Hogyan juthat az Ön vállalkozása is megfelelő hitelhez Hitelképesség, és más praktikus tanácsok a bankárok titkos világához 1
Tartalom 1. Előszó... 3 2. A hitelképesség... 4 3. A hitelképesség meghatározása... 6 3.1. Honnan: az adatforrás az éves beszámoló... 6 3.2. Hogyan: a segédeszközök a mutatószámok... 7 4. Jövedelmezőségi kockázat... 9 4.1. A jövedelmezőségi kockázat fogalma... 9 4.2. A jövedelmezőségi kockázat mérőszámai... 10 5. Az eladósodottsági kockázat... 12 5.1. Az eladósodottsági kockázat fogalma... 12 5.2. Még egy kicsit az eladósodottság fogalma, majd a mérőszámai... 13 5.3. Akkor összegezzük: eladósodottsági kockázat szempontjai... 15 6. Likviditási kockázat... 16 1 6.1. A likviditási kockázat fogalma... 16 6.2. A likviditási kockázat mérőszámai... 16 7. Pénzügyi kockázatok:akkor hová is jutottunk ezzel?... 18 8. Hogyan használjuk ezt a gyakorlatban... 20 9. Végszó... 22 Szolgáltatások az Ön sikerére hangolva... 24 Szerző: Kiss János József, 2014, Budapest Kiadó: Glósz és Társa Kft., 2014, Budapest A Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda feliratú színes ábrás védjegy a Glósz és Társa Kft. tulajdona. A kiadványban felhasznált képek felhasználói jogát a Glósz és Társa Kft. megszerezte. Jelen szerzői mű és annak részei csak a szerző és kiadó engedélyével használható fel. Az engedély nélküli felhasználást a törvény bünteti.
1. Előszó 1 Az elmúlt két évtized jelentős részét vállalkozói hitelek közvetítésével töltöttem. Ügyfeleim egy része olyan elfoglalt vállalkozó, akinek nincs sem ideje, sem kedve belemerülni a hitelfelvétel rejtelmeibe. Ugyanakkor nagyon csalódott, amikor nem tudja megszerezni az általa elképzelt hitelt. A bankok csak annak adnak hitelt, akinek valójában arra nincs is szüksége! legyintik keserű mosollyal a szájuk szegletében. Bátran mondhatom ennek semmi köze a valósághoz. Sőt! A bankok valóban sajátos, de a vállalkozások számára is érthető rendszerben működő képződmények, amelyek hitelezni akarnak. Igen! Hitelezni, mert a hitelezés működésük alapja! Szemléletmódjuk és logikájuk érthető, és saját vállalkozásunk életében is sikerrel alkalmazható. Ez pedig jó eséllyel sikerre, sikeres hitelfelvételhez vezet. Ha érdekli ez a téma, akkor nézzük át közösen a részleteket! 20 éve a vállalati hitelezés szolgálatában Két évtizede foglalkozom pénzügyi tanácsadóként vállalati hitelezéssel. Több száz sikeres üggyel a hátam mögött, úgy gondolom, hogy Ön számára is hasznos lehet tapasztalataim megosztása. Kiss János József pénzügyi tanácsadó 3
2 2. A hitelképesség Ha a sikeres hitelfelvétel titkait keressük, akkor először A helyzet egyszerű: hitelt csak az a vállalkozás kaphat, a több részből áll, de a lényege két dolog köré Hitelképesnek alapvetően az tekinthető, akiről ni kívánt hitellel kapcsolatos rendszeres fizetési a bank mondja: teljesíteni tudja az tési kötelezettségei is vannak a hitelfelvevőnek? adósságszolgá2 csoportos2látsz2kö2h2 k2 Az adósságszolgálat tehát a tőketörlesztés és a kedvéért egy évre vetítve. Hitellel kapcsolatos fizetési terhek = tőketörleszté Hitellel kapcsolatos fizetési terhek = Az adósságszolgálat tehát a tőketörlesztés és a kamatok összege 1 évre vetítve. A hitelképességet befolyásoló szempontok másik részét röviden pénzügyi kockázatnak nevezik. A pénzügyi kockázat az adósságszolgálat teljesítésének valószínűsége. Azaz annak az esélye, hogy a hitelfelvevő a hitellel kapcsolatos rendszeres fizetési kötelezettségek teljesítését nemcsak ígéri, hanem valóban teljesíteni is tudja. A pénzügyi kockázat az adósságszolgálat teljesítésének valószínűsége/esélye. Valószínűség = esély. 4
