A Zuglói Tihany Óvoda Pedagógiai Programja

1141. Budapest,Tihany tér 39. Tel.: 06-1/799-9059, e-mail cím: tihanyovoda@chello.hu www.tihanyovoda.hu OM azonosító: 034565 TIPp A Zuglói Tihany Óvoda Pedagógiai Programja Az intézmény OM azonosítója: 034565 Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 2014/2015/10. sz. Készítette: A Zuglói Tihany Óvoda nevelőtestülete Nevelőtestület képviselője Szülői szervezet véleményezte: 2015. 03. 02. Nevelőtestület képviselője Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: 1/2015... Szülői Szervezet elnöke... Farkas Tiborné óvodavezető A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: irattár, weblap, köznevelési intézmények közzétételi listája (KIR) Érvényesség. 2015. 03. 15-től határozatlan ideig Verziószám: 2/2015. Készült: 1 példány Iktatószám: 42/31/2015. 1

Bevezetés Óvodánk nevelőtestülete - élve a közoktatási törvény és az Óvodai nevelés országos alapprogramja által nyújtott lehetőséggel, szem előtt tartva addig kialakult értékeinket, keresve az óvodapedagógusokban rejlő aktivitást, megújulási készséget 1998-ban saját nevelési programot készített. A bevezetés óta eltelt évek gyakorlati tapasztalatai, a minőségirányítási program működtetése során kapott eredmények igazolták a program tartalmi beválását. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet és a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. melléklete alapján felülvizsgáltuk nevelési koncepciónkat és elkészítettük pedagógiai programunkat. A jogszabályok módosításával járó tartalmi elvárások megerősítettek bennünket eddigi nevelési elveink korszerűségéről, nevelési koncepciónk helyességéről. Hisszük, hogy programunk megvalósításával olyan pozitív szokás,- és magatartásformákat alapozunk meg, melyek egy életre meghatározóvá válnak óvodásaink személyiségében. Ezek az értékek nélkülözhetetlenek a XXI. század felnőtt nemzedékének egészséges életviteléhez. Budapest, 2015. február 20. 2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 2 1. Nevelésfilozófiánk... 5 1.1. Gyermekkép... 5 1.2. Az óvodai nevelés célja... 6 1.3. Preferált nevelési elvek... 6 2. Az óvodai nevelés feladatai... 7 2.1. Az óvoda egészségnevelési programja... 8 2.1.1. A szomatikus nevelés célja... 8 2.1.2. Mentális egészségnevelés célja... 9 2.1.3. A szociális egészségnevelés célja... 10 2.1.4. Az egészséges életmód alakításának folyamata... 10 2.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés... 13 2.3. Anyanyelvi,- és értelmi nevelés... 13 2.3.1 Az értelmi nevelés... 14 2.3.2. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció... 16 2.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelése... 16 2.4.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. 16 2.4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése 19 2.4.3 Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése 19 2.4.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése 20 3. A gyermekek tevékenységformái... 21 3.1.Játék... 21 3.2. Munka... 23 3.3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás... 24 3.4. A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelés, matematika... 26 3.5. Mozgás, testnevelés... 29 3.6. Ének-zene, népi játék, néptánc... 32 3.7. Mese vers... 34 3.8. Rajz, mintázás, kézimunka... 35 4.Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos elemzése, értékelése...37 4.1.A gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követése, értékelése 37 4.2.A pedagógiai program hatékonyságvizsgálata. 38 5. Az óvodai élet megszervezése... 39 5.1. Csoportszervezési alapelvek... 39 5.2. Napirend, hetirend... 39 6. Óvodánk kapcsolatrendszere... 41 6.1. Az óvoda és a család kapcsolata... 41 6.1.1.Az óvoda fő feladatai az óvoda-család közötti hatékony, szoros együttműködés érdekében... 42 6.1.2. Új gyermekek fogadása... 42 6.1.3.A kapcsolattartás további formái óvodánkban... 43 3

6.2. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata... 43 6.3. Az óvoda és az iskola kapcsolata... 43 6.4. Az óvoda és a szakszolgálatok kapcsolata..44 7. Szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek - Gyermekvédelem... 45 8. Pedagógiai adatkezelés... 47 9. Személyi és tárgyi feltételek... 47 9.1. Személyi feltételek... 47 9.2. Tárgyi feltételek fejlesztése... 48 Érvényességi rendelkezések... 49 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 50 4

1. Nevelésfilozófiánk 1. 1. Gyermekkép "Sok mindennek tekintették már a kisgyermeket: megszelídítendő vadállatnak, önálló, csak kisméretű felnőttnek... Talán most eljutunk oda, hogy végre annak tekintjük, ami: emberré fejlődő társunknak, aki fejlődése folyamán olyanná lesz, amilyenné közvetlen környezete alakítja. /Csányi Vilmos / A gyermekeknek genetikai adottságaik, sajátos érési folyamataik, valamint a spontán és tervszerű környezeti hatások következtében életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. Szeretnénk, hogy a ránk bízott gyermekek a családi és óvodai nevelés folyamán testileg, lelkileg és szociálisan egészségesen, saját érési folyamataiknak megfelelően fejlődjenek. Napjainkra a népesség és benne gyermekeink egészségi állapota romlik, s ezzel együtt rohamosan pusztul a természeti környezet. E folyamatok csak az emberi viselkedés és gondolkodás megváltoztatásával állíthatók meg, s ebben nyilvánvaló szerepe van az óvodai nevelésnek is. Az életforma rohamos és gyökeres változásával egyre fontosabbá válnak nemzeti kultúránk megőrizni való értékei. A gyerekeknek meg kell ismerkedniük a " tiszta forrást" jelentő néphagyományok elsajátítható részeivel zenében, táncban, irodalomban, népszokásokban. A meghatározó emberi értékek alapjait szilárdan le akarjuk rakni, mert " a társadalom nehezen nélkülözi azokat az értékeket, amelyek az embert közel hozzák embertársaihoz, értelmet adnak olyan fogalmaknak, mint család, haza, emberiség, szeretet, barátság, szerelem, hűség... Röviden: ami emberré minősíti az embert." /Petrolay Margit/ Hisszük, hogy amit a gyermekek itt és ekkor kapnak útravalóul az lesz valamennyi nevelési fázis közül a legmeghatározóbb. A szeretetteljes, magas színvonalon végzett, differenciált bánásmódon alapuló óvodai nevelés kulcsfontosságú a felnövekvő generációk erkölcsi, esztétikai értékrendjének, értelmi és érzelmi struktúrájának kialakításában. 5

" Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet." Szent-Györgyi Albert 1. 2. Az óvodai nevelés célja Az óvoda a köznevelési rendszer részeként a családi nevelés kiegészítője - esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be - három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, de legfeljebb iskolába lépésig. Az óvodai nevelés célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének hatékony elősegítése, a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakozásának elősegítése, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat és a fejlődés eltérő ütemét. A gyermekekben az óvodáskor végére alakuljanak ki a következő életszakaszba (kisiskolás kor) való átlépés belső pszichikus feltételei. Nevelésfilozófiánkból fakadó sajátos nevelési céljaink: a korszerű életvitel megalapozása, mely magában foglalja az egészséges táplálkozást, a rendszeres mozgást és a testedzés iránti igényt gyermekeinkben az óvodai nevelés során alakuljon ki a környezettudatos magatartás, és az életkori sajátosságoknak megfelelő pozitív szokásrendszer, viselkedésforma a természetes,- és az őket körülvevő társadalmi környezetben. a néphagyományok széles köréből az ének, a tánc, a népmese, a népi gyermekjátékok, mint értékek, szervesen együtt épüljenek be a gyermekek mindennapjaiba 6

1. 3. Preferált nevelési elvek Az óvoda funkcióiból / óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő/ következően általános alapelvek az óvodai nevelésben: Az óvoda minden dolgozójának példaértékű kommunikációja, viselkedése, bánásmódja egymáshoz és a gyerekekhez. a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése gyermekközpontúság a gyermeki személyiség szeretetén, tiszteletén, elfogadásán alapuló sokoldalú személyiségfejlesztés, az egyéni képességek, készségek kibontakoztatása A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet érvényesítése a fejlődő személyiség és a gyermeki jogok fokozott védelme színvonalas neveléshez való egyenlő hozzáférés esélyének megteremtése a különbözőségek elfogadása, előítélet-mentesség, az inkluzív pedagógiai szemlélet megvalósulása az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülése az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése Helyi pedagógiai programunk megvalósításához nélkülözhetetlen alapelvek az óvodáskort végigkísérő gyermeki mozgásvágy maximális, tudatos kielégítése tradíciók, néphagyományok ápolása / szűkebb környezet, családi-szülői, nagyszülői hagyományok/ az élő tiszteletére, szeretetére nevelés az emberi értékek megbecsülése, megőrzése 2. Az óvodai nevelés feladatai A személyiséget a belső feltételek és a külső hatások dialektikus egysége determinálja, melynek tényezői az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség legfőbb jellemzője, hogy biológiai struktúrában élő, dinamikus, funkcionális rendszer, egyedi és megismételhetetlen kölcsönhatásban van természeti és társadalmi környezetével, önszabályozó rendszer, állandóan fejlődő és változó, valamint veleszületett testi és idegrendszeri adottságokkal rendelkezik. A nevelés - mint személyiségfejlesztés- a társadalmi igényekhez igazodik. A nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermeki személyiséghez igazodnak, alapul véve Magyarország Alaptörvényét. 7

Az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, olyan szellemileg és fizikailag aktív, alkotó embereket kell nevelnünk, akik megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Különös figyelmet kell fordítanunk a kiemelten tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatására, és speciális szükségletű gyerekek hátrányainak csökkentésére. A gyermek adottságainak, fejlődési ütemének és a gyermeket érő spontán és tervezett hatások együttes eredményének tekinthető az iskolaérettség is. A tanulásra való alkalmasság nem tárgyi tudást jelent, hanem testi, lelki, szociális érettség, fejlettség elérését, mellyel képes alkalmazkodni az új helyzethez és az iskolai követelmények rendszeréhez. Mindezek realizálását segítik az óvodai nevelés feladatai: 1. az egészséges életmódra nevelés 2. az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása 3. az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 2. 1. Az óvodánk egészségnevelési programja A népesség egyre romló egészségi állapota, a természeti környezet pusztulása csak az emberi viselkedés és gondolkodásmód megváltoztatásával állítható meg, s ezért már az óvodában is sokat kell tennünk. "...az egészség nem egy statikus állapot, hanem állandó mozgásban, változásban lévő kiegyenlítődési folyamat, amely a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg." (Nyíri Mihályné) Az egészséges életmódra nevelés döntő jelentősége abban áll, hogy a követendő életmód elemei mintaként és értékként épüljenek be a nevelési folyamat minden mozzanatába. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos fejlettségi mutatók óvodánkban nyomon követhetőek az Egyéni fejlettségmérő lapok -ban az egészséges életmód címszó alatt. Területei: 1. Szomatikus nevelés 2. Mentális egészségnevelés 3. Szociális egészségnevelés 2. 1.1. A szomatikus nevelés célja Szilárd szokásrendszer kialakulása a testi- lelki- szociális egészség megőrzésének érdekében. Pozitív hozzáállás a külső és belső környezethez. Az óvodapedagógus feladatai: a gondozási feladatok nevelő hatásának kiaknázása a kapcsolatépítési lehetőségek kihasználása 8

az önállósági törekvések támogatása az egészséges életmód szokásainak kialakítása gondozás, a testi szükségletek és a mozgásigény kielégítése a személyi higiéné kialakítása egészséges táplálkozás, öltözködés megtanítása a gyermekek egészségének védelme a gyermekek edzése mozgásszervek célszerű és tudatos fejlesztése, mindennapos testnevelés pihenés biztosítása a környezettudatos szokások megalapozása biztonságos környezet biztosítása balesetek megelőzéséhez szükséges magatartásformák tudatosítása állandóan ható, személyes példaadás, a gyerekek egyéni fejlettségétől függő segítségnyújtás, folyamatos ellenőrzés a tárgyi feltételek mindenkori biztosítása együttműködés a gyermekorvossal, védőnővel és speciális szakemberekkel a gyermekek óvodán belüli szűrővizsgálatainak lehetővé tétele az óvoda egészségnevelő védő munkájának megismertetése a szülők körében. Sajátos feladataink: korszerű testnevelési eszközök beszerzése, tudatos, szakszerű használata a gyermekek tánc- és mozgáskultúrájának fejlesztése életkoruknak megfelelő művészi értékű anyag felhasználásával a két agyi központ harmonikus fejlődésének elősegítése céltudatosan tervezett mozgásanyaggal a szabad levegőn tartózkodás aktivitás szintjének növelése (sportágspecifikus mozgásformák megalapozása az ovi-foci pálya és az úszómedence kihasználásával) a táplálékallergiás, vagy tápanyag felszívódási zavarokban szenvedő gyermekek eltérő táplálkozásának megszervezése helyi adottságok kihasználása a gyermekek környezetvédelmi nevelésében 2. 1.2. Mentális egészségnevelés célja A gyermekek kiegyensúlyozott pszichés fejlődése. A környezethez történő alkalmazkodás támogatása. A környezetből érkező ártalmas hatásokra a megfelelő megoldási stratégiák, megismerése, elsajátítása. Pozitív életérzés kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai: személyi és tárgyi jellegű stresszfaktorok kiküszöbölése 9

