Hegyi-Halmos Nóra: AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE ÉS GYAKORLATA A HAZAI KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN

Hasonló dokumentumok
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK

Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára. A tételsor

A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben, a pedagógusok szerepe a pályaorientációs tevékenységben

Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

TOVÁBBTANULÁSI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKBAN

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK


Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében

DR. FAZAKAS IDA TERVEZZ VELÜNK! PÁLYAORIENTÁCIÓS FEJLESZTÉSEK AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEMEN EFOP

A természettudományok oktatásának jelenlegi helyzete

Szak- és felnőttképzés problémái

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában

Kodolányi János Főiskola Budapest

Tisztelettel meghívjuk Tóthné Aszalai Anett: Dadogó gyermek és anyja interakciójának vizsgálata című doktori disszertációjának műhelyvitájára.

IRÁNY A FELSŐOKTATÁS A PETŐFI KOLLÉGIUM TEHETSÉGES DIÁKJAIÉRT TÁMOP A

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés

Buda András szakmai életrajza

TÁMOP 3.1.5/ PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

Az új típusú szaktanácsadás

Vas megyei pályaorientációs együttműködés bemutatása Általános iskolai igazgatók értekezlete szeptember 27. Aréna Savaria

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

PEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató

A szakadékok áthidalása

Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP projekt)

TÁMOP B.2-13/

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

A PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

Felnőttképzési tájékoztató

A PEDAGÓGIAI RENDSZER

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

PEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest június 04.)

NSZFT Pályaorientációs Bizottságának munkája és a pályatanácsadás jövője

MELLearN Konferencia Szegeden

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5.

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

A pedagógus önértékelő kérdőíve

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

MTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

TIOP / A

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

Munkaanyag ( )

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP A 12

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, március 14.

A tanári mesterképzés portfóliója

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m m á r c i u s

Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

Karriertervezés az iskolában - A Jász Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pályaorientációs tevékenységének tapasztalatai

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

Önértékelési szabályzat

PÁLYAORIENTÁCIÓ SZAKTERÜLETEN PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Eng.sz.: FF/1554-3/2014.

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

PANELBESZÉLGETÉS 2 STEM PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS OKTATÁS MAGYARORSZÁGON PROJEKTEK, TAPASZTALATOK

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR

A TANTÁRGY ADATLAPJA

MINTA. Kedves Elsőéves Egyetemi POLGÁRUNK!

A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, január

HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN

A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 2016.

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III évfolyam

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek

A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok

Átírás:

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK PROGRAM Hegyi-Halmos Nóra: AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE ÉS GYAKORLATA A HAZAI KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN A pedagógusok vélekedései a pályaorientáció iskolai szerepéről a gimnáziumokban Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Kereszty Orsolya, habilitált egyetemi docens 2016.

2

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ISKOLAVEZETŐ: PROF. DR. HALÁSZ GÁBOR NEVELÉSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK PROGRAM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Hegyi-Halmos Nóra: AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE ÉS GYAKORLATA A HAZAI KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN A pedagógusok vélekedései a pályaorientáció iskolai szerepéről a gimnáziumokban Témavezető: Dr. Kereszty Orsolya, habilitált egyetemi docens A bíráló bizottság: Elnök: Prof. dr. Nádasi Mária, prof. emer. Opponensek: Prof. dr. Mátrai Zsuzsa, egyetemi tanár Dr. Karner Orsolya, egyetemi adjunktus Titkár: Dr. Kopp Erika, egyetemi adjunktus Tagok: Dr. Benkei-Kovács Balázs, egyetemi adjunktus Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors, egyetemi docens Csehné dr. Papp Imola, habilitált egyetemi docens Budapest, 2016. április 3

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 4 1. Elméleti áttekintés... 5 2. A vizsgálat bemutatása... 8 2.1. A vizsgálat célja és hipotézisei... 8 2.2. A vizsgálat módszerei és célcsoportja... 9 2.3. Kérdőíves vizsgálat eredményei... 10 3. Az eredmények alkalmazási lehetőségei... 13 Válogatott irodalomjegyzék... 15 Az értekezés témájában készült szerzői publikációk... 18 Az értekezés témájában tartott konferencia-előadások... 18 4