Összegezve tehát, hitelképesnek az tekinthető, akiről látszik, hogy a felvenni kívánt hitellel kapcsolatos rendszeres fizetési kötelezettségeit, azaz az adósságszolgálatot, nagy valószínűséggel teljesíteni tudja. Olyasmire vállalkozik tehát, aminek a teljesítésére valóban van esélye. Rendben, akkor a sikeres hitelfelvételhez először is meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan áll a hitelképességünk. Csak akkor van értelme ugyanis hitelfelvételben gondolkozni, ha hitelképesek vagyunk. Tegyük rögtön hozzá azt is, hogy csak olyan összegű hitelt érdemes kérnünk, amelynek a mértékéig hitelképesek vagyunk. Ahogy látszik, a hitelképesség kulcskérdés. Szerencsére a hitelképesség objektív jellemző, amely számszerűen meghatározható. Jó, de ez hogyan történik? A kérdés jogos, és rögtön ki is kell egészítenünk: honnan és hogyan állapítható meg a hitelképesség? Az adósságszolgálat tehát a tőketörlesztés és a kamatok összege, az egyszerűség kedvéért egy évre vetítve. 5
3 3. A hitelképesség meghatározása Ahogy korábban írtuk, a hitelképesség a cégek számszerűen jellemzője. Nézzük meg akkor, hogy honnan és hogyan állapíth 3.1. Honnan: az adatforrás az éves Nézzük először a honnan, pontosabban a miből kérdését. A a vállalkozások bizonyítványából történik. Minden vállalkozás amikor elkészíti éves beszámolóját. A cégek az éves hogy az elmúlt évben milyen teljesítményt nyújtottak, és szükségük. A vállalkozások esetén a teljesítményt beszámoló3 eredményekn3 beszámolój3 ahho33 az ennek eléréséhez szükséges feltételeket pedig az eszközök és roljuk. Az eszközök azt mutatják meg, hogy a társaságnak az hite3biz3ere3 vagyonra (ingatlanok, berendezések, készletek, követelések, pénzeszközök) volt szüksége. A források viszont arról adnak számot, hogy a társaság a vagyonához és a működéséhez a saját pénze mellett, kinek a pénzét és milyen összegben vette igénybe. Az éves beszámoló ennek megfelelően az eredmény kimutatásából, valamint a vagyon részét képező eszközök, és a vagyon alapjául szolgáló pénzügyi források nagyságát és összetételét bemutató mérlegből áll. A vállalkozások az éves beszámolójukban adnak számot a tulajdonosoknak és a hitelezőknek teljesítményükről, körülményeikről, valamint a velük kapcsolatos lehetőségekről. Ez utóbbit nevezzük szakszerűen kockázatnak, vagy még tovább lépve valószínűségnek. Az éves beszámoló és tartalma tehát éppen úgy, mint a bizonyítvány az iskolások előmenetele esetén, kulcsfontosságú a hitelképesség meghatározására irányuló folyamatban. Az éves beszámoló az eredmény-kimutatásból kimutatásból, a mérlegből (eszközök, források), a cash-flow kimutatásból, a kiegészítő mellékletből, valamint a könyvvizsgálói záradékból áll. 6
A helyzetet bonyolítja a bankok átlagfeletti érzékenysége, amely nagyfokú kíváncsisággal párosul. A bankok ugyanis nemcsak a jelenlegi állapotra, hanem arra is kíváncsiak, hogy a jelenlegi állapot vajon egy növekedés, vagy egy hanyatlás része? Így a hitelképesség meghatározásához rögtön az utolsó 3 év éves beszámolóit veszik alapul, és ezekből a tárgyévi adatokat a megelőző két év adataihoz is viszonyítják. A jó hitelképességhez tehát tartósan teljesíteni kell. Az éves beszámoló 1 évre, általában a január 1-től, december 31-ig tartó időszakra, más néven üzleti évre vonatkozik. Utolsó üzleti év: a tárgyévet megelőző év. Lezárt az üzleti év, ha arról az éves beszámoló elkészült. 3.2. Hogyan: a segédeszközök a mutatószámok Akkor most folytassuk a hogyan kérdésével. Hogyan határozzák meg a vállalkozások hitelképességét? A válasz egyszerű: a hitelképességet az éves beszámoló adataiból előállított mutatószámokkal határozzák meg. Ne gondoljunk bonyolult dologra! Itt nem matekról, hanem számtanról van szó, azaz a négy alapműveletet alkalmazzák. Persze ez is olyan, mint a jó orvoslás: egyszerű, ha tudjuk, hogy hová kell nyúlni. Miért alkalmaznak mutatószámokat? Mert a megfelelően előállított mutatószámok jól tudják számszerűsíteni a hitelképességet meghatározó pénzügyi kockázatokat. Hú, ez a pénzügyi kockázat! Mi is ez? Hát a teljesítés valószínűsége, vagy másként a teljesítés esélye! Annak az esélye, hogy teljesíteni tudjuk az adósságszolgálatot. A jól megválasztott mutatószámok értéke ugyanis pontosan mutatja a pénzügyi kockázat nagyságát, azaz annak a valószínűségét, hogy nemcsak hittel állítjuk, hanem valóban teljesíteni is tudjuk az adósságszolgálatot. 7