pszichés klíma fejlesztése megfelelő mozgástér kialakítása intimitás biztosítása természetes anyagok használata színharmónia megteremtése szülői szemlélet formálása a korai függőségek kialakulásának megelőzésére ( TV, számítógép, evés, kényszeresség ) zaj és légszennyezés csökkentése /bokrosítás, hangszigetelés/ 2. 1. 3. A szociális egészségnevelés célja Kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakulása, fennmaradása a gyerekek és a felnőttek egymás közötti viszonyaiban. Az óvodapedagógus feladatai: az átjárhatóság biztosítása az egyes csoportok között a mentálisan rászorulóknak a pedagógus párok közötti összehangolt és egyetértő nevelésmód kialakítása 2. 1. 4. Az egészséges életmód alakításának folyamata Az óvodai életritmus kialakítása, a pihenés - aktivitás arányainak helyes megválasztása a gyermekek élettani szükségleteinek figyelembe vételével történik. A megfelelő napi életritmus kialakításának elengedhetetlen feltétele az azonos időben végzett, azonos tevékenység. Fontos, hogy a napirend a különféle tevékenységek elvégzéséhez minden korosztálynak elegendő időt biztosítson. A személyi higiéné alapja a rendszeres, helyes tisztálkodás megtanítása. Reggel, a csoportba lépés előtt a gyerekek saját fésűjükkel megfésülködnek, kezet mosnak. Mindenkinek jellel ellátott, megfelelő méretű törölközője van. A nap folyamán mindig szükség szerint tisztálkodnak segítséggel, vagy önállóan /szappan, körömkefe használata/. A WC használat intimitását megfelelő válaszfalakkal és függönyökkel biztosítjuk. A gyermekek számára mindig igényüknek megfelelően nyújtunk segítséget. Testnevelés foglalkozás után derékig megmosakodnak /ehhez nagyméretű törölközője van mindenkinek/. A nyári időszakban ebéd előtt lezuhanyozhatnak. A gyerekek minden főétkezés után saját, jellel ellátott fogmosó készlettel fogat mosnak, a fogmosás helyes technikájának elsajátítása folyamatos. A fogkeféket szükség szerint a szülők cserélik. Az általában újrahasznosított papírból készült zsebkendőt egyszeri használat után kidobják. 10

A gyerekek időjárásnak megfelelő öltözködésében a kényelem és a praktikum érvényesül. A ruhadarabok, cipők rendben tartását saját fogas, cipőtartó, szekrénypolc biztosítja. Az épületben minden gyerek egészséges, biztonságos és kényelmes váltócipőt visel. A ruhák, a cipők lehetőség szerint természetes anyagból készülnek. Udvari játszóruhának kényelmes tréning, vagy szabadidőruhát viselnek, mely biztosítja számukra a szabad mozgást. Minden gyereknek van tartalék fehérneműje. Testnevelés foglalkozáshoz a gyerekek teljesen átöltöznek /tornaruha, váltó zokni, tornacipő/. Ebéd után a gyermekek nyugodt, kellemes hangulatban, óvodai ágyneművel ellátott megfelelő méretű ágyon pihennek pizsamában. Életkortól függetlenül elfogadjuk a gyermekek kialakult, alváshoz kötődő szokásait, tárgyait. A pihenőidőben is folyamatosan biztosítjuk a levegőcserét. Óvodánk a velünk egy épületben lévő bölcsőde révén saját konyhával rendelkezik. Ez lehetővé teszi: az egészséges gyermekek korszerűbb táplálkozási szokásainak megalapozását a táplálékallergiás gyermekek diétás étrendjének összeállítását, elkészítését. Ügyelünk az ételek tápanyag összetételének helyes arányaira; semmiféle ételt nem száműzünk az ennivalók sorából, de a zsírok (különösen a főzéshez, sütéshez használatos), a hozzáadott cukor és só arányát igyekszünk mérsékelni. Az étrend összeállításánál előnyben részesítjük a bizonyítottan egészségesebb szárnyas húst. A gyerekek minden nap fogyasztanak zöldségfélét vagy gyümölcsöt a szezonális jellegnek megfelelően /alapítványi támogatás segítségével is/. A gyermekek rendszeres "vitaminnapok" keretében ismerkednek meg a különféle ízkombinációkkal /saláták/ és a konyhatechnikai eljárásokkal. Gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minél több egészséges rágnivalót kapjanak. Ivóvizet egész nap - csoportszobában és udvaron - biztosítunk a gyerekeknek. A szülők meggyőzésével próbáljuk kiiktatni az innivalók közül a szénsavas, túlcukrozott, serkentőszereket tartalmazó italokat. Az étkezések száma mellett, azok napi ritmusát is fontosnak tartjuk. Óvodánkban a reggeli és az uzsonna minden csoportban folyamatosan /7,30-9 illetve 15-16 óra között/ zajlik. Délben a csoportok egyszerre étkeznek. Gondot fordítunk arra, hogy a gyerekek jó hangulatban, esztétikusan megterített asztalok mellett örömforrásként éljék meg az étkezéseket. Igyekszünk maximálisan kivédeni a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmakat. Az udvarra minél több növényt telepítünk, ezek csökkentik a por, 11

