INTERPRETÁCIÓ VÉLEMÉNYÍRÁS Perczel Forintos Dóra Szakképzés II. évfolyam, 2015 Klinikai Pszichológia Tanszék 1
Mi az interpretáció? Amikor a maladaptív pszichés megnyilvánulások mögött összefüggéseket keresünk, oksági viszonyokat feltételezünk, belsı nem látható tényezıkre következtetünk. Mibıl indulunk ki? Az interjú, a megfigyelés és a tesztvizsgálat adataiból Tehát a vizsgálónak érzékeny riporternek (beszélgetıpartnernek) jó megfigyelınek okos gondolkodónak kell lennie. 2
Értelmezés - elméleti keretek Tünet / panasz: 7 éves kisfiú éjszakánként átmegy szülei ágyába Hogyan értelmezi ezt és mit kérdezne - Egy analitikus? - Egy viselkedésterapeuta? - Egy családterapeuta? 3
A különbség a jelenség értelmezésében rejlik - Ödipusz komplexus jele - Szorongás csökkenése / biztonságérzés tartja fenn - A családi rendszer így van egyensúlyban 4
Értelmezés - elméleti keretek Megfigyelés az osztályon: A beteg állapota változatlanul súlyos depresszió gyógyszeres és csoportterápiás kezelés ellenére Hogyan értelmezi ezt és mit kérdezne - Egy analitikus? - Egy viselkedésterapeuta? - Egy családterapeuta? 5
A különbség a jelenség értelmezésében rejlik - Nem akar gyógyulni, ellenállásban van, betegségelıny - Negatív attitőd és negatív önkép szerepe - elrontottam az életem - A családi rendszer így van egyensúlyban 6
Problémák 1. Ha két különbözı szakember vizsgálja meg a személyt, milyen valószínőséggel jutnak ugyanarra az eredményre és következtetésre? 2. Honnan tudjuk meg, melyik az igaz? 3. Minél több következtetés és interpretáció, annál nagyobb tere van a szubjektív torzításoknak több hibalehetıség. 7
Az értelmezés szintjei Adatokból Következtetés 1.szint: közvetlen következtetés, pl. szőrésnél (szuicid veszély nagyobb, ha volt már korábban öngyilkossági kísérlet) 2.szint: leíró általánosítás, ha a megfigyelt jelenség általában jellemzı: pl. cigizés belsı feszültség, belsı meghatározók tulajdonítása (interpretáció) elpirulás szociális szorongás negatív önkép 3.szint: integrált kép a fejlıdési, szociális, fiziológiai meghatározókról, hipotézisek rendszere, pl. vér (RO): agr, impulzív indulatkitörések, 8 kontrollvesztés
Értelmezés szintjei Megfigyelhetı viselkedés vagy objektív tesztadatok Behaviorista modell Pszichometriai modell Közvetlen következtetés Leíró általánosítás Érvényesség Projektív tesztek, értelmezés, intuíció Pszichodinamikus modell, szubjektív klinikai modell Hipotézisalkotás, dedukciók Érvényesség? 9
A pszichológiai vélemény felépítése Tartalmaznia kell: Kivizsgálás indokát: pszichotikus, retardált, agresszív, stb? Megfigyelések és interjú adatait: az objektív adatokat (név, életkor, családi állapot, iskolázottság, foglalkozás, stb.) a személy megjelenése, viselkedése a vizsgálat alatt, pszichológiai és fizikai jellemzık (objektív, szubjektív és szcénikus) tünetek részletes leírását s a kórelızményeket legfontosabb anamnesztikus adatokat Alkalmazott pszichológiai vizsgálatok leírását, eredményeit (pontszámokat) és értelmezését Választ a küldı kérdéseire
Következtetések és javaslatok Milyen következtetéseket lehet levonni (leíró, diagnosztikus, dinamikus) az interjú, a megfigyelések és a tesztek adataiból? Milyen terápiás megfontolások és javaslatok tehetık az eredmények alapján? Óvatos fogalmazásra, de ne általánosságokra törekedjünk. Terhelhetı-e vagy sem? Mi az esélye, hogy megállja a helyét a terápiás programban, munkájában, iskolában, stb.? Vagy táppénzbn tartása indokolt? További vizsgálatok? 11
Nyelvezet Pszichológiai szakvélemény készítése mind a küldı, mint a páciens számára világos, érthetı és szintetizáló (összerendezett) módon (Harris, 2005.) A klinikus felelıs azért, hogy a szakvéleményben érthetı módon választ adjon a küldı kérdéseire + a páciens szükségleteire. 12
Világos nyelvezet a küldı jellegzetességeinek megfelelı nyelvezet alkalmazása, szakzsargon elkerülése(pszichiáter, háziorvos, szülı, bíróság, tanár, beteg) lehetıleg rövid mondatok (többszörösen összetett mondatok helyett) a bonyolult lélektani / pszichés helyzet érthetı magyarázata minél specifikusabb és pontosabb megfogalmazás 13
Példa sematikus, bárkire jellemzı megfogalmazásra (Barnum hatás ) A páciensnek nagy igénye van arra, hogy mások szeressék és csodálják. Hajlamos arra, hogy kritizálja magát, és képességeinek nagy részét nem használja ki. Gyengeségeiért hajlamos kompenzációra. Szexuális életében jelentkeznek problémák. Fegyelmezett és kontrollált egyfelıl, míg másfelıl ideges és bizonytalan. Idınként komoly kétségek gyötrik, hogy jól döntött-e vagy sem. Büszke arra, hogy önállóan gondolkozik és nem fogadja el mások véleményét bizonyíték nélkül. Vannak helyzetek, amikor introvertált, míg más helyzetekben inkább hajlamos a magába fordulásra és bezárkózásra. 14
