Váci Waldorf Óvoda (2600 Vác Kert utca 8.) OM azonosító száma: 032748 HELYI NEVELÉSI PROGRAM 2013.
Tartalom Váci Waldorf Óvoda... 1 HELYI NEVELÉSI PROGRAM... 1 BEVEZETŐ... 5 AZ ÓVODA SAJÁTOS ARCULATA - ÓVODAKÉP... 6 Pedagógiai szemléletünk sajátosságai... 6 PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓNK - GYERMEKKÉP... 7 Óvodai nevelésünk célja... 8 Általános nevelési alapelveink:... 8 Gyermekvédelem... 9 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja... 9 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 10 A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 11 Óvodánk dokumentációs rendszere:... 11 AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI... 12 1. Az egészséges életmód alakítása... 12 1.1. Feladatok és módszertani alapelvek... 12 1.2. Tevékenységek... 13 1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére... 14 1.4. A terület kapcsolata más nevelési területekkel... 15 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása... 16 2.1. Feladatok... 16 2.2. Tevékenységek... 17 2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére... 17 2.4. A terület kapcsolata más nevelési területekkel... 18 Összegzés:... 18 3. Az anyanyelvi-, és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 19 3.1. Feladatok és módszertani alapelvek... 19 3.2. Tevékenységek... 20 3.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére... 21 3.4. A terület kapcsolata más nevelési területekkel... 21 4. Tevékenységi tartalmak... 21 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 22 Személyi feltételek:... 22 Alkalmazotti kör:... 22 Tárgyi feltételeink:... 23 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 25 Napirend... 26 Heti rend... 27 Éves ritmus... 27 Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei... 27 Nyitva tartás, szünidők... 28 AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE... 29 Az óvoda és a család közötti együttműködés... 29 Az óvoda külső kapcsolatrendszere... 30 2
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 30 Az ismeretszerzés formái... 30 MELLÉKLETEK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3
AZ ÓVODA ADATAI Az intézmény neve: Váci Waldorf Óvoda Székhelye: 2600 Vác Kert u 8. Az intézmény fenntartója: Váci Waldorf Alapítvány Székhelye: 2600 Vác, Téglaház út hrsz. 1620/7. Az intézmény alapítója: Váci Waldorf Pedagógiai Alapítvány Az alapító okirat kelte: 2012.03.22. Az intézmény felügyelete: a szakmai és törvényességi felügyeletet a fenntartó látja el a fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét a Pest Megyei Kormányhivatal gyakorolja Működési engedély száma: XIV-B-045/00623-5/2012. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény vezető óvónője: Matuz Erika Az intézmény gazdálkodási formája: részben önállóan gazdálkodó Az intézmény OM azonosítószáma: 032748 Gyermekcsoport száma: 2 Maximális gyermeklétszám: 50 fő Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma Alaptevékenysége 8510 Iskolai előkészítő oktatás óvodai nevelés Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenysége 5629 Óvodai intézményi gyermekétkeztetés 8891 Gyermekek napközbeni ellátása 8559 M.n.s. egyéb oktatás 6820 Intézményi vagyon működtetése 4
BEVEZETŐ Az óvodánk szülői kezdeményezésre jött létre 1994-ben. Az alapító szülők kifejezetten a Waldorf pedagógia elvein nyugvó óvodát kívántak létrehozni, melyet az azóta csatlakozó szülők is támogatnak. Jelenlegi épületünkbe 1998-ban költöztünk, újonnan megalakult iskolánk első osztályával. Az iskola 2001-ben kinőve az épületet elköltözött. Így helyére- a megnövekedett szülői igényre 2002-ben született- második csoportunk léphetett. Azóta a két csoport önálló lényként, de szoros kapcsolatban éli életét. A gyermekeknek olyan nevelési feltételeket kívánunk biztosítani, amely tiszteli a kisgyermekek teljes emberi méltóságát és a felnőttekkel más minőségű, de - egyenrangú szellemi szabadságuk, és egyéniségük kibontakozását. Ennek megvalósíthatóságát mind az óvodapedagógusok, mind a szülői kör, mind az Alapítvány az Országos Közoktatási Intézet által minősített Waldorf Óvodapedagógiai Program (WOP) végrehajtásában látják. Minden óvodáskorú kisgyermeknek helye van óvodánkban. Célunk, hogy az a gyermek, akinek családja elfogadja a Waldorf szemléletmódot, és kész együttműködni, megkülönböztetés nélkül helyet kaphasson óvodánkban. Ezért programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (OAP) és a Waldorf Óvodapedagógiai Program (WOP) alapján készült, melynek legfőbb jellemzője az ember - és gyermekközpontúság. Célunk a nyugodt érzelmi biztonságot nyújtó, sok szép élményt adó, folyamatos játékot és aktív tevékenységet biztosító óvodai élet megszervezése, valamint az évszakokhoz és a keresztény ünnepkörhöz csoportosított tevékenységekkel még élményszerűbbé tenni a gyerekek óvodás éveit. Ezért óvodánk a gyermek személyes ismeretéből életkoronként változó testi - lelki és szellemi szükségleteinek felismeréséből kiindulva kívánja biztosítani a kisgyermek számára az egészséges fejlődést és az egészséges életmódot. 5
AZ ÓVODA SAJÁTOS ARCULATA - ÓVODAKÉP Pedagógiai szemléletünk sajátosságai Óvodánk Vácon, a Kert utca 8 sz. alatt található bérlemény, mely jelenleg két csoportnak ad otthont. A két csoport működése közös épületben, de teljesen elkülönített élettérben zajlik. 