A mutatószámokat a pénzügyi kockázatok típusainak megfelelő csoportokba sorolják. Akit mélyebben érdekel, annak komoly szakirodalom áll a rendelkezésre a mutatószámok csoportosításáról. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy valójában három csoportba érdemes sorolni a mutatószámokat. Ez a három csoport ugyanis kellő mélységgel rávilágít az adósságszolgálat teljesíthetőségével kapcsolatos pénzügyi kockázatokra, valószínűségekre. Ha egy kávé mellett, tiszta fejjel áttekintjük ezeket a mutatószám-csoportokat, akkor hamar feltűnhet, hogy ennek a csoportosításnak a banki őrület mellett cégünk vezetése szempontjából is komoly gyakorlati haszna lehet. Miért is? Mert ezek a mutatószámok a hitelfelvétel nélküli hétköznapokban is pontosan mutatják, hogy hol tartunk a dolgokkal. Fellengzősen: milyen a pénzügyi kockázatunk (milyen érdekes, hogy nemcsak az országoknak, hanem a cégünknek is van ilyen). Hétköznapi nyelven: mi az esélyünk a haszonra, vagy a holnapi napra. A mutatószámok célja a pénzügyi kockázatok számszerűsítése. Ami számszerűsíthető, az mérhető. Ami mérhető, ahhoz érték rendelhető. Az értéktartomány vagy határérték: amelyen belül a mutatószám értéke megfelelő. Ha a mutatószám értéke megfelelő, az alacsony pénzügyi kockázatot jelent. Ha alacsony a pénzügyi kockázat, az jó! Akkor vágjunk bele, nézzük meg, hogy a pénzügyi kockázatoknak milyen csoportjai vannak, és azok mire is jók! 8
4 4. Jövedelmezőségi kockáz 4.1. A jövedelmezőségi kockázat foga Ez rosszul kezdődik, mert itt rögtön kell egy tőkéből lehet. Alapvető szabály, ami azért elég ki4 e4 gyan is van ez a gyakorlatban? Ha cégünk nem mástól kell kölcsön vennünk. Vajon melyik másik bank kölcsönét törlesszük? Átmeneti az államtól is, ha nem fizetjük ki a számláinkat és az állam pénzére azonban hosszú távon sajátcéges verzió. Jövedelmező = nyereséges. Nyereséges = t Tőkét termel = képes hitelt törleszteni. bank4 nyilvá4 jelle4 va4 Jövedelmezőségi kockázat: cégünk csak annyi tőkét tud törleszteni, amennyi nyereséget termel. Mikor állít elő cégünk tőkét? Ha jövedelmező. Mikor jövedelmező? Ha nyereséges, vagy más szóval eredményes a működése. Az eredmény tehát tőke, melyre tőketörlesztést, fejlesztést vagy osztalékfizetést alapozhatunk. Cégünk hitelképessége szempontjából tehát a jövedelmezőség az egyik érdemi pénzügyi kockázat. Csak akkor tudunk tőkét törleszteni, ha cégünk nyereséges (jövedelmező), és hosszabb távon csak annyi tőkét tudunk törleszteni, amennyi nyereséget termelünk. Ezt hívják úgy, hogy jövedelmezőségi kockázat. 9
4.2. A jövedelmezőségi kockázat mérőszámai A jövedelmezőségi kockázat legfontosabb mérőszáma maga az eredmény és az eredmény öszszege. Ha kézbe vesszük az éves beszámolót, akkor abban az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye sor összege a kiinduló pont. Ha itt veszteség mutatkozik, akkor sajnos elvesztünk. Ha az előjel pozitív, akkor érdemes az eredményt az árbevétellel elosztva, gyors számítást végeznünk. Ha kézbe vesszük az eredmény-kimutatást, akkor abban az árbevételt az Értékesítés nettó árbevétele sorban találjuk. Ha az így végrehajtott osztás eredménye 0,05-0,30 között van, akkor az első akadályt sikerrel vettük. Lépjünk tovább az Adózás előtti eredmény sorra. Ha még ott is nyereség mutatkozik, akkor volt értelme a munkánknak. A bank (és a nagytestvér állam) is jó szemmel néz ránk. Árbevétel-arányos jövedelmezőség = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / Értékesítés nettó árbevétele. Megfelelő érték = 0,05-0,30 A bank persze ezeket a számokat másra is felhasználja. Az eredmény-kimutatásból kikeresi az Értékcsökkenés elnevezésű sort, és ennek az összegét hozzáadja az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye elnevezésű sor összegéhez. A bank nagyképűen a két sor összegét EBITDA elnevezéssel illeti. Ezzel pedig íme, már meg is kapta, hogy milyen összegű hitelt nyújthat nekünk. A bank számítása szerint ugyanis a cégünk számára adható hitel éves törlesztése nem haladhatja meg az EBITDA összegét. Ennyi lenne? Igen ennyi. Így magunk is kiszámíthatjuk, hogy milyen összegű hitelt tudunk jó eséllyel felvenni. Vagy milyen összegű hitel törlesztésére van reális esélyünk. Hát igen. Ez az érem másik oldala. