Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2003-ban A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek menynyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ezeket a GKM és a KSH egyetértésével, illetve felhatalmazásával küldtük ki és gyûjtöttük össze. A jelen tájékoztató a közölt adatok elemzése és öszszesítése nyomán készült. Szövetségünk összesen 348 céghez küldte ki az adatlapokat, amelyekrõl feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel. Az adatlapokat 302 cég töltötte ki, értékelhetõ módon. A statisztikai úton megfigyelt menynyiségek részaránya javult, a hazai mûanyag-feldolgozási adatok feldolgozottsága jobb mint korábban, mintegy 96%, ami megítélésünk szerint jónak mondható. GYIMESI GYÖRGYNÉ * fõmunkatárs 1. táblázat. Mûanyag-felhasználás Nyugat-Európában, 2000 2003 között 2000 2001 2002 2003 2003/2000 2003/2002 ezer tonna % Tömeg mûanyag PE-LD/LLD 6950 7050 7240 7225 104,0 99,8 PE-HD 4690 4725 5010 5065 108,0 101,1 PP 6850 7100 7565 7725 112,8 102,1 PVC 5650 5700 5720 5800 102,7 101,4 PS/EPS 3030 2920 2980 2960 97,7 99,3 PET 1800 2080 2300 2500 138,9 108,7 Tömeg mûanyag összesen 28970 29575 30815 31275 108,0 101,5 Mûszaki mûanyag ABS/SAN 840 780 775 790 94,0 101,9 PMMA 320 300 315 325 101,6 103,2 POM 180 175 180 185 102,8 102,8 PC 430 410 445 470 109,3 105,6 PA 720 710 760 800 111,1 105,3 PBT 145 145 160 170 117,2 106,3 Egyéb, hõre lágyuló 375 385 400 420 112,0 105,0 Mûszaki mûanyag összesen 3010 2905 3035 3160 105,0 104,1 Hõre lágyuló összesen 31980 32480 33850 34435 107,7 101,7 Mûanyagipari trendek 1. Nemzetközi kitekintés A világ mûanyagipara 1950-tõl napjainkig folyamatosan növeli termelését és felhasználását, a támadások ellenére és az elõrejelzések szerint továbbra is növekedés várható. Részletesebben Nyugat-Európa mûanyagfelhasználásának jelenlegi és várható alakulásával foglalkozunk. A legfontosabb hõre lágyuló mûanyagokat, az elterjedtség és a felhasználási terület szerint, tömeg és mûszaki mûanyagra bontva a Német Mûanyagipari Szövetség (VKE) honlapján 2004. április 16-án megjelent információk alapján mutatjuk be (1. táblázat). 1. ábra. Egy fõre jutó mûanyag-felhasználás Nyugat-Európában 2002-ben 1.1. Nyugat-Európa A világ mûanyag-felhasználásán belül a 15 EU tagállam részesedése 2003-ban 26% volt. A tömeg mûanyagok felhasználásának növekedése 2000 2003 között 8%-ot mutatott, 2003-ban az ismert gazdasági nehézségek miatt csak 1,5%-kal haladta meg az elõzõ évit, de az átlagot meghaladó mértékben bõvült mindkét idõszakban a PET felhasználás növekedése. A mûszaki mûanyagok felhasználása eltérõ tendenciát jelez, 4 év viszonylatában a bõvülés csak 5% volt, az elmúlt év során viszont ezek felhasználás-növekedése 4,1%-os. A mûszaki mûanyagok átlagától elmarad az ABS felhasználás-növekedése, sõt a 2001. évi csökkenés után még 2003-ban sem érte el a 2000. évi felhasználást. A két kategória volumenének eltérõ nagyságrendjébõl adódik, hogy az összes felhasználás alakulása a tömeg mûanyagokhoz igazodik, 7,7, illetve 1,7%. Nyugat-Európa egy fõre jutó átlagos mûanyag-fel- * Magyar Mûanyagipari Szövetség 2004. 41. évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 249
használása az 1991. évi 64,1 kg/év/fõrõl 2002-re 94,8-ra változott, ez az átlag azonban országonként széles határok között ingadozott az 1. ábra szerint. 1.2. Kelet-Közép-Európa Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia hõre lágyuló mûanyag-felhasználása 1993 és 2001 között évente átlagosan 10,3%-kal, 1,3 millió tonnáról 2,8 millió tonnára emelkedett. Az Európai Unió új tagállamainak 1 fõre esõ felhasználása lényegesen elmarad a fentiektõl, a számított átlag 2001-ben 45,4 kg/fõ, fele a nyugat-európai átlagnak, és az egyes országok adatai széles határok között szórnak. Az Unióba késõbb belépõ Bulgária és Románia felhasználása még alacsonyabb, 10,4, illetve 9,1 kg/fõ/év. Az új tagok felhasználása részleteiben a 2. táblázat szerinti. 1.3. Közép és hosszabb távú elõrejelzések A közép- és hosszabb távra vonatkozó elõrejelzések a felhasználás növekedését illetõen változatlanul optimisták (3. táblázat). A korábbi elõrejelzésekkel egyezõ módon a PVC és polisztiroloknál az átlagnál kisebb növekedési ütemmel számolnak, így ezen polimerek részaránya kis mértékben csökken, a PVC így is megtartja harmadik helyét a PP és PE-LD/LLD mögött. A tömeg mûanyagok közül számottevõ részarány növekedést várnak a PP-nél. A mûszaki mûanyagoknál továbbra is az átlagot meghaladó ütemmel számolnak, de a részaránybeli növekedés csak 0,6%. A mûszaki és speciális mûanyagok dinamikus növekedése mellett továbbra is döntõ fölénnyel meghatározó marad a tömeg mûanyagok szerepe. 