Az OMSz Mentőmotoros Szolgálatának Égett sérült ellátás Eljárásrendje Szerzők: Írta: Szilágyi Mihály, Bognár Péter Szakértette: dr. Csontos Csaba (egyetemi docens PTE KK AITI), dr. Mikos Borbála Szerkesztette: Bognár Péter Jóváhagyta: dr. Temesvári Péter orvos igazgató Kiadás dátuma: 2015. 06. 19. Érvényesség ideje: 2017. 12. 31 Vonatkozik: JOGOK: Az Országos Mentőszolgálat Mentőmotoros egységeire Az eljárásrend az Országos Mentőszolgálat Mentőmotoros Szolgálának, valamint a Magyar Mentőmotor Alapítvány szellemi terméke. Bármilyen nemű terjesztése, másolása, engedély nélküli felhasználása illetve megjelentetése szigorúan tilos! Célok: az egyszemélyes ellátó egységek ellátási stratégiájának meghatározása égett sérült, égésbetegség esetén, a figyelem felhívása égett sérült esetén követendő változásokra. Miután az égésbetegség több szervrendszert érintő komplex kórfolyamat, melynek ellátási stratégiái eltérhetnek a korábban tárgyalt súlyos sérült ellátás menetétől, fontosnak tartjuk részletes tárgyalását önálló mellékletben. a sérült feltalálási helyének, megközelítésének, és kimentése szabályainak meghatározása. Tartalom: Az égés gyakorisága A helyszín specifikumai Az égés mechanizmusai, típusai ABC instabilitást okozó folyamatok Folyadék-resuscitatio, Parkland (Baxter) formula Az égés kiterjedésének meghatározása, prognózis becslés Hűtés lehetőségei, fájdalomcsillapítás Escharotomia A beteg elhelyezése Felhasznált Irodalom
Az égés gyakorisága Incidencia / Prevalencia / Morbiditás / Mortalitás Magyarországon Magyarországon évente kb. 40-50000 égési sérült kerül ellátásra, közülük kb. 10% kerül kórházi felvételre. Évente 350-400 sérült szenved a testfelszín 20%-át meghaladó, súlyos égési sérülést. Az összes ellátott sérült kb. 4/5-e felnőtt, 1/5-e gyermek, utóbbiak részaránya növekszik. A mortalitást illetően pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A helyszín specifikumai Helyszínre érkezéskor tisztázni kell a helyszín biztonságát. Fontos, hogy a mentőjármű elhelyezése a széllel megegyező irányból történjen, és megfelelő távolságban legyen a kárhelytől, hogy egy lehetséges robbanás esetén kár ne keletkezzen benne. A mentőjármű leparkolásánál figyelembe kell venni, hogy más mentőerők forgalmát ne akadályozza, viszont a helyszínt haladéktalanul el tudja hagyni szükség esetén. A helyszín közvetlen megközelítése lehetőleg a széllel megegyező irányból történjen. A veszélyes terület megközelítése csak az erre feljogosított társszervek (katasztrófavédelem) által történhet. Amennyiben feltétlenül szükséges, akkor csak abban az esetben közelíthető meg, ha az oltásért felelős parancsnok (tűzoltóparancsnok) erre engedélyt ad, és a szükséges védelem biztosítáról, védőfelszerelésről gondoskodik. A helyszínen a tájékozódásnak ki kell terjednie az élet-, robbanás- és omlásveszély, valamint veszélyes anyag jelenlétének megállapítására, a tűz körülményeire, környezetére, az időjárási viszonyokra is. A beavatkozás teljes időtartama alatt a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos speciális ismereteket igénylő feladatok meghatározását szakemberek véleményének figyelembevételével kell végrehajtani. Az ellátó hely megválasztásánál figyelembe kell venni a mentésben részt vevő erők, eszközök biztonságát, épségének megőrzését. A beavatkozás befejezése után vegyi szennyeződés esetén gondoskodni kell a közreműködő személyek, és a technikai eszközök mentesítéséről (dekontamináció). Az égés mechanizmusai Tisztázandó tényezők: -az égés mechanizmusa a helyszínen való tájékozódás, illetve az auto-heteroanamnézis alapján: közvetlen hőhatás: kontakt égés, forró zsírok, olajok, gázok, gőzök, tartós láng hatás közvetett hőhatás: sugárzó hő elektromos áram okozta égés kémiai anyag okozta égés robbanás következtében kialakult égés (légnyomás okozta trauma, légúti égés veszélye) -a sérülés időpontja -a sérült égési térben eltöltött időtartama (füst belehelés) -van-e a sérültnek valamilyen alapbetegsége, szed-e / szedett-e gyógyszert -milyen elsősegély történt