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye = EBIT Értékcsökkenés = DA EBITDA = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (EBIT) + Értékcsökkenés (DA) Akkor nézzünk erre egy példát! Példavállalkozásunk az utolsó üzleti évben 225 millió forint összegű árbevétel ért el, üzemi tevékenysége eredménye 16 millió forint volt, értékcsökkenésre pedig 4 millió forintot számolt el. Egy saját telephely vásárlását szeretné lebonyolítani, amelyhez 100 millió forint összegű hitelt szeretne igénybe venni. Jelenleg nincs hiteltartozása. Elképzelései szerint 5 év alatt szeretné a hitelt visszatörleszteni. A hitel tervezett kamata évi 10%. 10
Akkor először nézzük meg próbavállalkozásunk adósságszolgálati képességét (a bankos kollégák hétköznapjaiban az EBITDA összegét): ez a 16 millió forint összegű üzemi eredmény és az értékcsökkenés összege, tehát 20 millió forint. Próbavállalkozásunk tehát olyan hitelt tud törleszteni, ami legfeljebb évi 20 millió forint összegű adósságszolgálatot igényel. Nézzük, hogy a tervezett ügylet esetén ez hogyan áll? A 100 millió forintos hitel esetén, ha nincs türelmi idő, akkor az 5 éves futamidő alatt évi 20 millió forint a tőketörlesztés. A kamatfizetés az első évben évi 10 millió forint, aztán ez folyamatosan csökken, az utolsó évben már csak 2 millió forint. Az adósságszolgálat, ami tőketörlesztés és a kamatfizetés összege, tehát évi 22-30 millió forint között alakul. Mindezek alapján társaságunk esetén az adósságszolgálati képesség (évi 20 millió forint) évi 2-10 millió forinttal kisebb, mint az adósságszolgálat (évi 22-30 millió forint) összege. Próbavállalkozásunknak tehát ezzel a feltétellel nincs esélye a tervezett hitelfelvételre. Azt is látnunk kell, viszont, hogy egy új törlesztési terv felállításával (például 10 éves futamidő), az éves adósságszolgálat összege 20 millió forintra csökkenthető. Szóval így néz ki a mágiának ez a része.. Mikor megfelelő összegű a hitel = EBITDA > éves adósságszolgálat Éves adósságszolgálat = éves tőketörlesztés + éves kamatfizetés 11
5 5 5. Az eladósodottsági kockázat 5.1. Az eladósodottsági kockázat fogalma A vállalkozások saját forrásuk mellett idegen forrásokat adófizetési kötelezettségek) is használnak működésük során. ját tőkéje, amit alapításkor a tulajdonosok adtak a cégnek, az évek során felhalmozott. Az idegen forrásokat mások a társaság rendelkezésére. Az idegen források ezért mindig hogy ezeket valamilyen módon vissza vagy meg kell fizetni, források ezért valójában mindig adósságnak tekinthetők. Saját forrás = jegyzett tőke + felhalmozott eredmény Idegen forrás (kötelezettségek) = hitelek + lízingek + szál Az idegen forrás azért kötelezettség, mert az idegen bocs5forrá (hit5vi5va5 aki adta. Akkor minden cégnek van adóssága? Hát igen, a gyakorlatban ez a helyzet. Ha egy cég a szállítójának 8 napos átutalással fizet, akkor a szállítótól a számla összegének megfelelő kamatmentes kölcsönt kap 8 napos futamidőre. Úgy tűnik tehát, hogy az adósság a vállalkozási tevékenység természetes része. Na, ja, akkor az ördög itt is a részletekben rejlik. Mondhatjuk így is. Az adósság önmagában nem gond. Sőt a leírt példa szerint még előnyös is lehet. A fő vizsgálati szempont ezért itt nem maga az adósság, hanem az adósság mértéke és a szerkezete. 12