2020-ban (4. táblázat) 95,1%-ot képviselnek az összes felhasználáson belül, további 4,6% a mûszaki mûanyagok és nagyobb növekedési ráta ellenére is csak 0,3% az egyéb specialitások. A mûanyagok felhasználásánál fontos kérdés az árak alakulása, ami az elmúlt években folyamatosan változott, az árak csökkenése nehéz helyzetbe hozza az alapanyag-gyártókat, emelkedése megnehezíti a feldolgozók sorsát, mert nem tudják továbbhárítani a vevõkre. A 2001 2003 közötti helyzetet mutatja a PIE adatbázisból készített 2. ábra. A mûanyagipart érõ támadások a szakmai szervezeteket is arra késztetik, hogy hallassák szavukat, tényszerû információs anyagokat publikáljanak. Ezt tette az APME (MÛANYAGGYÁRTÓK EU- RÓPAI SZÖVETSÉGE), amikor honlapjára az alábbi információs anyagot tette fel. 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kellene a mûanyagokról Termékcsoport Forrás: Pardos Marketing 1. A mûanyagok a legforrás-hatékonyabb és legváltozatosabb alapanyagok. 2. Jelentõs szerepük van a fenntartható fejlõdésben: Szociális haladás: elérhetõ árú termékek, így széles tömegek számára lehetõvé teszik a magas szintû használati-, egészségügyi-, informatikai termékeket. Gazdasági fejlõdés: A mûanyagipar értéket termel. * feldolgozás alapján számítva 2. táblázat. Az új Uniós tagországok mûanyag-felhasználása 2001-ben * kt népesség, millió kg/fõ Ciprus 45 0,8 56,3 Csehország 634 10,2 62,0 Észtország 45 1,4 33,1 Lengyelország 1598 38,6 41,4 Lettország 33 2,4 14,0 Litvánia 81 3,5 23,3 Magyarország 560 10,0 55,9 Málta 21 0,4 53,8 Szlovákia 196 5,4 36,4 Szlovénia 186 2,0 93,5 3399 74,6 45,5 3. táblázat. A világ várható mûanyag-felhasználása 2010-re Mennyiség, Mt Éves növekedés, % Forrás: VKE (Német Mûanyagipari Szövetség) Részarány, % 2003 2010 2003 2010 PE-LD/LLD 31,7 43,5 4,6 19,1 18,1 PE-HD 25,7 37,5 5,5 15,5 15,6 PP 35,4 53,4 6,0 21,4 22,2 PVC 28,6 38,0 4,2 17,3 15,8 PS+EPS 14,6 19,8 4,4 8,8 8,2 ABS/ASA/SAN 6,2 9,3 6,0 3,7 3,9 PA 2,2 3,4 6,5 1,3 1,4 PC 2,2 3,8 8,0 1,3 1,6 PET 9,1 17,5 10,0 5,5 7,3 PUR 10,0 14,5 5,5 6,0 6,0 Összesen 165,7 240,7 5,5 100,0 100,0 4. táblázat. Becsült mûanyag-felhasználás 2020-ig Mennyiség, Mt Becsült változás, % 2000 2010 2020 2010/2000 2020/2010 2020/2000 Tömeg mûanyagok 155,0 287,0 510,0 6,4 5,9 6,1 Mûszaki mûanyagok 4,5 12,0 24,5 10,3 7,4 8,8 Különleges mûanyagok 0,2 0,4 1,1 8,9 10,7 9,8 Kompozitok 0,1 0,2 0,6 9,6 9,6 9,6 Összesen 159,8 299,6 536,1 6,5 6,0 6,2 250 M Û A N Y A G 2004. 41. évfolyam, 7. szám
2. ábra. A 2004 áprilisi árak, a PVC kivételével, alatta maradtak az 1 évvel korábbiaknak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, akiknek 159 Mrd euró bért fizet ki. Környezetvédelem: segít a takarékosságban - foszszilis tüzelõanyagot és energiát takarít meg. A mûanyag termékek védik a vizet és az élelmiszereket. 3. Alapanyagként mindössze a világ kõolaj-fogyasztásának 4%-át használja fel. 4. A mûanyag termékek használata is olajat takarít meg: Autónként 100 kg mûanyag-alkatrész beépítése évi 12 Mt üzemanyag megtakarítását jelenti, ezzel 30 Mtval csökkenti az évi széndioxid kibocsátást. Az épületekben, háztartásokban történõ használata 20-ról 3 liter/m 2 -re csökkenti az épületre számolt összes fûtõanyag fogyasztást. 5. A mûanyagok értékesebbek annál, hogy kidobjuk. Újrahasznosíthatók vagy tüzelõanyagként felhasználhatók, fûtõértékük a szénnel azonos, kisebb széndioxid kibocsátás mellett. 6. Szerepet játszanak a megújuló energiaforrásokban is: a napkollektor, a szélkerék is számos mûanyag alkatrészt tartalmaz. 7. Több mint 1 milliárd ember nem jut megfelelõ vízhez: mûanyag csomagolásban a víz gazdaságosan és biztonságosan tárolható, szállítható. 8. Nincs versenytársa a magas szintû technológiák kiszolgálásában. 9. Fontos szerepük van a megelõzésben: A csomagolóanyagok 17%-a Európában mûanyag és a fogyasztási javak több mint 50%-át csomagolják mûanyagba. 10 év alatt, technológiai fejlesztések eredményeként, 28%-kal csökkent a csomagolóanyagok mennyisége. Mûanyagok nélkül a csomagolóanyagok tömege négyszeres, a termelési költség és az energia-felhasználás duplája, a termelõdõ hulladék mennyisége 150%-kal több lenne. 10. Életünket biztonságosabbá teszik: légzsák, biztonsági öv, bébi ülés, bukósisak stb. elképzelhetetlenek mûanyagok nélkül. 2. Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2.1. A mûanyag-feldolgozás gazdasági környezete A mûanyagipar, és ezen belül elsõsorban a mûanyagfeldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetõségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg a mindennapi életben, hanem alkatrészként, részegységként. Szerepe és helye az ipar és a vegyipar egészében a 5. táblázat szerint alakult. A vizsgált 5 év alatt a növekedés mértéke meghaladta az ipar egészének, és jelentõs mértékben meghaladta a vegyipar növekedését. A belsõ piac mérséklõdése mellett az ágazat jelentõs export piacokat szerzett meg. 2001 volt az elsõ olyan év, amikor a mûanyag-feldolgozás értékben meghaladta a mûanyag-alapanyaggyártást, 2003-ban a különbözet már 100 Mrd Ft volt a feldolgozás javára. A mûanyagok feldolgozása és felhasználása az 1992. évi mélypont után is folyamatosan növekedett. Magyarországon 2003-ban mintegy 777,5 kt mûanyagot használtak fel, ami nem haladja meg az elõzõ évit, de 33,43%-kal nagyobb mint az 1999. évi. A mûanyagipar nemzetközileg is elfogadott jelzõszáma a látszólagos mûanyag-felhasználás. Ez a szám mérhetõ össze a nyugat-európai országokkal (1. ábra). Magyarország a 2003. évi kb. 78 kg-mal a középmezõnyben helyezkedik el. A 2003. évi növekedés a mindkét évben (2002 és 5. táblázat. A magyar mûanyagipar helye az ipar és vegyipar egészében 1999 2003 között 1999 2000 2001 2002 2003 2003/1999 2003/2002 Mrd Ft (folyó áron) % Ipar 8865 11740 12541 12638 13822 155,9 109,4 Vegyipar 1232 1764 1767 1744 1850 150,2 106,1 Mûanyagipar 385 542 561 603 627 162,9 104,0 mûanyag alapanyag 172 274 240 253 259 150,6 102,4 mûanyag-feldolgozóipar 213 268 321 350 368 172,8 105,1 Forrás: KSH 2004. 41. évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 251
2003) adatot szolgáltató vállalatok eredményei alapján ~7%. A nagyobb vállalatok növekedése ennél valamivel több, ~9%, az 500 t/év alattiaké ~4%. A mûanyag-feldolgozás mennyiségének és az egymást követõ évek láncindexének alakulását mutatja a 3. ábra. 2.2. A cégek száma, nagysága 3. ábra. Mûanyag-feldolgozás alakulása Magyarországon 6. táblázat. Mûanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása 2001 2002 2003 Vállalatnagyság, Cégek Mennyiség, Cégek Mennyiség, Cégek Mennyiség, gyártott termék évente száma kg % száma kg % száma kg % >10 000 t 15 216,0 40,6 17 245,2 44,7 14 231,9 39,1 5000 10 000 t 17 114,0 21,4 12 84,6 15,4 17 127,9 21,6 2000 5000 t 33 99,1 18,6 69 111,9 20,4 38 123,5 20,8 >2000 t összesen 65 428,2 80,6 98 441,8 80,5 69 483,3 81,4 1000 2000 t 33 45,8 8,6 37 51,4 9,4 41 54,6 9,2 500 1000 t 41 29,8 5,6 42 30,9 5,6 40 30,2 5,1 >500 t összesen 139 503,8 94,8 177 524,2 95,5 150 568,1 95,7 <500 t 136 27,8 5,2 100 24,9 4,5 152 25,3 4,3 Adatszolgáltató összesen 275 531,6 100,0 277 549,0 100,0 302 593,4 100,0 Az értékelés alapját az a 302 cég képviseli, amely kitöltötte az adatlapokat és összességében a teljes feldolgozott mennyiség 95,7%-át jelenti. A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését a 6. táblázat mutatja. A 15 legnagyobb cég 2003-ban a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint: RADICI FILM HUNGARY KFT. ALPLA MÛANYAG CSOMAGOLÓIPARI KFT. PANNONPIPE MÛANYAGIPARI KFT. PANNUNION CSOMAGOLÓESZKÖZ KFT. GRABOFLOOR PADLÓGYÁRTÓ KFT. JÁSZPLASZTIK KFT. MAGYAR KÁBEL MÛVEK RT. WAVIN KFT. BC OONGROPACK MÛANYAG FÓLIAGYÁRTÓ FELDOLGOZÓ KERESKEDELMI KFT. BC ABLAKPROFIL KFT. ALCOA-KÖFÉM KFT. CSI DIVÍZIÓ NORDENIA HUNGARY KFT. TREDEGAR FILM PRODUCT KFT. TISZATEXTIL MÛANYAGFELDOLGOZÓ ÉRTÉKESÍTÕ KFT. RÓTA PACK CSOMAGOLÁSTECHNIKAI RT. Az elõzõ évi toplistával összehasonlítva lényegi változás nem történt, az elõzõ évi elsõ 15-bõl 14 most is az elsõ 15-ben van, esetenként más helyezési számmal. Jelentõsen növekedett az elõzõ évhez képest az ALPLA és JÁSZPLASZTIK cégek termelése. A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy a 14 legnagyobb cég a 2003-ban feldolgozott mennyiségnek 39%-át képviseli, és a 2000 tonnánál többet felhasználó 69 cég már összesen 81%-ot tesz ki. Megítélésünk szerint adatgyûjtésünkbõl csak ennél kisebb cégek maradtak ki. 2.3. A mûanyag-feldolgozás alakulása tevékenységek szerint 2.3.1. A hazai mûanyag-feldolgozás alakulása technológiai csoportonként A hazai feldolgozott mennyiség termékcsoportok szerinti alakulását a 7. táblázat mutatja. A mûanyag-feldolgozás egészének növekedése, felmérésünk szerint, 1999/2003 között 35,4% volt, a 2003. évi feldolgozás 7%-kal haladta meg a 2002. évit. Ez a tény olyan idõszakban adódik, amikor a gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelelõ, de minél kisebb súlyú terméket elõállítani. Vékonyabbak a fóliák, a vé- 7. táblázat. A mûanyagokból gyártott termékek 1999 2003, kt Termékek 1999 2000 2001 2002 2003 Fólia 154 141 149 148 155 Fröccstermék 78 96 119 115 136 Csõ 47 57 59 57 56 Üreges test 36 44 48 41 57 Hab 31 35 37 38 45 Kábel/huzalbevonat 17 20 22 21 26 Lemez 13 14 22 25 30 Profil 12 14 18 21 21 Padló 8 11 13 18 21 Egyéb 63 82 73 95 73 Mindösszesen 458 510 560 580 620 252 M Û A N Y A G 2004. 41. évfolyam, 7. szám
