3. A tantárgyi program elsajátításához szükséges tanulmányi idő

Vállalatgazdaságtan Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó modul Vállalatgazdaságtan 2. A tantárgyi program általános célja A tantárgy részletes tematikája az intrán található. 3. A tantárgyi program elsajátításához szükséges tanulmányi idő Személyes konzultáció: 1,5 tanóra, Online konzultáció (szinkron): 2 tanóra, Online konzultáció (aszinkron): a teljes szorgalmi időszakban, Vállalatgazdaságtan 1 Kodolányi János Főiskola

Egyéni tanulmányi idő: 85,5 tanóra 4. A tantárgy tartalma A vállalkozás elméleti alapkérdéseinek (célok, feladatok, funkciók) tisztázása után az üzleti vállalkozások környezetének bemutatása következik. A kurzusnak ebben a szakaszában a vállalkozások előnyeit, hátrányait, a környezet hatásait, az üzleti vállalkozások szervezeti formáit ismerheti meg a hallgató. A magyar gazdaság fejlődésének állomásai, az üzleti vállalkozások környezetén belül, külön kiemelésre kerülnek. A továbbiakban a tantárgyi célkitűzésnek megfelelően az alapvető erőforrások, tevékenységek részletes bemutatása következik. A stratégiai alapok, a marketing, innováció, emberi erőforrás gazdálkodás, logisztikai rendszer az értékképző és értéknövelő termelési, szolgáltatási folyamatok hatékony és gazdaságos megvalósítását szolgálják. A naturális és értékképző folyamatok eltérései és összefonódásának gazdaságossági számításokkal alátámasztott elemzése zárja a kurzust. 5. A személyes konzultációk A személyes konzultációk fókuszpontjai a vizsgára való felkészülés és a tantárgyat tanuló hallgatói csoport igényei szerint kerülnek meghatározásra. A konzultációkra történő felkészüléshez ajánlott az egyéni haladási ütemterv szerint haladni. A konzultációs alkalmak pontos forgatókönyvét a tutorok készítik el és bocsátják hallgatóik rendelkezésére a konzultációs alkalom előtt min.1 héttel. 6. Kötelező irodalom Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest, 2005. 7. Ajánlott irodalom Az Irodalomjegyzék című fejezetben található. Könyvtári kölcsönzés A kötelező és ajánlott irodalmak a Kodolányi János Főiskola könyvtárából kölcsönözhetők. A könyvtár online katalógusa itt található. A kívánt szakirodalom a következő adatlap kitöltésével előjegyeztethető és a konzultációs központ fiókkönyvtárában átvehető. Könyvtári kapcsolattartók Gazdálkodási és menedzsment szakosoknak: Könyvtáros: Koloszárné Horinka Valéria. Tel.: 22/543-431 e-mail cím: gazdtavokt@uranos.kodolanyi.hu Turizmus- vendéglátás szakosoknak: Könyvtáros: Kaltenecker Klára. Tel.: 22/543-431 e-mail cím: ifotavokt@uranos.kodolanyi.hu Szerző: Dr. Noszkay Erzsébet Vállalatgazdaságtan 2 Kodolányi János Főiskola

Szakmai lektor: Schwartz Kitti Vállalatgazdaságtan-lexikon Alapvető (lényegi) képesség (core competence) olyan szakismeretek és technológiák csoportja,amelyek segítségével a vállalat egy jól körülhatárolható és a fogyasztó általelismert hasznosságot tud nyújtani. Alapvető cél a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél. Alternatív közgazdaságtan olyan törekvések elvi alátámasztása, amelyek az átfogó ökológiai katasztrófa elkerülésére a gazdálkodás teljes rendszerét (ökoszisztémák, szervezetek, emberek) figyelembe vevő, emberléptékű és konstruktív (azaz változtatásra és cselekvésre orientált) megközelítést sürget. Amortizáció (értékcsökkenési leírás) a tárgyi eszközök értékcsökkenésének (fizikai és erkölcsi avulásának) költségként való elszámolása. Anyagi folyamatok a különböző készültségű fokú termékek vállalaton belüli és vállalatok közötti áramlása. Árpolitika a vállalat által kínált termékek árának meghatározása, és a piaci eseményekre való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek összessége. Az anyagi folyamatok lebonyolítása szállítás, tárolás, anyagmozgatás, kiszerelés. Az emberierőforrás-gazdálkodás tevékenységei szükségletfelmérés, felkutatás, felvétel és elbocsátás, munkaszervezés, karriertervezés és képzés, motiváció, bérezés, ösztönzés. Az innováció területei szervezet, technológia, termék. Az innovációs lánc az ötlettől a megvalósításig tartó folyamat (marketing, K+F, beruházás, termelés, értékesítés). Az üzleti folyamatok újjászervezése (BPR) az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezés olyan lényeges teljesítménymutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság. Befektetés pénz lekötése egy vállalkozás céljainak megvalósítására, nyereségszerzés reményében. Belső érintettek tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak. Vállalatgazdaságtan 3 Kodolányi János Főiskola

Bér- és jövedelemgazdálkodás a vállalatvezetésnek a munkavállalók pénzbeli juttatásával kapcsolatos tevékenysége. Beruházás pénzügyileg a tárgyi eszközök és immateriális javak bővítésére irányuló befektetés szervezése, ezek létesítését célzó projekt Beszerzés a folyó termeléshez szükséges anyagi inputok (anyagok, alkatrészek) biztosítása. Bizonytalanság az emberek és környezet viszonyának azon tulajdonsága, hogy e viszony nem látható előre. Célok alapján való vezetés a vállalatvezetés a közösen kialakított, elfogadott és a szervezeti hierarchiában lebontott célokat tekinti a napi munka megszervezésének és értékelésének alapjaként. Diverzifikáció a vállalt működési körének kiterjesztése a versenytársak területére (egymástól nagymértékben eltérő igényt kielégítő termékek gyártásával). Döntés cselekvési változatok közötti választás. Döntéshozói attitűd a döntéshozó viszonya a döntéshez a döntési folyamat egésze során. Ellátási lánc értéknövelő tevékenységek olyan sorozata, amely a vevői igények kielégítésére alkalmas terméket, ill. szolgáltatást hoz létre. Első piaci tesztelés annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létrehozását megelőzően, kísérleti körülmények között, hogy létezik-e megfelelően intenzív piaci igény az innováció fogadására. Emberi erőforrás a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben használjuk. Emberi erőforrás menedzsment a vezetés olyan általános szervezeten belül teljesített funkciója, amely alapvetően az emberekkel, mint erőforrásokkal foglalkozik, a szervezeti és az egyéni célok elérése érdekében biztosítja munkavállalók leghatékonyabb alkalmazását. Éppen időben elv (just in time) mindennemű veszteség kiküszöbölését célzó termelési filozófia. Elnevezése abból származik, hogy csak a rövid távú keresletnek megfelelő mennyiségű termék áramlását engedi meg, amelynek "éppen időben" kell megérkeznie a felhasználás helyére. Érdekegyeztetés a vállalatvezetés és a munkavállalók szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő, a Vállalatgazdaságtan 4 Kodolányi János Főiskola

