NEVELÉSFILOZÓFIÁM A hagymánys isklamdell követelmények és elvárásk kritériumrendszerével működik. Az általam vezetett iskla nem akar ennek ellentmndani, nem úgy akar a tehetséggel fglalkzni, hgy maga is deviánssá lesz. Igazgatói pályám srán mindig követtem azt a pedagógiai hitvallást, amely szerint tanulóink személyiségében a világról szerzett tapasztalatknak nem elsősrban verbális szintje működik, hanem vizuális, az érzékszervi tapasztalat, a frmák nyelvén szóló. Ezt a közös nyelvet kell beszélnie művésztanárnak és tanulónak, ezen az esztétikai metanyelven szólítják meg egymást, hgy aztán a bennük lévő tudás átívelhessen más-más képességterületek fejlődése felé. A létrehztt műalktás esztétikai érték, önarckép, önismeret, önfejlesztés. De a létrehztt tárgy technikai előállítása tudás, világismeret, amely önmaga követelményein keresztül fegyelmez. Ezért helyeztem és helyezem az ktatás-nevelés talpköveit a szakmai, a mesterségbeli tudásra, a művészeti tevékenység technikai alapjaira. A többit majd maga a tehetség hzza létre. A szellemi képességek tevékenységi frmákn keresztül manifesztálódnak. Életpályám srán azkat a pedagógiai módszereket preferáltam, amelyek a tevékenység ldaláról közelítik meg a személyiségfejlesztést. Pedagógiai hitvallásm szerint az ép lélek frmálója a tárgyalktás. A fgható valósággal való harmnikus kapcslat a kéz munkája és munkáltatása által valósulhat meg. A hétköznapk művészete a kézművesség, amelyben a szakmatudás és jártasság, a művészi alktóflyamat és a tehetség találkzik. MÚLT ÉS JELEN A múlt számunkra egyrészt vállalt önmagunk. Jelenünk megnemesítő példáit keressük benne, azt az irányadó utat, amelyen a mában is érdemes haladni előre. Ez az isklatörténet az épület történetével kezdődik, s az 1912-ben a téglák közé épített szép reményeket kívánjuk újjáteremteni. Az a Németh László-i, Kós Kárly-i gndlat, amely a kertvársban a természet- és emberközeli élettér megvalósulását látta, minket is tanári munkánk srán újra és újra megihlet: a mi tanulóinknak is tárgy- és környezetkultúrát tanítunk, amely által növendékeink is szebbé tehetik életüket, s utat nyitunk, lehetőségeket tárunk fel a kéz művelése által a bennük lévő tehetség és a tárgyi világ, az rbis pictus harmóniájának megteremtéséhez. Másrészt az isklánk története maga is történelem, a krszellem váltzásai tükröződnek benne akarva akaratlan, mikrmdellje a múlt fő sdrásának. Az isklaépület története: Bárczy István (1866-1943) a század elején mint megbíztt plgár-, majd főplgármester nagyszabású isklaépítési prgramt indíttt el, s terve hárm év alatt meg is valósult. Ez idő alatt 55 új iskla készült el, amelynek egyike az Illats úti sarképület. A Srksári út és Illats út kereszteződésében felépített sarképületet 1993-ban a kerületi önkrmányzat rendeletével védett műemléknek nyilváníttta. A flysók népies életképeket ábrázló freskóit Jávr Pál (1880-1923) készítette, s e műalktásk híven tükrözték az építkezés eredeti kncepcióját, amelyben jelentős szerepet játsztt a hagymányőrzés, a vidékről elvándrló, a fővársban munkát vállaló tömegek kulturális tradíciói. A vidékről felkerülő, munkássá és tisztviselővé váló emberek ugyanis kiszakadtak addigi környezetükből, a kertek, növények és fák világából. A krmány és a fővárs vezetése azt várta az építészektől, hgy a kertvárs-kncepcióval mentsék meg a vársiasdás miatt háttérbe szruló értékeket. - 1 -