5.2. Még egy kicsit az eladósodottság fogalma, majd a mérőszámai Ahogy korábban leírtuk a vállalkozások saját forrásaik mellett idegen forrásokat is használnak a működésükhöz. A vállalkozás rendelkezésére álló összes forrás tehát a saját és az idegen források összege (összes forrás = saját forrás + idegen forrás). Hogy hol van ebben a kockázat, mikor az előbb azt mondtuk, hogy ez általános? Hát a saját források és az idegen források aránya a kockázat tárgya. Ahogy láttuk, a bank nyakkendős figurái szeretnek szakszavakkal dobálózni. Ők ezt a dolgot, tehát a saját és az idegen források arányát, frivol szertelenséggel, tőkeáttételnek nevezik. Eladósodottsági kockázat azt mutatja, hogy cégünk saját vagyonához mérten mennyi adósságot cipel. A saját források jótékony védőhálót nyújtanak cégünknek, mert nem visszterhesek, ezért minél nagyobb arányban állnak rendelkezésre, annál jobb. Minél magasabb azonban a cégünk által használt idegen források aránya (azaz minél nagyobb a tőkeáttétel), annál nagyobb annak az esélye, hogy egyszer csak nincs tovább. Az idegen források növekedésével arányban, ugyanis vállalkozásuk egyre növekvő bevételét kell kamattal vagy a nélkül tovább adnia másoknak, röviden a hitelezőinek. Az eladósodottság egyik mérőszáma ezért az idegen források összes forráson belül aránya. Ezt a mutatószámot az éves beszámoló részét képező mérleg forrásoldali számainak felhasználásával határozzák meg. Ehhez a Kötelezettségek sor összegét elosztják a Források összesen sor összegével. Ha az eredmény termelő vállalok esetén 0,6 vagy kisebb szám, kereskedő vállalatok esetén pedig 0,75 vagy kisebb szám, akkor az eladósodottsági kockázat megfelelőnek, elfogadhatónak tekinthető. Összes forrás = mérleg-főösszeg Eladósodottság = Kötelezettségek/összes forrás Tőkeerő = Saját tőke/összes forrás Termelővállatok esetén = eladósodottság < 0,6 Kereskedő és szolgáltató cégek esetén = eladósodottság < 0,75 13
Az eladósodottsági kockázat felmérése azonban ezzel még nem fejeződött be. Azt írtuk, hogy az idegen források szerkezete is számít. Összes forrás = saját forrás + idegen forrás Idegen források = pénzintézeti források + spontán források Az idegen források két csoportba sorolhatók. Az első csoportjukat spontán forrásnak hívjuk. Ezek azért spontán források, mert az üzleti tevékeny során lényegében önmaguktól, külön erőfeszítés nélkül keletkeznek. Ide soroljuk többek között a szállítói és az adófizetési kötelezettségeket. A spontán források nagyon kedvezőek, mert akár hosszabb ideig (mondjuk 30-60 napig) ingyen, tehát kamatmentesen állnak a vállalkozásunk rendelkezésére. A bank kifejezetten hálás azért, ha az ilyen források bőségesen rendelkezésre állnak. De azért nem alszik a kisördög! A bank minden esetben megvizsgálja, hogy a spontán forrásokból van-e és mennyi a fizetési határidőn túli tartozások összege. Fizetési határidőn túlinak tekintünk egy tartozást, ha már lejárt a fizetési határideje, de még nem fizettük ki. A szállítók és az adóhivatal sem alszik. Sőt ezek egy idő után nagyon idegesek tudnak lenni. Oly annyira, hogy akár felszámolási eljárást is indíthatnak. Ez pedig KO lenne egy hitelező bank számára. A bank ezért kíváncsi arra is, hogy a vállalkozásunknak van-e, és ha igen, milyen összegű a határidőn túli fizetési kötelezettsége. Cél, hogy ilyen ne legyen. Az azonban még elfogadható, ha a lejárt fizetési kötelezettségek aránya 10% alatt van. Ám ez adótartozás nem lehet, mert hát az erő az Ő oldalukon van. Az idegen források másik csoportját a vállalkozásunk rendelkezésére álló pénzintézeti források adják. A banknak inkább ezek, a tőketörlesztési kötelezettségekkel járó pénzintézeti források a lényegesek. A bankárok szeretik ezek összegét DEBT-nek nevezni. Tehát DEBT = tőketörlesztést igénylő pénzintézeti kötelezettségek (hitelek, kölcsönök, lízingek) összege. Miért is fontos ez a mutató a banknak és nekünk? Spontán források = szállítói számlák + adótartozások Pénzintézeti források (DEBT) = hitelek + lízingek Ahogy az előzőekben láttuk, a tőketörlesztés csak nyereségből, a banki adósságszolgálat pedig az üzemi eredmény és az értékcsökkenés együttes összegéből, ahogy a bankárok nevezik, az EBITDA összegéből - mi nevezzük ezt a továbbiakban adósságszolgálati képességnek - teljesíthető. Hogyan függ ez a kettő össze? 14