2002 óta neveljük két vegyes életkorú gyermekcsoportban a Waldorf pedagógiát választó családok gyermekeit. Óvodánkban szükség esetén szakfejlesztés nélküli befogadó integráció valósulhat meg - a sérült gyermeket speciális igényeinek figyelembe vételével nevelhetjük ép társaikkal együtt. Óvodánk - amennyiben az SNI-s kisgyermekek felvételével szükségessé válik - megbízási szerződéssel fejlesztő gyógypedagógust foglalkoztat. Óvodánk nyitott még a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó családok fogadására is. Ezen gyermekek esetében fontos tényezőnek tartjuk az interkulturális integráció megvalósítását az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmének figyelembevételével. Migráns gyermekek differenciált segítését kívánjuk megvalósítani a magyar nyelv elsajátításának területén, mindemellett az önazonosság megőrzésének ápolására és erősítésére is figyelmet kívánunk fordítani - együttműködve a családdal. Elmondható a családokról, hogy átlagos anyagi helyzetben élnek, elvétve van gyermekét egyedül nevelő szülő. Az óvoda alapkoncepciója - családban és ne intézményben nevelődjenek a gyerekek csak úgy valósulhat meg, hogy az édesanyák vagy otthon maradnak (gyakran vállalnak harmadik, vagy negyedik gyermeket is), vagy vállalkozásban, esetleg részmunkaidőben dolgoznak. Ezért az utóbbi években a családok egyre súlyosbodó élethelyzetére való tekintettel 2012-13-as nevelési évben megteremtettük a szülőkkel a délutánosság feltételeit. Az ÁNTSZ követelményeknek megfelelően az épületen belül kialakítottuk az ebédeltetéshez, illetve a háromszori étkezéshez szükséges tagolásokat: étel előkészítő és mosogató helyiségeket. Valamint a csoportszobától elkülönítve egy állandó alvóhelyiséget. 6
A Waldorf-óvoda igyekszik a szülőket arról tájékoztatni, hogy a gyerek érdeke megkívánná, hogy délben hazamehessen, mert maga a csoportban tartózkodás is fárasztó számára. Az volna a kedvező, ha a gyerekek az ebédet már otthon ehetnék meg s a délutáni alvás után egy sokkal nagyobb és megnyugtatóbb személyes térben játszva és merengve dolgozhatnák fel a délelőtti élményeiket. Éppen ezért a délutánra való felvétel nem lehet automatikus, minden esetben egyéni, az egyes gyerekre és családra vonatkozó döntést igényel. Az óvónők és szülők személyes beszélgetésen vesznek részt. Az óvónők részéről fontos az alapos pedagógiai tájékoztatás a Waldorf-pedagógia általános, embertani szempontjairól, a délután rendjéről; valamint a szóban forgó gyerek személyes fejlődéséről, óvodai jelenlétéről. A szülők részéről pedig szükséges a helyzetük kellő feltárása, csak ezután következhet a közös mérlegelés. A döntést természetesen a szülőknek kell meghozniuk! A délután fő feladata a gyermeket a délelőtt folyamán ért élmények feldolgozására, a pihenésre, lehetőleg elalvására szolgáló nyugodt környezet megteremtése. Ezért fontos, hogy az aktívabb délelőtt lezárása után a tevékenységek állandó ritmusban kövessék egymást. Fontosnak tartjuk, hogy a délutános létben a gyerekek egy közösséghez tartozónak érezzék magukat, ez az állandóság is hozzájárul biztonságérzetükhöz. Összességében elmondható, hogy a családok gyermekük életkori igényéhez (sok családi együttlét) igazítják életüket. Kapcsolatunk a családokkal naprakész és szoros, mindenki mindenkit ismer és nagy előny ez abból a szempontból is, hogy a szemünk előtt születnek és nevelkednek a gyerekek. A szülőkkel való kapcsolatunk az évek folyamán egyre jobban kiteljesedik, ezt szolgálja a nyitott óvoda szemlélete és gyakorlata. Óvodánk a Waldorf - Óvodapedagógiai program - mint minősített program - szerint dolgozik, annak adaptációját alkalmazzuk. Az abban foglaltak határozzák meg nevelési alapelveinket, célkitűzéseinket, tevékenységeinket, az ehelyütt nem részletezett szempontokra a Waldorf Óvodapedagógiai Program vonatkozó részei az érvényesek. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓNK - GYERMEKKÉP Különösen fontos az óvoda családias, nyugodt légköre, ami óvónőink szívügye; céljuk, hogy a Waldorf - Óvoda ideáját egyre elmélyültebbé tegyék a maguk számára: itt és most. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek sokszínű és mégis ismétlődő tevékenységére, egyéni képességek figyelembevételével. 7
A program lényege a gyermekre épül, emberként tekintve rá, tartalmazza a nevelési feladatokat, tevékenységeket, ezen keresztül biztosítva a gyermek személyiségének fejlődését (utánzás -játék - fantázia). Óvodai nevelésünk célja A gyermeket tisztelettel fogadni, szeretetben nevelni, szabadságban elengedni. /Rudolf Steiner/ Óvodánkban az emberkép, gyermekkép, az óvodáskor az én fejlődés kitüntetett szakasza, a tényleges én - funkciók, az én - tudat kialakulásának és megszilárdulásának első stádiuma. A gyermekek sajátos testi, lelki, értelmi fejlődést mutatnak, melyeket az őket körülvevő személyi, tárgyi környezet erősen befolyásol, alakít. Ez az életszakasz a társas kapcsolatok egyik alapozó szakasza, melyben szokásokat, szabályokat, fogalomrendszert sajátítanak el, és aktívan illeszkednek be a csoportba. Legfőbb tevékenységük a szabad játék, ahol tapasztalatokat szereznek, és ezek személyiségfejlődésükre meghatározó jelentőséggel bírnak. Mindezek tudatában egészséges, jó teherbírású, lelkileg kiegyensúlyozott, másokkal szemben toleráns gyermekeket szeretnénk nevelni, akik a másságot elfogadják, azt tiszteletben tartják, akik szeretik és értékelik a szépet, a jót. Olyan gyermekeket, akik optimista szemléletűek fantáziájuk által kreatív gondolkodásúak, és nyitottak az őket körülvevő világra. Általános nevelési alapelveink: Nevelési felfogásunkat a gyermekközpontúság határozza meg, egyéni és életkori sajátosságaik, változó fejlődési ütemeik figyelembevételével. Az óvónő igyekszik utánzásra méltóvá válni, - mert a gyermek nem tud nem utánozni - életkoronként változó testi-lelki és szellemi szükségletek felismeréséből kiindulva biztosítani az egészséges fejlődést. Legfőbb célunk a folyamatos játékot és aktív tevékenységet biztosító óvodai élet fenntartása. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása a Waldorf óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. Tiszteljük a családot, mint a kisgyermek elsődleges nevelési színterét. Kötelező mértékűnek tartjuk a pedagógiai etika megtartását, biztosítjuk a családokat a teljes titoktartásról, tiszteletben tartjuk a család belső szokásait és ügyeit. 8
