Ministerstvo školstva Slovenskej republiky



Hasonló dokumentumok
Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

2013/14. tanév. 3.osztály

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály

Ének-zene. 1. évfolyam 1. félév

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás.

Osztályozóvizsga követelményei

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály

FOGALMAZÁS MIKROTANTERV ÉS TANMENET 3. ÉVFOLYAM

2.1. A magyar nyelv tanításának tanterve az I IV. osztályban

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom NYELVTAN TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra

Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész

írás (szürkével elkülönítve)

a tulajdonnevek nagy kezdőbetűjét alkalmazásában ritkán téveszt

3. évfolyam évf. Magyar nyelv és irodalom

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Javítóvizsga követelmények 2. évfolyam. Magyar nyelv

TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák

A kulcskompetenciák. (OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája, kivonat)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

Helyi tanterv alsó tagozat

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)

Adaptált kerettanterv

TANTERV - Magyar nyelv és irodalom - ISCED1 - primér művelődési sztenderd. 3. osztály

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

Írás 2. tanmenet. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag. Témák órákra bontása

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1 4. ÉVFOLYAM

A projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIRĂ PENTRU ELEVII CARE FRECVENTEAZĂ CLASELE CU PREDARE ÎN LIMBA ROMÂNĂ SAU TRĂIESC ÎN DOUĂ CULTURI MINORITARE

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK 1. ÉVFOLYAM

Osztályozóvizsga követelményei

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

Magyar nyelv és irodalom ÍRÁS TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez az 51/2012 (XII: 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet kerettanterv alapján

TANMENETJAVASLAT. a nyelvtan és helyesírás tanításához a 3. évfolyam számára

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Évfolyam: 1-4.

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 2.osztály

Osztályozóvizsga követelményei

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra

2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANMENET

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

Magyar nyelv. 6. évfolyam. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Forrás: osztály. A tanuló. Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK

A GULNER GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI TANTERVE

HELYI TANTERV. Tildy Zoltán Általános Iskola. Magyar nyelv

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (enyhe)

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Szöveges értékelés 1-4. évfolyamon

A GYERMEKBARÁT PROGRAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

Minimumkövetelmények magyar nyelvből (5. osztály) Minimumkövetelmények irodalomból 5. osztály

Výstupný vzdelávací štandard s exemplifikačnými úlohami Z MAĎARSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY pre 1. stupeň základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským

a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre;

Helyi tanterv. Magyar nyelv és irodalom évfolyam

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Szövegértés évfolyam

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

A NEMZETI ALAPTANTERV ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT HELYI TANTERV ALSÓ TAGOZAT 1-4 ÉVFOLYAM

Az anyanyelvi kommunikáció hat standardszintje az alapfokú oktatásban

Bevezető az anyanyelvi kommunikáció tanulmányi standardok szintleírásainak alkalmazásához

AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ALSÓ TAGOZATON

A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

magyar nyelv és irodalom 3.o.

Ötletek a magyar mint idegen nyelv tanításához feladattípusok szerint

Minimumkövetelmények 1. évfolyam

NÉMET NYELVBŐL. Magyar Szentek Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola 3060 Pásztó, Deák Ferenc utca /

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi tanterv Speciális tanterv

Szent József Katolikus Általános Iskola

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Olvasás, írás, 1. évfolyam Írás, nyelvtan, 2. évfolyam

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel,

Magyar nyelv és irodalom évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

Átírás:

Ministerstvo školstva Slovenskej republiky Vzdelávací štandard Z MAĎARSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY pre 1. stupeň základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským M ű velődési sztenderd MAGYAR NYELV- ÉS IRODALOMBÓL a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozata számára Vypracovala: Mgr. Anastázia KISSOVÁ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: MGR. KISS ANASZTÁZIA Schválilo Ministerstvo školstva Slovenskej republiky dňa 23. júla 2001 pod číslom 780/2001-43 s platnosťou od 1. septembra 2001 Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 2001. július 23-án 780/2001-43 szám alatt 2001. szeptember 1-jei hatállyal

Bevezető Az alapdokumentum a tantárgy részterületeit, a részterületek érintkezési pontjait, az óraszámot figyelembe véve rögzíti a korszerű anyanyelvi ismeretanyagot. Két részből áll: I. ból, II. ből. I. A törzsanyag alapvető ismereteket rögzít, olyan ismereteket, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk az adott osztályban a tantárgy egy-egy részterületéből mint kötelező tananyagból. A törzsanyag minden tanuló számára kötelező: kijelölésénél figyelembe vettük a tanulók mentális fejlettségét. II. A tanulók ismereteire és készségeire vonatkozó követelményeket fogalmazza meg. Segítségével diagnosztizálható - megfigyelhető, érzékelhető és értékelhető - a tanulók ismeret és készségszintjének fejlettsége, intelektuális képességeinek mélysége. A sztenderd részterületei: A) Beszédművelés, szóbeli és írásbeli kifejezés 1) beszédművelés 2) kommunikáció, illem 3) szóbeli szövegalkotás 1., 2. évfolyamban 4) írásbeli kifejezés (fogalmazás) 3., 4. évfolyamban B) Olvasás és irodalmi nevelés 1) olvasástechnika, szövegértés, elemzés 2) irodalmi ismeretek 3) kultúrális szokások kialakítása C) Írás, íráshasználat 1., 2. évfolyamban 1) írástechnika: betű és számalakok 2) íráshigiéniai és írástechnikai szabályok 3) esztétikai követelmények - külalak D) Nyelvtan és helyesírás 1) nyelvtani alapfogalmak, terminológia 2) helyesírás, grammatikai műveletek 3) a helyesírási ismeretek felhasználása 3