munkavégzés körülményeire és díjazására vonatkozó megállapodások kötését célzó folyamat. Érdekeltségi rendszer a munkavállalók teljesítményének fokozására szolgáló, főleg pénzbeli juttatásokra épülő ösztönzési eljárások rendszere. Eredménykimutatás a vállalt adott időszakban elszámolt bevételeinek és kiadásainak egybevetése. Értékesítés a vevői kielégítés tényleges technikai lebonyolítása. Értékesítési utak politikája a marketingcsatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége. Értéklánc a vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. Eszközök (aktívák) a vállalt által birtokolt, piaci értékkel rendelkező vagyoni értékek. evolucionista vállalatfelfogás fejlődéselvű vállalatfelfogás Fair érték a résztvevő partnerek közötti igazságos előnyelosztás alapján megválasztott érték. Faktoring (követelésmegvásárlás) rövid lejáratú követelés megvásárlása a kereskedelmi kockázat átvállalásával. Felelős vállalati koncepció a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között. Felsővezetést támogató (EIS, ESS, GDSS) rendszerek nehezen stukturálható problémák megoldását stratégiai szinten támogató rendszerek Felvásárlás egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele. Finanszírozás forrás-ellátás. Fogyasztó igény olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Fogyasztók a vállalat által gyártott termékek ill. nyújtott szolgáltatások vásárlói. Vállalatgazdaságtan 5 Kodolányi János Főiskola

Folyamatos megújulás innováció kis lépéseken keresztül - folyamatos, egymással összhangban lévő fejlesztési akciók sorozata. Forgási sebesség a vállalati eszközök adott időszakon belüli megtérülésének száma. Forgótőke a folyamatos működést finanszírozó tőkeállomány. Kiszámítása: forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek Források (passzívák) a vállalat saját tőkéje és külső tartozásainak összege: együttesen az eszközök finanszírozását szolgálják. Függő és független keresletű termék függő keresletű termék iránt jelentkező kereslet kapcsolatban (pl. kiegészítő vagy helyettesítő viszonyban) van egy másik termék keresletével. Ellentéte (amikor ilyen kapcsolat nem létezik) a független keresletű termék. Fúzió két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására. Gazdasági érték a tulajdonból származó, jövőben várható gazdasági haszon. Goodwill a vállalat piaci értékének és könyv szerinti értékének különbsége. Gyártmány a termelés végső eredménye, a létrehozott új jószág. Helyi és önkéntes állampolgári közösségek lakóhelyhez kapcsolódó, nem állami szerveződések, ill. önkéntes emberi szerveződések a résztvevők által meghatározott célok megvalósítására. Idegen forrás a vállalatot visszafizetési kötelezettség terheli, egy része után igénybevételi díjat kell fizetni. Információ a bizonytalanságot csökkentő új ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője; fontos erőforrás. Információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és technikai eszközök összessége. Informális szervezet a formális szervezet hátterében meghúzódó, láthatatlan, emberi kapcsolatokkal átszőtt háló, amely túlmutat a formális szabályozottságon, gyakran nehezen feltárható és megismerhető hatalmi tényező. Vállalatgazdaságtan 6 Kodolányi János Főiskola

Innováció a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése. Integráció a gazdasági tevékenységek szerves kapcsolódása, ami lehetővé teszi ezen tevékenységek folyamatosságát és zökkenőmentességét. Irányítási döntések a vállalat működését a stratégia keretei között konkrétan szabályozó döntések. Jól strukturált probléma a célok és a cselekvési változatok ismertek, és megfelelő algoritmus áll rendelkezésre a kedvező változat kiválasztásához. K+F (Kutatás-fejlesztés) az innováció háttértevékenységeinek összefoglaló elnevezése: a fejlesztési öletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozásának folyamata. Kanban a terméket a termelés fázisain végigkísérő kártya, amely tartalmazza a termék megmunkálására vonatkozó információkat (a "kanban" e kártya japán neve). Kapacitás egy adott vállalat adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképessége. Karriertervezés a vállalat munkavállalóinak jövendő tevékenységére, beosztására, képzésére vonatkozó tervezés. Képviseleti probléma a megbízó-ügynök viszonyban fellépő jelenség; lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. (Megbízó = tulajdonos; ügynök = menedzser.) Kereset a munkavállalónak az adott vállalatnál képződő, munkavégzésből származó jövedelme. Kereseti struktúra a vállalatnál különböző munkaköröket betöltő munkavállalók keresetének egymáshoz viszonyított arányai. Kereskedelmi érték a piaci értéken alapuló, stratégiai ellenőrzési és/vagy irányítási jogok megszerzésének ára. Kereskedelmi hitel a szállító által a vevőnek nyújtott hitel, azáltal, hogy az általa leszállított áruért a vevőnek csak később kell fizetni. Keresletmenedzsment a keresletre vonatkozó előzetes információk begyűjtését, a kereslet befolyásolását és a vállalat szállítási kötelezettségeinek kezelését összekapcsoló tevékenység rendszer. Vállalatgazdaságtan 7 Kodolányi János Főiskola