Gyermekvédelem Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat egy óvónő látja el. Fennállásunk óta óvodánkba még nem jelentkezett deviánsan élő, vagy így gondolkodó család. Ha szükséges, a következő megoldási módokat javasoljuk: A gyermek segítése az óvoda keretein belül: személyre szabott figyelem, gondoskodás. Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás. Szülők figyelmének felhívása a gyermek fejlődésének sajátosságaira. A gyermek nevelési tanácsadóba irányítása. Javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére, gyermek ideggondozói és gyermekpszichiátriai vizsgálatra. Rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javaslat. Indokolt esetben természetbeni juttatás kezdeményezése. Javaslat a gyermek más formában történő napközbeni ellátására családi napközi, házi gyermekfelügyelet. A szülők kérelmére vagy beleegyezésével javaslat a gyermek átmeneti gondozására. Ezen kívül intézkedést kérünk azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermekek problémáinak megoldásában Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyermekjóléti Szolgálat: logopédus, pszichológus, gyógypedagógus Családsegítő Szolgálat Szociális Étkeztetés Védőnői Szolgálat Szakorvos Jegyző Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja Célunk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek léte, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelésünk egészébe. Mivel minden gyermek más, ezért szemléletünk alapja a differenciálás a - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek - kiemelten tehetséges gyermek -gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében. 9
Programunk felfogása szerint minden kisgyermek fejleszthető, a gyermek meglévő képességeiből indulunk ki. A gyerekek fejlődésének nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi fejlettségi állapotukat, és a konferencia gyermekmegfigyelés részében közös képet alakítunk ki róla és a szükséges segítséget meghatározzuk számára. Az óvodán belül az óvónő saját személyiségével, személyes kapcsolatával, intenzív figyelmével intuitív módon segíti a gyermeket. Szükséges esetben szaksegítséget kér vagy a családot a megfelelő szakszolgálathoz irányítja. Pedagógiai programunkban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése több irányban történik: - gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés - feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógus kompetenciájánál fogva a differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálja az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához igazítva, figyelembe véve a segítő szakkompetencia (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) útmutatásait Az óvodapedagógus a gyermeki személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe oly módon, hogy a feladatot és a személyes élményt egy szituációba integrálja. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Bármilyen hátrányos helyzetből származó lemaradás csakis szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve ellensúlyozható. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Óvodai programunk jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet. Feladataink ezzel kapcsolatban: - Úgy alakítjuk ki a csoportösszetételét, hogy az adott gyermek integrációja megvalósuljon. - Az óvónői kollégium együttműködésével esetmegbeszélések. - A gyermek sorsának, fejlődésének intenzív követése. - A gyermek kommunikációs, érzelmi-értelmi nevelése, egészséges életmódra nevelése példamutatás alapján és a szabad játékban a szokásrendszerbe ágyazottan történjen. - A gyermekközösség érzékenységének tudatos fejlesztése - Őszinte, világos kommunikáció a szülőkkel, megfelelő empátiával, a bizalmi légkör kialakításáért. 10
- Gyermekvédelemmel és egészségügyi ellátással, kapcsolatos munka - Egészségügyi szűrővizsgálatok - Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Óvodánk a Pedagógiai Program megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Óvodánkban tilos a jogellenes elkülönítés minden formája. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesítjük különösen - az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor - felvételi kérelmek elbírálásánál - az óvodai szabályrendszer megállapítása és a követelménytámasztás során - a teljesítmények értékelésénél - az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevételekor - a különböző kedvezményekhez való hozzáférés során - az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése esetén Óvodánk dokumentációs rendszere: Felvételi és mulasztási napló: Tartalmazza a gyermek adatait, jelenlétét, hiányzását, a szülő elérhetőségét. A csoportvezető óvónő vezeti. Csoportnapló: Tartalmazza a csoport életére vonatkozó oktatási és nevelési feladatokat, napirend, heti rend, ütemtervet, a gyermekcsoport adatait, a csoportélet napi bejegyzéseit. A csoportvezető óvónő vezeti. A gyermek egyéni irattartója: Tartalmazza a gyermek felvételi lapját, a róla készült feljegyzéseket. Egyéni fejlődési napló, fejlesztési terv/sni gyerekeknél/ csoportvezető óvónő vezeti. Éves munkaterv: Magába foglalja az ünnepek, szünetek és egyéb programok és feladatok dátumokhoz kötött részletes felsorolását. Az Óvónői Kollégium készíti. 11
Helyi nevelési Program: Tartalmazza óvodai nevelésünk célját, módját, szellemiségét. Készíti az óvodavezető. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 1. Az egészséges életmód alakítása Gondozás A gondozás a kisgyereket hozzásegíti az egészséges életvitel kialakításához. A gondozás során a gyermek testi - lelki szükségleteit elégítjük ki, figyelembe véve egyéni fejlettségét és igényeit. Az egészséges fejlődéshez fontos az óvoda szokásrendjének, nevelési hatásainak és a gondozásnak egységbe foglalása. Egészséges életvitelre nevelés A gondozási nevelés során a gyerekekben kialakul az egészséges életmód iránti igény. Ezáltal harmonikussá válik testi, pszichikus, és értelmi fejlődésük. Az egészséges életvitelre nevelés magában foglalja a helyes szokások kialakítását, a személyi és tárgyi környezet higiénéjét, esztétikáját, az egészséges táplálkozást, a megfelelő testmozgást és a pihenést is. 1.1. Feladatok és módszertani alapelvek Az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyerekek gondozása, szükségleteik kielégítése, szokásrendszerük megalapozása a fő feladatunk. Az óvónő a gyermek számára biztosítson egészséges, biztonságos környezetet, óvja, védje a gyerekeket. A mindennapi edzési lehetőséget használja ki a gyerekek érdekében. Az óvónő gondoskodjon a balesetvédelmi előírásokról, azok betartatásáról és a megfelelő higiéniai szabályok betartásáról. Az egészségügyi szokások kialakítására, megalapozására törekedjen: rendszeres kézmosás, fésülködés és öltözködés esztétikus, nyugodt étkezés a napi ritmusban, a családi élettel egybefonódóan Legyen gondja a gyerekek rendezett, tiszta ruházatára, testi ápoltságára, ezt az igényt a gyerekekben is alakítsa ki. Gondoskodjon a rendszeres, aktív levegőzésről. 12