Ha túl magas a pénzintézeti kötelezettségek összege az adósságszolgálati képességhez viszonyítva, akkor nincs reális esélyünk a felvenni kívánt hitel törlesztési feltételeinek teljesítésére. Tehát ebben az esetben vállalkozásunk hiába nyereséges, eladósodottsága alapján már nem tudja teljesíteni a tervezett hitelfelvétel miatt megnövekvő pénzintézeti kötelezettségeit, mivel azokhoz még nagyobb nyereségre lenne szüksége. A bankok által erre kialakított mutatószám a pénzintézeti kötelezettségek (DEBT) és adósságszolgálati képesség (EBITDA) hányadosa. Ha ennek az értéke a banki számtanban 2-4 között alakul, akkor nyert ügyünk van, hitelképesek vagyunk. Ha értéke 4 felett van, még megtűrnek, de már kevésbé leszünk kívánatosak. Ha értéke 5 fölött van, akkor pedig már nem leszünk hitelképesek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ötször annyi az adósságunk, mint amit 1 év alatt törleszteni tudunk. Ezt a szintet a bank már nem szereti, és egészséges életszemléletre utal, ha ez már számunkra is bőven a piros sávban van. Hitelképesek vagyunk = 2 < DEBT/EBITDA < 4 5.3. Akkor összegezzük: eladósodottsági kockázat szempontjai Akkor összegezzük az eladósodottsági kockázat szempontjait: Tőkeáttétel vizsgálata: Saját pénzünk mellett mennyi és milyen idegen forrást használunk működésünkhöz? Fizetési határidőn túli kötelezettségek: Van-e, ha igen, akkor mennyi olyan kötelezettségünk van, amit már ki kellett volna, de még nem fizettük ki (lejárt NAV tartozás játék a tűzzel)? Adósságszolgálati képesség: Milyen arányban van jelenlegi nyereségességünk jelenlegi pénzintézeti kötelezettségeinkkel? 15
6 6. Likviditási kockázat 6.1. A likviditási kockázat fogalma A likviditási kockázat azt feszegeti, hogy képesek leszünk-e ezért fizetőképességnek is nevezik. A bankárok természetes66 - beszélnek fizetési készségről is. Ez a két dolog azonban azt jelenti, hogy valaki tényleg tud fizetni, amikor szükséges. hogy az adós hajlandó is fizetni, amikor eljön az ideje napján, tőketörlesztéskor). Hoppá! Lehet, hogy ezt a felvennünk a szótárunkba? Likviditási kockázat azt jelenti, hogy cégünk fizetni tud, a fogalm6 (péld6nem6fiz6 6.2. A likviditási kockázat mérőszámai A fizetőképesség meghatározásához első körben két dolog szükséges. Először annak a felmérése és számbavétele, hogy miből tudunk fizetni, amikor szükséges lesz. Másodszor pedig annak a felmérése és számbavétele, hogy mit is kell kifizetnünk, amikor, szükséges lesz. A miből számbavételéhez a mérleg eszközök oldalán a Forgóeszközök sor öszszegét kell megkeresnünk. A forgóeszközök tartalmazzák azokat az eszközöket, amelyek viszonylagos egyszerűséggel használhatók fizetésre. A mit meghatározásához pedig a mérleg forrás oldalának Rövid lejáratú kötelezettségek sorát kell keresnünk. Ennek az összege tartalmazza azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyeket rövid időn belül ki kell fizetni (a cégek üzleti tevékenységében ez általában 1 évet jelent). Forgóeszközök = Készletek + vevői számlák + adott kölcsönök + Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek = éven belül törlesztendő hitelek + szállítói számlák Rövid lejáratú kötelezettségek = éven belül törlesztendő hitelek + szállítói számlák + adótartozások 16
A likviditási kockázat meghatározása végül a miből és a mit összemérésén alapul, ami a gyakorlatban osztást jelent: a forgóeszközök (miből) rövid lejáratú kötelezettségekkel (mit) való elosztását. Likviditási helyzetünk akkor tekinthető kedvezőnek, ha forgóeszközeink meghaladják rövid lejáratú kötelezettségeinket. Leegyszerűsítve több áll rendelkezésünkre, mint amit rendezni kell. Ez azt jelenti, hogy az osztás során legalább 1-et, vagy nagyobb értéket kell kapunk. Az így létrehozott mutatószámot likviditási mutatónak hívják. Mivel a forgóeszközök egy részének pénzre váltása hosszabb időt (30-90 napot) igényelhet (hiszen a forgóeszközök egy része készlet és vevői követelés), ezért az a kedvező, ha a forgóeszközeink legalább 20-30%-kal haladják meg rövid lejáratú kötelezettségeinket. Ez azt jelenti, hogy kedvező esetben a likviditási mutató értéke eléri és/vagy meghaladja az 1,2 értéket. Likviditási mutató = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek Fizetőképesek vagyunk = likviditási mutató > 1,2 17