Az égés típusai: I. fokú égés: Epidermist érintő károsodás. Bőrpír, fájdalom jellemzi. Bullák nincsenek, a bőr száraz. II. fokú felületes égés (II/1.): Az epidermist és a dermis felső rétegét érintő károsodás. A bőrön rózsaszín folyadékkal telt bullák láthatók, erős fájdalommal jár. II. fokú mély égés (II/2.): A reticularis dermist érintő károsodás. Vöröses-fehéres, néhol vérrel telt bullák láthatók. Nyomásra fájdalmas lehet. III. fokú égés: Az epidermis és a dermis teljes destrukciója. Gyöngyházfehér, fekete, szürke, viaszos, márványozott bőrfelszín, néhol porcelán színű. Fájdalmatlan, érzéketlen. IV. fokú égés: Elszenesedett, izmot, csontot is érintő égés. ABC instabilitást okozó folyamatok A - légút Hallható-e kóros légzési hang? Stridoros légzés? Légúti égés gyanujának felmerülése: arcégés jelenléte, megperzselt orrszőr, zárt helyen történő sérülés, korom jelenléte a légutakban. A hypoxia extrém rossz prognózis jele. Amennyiben a légút átjárhatósága fenyegetett, az átjárhatóság emelt szintű légútbiztosítással oldható meg. Lásd: Mentőmotoros Szolgálat Légútbiztosítás Szabványos Eljárásrendje. Szükség esetén gondoljunk a korai sebészi légútbiztosításra. Légúti égés esetén a volumen terápia csak a megfelelő légút biztosítása után kezdhető meg. A belélegzett gázok (benzingőz) tüdősérülést (ALI, ARDS) okozhatnak, a direkt hőhatás viszonylag ritkán éri el a kis légutakat. A gége sérülése gyakori, és gyorsan progrediáló ödéma formájában jelentkezik. A légúti sérülés diagnózisát számos gyanújel segíti (lásd: fent). A felső légúti obstrukció az inhalációs sérültek 20-30 %-ban fordul elő. Legnagyobb veszélye, hogy tünetei rapidan progrediálhatnak teljes légúti elzáródásig. Az állapot hátterében a gége egyes részeinek ödémás duzzanata áll. Különösen kifejezett olyan esetekben, amikor a beteg a nagykiterjedésű égés miatt nagy volumenű folyadékot igényel. Másik veszélyes helyzet, amikor a nyak mély vagy körkörös égése esetén a tágulni nem képes égett szövet a légutakat diszlokálja illetve elzárja. Nehéz egyértelmű szabályt mondani arra, mikor kell a beteget intubálni. Abszolút indikáció a stridoros légzés megjelenése. Mivel az arc és nyak égése esetén, valamint nagy volumenű folyadékbevitel során az oedema progressziójának kockázata fokozott, az intubációs nehézség és kudarc veszélye a késlekedéssel arányosan fokozódik. A tubus biztonságos rögzítése az égett arcfelszínen számos nehézséggel jár, és speciális technikát tehet szükségessé. Amennyiben a légúti elzáródás mértéke szemmel láthatóan gyorsabban progrediál, mint az intubáció kivitelezésének ideje, illetve a kialakuló ödémák miatt nehézségbe ütközik, azonnali conicotomiát kell végezni a Légútbiztosítás Eljárásrend Szabályainak megfelelően. B - légzés, C- keringés A légzés vizsgálatakor megjelenő kóros (spasztikus) légzési hang füst belehelésre utal. Tökéletlen égéskor felmerül CO mérgezés veszélye, pulzoxyméter fals értéket mutathat. Kompartment szindróma körkörös, nagy felületű égés esetén fenyeget, ezért a sérült gyors égési centrumba történő szállítása javasolt.