1.2. Tevékenységek Testápolás: A gyerekek kis segítséggel, majd később önállóan szappannal kezet, arcot mosnak, törölköznek, amikor szükséges. WC használat után megpróbálják használni a WC papírt. Vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyükre teszik. Segítséggel, majd később önállóan használják zsebkendőjüket, fújják az orrukat. Használják a fésűt, hajkefét, majd a helyére teszik. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt a szájuk elé tartják. Fogmosásnál segítséggel, majd később önállóan mosnak fogat. Önkiszolgálás: A gyerekek felnőttek segítségével ismerkednek, majd gyakorlás útján elsajátítják az önkiszolgálás különböző műveleteit, azok sorrendjét, majd később önállóan végzik ezeket. Segítenek a teremrendezésben. Önállóan tevékenykednek, segítséget nyújtanak társaiknak és a felnőtteknek. Étkezés: Edényekkel, evőeszközökkel kiszolgálják magukat, és ízlésesen elhelyezik az asztalon, étkezés után visszateszik a helyükre. Önállóan esznek és isznak igényük szerinti mennyiséget, helyesen használják az evőeszközöket. A szalvétát önállóan, kérés nélkül megfelelően használják. Étkezés közben ügyelnek az asztal és a környezet rendjére. Kirándulások alkalmával a fogyasztásra kerülő élelmiszereket tároló csomagolásukból előveszik, maradékát a megbeszélt módon rendben elhelyezik. Öltözködés: Kis segítséggel, majd később önállóan öltöznek és vetkőznek, megpróbálják betartani a megfelelő sorrendet. Holmijukat a saját helyükre teszik, és vigyáznak azokra. Cipőjüket megpróbálják önállóan le-, és felvenni, illetve később cipőfűzőjüket önállóan befűzni és bekötni. Séták, kirándulások alkalmával esőköpenyeik, csizmáik felvételében közreműködnek, levételkor a megfelelő tárolókra helyezik. 13
Környezet rendben tartása: A különféle eszközöket használat után önállóan rendben tartják, és a helyükre teszik. Rendet tartanak maguk körül. Használják a Iábtörlőt. Észreveszik, ha valaki hiányzik. A rendetlenséget megszüntetik. A kirándulások helyszínén a szemét tárolásában, összegyűjtésében utánzás erejével kapcsolódnak. 1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére Testápolás: Önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját fel-, és letűrik, gombjaikat be-, illetve kigombolják. Használják a WC-t. Vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyükre teszik. Hajukat rendben tartják. Önállóan mosnak fogat. Önkiszolgálás: Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el. Az épületbe belépve a ruha-, cipőtisztító kefe, sárkaparót megfelelően használják. Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek. Iskolába lépés előtt a gyerekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteket életkoruknak megfelelően önállóan kielégíteni. Étkezés: Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. 14
Öltözködés: Önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat hajtogatva a helyükre teszik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőiket megkötik. Ha fáznak, vagy melegük van, segítenek magukon. Csizmájukat, hócipőjüket szüksége esetén letisztítják. A környezet rendben tartása: Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendesen nyitják, csukják, az eszközökkel óvatosan bánnak. Észreveszik, ha valami hiányzik, vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik. 1.4. A terület kapcsolata más nevelési területekkel Szoros kapcsolatot mutat a környezeti neveléssel, mivel a környezete védelme az egészséges életmód alapja. Kapcsoltban áll az anyanyelvi neveléssel, hiszen a testi kontaktus közben beszédhelyzet alakul ki. A testi neveléssel is kapcsolatban van, mert a szervezet a mozgás által megfelelő edzettséghez jut, és ezzel biztosítja az egészség megőrzését. Összegzés: Azonos szemléletmód szabályozza az óvoda helységeinek, udvarának berendezését, alakítását. Ebben az óvónők aktív közreműködése meghatározó szerepet játszik. Az egészséges élettér így szolgálja a program célkitűzéseinek megvalósítását, benne a gyermekek egészséges testi fejlődésének lehetőségét. A terek berendezésénél megkülönböztetett figyelmet fordítunk a természetes anyagok kiválasztására. Olyan tárgyakat, eszközöket, játékszereket biztosítunk, amely az alapérzékek és a fantáziaerők táplálását is szolgálják. Igaz anyagokkal a fa melegét, a fém hidegét, a textilek sokféleségét, a gyapjú puhaságát tapasztalhatják meg. Játékeszközeink között igazi szerszámok és felnőtt munkaeszközök kicsinyített másai is találhatók (pl.: talicska, lapát, seprű, gereblye, kalapács, stb.). A tevékenységek tudatos megszervezésével és az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, valamint az ezen alapuló szokásokkal biztosítjuk a gyermekek megfelelő életvitelét. 15