1. Elméleti áttekintés Az élethosszig tartó tanulás koncepciójához illeszkedve az iskolában megvalósuló pályaorientáció csak egy állomás az életút támogató pályaorientáció rendszerében, azonban fontos és meghatározó szerepe van az életpálya-építési kompetenciák megalapozásában és fejlesztésében. Az egyén életútját, karrierútját számos, tőle független körülmény befolyásolja. A gazdaság szerkezeti átalakulása, a pénzpiac előretörése, a foglalkoztatás csökkenése, a bérek polarizálódása, az általánosan instabil munkaerő-piaci környezet egyre nehezebbé teszi az egyén, de a társadalom számára is az alkalmazkodást. Az egyén életútja alig tervezhető, a körülmények gyors változása, a több szerepben való helytállás igénye bizonytalanságot, tanácstalanságot eredményez. Ilyen társadalmi és gazdasági környezetben fontos feladat lehet az egyént felkészíteni arra, hogy lehetőségeihez mérten képes legyen élni az adódó lehetőségekkel, tudjon a körülményeknek megfelelően reagálni, változni és változtatni, saját tanulási útját és karrierútját menedzselni. Az életpálya-építési kompetenciák, vagyis a munka világában való eligazodás, a szakmai pályák ismerete, az álláskeresési készségek, a tanulási utak és képzési lehetőségek ismerete, valamint az önismeret kialakítása és fejlesztése segíthet az egyén számára a nehézségek leküzdésében akkor is, ha tudjuk, hogy a pályavitelnek mindig van egy objektív külső gazdasági meghatározottsága, amit az egyén nem tud megváltoztatni. A fent leírt kompetenciák megalapozásának és fejlesztésének egyik alappillére lehet az iskolai pályaorientáció. Disszertációmban a pályaorientáció fogalma alatt egy olyan folyamatot értek, amely során az egyén megtapasztalja, megismeri önmaga azon tulajdonságait, jellemzőit (érdeklődését, képességeit, értékeit), amelyek meghatározóak lehetnek rövid és hosszú távon az iskolaválasztásában, a pályatervezésében és az életpályaépítésében, és ezen képességek és kompetenciák folyamatos fejlesztésével képessé válik arra, hogy életútját tervezni, menedzselni tudja az élet bármely területén. A fenti fogalom-meghatározás közel áll az Európa Tanács 2008-ban megfogalmazott életúttámogató pályaorientációra vonatkozó definíciójához (ELPGN Szakszótár, 2008). A pályaorientáció kapcsán leggyakrabban megjelenő kifejezések (pályaválasztás, pályaorientáció, életpálya-tanácsadás) más-más megközelítésben, egyre összetettebb feladatként tekintenek e tevékenységre. A pályaválasztás, pályaválasztási tanácsadás általában iskoláskorú diákok iskolaválasztással, szakmaválasztással kapcsolatos problémáira keresi a választ, míg a pályaorientáció már inkább tekint folyamatként a kérdésre, kiemelve a tervszerű és tudatos előkészítést, felkészítést. (Rókusfalvy, 1969., Völgyesy, 1976., Ritoók, 1986., Kenderfi, 2012) A pályaorientáció már nem csupán az iskoláskorúakra koncentrál, hanem a felnőttekre is, kiemelt figyelmet fordít a tájékoztatásra és az információ nyújtására. (Szilágyi-Völgyesy, 1996., Borbély-Pecze, 2010) Az életút-támogató pályaorientáció olyan folyamatként tekint a pályaorientációra, ami az egyént egész életútján át elkíséri, azonban nagyban épít az egyén önálló aktivitására. Annak érdekében, hogy az egyén önállóan tudja életútját 5

menedzselni, képessé kell váljon arra, hogy életútját megtervezze, felépítse, újragondolja. (Borbély-Pecze, 2010., Borbély-Pecze Gyöngyösi Juhász, 2013) Ehhez a feladathoz megfelelő életpálya-építési kompetenciákkal kell rendelkezzen. A pályaorientációval kapcsolatos fogalmi fejlődés, tartalmi bővülés megfigyelhető a nemzetközi és hazai szakirodalomban megjelenő pályaválasztási modellek és kutatások kapcsán is. A klasszikus elméletek (Parsons) még ember-pálya megfelelésről beszéltek, ahol a személyes képességek befolyását emelték ki a pályaválasztásban. A későbbi elméletek már a szükségletek, a motiváció, illetve a szocializáció fontosságát (Bordin, Roe, Holland), míg a pályaválasztással kapcsolatos elméletekre talán legnagyobb hatással lévő Super már az életpálya egész életen át tartó fejlődéséről beszélt, és a pályaválasztást döntések sorozatának tekintette. A döntéselméleti modellek a lehetséges alternatívák közötti mérlegelés lehetőségének sokféleségét adták a komplex elméletekhez (Lange, Busshoff), míg mások a szocializáció pályaválasztásra gyakorolt hatását vizsgálták (Musgrave). A hazai kutatások és elméletek is hasonló fejlődésen mentek keresztül (Csirszka, Rókusfalvy, Völgyesy, Ritoók, Szilágyi). A modern (Savickas, Lent-Brown-Hackett, Krumboltz, Peterson- Sampson-Reardon-Lenz) és posztmodern elméletek (Bezanson, Brousseau) a régebben született modellek szintézisének is tekinthetőek, melyek közös elemei az életútszemlélet, az életút során megjelenő döntési helyzetek kiemelése, valamint az életpálya-építés folyamatában az egyén önálló aktivitásának hangsúlyozása. (Szilágyi, 1993., 2004., Ritoók, 1986., Zakar, 1988., Budavári-Takács, 2009., Borbély-Pecze, 2010., Savickas, 2002) A modern elméletekben megjelenő életpálya-szemlélet, kapcsolódva az élethosszig tartó tanulás gondolatához az Európai Unió oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai irányelveinek alapgondolatává vált, mint a gazdasági problémák megoldásának egyik eszköze. Az uniós dokumentumokban, (Memorandum 2000, Lisszaboni Stratégia 2000., Oktatás és Képzés 2010., 2020., Európa 2020., OECD, 2004., 2011) irányelvekben visszatérő elemként jelenik meg a készségek és kulcskompetenciák fejlesztése, az egyénhez alkalmazkodó tanulási igény kielégítése, az innovatív pedagógia, valamint az intézményrendszer rugalmassága, mely elengedhetetlenül fontos az egyéni tanulási utak támogatásának, és a különféle tanulási utakon szerzett kompetenciák elismerésének szempontjából. (Halász, 2012) A szemléletváltás megjelent a nemzeti stratégiák szintjén is, azonban a valódi, hétköznapi gyakorlatban számos ország egyelőre csak javaslatként tekint az uniós ajánlásokra, de azok mindennapi gyakorlatba való beépítése meglehetősen esetleges. Hazánkban a rendszerváltás után megjelent oktatás és képzés területét érintő jogszabályokban (kiemelten a 1993. évi közoktatási és a 2012. évi köznevelési törvény, NAT 1995, 2003, 2007, 2012) célként jelenik meg a diákok minél több információval való ellátása, a minél szélesebb körű tapasztalatgyűjtés lehetőségének biztosítása, valamint énképük, önértékelésük fejlesztése. Mindez annak érdekében, hogy a diák felkészülhessen karrierterve megalapozására, pályája során majdan felmerülő döntési helyzetek megoldására. A jelenleg hatályos köznevelési törvényben és a NAT-ban megjelenik a pályaorientáció, mint a pedagógus kiemelt feladata, 6