Készlet a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek állománya. Készletezési mechanizmus a készletek szintjét szabályozó eljárások rendje; meghatározója a "Mikor és mennyit rendeljünk?" kérdésekre adott válasz. Készletfajták az összkészlet számvitelileg elhatárolt összetevői (alapanyag, vásárolt alkat-rész, félkész termék stb.). Készletgazdálkodás az a vállalati tevékenység, melynek célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát, a gazdaságosságot is figyelembe véve biztosítsa. Készletre gyártás a termelés egy előre jelzett, becsült kereslet kielégítése érdekében folyik, a vevők nem ismertek. Kifejlett vállalat saját életgörbéjének érettség szakaszában lévő vállalat. Kiszolgálási idő a rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig terjedő idő. Kockázat egy cselekvési változat lehetséges negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmények súlyának és bekövetkezésük valószínűségének megmutatását is. Kollektív szerződés a vállalatvezetés és a munkavállalók hosszú távra szóló megállapodásait rögzítő keretszerződés. Kommunikációs politika a vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás elveit és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer (reklám, személyes eladás, eladásösztönzés, PR). konstruktív változtatásra és cselekvésre orientált Kontrolling a tervezési, ellenőrzési és információellátási tevékenységet integráló vállalati funkció. Könyv szerinti érték a vállalat egészének, ill. egyes eszközeinek a mérlegben feltüntetett értéke. Koordinációs mechanizmusok a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Körülsétálással történő vezetés Vállalatgazdaságtan 8 Kodolányi János Főiskola

a vezetésnek olyan módszere, amely a vezetőknek a munkavállalókkal való intenzív, mindennapos kapcsolatára épül. Kötvény hosszú lejáratú, fix kamatozású értékpapír, melynek birtoklása nem jár tulajdonosi jogokkal. Közönségkapcsolatok (PR) a vállaltról alkotott kedvező kép kialakítását célzó magatartás, ill. az ezt céltudatosan segítő módszerek alkalmazása. Küldetés (misszió) a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Külső érintettek fogyasztók, versenytársak, szállítók, stratégiai partnerek, állami intézmények, helyi és önkéntes állampolgári közösségek, természeti környezet. Leszámítolás valamilyen követelés, ill. a követelést megtestesítő értékpapír megvásárlása az esedékességig járó kamat összegének levonásával. Likviditás a vállaltnak az a képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek időben eleget tud tenni. Lízing vagyontárgyak tartós használatba (bérbe) adása meghatározott díj ellenében; a díjak megfizetése után a vagyontárgy rendszerint használója tulajdonába megy át. Logisztika az a vállalati tevékenység, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges (megfelelő) termékek a megfelelő helyen, időpontban, mennyiségben, minőségben és választékban, a megfelelő felhasználónak, a megfelelő (lehető legkisebb) költséggel rendelkezésre álljanak. Logisztikai rendszer az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere. Marketing a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. Marketing-mix a marketingszemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere (termék-, árpolitika, értékesítési utak politikája, kommunikációs politika). Marketingcsatorna az az út, amelyen a termék a termelőtől (szállítótól) a fogyasztóhoz eljut. Második piaci tesztelés a ténylegesen létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése. Vállalatgazdaságtan 9 Kodolányi János Főiskola

Mérleg a vagyonra ható gazdasági műveletek hatásait rögzítő kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását (eredetét), valamint a nyitó és záró időpont között eléért vállalati eredményt is. Minőség a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére. Minőségi kör egy adott munkahely dolgozóinak a minőség javítására létrejött, elsősorban munkaidőn kívül működő társulása. Motiváció az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek a hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó kezdeni. Munkaerő-kereslet a munkaerő-szükségletnek a külső munkaerőpiacon megjelenő része. (Szívásos piac: nagy a kereslet; nyomásos piac: nagy a kínálat.) Munkaerő-szükséglet a vállaltnál adott időszakban elvégzendő feladatok ellátásához a vállaltvezetés megítélése szerint szükséges munkaerő létszáma, a munkakörök szerint strukturálva. Munkakapcsolatok a vállalati működés belső érintettjei között a munkavégzéssel, annak körülményeivel és díjazásával összefüggésben létrejövő kapcsolatok. Munkakör a vállalati feladatok egy személyre lebontott része, amely meghatározott ismeretek és képességek alkalmazását igényli. Munkavállaló a vállalattal díjazás ellenében történő munkavégzésre megállapodást kötött természetes személy. Nem pénzbeli juttatások olyan természetbeni járandóság, amelyet a vállalat a munkáltatónak az alkalmaztatás jogán nyújt. Operatív döntések a tevékenységek konkrét végrehajtására irányuló döntések. Operatív kontrolling a vállalkozások éves üzleti tervének készítését vállalja fel illetve ellenőrzi annak megvalósulását Összkészlet a vállalat teljes készletállománya. Outsourcing (kiszervezés) Vállalatgazdaságtan 10 Kodolányi János Főiskola

a vállalat olyan tevékenységek végzését, melyeket maga is el tudna látni, de nem tartoznak tevékenysége lényegéhez, külső partnerre bízza. Pénz időértéke annak a mértéke, mennyivel értékel a befektető nagyobbra egy mai kifizetést vagy hozamot a jövőbeninél. Pénzáram (cash flow) a vállalat adott időszakon belüli tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak egybevetése, különbsége. Piac valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azoknak a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Piaci érték az az ár, amit a befektetők hajlandók fizetni a tulajdonból származó jövőbeni előny birtoklásáért. Piaci részesedés a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya. Piackutatás-piacelemzés a piacról, illetve a fogyasztókról szóló információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésének folyamata. Portfolió-elemzés a vállalat, ill. stratégiai üzleti egységei tevékenységi struktúrájának értékelésére használt módszer. A struktúraelemzés lehetséges szempontjai között rendszerint kiemelt szerepe van a versenyhelyzetnek. Problémamegoldás egy nem megfelelő helyzet feloldására irányuló kreatív folyamat. Reklám olyan szélesebb körre ható, nem személyes befolyásolás, amelyet egy meghatározott szervezet vagy személy fizet (vonatkozhat: márkára, cégre, termékcsaládra). Rendelésre gyártás a termelési folyamat elkezdésekor ismert a vevő személye. Rendelkezésre állás a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. Részstratégia a vállalati működés meghatározott részterületeire vonatkozó, önállóan is stratégiai jellegű állítások rendszere. Részvény egységnyi tulajdonrész egy vállalkozásban, ill. a társaság saját tőkéjének és a tulajdonosi jogosítványok egy részét megtestesítő értékpapír. Vállalatgazdaságtan 11 Kodolányi János Főiskola