A) Beszédművelés, szóbeli és írásbeli kifejezés T örzsanyag 1. osztály 1. A helyes beszédlégzés, a hangok tiszta ejtése, az időtartam megkülön-böztetése beszéd - és versmondás közben 2. A helyes hangsúly, hangerő gyakorlása szósorok utánmondásával 3. A napszaknak és alkalomnak megfelelő köszönés gyermeknek, felnőttnek 4. A bemutatkozás 5. Egyszerű kérdések megfogalmazása és megválaszolása 1. A tanuló beszéd és vermondás közben jól gazdálkodjék a levegővel. 2. Ejtse tisztán a hangokat. 3. Beszéd - és olvasás közben meg tudja különböztetni a rövid - és hosszú magán - illetve mássalhangzókat. 4. Mondanivalóját hangosan, értelmesen közölje. 5. Ismerje a napszaknak és alkalomnak megfelelő köszönési formákat. B) Olvasás és irodalmi nevelés Olvasás T örzsanyag 1. Légzésgyakorlatok 2. Helyes hangképzés hangos olvasás során 3. Betűtanulás, betűfelismerés 4. A betűk emlékezetben való rögzítése 5. Egy - és többszótagú szavak összeolvasása 6. Rövid mondatok, rövid szövegrészletek hangos olvasása 7. A szavak, mondatok folyékony olvasásának gyakorlása - betűtévesztés, betűcsere elkerülése 8. A mondatzáró és mondaton belüli írásjelek jelzése szünettel 9. 9. A tanulók mentális korának megfelelő mondókák, versek memorizálása 10. A néma olvasás gyakorlása 1. A tanuló ismer legalább három mesét. 2. Meg tudja nevezni az ismert mese néhány szereplőjét. 3. Meg tudja nevezni legalább két könyv íróját és címét. 4. Emlékezetből tud legalább: - 3-4 verset - 2-3 mondókát - és 2-3 kiszámolót. 4

Irodalmi nevelés 1. Az olvasás iránti igény felkeltése 2. Az irodalmi szövegek szemléltető anyagának megbeszélése; illusztráció és szöveg összehasonlítása 3. A cím vizsgálata a cím és a szöveg kapcsolata 4. Irodalmi szövegek elemzése: a szereplők, az események felsorolása, új kifejezések, fogalmak értelmezése 5. Foglalkozás a verssel: a versek, mondókák, kiszámolók ritmusának megfigyelése. A ritmus érzékeltetése tapssal, lépéssel, kopogással, dobolással, stb. 6. Versek, mondókák, kiszámolók előadása emlékezetből 7. Egyszerű szövegek, verses mesék dramatizálása 8. A verssel foglalkozva megismerik és használják a következő fogalmakat: vers, költő, kiszámoló 9. Prózai szöveggel foglalkozva megismerik és használják a következő fogalmakat: cím, író, mese, a mese szereplői, könyv, meséskönyv, könyvtár, újság, televízió, rádió, színház 10. Könyvtárlátogatás az iskolai könyvtárban Olvasás közben a tanuló jól gazdálkodik a levegővel. Felismeri a magyar ábécé betűit. Helyesen artikulálja a magyar ábécé hangsorát. Ismeri a magyar ábécé hangállományát: - a kis- és nagybetűket, - valamint a nyomtatott és írott betűket. Ismeri a betű és hang kapcsolatát. A betűket helyesen kapcsolja szótagokká, szavakká. Átlátja az egész szót - szóképekben olvas. Folyékonyan olvas, az író - illetve beszélő - szándékát érzékeltetni tudja a rövid kijelentő és kérdő modatok olvasásakor. A némán olvasott rövid szöveg megértését bizonyítani tudja: meg tudja nevezni a szöveg szereplőit, a szereplőkkel kapcsolatos eseményeket. C) Írás és íráshasználat, a helyesírás megalapozása T örzsanyag 1. Az írásmozgás technikai feltételeinek kialakítása: arány - irány - a megfelelő mérettartás gyakorlása 2. Tájékozódás az írólapon és a füzetben 3. Betűelemek gyakorlása 4. Betűírás: kis- és nagybetűk írása 5. Az írásjelek: a pont, vessző, felkiáltójel, kérdőjel írása és szerepének megismerése 6. Szavak írása a tanult betűkkel 7. Rövid mondatok írása a tanult betűkkel 8. A mondatkezdő nagybetű. Tulajdonnevek írása. Az ábécé nagybetűinek írása 9. Az íráshigiéniai szokások kialakítása: a) helyes testtartás írás közben; 5