azonban annak pontos rendszerére, szervezésére vonatkozó utasítások nem születtek. A jogszabályi előírások szerint a feladatra meglehetősen szűk időkeret áll a rendelkezésre. A magyar szakirodalomban a pályaorientáció tartalmaként a legtöbb szerző esetében - a jogszabályokhoz hasonlóan - az önismeret, a pálya- és szakmaismeret, valamint a munkaerőpiac és a képzési piac ismerete áll. (Rókusfalvy, 1969., Völgyesy, 1976., Ritoók, 1986., Szilágyi, 1996., Borbély-Pecze, 2010., Kenderfi, 2012., Sultana, 2011) Az iskolai pályaorientációs folyamatban a pedagógusok számára nehézséget jelenthet a pályaorientációs tevékenységhez szükséges ismeretek és kompetenciák hiánya. A pedagóguspályára való felkészítés során szinte csak diákjaik önismeretének fejlesztéséhez kapnak a tanárok támpontokat, míg a pályák, a foglalkozások, a képzési lehetőségek, valamint a munkaerőpiac működésére vonatkozó ismeretek nem jelennek meg a pedagógusképzésben. Fontos volna, hogy mind a tanárképzésben, mind pedig a továbbképzéseken a pályaorientáció tartalmát jelentő életpálya-építéshez szükséges kompetenciákat, valamint a fejlesztésüket biztosító korszerű módszereket megismerhessék a pedagógusok. Fontosnak tartom az iskolai pályaorientáció szempontjából azokat a fejlesztéseket, amelyek ha nem is minden esetben közvetlenül, de közvetett módon hozzá tudnak járulni a pályaorientációs tevékenység tudatosabb kialakításához, szervezéséhez. A HEFOP 3.1. intézkedés keretében kompetencia alapú tananyagokat fejlesztettek, valamint a pedagógusok módszertani fejlesztése érdekében továbbképzéseket dolgoztak ki és valósítottak meg. A TÁMOP 2.2.2. keretében kialakított szakmai hálózat, képzések, és a Nemzeti Pályaorientációs Portál hozzájárulhat mind a pedagógusok, mind a diákok ismereteinek naprakészen tartásához, önismeretük és pályaismeretük fejlesztéséhez. (Borbély-Pecze, 2010., Birher Szántó, 2009) 7

2. A vizsgálat bemutatása 2.1. A vizsgálat célja és hipotézisei A vizsgálat fő célja, egyrészt, hogy képet kapjak az iskolai pályaorientáció gyakorlatáról a hazai gimnáziumokban, másrészt, hogy feltárjam, miként vélekednek a pedagógusok az iskolai pályaorientáció szerepéről, saját kapcsolódó feladataikról és felkészültségükről. A vizsgálat céljának megvalósítása érdekében az alábbi kutatási kérdéseket és hipotéziseket fogalmaztam meg: 1. Milyen hazai dokumentumok szabályozzák és határozzák meg az iskolai pályaorientáció gyakorlatát és rendszerét, és ezek megfelelnek-e a nemzetközi, európai uniós dokumentumok szellemiségének? H1 A hazai oktatáspolitikai dokumentumokban megjelenik a pályaorientáció, valamint a pályaválasztási tanácsadás, mint a pedagógus kiemelt feladata, azonban a vizsgált intézmények pedagógiai gyakorlatában való megjelenése nem következetes és magától értetődő, függ az intézmény típusától, valamint attól, hogy az ott dolgozó pedagógusok a tanárképzés és egyéb továbbképzések során találkoztak-e a pályaorientáció fogalmával, témakörével. 2. Hogyan jelenik meg a vizsgálatban részt vevő pedagógusok pályaorientáció fogalmával kapcsolatos gondolataiban az életpálya-szemlélet? H2 Feltételezem, hogy a megkérdezett pedagógusoknak a pályaorientációról elsősorban diákjaik továbbtanulási döntésének segítése jut eszébe, és a pályaorientáció fogalmával kapcsolatos gondolataikat kevésbé hatja át az életpálya- szemlélet. 3. A vizsgált hazai gimnáziumokban van-e kialakult gyakorlata a pályaorientációnak, és ha igen, úgy milyen tevékenységek jellemzik? A vizsgált gimnáziumok pedagógusai fontosnak tartják-e, és ha igen, milyen mértékben a pályaorientációs tevékenységet az iskolában, mennyire érzik feladatuknak a pályaorientációs tevékenységben való részvételt? H3 Feltételezem, hogy a vizsgált intézményekben dolgozó pedagógusok felismerik a pályaorientáció jelentőségét, képesek azonosítani annak elemeit, és saját pedagógiai tevékenységük részeként értelmezik a tevékenységet. Mivel a pályaorientációt elsősorban diákjaik továbbtanulásának segítésével azonosítják, így saját és az iskola pályaorientációs gyakorlatában nagyobb részben ezt a döntést segítő tevékenységekről számolnak be. 8