dõcsövek. Az ásványvizet és az egyéb palackos üdítõitalokat ma már a rekeszek helyett lényegesen kisebb súlyú zsugorfóliás gyûjtõcsomagolásban forgalmazzák. Részletesen vizsgálva a 2003-as statisztikai számokat néhány fontosabb tényezõ: A fóliagyártás mérsékeltebben bõvült mint a mûanyag-feldolgozás egésze, így részaránya kis mértékben csökkent, feltételezhetõ, hogy csökkent a fõ terméktípusok vastagsága. 1997 és 2001 között az egyik legdinamikusabban bõvülõ szakterület a fröccstermékek, elsõsorban a nagy értékû mûszaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A 2002. évi kis mértékû csökkenés után 2003-ban ismét az átlagot meghaladó mértékben bõvült, így részaránya nõtt, gyakorlatilag az arányváltozás az elõzõ évek dinamikájával egyezõ. A csõgyártás stagnált, a beruházások megtorpanása miatt szûkült a piac, így a cikkcsoport részaránya tovább csökkent. Az üreges testek mennyiségének bõvülésében közrejátszott, hogy a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan nõ a PET felhasználás, 2001-ben a gyártott üreges test közel kétharmada PET flakont jelentett, a 2002. évi megtorpanás csak átmenetinek bizonyult, különösen a PET palackok gyártása jelentõsen bõvült, így a részarány is nõtt. A kábel/huzal termékcsoport növekedése a vizsgált 5 éves idõszakban a legnagyobb volt, ebbõl adódott, hogy a részaránya is a legmagasabb 2003-ban. A lemezgyártás növekedése az idõszak elsõ felében az adatszolgáltató vállalatok számának növekedésébõl adódott. 2002 2003-ban a további növekedés egyértelmû. A profilok mennyisége évrõl évre nõtt, részarányuk 2002-ben már meghaladta a 3%-ot. Az építõipari profilok gyártása a mûanyag-felhasználás egyik perspektivikus területe, ennek ellenére a 2003. évi gyártás változatlan, amiben feltételezhetõen a rendkívül erõs importnövekedés játszott szerepet. A mûanyagpadló mennyisége ismét bõvült, a korszerû, nagyszélességû PVC padlók export piaca kedvezõbb mint a korábbi gyártmányválasztéké volt, a cikkcsoport az elmúlt év egyik sikerterméke. A nemzetközi tendenciákkal összevetve az alábbi megjegyzéseket tehetjük: A dinamikus növekedés ellenére Magyarországon az üreges testek részaránya még mindig lényegesen kisebb a nyugat-európai aránynál. Elõrelépés várható, ebben bíznak a gyártók is, a legutóbbi idõben bõvült a PET palackok felhasználási területe, megjelent a sör PET palackban. A fröccstermékek aránya az elmúlt évek fejlõdésének eredményeképpen már megközelítette a nyugat-európait, a legutóbbi információk szerint Nyugat-Európában a fröccsszektor stagnál, legfeljebb 1 2% növekedésre számítanak. A lemez és fólia aránya jól megközelíti a nyugateurópait. Nagyobb a padló részesedése Magyarországon mint Nyugat-Európában, ez szoros összefüggésben van a gazdaságos üzemméret kérdésével. Nyilvánvaló, hogy a Tatabányán megvalósított és bõvített üzem termelése meghaladja a hazai igényeket. Összességében a mûanyag-feldolgozóipar 2003-ban mennyiségi szempontból kedvezõ évet zárt. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása is. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a 2. táblázatban szereplõ KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a 2003. évi árbevétel 1999-hez viszonyítva 73%-kal nõtt, és mérsékelten, ~5%-kal haladja meg az elõzõ évit. A látszólagos mûanyag-felhasználás és a statisztikailag nyomon követett mûanyag-feldolgozás is 33%-kal nõtt az elmúlt 5 évben. 2.3.2. Mûanyag-feldolgozás alakulása polimer típusonként A fõbb polimer típusok feldolgozása 2002 2003-ban a 8. táblázat szerint, a mûszaki mûanyagoké a 9. táblázat szerint alakultak. 2003-ban az elõzõ évhez képest számottevõen nõtt a PE-LD, a PS és a PET feldolgozás, mérsékelten nõtt a PP, kis mértékben csökkent a PVC. A számok az esetek többségében eltérnek a Nyugat-Európa felhasználását bemutató 2. táblázat adataitól, azok az adatok több ország egymást kompenzáló adattömegébõl adódnak össze és az eltérések kiegyenlítõdnek. A mûszaki mûanyagok felhasználása követi a nemzetközi trendet. Az ABS feldolgozás Magyarországon is stagnál, vagy inkább csökken, a többi mûszaki mûanyag feldolgozásának növekedése 2003-ban is meghaladta az átlagos növekedési ütemet. A hazai adatokat összevetve a 2003. évi nyugat-európai adatokkal azonosságok és eltérések mutatkoznak, az 8. táblázat. Magyarország mûanyag-feldolgozása fõbb polimer típusok szerint, kt 2002 2003 PVC-U PVC-P PE-LD PE-HD PP PS PET Mennyiség 79,0 50,1 94,4 60,4 128,7 55,2 2,4 Részarány, % 14,4 9,1 17,2 11,0 23,4 10,1 4,4 Mennyiség 78,5 45,9 104,7 58,9 129,6 71,1 40,0 Részarány, % 13,2 7,7 17,6 9,9 21,9 12,0 6,7 2004. 41. évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 253