2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A közösségi nevelés a gyermek és környezete közötti kapcsolatrendszer, amely spontán és tudatos hatásaival pozitívan befolyásolják a gyermeki személyiséget. Az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete: gyakorlati módszer, eljárásrendszer, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösség elsősorban a játék által alakul, itt olyan óvodai élet szerveződik, amely elősegíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, stb. fejlődését. Teret engedünk az önérvényesítésnek, az önálló konfliktuskezelésnek, melynek, ha kell, határt szabunk. A közös munka során felnőtt mintaadással megerősítve kialakítjuk a gyermekekben, hogy figyeljenek egymásra, a felnőttekre, legyenek képesek az elfogadásra és a várakozásra. Az óvónő gyermek, gyermek - felnőtt, gyermek gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze 2.1. Feladatok Az óvónő vegye figyelembe, hogy a szociális tanulás a gyerek születésekor kezdődik. Abban a környezetben, amelyikbe születik, s amelynek tudata és spontán hatásrendszere mind pozitív, mind negatív irányba befolyásolja személyiségük alakulását. Alakítsa ki és gyakoroltassa a felnőttekkel, társakkal kapcsolatos viselkedési szokásokat. Nevelje arra a gyerekeket, hogy megértést, toleranciát tanúsítsanak egymás iránt. Alakítsa ki a társakért, csoportért érzett felelősséget, a demokratikus szabályok betartását. Vegye figyelembe a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok, a közös tevékenység kibontakoztatását. Szervezze meg céltudatosan a gyerek életrendjét tartalmazó rugalmas napirendet, mely lehetővé teszi a személyiség fejlődését. Törekedjék a barátságos derűs légkör biztosítására. Tegye lehetővé, hogy közösségi érzelmük kialakulhasson (közös élet biztonsága, nyugalma). Segítse a közösségi szokások kialakítását, melyek hatnak a közösségi érzelmek, magatartások alakulására. Legyenek képesek azonosulni a közösségi - erkölcsi igényekkel, kívánalmakkal. Adjon lehetőséget a személyiség pozitív széleskörű fejlődéséhez. 16
2.2. Tevékenységek A kívánt játékokat elkérik egymástól, átadják egymásnak. A szokásoknak természetes módon eleget tesznek, az belső igényükké válik. Közös tevékenységekben aktívan részt vesznek. Észreveszik, kinek van szüksége segítségre. Figyelmesen, türelemmel hallgatják egymás és az óvónő közlését Tevékenységekbe bekapcsolónak. Tisztelettel viseltetnek a felnőttek iránt. Keresik a segítségnyújtás formáit. Bíznak önmagukban és társaikban. Életkoruknak megfelelő tevékenységet folytatnak, amit saját képességüknek megfelelő szinten végeznek. Egyre nagyobb önállóságra tesznek szert. A megkezdett munkát kérés nélkül befejezik. Együttműködnek a feladat elvégzésében, még akkor is, ha nehézséget jelent számukra. Vállalkoznak önálló véleményalkotásra. 2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére Az eddig kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget. A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat, szabályokat. Észreveszik, hogy kinek, miben van szüksége segítségre. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését. Önként, vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a tevékenységekbe. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek. Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés. Természetes szükségletté válik a közös tevékenység. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Felismerik, mikor kapcsolódhatnak be társaik tevékenységébe. Érdekli őket társaik mondanivalója, munkája. 17
Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. Bíznak önmagukban és társaikban. Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvónő kérését, útmutatását, felfogják alapvető metakommunikatív jelzéseit (elismerés, nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság). Adott tevékenység (játék, munka) által megkívánt magatartási formát önként vállalják. A megkezdett munkát kérés nélkül befejezik. Felelősséget éreznek a vállalt feladatért, amelyet akkor is elvégeznek, ha nehézséget jelent, vagy érdeklődésüket már nem köti le. Spontán alakuló, vagy az óvónő által létrehozott kiscsoportban (mikro csoportban) képesek együttműködni a feladat elvégzésében, elfogadják a tennivalótól függő alá-, fölé-, és mellérendeltségi viszonyokat. Képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani, esetleg elhalasztani, ha erre számukra belátható okból szükség van. Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak. Választanak és döntenek ismert helyzetekben. Őszinték. 2.4. A terület kapcsolata más nevelési területekkel Legközelebbi kapcsolatban a játékkal van, mert ez a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. Kapcsolatban áll a munka jellegű tevékenységekkel is, mert az óvodai munka elsősorban közösségért végzett tevékenység. Az ünnepek, a hagyományápoló tevékenységek, a kirándulások szervezése is pozitívan befolyásolja mind az egyes csoportok, mind az egész óvoda közösségének alakulását. Összegzés: A munka jellegű tevékenységek gyakorlása során a gyerekek tapasztalatokat, jártasságokat szereznek. Az érzelmi hatások révén feladattudatuk, önértékelésük, önbizalmuk fejlődik. A közösen végzett munka, erősíti a baráti, az egymást segítő kapcsolatok alakulását. A környezetükben lévő felnőttek munkája például szolgálhat és meghatározója lehet a munkához való viszonynak. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 18
3. Az anyanyelvi-, és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.1. Feladatok és módszertani alapelvek Az óvodapedagógus, mint modell Szeresse és ismerje anyanyelvét, önképzéssel fejlessze anyanyelvi kultúráját. Beszéde legyen követésre méltó példa, a hangok ejtésében kifogástalan. Mondatszerkesztése legyen egyszerű, érthető és helyes, de változatos. Természetes hangon beszéljen. Tartózkodjon a hangos beszédtől. Alkalmazza megfelelően a beszédtechnika elemeit (hangsúly, hanglejtés, hangmagasság, hangszín, ritmus, szünet, stb.) Törekedjen a szemléletességre, képszerű kifejezések alkalmazására, beszéde színes, érzékletes, dinamikus, megelevenítő erejű legyen. Jellemezze a határozottság, következetesség, ugyanakkor személyisége elfogadó, együttműködő, odaforduló, támogató legyen. Kerülje a kiabálást, a fenyegetőzést, felháborodását viszont nyilvánítsa ki. Alkalmazza a humort, de kerülje a gyermekekre irányuló gúnyt. Teremtsen olyan biztonságot nyújtó, derűs csoportlégkört, amelyben a gyermek megnyílik, akar és mer kommunikálni, kialakul a beszédkedve. Kérdéseivel is fejlessze a gyermekek gondolkodását, ösztönözze beszédre (alkalmazza helyesen a sugalmazón kiegészítendő, rávezető kérdéseket). Tárja fel a gyermekek interakciós zavarait, keresse meg azok okait, tapintatosan törekedjék megszüntetésükre. Folyamatosan kísérje figyelemmel a gyermekek kommunikációs készségének fejlődését, beszédhelyzetekben tapasztalt viselkedésük változását, egy - egy új fejlettségi szint megjelenését. Ismerje fel a beszédtechnikai hibákat, mintaadással javítsa azokat, a rászoruló gyerekeket irányítsa megfelelő szakemberhez. Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját, táj-, rétegnyelvi jellemzőit, a köznyelvtől való eltérés okait, a családban esetleg előforduló beszédhibákat. Tájékoztassa a szülőket a gyermekekről szerzett óvodai tapasztalatairól, segítse a családot a gyermek anyanyelvi fejlődésében. Az óvodában dolgozó felnőttek egymás közötti érintkezése példamutatóan feleljen meg a gyermekektől is elvárt normáknak. Az óvónők és a szülők közötti beszélgetések a gyermekcsoportban rövid, lényegre törő közlések. Az óvodai életet nem zavarhatják meg. 19