4. Milyen ismeretek, tudás és kompetenciák meglétét tartják fontosnak a megkérdezett pedagógusok annak érdekében, hogy sikeresen és hatékonyan tudják diákjaik pályaorientációját segíteni? Felkészültnek érzik-e magukat a megkérdezett pedagógusok e faladatok elvégzésére, illetve mi jelentene számukra segítséget pályaorientációs munkájukban? H4 Feltételezem, hogy a megkérdezett pedagógusok gyakorlatuk, vélekedéseik alapján körvonalazni tudják a pályaorientációs tevékenységhez szükséges ismereteket, tudást és kompetenciákat, azonban nem érzik magukat felkészültnek a feladatra. 5. Megjelentek-e és milyen mértékben az elmúlt évtizedekben született pályaorientációs tevékenységet támogató hazai fejlesztések eredményei a pedagógusok mindennapi gyakorlatában? H5 Úgy gondolom, hogy a pedagógusok kevéssé ismerik és használják a pályaorientációs tevékenységet segítő legújabb fejlesztések eredményeit. 2.2. A vizsgálat módszerei és célcsoportja Dolgozatomban dokumentumelemzéssel, fókuszcsoportos interjúval, valamint kérdőíves vizsgálattal kerestem a választ kérdéseimre. A dokumentumelemzés során először áttekintettem a pályaorientáció fogalmának és tartalmának alakulását, a pályaválasztásra vonatkozó nemzetközi és hazai elméletek fejlődését, majd megvizsgáltam a pályaorientációnak a köznevelést érintő legfrissebb jogszabályokban való megjelenését, valamint ezek európai trendeknek való megfelelését. Ezek után az iskolai pályaorientáció tartalmi összetevőit és a pályaorientáció támogatásához szükséges pedagógus kompetenciákat azonosítottam, majd a pedagógusok iskolai pályaorientációban betöltött szerepével és lehetőségeivel foglalkoztam. A hipotézisrendszer pontosítását, valamint a kérdőív kérdéseinek véglegesítését egy fókuszcsoportos interjú felvételével és feldolgozásával végeztem el. Kérdőívem nyitott végű és zárt végű kérdéseket egyaránt tartalmazott, a zárt végű kérdések között egyválasztós és többválasztós kérdések, valamint mérték és skála típusú kérdés is szerepelt. Kutatásom túlnyomó része a kérdőíves felmérés leíró elemzésén, és az adatok matematikai statisztikai elemzésén alapszik. A kapott adatok elemzése során a változók közötti kapcsolatokat, valamint ok-okozati összefüggéseket tártam fel. A kérdőív a mintát jellemző alapadatok felvételét követően négy blokkban az alábbi témakörökre fókuszált: 9

1. A pályaorientáció fogalma, tartalma a kérdőív első része a vizsgálatban részt vevő pedagógusok pályaorientáció fogalmával kapcsolatos ismereteit, vélekedéseit, elgondolásait, attitűdjeit méri, nyitott kérdéssel és skálákkal. 2. Az iskolákban kialakult pályaorientációs gyakorlat a kérdőív második része a vizsgálatban részt vevő pedagógusnak a munkahelyén, iskolájában megvalósuló pályaorientációs tevékenységre vonatkozó ismereteit méri, nyitott és zárt kérdésekkel. 3. A pedagógus saját szerepe, gyakorlata a pályaorientációs tevékenységben a kérdőív harmadik része a megkérdezett pedagógusok saját pályaorientációs gyakorlatát, tevékenységét méri, nyitott és zárt kérdésekkel. 4. A pályaorientációs tevékenységhez szükséges tudás és annak fejlesztése a kérdőív befejező része a megkérdezettek pályaorientációs tevékenységhez szükséges kompetenciákkal, ismeretekkel kapcsolatos vélekedéseit méri, valamint saját véleményüket felkészültségük mértékéről, nyitott és zárt kérdésekkel, valamint skálával. A kérdőíves vizsgálatban 487 fő, középfokú köznevelési intézmények gimnáziumi 9-12. osztályában tanító tanár vett részt. A kérdőív lekérdezése három régióban, Északkelet-Magyarországon (Nyíregyházán), Nyugat-Magyarországon (Győrben és Szombathelyen), valamint a fővárosban történt, az adatfelvétel 2015. május - július hónapokban zajlott, míg az adatok elemzésére 2015. szeptember - december hónapokban került sor. A beérkező adatokat kódolás után SPSS program segítségével elemeztük, a nyitott kérdésekre adott válaszokat kvalitatív tartalomelemzéssel, valamint szógyakoriságelemzéssel vizsgáltuk. 2.3. Kérdőíves vizsgálat eredményei Az alábbiakban kérdőíves kutatásom eredményeit összegzem hipotézisenként. H1 A hazai oktatáspolitikai dokumentumokban megjelenik a pályaorientáció, valamint a pályaválasztási tanácsadás, mint a pedagógus kiemelt feladata, azonban a vizsgált intézmények pedagógiai gyakorlatában való megjelenése nem következetes és magától értetődő, függ az intézmény típusától, valamint attól, hogy az ott dolgozó pedagógusok a tanárképzés és egyéb továbbképzések során találkoztak-e a pályaorientáció fogalmával, témakörével. A disszertáció elméleti keretében áttekintettük a magyarországi oktatáspolitikai dokumentumokat (köznevelési törvény, NAT, kerettanterv), és megállapítottuk, hogy azokban a pályaorientáció a pedagógus kiemelt fejlesztési feladataként jelenik meg. Kérdőíves kutatásunk egyik célja az volt, hogy feltérképezzük a magyarországi középiskolákban zajló pályaorientációs tevékenység mikéntjét. A kérdőíves vizsgálat során azonban az iskolát mint intézményt nem vizsgáltuk, az iskolák tevékenységére 10