egymás közötti arányt vizsgálva: A PP felhasználás azonos. A legjelentõsebb eltérés az PE-HD felhasználásnál van. Nyugat-Európában 5,1%-kal nagyobb a részaránya, elsõsorban a fúvott termékeknél van jelentõs elmaradás. A PE-LD részaránya 3,3%-kal kisebb, a fúvott termékeknél van elmaradás. PVC felhasználásunk 5%-kal nagyobb, befolyásolja az arányokat, hogy a PVC termékekbõl (kemény fólia és lemez, PVC padló) jelentõs export többletünk van. A PET felhasználás aránya már csak 0,4%-kal kisebb Magyarországon. A PS típusoknál összességében a hazai felhasználási arány 4%-kal nagyobb. A kiemelt mûszaki mûanyagok felhasználása arányában csak fele a nyugat-európainak. 2003-ban a 2. táblázatban bemutatott hõre lágyuló mûanyagok 9,2%-a volt a mûszaki mûanyag, nálunk csak 4,6%, öszszefüggésben azzal, hogy a jármûipari mûanyag felhasználásunk elmarad a nyugat-európai mértéktõl. 2.3.2.1. Polietilének 2002 2003 2.3.2.1.1. Kis sûrûségû polietilén A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis sûrûségû és a korszerûbb lineáris kis sûrûségû polietilénbõl gyártott termékeket. A felhasználás növekedése öt év vonatkozásában kissé elmarad a mûanyag-feldolgozás egészének növekedési ütemétõl, az utolsó évben számottevõen emelkedett. A 2003. évi magyarországi feldolgozás számai részleteiben a 10. táblázat szerint alakultak. A meghatározó cikkcsoport a fólia, 2003-ban az összes gyártás ~84%-a, ennek kétharmada csomagolóanyag, jelentõs továbbá a mezõgazdasági és az építõipari felhasználás. A fröccstermékek mennyisége növekvõ, a mûanyag-feldolgozás egészével közel azonos ütemben bõvül, részaránya az utóbbi 3 évben közel azonos, ~6%. A kábelipari felhasználás a vizsgált öt évben elég változó képet mutat, 2003-ban a felhasználás mennyisége nõtt és a részaránya visszaállt a korábbi szintre. A habgyártás 2003-ban az új gyártó belépésével jelentõsen megnõtt, a két gyártó kiegészíti egymást, a korábbi elsõsorban mûszaki célra, az utóbbi fõleg csomagolóanyag gyártásra állít elõ PE habot. 9. táblázat. Mûszaki mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2002 2003 között, kt ABS PA PBT PC PC/ABS POM Összesen Mennyiség 9,6 5,5 0,4 3,0 3,4 0,7 22,6 Részarány, % 1,8 1,0 0,1 0,5 0,6 0,1 Mennyiség 8,9 6,7 0,8 4,7 2,8 1,4 25,3 Részarány, % 1,5 1,1 0,1 0,8 0,5 0,2 10. táblázat. PE-LD feldolgozás Magyarországon 1999 2003, kt Fólia 66,4 67,6 73,3 72,2 87,9 Kábelbevonat 2,4 3,2 2,6 2,2 4,3 Fröccstermék 1,7 3,6 5,0 5,2 5,8 Egyéb 4,0 6,3 4,4 14,8 6,7 Összesen 74,5 80,7 85,5 94,4 104,7 Az egyéb termékeknél lényegében a papírbevonás szerepel. A felhasználási struktúrát összevetve a nyugat-európaival jelentõs eltérés nem mutatkozik, ott is a fólia a meghatározó. Nyugat-Európában lényegében nem változott a feldolgozás technológiai csoportonkénti struktúrája az elmúlt 5 évben. Nyugat-Európában 4 év alatt 4%-kal bõvült a felhasznált mennyiség, sõt 2003-ban kis mértékben elmaradt a 2002. évi felhasználástól, ami arra vezethetõ viszsza, hogy a mûanyag-felhasználás egésze csak mérsékelten, 1,5%-kal bõvült, a fóliák vastagsága folyamatosan csökkent, nõtt a PE-LLD felhasználás, ez további lehetõség a vastagság csökkentésére, vékonyabb fóliákkal is biztosíthatók a szükséges tulajdonságok. 2.3.2.1.2. Nagy sûrûségû polietilén A PE-HD-bõl gyártott termékek elõállítása 1999 és 2002 között folyamatosan emelkedett, 2003-ban ez a tendencia megtört (11. táblázat). A PE-HD felhasználás növekedése öt és egy év vonatkozásában is elmarad a hazai mûanyag-felhasználás növekedésének ütemétõl. 5 év alatt a mûanyag-feldolgozás egésze 35,4%-kal bõvült, a PE-HD csak 25%-kal, 2003-ban a 6,9% növekedés helyett ~4% csökkenés mutatkozott. Nyugat-Európában a PE-HD felhasználás növekedése azonos az egész ágazat bõvülésével, 4 év alatt 8%. Az eltérésnek szerkezeti okai is vannak, az üreges test gyártásban a hazai gyártás elmarad a nemzetközi gyakorlattól. Az AMI tanulmány szerint 2002-ben Nyugat-Euró- 254 M Û A N Y A G 2004. 41. évfolyam, 7. szám