Az égés kiterjedésének meghatározására 12 éves életkor fölött a Wallace féle 9-es szabályt alkalmazzuk (lásd: később). Kisebb gyermekeknél és csecsemőknél a felnőttől eltérő testméretek és arányok miatt más a megítélés. Volumen terápia - Parkland formula szerint Szénmonoxid (CO)-mérgezés: A beteg gyakran belélegzi a tűz vagy robbanás során keletkező gázokat, leggyakrabban CO-t vagy cianidot, ami életveszélyes mérgezéshez vezethet. Felismerését nehezíti, hogy a pulzoximéter nem tud különbséget tenni az oxigenizált hemoglobin és CO-hemoglobin között, így hamisan jó értéket mutathat. A klasszikus tünetek fejfájás, hányinger, viselkedési zavarok csak 30 %-ot meghaladó COHgb mellett jelentkeznek, a jellegzetes meggypiros szín csak 40% felett jelentkezik. Mivel 100 % O 2 adása mellett a COHgb fél életideje kevesebb, mint 1 óra -ugyanakkor légköri levegő mellett 4 óra-, a betegnek 100% oxigént kell adni. A lélegeztetőgép beállítása: amennyiben a helyszínre érkező mentőegység lélegeztetőgéppel rendelkezik, az első ellátás után a lélegeztetőgépet célszerű az alábbi szempontok alapján beállítani: Mivel a beteg endotrachealis intubációja, az Országos Mentőszolgálatnál elfogadott Légútbiztosítás Szabványos Eljárásrend alapján történik, a beteg relaxálva van, ezért csak kontrollált lélegeztetési mód alkalmazható. A lélegeztetés során az ARDS-nél alkalmazott 6 ml/kg belégzési volumen javasolt. Törekedni kell 30 cmh 2 0 alatti platónyomásra. A nagy ödéma és rigid mellkas miatt különösen az első időszakban nagyobb nyomások alkalmazása is szükséges lehet. A tüdőt a transzalveoláris nyomás károsítja, ezért ha a nagyobb nyomás a mellkasfal, vagy a hörgőrendszer ellenállásának leküzdését szolgálja, nem kell tüdőkárosodástól tartani. Folyadék-resuscitatio Parkland (Baxter) formula A sokktalanítás mentőben is használható módja a Parkland (Baxter) formula használata. Ennek alapján az első 24 óra folyadékigényének számolása: égett testfelszín (%) x testsúly (kg) x 4 (ml). (Légúti égés esetén 5 ml-el számolunk). Bár számtalan kritika éri ezt az eljárást, mivel számtalan faktor befolyásolja a folyadékigényt, a terápia elkezdésére, és a beteg transzport alatti folyadékpótlására általában megfelelő módszer. A kiszámolt mennyiség felét a sérüléstől (nem a feltalálástól!) eltelt első 8 órában kell beadni. Az első 24 órában krisztalloid (elsősorban Ringer-laktát) adása javasolható. Feltétlenül kerülendő a beteg túltöltése, mert növeli a bőrkárosodás kiterjedését, a lélegeztetett napok számát, a kórházi tartózkodást, és a mortalitást.