A Srksári Úti Elemi falai között 1913-ban klmplt először a pedellus az első tanórára. A fiúk és lányk ktatása akkr még külön épületrészben flyt, az alagsrban pedig az óvda kezdte el működését. Az alagsr egyik részén népknyha, a másikban a Szent Brbálakáplna kaptt helyet. A tantárgyak között hittan, gazdaságtan, a lányk részére háztartástan és kézimunka szerepelt. A Kis-Dunán létesült csónakház, illetve a hatalmas isklai udvar - amely a Kén utcáig húzódtt - a testedzést szlgálta. A népiskla mellett 1932-től néhány éven keresztül plgári leányiskla is létesült. A világhábrú nemcsak a napi ktató-nevelő munkát tépázta meg, 1943. április 13-án szőnyegbmbázás srán az épületet találat érte, a bmba az épület közepén egészen a pincéig hatlt. Az általáns isklai képzést 1955-ben megszüntették, az épületben hsszú ideig a 43. számú József Attila Fiúkllégium működött. Isklatörténet: 1979 után az épület a 35. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetnek, a szbafestő-mázló, majd később a tapétázó szakmatanításnak adtt tthnt, de nem ezzel az eseménnyel kezdődik az iskla múltja, történelme. Az Illats úti sarképületbe költöző iskla egy krszakt reprezentálva indult a mai Dunaújvársban. A Dunapentele határában, a római kri Intercisa helyén 1952-ben kezdődő nagy építkezések hívták életre. Az 1955-ben Budapestre költöző intézmény számára átmeneti szállásnak biznyultak a Damjanich u. 50., a Huba utca 12., illetve a Szndi u. 41. alatti épületek. A 80-as évek derekán egy belső mdernizáló prgram váltztatta meg az iskla életét. Akkriban új szakmák képzése indult el, s ez a fejlődés az évek srán a krábbi alapszakmák háttérbe szrulását idézte elő. A hábrú előtti években még a szbafestő-mázló szakma az ún. díszítő szakmákhz tartztt, az üvegfestő, címfestő, aranyzó, képkeretező szakmák társaságában fglalt helyet. E képzési struktúra mdelljéhez igazdva öt tvábbi szakma (kerámiafrmázó, gipszmintakészítő, üvegcsiszló, üvegműves, prcelánfestő) képzése kezdődött meg 1985/86-ban. 1989-ben az isklavezetés elérkezettnek látta az időt a szakközépisklai képzés bevezetésére. A demgráfiai hullámvölgy és a gazdasági átalakulás nehézségeit, buktatóit legyőzve, a tudats fejlesztőmunka eredményeképp mára erős önálló arculattal rendelkező intézmény jött létre. Az utóbbi években a Kézműipari Szakközépiskla és Szakiskla a művészeti szakközépisklák szintjére emelkedett, egy krszerű, egymásra épülő, átjárható ktatási struktúrát alakíttt ki. A dekratőr képzés 1954-ben kezdődött, tanflyami kezdő és haladó csprttal, 1955-56-ban a Százads úti Plgári isklába költözött és Bp. Fővárs Kereskedelmi Tanulóisklájaként kérte meg működését. Ebben az évben már szakmunkásvizsgát tettek a tanulók, ekkr egy éves vlt a képzés. Az 1972/73-as tanévtől vált rszágs beisklázású isklává a Kirakatrendező és Dekratőr Szakmunkásképző Iskla néven. Az iskla felküzdötte magát a művészeti isklák közé. Tárgyi és személyi feltételeiben krszerű isklaépület, jól felszerelt szaktantermek, műhelyek, kirakattermek, számítógéptermek egyedülállóak vltak, kiváló művészpedagóguskkal, szaktanárkkal, szakemberekkel, magas szintű szakmai képzést nyújtttak tanítványaiknak. Budapest Fővárs Önkrmányzata 2007. július 1-jével a Budapest VIII., Szentkirályi út 7. alatti Dekratőr Isklát, mint önállóan gazdálkdó költségvetési intézményt a nevelésiktatási intézmények feladatracinalizálása keretében jgutóddal megszüntette. Jgutód iskla a Kézműipari Szakközépiskla és Szakiskla. A kirakatrendező és dekratőr képzés nem szűnt meg, tvább flytatódik a képzés új helyen, új feltételekkel. - 2 -