3.2. Tevékenységek Beszélgetések: Lehetőséget kell adnunk a gyerekeknek, hogy elmeséljék élményeiket, beszélhessenek arról, ami foglalkoztatja őket. A téma jellegétől, intimitásától függően az egész csoporttal, vagy kisebb csoporttal, vagy egy-egy gyerekkel folytatunk beszélgetést. Mondókázás, verselés, mesélés: A népi mondókák és a népmesék az anyanyelv sajátságos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát nyelvünk törvényeinek megfelelő formában közvetítik. A versmondás pedig a legtermészetesebb alkalom a beszédtechnikai problémák javítására, a szókincs bővítésére. A mese a legalapvetőbb élményforrás a gyermekek számára. Oldja a szorongást, levezeti a feszültséget. Bábozás, dramatizálás: Az óvodapedagógus bábjátéka során a bábu jó példát adhat a gyerekeknek, a bábozó gyerekek pedig megtanulnak a hangjukkal bánni, párbeszédeik az aktív szókincs felhasználásának játékos gyakorlatai. Segít a báb a gátlások feloldásában a bátor tagolt beszédre való szoktatásban. A dramatizálás azonosulási lehetőséget kínál a mese szereplőivel. A mély átéléssel való játék közben a szorongó gyermek is könnyebben kommunikál, fejezi ki az érzelmeit, vezeti le indulatait. A bábozást elsősorban élményszerző művészeti tevékenységnek tekintjük és nem fejlesztési eszköznek. Szerepjátékok, drámajátékok: A szerepjáték lehetőséget nyújt a személyiség minden vonásának, minden készségének fejlesztésére, a legkülönbözőbb ismeretek elsajátítására, gyakorlására. Ebben a játékformában állandó érzelmi és intellektuális kapcsolat, kölcsönös információcsere és interakció van jelen. A dráma sajátos eszközeivel való nevelés pedig a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítését szolgálja. Nyelvi játékok: Fontos, hogy szervesen illeszkedjenek ezek a játékok is a gyerekek tevékenységéhez, játékos keretben sok - sok ötlettel fűszerezve kezdeményezze az óvodapedagógus. 20
3.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére A gyerekek páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen hallgassák végig az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, várják meg a másik megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítsák. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és igemódokat. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. 3.4. A terület kapcsolata más nevelési területekkel A gondozási műveletek jó alkalmat teremtenek a párbeszédek kialakítására, a szóbeli utasítás megértésének és követésének megfigyelésére. Kapcsolatban áll a közösségi neveléssel, hiszen a társas kapcsolatok alapja a kommunikáció, az anyanyelv használata. A játékban és ezen belül a tanulási folyamatban kialakult kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet. A munka jellegű tevékenységek is szükségessé teszik a folyamatos kapcsolattartás érdekében a beszédet. Összegzés: Az anyanyelvi nevelés programunkban kiemelt helyet foglal el. Az óvónő a gyermekeket tapasztalásos, érzékszervi élményeken át fejleszti, így beszédük a változatos tevékenységek, érintések során fejlődik. A gyermekek a nyelv elsajátítása során teljes személyiségükben fejlődnek. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel helyes minta és szabályközvetítéssel és nem javítgatással az óvodai nevelő tevékenység egészében van jelen. 4. Tevékenységi tartalmak Az ember környezetében lévő tárgyak és jelenségek esztétikai értékeket hordoznak. Programunkban az esztétikai nevelés fontos szerepet kap. Egyes területei áthatják gyermekek tevékenységformáit, gazdagítja és fejleszti kreativitásukat. Az esztétikai nevelés komplex folyamat, amely elősegíti a személyiség sokoldalú fejlődését. Feladatunk a szép megismertetése, a rácsodálkozás képességének fönntartása, a mindennapokban az alkotási kedv kibontakoztatása. 21
Így óvodánk életében a természetes anyagok használata minden területen tudatos választás. Termünk bútorzatát nagyobbrészt a tároló és játszó funkciókat is betöltő egyszerű formájú bútorok alkotják. Hangulatát csoportunknak a fa bútorok és játszópolcok különböző színei adják, amit a nagy felületeket lefedő textilek pasztell színvilága egészít ki. Használati tárgyak, játékeszközök tárolására legnagyobbrészt vesszőből készült kosarakat használunk; méretben, formában tudatosan törekszünk sokszínűségre. Használati tárgyaink, játékszereink egyedi, kézi megmunkálásúak. Nagyrészt nemezelés, fafaragás, kosárfonás, varrás, kötés, horgolás, szövés technikájával készültek. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek: Jelen pillanatban a személyi feltételek még nem tesznek eleget a WOP előírásainak, célunk ennek minél rövidebb időn belül megfelelni..a képzett, tapasztalatokkal rendelkező Waldorf óvónő jelenléte nevelés egész időtartamában fontos mintát jelent a gyermekek számára Az óvoda pedagógiai vezetését az együtt dolgozó pedagógusok közössége az Óvónői Konferencia látja el. A feladatokat megosztja. Az Óvónői Konferencia felel a nevelés minőségének fejlődéséért, az óvodavezető ellátja az óvoda vezetését. A fenntartóval együtt felel a törvényes működésért. Az óvodában dolgozók összehangolt, együttes munkájukkal járulnak hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez. Alkalmazotti kör: Vezető óvónő - aki egyben csoportvezető, iskolai végzettsége: Állami Óvodapedagógusi diploma Waldorf Óvónői végzettség Óvodavezető Képzés 22