Az égés kiterjedésének meghatározása, prognózis becslés Az égett beteg ellátásához szükséges az égés kiterjedésének meghatározása. Mindenkinek a saját tenyere az ujjakkal együtt, a testfelületének 1 %-a. Elsősorban felnőtteknél használható jól a Wallace féle 9-es szabály Gyermeket esetén, 0-12 hónapos kor között a két alsóvégtag 14%-ra, a fej 18%-ra módosul. 1 éves kor felett minden évvel 1%-ot le kell vonni a fejből az alsóvégtagok javára. (1. ábra) (1. ábra: égés kiterjedésének meghatározása A várható prognózis megítélésére több ezt szolgáló index közül a Baux-féle mortalitási index a leghasználhatóbb a mindennapi gyakorlatban: Baux-index = életkor (év) + égett testfelszín (%) -70 feletti értéke igen súlyos sérülést jelent, -90 feletti értékénél fatális kimenetel valószínűsíthető. A kimenetelt illetve a égés súlyosságának mértékét az is befolyásolja, ha az égésbetegség más traumás szövődménnyel társul. Hűtés lehetőségei, fájdalom csillapítás A Hűtés célja az égett bőrfelszín és az alatta elhelyezkedő szövetek reaktív oedemájának és a szövetek enzimatikus degradációs folyamatainak csökkentése, ezáltal a kialakuló sérülés elmélyülésének megakadályozása. A hűtésnek első fél órán belüli alkalmazása hatékony, de a megkésett, 2-3 órán túli alkalmazás esetén is érvényesül a fájdalomcsillapító hatása. Kontraindikációja a kisfelszínű hűtésnek nincs, nagy felszín (egy végtagnál nagyobb) hűtése esetén hypothermia kialakulásával kell számolni. Nagy kiterjedésű égésnél a hűtés az égés hatására kialakuló folyadékvesztés mellett a hővesztést is súlyosbítja, és hypothermia kialakulásához vezet. Ezért a lokális hűtés mellett fontos egyidejűleg a lehűlés elleni védelem, az egész test melegen tartása. A Mentőmotoros Szolgálatnál a hely szűke miatt nem rendszeresített a buborék fólia, ezért ha a buborék fólia nem elérhető, izolációs fólia alkalmazható.(2. ábra) (2. ábra: Izolációs fólia alkalmazása)
A lokális hűtés lehetőségei: Az égett testfelszínt lehetőleg minél hamarabb, folyó csapvízzel 20-30 percig hűthetjük. Alkalmazhatunk nagy hűtőkapacitású hűtőgélt (Water-Jel), 60 percig az égett felületen. Ez csökkenti a kialakuló ödémát, és a következményes hypovolémiát, csillapítja a fájdalmat. Water-Jel kérdés Nagy hőelvonó kapacítással rendelkezik, ezért jobb minőségű hűtést és fájdalomcsillapítást biztosít, mint a folyóvizzel történő hűtés. Viszont nagy felületeken alkalmazva fokozza a hypothermia kialakulásának veszélyét. A Castner-féle vizsgálat szerint szisztémás hypothermiával nem fenyeget az alkalmazása, mivel nagyon lassan párolog. A mentőmotorokon az égési sérültek hűtését Water-Jel-lel végezzük. A helyszínen gyakran nem lehetséges megfelelő minőségű folyóvízzel való hűtést alkalmazni, ezért az Egészségügyi Minisztérium által kiadott - Az Égési Sérültek Ellátásáról szóló-szakmai protokollban leírtak szerint, 1 óráig a nagy kapacitású hűtőgélek alkalmazása elfogadható. Ezért a helyszínen a hűtést Water-Jel-lel kell megkezdeni, mindemellett fontos figyelembe venni, hogy nagy kiterjedésű égési sérüléseknél, hosszú ideig történő alkalmazásánál (transzport), a melegítés ellenére is gondoljunk a hypothermia kialakulásának lehetőségére is. A Water-Jel által nem fedett sérült részekre steril száraz kötszerrel való fedést helyezzünk fel. Az arc, gáttáj felületes égéseire általában nem szükséges kötést felhelyezni. Fájdalomcsillapítás Fontos a megfelelő fájdalomcsillapítás elkezdése már a helyszínen! A választandó fájdalomcsillapító függ az égés kiterjedésétől és mélységétől, az általa okozott szisztémás fájdalomreakció intenzitásától, és a sérült társbetegségeitől, valamint gyógyszerszedésétől. Intenzív fájdalommal járó égés esetén major analgetikum választandó: Fentanyl (1-2 mikrogramm/ttkg iv./io) vagy Ketamin (0,3 mg/ttkg iv./ io., 3 mg/ttkg im. szedációra: 0,5 mg/ttkg iv./ io., 5mg/ttkg im. ). A Ketamin nem kívánt pszichés hatásai agitáltságig fokozódó nyugtalanság, hallucinációk, rémálmok, hányás lehetnek, ami kis dózisú midazolam (0,02 mg/kg, felnőttnek 1-2 mg) adásával kivédhetők, vagy fellépésük esetén további kis dózisú midazolam adásával kezelhetők. A szállítás alatt további bólusok lehetnek szükségesek. Instabil keringés esetén a dózis csökkentendő.