zaj, légszennyezést. A nagyobb forgalmú út mellett zárt kerítést létesítünk. Nem sétálunk különösen szennyezett területeken, lehetőleg kerüljük a csúcsforgalmat. A nyári hónapokban az udvari játszóhelyeket az UV sugárzás mértékét figyelembe véve használjuk. Az egészség megőrzéséhez, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermekek testi edzése. A gyermekeknek minden évszakban elegendő időt biztosítunk a szabad levegőn tartózkodásra. Ehhez aktív, mozgásra ösztönző környezetet teremtünk óvodánk játékokkal jól felszerelt udvarain. Évente, három alkalommal buszos kirándulást szervezünk megfelelve a saját programunk által támasztott követelményeknek és a Zöld Óvoda kritériumának. Ezen kívül is minden alkalmat megragadunk a természetjárásra. A rendelkezésünkre álló úszómedencénkben a nyári időszakban vízhez szoktató programot is szervezünk. A testi edzés fontos része az életkorhoz és fejlettségi szinthez igazodó, megfelelő időtartamú és intenzitású, az ovi- foci pályán vagy tornateremben szervezett kötelező testnevelés (mindennapos testnevelés) foglalkozás is. A szülők meggyőzésével csökkentjük a túl hangos elektronikus eszközök használatát. A gyerekeket arra neveljük, hogy zárt helyen csak "szobahangon" beszéljenek. A gyermekek környezetében csak annyi tisztítószert és egyéb vegyszert alkalmazunk, amennyi feltétlenül szükséges. Lehetőleg kerüljük a kémiailag kezelt berendezési tárgyak és eszközök használatát. A balesetek megelőzésének érdekében a gyermekek környezetében kizárólag kifogástalan állapotú felszerelési tárgyak, eszközök, szerszámok lehetnek. A gyermekeket - önállóságukat szem előtt tartva - megtanítjuk az eszközök, tornaszerek, játékok helyes és veszélytelen használatára. Korán megismertetjük őket a közlekedés rájuk vonatkozó szabályaival. Az új helyszínek és eszközök használata előtt minden esetben elmondjuk a balesetek megelőzéséhez szükséges tudnivalókat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére testi-lelki teherbíró képességük alkatuknak megfelelő testi szükségletek kielégítését irányítani tudják, szükség esetén késleltetik az öltözködésben koruknak megfelelően gyorsak és önállóak a testápolási szokásokat a tanultak szerint alkalmazzák elsajátították a kultúrált és egészséges étkezési szokásokat kiegyensúlyozott, ép lelkületű gyerekek, környezetükhöz való viszonyuk pozitív 12

2. 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodás korú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, a magatartás érzelmi vezéreltsége a jellemző. A szocializáció az a gyermekkorban különösen nagy jelentőségű személyiségfejlesztő folyamat, melynek során az egyén társadalmi lénnyé válik. Az érzelmi nevelés és a szocializáció célja A társas kapcsolatok kialakulása. A közösséghez tartozás érzésének átélése. A különbözőségek elfogadása. A gyermek énképe közelítsen a reálishoz. Az egészséges önérvényesítés kialakulása és az önkifejezés elsajátítása. A társadalmi normák beépülése az életkori sajátosságoknak megfelelően. Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi alapigények kielégítése biztonságérzet és védettségérzet terén a szeretet elfogadására és kimutatására való képesség fejlesztése az empátiára való képesség kialakítása az "én tudat" alakulásának segítése erkölcsi és szociális érzékenység fejlesztése a gyermekek társas szükségleteinek kielégítése a különbözőségek elfogadására nevelés az óvónő, a pedagógiai asszisztens a dajka és a gyermekek kapcsolatának érzelmi töltésre építése törekedjen minél hatékonyabb együttnevelésre a családokkal a csoport minden tagjának azonos helyzet biztosítása a gyermekek biztonságérzetének kialakítása, a negatív hatások kiküszöbölése a gyermekek közösség iránti igényének kielégítése a pozitív értékelés megerősítő hatásának érvényesítése tehetséggondozás a hátrányos helyzetű gyerekekkel való fokozott törődés inkluzív nevelés minden gyermek számára, elfogadó szeretet, megkülönböztetett figyelem a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felé mint modell, a szociális tanulás folyamatában a gyermek számára interiorizálható minta adása meghatározó közös élmény biztosítása akarati tulajdonságok (önfegyelem, kitartás, szabály-és feladattudat) megalapozása a közösség hagyományainak kialakítása, megtartása (családi és társadalmi, óvodai és csoportszinten) az egyén autonómiájának tiszteletben tartása 13

Sajátos feladataink: élőlények tiszteletére, szeretetére nevelés emberek munkája által létrehozott értékek megbecsülése, megőrzése a kialakított rend megóvása, őrzése környezetvédelmi viselkedési,- és magatartásformák kialakítása, szabályok elfogadása a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása a személyes érintkezésen alapuló tevékenységek elsődlegessége ölbeli játékok az emberi kapcsolatok, az egymásra utaltság, az alkalmazkodni tudás megteremtése a népi gyermekjátékok segítségével társaikhoz, családjukhoz, lakóhelyükhöz, elődeikhez való kötődés és az identitástudat erősítése a népi játékok által A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyerekek képesek alkalmazkodni új helyzetekhez kialakul kapcsolatteremtő képességük gyermekekkel, felnőttekkel együttműködnek elfogadják az irányítást kialakult szabály -, és feladattudatuk van pozitívan állnak hozzá a külső, belső környezethez kiegyensúlyozottak, optimisták képesek a konfliktusok önálló kezelésére társaikkal megértők, empatikusak betartják az alapvető viselkedési szabályokat 2. 3. Az anyanyelvi,- értelmi nevelés 2.3.1. Az értelmi nevelés Az óvodába lépő kisgyerek személyiségének kibontakozása, viselkedésének alakulása és értelmének nyiladozása elválaszthatatlanok egymástól. Ennek az időszaknak a gyermek számára meghatározónak kell lennie érzelmileg és értelmileg egyaránt. Az óvodai nevelés - a gyerek sajátosságainak megfelelően - lehet kompenzáló, korrektív, vagy preventív jellegű, de biztosítja a tehetséggondozás továbblépési lehetőségeit is. Az értelmi nevelés a gondolkodási stratégia fejlődésén keresztül megalapozza a későbbi információszerző és feldolgozó, alkalmazó tanulási stratégiákat és segít megelőzni az iskolai tanulási zavarok kialakulását. A gondolkodási stratégiát fejlesztő játékok alkalmazásával fejlődnek a kognitív szempontból legfontosabb funkciók - az érzékelés, észlelés, figyelem, memória, problémamegoldás 14