ADATOK 1. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV NEVE: Jaschik Álms Művészeti Szakképző Iskla a.) Székhelye: Budapest, 1097 Illats út 2-4. b.) Telephelyei: - c.) Típusa: összetett iskla szakiskla szakközépiskla d.) Közfeladata: A közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 20-22. -a és a helyi önkrmányzatkról szól 1990. évi LXV. Törvény 63. és 70. -a alapján közktatási, szakközépisklai, szakisklai feladatk ellátása. e.) Átszervezésből adódó közvetlen jgelődjei: Dekratőr Iskla (Budapest, VIII., Szentkirályi u. 7.) f.) OM aznsító: 035384 g.) Címkód: 3561 2. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÓJA: Budapest Fővárs Önkrmányzata Budapest, V., Vársház u. 9-11. 3. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV FENNTARTÓJA, FELÜGYELETI ÉS IRÁNYÍTÓ SZERVE: Budapest Fővárs Közgyűlése Budapest, V., Vársház u. 9-11. 4. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSI KÖRE: Pest megye, Budapest 5. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BESOROLÁSA: jgállása: önálló jgi személy tevékenység szerinti besrlása: közszlgáltató költségvetési szerv közintézmény feladatellátás szerinti besrlása: önállóan működő és gazdálkdó költségvetési szerv 6. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV TEVÉKENYSÉGEI a.) az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységi körébe a KSH TEÁOR szerint a következők tartznak: 5629 egyéb vendéglátás 6820 saját tulajdnú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8531 általáns középfkú ktatás 8532 szakmai középfkú ktatás Az intézmény szakágazati besrlása: 853100 Általáns középfkú ktatás A PM 2009-ben hatálys szakfeladat rendje szerint Az intézmény alap szakfeladata: 80217-7 nappali rendszerű szakközépisklai nevelés, ktatás A többi adatt az alapító kirat tartalmazza. - 3 -
ISKOLÁVAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK A művészeti szakképző isklának is - mint a közktatás résztvevőjének hármas kritériumrendszernek kell megfelelnie, amelyet részben a társadalm (amelyet az ktatásplitika képvisel), részben a munkaadó, részben pedig a szülő (tanuló) határz meg. 1. A fenntartó elvárásai A fenntartónak az isklával kapcslats elvárásait a 2008. nvemberében kiadtt Budapest Fővárs Közktatás-fejlesztési Terve és a Budapest Fővárs Önkrmányzat Közktatási Intézkedési Terve határzza meg. Ebben sarkalats követelményeknek tekinthetők az alábbiak: Az ismeretek magas színvnalú átadása mellett minél nagybb hangsúlyt kell helyezni a tudats személyiségfrmálásra, a készség- és képességfejlesztés mellett a tvábbtanulásra kész és képes fiatalk nevelésére, illetve a középisklákban az alapkészségek fejlesztésére, a munkavállalói és vállalkzói ismeretek ktatására. Támgatja a munka világában való részvételhez szükséges szaktudás fejlesztését, a készségek és kmpetenciák megszerzését támgató tananyag-fejlesztéseket. A kmpetenciamérések eredményeinek felhasználásával szrgalmazza a kulcskmpetenciákra épülő isklai mérések fejlesztését, az ezekhez kapcslódó intézkedések megtételét. A nemzetközi gyakrlatt is figyelembe véve új módszerek és képzési frmák flyamats bevezetését tartja szükségesnek. Kiemelt feladatnak tekinti az esélyegyenlőség biztsítását különösen a hátránys, illetve a halmzttan hátránys helyzetű gyermekek körében. Az isklák kiemelt feladata tvábbá a lemrzslódás arányának tvábbi csökkentése is. Az isklai agresszió visszaszrítását minden isklatípusban súlypnti elvárásként