b) a füzet helyes elhelyezése; c) a ceruza, illetve a toll helyes tartása; d) az optimális távolság meghatározása a füzet és a szem között. A távolságtartás gyakorlása; e) az íróeszközök rendben tartása Az íráshigiéniai szokások gyakorlása, automatizálása 10. Az írásesztétikai szokások kialakítása - normalizált alakú betűk és számok írása - a betűk azonos dölésszögének gyakorlása (70-72 ) 11. A folyamatos írás gyakorlása 12. A helyesírás megalapozása - a magánhangzók és mássalhangzók megkülönböztetése; - a rövid és a hosszú magánhangzók megkülönböztetése; - az ékezet szerepe; - másolás írott és nyomtatott szövegről; - tollbamondás (8-10 szó, ill. 2, 3, 4 szavas mondatok); - mondatok kiegészítése; - a képen látható állatok, tárgyak nevének leírása; - a leírt szöveg ellenőrzése (önellenőrzés); - a j - ly -os szavak megfigyeltetése, másolása; - az elválasztás eseteinek megfigyeltetése. Sorvégi szóelválasztás a füzet-ben A tanuló jól tájékozódik az írólapon. Szabályosan alakítja a kis- és nagy ábécé betűit. Ismeri az íráshigiéniai szabályokat és igyekszik azokat megtartani. Szabályosan, olvashatóan, kellő gyorsasággal: - másol rövid írott szöveget és számjegyeket; - másol rövid nyomtatott szöveget és számjegyeket; - tollbamondás után leírja az ismert rövid szavakat, az egyszerű mondatokat, a számjegyeket. Szabályosan írja a mondatkezdő nagybetűt, a tulajdonneveket, az ábécé nagybetűit. Írás közben eleget tesz az írásra vonatkozó esztétikai és minőségi követelményeknek. Szabályosan írja a mondatvégi írásjeleket. Írószereit, füzeteit rendben tartja. A) Beszédművelés, szóbeli és írásbeli kifejezés 2. osztály 1. A hangok, szósorok helyes artikulálása 2. A beszélő (az író) szándékának érzékeltetése helyes hanglejtéssel beszéd és olvasás közben 3. A tudakozódás, válaszadás, köszönetnyilvánítás helyes formáinak gyakorlása 4. A jókívánságok kifejezésének, az ajándék átadásának megfelelő nyelvi formái 5. Kérdések megfogalmazása a mesével (olvasmánnyal) és a mese (olvasmány) szereplőivel kapcsolatban 6. A mese vagy olvasmány eseménysorának elmondása 4-6 mondatban 7. Történetalkotás képről, képsorról 6

8. Az udvarias telefonálás szabályai Beszéd és olvasás közben pontosan megkülönbözteti a magánhangzók és mássalhangzók időtartamát. Helyes artikulációval ejtse a hangsorokat, szósorokat. Beszéd és olvasás közben érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel. Ismerje a tájékoztatáskérés és megköszönés helyes formáit, a jókívánságok kifejezésének, az ajándék átadásának, a köszönetnyilvánításnak helyes nyelvi formáit. El tudja mondani a mese vagy olvasmány eseménysorát 4-6 mondatban. Önállóan 4-6 mondatban tudjon beszélni egyéni vagy közös élményéről. B) Olvasás és irodalmi nevelés Olvasás 1. A szavak tiszta ejtése; a hangok időtartamának pontos érzékeltetése 2. A mondatok helyes hangsúlyozásának gyakorlása; a mondatvégi írásjel érzékeltetése hanglejtéssel 3. A tartalomnak megfelelő tempó és hangerő gyakorlása 4. A folyamatos, pontos olvasás gyakorlása - tempójának közelítése a természetes beszéd tempójához 5. A néma olvasás gyakorlása 6. A szövegértés bizonyításának gyakorlása: a szereplők megnevezése, az események színhelyének és idejének megjelölése 7. Az olvasmány szerepek szerinti olvasása 8. A szereplőkre, eseméynekre vonatkozó, kérdések megválaszolásának gyakorlása: visszakeresés a szövegben 9. Versek, mondókák, közmondások memorizálása 1. A tanuló jól gazdálkodik a levegővel. 2. Olvasás közben pontosan érzékelteti a magán- és mássalhangzók rövidségét, illetve hosszúságát. 3. Helyesen hangsúlyoz, érzékelteti a mondatvégi írásjeleket. 4. Hangos ill. néma olvasás után bizonyítani tudja, hogy érti a szöveget: - megnevezi a szereplőket - ismerteti a szereplőkhöz tartozó eseményeket; az események színhelyét és idejét. 5. Hangos olvasás közben nem hagy ki betűt, nem kezdi újra a megkezdett szót. 6. Tud tájékozódni a szövegben. Irodalmi nevelés 1. A népmese és a műmese megkülönböztető jegyei 2. A mese jellemzői: a helyszín, a próbatételek, a kezdő és befejező nyelvi fordulatok 3. Az elolvasott mesék szereplőinek csoportosítása: csodás lények, emberek, állatok, növények 7

4. A szöveg hangulatának megfigyelése 5. A próza és a vers megkülönböztető jegyei 6. A verssorok összecsengésének megfigyelése 7. A verssel foglalkozva használják a következő fogalmakat: vers, verssor, rím, költő, rímelő sorok 8. A mesével foglalkozva használják a következő fogalmakat: mese, mesehős, mesefilm, népmese, műmese 9. Gyermeklapok (TÜCSÖK) lapozgatása, olvasása 10. Könyvtárlátogatás: ismerkedés a könyvtárral, könyvkölcsönzés 11. Az Ablak-Zsiráf képes gyermeklexikon használata A tanuló meg tudja különböztetni a prózát a verstől. Ismer 3-4 mesét. Meg tudja nevezni az ismert mesék szereplőit; jó és rossz tulajdonságait. Ismerje a mese kezdő és befejező nyelvi fordulatait. Tudja, hogy a verset versszakok alkotják. Emlékezetből tud: 5-6 verset; 3-4 mondókát; 6-7 közmondást. Elolvas néhány rövidebb meséskönyvet. Használja az Ablak-Zsiráf gyermeklexikont. C) Írás és íráshasználat 1. A kis- és nagy ábécé betűinek írása formacsoportok szerint 2. A nyomtatott nagy ábécé betűinek írása 3. Az arab számok írása 4. Az írástechnikai hibák (alakítás, kapcsolás) kiküszöbölése 5. Az írás tervszerű feljesztése másolással, tollbamondással, emlékezetből írással 6. Az írásmunka külalakja - szabályos alakítás és kapcsolás gyakorlása, egyenletes betűnagyság 7. Az írásmunka ellenőrzése A tanuló írás közben helyes testtartással ül. A füzetet szabályosan helyezi maga elé. Helyesen (szabályosan) tartja a tollat. A 2. osztályra vonatkozó paramétereket megtartva a tanuló írja és kösse szabályosan: - az írott ábécé kis- és nagybetűit, - a nyomtatott nagy ábécé betűit. Tudjon helyesen, megfelelő gyorsasággal, szabályos betűformákkal - másolni, - rövid tollbamondást írni. Tegyen eleget a betűformákra és betűkapcsolásra vonatkozó követel-ményeknek: - betűnagyság, - betűméret, - folyamatos írás, - betűkapcsolás, - azonos dőlésszög, - szabályos szóköz. Az írásmunka külalakja tiszta és tetszetős legyen. 8