11. táblázat. PE-HD feldolgozás Magyarországon 1999 2003, kt Csõ 15,8 20,7 21,7 20,5 18,7 Fröccstermék 14,3 12,3 13,4 14,6 16,3 Üreges test 8,9 12,6 12,8 12,3 11,9 Fólia 4,6 7,4 7,3 9,8 9,8 Egyéb 3,4 3,4 2,4 3,1 2,2 Összesen 47,0 56,3 57,6 60,4 58,9 pában 3,8 Mt hõre lágyuló mûanyagot használtak fel fúvásra, ennek a mennyiségnek 49,2%-a volt PE-HD és csak 41,4%-a PET. Magyarországon 2003-ban 57 kt üreges testet állítottak elõ, és ebbõl csak 11,9 kt a PE-HD, vagyis alig több mint 20%. A 49,2%-nyi PE-HD megoszlása Nyugat-Európában: Mûszaki cikk 6,1% >60 liter 6,3% 30 60 liter 4,4% 5 30 liter 8,3% <5 liter 24,0% A PE-HD flakonok meghatározó felvevõ piaca a tej és gyümölcslevek csomagolása. Magyarországon az utóbbi években változatlanul a legnagyobb termékcsoport a csõ, de az elmúlt 3 évben a mennyiség nem nõtt. Korábban gázcsövekhez használták, utóbbi években már jelentõs hányada vízcsõként kerül felhasználásra, de az igény nem nõ. 2003-ban nõtt a PE-HD fröccstermékek mennyisége, ez nem rekeszgyártást jelent, a bõvülés a fröccsöntött háztartási cikkeknél és az egyéb fröccstermékeknél (záró elemek) mutatkozik. 2.3.2.2. Polipropilén A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 1999 és 2003 között ~54%-kal bõvítették a PP termékeik gyártását, a 2002-ben és 2003-ban megfigyelt vállalatok PP feldolgozása nem nõtt (12. táblázat). A két legjelentõsebb cikkcsoport a PP-bõl készült termékeknél a fröccstermékek és a fólia. A fröccstermékek között változatlanul meghatározó a kupakgyártás, gyakorlatilag a teljes mennyiség háromnegyede 4 nagy kupakgyártónál összpontosul, és még további kisebb cégek is gyártanak különbözõ záró elemeket. Az üreges testek mennyisége folyamatosan bõvült ugyan, de részarányuk 2003-ban is csak 3,0%. Magas az egyéb termék mennyisége, ez valójában a szál és szálból készült termékeket, valamint a pántoló szalagot jelenti döntõ többségben, 9 cég ~29,6 ktonnát gyártott ezen termékekbõl 2003-ban. Nyugat-Európában a PP felhasználása 2000 2003 között 12,8%-kal bõvült, Magyarországon ebben az idõszakban a növekedés 21% volt. A nemzetközi trendek ismeretében a PP felhasználás további növekedése várható, PP felhasználásunk 2003- ban jól közelíti a nyugat-európai átlagot, a 2. táblázat szerinti összehasonlításban a PP részesedése Nyugat-Európában 24,7%, a hazai adatok szerint 24,5%, az általunk felmért 593 kt összes feldolgozásból is 21,9% a PP. A felhasználási struktúra eltérõ ugyan, hiányzik a jármûipari felhasználás, de ez az egész hazai mûanyag-feldolgozásnak gyenge pontja. 2.3.2.3. PVC 12. táblázat. PP feldolgozás alakulása Magyarországon 1999 2003, kt Fröccstermék 30,6 45,7 51,4 48,2 49,7 Fólia 48,6 42,1 40,8 36,2 37,2 Lemez 2,5 2,0 6,1 7,1 7,8 Csõ 1,1 0,4 0,9 0,8 1,2 Üreges test 0,5 1,1 2,3 2,5 3,9 Egyéb 0,7 15,7 26,6 33,8 29,8 Összesen 84,0 107,1 128,2 128,7 129,6 2.3.2.3.1. Kemény PVC A kemény PVC felhasználása 1999 2003 között elég ingadozó volt, ebben szerepet játszott az adatszolgáltatók körének változása, és fõleg a piaci igények hullámzása a meghatározó (13. táblázat). 13. táblázat. Kemény PVC-bõl gyártott termékek 1999 és 2003 között, kt Csõ 29,4 31,4 35,0 34,4 34,5 Fólia 16,6 13,9 16,0 16,2 15,0 Profil 10,5 12,0 16,4 19,2 19,4 Lemez 4,3 5,1 5,3 5,5 6,1 Fröccstermék 2,3 2,0 2,3 2,5 2,7 Üreges test 3,2 0,9 0,5 1,1 0,8 Egyéb 0,2 0,4 0,5 0,0 0,0 Összesen 66,5 65,8 76,1 79,0 78,5 Megtört a korábbi években folyamatosan növekvõ cikkcsoport, az extrudált profilok termelésének növekedési üteme is. A növekedés 5 év alatt ugyan 85%, de 2003-ban csak 1%-kal haladta meg a 2002. évit. A nagy értékû ablakprofiloknál további igénynövekedés várha- 2004. 41. évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 255
tó, csak kérdés, hogy a magyar gyártók milyen hányadot tudnak megszerezni a piacból. Az összes kemény PVC termék növekedési ütemét meghaladó mértékben bõvül a kemény lemezek gyártása, a habosított lemez piaci lehetõségei továbbra is kedvezõek. A csövek piaca a beruházási lehetõségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelentõsebb felfutás. 2003-ban a hazai gyártás stagnált, elõnyként értékelendõ, hogy nem csökkent mint a PE-HD csövek termelése. A kemény PVC fóliák mennyisége kissé mérséklõdött, változatlanul igaz, hogy többségük exportra kerül. A kemény PVC-bõl gyártott üreges testek mennyisége 1999-hez képest jelentõsen csökkent ugyan, de bizonyos területeket még mindig megtart, elsõsorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. Valójában új üreges test gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg. Nyugat-Európában lényegesen kisebb a fólia+lemez cikkcsoport, valamivel kevesebb a csõ és nagyobb a profilok részaránya. Nyugat-Európában 2000 2003 között 2,7%-kal nõtt a PVC felhasználás, a hazai adatok 2003-ban ettõl kissé elmaradnak. 2.3.2.3.2. Lágy PVC A lágy PVC felhasználása 1999 2002 nõtt, 2003-ban mintegy 10%-kal visszaesett (14. táblázat). 