amelyek mozgásba, tevékenységbe és különböző élethelyzetekbe ágyazódnak. Ebben az időszakban fejlődnek azok a kognitív folyamatok, amelyek az alapvető kultúrtechnikák elsajátítását teszik lehetővé. Az értelmi nevelés célja A gyermekek megismerési vágyának kielégülése. A pszichikus funkciók és a mozgásos struktúrák egyidejű fejlődésével - nyelvi kísérővel - megalapozódik a kreatív, problémamegoldó gondolkodás. Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek egyéni érdeklődésén, kíváncsiságán alapuló életkori sajátosságokra épülő változatos tevékenységek biztosítása spontán és tervezett módon az ismeretek rendszerezése, értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitás fejlesztése, ösztönző környezet biztosítása Sajátos feladataink: A környezettel való ismerekedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat legyen. A környezetről szerzett ismeretek minden esetben személyes tapasztalatokon és cselekvéseken alapuljanak. A tapasztalás minél több érzékszerven keresztül történjen és biztosítva legyen az élmények sokoldalú feldolgozása. Gondolkodási műveletek elősegítése a szöveg és a játék összefüggésének elemzésével. Hallás utáni megfigyelések elemeztetése, a kis különbségek megfigyeltetése és állandó összevetése az analizáló készség fejlődésének érdekében. A megosztott figyelem fejlesztése a dalok egyidejű éneklésével és a mozgás végzésével. A megfigyelőképesség finomítása az egyre tudatosabb odafigyelés által. Improvizáció, önálló kombinációk alkotása a begyakorolt ritmus, dallamfordulat és mozgásforma felhasználásával. A gyerekek fejlettségének és életkori sajátosságainak megfelelő népi játék,- és néptánc anyag kiválasztásával változatos gyakorlási lehetőségek biztosítása a szem-kéz, szem-láb koordinációjához, a testséma erősítéséhez, a térirányok és a térészlelés fejlesztéséhez, és a kommunikációs és metakommunikációs képességek finomításához. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére differenciálódik a gyermekek érzékelése és észlelése képesek a szándékos bevésésre, felidézésre kialakul a feladattudatuk 15

megjelenik az elemi fogalmi gondolkodásuk alapvető ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és a környező világról kialakul egészséges életszemléletük nyitottá válnak a világra megértik a környezetük alapvető eseményeit, változásait fogékonyak a civilizáció által létrehozott valódi értékekre 2. 3. 2. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció Az anyanyelv a környezettel való érintkezés, az önkifejezés, a gondolkodás legfőbb eszköze, melynek használata valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelvi nevelés célja A tiszta artikuláció, megfelelő beszédtempó kialakulása. A gesztusok, egyéb nonverbális formák használata. A beszélő,- és hallgatószerep kialakulása. A kérdezéskultúra alapjainak elsajátítása. Jó kommunikációs készség kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai: az anyanyelv ismerete és szeretete példaértékű beszédkultúra szabályközvetítéssel a gyerekek kérdéseire való adekvát válaszadás nyelvi játékok alkalmazása az aktív és passzív szókincs fejlesztése a gyermekeket érő negatív nyelvi hatások ellensúlyozása megfelelő beszédszituáció teremtése a hallgatag, gátlásos gyermekek számára a kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása a retardáció felismerése, együttműködés a logopédussal Sajátos feladat: A séták, kirándulások, kerti munka gazdag beszélgetés-kezdeményezési lehetőségét kihasználva fejlesztenünk kell a gyermekek beszédkészségét. A gyermekekkel vetessük észre és ismertessük meg a természet és a társadalmi környezet jelzéseit, nonverbális közléseit. A néptánc és a népi játék anyagának összeállítása a jó zenei hallás és ritmusérzék mellett járuljon hozzá az értelmesen tagolt beszéd megtanulásához szükséges megfigyelőképesség, differenciálni tudó hallás fejlődéséhez is. 16

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyermekek megfelelő aktív és passzív szókinccsel rendelkeznek ismernek metakommunikációs jeleket helyesen használják anyanyelvünket megértenek és használnak sajátos nyelvi formákat képesek a magabiztos, tudatos önkifejezésre, a gátlásoktól mentes megnyilvánulásokra 2.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése A nemzeti köznevelés szóló 2011.évi. CXC. Törvény 4. paragrafus 12. pontja konkrétan meghatározza a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek körét: Különleges bánásmódot igénylő gyermekek 1. Sajátos nevelési igényű gyermek (SNI) 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek (BTM) 3. Kiemelten tehetséges gyermek Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek 2.4.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Napjainkban a nevelő-oktató munka legnagyobb kihívása az integráció sikeres megvalósítása. A közoktatási rendszeren keresztül is arra kell törekedni, hogy az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekeknek javuljon az életminősége, a korrekciós, habilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő a továbbhaladást, a továbbtanulást, a társadalomba való beilleszkedést. Az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti, pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyereket reális önértékelésre, képessége maximális kibontakoztatására serkenti, a többi gyermek pedig megtanulja a hozzájuk való alkalmazkodást és segítségnyújtást. A speciális fejlesztés csak a zavarok hátterében álló pszichikus funkciók pontos és konkrét lehatárolásával körvonalazható, annak pontos ismeretében, hogy mely területeken milyen mértékű lemaradások, funkciózavarok okozzák a megnyilvánuló problémákat. Az anamnézist, a diagnózist a szakszolgálat és a szakértői bizottság állapítja meg, és a fejlesztést ez alapján elsődlegesen a szakszolgálat és az EGYMI szakemberei végzik: pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, 17

Irányelvek: Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata, a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés. A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével. Annak felismerése, hogy az SNI-s gyerek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre képes. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az SNI-s gyerek egyéni foglakoztatásának megvalósulásához. Az ellátásra jogosult gyermek fejlődésének üteme, mértéke, iránya elsődlegesen a szakszolgálat pedagógusainak munkájától függ. A speciális fejlesztést nem igényelő területekre az általános elvek vonatkoznak (szociális készségek, önállóság ) A környezet tájékoztatása a gyerek befogadásáról, együttműködés az SNI-s gyerek szüleivel. Intézményünk Alapító Okirata szerint az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem - vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek és az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrált nevelését biztosítjuk. Az integrált nevelés célja: A többi gyermekkel történő együttneveléssel elősegíteni a közösségbe való beilleszkedést, speciális szükségletük figyelembe vételével biztosítani a gyermek optimális személyiségfejlődését, hátránya leküzdését. A gyermek sérülés specifikus fejlesztésének biztosítása és azon lehetőségek megtalálása, amelyekkel úgy tudjuk a hátrányokat kompenzálni, hogy emiatt ezek a gyerekek ne kerüljenek perifériára. Az integráció során fejlődjenek a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók, és az óvodáskor végére alakuljon ki olyan érzékelő apparátus, mely feltétele a fogalmi gondolkodás kialakulásának. A gyermek az életkorának és az élethelyzetéből adódó viselkedési, magatartási követelményeknek és szabályoknak meg tudjon felelni, és azokat magáévá tudja tenni. A gyermekben egyéni sajátosságaihoz képest történjen pozitív irányú változás. 18