7 7. Pénzügyi kockázatok: akkor hová is jutottunk ezzel? Most, hogy a pénzügyi kockázatok bemutatásának végére értünk, célszerű röviden áttekinteni, mit is értünk el ezzel a sikeres hitelfelvételhez vezető úton: Először meghatároztuk, hogy cégünknél egyáltalán rendelkezésre állnak-e a hitelfelvétellel keletkező adósságszolgálathoz szükséges feltételek, mert ha nem, akkor nem érdemes hitelfelvételre gondolnunk. Ezt hívtuk jövedelmezőségi kockázatnak, mert nyereséges, azaz jövedelmező működés nélkül nincs alapja a hiteltörlesztésnek. Az adósságszolgálati képesség meghatározása egyben lehetővé tette, hogy beállítsuk azt a hitelösszeget, melynek a felvételére cégünk nyereségessége alapot ad. Aztán megnéztük, hogy társaságunk jelenlegi adósságállománya milyen módon érinti adósságszolgálati képességünket. Azaz meghatároztuk, hogy az adósságszolgálatra felhasználható jövedelmünknek mekkora része van már jelenleg is lekötve. Ebben a társaságunk által használt idegen források aránya, összetétele, lejárati struktúrája segített, mert ezek befolyásolják az adósságszolgálat valós felhasználási lehetőségét. Ezt hívtuk eladósodottsági kockázatnak. Ha eladósodottsági kockázatunk magas, akkor ugyanis hiába termelünk megfelelő jövedelmet, azt a meglévő adósság törlesztésére kell elsődlegesen felhasználni, ezért az új hitelfelvétel feltételei ennek megfelelően korlátozódnak. Végül azt vizsgáltuk meg, hogy az adósságszolgálat pénzügyi alapjai mit mutatnak. Hiába jövedelmező ugyanis vállalkozásunk, hiába tenné lehetővé jelenlegi adósságállományunk törlesztési kötelezettsége a jövedelem egy részének további, új hiteltörlesztését, ha eszközeink és forrásaink kedvezőtlen összetétele miatt cégünknek valójában nincs pénze. Ezt hívtuk likviditási kockázatnak. 18
Akkor most már meg tudjuk fogalmazni azt az 5 hitelképességi alapfeltételt, amely cégünket alkalmassá teheti egy sikeres hitelfelvételre: A vállalkozók, azaz a mi nyelvünkön megfogalmazva: 1. Cégünk nyereségesen működik. 2. Jelenlegi nyereségünk nagyobb, mint amit meglévő adósságunk törlesztésére kell fordítanunk. 3. Saját forrásaink aránya kereskedelmi tevékenység esetén legalább 25%, termelő tevékenység esetén legalább 45%. 4. Lejárt kötelezettségeink aránya kisebb, mint 10%, de nincs lejárt NAV tartozásunk. 5. Forgóeszközeink legalább 20%-kal magasabbak rövid lejáratú kötelezettségeinknél. A bankok nyelvén megfogalmazva: 1. Az EBITDA összege pozitív, és árbevétel-arányos jövedelmezőségünk eléri az 5-12%-ot. 2. A DEBT/EBITDA mutató értéke 2-5 közé esik. 3. A tőkeáttételi mutató alacsonyabb termelő vállalatok esetén 0,55, kereskedelmi vállatok esetén 0,75 értéknél. 4. A lejárt szállító kötelezettségek aránya kisebb, mint 10%, nincs lejárat NAV tartozás. 5. A likviditási mutató értéke legalább 1,2. 6. Elkezdhetjük a tárgyalásokat a hitel felvételéről (khm ). 19
8 8. Hogyan használjuk ezt a Ez szuper, de akkor hogyan használjuk ezt a gyakorlatb annak, amit most javasolni fogok. De ne tétovázzunk, ráfordítás! Alakítsuk ki a pénzügyi kockázatok eleit. Ehhez az alábbi dolgok szükségesek: 1. Könyvelőnktől kérni kell, hogy az áfa-bevallást felméré88 munkra időszaki beszámolót. Ebben a szükséges 2. Vegyük számba pénzintézeti kötelezettségeinket, és táblázatot, amiből látjuk, hogy havonta vagy tési kötelezettségeink keletkeznek. 3. Készítsünk egy Excel munkalapot, amelyen a fenti negyed8köv8ala8m8 4. Havonta vagy negyedévenként készítsük el a marad-e, és ha igen, akkor milyen összegű szabadon mutatós8felhasználható jövedelmünk. 5. Új hitel felvétele előtt számoljuk ki, hogy a tervezett hitelösszeg törlesztése milyen pénzügyi terhet jelent, és azt fedezi-e a szabadon felhasználható jövedelmünk. 6. És íme, máris látjuk, hogy hitelképesek vagyunk-e. Ha igen, akkor még azt is látjuk, hogy milyen összegű hitelre aspirálhatunk sikerrel. Ha nem? Akkor pedig támpontot kapunk, hogy hol kell beavatkoznunk. 20