14. táblázat. Lágy PVC feldolgozás Magyarországon 1999 2003, kt Kábelbevonat 11,8 14,9 16,3 15,5 18,2 Padló 8,2 11,4 12,7 17,5 20,9 Fólia 4,4 3,6 4,7 6,5 1,7 Egyéb 4,3 8,9 8,0 10,5 5,1 Összesen 28,7 38,9 41,6 50,1 45,9 2003-ban már gyakorlatilag két vezértermékre szûkült a kör, a kábelbevonat és a padló termelésének alakulása a meghatározó, 2002-ben a PANNON ALDRA KFT. termelésének megszüntetésével a lágy PVC fólia gyakorlatilag a BC ONGROPACK KFT. nyújtható, lágy csomagoló fóliájára korlátozódik. A GRABOPLAST RT. sikeres beruházásának és piaci munkájának eredményeként 1999-hez viszonyítva a padlógyártás 2003-ra ~2,5-szeresére bõvült, de még 2002-höz viszonyítva is ~20%-kal növekedett. A három kábelbevonat-gyártásban érintett cég együttes teljesítményeként, 2002-höz viszonyítva, ~17%-kal nõtt a lágy PVC kábelszigetelés mennyisége. A lágy PVC feldolgozás Nyugat-Európában gyakorlatilag stagnál, a gyártás, a kemény termékekhez hasonlóan, az építõipari termékekre szorítkozik. A PVC gyártók, feldolgozási segédanyagokban érdekelt nyugat-európai cégek lágyító- és stabilizátor-gyártók, valamint feldolgozók a Vinyl 2010 Program keretében szervezett és együttes lépéseket tesznek az ártalmas hatások kiküszöbölésére, a közvélemény tájékoztatására. A szervezet 2004. április 29 30-án. Budapesten tartott két napos fórumot a közép-európai országok bevonásával. Ez az akció is szerepet játszik abban, hogy a PVC elsõsorban mint kiváló szerkezeti anyag továbbra is megtartsa pozícióját, 2003-ban 16,8%-kal részesedett Nyugat-Európa mûanyag-felhasználásából. 2.3.2.4. Polisztirol Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes polisztirol típust. A hazai feldolgozás igen dinamikusan bõvült az utóbbi öt évben, 1999-ben 49,8 kt jelent meg a hazai mûanyag-feldolgozás statisztikájában, 2003-ban ez a szám ~43%-kal nagyobb, 71,1 kt (15. táblázat). 15. táblázat. Polisztirol feldolgozás Magyarországon 1999 2003, kt Lemez és fólia 13,2 11,6 17,7 18,6 18,7 Fröccstermék 19,5 22,5 21,6 23,4 33,8 Hab 16,8 18,4 19,2 17,1 18,2 Egyéb 0,3 0,8 0,6 0,4 0,4 Összesen 49,8 53,3 59 59,5 71,1 Kiemelkedõen bõvült a fröccstermékek gyártása, egyre több fröccsöntõ cég használ gyártmányaihoz a korábbi ABS helyett jól megválasztott minõségû PS-t. 2002-höz viszonyítva bõvült a habtermékek gyártása is. A lemezgyártás továbbra is elsõsorban a hõformázott csomagolóanyagok alaplemezeként kerül felhasználásra. E termékek változatlanul stabil felvevõ piaca az élelmiszeripar, ezen belül a tejipar. Az árverseny kemény, de a cégek igyekeznek megtartani megszerzett pozíciójukat. A PS hazai felhasználása eltér a nyugat-európai gyakorlattól. Nyugat-Európában a PS felhasználás 2000 2003 között 2,3%-kal csökkent és 2003-ban is elmaradt a 2002. évi felhasználástól, részaránya az összes felhasználáson belül már csak 8,6% volt. Magyarországon öt és egy év vonatkozásában is nõtt a felhasznált mennyiség és 2003-ban 12%-kal részesedik az 593 ktonnás feldolgozásból. 256 M Û A N Y A G 2004. 41. évfolyam, 7. szám
2.3.2.5. Poli(etilén-tereftalát) Hazánkban a PET felhasználás döntõ többsége palackgyártásra kerül. Mivel hazai gyártás nincs, az import mennyisége megegyezik a felhasználással (16. táblázat). 16. táblázat. PET feldolgozás Magyarországon 1999 2003 között, kt 1999 2000 2001 2002 2003 2003/1999 2003/2002 28,0 30,0 38,7 34,0 47,1 168,2% 138,5% A növekedés összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2003-ra 6,7%-ra nõtt, jól közelíti a nyugat-európai részesedést. A feldolgozás csaknem kizárólag üdítõitalos és ásványvizes palackok elõformáinak fröccsöntését jelenti. Az AMI tanulmánya szerint a nyugat-európai fúvott termékek piacán belül a PET részaránya 41,4%. Magyarországon is megjelent már a sör PET palackban. Nyugat-Európa PET felhasználásából 80%-ot képviseltek a palackok, egyéb élelmiszeripari csomagolóeszközök 11%, fóliák és lemezek 4,5%, a kozmetikai csomagolóeszközök 4,5% 2001-ben. A PET palackgyártás alakulásának közeljövõjét befolyásolhatja KÖRNYEZETVÉDELMI VÍZÜGYI MINISZTÉ- RIUM elõterjesztése a drasztikus darabszám szerinti termékdíjról, megítélésünk szerint csak átmeneti hatásról lehet szó. A PET palackot nem megszüntetni kell, hanem gondoskodni begyûjtésérõl és újrahasznosításáról. 2.3.2.6. Egyéb mûanyagok Az egyéb mûanyagok feldolgozásáról 2000-ben készült az elsõ részletes statisztika. A felhasznált mennyiségekrõl ezek döntõ többsége importból származik joggal feltételezzük, hogy valójában feldolgozásra is kerültek. A felhasznált mennyiségek alakulása 1999 2003 között a 17. táblázat szerinti. A növekedés a 2001. évi enyhe visszaesés után mindkét évben számottevõ. 