Minta alapján javítsa saját írásmunkáját. D) Nyelvtan és helyesírás A hang és betű 1. A hang és betű különbsége 2. A betűk rendje (a teljes ábécé). A szavak betűrendi besorolása 3. A magánhangzók és mássalhangzók megkülönböztetése 4. A rövid és hosszú magánhangzók 5. Az ékezet értelemváltoztató szerepe 6. Az egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű mássalhangzók 7. A rövid és hosszú mássalhangzók 8. A j hang kétféle jelölése. A leggyakoribb ly-os szavak írásmódja Szótagolás, a szavak elválasztása 1. Az egy és több szótagból álló szavak megfigyelése 2. A szótagolás lehetséges változatai 3. Az 1. osztályban tanultak tudatosítása 4. A pontos szótagolás alkalmazása a helyesírásban A szó jelentése és szerkezete 1. A mondat szavakból áll 2. A köznév és tulajdonnév megkülönböztetése 3. A szófaji kategóriák előkészítése szavak gyűjtésével 4. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék fogalma Mondatok a beszédben és az írásban 1. A mondatkezdő nagybetű és a mondatzáró írásjel 2. A mondat fajai: kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat 3. A mondatfajták helyesírásának gyakorlása K övetelmények A tanuló ismerje az anyanyelv és idegen nyelv fogalmát. Ismerje a mondatkezdő nagybetűt, a mondatzáró írásjelet. Fel tudja sorolni a magyar ábécét; csoportosítja időtartamuk szerint a magán- ás mássalhangzókat. Ismerje fel és nevezze meg az egyszerű mondat fajait Tudja a szavakat csoportosítani kérdések alapján: Ki? Mi? Milyen? Mit csinál? Helyesen írja le saját, szülei, testvérei nevét; a környezetében előforduló települések nevét, földrajzi neveket; Ismeri a szótag fogalmát; a szavakat szótagokra bontja. Ismeri a szótő és toldalék fogalmát Csoportosítja a szavakat a j-ly szerint. Javaslat: 8 tollbamondás megírása, rendszeres másolás; A tollbamondás hosszúsága:20-25 szó. 9

3. osztály A) Beszédművelés; a szóbeli és írásbeli kifejezés gyakorlása Beszédművelés 1. A helyes beszédtechnika (légzéstechnika, hangadás, kiejtés, beszédritmusok) gyakorlása nyyelvtörők, bővülő mondatrészek utánmondásával 2. A helyes beszédművészet (hangsúly, hanglejtés, hangszín, hangerő, hangfekvés, beszédsebesség, szünet) gyakorlása szósorok, versek, szövegrészletek utánmondásával 3. A helyes metakommunikáció (testtartás, gesztusok) és beszédstílus gyakorlása mesék, meserészletek dramatizálása során Szóbeli és írásbeli kifejezés fejlesztése (fogalmazás) T örzsanyag 1. A köszönés, a bemutatkozás, a kérés, a segítségkérés, a tudakozódás, a segítség megköszönésének gyakorlása a társas beszédszituációkban 2. Meserészlet, a mese elmondása "mesélő" stílusban 3. Félbehagyott mese, vagy történet folytatása, befejezése 4. Történet alkotása képről, képsorról. 5. Az írásbeli szövegalkotás előkészítése és az alábbiak megfigyeltetése, vizsgálata - A cím és a tartalom kapcsolata. - Címvariáció (összeállítás az olvasókönyv tartalomjegyzéke alapján, Ki?, Mi?,Milyen? stb. kérdések alapján) 6. A címadás gyakorlása 7. Anyaggyűjtés tapasztalat, megfigyelés, emlékezés, elképzelés, olvasás alapján 8. A lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetése 9. Irodalmi szemelvényekben a bevezető és a befejező mondatok vizsgálata 10. Tematikus kép alapján előzmény, következmény megfogalmazása (megfelelő pedagógiai ráhatással) 11. Az elbeszélő fogalmazás írásának előkészítése - Olvasmányok (részletek) és fogalmazások elbeszélő részleteinek elemzése - Címadás vagy címválasztás - Anyaggyűjtés - Vázlatkészítés - Az események leírása időrendben - hármas tagolás tanítása 12. Elbeszélő fogalmazások írása (kép, képsor, közös élmények alapján) A tanuló tagolja helyesen mondanivalóját. Nevelői minta alapján ejtse helyesen a hangkapcsolatokat. Szövegmondáskor, párbeszédek rögtönzésekor stb. legyen képes a beszédszünetek megtartására. Olvasáskor, versmondáskor érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel, hangerővel. A tanult verseket, szövegrészeket mondja el a tartalomnak megfelelő tempóban, helyes hangsúllyal és artikulációval. 10