Az óvodapedagógus feladatai: Befogadása, megértése annak, hogy a viselkedéstünetek hátterében milyen okok húzódnak meg. Fel kell ismerni a rászorultságot és törekedni kell arra, hogy a probléma eljusson a szakemberhez. Szakszolgálatokkal szoros együttműködésben kell meghatározni a konkrét célokat, feladatokat és igénybe venni a képzett szakemberek módszertani segítségét. Megfelelő kapcsolattartás kiépítése a szülők, a pedagógusok és fejlesztő pedagógusok között, minél több információ begyűjtése a gyermekre vonatkozóan. Rögzíteni a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. Az integráció elfogadtatása a csoportba járó gyerekekkel és szüleikkel, a mindennapi együttélés optimalizálása a gyermeki és a felnőtt közösség számára. Törekedni arra, hogy az integráció az egészséges közösség érdekeinek megsértése nélkül valósuljon meg. A gyermek egyéni képességeihez igazodó legeredményesebb fejlődés elősegítése. Az elvárások hozzáigazítása a gyermek fejlődési üteméhez. Az optimális terhelhetőség megtalálása a gyerekek és a pedagógusok számára az integráció során. A harmonikus személyiségfejlődés előhívása elfogadó, eredményeket értékelő attitűddel. Az egyéni sikereket segítő érzelmi- akarati tulajdonságok fejlesztése. Nyugodt, elfogadó, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése. Az SNI-s gyerekek speciális fejlesztéséhez szükséges eszköztár kialakítása, adaptálása. A minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségének megteremtése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A csoportban természetessé válik az elfogadás, a tolerancia és kiépül a segítőkészség. Fejlődik a gyermek alkalmazkodó képessége, akaratereje, önállóságra törekvése, az érzelmi élete és az együttműködése. A fejlesztések és az integráció hatására csökkennek a deviáns viselkedési formák. A gyermek képességei- önmagához képest- optimálisan fejlődnek. Jó kapcsolat alakul ki a nevelőpartnerek között. 19

2.4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése A nevelés célja: Fejlődjenek a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók, az óvodáskor végére alakuljon ki olyan érzékelő apparátus, mely feltétele a fogalmi gondolkodás kialakulásának A gyerek az életkorának és élethelyzetéből adódó viselkedési, magatartási követelményeknek és szabályoknak meg tudjon felelni és azokat magáévá tudja tenni Az óvodapedagógus feladatai: Fel kell ismerni a rászorultságot, és törekedni kell arra, hogy a probléma eljusson a szakemberekhez Törekedni kell az általános nevelési célkitűzések megvalósíthatóságára Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önállóság, akaraterő, alkalmazkodó készség, érzelmi élet fejlesztésére Az elvárások hozzáigazítása a gyermek fejlődési üteméhez A harmonikus személyiségfejlődés előhívása elfogadó, eredményeket elismerő attitűddel Sokoldalú (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros) élménytapasztalat biztosítása a fejlesztőeljárások során Az egyéni terhelhetőség optimális figyelembe vétele Azon külső és belső lehetőségek (mozgásterápia, speciális hallásvizsgálat ) amelyek előre lendítik a fejlődést Fejlesztési terv készítése a szakszolgálat javaslatai és az egyéni fejlettségmérő lapok dokumentumai alapján Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Optimálisan fejlődnek a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók. Csoporttársaival való kapcsolata harmonikus, képes az együttműködésre. Képessé válik az önmegvalósításra, habitusa pozitív irányultságú 2. 4. 3. Kiemelten tehetséges gyermek nevelése Szemléletünk szerint minden gyerek tehetséges valamiben. A tehetség három legfontosabb összetevője: képességek, kreativitás, motiváció. Érzelmi biztonságban, ingergazdag környezetben a szabad játék és a korai tanulás feltételei meghatározók. 20

A nevelés célja: A kiemelkedő egyéni képességek maximális kibontakoztatása. Az óvodapedagógus feladatai: A tehetség felismerése. Tevékenységek szervezése, felkínálása a gyermekek saját aktivitására támaszkodóan. Feltételek biztosítása a speciális területeken való elmélyüléshez Kreatív önkifejezés támogatása, a szocializáció, az önismeret segítése Együttműködés a családdal a szocializáció segítése A környezet (család, csoport, óvoda) elismerésének biztosítása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek kiemelkedő képessége fejlődik. Reális önismerete pozitív. Társai elismerik Társas kapcsolataiban kiegyensúlyozott. 2.4.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások, az értékek válsága miatt egyre több családban érzékelhetők életvezetési problémák. Ezek miatt nő a feszültségszint, csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családokban sokszor érezteti hatását és leggyakrabban a gyermeken vezetődik le. A nevelés célja: Az esélyegyenlőség biztosításával a gyermek érzelmi- értelmi felzárkózása, a szülők szemléletének, hozzáállásának formálódása. Az óvodapedagógus feladatai: Feltérképezni a veszélyeztetettség okát (súlyos anyagi nehézség, elhanyagoló nevelés, testi- lelki bántalmazás, súlyos érzékszervi károsodás, tartós betegség). Bizalmi légkör kialakítása az óvónő- gyerek, szülő- óvónő között. A szocializációs folyamat pozitív irányba történő elmozdítása. A szükséges területeken a hiányok korrigálásának beindítása. A szülőkkel való együttműködés során életvezetési tanácsok megfogalmazása. Megfelelő szakemberek megkeresése, bevonása. 21

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek és a szülő beilleszkedik az óvodai környezetbe. A gyermek a képességei szerinti maximális teljesítményt nyújtja. Pozitív tendencia figyelhető meg a családi hozzáállásban. Tartalmas nevelőpartneri kapcsolat alakul ki az aktuális problémák megoldására. 3. A gyermekek tevékenységformái A legfőbb nevelési célul kitűzött sokoldalú személyiségfejlesztés csak komplex, változatos gyermeki tevékenységek során valósul meg. A játék - munka - tanulás magában foglalja az óvodás gyermek egésznapi aktív tevékenységeit. Óvodáskorban ezek a tevékenységek még szorosan összefonódnak, egymást megerősítik. 3. 1. Játék A játék sokrétű és összetett viselkedést, életmódot, életformát, életkategóriát jelent a gyermekek számára. Játékukban tükröződnek belső feszültségeik, érzelmeik és indulataik, azok a külső hatások, amelyeket képtelenek önmagukban feldolgozni, vágyaik és élményeik, amelyeket szavakkal nem tudnak kifejezni. Mindezektől válik a játék a kisgyermek elemi pszichikus szükségletévé. A gyermek számára a játék célja a játéktevékenység maga. A játék célja - az óvónő számára - az elsődleges - vagyis öröklött - intelligenciabázisra építve a másodlagos - tanult - intelligencia alapjainak lerakása, az elemi szokások, viszonyulások megerősítése ember és ember, ember és természet, ember és tárgyi világ között. A játék normákat, szabályokat közvetít a külvilágból, összehasonlítási, önbemérési lehetőséget nyújt a gyermekek számára. A személyközi kapcsolatok nagyban hozzájárulnak az énkép erősödéséhez. A szabad játék a gyermek elsődleges és legfontosabb tevékenysége, legfőbb örömforrása, egyben a szocializáció színtere. Ebben a - külső céltól független - szabadon választott önkéntes tevékenységben fejlődik legjobban a gyermeki személyiség. Nevelőértéke abban áll, hogy a gyermek legkorábban a játékhelyzetek, játékeszközök segítségével kezdi a társadalmi tapasztalatokat elsajátítani. A játékból újabb és újabb tevékenységformák alakulnak ki, válnak önállóvá, ezért is kell a gyermeknek "sokat és jól" játszani. 22