vonatkozó információkat az ott dolgozó pedagógusok megkérdezésével láttuk vizsgálhatónak. A vizsgálatba bevont tanárok 80%-ának elmondása szerint az általa képviselt iskolában jelen van a pályaorientációs tevékenység, 50,6% jelezte, hogy szervezett formában is. A szervezett formában megvalósuló pályaorientációról beszámoló pedagógusok közel kétharmada jelezte (73%), hogy iskolájában pályaorientációs felelős is van, általában (46,9%) igazgató helyettesi szinten képviselve a kérdést. Feltételezzük, hogy azokban az iskolákban hangsúlyosabban van jelen a pályaorientáció, ahol szervezetten jelenik meg a tevékenység, van felelőse, és bekerült a tevékenység az iskola pedagógiai programjába. Kutatási eredményeim szerint ezekben az iskolákban többféle, komplexebb tevékenységstruktúra valósul meg pályaorientációs céllal. A vizsgált régiók tekintetében a Budapesten megkérdezett pedagógusok számoltak be legnagyobb arányban (64,5%) szervezett pályaorientációról iskolájukban, míg a Nyíregyházáról a kutatásba bevont tanárok kisebb százaléka (36,6%) nyilatkozott úgy, hogy intézményükben szervezett pályaorientációról. Óvatos következtetések vonhatók le az iskolák régiók szerinti, valamint fenntartó szerinti összehasonlítása során, hiszen ezekben az összehasonlításokban értelemszerűen csak a megkérdezett pedagógusok vélekedése szerint tudunk megállapításokat tenni. Az iskolák fenntartók szerinti vizsgálta során az egyházi iskolákban megkérdezett tanárok közül válaszolnak legmagasabb arányban (60,1%) igennel arra a kérdésre, hogy folyike pályaorientációs tevékenység az iskolájukban. Az a tény, hogy a pedagógus tanári pályájára való felkészítése során találkozott-e már a pályaorientáció fogalmával, szoros összefüggésben van azzal, hogy a pályaorientációs tevékenység hogyan jelenik meg az iskola gyakorlatában. Azok a pedagógusok, akik tanulmányaik vagy továbbképzésük során találkoztak a pályaorientáció fogalmával, nagyobb arányban számolnak be a pályaorientációs tevékenység jelenlétéről az iskolájukban, és többféle tevékenység típust említenek mind az iskolai gyakorlatban, mind saját pályaorientációs tevékenységük részeként. Tehát kutatási eredményim szerint a pedagógus pályaorientációs felkészültsége alapvetően meghatározza mind az iskola, mind saját pályaorientációs tevékenységét. H2 Feltételezem, hogy a megkérdezett pedagógusoknak a pályaorientációról elsősorban diákjaik továbbtanulási döntésének segítése jut eszébe, és a pályaorientáció fogalmával kapcsolatos gondolataikat kevésbé hatja át az életpálya szemlélet. Az elméleti keretben áttekintett európai és hazai oktatáspolitikai dokumentumokban egyre markánsabban jelenik meg az életpálya-szemlélet, ami áthatja a pályaorientáció kérdését is. A hazai gyakorlatban a megkérdezett pedagógusok szabad asszociáció során ritkán kötik a pályaorientáció fogalmához az életpálya-szemléletet (25 ilyen jellegű válasz érkezett), sokkal jellemzőbb, hogy pályaorientáció alatt a továbbtanulás, pályaválasztás segítését értik (88 fő). Hasonló számban (84 fő) jelentek meg a válaszadók között azok, akik a diákok képességeinek, adottságainak, érdeklődésének azonosítását tartják fontosnak a pályaválasztás kapcsán. A skálás kérdések során a vizsgálat rámutatott arra, hogy a pedagógusok szerint az élethosszig tartó tanulás szemléletének kialakítása fontos a pályaorientáció 11