határzza meg. Ösztönözni kívánja a munkaerőpiac és a szakképzés tudatsabb és hatékny összekapcslódását. Indkltnak tartja a szakképző intézmények és a gazdasági szervezetek közötti kapcslatk erősítését. Megkülönböztetett figyelmet kell frdítani a sajáts nevelési igényű tanulók szakmai képzésére, felzárkóztatására. A kamarák és az RFKB döntéseinek figyelembevételével a gazdaság igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítását javaslja. A szakképzési fejlesztési tervnek megfelelően biztsítani kell a szakképzés hatékny PR-ját. - 4 -
2. Munkaadók elvárásai A munkaadók többsége ma abban érdekelt, hgy neki megfelelő, speciális igényeire kiképzett, gyakrlati tapasztalatkkal rendelkező munkaerőt alkalmazhassn. Az elvárt képességek között a gyakrlati tapasztalatkkal erősített tvábbépíthető tudás, a jó kmmunikáció és felhasználói szintű nyelvtudás, valamint lyan személyes tulajdnságk, mint a lényeglátás, innvatív hajlam, csapatszemlélet és ljalitás szerepelnek. 3. Szülői elvárásk Az utlsó tíz évben a szülők nem pályát (fglalkzást, szakmát) kerestek gyermekeik számára, hanem elsősrban csak isklát választttak. A szakmaválasztás kitlódtt a 16., alapvetően a 18. életévre (az érettségit követő időre). A határzttabb célkkal rendelkező tanuló a szakközépisklát választtta ugyan, de tvábbi választási lehetőséget hagytt nyitva önmaga számára. A diákk alapvető célja, hgy az érettségi mellett általában szerezhessenek egy OKJ-s szakmát, és eldönthessék, hgy a szakma (esetleg szakmaváltás) vagy a felsőfkú tanulmányk irányában haladnak-e tvább. A szülői elvárásk közt szerepel, hgy nylc év után az iskla segítse gyermekük tvábbtanulását. A szülő jövőre vnatkzó aspirációja, hgy a gyermeke nála magasabb képzettséget szerezzen. A másik pályaválasztási megfntlás, kényszerítő körülmény az általáns isklai eredmény. Ha eldöntötte a szülő, hgy művészeti isklába kívánja adni gyermekét, akkr választását a tanulmányi eredmény függvényében az isklai férőhely határzza meg. A szülő elvárása az ktatással szemben fgyasztói elvárásnak tekinthető. Az ktatásügy furcsa piac, mert a család, a tanuló biznys szempntból vevőnek, fgyasztónak minősül (ő rendeli meg az ktatást, mint szlgáltatást azzal, hgy beíratja gyermekét). Megrendelőként a szülő és a diák saját elvárásait vetíti ki a képzési rendszerre, s így is viselkedik, jgait eszerint érvényesíti. Az iskla a növendéket- mint leendő munkaerőpiaci szereplőt - a jövőbeli munkaerőpiac kínálta lehetőségekhez való alkalmazkdásban és a szakmai követelmények majdani teljesítésében kívánja segíteni. A biznyítvánnyal az isklából kilépő diák aznban már nem fgyasztóként (vagyis az ktatási szlgáltatás ügyfeleként) viselkedik, hanem munkavégző képességének kínálójaként, már eladóként lép fel a munkaerőpiacn. Ez az a (frduló)pnt, ahl a szülőnek az isklával szemben nemcsak követelése, hanem kötelezettsége is képződik. A minőségi ktatás, a piac elvárásaihz illeszkedő színvnalas képzés megvalósítása, a szülő és tanuló közeli és távlati igényeihez alkalmazkdó pedagógiai tevékenység megteremtése az iskla működésében közpnti szerepet játszik. - 5 -
SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK a művészeti ktatásban képzésben szülői házzal az együttműködés tehetséggndzásban a pedagógus adminisztrációs munkája kulturális rendezvények területén az sztályfőnökök munkájába az ügyek az IKT alkalmazása az ktatásban intézésében pályázatírásban a deviáns és nehezen nevelhető tanulók erőfrrás fejlesztésben nevelésében takaréks gazdálkdásban a módszertani kultúra területén tárgyi feltételeinkben a lemaradó tanulók fejlesztésében nemzetközi kapcslatainkban PR-ban LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK az új OKJ mduláris kmpetencia a demgráfiai hullám negatív hatása ktatás egyre nehezebb összeegyeztetni a önálló művészeti TISZK létrehzása munkaerőpiac néha túl primer és munkaerőpiac szereplőivel a kapcslatk aznnali igényeit a művészeti szakmák megújítása elmélyült hsszantartó a szakmai szervezetekkel szrsabb képességfejlesztésével. együttműködés kialakítása a technlógiai, kulturális és társadalmi a felsőktatási intézményekkel a váltzásk felgyrsulása miatt nem kapcslatk megújítása, fejlesztése tudjuk milyen személyiség és milyen a kulturális intézményhálózattal a tudás garantálja az egyének és a kölcsönös előnyökre épülő társadalm bldgulását együttműködés megteremtése - 6 -
HUMÁN ERŐFORRÁS 1. A szakképzés racinalizálása, a demgráfiai hullám negatív hatása, a két iskla összevnása, a piac szabályzó szerepe flytán a két tantestületből öt év alatt 50 főnél is több klléga elbcsátása történt meg (nyugdíjazás, szerződés lejárta, felmentés, áthelyezés). A tantestület létszáma 73 fő Egyéb alkalmaztti létszám 31 fő Összlétszám: 104 fő A tantestület összetételét főállású, félállású, részfglalkzású és óraadó tanárk alktják. 2. A tvábbképzések és a minőségi csere következtében a 80 %-ról 95,8%-ra emelkedett a pedagógusk egyetemi, főisklai végzettségűek aránya. Érettségizett, szakmával rendelkező ktatók aránya 4,2 %. A tantestületben 40 fő művész dlgzik. Hat fő vezetői besztású dlgzó irányítja az isklát. Az egykri Dekratőr Iskla igazgatója jelenleg művészeti igazgatóhelyettesként, igazgatóhelyettese gyakrlati ktatásvezetőként dlgzik isklánkban. Az igazgató a Közktatás-plitikai Tanács tagja, a művészeti igazgatóhelyettes pedig a Művészeti Szakközépisklák Szövetségének elnöke, valamint az NSZFI külső munkatársa, a művészeti szakképzés mduláris rendszerű képzés prgramjának kidlgzását végző csprt vezetője. A mduláris képzés tartalmi fejlesztését és az ehhez kapcslód szakmai vizsgakövetelmények kidlgzását több szakmai területen is isklánk tanárai végzik. 2. A mduláris rendszer bevezetésével (2009/2010. tanév) a helyi tantervek kidlgzása az elkövetkezendő tanév feladata lesz. A kmpetencia alapú ktatás tvábbfejlesztése (a szövegértés és a matematikai készségfejlesztés), a kperatív munkafrmák támgatása az isklavezető flyamatszervező tevékenységének megfelelően valósulnak meg. Ezen belül kiemelkedő szerepet tölt be: az idegennyelvi képzés (szakmai idegen nyelv) az IKT technlógia felhasználás tvábbfejlesztése Az elektrnikus tanügyigazgatás tvábbfejlesztése A tantestületben lévő innvációs erő fejlesztése, szakcikkek írása, tudmánys munka végzése (isklán belül és kívül) A természettudmánys tantárgyaknál a kísérletezés - 7 -
HUMÁN ERŐFORRÁS 3. Pedagógusk tvábbképzése, egyéb címek, besztásk 22 fő végezte el az új kétszintű érettségi rendjét, követelményét bemutató felkészítő tanflyamt 15 fő Mérés és értékelés tanflyamt végezte el (30 órás) 4 fő idegen nyelvi tvábbképzésen vett részt 2 fő Kmpetenciamérés tanflyamt végzett (30 órás) 2 fő psztgraduális vezetőképző képzésen vett részt 5 fő egyetemi diplmát, 2 fő másddiplmát szerzett 5 fő pedagógusi szakvizsgával rendelkezik 2 fő dktri tudmánys fkzattal, 1 fő Phd tudmánys fkzattal, 1 fő Dla tudmánys fkzattal rendelkezik 3 fő Munkácsy-díjas festőművész 16 fő beszél idegen nyelvet (22 %) 3 fő PMS segítő dlgzó segíti a pedagógiai munkát az alkalmaztti kör megbecsülése munkatársi, főmunkatársi, tanácssi, főtanácssi címek, Aranykatedra Emlékplakett (4-5 fő), OB elismerő klevél (2 fő) admányzása 1 fő isklarvs 1 fő munkaegészségügyi rvs A tvábbképzési költség (összesen 36 fő) tantestület 50 %-a 2005. 