Escharotomia A helyszíni escharotomia általában ritkán, az alábbi esetekben szükséges: ha az égés következtében körkörösen kialakuló ödéma és a bőr rugalmatlanság miatt beteg lélegeztetése csak nagy nyomásokkal kivitelezhető légzési elégtelenség alakul ki a kompresszió miatt (ennek oka PTX is lehet!). teljes vastagságú égés a mellkason, növekvő légúti nyomások, fokozódó etco2, csökkenő szaturáció. Mivel a körkörös mellkasi égésnél az escharotomia életmentő beavatkozás, kevés gyakorlattal rendelkező ellátónak is el kell végeznie. Az escharotomia kivitelezése: 2 hosszanti bőrmetszés szikével, a mamilláktól lateralisan, az elülső hónaljvonal előtt, alul és felül legalább 1-2cm-rel túlérve az égett területen 1 haránt metszés a sternum alsó széle ill. a jugulum magasságában kiegészíthető a nyak középvonalában (a vénás visszaáramlást segíti) kellő mélységű metszés: az elhalt, rigid bőr szétnyílásáig, és vérzés (élő szövet) megjelenéséig a két hosszanti metszés mellett 2-3 haránt bemetszésre is szükséges lehet A beteg elhelyezése 15% feletti illetve mély II fokú égést vagy annál mélyebb sérülést elszenvedett beteget égési centrumban kell elhelyezni, további kezelés céljából
Gyermekkori égési sérülések A világon évente nagyjából 450.000 gyermek szenved el égési sérülést. A 10-20 év közöttieknek megközelítőleg 50%-ban, míg a 10 évnél fiatalabbaknál 30%-ban nagy kiterjedésű égési sérülés jön létre. 5 éves kor alatt a forrázás, 5-13 éves kor között a lángégés fordul elő leggyakrabban. Serdülők égési sérülése leggyakrabban gyúlékony folyadéktól származik. A gyermekbántalmazásoknak mintegy 10% -a jár égési sérüléssel, és az összes gyermekégés 15-20%-át teszi ki. A leggyakoribb mechanizmus a forrázás. További okok közé sorolhatók a készülékek, gyufa és a dohánytermékek okozta égési trauma. Égési trauma esetén prioritás az égett terület nagyságának, mélységének, és a károsodott szövet típusának meghatározása. A " kilences szabályt" idősebb gyermekeknél és serdülőknél használhatjuk, de a csecsemőknél és kisgyermekeknél módosítás szükséges (lásd korábban 1. ábra), mert a teljes testfelület (BSA, body surface area) arányossága, a különböző testrészek százalékos nagysága a korral változik. A BSA becslésére használjuk a beteg saját kezét, amely az ujjakkal együtt körülbelül0,8-1%. A mélységet nehéz megbecsülni, mivel a károsodás általában nem egységes, valamennyi érintett területen, és a mélysége az idővel is változhat. Forrázások eltérőek a merítéses sérülésektől, de általában felületesek, míg a kémiai égés jellemzően mélyebb. Elektromos égés okozta szöveti károsodás sokkal mélyebb, mint az előzetes vizsgálat során valószínűsíthető. A gyermek bántalmazására kell gondolni, ha égés látható a fenéken vagy éles lehatárolt merítéses égési sérüléseket találunk, vagy egy forró tárgy okozta a bőr sérülését. Az égés súlyossági fokának meghatározása Enyhe Közepes Súlyos A bőr felszíni rétegeiben történő égési sérülés esetén: < 5 % TBSA 5-10 % TBSA >10 % TBSA A bőr teljes vastagságában történő égési sérülés esetén: <2 % TBSA 2-5 % TBSA >5 % TBSA Feltehetően inhalációs sérülés, jelentős arc, szem, fül, genitáliák, kéz, láb, izületek Nagyfeszültség okozta égés, körülírt égés Bizonyított inhalációs sérülés Jelentős, kapcsolódó sérülések ( törések, vagy egyéb nagy traumák) TBSA:total body surface area A táblázat II.-III. fokú égések esetén használandó.
