Személyi jövedelemadj vedelemadózás Magyarországon gon Minden forint egyenlő
Miről l volt szó? Adókról általában Társadalombiztosítás alapjai Biztosítási rendszer eredete Egy kis történelem Elvek, célok, eszközök Egészségbiztosítási rendszer Nyugdíjrendszer Egyéb elvonások és alapok 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 1-24
Miről l lesz szó? SZJA, vagyis személyi jövedelemadózás Egy kis történelem Alanyi, tárgyi hatály Kötelezettségek Egy reform utóhatásai
1995. évi CXVII törvt rvény Szerkezet Alapelvek A törvény hatálya Fogalmak és értelmező rendelkezések Jövedelem, bevétel, költség Adóalap kiszámítása Adóalap csökkentő kedvezmények Az összevont adóalap után fizetendő adó meghatározása Adóelőleg megállapítása, bevallása, fizetése Külön adózó jövedelmek Egyéni vállalkozók adózása Vagyonátruházás Tőkejövedelmek Természetbeni juttatások Különleges eljárási szabályok Záró rendelkezések 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 1-16
Három szereplős s darab A személyi jövedelemadózás a gyakorlati működtetés szempontjából "hárompólusú" struktúra, ahol az adó alanya a magánszemély, a törvényt végrehajtó államhatalmat a rá ruházott jognál fogva a Nemzeti Adóés Vámhivatal, vagyis a NAV képviseli, de az adót a levont adóelőleg formájában tulajdonképpen a kifizetők fizetik be.
Kifizetők k szerepe Számos esetben működnek közre a kifizetők az adóztatásban, levonják az adóelőleget, vagy a korábbi adóhiányt a náluk kapott jövedelemből, a munkavállaló kérésére elkészítik az éves adóbevallást és elszámolnak a különbözettel stb.
Az adófizetések kapcsolatos kötelezettségek csak egyik részét teljesítik a kifizetők. A kötelezettségek másik része az adózót terheli. Az adókötelezettségek tehát a következőek: bejelentés, nyilatkozattétel, az adóalap és adómegállapítás, bevallás készítése, az adóelőleg és adó fizetése, adólevonás, nyilvántartás vezetése, a bizonylat-kiállítása, adatszolgáltatás, az iratok megőrzése.
Önadózás s elve 1988-2016 Az adó alanyok összeállították a náluk lévő adatokból a bevallás, beküldték, majd befizették 2017-től Adóhatósági megállapítás
Magyarországon két fő csoportba oszthatóak a jövedelmek: - az összevonás alá eső jövedelmekre, amelyeknél az adókulcs 15 %, - külön adózó jövedelmekre, amelyek adókulcsa ugyan megegyezik az előbbi csoportéval, de eltérőek a költségelszámolások. Ezt az adót forrásadónak is hívjuk (például osztalék, részvényárfolyam, kamat, ingóság értékesítés) és mértéke szintén15 százalék.
Összevonás s alá eső jövedelmek 1. Bérből és fizetésből származó juttatások, - bér-és bérjellegű kifizetések, - munkaviszonnyal összefüggő költségtérítések - végkielégítés, jutalom, prémium - egyéb térítések
2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek 3. Egyéb jövedelmek (például jogdíj, nem Magyarországon szervezett online póker nyereménye.) Az önállóan végzett munkáért kapott járandóságokhoz tartozik például a szellemi szabadfoglalkozásból származó jövedelem, az egyéni vállalkozásból származó bevétel, vagy éppen a lakáskiadás.
Összevonás alá nem eső jövedelmek Egészen más költségekkel lehet megszerezni a bérjövedelmet, mint a vagyonból származó jövedelmet és eltérőek a kockázatok is. Ide tartozik a kamat, az osztalék, az árfolyamnyereségből származó jövedelmek, de például az ingóság és ingatlanok adásvételéből elért jövedelem is.