A klinikus véleményét torzító tényezık (Arkes, 1994) 1. Prekoncepciók Elıítéletek etnikai, foglalkozási csoportok iránt (pl. lusta, beképzelt) Emlékezeti torzítások: feltevésekkel konzisztens információra emlékszünk, pl. problémás beteg : csak a problémákra emlékszünk Félreértelmezés : elfelejtett valamit = rejtegetni akarta? 15
2. Prevalencia Ritka betegséget sokkal nehezebb diagnosztizálni (pl. antiszociális viselkedés vs. pánikbetegség) 3. Utólagos éleslátás az esemény bekövetkezése után a szakember úgy érzi, hogy elıre tudta (pl. bizarr viselkedéső vagy antiszociális személyrıl azt állítani, hogy mindig is furcsa volt) 4. Túlzott magabiztosság is torzító hatású lehet 16
Pszichológiai vélemény (egyéni) Panaszok: nagyfokú szorongás, izzadás, visszahúzódó magatartás tzeket megpróbálja elkerülni, de ha nem sikerül, akkor gombócérzés, reszketés, remegés, szédülés jelenik meg. Pszichiátriai anamnézis: elsı jelentkezés Családi anamnézis: e.sz pater alkoholabusus. Anamnézisébıl kiemelendı: szülık válása 4 éves korban, mater egyedül nevelte, sokat volt egyedül. Ha p. otthon volt, alkohol állapotban agressziv magatartást tanusitott. Szemtanúja mater bántalmazásának. Gyakori iskolaváltások, rossz tanuló volt. Sokat csúfolták szeplıssége miatt. 17
Pszichológiai vélemény (egyéni) Pszichológiai vizsgálatok: DAS, BDI, BAI, RS, szociális kogníció kérdıív Pszichológiai vélemény: a 22 éves férfi negatív eseményekkel terhelt életutat járt be fiatal kora ellenére, ahol megtapasztalhatta a szeretetlenséget, elutasítást, magányosságot és kudarcokat. Ennek hatása egyértelmően megmutatkozik alacsony önértékelésében és önbizalmában (DAS), fokozott szeretetigényében és abban, hogy elfogadják. Mások véleménye és elvárásai nagymértékben hatással vannak rá, belsı biztonságához rendkívül fontos a külsı elismerés az elutasítás, a kudarcok nagymértékben aláássák önbecsülését (DAS). Nagyfokú szorongás, elkeseredésre és pesszimizmusra való hajlam jellemzi (BAI, BDI, RS). 18
A szorongás erıssége nagymértékben változik annak függvényében, hogy kritikusak vagy elfogadóak vele szemben. A személyiség a negatív szocializációs hatások következtében interperszonális helyzetekben feszültté válik, erı szociális szorongás jelenik meg. Intellektuális színvonalát, teljesítıképességét döntıen befolyásolja az az érzelmi légkör, ami körülveszi. Kudarcok esetén képes arra, hogy összeszedje magát, azonban a támogató kapcsolatok hiánya veszélyeztetı számára ( összeomolhat, Szociális kogníció k.). Dependencia igénye miatt szeretetkapcsolatokban kiszolgáltatottá válhat. Pszichoszexuális fejlıdés terén tapasztalatlanság feltételezhetı (exploráció). 19
Vélemény: negatív szocializációs hatások talaján kialakult bizonytalan önértékelés, negatív önkép, szorongásra és depresszióra való hajlam (szinte elkerülhetetlen ilyen családi háttér mellett), amelyet némiképp kompenzál a nagymamával kialakult szoros érzelmi kapcsolat. Javaslat: negatív önértékelés és szorongás oldására irányuló kognitív pszichoterápia. 20
Rorschach vélemény írás (Mérei, 1979, 2000) I. Mentális rész 1. Produktivitás, hány tartalom, képzetáramlás 2. Gondolkozásmód milyensége /FT/: elnagyolt /G/, reális /D/, erıfeszítés, lendület /ZW/. Hogy áll Dgkonf.-fal. 3. Realitás
II. Személyiség EV-IV, függı-független. ÉT:énerı. Felnıtt-infantilis. MF baloldal: szétszedni B, Bsec, Kkl. MF: indítékháztartás. Mi lendíti? Kudarcok, ábrándozás vagy vágyak /Bkl./?
II. Személyiség folyt. Ha nagy a különbség ÉT-MF között: mennyit tud megvalósítani az MF-bıl, át tudja-e vinni? IT: energia vagy agresszió /és szorongás/? Pl. zw b+/ii.repülıgép/=kudarcot megdolgozza-e vagy sem?
III. Önszabályozási Lehetıségek V%, F%, T%. B színvonal. Disszimuláció: hosszú RI, kevés R, rejtızködés, mindenfajta % nı. Hogyan szabályozza a személyiséget? - Felszólító jelleg szerinti értelmezés.
IV. Vélemény Beteg-e, milyen formakörbe tartozik /neurózis, pszichózis, személyiségzavar/? V. Vannak-e ép személyiségrészek? Elaborációs színvonal, originális megoldások VI. Összefoglalás
Irodalomjegyzék: 1. Aiken, L. (1999): Personality Assessment Hogreve & Huber Publications, Seattle. 2. Barlow, D. & Durand, M. (1995): Abnormal Psychology - An Integrative Approach. Brooks, NY. 3. Trull - Phares: Klinikai pszichológia, Osiris, 2004. 4. Füredi, J. (szerk., 1999): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina. 26