1.398.802 2006. 1.019.344 2007. 530.000 2008. 835.532 2009. 576.000 4. Külföldi tanulmányutak támgatása pályázati frrásból: 2009. Finnrszág, Izland, Németrszág, Szlvákia (21 fő) 2008. Finnrszág, Spanylrszág (10 fő) 2004-2005. (5 fő) 5. Szaktanácsadás MFFPPTI szaktanácsadói látgatásk (magyar, történelem, bilógia, kémia, földrajz, infrmatika, matematika, fizika, könyvtár, vizuális kultúra, építőipari szakképzés) 3. Az új tanuláselméletek hasznsulása a pedagógiai gyakrlatban való felhasználás függvénye. Ez aznban módszertani kultúránk tvábbi fejlesztését teszik szükségessé. Ez irányú tvábbképzésekkel biztsítható a pedagógiai munka hatéknysága. Az ktatási törvény váltzásának megfelelően alakítjuk ki a tvábbképzés rendszerét, s elsősrban a kr követelményeinek megfelelő módszertani tvábbképzéseket támgatjuk. 4. Új kapcslat felvétel (Olasz., Ausztria, Lengyel., Cseh.) Tvább kívánjuk flytatni a régi kapcslatkat, tanulók szakmai útjainak szervezésével. - 8 -
VEZETÉS 1. Adatk, tevékenység: Az isklában 6 fő vezető/igazgató; általáns, művészeti, gazdasági igazgatóhelyettes, gyakrlati ktatásvezető és gyakrlati ktatásvezető-helyettes dlgzik. Működésüket az SZMSZ határzza meg. A vezetői feladataikat önállóan végzik a fenntartó irányításával és a törvények betartásával. A pedagógusk munkáját 10 munkaközösség fgja össze: képzőművész, iparművész, díszítőművész, dekratőr, alkalmaztt grafika, képgrafika sztályfőnöki, humán, természettudmánys, reál, idegen nyelvű. A tantestület által elfgadtt munkatervet a munkaközösség-vezetők munkatervükben feladatkra bntják, személyekhez kötik. Félévkr és a tanév végén beszámlót készítenek. Minden pedagógus év elején egyéni feladatkat is vállal az isklai munkatervnek megfelelően, amelyről a tanév végi záró értekezleten egyéni értékelés is készül. 2. 2005-ben az igazgatói pályázatban 25 pntban fglaltam össze feladatainkat, hárm pnt kivételével teljesítettük azkat (felnőttktatás, ökprgram bevezetése, mzgáskrlátzttaknak a műszaki átalakítás). Sőt egy váratlan esemény, az iskla összevnással járó feladatkat is példaértékűen ldttuk meg. 3. Fejlesztési elképzeléseinket 2005/2010-ig 90 %-ban megvalósítttuk: humán erőfrrás ktatás, képzés pedagógiai szlgáltatás intézményi klíma szervezeti kultúra gazdasági, műszaki, vagynműködtetés kapcslatrendszer (hazai és nemzetközi marketing és menedzsment fejlesztése 1. A vezetői munkának fnts ismérve a minőség és a szakmaiság, amely nem jelent mást, minthgy a vezető képes közös célkat megfgalmazni, csapatmunkára képes nevelőtestületet építeni, a pedagógiai igényesség értéktényezőjét érvényesíteni. Erre csak felkészült, kellő empátiával rendelkező vezetőhelyettesek képesek. Öt éven belül két igazgatóhelyettes kíván nyugdíjba vnulni, ezért válik elengedhetetlenül szükségessé az erre a feladatra alkalmas leendő munkatárs kiválasztása és szakirányú, vezetői ismereteket adó tvábbképzésének biztsítása. A vezetők munkájában érvényesülnie kell a törvényességnek, szakszerűségnek, hatéknyságnak. Az iskla szlgáltatói színvnalának emelése érdekében súlypnti helyzetbe kerülnek az alábbi feladatk: a.) alapszlgáltatásk