Megfelelő nyelvi formában fejezze ki jókívánságait, köszönje meg a tájékoztatást, a vendéglátást, a kapott ajándékot. Vázlat alapján el tudja mondani az olvasottakat tömören. Összefüggően be tud számolni közös vagy egyéni élményeiről. Alapos előkészítés után tudjon a tanuló elbeszélést írni: - képsor - és közös élmény alapján. Tudjon fogalmazásának címet adni. A foglamazása legyen a címnek megfelelő. Az elbeszélés tartalmazza az események: - színhelyét, - idejét, - időrendjét. A mondatok helyes tartalmi kapcsolatban legyenek egymással. A foglamazás terjedelme 7-8 mondat legyen. B) Olvasás és irodalmi nevelés Olvasás T örzsanyag 1. Az olvasástechnika fejlesztése, a hangos olvasás gyakorlása 2. A szavak tiszta ejtése. A hangkapcsolati törvényszerűségek megtartása 3. Néma olvasás gyakorlása 4. Versek felolvasása a vers tartalmának és hangulatának érzékeltetésével 5. Szövegértés bizonyítása a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával Irodalmi nevelés T örzsanyag 1. A nép és műköltészeti alkotások közötti különbség kiemelése 2. Foglalkozás a műköltészeti alkotásokkal (írók, költők szerepe) 3. A szöveg tagolása a szereplők, a fontosabb események vagy ezek helyszíne, időrendje figyelembevételével 4. A vers alapgondolatának, hangulatának megfigyelése 5. A vers építőelemeinek (versszak, verssor) megfigyelése 6. Versmondás 7. Foglakozás a népköltészeti alkotásokkal (keletkezésük) 8. A népmesék, a népmondák, a népdalok, a közmondások és szólások, a találós kérdések műfaji megfigyeltetése 9. A népmesék fajai közül: a tündér-, az állat-, a tréfás mesék jellegzetességeinek vizsgálata 10. Gyermeklapokkal való foglalkozás - néhány rovat megfigyelése 11. Kölcsönzés és önálló tájékozódás a könyvtárban Olvasson folyamatosan. Hangos olvasása legyen szöveghű, a természetes beszéd ütemének megfelelő. 11

Némán olvasson 1 oldal terjedelmű szépirodalmi és ½ oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveget. Felolvasáskor minta alapján (pedagógus, magnetofon) alkalmazza a begyakorolt beszédművelési eszközöket (hangerő, hanglejtés, hangsúly stb.). A szépirodalmi szöveg megértését bizonyítsa: - nevezze meg a szereplőket - az események idejét, színhelyét, sorrendjét. A tanuló a népköltészeti alkotások közül ismerje a népmeséket, a népdalokat, a népmondákat, a közmondásokat és szólásokat, a találós kérdéseket. Tudja, hogy a népmesék lehetnek: tündér-, állat-, tréfás mesék. Tudja, hogy a népköltészeti alkotások a nép széles rétegében keletkeztek, élőszóban terjedtek, ezért gyakran változtak. Meg tudja különböztetni a nép és műköltészeti alkotásokat. Tudja, hogy a prózát írók, a verset költők írják. Tudja, hogy a versszakok verssorokból épülnek fel, hogy a versszakokban érezhető a ritmus. Ismeri: Petőfi Sándor, Arany János, Weöres Sándor nevét és egy-egy versét. Ismerje néhány szlovákiai magyar költő nevét és egy-egy versét. Tagja valamelyik könyvtárnak. Olvasónaplót vezet. Feljegyzi legalább 3 könyv címét, íróját és a szereplőket. Tudja használni a gyermeklexikont,és olvasója valamilyen gyermeklapnak (pl. Tücsök). C) Nyelvtan és helyesírás 1. A 2. osztály tananyagának rendszerező áttekintése 2. A kijelentő és felkiáltó, kérdő, felszólító, óhajtó mondatok 3. A tagadószók (nem, sem) és a tiltószók (ne, se) különírása 4. Az írásjelek használatának gyakorlása 5. Mondatok bővítése, mondatok szűkítése 6. Mondatok átalakítása (közlésből - felkiáltás stb.) 7. Mondatok sorrendbe állítása 8. Az írás lendületének fokozása. A másolás tökéletesítése 9. Helyesírás - fokozott teljesítményre törekedve 10. Önellenőrzés, hibajavítás 11. Szótani ismeretek - A szó alakja, jelentése - A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak 12. Az ige fogalma, felismerése Az igeidő: jelen, múlt, jövő idő Az igekötő az ige előtt, az ige után, ha az ige és az igekötő között más szó van 13. Névszók fogalma 14. A főnév: a főnév fogalma. A köznév és tulajdonnév megkülönböztetése. A tulajdonnév néhány változata: személyek neve, állatok neve; a tanulók tankönyveiben, olvasmányaiban előforduló földrajzi nevek, intézmények, címek 15. A köznevekhez kapcsolódó határozott névelő (a, az) 16. A főnév többes száma 17. A melléknév: a melléknév fogalma. A tulajdonság néhány változata (milyen?, mekkora?); az emberek, állatok jellemző tulajdonságai stb. 12

18. A melléknév fokozása 19. A magánhangzók időtartamának jelölése a melléknév végén (-ó,-ő,-ú, -ű) 20. A számnév: a számnév fogalma, fajtái, néhány határozatlan számnév fokozása 21. A keltezés írásmódja 22. Helyesírás - A múlt idő helyesírása. - Az igekötős igék helyesírása. - Az igekötős igék jövő idejű alakjainak írása, az igekötő elválasztása, egybeírás, különírás gyakorlása. - A tulajdonnevek helyesírása. - A tankönyvekben, olvasmányokban előforduló családnevek hagyományos írása. - A több elemű tulajdonnevek gyakoribb típusainak (utcák, iskolák) nevének írásmódja. - A névelő különírása. K övetelmények Ismerje fel és nevezze meg a: - kijelentő, - kérdő, - felkiáltó, - felszólító, - óhajtó mondatot. Biztonságosan használja a megfeleő mondatzáró írásjelet. Ismerje: - az ige fogalmát, - az igeidőket, - az igeragozást(kijelentő m.,jelen i.,alanyi ragozás), - az igekötős igéket. Írja helyesen: - az igeidőket, - az igekötőket. Ismerje: - a főnév fogalmát, - a főnév fajtáit, - a tulajdonnév néhány változatát (személyek neve, állatok neve, egyszerű földrajzi nevek), - a köznévhez kapcsolódó határozott névelőt. Írja helyesen a begyakorolt tulajdonneveket. Ismerje: - a melléknév fogalmát, - a fokozott melléknevet. Ismerje: - a számnév, tőszámnév, sorszámnév fogalmát, - a keltezés írásmódját. Elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni tudja. 8 ellenőrző tollbamondás megírása javasolt. 13