Rugalmas gyártási rendszer (FMS) a termelési program gyors módosítását lehetővé tevő berendezések alkalmazása, és ezek optimális, folyamatos termékáramlást biztosító elrendezése. Saját forrás a vállalt forrásainak az a része, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség (ellentettje az idegen forrás). Stratégia a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg. Kétféle értelmezése használatos: az előzetes állítások rendszere, amelyek előírják, hogyan kell viselkednie a vállaltnak (normatív közelítés); és a tényleges döntéshozói magatartás utólagos eredményeinek sorozata (leíró közelítés). Stratégiai döntések a vállalat működésének főbb irányait megszabó, a célokat és eszközöket egymáshoz rendelő, hosszabb távú döntések. Stratégiai kontrolling a stratégiai tervezést és annak az egyes időintervallumokban való időarányos megvalósulását (megvalósítását) ellenőrzi, elemzi Stratégiai megfelelés a vállalati és a környezeti adottságoknak, ill. ezek változásainak olyan összekapcsolása, amely a legnagyobb szinergiát biztosítja. Stratégiai menedzsment a stratégiai tervezés, a stratégiamegvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülő vállalatvezetés. Stratégiai partnerek olyan azonos célokkal és működési körrel rendelkező vállalatok és intézmények, melyekkel a piaci elemek mellett a vállalat szervezeti jellegű kapcsolatot is fenntart (pl. hosszú távú beszállítói kapcsolat, közös fejlesztés, logisztika vagy marketing stb.) Stratégiai szövetség két vagy több piaci szereplő hosszú távú, a résztvevők üzletének lényegéhez tartozó tevékenységekben való együttműködése. Stratégiai újdonság különleges jelentőségű, a piac és a vállalat számára egyaránt magas újdonság értékű fejlemény (termék, technológia vagy szervezeti megoldás). Stratégiai üzleti egységek (SÜE) olyan, egymástól elkülöníthető területek a vállalaton belül, amelyek jól definiálható termék-piac kombinációkat képviselnek, versenyhelyzetük és eredményességük önmagukban is értékelhető. Stratégiai visszacsatolás olyan információ a vállalat egyes részterületeinek, egészének vagy környezetének változásairól, amelyek a stratégia átalakítását vagy újrafogalmazását indíthatják el. Vállalatgazdaságtan 12 Kodolányi János Főiskola

Szállítási módok a szállítás lebonyolításának lehetséges alternatívái (a vasúti, a közúti, a légi, a csővezetékes és a vízi szállítás, illetve ezek kombinációi). Szállító a vállalat működéséhez szükséges erőforrásokat biztosító vállalat, ide tartoznak a vállalat hitelezői is. Számítógéppel integrált termelés (CIM) a termelésszervezés olyan módja, amely a termék tervezését, a termelés tervezését és irányítását, az anyagmozgatást és a gyártást egységes, számítógépes vezérlésre épülő rendszerbe foglalja. Személyes eladás a reménybeli vevővel (vevőkkel) való személyes találkozás során történő érékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletkötés (pl. ügynökök útján). Szervezet Szervezet az emberek valamely cél vagy feladat ellátására létrehozott, tartós jellegű csoportja, amelyben érvényesül a vezetés, munkamegosztás, specializáció és a koordináció. Egy másik megfogalmazás: Olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Szervezetfejlesztés a szervezeti struktúra - stratégiai követelményeknek megfelelő - alakításának folyamata. Szervezeti kultúra az egyes szervezetek alapfilozófiájának, közösen elfogadott értékrendjének, szellemének, hagyományainak, szokásainak tartósan érvényesülő rendszere. Szervezeti struktúra a szervezeteknek az a tulajdonsága, hogy az azt felépítő szervezeti elemek a munkamegosztás és az irányítás kialakult rendszerében hogyan helyezkednek el, hogyan viszonyulnak egymáshoz. Szinergia az együttes hatás mértéke, amely abból adódik, hogy az egész több mint a részek egyszerű összege. Szolgáltatás erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre. Szükséglettervezési rendszer (MRP) a teljes anyagszükséglet lebontása a termelési vezérprogram által adott termelési mennyiségnek és időzítésnek megfelelően. Tárgyi eszközök a vállalati vagyon naturális formában megtestesülő elemei, amelyek több termelési cikluson át szolgálják a működést. Vállalatgazdaságtan 13 Kodolányi János Főiskola

Tárgyieszköz-fenntartás a tárgyi eszközök folyamatos üzemképességének biztosítása. Tartalékok a vállalati eszközök körforgásából ideiglenesen kivont erőforrások, amelyek a vállalati működés rugalmasságát hivatottak biztosítani. Teljes körű minőségellenőrzés (TQC) a magas minőségű, hibátlan termék előállításának garanciáit magába a termelési folyamatba beépítő működési elv. Termék-életciklus az az időtartam, amíg a termék a piacon tartózkodik. Az életciklus szakaszai: bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás. Termékpolitika a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége. Termelés a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. Termelésellátás a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatok megoldása. Termelési ág a termelési tevékenységnek az input és output jellemzőitől függő csoportja. (A főbb csoportok: kitermelőipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar.) Termelési vezérprogram a termelés tervezett mennyiségét és ütemezését a vállalat valamennyi végtermékére nézve meghatározó program. Termelésszervezés az erőforrások szükséges mennyiségének és termelésbe való bevonásuk rendjének a kereslet kielégítés igényeinek megfelelő meghatározása. Tőkeáttétel (leverage) az idegen források felhasználásának hatékonyságát jelzi. Tőkeköltségvetés a vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a köztük való választás. Tömeges személyre szabás az egyedi vevői igények érvényesítése tömegtermelési technológiák keretében. TQM (teljes körű minőségirányítási rendszer) olyan menedzsmentfolyamat, melynek célja, hogy a szervezet minden tevékenységének folyamatos javításával, tökéletesítésével, valamint minden dolgozó minőség iránti elkötelezettségével a vevő teljes mértékű elégedettségét érje el a termék, vagy a szolgáltatás Vállalatgazdaságtan 14 Kodolányi János Főiskola

használata során Tranzakciós költségek a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei. Tulajdonosi érték amit a tulajdonos hajlandó (lenne) kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa. Új vállalat saját életgörbéjének kezdet, felfutó szakaszában lévő vállalat. Üzemi tanács a vállalat tevékenységét illető kérdésekben tanácsadási joggal rendelkező, a vezetés és a munkavállalók képviselőiből álló fórum. Üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. A vállalkozás akkor üzleti, ha a döntés szabad mérlegelésen alapul, profitorientált, kockázatot vállaló és valóságos piacon működik. Vállalat a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Vállalatgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a vállalatok működésének elvi alapjaival foglalkozik, és a működésének magyarázatát adja. Vállalati funkciók Vállalati funkciók a vállalat rendszerszerű működését szolgáló organikus tényezők. Vállalati működés érintettjei érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekeit annak következményeiben. Váltó rövid lejáratú, forgatható (átruházható), fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír. Verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége. Versenytársak olyan vállalatok, melyek ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit elégítik ki. Vertikális integráció a működési kör kiterjesztése a szállítók vagy vevők területére. Vezetői információs rendszer a vezetői döntések támogatására hivatott, számszerű és nem számszerű információkat is kezelő számítógépes rendszer. Vállalatgazdaságtan 15 Kodolányi János Főiskola