tekintetében tanórai és tanórán kívüli tevékenység, a diszlexiát megelőző fglalkzásk és az egészségügyi felügyelet b.) alapszlgáltatásn kívül a tanórán kívüli fglalkzás, a tehetséggndzás, a hátránys helyzetű tanulókkal való fglalkzás, a PMS alkalmazttak által nyújttt szlgáltatásk c.) alapszlgáltatáskat kiegészítő szlgáltatásk gndskdni kell a gyermek felügyeletéről (testi épségének megóvásáról), az erkölcsi védelemről, az isklán kívüli prgramkn a felügyeletről d.) ellátási kötelezettség teljesítése az ktatás-nevelés biztnsági feltételeinek megteremtése, gyermekbalesetek megelőzése, a tanuló rendszeres egészségügyi felülvizsgálata (fgászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálatk) - 9 -
VEZETÉS 4. Megállapítható, hgy az elmúlt néhány évben isklánk művészeti aurával rendelkező isklává vált; az iskla ethsza, szellemisége szignifikánsan váltztt. Ez a megújulás aznban nemcsak a belső innvációnak, hanem részben a külső kényszernek is köszönhető. Az első a törvényi kényszer, az utóbbi években közel 13 alkalmmal váltztak az ktatás törvényi keretei (8-10-szer az 11/1994, évente váltztt, a 100-as törvény az érettségiről, az ktatást valamilyen frmában beflyásló törvények rendeletek, krmányrendeletek kb. 200-szr, és ezek csak az Oktatási Minisztérium jgszabályai). E váltzásk szrításában az iskla közel 40 belső szabályzatt vlt kénytelen megalktni, megújítani. A fenntartó segítsége, flyamats tájékztatása szükséges ahhz, hgy az isklák követni tudják a gyrs, hamar elévülő refrmk előírásait. 5. Megvalósult az isklában a.) az elszámltathatósági rendszer (közel 11 fő és szakhatóság végez ellenőrzést az isklában) b.) a tartalmi refrm, NAT-PPkmpetencia-fejlesztés, mduláris szakképzés bevezetése c.) szerkezeti és irányítási refrm TISZKekben d.) a mérési refrm, IMIP, kmpetenciaés tantárgyi mérések e.) szaktanácsadói rendszerben a pedagógusk szakmai munkájának ellenőrzése, pedagógusk teljesítmény értékelése és tvábbképzése e.) Egészségmegőrző prgramk működtetése mindennaps testedzés isklai sprtkör f.) A közktatás finanszírzás rendjébe nem tartzó szlgáltatásk étkezés térítési díj másdszakmák térítési díj, tandíj tankönyvellátás önköltséges szakkörök g.) Isklatitkárság munkájában szlgáltatói ügyintézés, kmmunikáció, infrmáció átadásának, tájékztatási kötelezettség javítása, fejlesztése Fnts priritás a szlgáltatás javítása, nagyn fnts az együttműködés, a szakszerűség, az infrmációk kezelése, a tájékztatás, a szlgáltatói magatartás. 2. A vezetőhelyettesek munkájának fejlesztése szrsabb kapcslat kiépítése a rábíztt munkatársakkal tervszerűbb ellenőrzési tevékenység fejlesztése nagybb segítségnyújtás a munkaközösség-vezetők számára 3. A munkaközösség-vezetők munkájának javítása határidők pnts betartása, a tervező és értékelő munka javítása MK értekezletek színvnalának emelése a munkaközösségen belül igazságsabb munkamegsztás kialakítása A tehetséggndzásban a munkaközösségek kimagasló teljesítményt nyújtttak, e területen tehát a színvnal megőrzés a legfőbb feladat. Kevesebb mint öt év alatt sikerült megtalálni azkat a pedagóguskat, akik egy-egy kiemelt terület referensei, szakértői lettek. Tvább kell flytatni a pályázatkn, versenyeken való részvételüket. - 10 -
