BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
A tantárgy tartalma 1.) A nyelvtudomány vizsgálati elveit, módszereit, céljait mutatja be. 2.) Mit tekintünk nyelvtudománynak? - belső tartalma - más területekkel való összefüggése 3.) Összefügg azzal, hogy a ny.tud. belső szerkezetét, területeit hogyan mutatjuk be. Az 1. kérdés döntő
A tantárgy tartalma a válaszok relatív értékűek a relativizmus a tudományos megismerésből fakad: DE! Fontos a 2. kérdés is: Mit tekintünk ny.tud.-nak? Olyan tudomány, amely a nyelvet vizsgálja. nem kizárólagosan definiál!
A tantárgy tartalma Kizárólagos értelmű definíció: Az és csak az a tudomány, amely a nyelvet vizsgálja. Nem igaz!!! A nyelv sokféle megközelítése: irodalomtudományé logikáé pszichológiáé filozófiáé neurológiáé akusztikáé
A nyelv Mi a nyelv? definitív válasz nemigen adható tudományos alapfogalmak sajátossága a fontos jegyeket emeli ki sokféle értelmezése lehetséges, sokféle szinten megragadható: elhangzott nyelvi produktum (sokáig nehéz volt megragadni) írás (áttételes, vizuális megvalósulás) szubjektumhoz kötött (fogalmai: hang, mondat, közlemény) másfelől társadalmi jelenség (fogalmai: fonéma, morféma)
A nyelv I. társadalmi-tudati jelenség (absztrakció) + egyéni vonatkozása is van: nyelvi kompetencia mindenkié más, nem állandó (pl. Ady nyelve) II. neurológiai-biológiai folyamat (agy, szervek, sejtek anyagi működése) III. fizikai jelenség (hullámjelenség) az akusztika elemzi, géppel produkálja
A nyelv A sokféle felfogás a meghatározásokban is tükröződik. nem tudományos: 1. az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze (társ.-i asp.) 2. az emberi gondolatközlés eszköze (individuális asp.) 3. jelek rendszere (rendszertani asp.)
A kommunikáció A nyelv kommunikációelméleti megközelítése Mi a kommunikáció? definitív válasz erre sem adható kommunikáció = információközlés (körülírás, lényeges jegy kiemelése) információ: tudás, ismeret, amely megváltoztatja a befogadója belső állapotát közlés, átadás: két oldalt feltételez, bipoláris tevékenység: forrás információ befogadó
A kommunikáció A legegyszerűbb információs modell: adó információ vevő Többféle információátadás: beszéd: x mond vkinek vmit, s az megérti (= változást hoz) ember állat állat állat ember tárgy tárgy ember élő szervezet részei tárgy tárgy mindannyiszor hatás visszahatás
A kommunikáció Eltérések az egyes információközlő rendszerek között van, ahol a kölcsönös kapcsolat interakció (egyszerre források és befogadók) van, ami ennek nem felel meg (ember tárgy, tárgy ember, tárgy tárgy) + az info.átadás nem jelekkel történik Mi a jel (szignál)? dologi jelenség, amelynek önmagán túl mutató jelentése van gázadás, faág, golyók jelensége?? begörbítem az ujjam? a kutya hanghullámsor
A kommunikáció Kommunikáció interakció a két pólus egyszerre jeladó és jelvevő ugyanaz a jelrendszer információcsere 3 fő összetevője van jeladó jel jelvevő (jelvevő) jel (jeladó)