Vezetői számvitel a költség- és teljesítményszámítást, a tervezési és beruházás-gazdaságossági számításokat, valamint a vállalati statisztikát foglalja magában. Virtuális vállalat a hagyományos működési formákat, fizikai tevékenységeket az információs technológia és menedzsment eszközeivel helyettesítő vállalat. Bevezető A vállalatgazdaságtan ismeretanyagának tárgyalása a vállalat alapvető jellemzőinek, céljainak tisztázásával, és fogalmi meghatározásokkal kezdődik. Az első fejezet három leckéből áll. Az első leckében a vállalat célrendszeréről, a vállalati érintettekről és a vállalatelméletekről lesz szó. Célunk rávilágítani arra, a vállalat milyen összetett folyamatokból áll, és éppen ezért milyen sok dimenzió mentén vizsgálható egy-egy cég működése. A második leckében tárgyaljuk a vállalat környezeti jellemzőit, kiemelten azokat a piaci viszonyokat, kapcsolatokat, melyek elsődlegesen befolyásolják a működés eredményességét. E leckében kapott helyet az alapvető vállalati funkciók definiálása, és a vállalat lehetséges szervezeti formáinak áttekintése is. A harmadik lecke a vállalatok működésében (sikerében és kudarcaiban) egyre nagyobb szerepet játszó szervezeti kultúrával foglalkozik. 1. lecke. Alapfogalmak, vállalatfelfogások, vállalati érintettek 1. Vállalat és a vállalkozás fogalma A vállalatgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a vállalatok működésének elvi alapjaival foglalkozik. Elméleti alapjait több társtudomány interdiszciplinárisan képezi: mikroökonómia, szervezetelmélet, rendszerelmélet, kontingencia-elmélet, érintett-felfogás, stratégiai szemlélet. A fenti társadalomtudományokról tartalmi összefoglalót a Wikipédia oldalain olvashat! A vállalkozás egy folyamat, amelynek célja a fogyasztók igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások előállítása és értékesítése nyereség (profit) elérésével. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Vállalatgazdaságtan 16 Kodolányi János Főiskola

2. Vállalatelméletek A vállalat meglehetősen komplex szervezet, mely számos tudományterület oldaláról vizsgálható, a közgazdasági elméletek is többféleképp értelmezik. A standard mikroökonómiai vállalatfelfogás szerint: a koordinációs mechanizmusok csak a piacokon zajlanak, nincs bürokratikus koordináció; az elméletben a vállalat, mint technikai egység jelenik meg; a profit és az ár a racionális döntések alapja (és csak racionális döntések léteznek); a vállalat "fekete doboz", a termelési lehetőségek összessége; A vállalat magatartási elmélete (H. Simon 1955, J. G. March és H. Simon 1958) szerint: az elmélet kiindulópontja maga az ember, és a vállalat emberek koalíciója, akik előnyt (magasabb szintű szükséglet kielégítését) remélik, ha a vállalathoz csatlakoznak; a vállalatnak célösszetevői vannak; a döntéshozók korlátozottan racionálisak; A megbízó - ügynök elmélet (M. Jensen és Meckling 1976, Fama 1980, J. K. Arrow 1985) lényege: annak a felismerése, hogy a mai vállalatok többségénél a tulajdonos és a menedzser személye különbözik egymástól, a két funkció szétválik, s emiatt érdekkonfliktus keletkezik (képviseleti probléma). Az intézményi közgazdaságtan téziseinek értelmében R. Coase 1937, O. Williamson 1985): a csereaktusoknak költségvonzatai vannak, ezek az ún. tranzakciós költségek (információszerzés, kiértékelés, szerződéskötés költségei); bizonyos csereaktusokat hosszú távú megállapodásokkal a piacon kívül érdemes megoldani; a vállalat addig terjed, ameddig a szervezeten belüli megállapodások költsége kisebb, mint a piacon kötött megállapodásé. Az ipari szervezetelmélet (Schelling 1960, Rumelt 1974, Clarke 1987) és az evolucionista (fejlődéselvű) vállalatfelfogás. R. Nelson és S. Winter 1982, M. T. Hannan és J. Freeman 1989) közös vonása, hogy a problémafelvetés középpontjában a gazdaság egészének működése áll, előbbi a szervezetek közötti konfliktusokra, utóbbi biológiai analógiákra építve a fennmaradás-megszűnés Vállalatgazdaságtan 17 Kodolányi János Főiskola