szempontjából, ezzel az állítással a megkérdezettek 92,1%-a értett egyet. Nagy többség (89,2%) gondolja úgy, hogy a diákot az iskolában képessé kell tenni arra, hogy saját életpályáját felépítse, de sokan (68,6%) tekintik a továbbtanulási döntést csak egy aktusnak az életút során, ami befolyásolja, de végérvényesen nem döntheti el az életutat. A fenti válaszokból az a pozitív megállapítás is következik, hogy a pedagógusok körében az életpálya szemlélet jelen van, azonban a szabad asszociációra építő kérdés alapján azt gondoljuk, hogy ez a szemlélet egyelőre rejtetten van jelen. H3 Feltételezem, hogy a vizsgált intézményekben dolgozó pedagógusok felismerik a pályaorientáció jelentőségét, képesek azonosítani annak elemeit, és saját pedagógiai tevékenységük részeként értelmezik a tevékenységet. Mivel a pályaorientációt elsősorban diákjaik továbbtanulásának segítésével azonosítják, így saját és az iskola pályaorientációs gyakorlatában nagyobb részben ezt a döntést segítő tevékenységekről számolnak be. A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy pedagógusok felismerik a pályaorientáció jelentőségét, és azt, hogy mind az iskolának, mind személy szerint a tanárnak meghatározó szerepe van a pályaorientációban. Mivel a pályaorientációt elsősorban diákjaik továbbtanulásának támogatásával azonosítják, a pályaorientáció tartalmi elemi közül elsősorban azokat emelik ki, amelyek ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak (pl. csoportos tájékoztatás a felvételi eljárásról, látogatás főiskolai, egyetemi nyílt napokon). Ugyanakkor összességében elmondható, hogy a pályaorientáció tartalmát tekintve több területen bizonytalanok (pl. álláskeresési technikák megismertetése, nyári munkavállalás támogatása, segítése), és az iskola és a pedagógus feladatrendszerében sem látják világosan a helyét a tevékenységnek (önálló tárgy vagy elég tantárgyakba, műveltségterületekbe integrálni). Az iskola és saját pályaorientációs gyakorlatukban elsősorban a továbbtanuláshoz kötődő tevékenységi formákat jelölik meg, hasonlóan a pályaorientáció tartalmi elemeinek azonosításakor. H4 Feltételezem, hogy a megkérdezett pedagógusok gyakorlatuk, vélekedéseik alapján körvonalazni tudják a pályaorientációs tevékenységhez szükséges ismereteket, tudást és kompetenciákat, azonban nem érzik magukat felkészültnek a feladatra. A vizsgálatban részt vevő tanárok jelentős része (74,7%) úgy érzi, hogy a pályaorientációs tevékenységhez speciális, definiálható tudás, ismeret és információk szükségesek. A kitöltő pedagógusok speciális tudás és ismeretek alatt elsősorban a munkaerő-piacra, gazdasági helyzetre, szakmastruktúra változásokra, továbbtanulásra, a képzési rendszer változásának nyomon követésére gondolnak, illetve olyan információk szükségességét fogalmazzák meg, amelyek a diákok önismeretének fejlesztésére, készségfejlesztésére vonatkoznak. A megkérdezett tanárok nagy többsége (76,2%) a magyar pedagógustársadalmat nem tartja felkészültnek a pályaorientációs tevékenységre, ennek megfelelően saját felkészültségüket is meglehetősen alul értékelik. Saját felkészültségük vonatkozásában pozitívan ítélik meg a továbbtanulási lehetőségek ismeretében való jártasságukat, 12

valamint a diákok önismeret-fejlesztésének lehetőségeit, azonban kevéssé tartják magukat felkészültnek a szakképzési szerkezet, illetve az álláskeresési technikák fejlesztésének vonatkozásában. H5 Úgy gondolom, hogy a pedagógusok kevéssé ismerik és használják a pályaorientációs tevékenységet segítő legújabb fejlesztések eredményeit. Az elméleti keretben bemutatott néhány, iskolai pályaorientációra is hatással bíró fejlesztő projekt eredményeit, eszközeit tekintettem át, és vizsgáltam, hogy milyen mértékű ezek ismertsége a vizsgálat célcsoportjánál. Sajnos a legtöbb eszköz ismeretlen a megkérdezett pedagógusok számára, csupán a különféle tesztek (önismereti, érdeklődést mérő, képességvizsgáló) esetében számolnak be nagyobb számban arról, hogy az adott eszközt már használták is (önismereti teszt 55,3%, érdeklődést mérő teszt 38,6%, képességvizsgáló teszt 39,9%). Az online fejlesztésű, mindenki számára elérhető, naprakész tartalommal bíró Nemzeti Pályaorientációs Portálról a vizsgálatban résztvevők több mint fele egyáltalán nem hallott (53,1%). Különösen érdekes ez a tény abból a szempontból, hogy amikor a kérdőív kitöltőjétől azt kérdezzük, hogy milyen javaslatai volnának az iskolai pályaorientáció fejlesztésére, javítására, mi az, ami valóban segítséget jelentene a pedagógusnak, sok válaszadó fogalmazza meg azt, hogy egy olyan online portált szeretne használni, amin minden információ, tesztek, pályaleírás megtalálható. Mindeközben van ilyen portál (eletpalya.hu), azonban ahogyan azt a mi kutatásunk is alátámasztotta - kevesen tudnak róla, kevesen használják (8,6%). 3. Az eredmények alkalmazási lehetőségei Dolgozatomban áttekintettem a pályaorientáció elméletére és gyakorlatára vonatkozó szakirodalmat, bemutattam az európai unió pályaorientációval, életpályatanácsadással kapcsolatos dokumentumait, majd ezek kapcsán felhívtam a figyelmet arra, hogy az életpálya-szemlélet még csak korlátozottan van jelen a pedagógusok gondolkodásában, a napi pedagógiai gyakorlatban nem, vagy csak részben valósul meg. Az eredmények adalékul szolgálhatnak a köznevelési, szakképzés-politikai, felsőoktatás-politikai és ezen belül a pedagógusképzés tartalmi, szerkezeti átalakítását, fejlesztését célzó döntések előkészítésekor. A pályaorientáció fejlesztésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a rendszerszerű fejlesztésre, a köznevelés, a szakképezés, a felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének együttes, tartalmi és módszertani felépítésére, a segítő intézményhálózat kiépítésére, és a segítő személyzet képzésére. Nagyobb figyelmet kell fordítani az iskolapszichológus munka és feladatkör megfogalmazásakor a pályaorientációra, illetve az iskola vezetésének e munka feltételeinek megteremtése. 13

