Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában. 2017.04.05.
ha találkozol egy autista gyerekkel vagy emberrel,ne feledd ők egy kicsit másképp látják a világot..és azt se,hogy ők nem biztos,hogy alkalmazkodni tudnak hozzád...mert Neked kell hozzájuk. forrás: www.aosz.hu
Tartalom. Bemutatkozás- Tagintézményem bemutatása. Mi óvodapedagógusok mit tehetünk annak érdekében, hogy a más gyerekek jelenléte természetessé váljon az óvodai környezetben? Befogadóvá válásunk, sikereink. A siker első állomása az inklúzív szemlélet elterjesztése az óvoda egész közösségében. A gyermekekről alkotott szemléletünk teljes átstrukturálása. Részleges integráció, családközpontú bánásmód.
Miért fontos az inklúzióval foglalkozni? Megfelelő szakmai segítség, a szülőnek reményt és célt mutat a gyermeke fejlődésútját illetően. Családok más gyerekekkel- Ki a más? A más gyermek A más szülő Szeretetteljes, érzelem gazdag gyermekközpontú óvoda megteremtése, az óvodánkba a gyermekek szívesen járnak, a szülők elégedettek. A többségi gyermek és felnőtt közösség az együttélés során olyan humán értékekkel gazdagodjon, mint elfogadás, tolerancia, segítőkészség, értékelődjön fel az egészség, mint érték.
Miért fontos az inklúzióval foglalkozni? Az inklúzió éppen azért előnyös mindenki számára, mert nem a szélen álló, másféle gyerekek igényeit igyekszik kiszolgálni, hanem a sokféleséget. Egy ilyen szemléletváltás rendszerszintű átalakításokat kíván. Ha mindenki egyforma segítséget kap, az elsőre igazságosnak tűnhet, de vannak, akiknek (akkor és ott) nincs is szüksége arra a támogatásra, ami mások számára (akkor és ott) még kevés is lehet ha nem férnek hozzá vele ugyanahhoz, mint a többiek. Alapvetően más Pedagógus szemléletre van szükség.
Az inklúzív, a gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének, a sikeres. próbálkozásait értékelő, elfogadó tagintézményi környezet kialakítása. Személyi és tárgyi feltételek: - Az előírásoknak megfelelő kialakítás. - A nevelőmunkát - óvodapedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, logopédus, konduktor, pszichológus, gyógypedagógus- a kollégák együttműködve, az óvodai keretekhez és lehetőségekhez igazodva tervezik és végzik prevenciós és korrekciós munkájukat./ DAJKA, Óvodapedagógusok, Szülők, SZMK,Partnerek/ - Tárgyi feltételrendszer- az Intézmény,a csoportban dolgozó felnőttek és a szülők segítségével is bővül. - Minden helyiség aktív használata: nyitott terek, nyitott ajtók. - Munkaidő, munkarend, rugalmasság, belső plusz kompetenciák felhasználása. - Támogató Fórumok. - Intézményi Munkaközösségek aktív támogatása, esetmegbeszélések.
Részleges integráció-integráció. Cél: Annak megértése, hogy nincsenek többiek, hogy minden gyermek más, és mindenkinek egyéni szükségletei, egyéni képességei vannak./tagintézményi munkacsoport megalakítása a program átdolgozására./ Ha az együttnevelés előkészítés nélküli, és hiányzik a gyógypedagógiai segítő kapcsolat, akkor spontán integrációról (másképp rideg integrációról ) beszélünk. Típusa szerint az integráció lehet: a) részleges integráció, amely többnyire a lokális és a szociális formát valósítja meg; b) teljes integrációnak pedig azt a formáját nevezzük, ha a nevelés-oktatás speciális megsegítéssel történik a nem sérültek csoportjaiban a nevelésoktatás teljes időtartamában.
Részleges integráció a Pitypang Tagintézményében. Mások a másságban. Tagintézményi szinten a tapasztalatunk az, hogy az autizmus első tünetei az eltérő viselkedésben nyilvánulnak meg, és nem egyértelmű. Az érintettek három fő területen küzdenek nehézségekkel: a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a szociális képzelet területén. A csoportban részlegesen integrált, egyéb pszichés fejlődési zavarral/magatartás szabályozási zavarral küzdő/ és autizmussal élő gyermekek csoportja / 9 férőhely/ Szakértői vélemény alapján. Az idő egy részében van együtt az adott gyermek vagy csoport a többiekkel. A párhuzamos csoportok napirendje rugalmas, bármikor be tud lépni az adott gyermek. Szokások, szabályok.
Mindennapi többletek. A pedagógiai integráció változatai azonos elveken nyugszanak, de természetesen más-más fogásmódokat igényelnek. Minden esetben közös a cél: a családok és gyerekek élete legyen teljes értékű, és ehhez a többségnek kell megteremtenie az önrendelkezésük lehetőségét. Van mód a természetes emberi igények kielégítésére.
A boldogságnak nem feltétele a tökéletesség, hanem következménye /Gyarmati Andrea/
Köszönöm a figyelmet! Csomorné Tóta Rita Pitypang tagintézményének Vezetője