Vezető helyettes óvónő aki egyben csoportvezető, iskolai végzettsége: Állami Óvodapedagógusi diploma Waldorf Óvónői végzettség Beosztott Óvónő Iskolai végzettsége: Állami Óvodapedagógusi diploma Waldorf Óvónői végzettség,ennek hiányában a végzettség megszerzése 5 éven belül Dajka Iskolai végzettsége: Szakiskola Óvodatitkár Iskolai végzettsége: Gimnáziumi érettségi Az óvodapedagógusok a szakmai fejlődés érdekében Waldorf konferenciákon vesznek részt, helyi, országos és nemzetközi szinten. Az óvodában heti rendszerességgel tartanak konferenciát, itt az éves munkaterv alapján egyeztetik az aktuális feladatokat, valamint gyermek- és esetmegbeszélést tartanak. A nem pedagógus alkalmazottak negyedévenként kibővített óvónői kollégiumi üléseken vesznek részt. Óvodánk - amennyiben az SNI-s kisgyermekek felvételével szükségessé válik - megbízási szerződéssel fejlesztő gyógypedagógust foglalkoztat. Tárgyi feltételeink: Óvodánk rendelkezik a fenntartó által biztosított, a Helyi Nevelési Program megvalósításának lehetőségét nyújtó épülettel és a hozzá tartozó kerttel, valamint egyéb tárgyi feltételekkel. 23
A nevelési környezetet oly módon alakítjuk ki, ami szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, mely megfelel testméreteinek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Az óvoda U alakú épülete biztos védelmet adva zárja körbe tágas udvarunkat. A két csoport az épület két szárnyában, egymás tükörképeként helyezkedik el. Tágas, világos csoportszobák, öltözők, alvószoba, természetes fénytől kellően megvilágítottak. Az alvószobában kényelmesen 15 állandó hely (ágy) várja a gyerekeket naponta. Három-három WC-vel, mosdókagylóval felszerelt mosdóhelységek állnak a gyerekek rendelkezésére, illetve az alvószobához külön mosdó és WC tartozik. A felnőttek igényeit külön öltöző és mosdók elégítik ki Az iroda az udvarról nyílik. Az épületben számos, tárolásra alkalmas helyiség, valamint pince és padlás található. A nyílászárók, a fűtésrendszer, a burkolat és a falak felújításra szorulnak. Évről évre próbáljuk ezek állapotát javítani a tulajdonossal egyeztetve. Törekszünk a belső terek esztétikus megformálására, a Waldorf pedagógiának megfelelő egyszerű berendezési tárgyak, eszközök, játékok biztosítására. Óvodánk zárt udvarát közösen használjuk. Udvarunkat kis virágoskert, négy gyümölcsfa gazdagítja. Két homokozó, farönkök, füves és sarazásra alkalmas terület, udvari játszóház, két fedett tornác áll a gyerekek rendelkezésére. Így a Waldorf pedagógia sarkalatos elve valósulhat meg, önmaga fedezheti fel a természetet, mozgás igényét természetes módon elégítheti ki: futás, ugrás, egyensúlyozás, járás, futó fogó játékok és labdázás stb. Rendszeres sétákat teszünk a környező parkokba, a ligetbe. Szülőkkel közös ünnepeink egy részét is az udvaron tarthatjuk. Az óvoda bérleti díja évről - évre fokozatosan emelkedik, ez egyre nagyobb terhet ró Alapítványunkra. Lehetőségeink korlátozottak. Az Önkormányzat Közoktatási megállapodásunknak köszönhetően - támogat ugyan, de ennek mértéke évről évre csökken. Óvodánkba Vácról és a szomszédos településekről fogadjuk a gyermekeket. A csoportok maximált létszáma 25-25 fő. Külső szakemberként szerződött gyermekorvos és védőnő évente két szűrővizsgálatot, valamint a fogorvos évi egy vizsgálatot végez a saját rendelőjében. A felnőttek ellátását üzemorvos végzi, szükség szerint. Óvodánkban az euritmia foglalkozást képzett euritmista tartja heti rendszerességgel. A gyermekek napi étkeztetése az ÁNTSZ óvodánkra vonatkozó előírásainak megfelelően történik. 24
A helyi óvodai programunk megvalósítása érdekében a tárgyi feltételrendszer meghatározásakor, mindenekelőtt figyelembe vettük a kormányrendelet által meghatározott minimális eszköznormát. Fontos cél, hogy ezek lehetővé tegyék a gyermekek mozgás- és játékigényének kielégítését, harmóniát árasszanak színükkel, formáikkal és anyagukkal. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhetővé teszünk, és a gyermekek biztonságát figyelembe véve helyezünk el. Az óvoda ezzel egyidejűleg megfelelő környezetet kíván biztosítani az óvodai dolgozóknak, és az óvodába járó gyermekek szüleinek fogadására, ezzel is támogatva, hogy a közös gondolkodás és cselekvés megvalósulhasson. A fenntartó folyamatosan biztosítja az anyagi hátteret az elhasználódott tárgyak beszerzéséhez. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A Waldorf-óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával. Segít a gyermeknek saját ritmusait kialakítani úgy, hogy a gyerek életét mindig ismétlődő, rendszeresen visszatérő időbeosztással tagolja. A kisgyerek igényli az ismert és áttekinthető ismétlődésekkel tagolt időrendet. A Waldorf-pedagógia a gyerek napját úgy tagolja, hogy a koncentráltabb tevékenységek után mindig egy szabadabb következik. Ez által ritmusa lesz a napnak, mint ahogy a lélegzésnél a ki- és belégzés váltakozik. Így lesz képes a gyerek egészségesebben élni, mélyebben aludni, sőt egészségesebben lélegezni fizikailag is. Ezek a folyamatok ugyanis jelentős mértékben függnek a lelki feltételektől. Ha túl sok az élmény, és túl kevés a szabad játék, amiben fel tudná dolgozni az élményeket, akkor egészségtelenül elfárad a gyerek; ha viszont túl kevés az élmény, akkor unalom és érdektelenség lép fel. A napirendet igyekszünk úgy kialakítani, hogy minden gyermek végig részt vehessen a csoport életében (az óvodai napnak közös kezdése és befejezése van). Egymás után következzenek inkább rövidebb időtartamú, az óvónő által vezetett helyzetek, és hosszabb szabadon választott tevékenységek (játék), felfrissítő váltakozásban. 25
Napirend Időtartam: Tevékenységek: 7.00-7.30 felkészülés a napra 7.30-8.30 érkezés, bekapcsolódás a játékba 7.30-9.30 szabad játék és a játékba integrált tevékenységek ételkészítés kézművesség rajzolás képalkotás gyapjúval mintázás (méhviasszal, kenyértésztával) festés háztartási munka 9.30-9.40 teremrendezés, játékpakolás 9.40-10.00 kör az évszakasztalnál, vagy euritmia ének, vers, szép mozgás (utánzó mozgással) 10.00-10.30 tízóraizás 10.30-10.40 öltözködés 10.40-11.50 szabad játék az udvaron, séták 11.50-12.00 átöltözés 12.00-12.30 mese, az óvodai délelőtt lezárása búcsú a hazamenőktől, 1. hazabocsátás 12.30 13.00 ebédelés 13.00 2. hazabocsátás 13.00-14.50 délutáni alvás 14.50-15.15 öltözködés 15.15-15.30 uzsonnázás 15.30-16.00 hazamenés 26