A kommunikációkutatás A kommunikációkutatás előzményei nagy lökést ad a 19. sz. vége (nyomtatott sajtó, irodalom, kultúra tömegessé válása) az információáramlás társadalmi méretű 20. sz. végén információs társadalom a 19. sz. végének társadalmát a szociológia kezdi vizsgálni előtérben a nagyvárosi életforma (Amerika!) az 1910-es évektől komm.-s stratégiák, eszközök elemzése
A kommunikációs modellek I. ún. chicagói iskola : szociológiai irányultságú, társad.-i szintű kutatási területként, matematikai és statisztikai eszközök, mindezekkel tudományos jelleg, s elkülönül a korábbi zsurnalisztikai irány -tól JOHN DEWEY (1859-1952) - a komm. kutatás úttörője - chicagói egyetem filozófia és pedagógia professzora - kommunikáció kiemelkedő társadalmi szerepe - abszolutizálja
A kommunikációs modellek II. technikai-műszaki tudományok is kutatják: SHANNON WEAVER modellje (1949) - mérnökök a Bell Telefontársaságnál - a telefonálás, rádió- és tévésugárzás modellje - használatát kiszélesítik üzenet jel jel üzenet inf.forrás adó csatorna vevő címzett zaj
A kommunikációs modellek forrás: a beszélő üzenet: v.milyen szemantikai (jelentés)tartalom adó: (száj v.) telefonkészülék: jellé kódolja az üzenetet jel: hanghullám elektronikus jelek formájában csatorna: telefonvezeték, rádióhullámok vevő: telefon- v. rádiókészülék: jelből dekódol üzenetet címzett: befogadja az üzenetet dupla kódolás: adó-vevő (hanghullám elektronikus jel) forrás-címzett (szemantikai tartalom nyelvi kód)
A kommunikációs modellek 1.) nagy figyelem a technikai szintre: csatorna, info. egységnyi idő alatt (bit) mennyire sérül az info. (= zaj) a kommunikáció hatékonysága SHANNON WEAVER modellje átalakítható az interperszonális komm. ábrázolásához kódolás zaj dekódolás adó szignál csatorna szignál vevő (bemenő) (kimenő) visszacsatolás
A kommunikációs modellek 2.) figyelem a befolyásolás hatékonyságára (tömegkomm.: reklám!) 3.) figyelem a szemantikai szintre (kódolás dekódolás: nyelvészeti probl.!) A kommunikációs folyamat további kulcsfogalmai: stimulálás: forrást vmilyen hatás éri kódolás: információs tartalom átfordítása jelformába továbbítás: vmilyen információhordozó útján dekódolás: az adó és vevő azonos kódrendszert használ (kulturális tekintetben is) kódok: jelek és szabályok összessége internalizáció: tudati befogadás (tömegkommunikációhoz kapcsolódik inkább) visszacsatolás: üzenetre adott válasz (interperszonálisan, tömegkomm.-ban egyaránt)
A kommunikációs modellek III. másfajta modellek: 1.) HAROLD LASSWELL modellje (1948) USA, politikatudomány a kommunikáció mint meggyőzési folyamat a tömegkomm.-s kutatások alapja ki? mit mond? milyen csatornán? kinek? mi a hatása? közlő üzenet médium befogadó hatás médiaelemzés személyiségvizsgálat tartalomelemzés közönségvizsgálat hatásvizsgálat
A kommunikációs modellek III. másfajta modellek: 2.) NEWCOMB modellje (1953) a komm. társadalmi értelmezése egyének és társ.-i csoportok közti viszony ábrázolására 3 tényezős rendszer elemei kölcsönös függőségben állnak (egyik változik, vele változik a többi is) X A, B: a társ. 1-1 kommunikáló individuuma v. csoportja X: a környezet bármely eleme (tárgy, eszme, A B személy, csoport, intézmény stb.)