Mivel a fejlődés mindenféleképpen értéknövekedést jelent, a gyermek játékának megfigyelése által sokirányú információhoz jutunk a gyermek alakuló személyiségéről jellemvonásairól környezetéhez való viszonyáról problémaérzékenységéről szociális érettségéről és fejlődésének üteméről, irányáról Mindezek ismeretében lehetővé válik az egyéni bánásmód és a személyre szabott fejlesztés. Az óvodapedagógus feladatai: biztosítsa az élményszerzés lehetőségeit tanúsítson tudatos, játék iránt érzékeny, hiteles és őszinte magatartást teremtse meg az elmélyült játékhoz szükséges oldott légkört a napirenden belül összefüggő, hosszantartó játékidőt alakítson ki biztosítson mobilizálható, választható játéktereket, eszközöket jelenlétével, áthidaló megoldásaival segítse sikerre vinni a gyerekek kezdeményezéseit, ilyenkor magasabb rendű tanulási folyamatot segít a szabadság és a korlátozás kellő arányával nyújtson biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet az ötletadás, segítségnyújtás mértékét mindig a játszó csoportok igényéhez alakítsa A játék folyamata a valóságban teljes egész, a gyakorló, konstrukciós, szerep-, és szabályjáték valamint a barkácsolás a játékon belül egybeolvad. A játékfajták időbeni megjelenése nem annyira életkori, mint fejlettségi sajátosság. A személyiségfejlesztés főbb lehetőségei az egyes játékfajtákon belül: gyakorlójátékban: a mozgáskoordináció, finommotorika és beszéd, valamint a manipulálás által a gondolkodási műveletek fejlődnek szerepjáték során: viselkedési szabályok, magatartásformák, szabálytudat, metakommunikációs képességek, alkalmazkodó képesség, divergens gondolkodás fejlődik, és számottevően bővül a szókincs az építő - konstruáló játék és a barkácsolás jól fejleszti a megfigyelőképességet, érzékelést és észlelést, képzeletet, kreativitást, manipulációs készséget és a nonverbális kommunikációt 23

szabályjáték által fejleszthetők az értelmi képességek, az önkéntes és szándékos figyelem, a szabály- és feladattudat, alkalmazkodó,- és kudarctűrő képesség, a türelem és a tolerancia, a mozgáskoordináció, a kitartás és az önfegyelem A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyerekek szeretnek és tudnak minden játékfajtát játszani tudják, hogy a felnőttek is játszanak, így az iskolába kerüléssel számukra sem szűnik meg a játék a szerepjátékot a megegyezés szerinti szabályokkal játsszák a szabályjátékokban a kötött játékszabályokat betartják a gyakorlójátékot kísérletezésre, tapasztalatszerzésre használják megteremtik a játékteret, néhány alapvető eszközt készítenek játékukban használják a megszerzett tudáselemeket a tanult normáknak megfelelően érintkeznek a játékban is 3. 2. Munka A munka az óvodás gyermek életében még nem válik élesen el a játéktól, sokszor csak a cél különbözteti meg a kétfajta tevékenységet. A munka célja valamely produktum létrehozása. A gyermekek munkatevékenysége szorosan összefügg a környezet megismerésének mindennapos gyakorlatával és ezáltal hathatós segítséget nyújt sajátos céljaink eléréséhez. Az óvodás gyermek első és legfontosabb munkajellegű tevékenysége az önkiszolgálás, mellyel párhuzamosan, egyéni fejlettségének megfelelően alakul ki az egymásért végzett, mindennapi élettel kapcsolatos munka. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni fejlettségnek megfelelő önállóság biztosítása olyan folyamatos munkalehetőség teremtése, amely kihasználja a gyermekek megismerési vágyát, aktivitását egyénre szabott fejlesztő értékeléssel a munka hasznosságának megmutatása, a gyermekek munkaszeretetének erősítése kifogástalan állapotú munkaeszközök biztosítása 24

A munka személyiségfejlesztő hatása: A munka jellegű tevékenységek a gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszközei, melyek hatékonyan segítik a szocializációs folyamatokat. A munka komoly szellemi tevékenység is, melynek során a gyermekek a cselekvő tapasztalás által folyamatosan új ismeretek birtokába jutnak. A rendszeres munka a pozitív erkölcsi tulajdonságok közül különösen a kitartást, fegyelmezettséget, segítőkészséget, önállóságot, céltudatosságot fejleszti. A munkatevékenységek fejlődése során a gyermekek jártasságokat szereznek különböző munkafolyamatokban, megismerkednek a munkaeszközök használatával. Megízlelik a sikeres, jól végzett munka örömét, és kialakul bennük a munka eredményének, egymás munkájának megbecsülése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyerekek alkalmaznak praktikus és precíz munkafogásokat szívesen vállalnak munka jellegű feladatokat szükség esetén tudnak más, vagy új megoldást találni felismerik, ha valakinek segítségre van szüksége a jól végzett munka örömmel tölti el őket megbecsülik a munka eredményét 3. 3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodáskorban a tanulás nem tudatos ismeretszerzés, hanem tapasztalatokon, aktív cselekvésen, érzelmeken át ható, a környező világot felfedező megismerő folyamatos tevékenység. A befogadó készség ebben az életkorban rendkívül magas fokú. A tanulás sajátos, indirekt módon, más tevékenységekbe ágyazva jelenik meg az óvodások életében. A gyermekek legtöbb ismeretüket az első jelzőrendszerből merítik. Tapasztalataikat, ismereteiket a ráismerés szintjén idézik fel. A szándékos reprodukálás, az önálló emlékezeti felidézés általában az óvodáskor végére jelenik meg. Az óvodai tanulás célja: A gyermekek kíváncsiságának kielégítése révén, a tudás, majd a tanulás iránti vágy felkeltése. Kulcskompetenciák megalapozódása, fejlődése, az egyéni adottságok alapján. Az iskolai tanuláshoz való pozitív viszony kialakulása. 25