Heti rend Heti ritmusunkat a hét napjaihoz rendelt művészeti tevékenységek és gabona alapú ételeink vissza-vissza térő rendje adja. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek rajzolás méhviasz téglával méhviasz formázás akvarellfestés sütés, formázás, rajzolás méhviasz téglával Gyapjúkép készítés, euritmia heti váltással a két csoportban barnarizs kása hársfa tea árpa kása, csipkebogyó tea köles kása, ánizs-édeskömény tea rozs cipó, gyümölcstea zab kása citromfű Mihály időszak Márton időszak Advent Háromkirályok időszak Farsang Nagyböjt időszaka Húsvét utáni időszak Pünkösdi időszak János időszak Éves ritmus Egy-egy időszakot ünneppel zárunk le. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei Születésnap csak a gyerekek részére Mihály-ünnep minden érdeklődő számára nyitott Márton-ünnep szülői közösséggel Miklós-ünnep csak a gyerekek részére Advent szülői közösséggel Farsang szülői közösséggel Húsvét csak a gyerekek részére 27
Mennybemenete csak a gyerekek részére Pünkösd csak a gyerekek részére Búcsúkirándulás csak a búcsúzó gyermekek részére Búcsúzás az iskolába menőktől a búcsúzó gyerekek családjával János-ünnep minden érdeklődő számára nyitott, ez egyben az évzáró Nyárünnep is. Nyitva tartás, szünidők A gyerek valódi szomatikus és pszichés szükségletei ebben az életkorban egyrészt megkívánják a családon kívüli kapcsolatépítés lehetőségét, másrészt mintegy félnapos csoportban tartózkodás után feltétlenül szükségük volna arra, hogy visszatérhessenek személyes életükbe. Az óvoda reggel hét órakor nyit, fél kilencig várjuk a gyerekek érkezését. Ennek az időpontnak a betartását azért tartjuk fontosnak, hogy a (minimálisan egy órai) benti szabad játékra lehetősége legyen minden gyermeknek. Ideálisnak tartjuk, hogy a gyermekek a mesét követően, még az ebéd előtt hazatérjenek otthonukba, így az ebédet már otthon ehetik meg, s a délutáni alvás után egy sokkal nagyobb és megnyugtatóbb személyes térben játszva és merengve dolgozhatják fel délelőtti élményeiket. A ritmikus váltásokba és változásokba tartoznak a pihenők és a pedagógiai szünetek, ugyanúgy, ahogy az alvás hozzátartozik az emberi természet ritmusához. Körülbelül hat hét után szüksége van az óvodáskorú gyermekeknek legalább egy hét pihenésre, amikor az óvodában szerzett tapasztalataikat beleviszik saját életükbe és feldolgozzák. Ezen pihenőidők kihasználását javasoljuk a szülőknek a túlzott kifáradás elkerülése érdekében. A javasolt pihenők általában igazodnak az iskolai szünidőkhöz. Szükség esetén gyermekfelügyeletet tartunk. 28
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család közötti együttműködés Az óvodai élethez szervesen tartoznak előre tervezetten, minden hónapban a szülői estek. Folyamatos szülői beszélgetésre, közös témák feldolgozására, művészeti közös tevékenységekre itt kerül sor az óvodában. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz igazodó megoldásait. A kapcsolattartás meglévő módjainak (szülői estek, fogadóórák, egyéni beszélgetések) fejlesztését jelentik az együtt tervezett nyílt ünnepek: Mihály napi sárkányeregetés, Márton napi esti séta, adventi gyertyagyújtás, farsang, nyárünnep, kirándulások, munkadélutánok. A mai felgyorsult, piacorientált, fogyasztói társadalmunkban egyre kevesebbet törődünk másokkal, közösségi érzéseink szinte kihaltak. Az a szülő, aki Waldorf Óvodába íratja be gyermekét fölvállalja az Óvoda fenntartásán túl, hogy másokért, mások gyermekeiért is tegyen. Ezen közösségi élmények csúcspontjai az együttes ünneplések. Az ünneplésben az a legfontosabb, hogy a szülők gyermekeikkel együtt élik át az ünnepre várakozás időszakát, együtt készülnek az ünnepre. A gyerekek szülei aktív részesei az ünnepi mozzanatoknak. Az évkör ünnepeinek menetét és időpontját a nevelési évet megelőző első szülői esten tárjuk a szülők elé. A szülői est egyfajta készülődést is jelent. Míg a szorgos kezek készítik a papírsárkányokat, lámpásokat, bábokat, játékokat, megtanuljuk az aktuális dalokat. Május a két csoport közös kirándulásának ideje. Erre a kirándulásra, s az azt követő Nyárünnepre már az újonnan felvett gyerekeket is várjuk szüleikkel, testvéreikkel együtt. E szép alkalom során a gyerekek is összeismerkedhetnek, szeptemberben pedig már várják az óvodai találkozást 29
Az óvoda külső kapcsolatrendszere Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során, valamint az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. Kiemelt fontosságúnak tartjuk iskolánkkal, a Váci Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel történő kapcsolattartást. A kölcsönös együttműködés hozzájárul egymás nevelési céljainak, elképzelésének megismeréséhez. Ennek helye a havi rendszerességgel történő közös pedagógiai konferencia. A konferencia teret ad a két intézmény működésének összehangolására, a kölcsönös látogatások szervezésére (hospitálás). Közösen teremtünk alkalmat arra, hogy az óvodai szülők megismerkedjenek az iskolával. A leendő elsős osztálytanítót meghívjuk egy szülői estre, ahol tájékoztatja az iskolába készülő gyermekek szüleit az iskolai életről, s az óvónők jelen vannak az iskola gyermekfelvételi folyamatában. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Az ismeretszerzés formái Életkor Kötetlen Kötött, vagy kötetlen mese, vers, bábozás, háztartási munkák, rajzolás,festés, mintázás,formázás kerti munkák, barkácsolás 3-5 év (viasz,tészta, gyapjúkép-alkotás), ének, zene, euritmia mese, vers, bábozás, rajzolás, festés, mintázás, formázás (viasz, háztartási munkák, kerti munkák, barkácsolás tészta, gyapjúkép-alkotás), ének, 5-6 év zene, euritmia 6-7 év mese, vers, bábozás, rajzolás, festés, mintázás, formázás (viasz, tészta, gyapjúkép-alkotás), ének, zene, euritmia háztartási munkák, kerti munkák, barkácsolás, iskola előkészítő munkák: fonás, szövés, 30
31