A kommunikációs modellek A kommunikáció többféle szinten: össztársadalmi szint szervezeti szint csoportközi szint interperszonális szint minden szint magában foglalja az alatta lévő szintet
A kommunikációs modellek III. másfajta modellek: 3.) JAKOBSON modellje (1960) szemiotikai-nyelvészeti irányultságú a komm. tényezői: kontextus kommunikátor üzenet befogadó kontaktus kód az üzenet akkor működik, ha: 1. kontaktus 2. azonos kód 3. megfelelő kontextus
A kommunikációs modellek a komm. funkcióihoz JAKOBSONnál a nyelv egy-egy funkciója kapcsolódik referenciális affektív poétikai konatív fatikus metanyelvi affektív (=kommunikátor): az üzenet szubjektív oldala konatív (=befogadó): a befogadóban kiváltott hatás referenciális (=kontextus): az üzenet valóságvonatkozása poétikai (=üzenet): az üzenet viszonya önmagához (irod.-ban) fatikus (=kontaktus): biztosítja az üzenet csatornáinak nyitva tartását metanyelvi (=kód): a kód azonosítására való funkció
A kommunikációkutatás Auditív (orális) az embernél elsődleges A kommunikáció formái az információközlés csatornái szerint A kódrendszer fizikai jellege (érzékszervek alapján) Vizuális Érintés Kémiai Elektromos Termikus állati és emberi kommunikáció az állatoknál elsődleges forma (emlősök) meghatározó szerepe az állatvilágban (rovarok, halak, kígyók) DE: az ember is szerez így info-t
A kommunikációkutatás Az emberi kommunikáció fő formái Auditív (orális) Vizuális Érintéses Verbális Vokális Zenei effektus Írás Kinezika Siketek, vakok Jelnyelvek Proxemika -hangtulajdonságok -füttynyelv, -dobjelek, -kürtjelek, -betűírás -fogalomírás -morze -mimika, -gesztus, -testtartás, -tekintet, - jelnyelv (búvár, kaszinó stb.) -tapintás nyelve -füstjelek, -zászlójelek -térközszabályozás (kultúra!) -érintés Verbális Nonverbális kommunikáció Testnyelv
A kommunikációkutatás Az emberi kommunikáció formáinak arányai
A kommunikációkutatás (öröm, szomorúság, harag, undor) új-guineai bennszülöttek (1967/68) PAUL EKMAN (pszichológia prof., USA, Kaliforniai Egyetem)
A kommunikációkutatás
A kommunikációkutatás
A kommunikációkutatás Proxemika Intim tér (0-50 cm) Személyes tér (50-70 cm) Társadalmi tér (120-350 cm) Nyilvános tér (350 cm felett) EDWARD HALL (antropológus, USA)
A kommunikációkutatás A verbális kommunikáció sajátosságai elsődleges auditív orális csatorna minden irányú terjedés és érzékelés gyors eltűnés visszajelzés megléte ismételhetőség szegmentálhatóság specializáció jelentése van a jelek önkényesek a jelek áthelyezhetősége
A kommunikációkutatás A verbális kommunikáció sajátosságai a nyelv kettős tagoltsága a nyelv nyitottsága a nyelv hagyományozódó továbbadása
A kommunikációkutatás A nyelv kommunikációelméleti megközelítésének hasznosítása a nyelv leírásában Hagyományos nyelvészet szerint: A magyar szórend szabad. gramm.-i tekintetben megszorításokkal igaz lehet a szórend megváltozása nem eredményezi a nyelvi szerkezet megváltozását pl.: Péter szereti Annát. Péter Annát szereti. Annát szereti Péter. Annát Péter szereti. szórendtől függetlenül A, Á, T szerkezete van a mondatnak a funkcióhoz nem a szórendi szerep adja hozzá a szavakat pl. Anna sétál a kertben. A kertben Anna sétál. A kertben sétál Anna. Sétál Anna a kertben. Anna a kertben sétál. Sétál a kertben Anna. A, Á, H struktúra
A kommunikációkutatás A nyelv kommunikációelméleti megközelítésének hasznosítása a nyelv leírásában DE: Ezek más-más mondatok? más szituációban/kontextusban használatosak más valóságfeltételeknek felelnek meg (pl. más kérdésre válaszolnak) a szórend igenis kötött! Ezt vizsgálja a mondat aktuális tagolása (az inf.közlési folyamatban betöltött szerepek szerint vizsgálja a mondatot) Téma (ismert info.) Réma (új info.) pl. Ki sétál a kertben? T: a sétálás, és hogy ez a kertben történik; R: ki végzi A megnyilatkozás külső összefüggéseit vizsgálja az aktuális tagolás vizsg.-a. Erre egy irányzat különült el: a PRAGMATIKA.