A tollbamondás hosszúsága:25-30 szó. A) Beszédművelés, szóbeli és írásbeli kifejezés Beszédművelés 4. osztály 1. A helyes beszédtechnikai és beszédművészeti normák gyakorlása beszéd, vers és prózamondás közben 2. A helyes metakommunikációs jelek (testtartás, arckifejezés, tekintet), beszédstílus gyakorlása vers és prózamondás közben Szóbeli és írásbeli kifejezés (fogalmazás) 1. Párbeszédek megvalósítása 2. Mese, monda, elbeszélés dramatizálása 3. Szövegek tömörítő, ill. részletező elmondása 4. Az irodalmi mű szavainak, kifejezéseinek beépítése az egyéni szókincsbe 5. Olvasott esemény elmondása meghatározott beszédhelyzetben (pl. valamelyik szereplő személyében) 6. Mesealkotás 7. Az írásbeli kifejezés fejlesztése - az előző évfolyamban a mondatok alkotásáról, összefüggéséről, az elbeszélés írásáról tanult ismeretek elmélyítése 8. Elbeszélő fogalmazások írása közös és egyéni élmények alapján 9. A leíró fogalmazás tanítása bemutatása 10. Olvasmányok leíró részleteinek megfigyelése, elemzése 11. Címadás vagy címválasztás 12. A leírás anyagának elrendezése 13. Külső és belső tulajdonságok 14. Személyek, tárgyak, állatok, növények, táj szemléletes, hangulatos leírá-sa 15. Önellenőrzés (szóismétlés elkerülése) 16. A levélírás tanítása - bemutatás 17. A levélírás szerkesztési és formai ismereteinek elsajátítása 18. A boríték címzése 19. A tanuló élethelyzetéhez illeszkedő levél megírása 20. Üdvözletírás K övetelmények A tanuló beszéde, vers és prózamondása feleljen meg a beszédművelés és helyesejtés normáinak. Mesék, mondák, történetek elmondásakor tudjon párbeszédet beépíteni mondanivalójába. Összefüggően mondja el az olvasott meséket, mondákat, történeteket. Kellő előkészítés után tudja használni az irodalmi művek szavait. Élményeit legyen képes elmondani: - részletezően 14

- tömörítve Alkosson véleményt a szépirodalmi műről. Előkészítés után tudjon a tanuló elbeszélést írni. Előkészítés után, közvetlen megfigyelés alapján tudjon leírást készíteni személyekről, tárgyakról, állatokról stb. A fogalmazás terjedelme kb. 10-12 mondat legyen. Előkészítés után tudjon levelet, üdvözletet írni, borítékot, üdvözlőlapot címezni. Használjon gyermeklexikonokat. Váljon szokásává az önellenőrzés. 2 ellenőrző dolgozat megírása javasolt.(1 elbeszélés, 1 leírás) B) Olvasás és irodalmi nevelés 1. Az olvasástechnika fejlesztése, a hangos olvasás fejlesztése 2. Terjedelmesebb szöveg olvasása némán 3. A beszédművelés és az olvasástechnika anyagának együttes megvalósítása 4. Szókincsfejlesztés, lexikonok, értelmező szótárak használata 5. Szövegértés bizonyítása a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával 6. Ismeretterjesztő szövegekkel való foglalkozás 7. A lényeges információk kiemelése, az összefüggések felismerése 8. Vázlatkészítés 9. Foglalkozás a népköltészettel (a 3. évfolyamban tanultak elmélyítése), új műfajok: - legenda, - monda megismerése 10. Mesemondás. Az előző osztályokban tanultak átismétlése, kibővítése a népmesékről 11. Foglalkozás a műköltészeti alkotásokkal (a 3. évfolyamban tanultak rendszerezése). Új műfajok: műmese, novella (elbeszélés) megismerése 12. Az író ill. a költő szándékának felismerése, megfogalmazása 13. Foglalkozás a verssel: - a rímelő sorok szótagszámának jelölése, a rímpárok kikeresése, a költői kép kikeresése; - a jellegzetes nyelvi eszközök felismerése: rokon értelmű szavak; - hangutánzó szavak 14. Versmondás - előadás 15. Önművelés 16. Beszámoló kedvenc könyvről (Mi miért tetszett?) 17. Olvasónapló vezetése A tanuló hangos olvasása legyen folyamatos, a természetes beszéd ütemének megfelelő. Olvasson a tanuló némán 1½ oldal terjedelmű irodalmi szöveget, illetve 1 oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveget. Olvasás közben tudja használni a lexikont, az értelmező szótárt. Bizonyítsa a szépirodalmi szöveg megértését: - nevezze meg a szereplőket - értékelje magatartásukat, tetteiket - írja le az események színhelyét, idejét, sorrendjét. Bizonyítsa az ismeretterjesztő szöveg megértését: emelje ki a szövegből a lényeges információkat. 15