A tanulás szerepe a személyiségfejlődés folyamatában: Fejleszti a megismerő folyamatokat, megfigyelőképességet, problémamegoldó gondolkodást, alkotóképességet, feladattudatot, kitartást, önellenőrző képességet, az eredményességre törekvés igényét, kudarctűrő képességet, érzelmi - akarati életet, anyanyelvi képességeket támogatja a teljes személyiség fejlesztését. A gyermek azonosulni tud a kitűzött célokkal, megtanul örülni mások sikerének. A tanulás formái: Utánzás, mintakövetés Spontán, és tervezett játékos tanulás A gyermek kérdéseire adott válasz Irányított megfigyelés Játékos, cselekvéses tanulás Gyakorlati probléma és feladatmegoldás Kooperatív technikák Az óvodapedagógus feladatai: a tanulási tevékenységek tervezése állandó, tudatos készenlét a spontán tanulási helyzetek kiaknázására a tanulás munkaformáinak megválasztása a gyermekek egyéni fejlettsége és fejlődési üteme ismeretében az ismeretek befogadására alkalmas légkör megteremtése a tanulás feltételrendszerének - tevékenység, eszköz, helyszín - biztosítása a megfelelő motiválás és a gyermekek cselekvési vágyának, aktivitásának kihasználása, kreativitásának erősítése a tapasztalatszerzés, ismeretátadás sokoldalú, komplex megvalósítása a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítése, a felfedezés lehetőségének biztosítása széles kínálat biztosítása a gyermek óvodán kívül szerzett ismereteire való reagálás, ezek rendszerezésének segítése személyre szabott pozitív értékelés lépéstartás a korszerű tudományokkal A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyermekekben kialakul a problémamegoldó gondolkodás csírája, amit minden területen alkalmazni tudnak 26

kialakul a szándékos tanulás képessége és az ehhez szükséges akarati tulajdonságok: feladattudat, kitartás, önellenőrző képesség, nyelvhasználat, önállóság, önfegyelem megjelenik a belső motiváció a tanulási helyzetek iránt, nyitottak a világra képesek önálló feladatmegoldásra, szükség szerinti kreativitásra szeretik, várják a feladathelyzeteket kialakul a szabálytudat, a megfelelő munkatempó és a szükségletek késleltetése örülnek a sikernek - másokénak is elviselik a kudarcot 3. 4. A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelés, matematika Korunk embere elé aggasztó kilátások tárulnak a jövőt illetően. Az emberi kapcsolatok elsivárosodnak, nő a közömbösség egymás és környezetünk iránt. A Föld hulladékállománya és a környezetszennyezés elképesztő méreteket ölt. Rengeteg növény- és állatfajra vár kipusztulás. Az egész emberiségre hárul a feladat, hogy a mértéktelen növekedést fejlődéssé változtassa. A környezetünkért való felelős magatartás kialakítását már óvodás korban meg kell kezdeni, hiszen a mindent tudni vágyó, a világot érzelmein keresztül megismerő kisgyerek a legfogékonyabb az őt körülvevő környezetre. A környezeti nevelés komplex egységének társadalmi hasznossága és fontossága napjainkban - és a jövőre nézve - vitathatatlan. "Környezet, ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotórészei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan életfeltételeinket biztosítjuk."(dr. Kuti István) A környezeti nevelés során a gyermekek életkori sajátosságaiknak - ezen belül - egyéni fejlettségüknek megfelelő ütemben és mélységben megismerik az őket körülvevő világot, kialakulnak emocionális kapcsolataik, pozitív magatartási és cselekvési szokásaik. A környezeti nevelés olyan átfogó tevékenység, amelyben környezeti fogalmak kialakulása, értékfelismerés, megismerési, döntési és cselekvési képességek fejlesztése történik. Mindez elsősorban nem verbális eszközökkel, hanem gazdag és sokrétű tevékenységformák által megy végbe. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy továbbra is megfeleljünk a Zöld Óvoda kritériumrendszerének. Matematikai látás-, és gondolkodásmód alapozása: A gyermek már az óvodába lépéskor sok ismerettel rendelkezik a környező világban lévő formákról, kiterjedésekről, relációkról. 27

A matematikai összefüggések felfedezésére bármely tevékenység közben lehetőség van az egész nap folyamán. Matematikai tevékenységben mindig a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, kreativitására építünk. Eszközként a gyermekeket körülvevő tárgyi környezetet használjuk. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés területei óvodánkban: 1. Természeti,- társadalmi környezet megismerése 2. Környezet,- és természetvédelem 3. Matematikai látás-, gondolkodásmód alapozása A külső világ tevékeny megismerésére nevelés célja: A környezeti értékek felismerése, a gyermekeken keresztül a családok szemléletének pozitív irányba formálása. Olyan értelmi képességek kialakulása, amelyek szükségesek az emberi kultúra és a környezeti változások megértéséhez. Attitűd formálás a szociális tanulás során a pozitív mintakövetés alapján. Környezetorientált magatartás kialakulása. A fenntartható fejlődés érdekében aktív, javító, felelősségteljes cselekvés kialakulása. Környezetbarát életvitel megvalósulása. Az élet tiszteletének elfogadása. A holisztikus szemléletmód kialakulása. Matematikai tapasztalatszerzés a környezet mennyiségi viszonyain, formáin és relációin. A matematikai problémamegoldó,- ítélő képesség csíráinak kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai: tudatos, felelősségteljes viselkedésminta adása adekvát tapasztalatszerzés biztosítása a nevelés folyamatos, komplex megvalósítása fenntarthatóságra nevelés, környezetbarát életviteli stratégiák kialakítása gazdaságosságra és újrahasznosításra törekvés ésszerű takarékosságra nevelés /energia, anyag, erőforrás, eszköz/ állandó önképzés pontos, a gyermekek számára érthető információközlés szimulációs és érzékenyítő játékok megtanítása önálló véleményalkotás elősegítése a természetes anyagok előtérbe helyezése összefüggések felismertetése a matematikai érdeklődés kielégítése és fejlesztése 28