészséges életmód tréningek épüljenek be a kötelező isklai prgramkba (sprt- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sprtprgramkn). 2. A mzgáss tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkri sajátsságknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész naps isklai (szabadidős), napközis és tanulószbai fglalkzáskn a fglalkzási prgramban (tervben) fglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azk időkeretének minimum 40%- ában a testmzgás különféle frmái dmináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazdóan. 4. Az egyéb fglalkzáskn a tantárgyfelsztás keretei között váltzats prgramk keretében képviseltessék magukat a sprtfglalkzásk (tömegsprt, sprtszakkör, sprtkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szrgalmi időszak minden hónapjáhz az évszak sajátsságainak megfelelően (pl. tél krcslyázás) legyen egy-egy kiemelt mzgáss tevékenység rendelve, amely az isklai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény hrizntális kapcslatrendszerének keretében az isklai sprtegyesülettel, illetve a településen működő más sprttevékenységgel fglalkzó társadalmi szervezetekkel, tvábbá az isklai működést támgatni hivattt alapítvánnyal alakuljn ki stratégiai együttműködés az iskla tanulóinak mzgáskultúráját fejleszteni hivattt prgramk támgatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulásk és az erdei isklai prgramk egyik közpnti eleme legyen a mzgás és az egészségtudats életmódra nevelés. 8. A felső tagzat sztályfőnöki fglalkzásain tematikus prgram kerüljön kidlgzásra a testmzgás prpagálására, amely életvezetési tanácskat is fglaljn magába. 9. Az uniós és a közpnti költségvetési frrásk kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapkra támaszkdva a legkülönfélébb sprtprgramk kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állaptának méréséből fakadó tapasztalatk értékelése alapján a szabadidős és sprttevékenységek terén a mzgásprgramk tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A kmplex intézményi mzgásprgram adtt tanéve aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidlgzásra. 19 / 60

21 A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek: A vnatkzó jgszabályk a tanulók fizikai állaptának mérését beemelték az rszágs mérések srába. Ennek értelmében kell eljárni a mérésre felkészítés és a mérés elvégzése tekintetében. A mérésre előírt időintervallum adtt év április-május hónap, tanévenkénti időzítéssel. A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sprt, hanem az egészség, az általáns jólét szempntjából is igen fnts tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az az egészséges testsúly, az állóképesség és az izmerő. E képességek szintjének emelését az ktatásnak kell megldania a megújíttt isklai testneveléssel és sprttal. A jövőben az alapknál a 6-14 éveseknél kell kezdeni. A fizikai képességek flyamats, fkzats teljesítésére nagybb gndt kell frdítani. Tudatsítani kell a tanulókban a mzgáss tevékenységek, a testnevelés és a sprt preventív értékeit. El kell érni, még a kevésbé jó bilógiai és testi adttságkat öröklő tanuló esetében is, hgy a sprtlás iránti igényük, szeretetük lyan erős és szilárd legyen, hgy tanulmányaik befejezése után is a rendszeres sprtlás állandó életmódelemük legyen A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység A hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulókkal kapcslats pedagógiai teendők A hátránys helyzetű tanulók nevelése az integrációs és képesség-kibntakztató felkészítés pedagógiai rendszere (IPR) módszertani elemeinek adaptációja alapján flyik az isklában. Pedagógiai rendszerünk kiindulópntja, hgy a tanulók közti különbségek rendkívül skfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem krlátzhatók valamely tantárgyban elért isklai eredményekben megmutatkzó különbségekre. A differenciálás nem aznsítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazdik. A differenciálás mindenki számára a saját kmplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára ptimális fejlesztés biztsítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vnásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, ktatásunk igazdik a tanulóhz, és ez azt is jelenti, hgy igazdik ahhz a közeghez, amelynek tanulóink részesei. Alapelveink: Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitttak a flyamats tanulásra, infrmációk szerzésére. A tanulókkal szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elváráskat és ezzel harmnizáló feladatkat szükséges megfgalmazni, biztsítani. A tanulókat alapvető, krszerű kmpetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, infrmatikai, természettudmányi, társadalmtudmányi, esztétikai, etikai) birtkába kell juttatni. Általáns céljaink: A kmpetenciaalapú ktatás és a halmzttan hátránys helyzetű tanulók integrációs prgramjának összekapcslása (a NAT és IPR). Az isklai prgram építve több hazai és nemzetközi isklafejlesztő prgram legjbb tapasztalataira egy lyan nyittt isklamdellt vázl fel, amely alapvetően fntsnak tartja a tanuló szükségleteire, viselkedésére, tulajdnságaira való reagálást, illetve érdekeltté, mtiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási flyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül azzal kölcsönhatásban fejleszti a befgadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, mrális fejlődését segítik. 20 / 60