Célszerű volna megvizsgálni a tanárképzés és a tanártovábbképzések tartalmát a pályaorientációs tevékenységre történő felkészítés szempontjából, majd az eredmények figyelembe vételével beépíteni a pályaorientációt a tanárképzés curriculumába. A curriculum fejlesztése során javaslom, hogy a pedagógusképzésben a pályaorientációs tevékenységre való felkészítés aránya növekedjen, mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés vonatkozásában. A pedagógus továbbképzések egyik kiemelt területének kell tekinteni a pályaorientációra történő elméleti és módszertani felkészítés, és ezt az államilag támogatott továbbképzési kínálat szerves részeként kell megjeleníteni. A kutatás eredményei figyelembe vehetők a nevelésügyi fejlesztéseket célzó Európai Uniós pályázati kiírások megfogalmazásakor, ezáltal hozzájárulhatnak a pályaorientáció iskolai fejlesztését célzó kutatások indításához, és - legalább a pályázat futamideje alatt - a gyakorlati megvalósítás financiális feltételeinek biztosításához. A kérdőíves kutatás empirikus adatbázisa elektronikusan hozzáférhető és felhasználható bármely, a jelen kutatáshoz hasonló, vagy ahhoz közel álló tartalmú és célú kutatásnál, fejlesztésnél. Az adatok közzétételével a vizsgálatban közvetlenül résztvevő iskolák, pedagógusok direkt módon tájékoztatást fognak kapni, de bármely iskolai közösség számára rendelkezésre állnak az információk, amelyek segíthetik pályaorientációs tevékenységük fejlesztését. 14

Válogatott irodalomjegyzék 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 130/1995. (X.26.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról. 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) Korm. rendelet módosításáról. 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Birher Nándor Szántó Zoltán (2009): Milyen szervezetektől kaphatsz segítséget? Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest. Borbély-Pecze Tibor Bors (2010): Életút-támogató pályaorientáció. PhD értekezés, kézirat ELTE PPK, Budapest. Borbély-Pecze Tibor Bors Gyöngyösi Katalin Juhász Ágnes (2013a): Az életúttámogató pályaorientáció a köznevelésben (1. rész). Új Pedagógiai Szemle 5-6. 32-50. Borbély-Pecze Tibor Bors Gyöngyösi Katalin, - Juhász Ágnes (2013b): Az életúttámogató pályaorientáció a köznevelésben (2. rész) Új Pedagógiai Szemle 7-8. 32-48. Budavári-Takács Ildikó (2009): Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben. In: Szilágyi Klára (szerk.): A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban. ELTE TáTK, Budapest. 12-18. Európa 2020 Stratégia http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm (utolsó letöltés: 2015. december 18.) Európai Unió Tanácsa (2008): Az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról (2008/C 319/02), 2008. november 21. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/txt/?uri=oj:c:2008:319:toc (utolsó letöltés: 2015. december 12.) Falus Iván Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Halász Gábor (2012): Az oktatás az Európai Unióban. Új Mandátum Kiadó. Budapest. 15