kérdéskörével foglalkozik. A tudásalapú vállalatelmélet szerint a szervezet, mint tudásegyesítő mechanizmus célja az ismeretekre alapozott jövedelemtermelés, mivel minden kompetitív előny ebből ered. 3. A vállalati működés érintettjei A vállalat érintettjei mindazok a szervezetek, személyek, csoportok és környezeti elemek, melyek befolyásolhatják a vállalat működését, ill. érdekeltek annak következményeiben. A vállalati érintetteket két nagy csoportba sorolhatjuk. A belső érintettek közé tartoznak: a tulajdonosok, akik a vállalkozásba bevitt vagyonuk növelésében érdekeltek; a menedzserek (a vállalat vezetői) céljai kapcsolódnak legszorosabban a vállalat céljaihoz; ők a nyereség, és ezzel összefüggésben személyes jövedelmük növelésében érdekeltek; a munkavállalók, akik főként személyes jövedelmüket akarják növelni, bár motivációik sokrétűbbek (önmegvalósítás, munka öröme, társas kapcsolatok lehetősége stb.) A munkavállalók célrendszeréről bővebben itt olvashat! Célkitűzés - elmélet A külső érintettek: szállítók: a vállalat működéséhez szükséges erőforrásokat biztosító vállalatok,fogyasztók: a vállalat által gyártott termékek ill. nyújtott szolgáltatások vásárlói, versenytársak, azok a vállalatok melyek, ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni. A külső érintettek fent említett három csoportja jelenti a szűken értelmezett piacot a vállalat számára. További külső érintettek: stratégiai partnerek, olyan azonos célokkal és működési körrel rendelkező vállalatok és intézmények, melyekkel a piaci elemek mellett a vállalat szervezeti jellegű kapcsolatot is fenntart (pl. hosszú távú beszállítói kapcsolat, közös fejlesztés, logisztika vagy marketing stb.) állami intézmények és hatóságok (minisztériumok, felügyeletek stb. helyi és önkéntes állampolgári közösségek (civil szervezetek: egyesületek, klubok stb.); természeti környezet. Utóbbi fontosságára az alternatív közgazdaságtan (Schumacher 1974) hívei hívták fel a figyelmet, akik az átfogó ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében a gazdaság teljes rendszerét figyelembe vevő, emberléptékű, konstruktív (változtatásra és cselekvésre orientált) megközelítést sürgetnek. A felelős vállalat koncepció hazai gyakorlatával "A vállalatok társadalmi felelőssége Magyarországon" c. kutatás foglalkozott; az eredményekről bővebben itt olvashat! A vállalatok társadalmi felelőssége Magyarországon Vállalatgazdaságtan 18 Kodolányi János Főiskola

4. A vállalat célrendszere A vállalati célok legfőbb jellemzői az alábbiak: a vállalati rendszer többdimenziós; a feltételek változásának függvényében a célok eltérő prioritást kaphatnak; a hierarchikus rendszerben a magasabb cél elérésnek feltétele az alacsonyabban lévő cél elérése; a célok és eszközök között nincs éles határvonal. A vállalat alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése. Az így elért profit teszi lehetővé a cég számára a hosszú távú fennmaradást és a növekedést; ez a cél áll a célhierarchia csúcsán. A küldetés (misszió) a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése, mely meghatározza a működési kört, a belső működés a vállalati érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. A legtöbb vállalat az Interneten is közzéteszi küldetését; itt megtekinthet egyet! Az Antenna Hungária Rt. A célhierarchia alsóbb szintjén állnak a küldetés megvalósítását lehetővé tevő átfogó, távlati célok, ezekből vezethetők le az irányítási célok. A célhierarchia legalsó szintjén az operatív működési célok állnak. 5. A vállalat működési modellje Most nézzük meg, milyen alapvető folyamatok zajlanak a vállalat és főbb érintettjei között! A vállalati működés modellje: Vállalatgazdaságtan 19 Kodolányi János Főiskola

Kattintson ide a nagyításhoz! Összefoglaló kérdések 1. Határozza meg mi a vállalkozás ill. a vállalat, és ismertesse, hogyan függ össze a két fogalom! 2. Melyek a vállalat belső érintettjeinek főbb céljai, hogyan viszonyulnak ezek a célok egymáshoz? 1. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Az alábbiak közül melyek a vállalatok belső érintettjei? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] tulajdonosok [ ] menedzserek [ ] szállítók [ ] munkavállalók [ ] stratégiai partnerek 2. feladat - többszörös választás Az alábbiak közül mely tudományágak képezik a vállalatgazdaságtan elméleti alapját? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] kontingencia-elmélet [ ] makroökonómia [ ] érintett-felfogás 3. feladat - egyszeres választás Melyik vállalatelmélet tekinti a vállalatot fekete doboz -nak? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) mikroökonómiai vállalatfelfogás ( ) megbízó - ügynök elmélet ( ) magatartáselmélet ( ) tudásalapú vállalatelmélet 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: Vállalatgazdaságtan 20 Kodolányi János Főiskola

- igaz - hamis Igaz vagy hamis a következő állítás? A hitelezőket a vállalat szállítóinak tekinthetjük. (1)... A vállalat a vállalkozás szervezeti kerete. (2)... A menedzserek elsődleges célja az osztalék növelése. (3)... A vállalat alapvető célja az érintettek céljainak teljesítése. (4)... Az intézményi közgazdaságtan vállalatfelfogása szerint az információszerzésnek költségei vannak. (5)... A megbízó ügynök elméletben a megbízó a menedzser, az ügynök a munkavállaló. (6)... A misszió az alapvető cél konkrét értelmezése. (7)... A magatartáselmélet alapjait R. Coase fektette le. (8)... Megoldókulcs 1. feladat: 2. feladat: 3. feladat: 4. feladat: tulajdonosok munkavállalók menedzserek kontingencia-elmélet makroökonómia érintett-felfogás mikroökonómiai vállalatfelfogás (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis (4) - hamis (5) - igaz (6) - hamis (7) - igaz (8) - hamis 2. lecke. A vállalat környezete, vállalati funkciók és szervezet 1. A külső környezet A vállalat számos módon kapcsolódik környezetéhez; céljainak meghatározásakor, stratégiájának kialakításakor nem hagyhatja figyelmen kívül külső kapcsolatait. A vállalat általános külső környezete: társadalmi környezet; technológiai környezet; gazdasági környezet; politikai környezet. A stratégiaalkotás szempontjából kiemelkedő jelentőségű külső érintettek - a fogyasztók, a szállítók, a meglévő és a leendő versenytársak - alkotják a vállalat piaci környezetét. Ezek hatnak legerősebben a vállalat működésére, stratégiájának kialakítására. A külső környezeti tényezők visszahatnak a vállalat belső környezetére, és alapvetően meghatározzák, hogy az értékteremtő folyamatok milyen típusú szervezet keretei között valósulnak meg. A Vállalatgazdaságtan 21 Kodolányi János Főiskola

folyamatokat az alábbi ábra szemlélteti: A vállalati folyamatokat ugyanis a szervezet működteti, a vállalati funkciók szervezeti egységekhez kötődnek. A vállalati értéklánc (M. Porter 1980) elemeit alkotó tevékenységek sorozata a szervezeti egységében valósul meg. A következőkben tekintsük át a vállalati funkciókat! 2. A vállalati funkciók A vállalati funkciók a vállalat rendszerszerű működését szolgáló organikus tényezők. Ichak Adizes (1992) négy alapvető funkciót különböztet meg, melyek közül már egy sérülése vagy hiánya esetén is nagy valószínűséggel hibás döntések születnek. Az alapvetően személetmódot tükröző funkciók szerep, szervezeti következmény és időtartam szerint összefoglalva az alábbiak: A vállalati funkciók leírása négy kérdésre adott válasszal lehetséges, melyek a következők: 1. kérdés: Mit tegyünk? Milyen piaci, vevői szükségleteket elégítünk ki, milyen szolgáltatást nyújtunk? Vállalatgazdaságtan 22 Kodolányi János Főiskola