Önállóan tagolja a szöveget, készítsen vázlatot. Tudja, hogy a versre: - a kötött forma (verssor, versszak), - a rímelő sorok, - a ritmus jellemző. Felismeri: rokon értelmű szavak, hangutánzó szavak. Tudja, hogy a mondák: - földrajzi helyhez, - személyekhez, - eseményekhez fűződnek. Fel tudja sorolni a népmesék, mondák, dalok jellemző jegyeit. Különbséget tud tenni a műmese és a népmese között. Vegye észre a mese és a monda közötti különbséget. Vegye észre a monda és a legenda közötti különbséget. Ismerje a legenda fogalmát. (szentekről szóló történet) A műköltészeti prózai műfajok közül felismeri az elbeszélést is. Ismerje történelmünk néhány kiemelkedő eseményét, személyiségét. Ismerje Arany János, Móra Ferenc, Jókai Mór, József Attila, Ady Endre, Benedek Elek, Fekete István nevét és egy-egy művét. Használja a lexikonokat, szótárakat. Szeresse a könyveket, gyermeklapokat. C) Nyelvtan és helyesírás 1. Szótani ismeretek - A 2-3. osztály nyelvtani anyagának bővítése (hang és betű) - A 3. osztály szótani anyagának bővítése: szó szókincs, szótárak, a szó jelentése, a hangutánzó és hangulatfestő szavak - A szó és toldalékai. A szótő és toldalékok megkülönböztetése 2. Szófajokról szerzett ismeretek bővítése - Ige, igeragozás, igeidők, igemódok - Az igekötős igék - A felszólító mód esetei - A főnév toldalékai - A melléknév fokozása - A melléknevek helyesírásáról (i - képzős melléknevek legegyszerűbb esetei) - A számnevek helyesírása - A névmás foglama, fajtái 3. Helyesírás - A 3. osztály helyesírási anyagának bővítése (a tudatos helyesírás megalapozása) - A felszólító módú igealak - A névszók helyes toldalékolása 4. Mondattani ismeretek - A 2-3. osztályban tanult mondatfajták rendszerező áttekintése tartalom szerint 16

- Mondatok csoportosítása minőségük szerint 5. Ismétlő, rendszerező gyakorlatok - Mondattani, szótani, hangtani ismeretek gyakorlása 6. Helyesírási gyakorlatok, tollbamondás A 4. évfolyamban a nyelvtan és helyesírás keretén belül a tanulók olyan alapismeretre, készségre tegyenek szert, amelyre hatékonyan épülhet az 5. évfolyam tananyaga. Ismerje fel és nevezze meg: az igét, az ige személyragjait, az igeidőket, az igemódokat, az igekötős igéket, a névszók fogalmát és fajtáit. Ismerje a mondatfajtákat tartalom és minőség szerint A tanulók ösztönös nyelvhasználata váljék tudatossá (alapozó jellegű helyesírási gyakorlatok segítségével). Elméleti ismereteit gyakorlatban is érvényesíti. 10 tollbamondás megírása javasolt. A tollbamondás terjedelme: 35-40 szó. Magyarázat: Csupán alapismereteket adunk. További ismeretszerzés az 5. évfolyamban. Módszertani útmutatás a művelődési sztenderd alkalmazásához Ez a módszertani anyag elsősorban az alsó tagozatos pedagógusok számára készült, és a tantárgybizottságok munkájához hivatott segítséget nyújtani. A pedagógusokkal szemben az az elvárás, hogy a művelődési sztenderddel kapcsolatos tapasztalataikat kölcsönösen kicseréljék, hiszen az iskolai gyakorlatban teljesen új, soha nem alkalmazott pedagógiai dokumentummal állunk szemben, amelynek remélt haszna többé-kevésbé hipotetikus elképzeléseken alapszik. Feltételezzük, hogy a sztenderd gyakorlati alkalmazására csak fokozatosan kerül sor, és ugyanez érvényes egyes funkcióinak gyakorlati megvalósítására is. Az első évben például a tanmenetek elkészítésekor, esetleg az írásbeli felmérők összeállításakor, illetve a tanulók és az osztályok év végi értékelésekor vehető figyelembe; később pedig jobban elmélyülhetünk felhasználásában. A sztenderd alkalmazását propagálni kell, de nem lehet senkire sem ráerőszakolni. Valószínűleg sok az olyan pedagógus, aki a többéves gyakorlat alapján magában hordozza a sztenderd követelményeit, egyéni elvárásai egyeznek ezekkel. Másrészt viszont a legtapasztaltabb pedagógus is elfeledkezhet valamiről, illetve némely ismeret fontosságát alábecsülheti. Éppen ezért gondoljuk, hogy a sztenderdnek minden pedagógus, minden használója számára van jelentősége. A sztenderd pedagógusok általi alkalmazásának formái Az iskolaév megkezdése előtt a pedagógus tanmenetet készít, amelyben feltünteti az általa tanított évfolyamokban átvételre szánt anyagot. A tanterv és a tankönyv mellett a sztenderd kell, hogy legyen a tervezés alapja, hiszen annak követelményrendszere csak a törzsanyagot veszi figyelembe, míg a tankönyv kiegészítő anyagot is tartalmazhat. Ez az eljárás annál is inkább ésszerű, ugyanis egy esetleges ellenőrzés (belső vagy külső) a jövőben a sztenderdet veszi majd alapul. 17