Az ellátás általános megközelítése égett gyermeknél: Oka 60-70%-ban forrázás, 15-20%-ban lángégés, 3-5%-ban elektromos égés, 1-2%-ban kémiai égés. Ellátásának alapelvei a felnőttekéhez hasonló, néhány életkori sajátosság figyelembevételével. Prehospitális ellátás Az életveszély elhárítása (Lásd: Mentőmotoros Szolgálat - Súlyos állapotú gyermek sérült eljárásrend) Folyadékterápia, shocktalanítás: kis-felületes égés, stabil légzés és keringés, 1 óránál rövidebb transzport esetén parenteralisan általában nem szükséges. Parenteralis folyadékterápia indokolt csecsemőnél 5%, gyermeknél 10, 14 éves kor fölött 15%-ot meghaladó kiterjedésű égés esetén. A kezdeti folyadékbólus 10-20 ml/kg Ringer-laktát vagy izotoniás krisztalloid. 20 kg-nál kisebb súlyú gyermekeknél 5% dextróz korai adása válhat szükségessé a hypoglykaemia elkerülése érdekében. Az infúzió sebességét gyors számítással az alábbiak szerint tervezhetjük: 5 év alatt 150, 5-15 év között 250, 15 év fölött 500 ml/óra. További számítási lehetőségek: -Parkland képlet: az első 24 órás folyadékszükséglet ml-ben = 4x ttkg x TBSA% (5-ös szorzó: elektromos és légúti égés, dehidrált beteg, későn kezdett volumenterápia esetén). -módosított Parkland képlet: 4 ml x ttkg x TBSA% + fenntartó folyadék (fenntartó folyadék: 30 kg-nál kisebb testsúly esetén az első 10 kg-ra 100 ml/kg, a második 10 kg-ra 50 ml/kg, a harmadik 10 kg-ra 20 ml/kg). Az így kiszámított mennyiség felét az első 8 óra alatt, felét a fennmaradó 16 óra alatt adjuk be. A folyadékterápia eredményességének ellenőrzése: vizeletürítés javulása, tachycardia csökkenése, a capillaris újratelődés gyorsulása. Fájdalomcsillapítás: Intenzív fájdalommal járó égés esetén major analgetikum választandó: Fentanyl (1-2 mikrogramm/ttkg iv./io) vagy Ketamin (0,3 mg/ttkg iv./ io., 3 mg/ttkg im. szedációra: 0,5 mg/ttkg iv./ io., 5mg/ttkg im. ). A Ketamin nem kívánt pszichés hatásai agitáltságig fokozódó nyugtalanság, hallucinációk, rémálmok, hányás lehetnek, ami kis dózisú midazolam (0,02 mg/kg, felnőttnek 1-2 mg) adásával kivédhetők, vagy fellépésük esetén további kis dózisú midazolam adásával kezelhetők. A szállítás alatt további bólusok lehetnek szükségesek. Instabil keringés esetén a dózis csökkentendő. Sebellátás: -a ruházat haladéktalan eltávolítása, hűtés Water-Jel-vel vagy folyó vízzel, fiziológiás sóoldattal átitatott steril gézzel. A hűtést helyileg egyszerre maximum 20%-nyi területen, 8-10ºC körüli folyó vízzel szakaszosan 15-20 percig végezzük. A jegelés kerülendő, mert súlyosbíthatja az égési sérülést. -Kémiai behatás: dekontamináció bőséges lavage-val, hideg vagy szobahőmérsékletű hűtés a fájdalom enyhítésére.