2 kérdés: Hogyan tegyük? Hogyan adminisztrálunk, hogyan léptetjük be az adminisztratív funkciót? 3. kérdés: Mikor tegyük? Vállalkozói szellemben járunk el? Prognosztizáljuk a változásokat és a döntéseket? 4. kérdés: Ki tegye? Hogyan alakítsuk ki a szervezeti munkamegosztást a szervezeti struktúra segítségével? A vállalati tevékenységi területek alrendszerekre tagozódnak, minden alrendszernek van egy innovatív és egy vegetatív (fenntartó) része, ezt szemlélteti a következő ábra: A vállalati funkciók összefüggései szerint: a teljesítmény funkciók produkálják az eredményeket, az adminisztratív funkciók teszik lehetővé az eredmények ellenőrzését, az innovatív funkciók meghatározzák a működés fő irányát; míg a kontrolling az irány tartását segíti. Kattintson ide a nagyításhoz! A funkciók hierarchikus összefüggését szemlélteti a következő ábra: Vállalatgazdaságtan 23 Kodolányi János Főiskola

3. A vállalatok szervezete 3.1 A szervezet fogalma, jellemzői A szervezet az emberek valamely cél vagy feladat ellátására létrehozott, tartós jellegű csoportja, amelyben érvényesül a vezetés, a munkamegosztás, a specializáció és a koordináció. A szervezet alapvető jellemzői: egynél több, meghatározott személy alkotja, az egyén számára nem,vagy csak aránytalan nehézséggel elérhető célok elérése érdekében jön létre; tevékenysége a specializáción és a munkamegosztáson alapul, ami elengedhetetlenné teszi a szervezeti koordináció kialakítását és működtetését. A szervezet tagolása történhet: földrajzi terület; termék fajták; funkciók; munkaidő, létszám stb. szerint, de természetesen együtt többféle tagolás is létezhet. 3.2 A szervezeti struktúra Szervezeti struktúrának (szervezeti sémának) nevezzük a szervezeteknek azt a tulajdonságát, hogy az azt felépítő szervezeti elemek a munkamegosztás és az irányítás kialakult rendszerében hogyan helyezkednek el, hogyan viszonyulnak egymáshoz. (Dobák [1996] p. 13.) Alapvető struktúratípusok: Lineáris szervezetek jellemzői: a szervezeten belül a különböző funkcionális egységek (pl. pénzügy, marketing, Vállalatgazdaságtan 24 Kodolányi János Főiskola

termelés, kutatás-fejlesztés) egymástól jól elkülönülnek a függőségi kapcsolatok vertikálisak, azaz a szervezetet alá-fölérendeltségi viszonyok jellemzik; előnye, hogy könnyen áttekinthető, és a szervezeten belül az alá- és fölérendeltségi viszonyok tisztázottak; hátránya viszont a lassú reakcióképesség, és a rugalmasság alacsony foka. Lineáris-funkcionális szervezet jellemzői: a szakmai felügyeleti (szaggatott vonal) és függelmi (irányítási) kapcsolatok (folyamatos vonal) együtt vannak jelen. előnye, hogy kialakításával: növekedhet a munkatermelékenység, illetve javulhat a szervezeti rugalmasság. hátránya azonban, hogy több koordinációs ráfordítást igényel, és előfordulhat formai túlszabályozottság is. Lineáris törzskari szervezet jellemzői: a törzskar szakmai tanáccsal segíti a vezetést, az alsóbb szinten elhelyezkedő szervezeti egységeknek utasítást nem adhat. Vállalatgazdaságtan 25 Kodolányi János Főiskola

Mátrix szervezet jellemzői: a vertikális függőségi kapcsolatokon kívül megjelennek a horizontális kapcsolatok is; a funkcionális felosztás mellett más, pl. területi, termékre vagy tevékenységre vonatkozó felbontás is van; a kommunikáció és együttműködés két dimenzióban valósul meg. rugalmas szervezeti forma. rugalmas szervezeti forma. Divizionális szervezet jellemzői: termékek szerint, területileg vagy más felbontást követve jól elkülönülő szervezeti egységek szerint oszlik meg a felelősség a teljesítményért; egy divízió lehet: költségközpont (cost center), nyereségközpont (profit center), befektetési központ (investment center) a divíziókon belül megtalálható a funkcionális felbontás; az egyes egységek munkáját ugyanaz a vezetés irányítja és hangolja össze. Vállalatgazdaságtan 26 Kodolányi János Főiskola

Egyéb struktúrák: vegyes (hibrid) struktúrában az előbbiek elemei keverednek; többdimenziós és tenzor szervezetek: kialakításának célja a hatékonyság és a szervezeti rugalmasság növelése (pl. team- vagy projekt-szervezet, stratégiai üzleti egységek). A szervezetfejlesztéssel kapcsolatban hasznos információkat a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága weboldalán talál! Összefoglaló kérdések 1. Jellemezze a lineáris struktúrákat! 2. Ismertesse a vállalati funkció fogalmát, az innovatív és vegetatív funkciók tartalmát és kapcsolódását! 2. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Melyik nem alapvető szervezeti struktúratípus? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) lineáris törzskari ( ) lineáris ( ) kevert struktúrák ( ) mátrix ( ) lineáris divizionális ( ) divizionális 2. feladat - többszörös választás Melyik kérdéssekkel írhatók le a vállalati funkciók? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] miért tegyük [ ] ki tegye [ ] hogyan tegyük [ ] mikor tegyük Vállalatgazdaságtan 27 Kodolányi János Főiskola