Az alábbiakban egy javaslat, hogy a mutatószámok előállításához és vizsgálatához milyen táblázat lehet szükséges: Megnevezés 1. név 2. név 3. név 4. név A. Alapszámok Időszaki beszámolóból 1. Értékesítés nettó árbevétele (E Ft) 2. Értékcsökkenés (E Ft) 3. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (E Ft) 4. Adózás előtti eredmény (E Ft) 5. Forgóeszközök (E Ft) 6. Kötelezettségek (E Ft) 7. Rövid lejáratú kötelezettségek (E Ft) 8. Pénzintézeti kötelezettségek (E Ft) 9. Források összesen (E Ft) 10. Rendszeres tőketörlesztések összege (E Ft) B. Mutatószámok Számítás alapján 1. EBITDA (A.2+A.3) 2. Árbevétel-arányos jövedelmezőség (A.3/A.1) 3. Tőkeáttétel (A.6/A.9) 4. DEBT (A.8) 5. DEBT/EBITDA (B.4/B.1) 6. Szabadon felhasználható jövedelem (B.1-A.10) 7. Likviditási mutató (A.5/A.7) 21
9 9s9 9. Végszó Végül: dolgozatunk címe és szándéka szerint útmutatást kív liktussal járó, mégis eredményes hitelfelvételhez. Reményeim és tapasztalataim szerint ez a módszertan Részben, mert egyszerű eszközök alkalmazásával, saját tünk arról, hogy hitelképesek vagyunk-e, és ha igen, telére van reális esélyünk. Részben, mert segítséget nyújt annak a felismeréséhez, vállalkozásunkat, hogy az hitelképessé váljon. Végül pedig támpontot ad a banki gondolkodásmód számára egyértelművé váljon: a bankok nem csak azoknak megért9 akkor9hog9n9 jában nem is igénylik! Budapest, 2014. március 29. Kiss János József pénzügyi tanácsadó 22
Engedje meg, hogy röviden bemutassak és kínálják néhányat társaságunk, a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda sikeres szolgáltatásaiból: Az eredmény MAGYARORSZÁGI PARTNEREINK SIKERTÖRTÉNETEI AZ ELMÚLT 20 ÉVBŐL Társaságunk két évtizede nyújt pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat. Ez alatt közel 2000 sikeres ügyet valósítottunk meg, mintegy 250 milliárd forint forrás közvetítésében vettünk részt, közreműködésünkkel több száz új munkahely létesült. A szakértelműnkkel elérhető eredményeket megerősítik magyarországi partnereink sikertörténetei.
FORRÁSSZERZÉS PROJEKTMENEDZSMENT GAZDASÁGI TANÁCSADÁS Szolgáltatások az Ön sikerére hangolva Vállalkozások részére hitelek és támogatások szerzése (forrásszerzés): A fejlesztések életképes megvalósítása sok esetben a célra megfelelő forrás kiválasztásán, és megszerzésének hatékony lebonyolításán múlik. Szolgáltatásunkkal, akár 70%-kal több pénzforráshoz (hitel, vissza nem térítendő támogatás) juthat. Hitelfelvétel és támogatás lehívásának lebonyolítása (pénzügyi projektmenedzsment): A hitellel és támogatással finanszírozott fejlesztések sikeres megvalósítása döntően a hatékony pénzügyi bonyolításon múlik. Szakmai hozzáértésünkkel a projektek sikeres magvalósítása több, mint 50%-kal javítható. Kontrolling rendszer és módszertan: A jó kontrolling rendszer és módszertan biztosítja a megalapozott gazdasági döntéshez szükséges információkat. Kontrolling rendszerünkkel és módszerünkkel, 40%-ot meghaladó mértékben tudja javítani a pénzügyi és a költséghatékonyságot, eszközt kap az önköltség meghatározásához. Bankkapcsolatok optimalizálása: A jó bankkapcsolat növekedési lehetőség és egyben megtakarítás. Bankkapcsolatok optimalizálására irányuló szolgáltatásunkkal akár 30%-kal több forráshoz juthat, és 30%-ot meghaladó mértékben csökkentheti banki költségterheit. Innováció menedzsment: Az innováció menedzsment a cégek tulajdonában lévő szellemi alkotások (találmányok, védjegyek) üzleti célú hasznosításával összefüggő feladatok összessége. Szolgáltatásunkkal olyan új üzleti lehetőséget tud felfedezni, amivel akár 30%-kal több forráshoz tud jutni fejlesztései megvalósításához. Hívjon vagy írjon! Készséggel bemutatjuk szolgáltatásainkat, személyesen! Tevékenységünk és szolgáltatásaink részletes leírását honlapunkon is megtalálja: www.glosz.hu/termekek