Égésközpontba szállítandó: -18 éves kor alatt TBSA > 10% II. fokú égés -III-IV. fokú égés, kiterjedéstől függetlenül -speciális testtájékok égése (arc, kéz, láb, genitalia, perineum, ízületek) -körkörös égés -elektromos égés -légúti égés -kémiai égés -traumával, társbetegséggel járó égés Ha a gyermek 4 órán belül nem juttatható el az égési központba, a legközelebbi gyermekintenzív osztályra kell szállítani, és ott stabilizálni az állapotát továbbküldés előtt. Vegyük fel alaposan kórtörténetet. Érdeklődjünk az égési okáról, már létező betegségekről, krónikus gyógyszerekről, valamint allergiáról. Gyanakodjunk a gyermek bántalmazására. Lehetőség szerint a következőkre kérdezzünk rá: a baleset akkor történt amikor azt állítják, a gyermek tényleg egyedül volt-e, az esemény valóban tulajdonítható-e a testvérnek, a történet változik egy másik személy kérdezésekor, vagy a történet összeegyeztethetetlen a látható sérüléssel, vagy ha késéssel fordulnak orvoshoz. Nem balesetből származó égési sérülések közé tartozik, amikor valamilyen mintázat látható, vagy élesen elhatárolt égési sérülések láthatók a kezeken, lábakon, fenéken, a gáton, vagy harisnya- kesztyű szerűek. Végezzünk gondos fizikális vizsgálatot. Ellenőrizzük, hogy a szemhéj égett-e, a szempillák égettek, vagy szem sérülés gyanúja felmerül-e? Fel kell mérni a kapcsolódó sérüléseket, (pl. fej sérülés). A testfelület 20%-át meghaladó, vagy súlyos BSA besorolású égés esetén, ha hányinger, hányás, haspuffadás jelentkezik, nasogastricus szondát kell behelyezni, mert gyakran zsigeri vazokonstrikció, ileus jelentkezik.
Felhasznált irodalom Bogár Lajos-Molnár Zsolt: Aneszteziológia és Intenzív terápia - Medicina könyvkiadó- A politraumatizált és égett beteg intenzív terápiája (Dr. Csontos Csaba PTE KK AITI) Molnár Zsolt A lélegeztetés gyakorlata - Medicina könyvkiadó - Az égett beteg lélegeztetése (Dr. Csontos Csaba PTE KK AITI) Castner T., Harz C., Schlor J. - Cooling Out of the Bag - Institute for Emergency Medicine, Markdorf, Germany, 2001 http://www.kk.pte.hu/docs/protokollok/eges-az_egesi_serultek_ellatasa.pdf Dr. Nagy Attila, Dr. Bukor Barbara, Dr. Füredi Gábor, Dr. Bamberger Éva - Égett Sérült Ellátása - www.legimentok.hu/sop/pdf/eges_lm_sop.pdf - Katherine J. Chou: Hyperbaric oxygén therapy Bene R.: A gyermekkori égés sajátosságai. Gyermekgyógyászat 2010, 61(4-5): 138-143. D, Souza A.L., Nelson N.G., McKenzie L.B.: Pediatric Burn Injuries Treated in US Emergency Departments Between 1990 and 2006. Pediatrics 2009, 124(5): 1424-1430. Gandhi M., Thomson C., Lord D, Enoch S.: Management of Pain in Children with Burns. International Journal of Pediatrics 2010,http://dx.doi.org/10.1155/2010/825657 Joffe M.D.: Emergency care of moderate and severe thermal burns in children. www.uptodate.com Mitchell K.B., Khalil E., Brennan A. et al.: New management strategy for fluid resuscitation: quantifying volume in the first 48 hours after burn injury. J Burn Care Res 2013, 34(1): 196-202. Mikos B., Kostyál E.: Égésbetegség. In: Ujhelyi E (szerk.): A gyermekintenzív ellátás elmélete és gyakorlata. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2014, 571-579.