[ ] mit tegyünk 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - alapelvei - értéklánc - működési kör - piac - szervezet - szervezeti struktúra Egészítse ki a mondatokat! A fogyasztók, szállítók, meglévő és leendő versenytársak alkotják a vállalat (1)... környezetét. A szervezeteknek azt a tulajdonságát, hogy a szervezeti elemek a munkamegosztás és az irányítás kialakult rendszerében hogyan helyezkednek el, hogyan viszonyulnak egymáshoz (2)... nevezzük. A vállalat küldetésében meghatározzák: a (3)..., a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok (4)... A (5)... olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. A vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása az (6)... 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - innovatív - vegetatív Párosítsa össze az innovatív és vegetatív funkciókat! személyzeti, munkaügyi feladatok (1)... pénzügyek (2)... marketing (3)... értékesítés (4)... műszaki fejlesztés (K+F) (5)... könyvvitel (6)... emberi erőforrás-fejlesztés (7)... termelés (8)... Megoldókulcs 1. feladat: 2. feladat: 3. feladat: 4. feladat: lineáris divizionális mit tegyünk miért tegyük hogyan tegyük mikor tegyük ki tegye (1) - piac (2) - szervezeti struktúra (3) - működési kör (4) - alapelvei (5) - szervezet (6) - értéklánc (1) - vegetatív (2) - innovatív Vállalatgazdaságtan 28 Kodolányi János Főiskola

(3) - innovatív (4) - vegetatív (5) - innovatív (6) - vegetatív (7) - innovatív (8) - vegetatív 3. lecke. A szervezeti kultúra szerepe 1. A szervezeti kultúra A szervezeti kultúra a szervezetek alapfilozófiájának, közösen elfogadott értékrendjének, szellemének, hagyományainak, szokásainak tartósan érvényesülő rendszere. Másképpen a szervezet tagjainak azon alapvető feltételezéseivel egyenlő, amelyek tudat alatt működnek, és magától értetődő módon definiálják a tagok számára a szervezet ön- és környezetfelfogását. A szervezetek kultúrája közös tapasztalati tudás eredménye, és a közös tanulás adja azt a mechanizmust, amellyel a szervezet saját kultúráját kialakítja. A kultúra létrehozásában fontos szerepet töltenek be a vezetők, alapítók, akik tettei kezdetben formálják a kultúrát, s később a változások szükségességének felismerésében játszanak szerepet. 1.1 A szervezeti kultúra funkció A megfelelő kultúra két döntő fontosságú funkciót lát el: befelé integrálja a szervezetet, kifelé pedig segíti a környezethez való alkalmazkodásban. A vállalati kultúra, bár a "lágy" tényezők között tartják számon, az egyik legfontosabb stratégiai versenytényező. A hosszú idő óta piacvezető, sikeres vállalatok mindegyike markáns, a saját stratégiáját támogató kultúrával rendelkezik. 1.2 A szervezeti kultúra alkotóeleme Gazdasági környezet: egyetlen vállalat, illetve szervezet sem szakítható ki abból a társadalmi és gazdasági közegből, amelyben működik. A gazdasági környezet határozza meg, mit kell tennie a vállalatnak ahhoz, hogy sikeres legyen. Értékek: az egész szervezet kultúrája olyan, mindenki által elfogadott értékek mentén szerveződik, melyek áthatják a munkahelyi élet minden szintjét. Ezeket az értékeket a vezetés mindenki számára nyilvánvalóvá teszi. Hősök: azok a dolgozók és vezetők, akik sokat vagy valami jelentőset tettek a szervezet céljai elérése érdekében; gyakran viselkedési modellként is szolgálnak a munkavállalók előtt. Személyükben megtestesítik a vállalati értékrendet. Ceremóniák és szertartások: minden szervezetnek szüksége van olyan, rendszeresen ismétlődő rendezvényekre, melyek összetartják a dolgozókat, erősítik a kötődésüket a céghez, és nem utolsósorban életben tartják az értékrendet és a tradíciókat. A ceremóniák és szertartások mind valamilyen érték felszíni megnyilvánulási formái. Kulturális hálózat: a kulturális elemek hordozója és terjedésének közege a hálózat, ami leginkább az informális szervezet kommunikációs csatornáit jelenti. Ezen keresztül tudhatók meg, hogy mi is zajlik valójában a szervezetben, mi foglalkoztatja a munkavállalókat, milyen változások várhatók. Vállalatgazdaságtan 29 Kodolányi János Főiskola

1.3 A szervezeti kultúra megjelenési formái Szimbólumok: a szimbólumok is, akár humán, akár tárgyiasult formában, a szervezetben uralkodó értékrendet, hiedelmeket tükrözik vissza. Ide tartoznak tárgyak, berendezések, vezetők, hősök, szerepek. Nyelvezet: nyelvezeten a csak a szervezetre jellemző, ott hosszú évek alatt kialakult szókincset értjük. E nyelvezet elsajátítása a szervezethez frissen bekerülők számára eleinte áthidalhatatlan akadályt jelent, megtanulása azonban alapfeltétel. Ilyenek a szakmai zsargon, a vállalati szleng, a kialakult (néha csak a szervezetre jellemző) gesztusok, a jelek, viccek, kifejezések és szólások. Történetek: amelyeket a hősökről, ismert vállalati személyiségekről mesélnek, évek múlva is. Attól válnak igazán a vállalati mondakör részévé, hogy olyanok is mesélik másoknak, akik nem is voltak részesei az eseményeknek (legendák, mítoszok, sztorik). Szokások: a szervezeti kultúra leglátványosabb megjelenési formái. Ezek szertartások, tabuk, rituálék, ceremóniák. 1.4 A szervezeti kultúra jellemzői Állandó változás eredményeként jön létre, formálódik. Közösen megélt eseményekből alakul. Csak azoknak a csoportoknak alakulnak ki közös, alapvető feltevései, akiknek van elegendő közös múltjuk. Feltevések ereje: megkérdőjelezhetetlenül kezd el működni, a csoport tagjai érzelmileg foglyaivá válnak, nem képesek megtárgyalni, csak védeni, mivel maguk alakították ki. 1.5 A szervezeti kultúra szintjei (Schein (1985) szerint) Alapfeltevések (megkérdőjelezhetetlen értékek) a környezethez fűződő viszony; a realitás, idő és tér természete; az emberi lény természete; az emberi tevékenység természete; az emberi kapcsolatok természete. Értékek (megkérdőjelezhető értékek) amelyekben osztoznak az emberek; amelyeket visszatükröznek a szimbólumok és a szóhasználat; amelyek tanulmányozhatók a fizikai környezetben; amelyek csak a közösségek egyetértésével változtathatók. Képződmények: az "ahogy szoktuk csinálni" technológiája; kialakult szakmai gyakorlat; architektúra; viselkedésminták, szlogenek, stb. Vállalatgazdaságtan 30 Kodolányi János Főiskola