Minden pedagógus fő feladata az, hogy tudja meghatározni: a sztenderd melyik követelményét szeretné az adott órán megvalósítani; esetleg csak belefogni valamelyikbe, és a későbbiek folyamán teljesíteni. Ha így tervezi meg óráját, kevésbé valószínű, hogy akaratlanul a kiegészítő anyaggal is foglalkozzék, megterhelje tanulóit, illetve a törzsanyag alapos elsajátíttatásának rovására cselekedjék. Nem elég az anyagot csak átvenni, a sztenderdben feltüntetett tananyagot a kívánt szinten minden tanulóval meg kell tanítani. Ezért gondoljuk, hogy tervezéskor hasznos és szükséges a sztenderd követelményeire építeni. Nagy segítséget nyújthat a sztenderd az írásbeli felmérők előkészítésekor. Itt már alapos mérlegelés tárgya kell, hogy legyen: a sztenderd melyik követelményének teljesítéséről kívánunk tájékozódni. Javasoljuk, hogy először jelöljük meg a tananyaggal kapcsolatos összes követelményt, majd próbáljuk meg lehetőség szerint mindet feladatokba foglalni. Feltétlenül javasolnánk a sztenderd figyelembevételét az egyes témaköröket záró összefoglaló ismétlések során. A sztenderd iskolavezetés általi felhasználásának lehetőségei és a felhasználás metodikája Az iskolavezetés a tanmenetek ellenőrzésekor veheti igénybe a sztenderdet. Segítségével megállapíthatja, hogy a tanmenetek milyen mértékben tartalmazzák a törzsanyagot, illetve a törzsanyag - kiegészítő anyag arányáról is képet kaphat. A tanulmányi eredmények belső ellenőrzése az iskolavezetés legfontosabb kötelességei közé tartozik. Ő felel az eredményekért, amelyeket az iskola elér, ezért az oktatás minőségének ellenőrzése napi feladatai közé tartozik. A tanulók magyar nyelvi és irodalmi tudásszintjével kapcsolatos követelmények a sztenderdben nyomon követhetők, és tudás-szintmérő tesztek segítségével ellenőrizhető teljesítésük. Ha ilyen tesztek nem állnak a vezetés rendelkezésére, felkérhetik a tantárgybizottságot kidolgozásukra. Feltételezhetően más iskolák is hasonlóképpen fognak eljárni, miközben a járási módszertani megbízott koordinálná a munkát. Így lehetővé válik, hogy az egyes iskolák kölcsönösen kicseréljék a teszteket. Meggyőződésünk, hogy az ilyen jellegű aktivitás fellendíti az oktatás színvonalát. A sztenderd és a rá épülő tudásszintmérő tesztek a tanulóknak speciális osztályokba történő besorolásakor is hasznosíthatók, a tanulók tudásszintjének objektív eszközei lehetnek. A sztenderdnek a járási módszertani megbízottak és iskolai ellenőrző szervek általi felhasználása és annak metodikája A módszertani megbízott személye alatt tapasztalt és szakmailag-módszertanilag képzett pedagógust értünk, aki többek között felelős a járásbeli alsó tagozatos pedagógusok továbbképzéséért; segít a tanítási folyamatban felmerülő problémák megoldásában; tökéletesen ismeri a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos művelődési sztenderdet. Meghívott lektor segítségével vagy önállóan biztosítja, hogy a sztenderd gondolata, funkciója, felhasználási lehetőségei, helyes értelmezése úgy jusson el a pedagógusokhoz,hogy azok a sztenderdet a gyakorlatban önállóan és alkotóan felhasználhassák. Gondoskodnia kell arról, hogy a pedagógusok között a sztenderd alkalmazásával kapcsolatos rendszeres tapasztalatcsere biztosítva legyen. Külön figyelmet kell szentelnie a követelményrendszer teljesítésének, ellenőrzésének szervezésére az egyes iskolákban. A sztenderdben megfogalmazott követelmények ismeretében irányítja a központi tudásszintmérő teszteket kiegészítő helyi tesztek kidolgozását. A sztenderddel vagy a tesztek módosításával kapcsolatban szerzett tapasztalataival időről-időre tájékoztatja az Állami Pedagógiai Intézet szakdolgózóját. Az iskolai tanfelügyelő munkája során aránylag gyakran kerül majd kapcsolatba a sztenderddel. Lehetséges, hogy többször fogja használni, mint a tantervet, mert a sztenderd közelebb áll a tanmenethez, a pedagógus tantervéhez, amely szerint annak munkája ellenőrizhető és 18

értékelhető. Annak ellenére, hogy feltételezhetők a sztenderd követelményei alapján központilag kidolgozott tesztek a tanulók tudásszintjének mérésére az egyes témakörökből, a tanfelügyelőnek ismernie kell a témakörrel kapcsolatos követelményeket. A tanmenetek, iskolatervek minőségének ellenőrzésekor is hatékony segítséget nyújthat a sztenderd alapos ismerete. A sztenderd szülők általi felhasználásának lehetőségei Ez a legkevésbé megvizsgált terület. Első lépésként javasoljuk a sztenderd alapelveinek és céljainak össz-szülői értekezleten történő ismertetését. Tapasztalataink szerint a szülők igénylik a lehető legpontosabb tájékoztatást. A szülő segítsége csak akkor lehet hatékony, ha pontosan tudja, mit követelnek gyermekétől az iskolában. A sztenderd ezt a tájékoztató funkciót betölti a szülők felé is. Feltételezzük, hogy a sztenderd segítségével közelebb kerül egymáshoz pedagógus és szülő, egyúttal az iskolában végzett munka megítélése is tárgyilagosabb és megalapozottabb lesz. Ez a módszertani anyag a sztenderd használóinak szóló ajánlásokat tartalmaz. Nyitottnak hisszük, amely fokozatosan kiegészíthető. Feltételezzük, hogy néhány elképzelésünk gyakorlati alkalmazása csődöt mond, nincs ugyanis olyan módszertan, amely szubjektív jellegéből kifolyólag kötelező érvényű lenne. Főleg olyan, amely a gyakorlatban eddig ismeretlen pedagógiai dokumentummal kapcsolatos ajánlásokat tartalmaz. Ennek ellenére bízunk benne, hogy ezt az anyagot áttanulmányozzák, a gyakorlatban alkalmazzák, és szükség esetén saját feltételeikhez igazítják. 19