Járulék k utáni adózás 1995-ig a járulék összege levonható volt az adó alapjából Példa Számoljuk ki: Jövedelem: 100.000 forint Járulék: 10% Adókulcs 15% 1. A járulék csökkenti az adó alapját
2. A járulék nem csökkenti az adó alapját 1. megoldás: 1.1. Járulék:100.000x0,1=10.000 1.2. Adó alapja 100.000-10.000=90.000 1.3.Adó:13.500 2. Megoldás 2.1. Járulék: 100.000x0,1=10.000 2.2 Adó alapja: 100.000 2.3 Adó: 15.000
Alapvető tulajdonságok 1995 óta Nincs adómentes jövedelemhatár, vagyis a bármilyen jogcímen megszerzett jövedelem után az első forinttól adózni kell; Az szja prioritáskent kezeli a befektetések, megtakarítások különleges preferálását, külön jövedelemként történő adózását. 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 13-16
Választási si lehetőségek 1995 után a magyar adórendszer gyökeresen átalakult, az adófizető reakciói nem magyarázhatóak csak az adóváltozásokkal A magyar elvonási modell (SZJA +TB) megmutatja a közterhek és adókulcs egymáshoz való viszonyát
Az 1995 és 2006 közötti magyar adórendszer fokozatosan vesztett szociálpolitikai funkcióiból, mert teret engedve az adóbevétel növelés gazdaságpolitikai igényének, inkább a hatékonyan beszedhető adóbevételi lehetőségeket célozta meg.
A lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb adóbevétel beszedésére törekszik rövid távon Az adófizetők két fő csoportba oszthatóak: Az egyéni vállalkozók azonnal reagálnak a változásokra, az alkalmazottak munka kínálata rugalmatlan
Adó és tb kölcsönhatása A levonhatóság megszűnése adó rangra emelte a tb járulékokat Így a magyar adószabályozás sajátossága, hogy a személyi jövedelemadó és a lineáris adóként funkcionáló társadalombiztosítási járulék együttes bevételét egymáshoz viszonyított arányuk is befolyásolta.
Az elvonási rendszerben a közterhek önálló, lineáris adóként működnek Az elvonások és kedvezmények matematikai leírása egyszerű, így modellezhető az adófizetők viselkedése. Módszertan: Adóbevételek alakulása, adófizetők számának alakulása
A 2006-os magyar modell matematikai leírása a + T=y 1 b 1 (1 M/y 1 + (n 1 +n 2 )/b 1 ) + y 2 b 2 (1 M/y 2 + (n 1 +n 2 )/b 2 ) (a 1 +(X 1 +X 2 +X 3 )*k) + + y 3 b 3 ( 1+n 1 /b 3 ) a 1 (A. Dilnot, J. Kay N. Norris kutatásai alapján)
Ha a Laffer görbe tükrözi a bevételek és az adók viszonyát, akkor következtetéseket lehet levonni az adópolitikai lépések hatékonyságáról Mi is történt? Megszűnt az adómentes jövedelemhatár, a gyerekkedvezmény, a tb járulék leírhatósága, a lakásvásárláshoz felvehető hitel törlesztésének a kedvezménye
A Laffer görbe leírását felhasználva bizonyítható: ha a közteher fizetési kötelezettség és adófizetési kötelezettség elválik egymástól, ugyanakkor egymás mellett léteznek, kvázi egyenjogú elvonási formaként, akkor akkor a bérek növekvő közterhei miatt csökkenni kezd az adóbevétel. Adókulcs helyett a tax wedge mutatóját (közteher+adókulcs) kell használni a magyar görbe leírásához.
Átlagos személyi jövedelemadó terhelés alakulása 7 000,0 százalék 25,00% 6 000,0 20,00% 5 000,0 4 000,0 15,00% 1. Összevontan adózó jövedelem 3. Összevontan adózó jövedelem adója 3 000,0 10,00% -- Összevontan adózó jövedelem adója/összevontan adózó jövedelem 2 000,0 1 000,0 5,00% 0,0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 milliárd forint 0,00%
1 400 000 8,00% 1 200 000 7,00% 1 000 000 6,00% milliárd forint 800 000 600 000 5,00% 4,00% 3,00% százalék 400 000 2,00% 200 000 1,00% 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 0,00% Összesen alkalmazottak Összes vállalkozó Vállalkozói befizetés/összes befizetés
Adófizet fizetők és s a kötelezettsk telezettség változása 600 5 400 4 3 200 2 1 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 0 adófizetők számának változása e Ft Adófizetési kötelezettség változása md -200-1 változás effektív tb kulcs változás effektív adókulcs -2-400 -3-4 -600-5 -800-6
Tb+ adó 8 0 6 0 1994 1996 2004 1995 2001 2002 4 0 2 0 Milliárd forint
Mit mutatnak a számok? Abban az időszakban az SZJA bevételek csökkentek A tb bevételek nem változtak, holott az adó bevételeknek a szigorítások okán emelkedniük kellett volna, és a tb-nek is növekednie. Nincs összefüggés az adó szigorítás és bevételek között, pontosabban az összefüggés fordított
Számoljuk ki
Adó-és s járulj rulékösszesítő