2003-ban több mint 20%-kal haladta meg az elõzõ évit. A feldolgozási statisztikában a fentieknél kisebb számok jelennek meg, mert az adatszolgáltatók körébõl ezek az anyagok nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészébõl, az adatszolgáltatók sem mindig adták meg az egyéb soron szereplõ anyagok részletes bontását. A növekedés az elõzõ évhez képest 2003-ban ~13%. A mûszaki mûanyagok döntõ többségét fröccsöntéssel dolgozzák fel A poliamidból elsõsorban autóipari alkatrészek, kisebb mennyiségben háztartási cikkek készülnek, valamint használják zárórétegként fólia- és többrétegû flakon gyártásánál is, ezen a területen egyértelmû a növekedés. ABS-bõl, PC-bõl és blendjeibõl elsõsorban elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készülnek. Néhány jelentõs felhasználó vállalat más országba történõ áttelepülése ellenére, ezen a területen is növekedés mutatkozik. 2.4. A mûanyag termékek felhasználási területei A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ez nem esik egybe pontosan a tényleges felhasználással, mert tartalmazza a jelentõs menynyiségû termék exportot is, és nem szerepel benne az import. A kettõ mennyisége közel azonos, az export 260 kt, az import 275 kt, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást. Mivel a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettõl a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. Az egymás utáni években minden esetben a fenti gyakorlatot követtük, és a számok jól közelítik a nemzetközi tendenciákat is. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközihez, meghatározó a csomagolóipar, jelentõs az építõipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb, melyet részleteiben a 4. ábra szemlélteti. 17. táblázat. Egyéb mûanyagok felhasználása Magyarországon 1999 2003 között, kt 1999 2000 2001 2002 2003 2003/1999, % ABS, SAN stb. 14,4 14,8 11,4 12,1 14,4 100,0 PC+blend 3,3 6,7 6,7 7,4 8,9 269,7 Poliacetál 1,0 1,3 1,5 2,2 2,8 280,0 PA (becsült) 7,0 10,0 9,0 11,0 14,0 200,0 Összesen 25,7 32,8 28,6 32,7 40,1 156,0 4. ábra. A mûanyag-felhasználás megoszlása Magyarországon 2003-ban 3. Összefoglalás A magyar mûanyag-feldolgozó ipar az elmúlt idõ- 2004. 41. évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 257
szakban is jelentõsen fejlõdött. A mûanyag termékek gyártásának növekedése volumenben 1999 2003 között 35,4%, ami éves átlagban 6,5%-nak felel meg. A fejlõdési ütem egyes években tapasztalt lelassulását a következõ évi gyors fejlõdés rendszerint kompenzálta. A 2003. évi növekedés 2002-hez képest 6,9%. Az értékbeni növekedés és fõként az eredményesség növekedésének mérésére, bemutatására nincs lehetõség, a 9. táblázatban látható árbevételi adatok nincsenek fedésben a 620 kt mûanyag termékkel. Azt azonban egyértelmûen mutatja, hogy a mûanyag-feldolgozás értékteremtõ szerepe fontos, és az árbevétel növekedése 5 év távlatában az ipar egészének, és ezen belül a vegyipar növekedési ütemét is meghaladja. A gyártott mennyiségbõl 237 kt (+8%) került exportra, 697 millió USD értékben (+33%). A mûanyag termékek importja mennyiségben 275 kt, értékben 1337 millió USD volt, a növekedés mindkét mennyiségnél 10%, értékben 30%. Az MMSZ statisztikai felméréséhez 302 vállalat szolgáltatott adatokat, melyek megítélésünk szerint mennyiségben a hazai mûanyag-feldolgozás 96%-át képviselik. A több mint 5 kt/év mennyiséget feldolgozó 31 vállalat állította elõ az összes mûanyag termék 60,7%-át, illetve a 110 legnagyobb (>1 kt) vállalat állította elõ az összes mennyiség 90,7%-át. A nagy (>10 kt/év) vállalatok az átlagnál jobban növekedtek. Termékcsaládonként vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb részarányt változatlanul a fóliák képviselik 25%-kal, annak ellenére, hogy mennyiségük az utolsó öt évben gyakorlatilag nem nõtt; második helyen a fröccstermékek állnak 22%-kal, az 1999 2003 közötti növekedés 75%, 2003-ban 2002 évhez viszonyítva ~18%-kal bõvült; a csövek aránya 9%, és az utolsó négy évben gyakorlatilag nincs növekedés; az üreges testek aránya 9,2%, a 2002. évi csökkenéstõl eltekintve bõvül; a habtermékek gyártása egyenletesen nõtt, arányuk 2003-ban 7,3%; a padlókárpit gyártásnál látványos volt a növekedés, 5 év alatt közel két és félszeres; az egyéb termékek zömét a textil jellegû termékek teszik ki. Polimer típusonként vizsgálva a hazai mûanyag-feldolgozást, megállapítható: az LDPE aránya 17,6%, és az elmúlt évben is nõtt; a HDPE aránya 9,9% volt 2003-ban, mérséklõdött az elõzõ évekhez viszonyítva; a PE feldolgozása 163,6 kt-t képvisel, az elõzõ évhez képest 5,5%-kal növekedett; a PP feldolgozás 129 kt volt, ezzel részaránya ~22%. Az elõzõ évhez képest nem változott; a kemény PVC részaránya 13,2%, a lágy PVC-é 7,7%, mennyiségük mérsékelten csökkent; a PS mennyisége 71,1 kt, részaránya 12%, nagyobb a nyugat-európai átlagnál. 258 M Û A N Y A G 2004. 41. évfolyam, 7. szám