Jackson, Charles (szerk.) (2013): Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELPGN) Szakszótára: ELGPN Glossary. Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat, Budapest Karner Orsolya (2010a): Karrier tanácsadói kompetenciák nemzetközi összehasonlítása. Alkalmazott Pszichológia 3-4. 87-105. Kenderfi Miklós (2011): Pályaorientáció. (digitálistankönyv) Szent István Egyetem, Gödöllő. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412a/2010-0019_palyaorientacio/ch01s02.html (utolsó letöltés: 2015. december 12.) Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. (2000) Európai Közösségek Bizottsága. Brüsszel. http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/egesz-eletenat-tarto/memorandum-tanulas (utolsó letöltés: 2015. december 3.) OECD (2004) Career guidance and public policy; Bridging the gap, Paris http://www.oecd.org/education/educationeconomyandsociety/34050171.pdf (utolsó letöltés: 2015. december 4.) OECD (2011): Towards an OECD Skills Strategy. Paris. www.oecd.org/edu/47769000.pdf (utolsó letöltés: 2015. december 8.) Oktatás és képzés 2010 EU Oktatásimunkaprogram.http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/oktataskepzes-2010/oktatas-kepzes-2010-eu (utolsó letöltés: 2015. december 8.) Oktatás és képzés 2020. http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/hu/txt/html/?uri=uriserv:ef0016&from=hu (utolsó letöltés: 2015. december 10.) Ritoók Pálné (1986): Személyiségfejlesztés és pályaválasztás. Tankönyvkiadó, Budapest. Rókusfalvy Pál (1969): Pályaválasztás, pályaválasztási érettség. Tankönyvkiadó, Budapest. Savickas, Mark (2002): Career construction. A development theory of vocational behaviour. In: Brown, Duane (szerk.): Career choice and development. Jossey- Bass, San Francisco. 149-206. http://www.borbelytiborbors.extra.hu/zskf/careerdevelopment.pdf (utolsó letöltés: 2015. december 20.) Sultana, Ronald (2011): Learning career management skills in Europe: a critical review, Journal of Education and Work1-24. https://www.um.edu.mt/ data/assets/pdf_file/0020/144119/cms_in_europe- JE_and_W.pdf (utolsó letöltés: 2015. december 8.) Szilágyi Klára (1993): A tanácsadási elméletek. GATE Tanárképző Intézet, Gödöllő. 16

Szilágyi Klára (2004): Pályaorientáció tanári kézikönyv. Budapest. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_szak anyag (utolsó letöltés: 2016. január 23.) Szilágyi Klára, Völgyesy Pál (1996): Pályaorientáció (egyetemi jegyzet). GATE Tanárképző Intézet, Gödöllő. Völgyesy Pál (1976): A pályaválasztási döntés előkészítése. Tankönyvkiadó, Budapest. Zakar András (1988): Pályaválasztási elméletek. Tankönyvkiadó, Budapest. 17

Az értekezés témájában készült szerzői publikációk Hegyi-Halmos Nóra (2016): A tanácsadás európai dimenziói. IX. Kiss Árpád emlékkonferencia, konferenciakötet. 2015. szeptember 25-26. Debrecen. kiadás alatt Hegyi-Halmos Nóra (2016): The Role and Practise of Lifelong Guidance in Hungarian Public Educational Institutions. IV. Tudomány az oktatásért oktatás a tudományért, konferenciakötet. 2015. szeptember. 17-18. Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem. kiadás alatt Hegyi-Halmos Nóra (2015): A pályaorientáció a gimnáziumokban. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia. absztraktkötet. 2015. május 14-15. Pécs. 94-95. Hegyi-Halmos Nóra (2015): A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben. Horizontok és dialógusok. absztraktkötet. 2015. május 6-9. Pécsi Tudományegyetem. 84-85. Hegyi-Halmos Nóra (2015): A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben, a pedagógusok szerepe a pályaorientációs tevékenységben. In: Százarcú pedagógia. Szerk. Torgyik Judit. International Research Institute, Komarno. 440-445.p Hegyi-Halmos Nóra (2014): A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben, különös tekintettel a középfokú köznevelési intézményekre. In: A tudományszolgálatában konferenciakötet. Szerk. Koncz István, Szova Ildikó. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület. Budapest. 89-94.p. Hegyi-Halmos Nóra (2012): Foglalkoztathatóvá tétel és képezhetőség fejlesztése. ELTE Tátk. Budapest. elektronikus kiadvány Az értekezés témájában tartott konferencia-előadások Hegyi-Halmos Nóra: A pedagógusok nézetei az iskolai pályaorientációs tevékenységről. Országos Neveléstudományi Konferencia. 2015. november 19-21. Budapest. Hegyi-Halmos Nóra: A pályatanácsadás európai dimenziói. IX. Kiss Árpád emlékkonferencia. 2015. szeptember 25-26., Debrecen. Hegyi-Halmos Nóra: Az iskolai pályaorientáció szerepe és gyakorlata a magyarországi gimnáziumokban. IV. Tudomány az oktatásért oktatás a tudományért. 2015. szeptember 17-18., Nyitra. 18

Hegyi-Halmos Nóra: A pályaorientáció a gimnáziumokban. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia. 2015. május 14-15., Pécs. Hegyi-Halmos Nóra: A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben. Horizontok és dialógusok konferencia. 2015. május 6-9., Pécs. Hegyi-Halmos Nóra: A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben, a pedagógusok szerepe a pályaorientációs tevékenységben. III. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia. 2015. január 12-14., Révkomárom Hegyi-Halmos Nóra: A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben. Felnőttek tanulásának és oktatásának legújabb kérdései Doktorandusz Konferencia, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2014. november 28., Budapest Hegyi-Halmos Nóra: A pályaorientáció gyakorlata a hazai középiskolákban. PEME IX. PhD Nemzetközi Tudományos Konferencia. 2014. október 29., Budapest 19