VEZETÉS f.) ktatástechnlógiai refrm, IKT valamint az adminisztráció krszerűsítése, FŐKIR, KIR-STAT, ADAFOR, KIR, OSA statisztika, KIFIR bevezetésre került g.) fejlesztési beavatkzásk (taneszköz fejlesztés, infrmatikai fejlesztés, tantárgyi-szakmai fejlesztések) h.) isklák nyilvánssága (weblap) i.) a vezetés krszerűsítése (tudmánys vezetés irányába váltztt) 4. A vezetők fnts feladata az innváció fejlesztése A legújabb tudmánys eredmények figyelembevételével ktatási tevékenységünk fejlesztése. A kmpetencia alapú ktatás színvnalának javítása, a végrehajtás ellenőrzése. A kmpetencia-mérés eredményeit figyelembe véve fejlesztési terv kidlgzása a szövegértés és matematika kmpetenciák javítása érdekében. A pedagógusk szakmai előmenetelének, önképzésének támgatása. Az intelligens iskla kialakításáhz szükség van a tudmánys gndlkdásra. Támgatjuk azkat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hgy a tanulók egyéni életútját a tanulók, a tanárk, a szülő és az sztályfőnök bevnásával - végig tudja kísérni az iskla. Támgatjuk azkat a tevékenységeket, amelyek indikátrk segítségével összehasnlításra alkalmasak. - 11 -
INTELLIGENS, TANULÓSZERVEZETKÉNT MŰKÖDŐ ISKOLÁT KÍVÁNUNK LÉTREHOZNI 1. Az isklánk keresi a tanulás 1. Az isklában a kmpetenciamérés két megszervezésének legeredményesebb kmpetenciaterületet érint majd: a módjait, amelyek tanulóink szövegértési és a matematikai adttságainak és felkészültségének képességeket. Az NSZFI megfelelnek. Ennek a flyamatnak utókövetési vizsgálatt fg másik determinánsa a tanuló bevezetni a következő öt évben, ezzel önértékelése. A művészeti ktatás az mérhetővé válik az iskla alktás szabadságára épül, miközben eredményessége, hatéknysága. a művészeti munka mesterfgásainak A MFFPPTI szaktanácsadói hálózata megismerése a növendékek személyes visszajelzést ad az isklában flyó képességeinek kibntakzásáhz pedagógiai munkáról. elengedhetetlen. A vállalatknál, A fenntartó az év végén FEMÉR cégeknél a gyakrlati ktatásban részt indikátrkkal értékeli az iskla vevő tanuló tanulásában gyakran teljesítményét. Ezzel párhuzamsan magára utalva munkálkdik. A az isklának magának is ki kellene dekratőr képzésben a féléves és év alakítania mérési-értékelési végi vizsgán kmplex szakmai indikátrait. tudásról kell számt adni a A következő öt évben kidlgzzuk azt tanulóknak (tervezés, ábrázló a módszert, amellyel gemetria, marketing, áruismeret, flyamatsan követni tudjuk gyakrlat stb.). A tehetséggndzás eredményeinket, elemezzük, kiemelt feladata az isklának. A értékeljük a flyamatkat, a belső tanulói kreativitás az önálló visznyaink alakulását, és ismeretszerzés képességének intézkedéseket teszünk a szükséges kialakításával összefüggésben váltztatásra. Ezzel a módszerrel az fejleszthető. Az intelligens szervezet iskla versenyképessé válik, s csak így letéteményesei a pedagógusk, tölthet be a művészeti képzés terén akiknek fnts feladata, hgy a vezető pzíciót. megfgalmaztt kncepció pedagógiai gyakrlattá váljn. 2. Az együttműködő iskla minőségbiztsítási feltételrendszerét kialakítttuk. Aktív résztvevői vagyunk Az együttműködő iskla együttműködő társadalm prgramnak. Isklánk tanulói az EMI pályázatain kimagasló eredményeket értek el, e szakmai (s egyben civil) mzgalm keretében szlvákiai partnerkapcslatkat építettünk ki. Isklán kívüli, főként a Színes TISZK-be tartzó isklákat hívtunk meg az isklánkban tarttt EMI knferenciára. 2. Tvább fejlesztendő a személyközi és csprtk közötti infrmációáramlás. A tanár-diák közti kmmunikáció egyik lényeges eleme a standard közös kialakítása, az intellektuális és nrmatív magatartásfrmák összhangjának megteremtése. A tanárk közti kmmunikáció alapfrmája pedig az egyeztető megbeszélés, ahl a tanulóközösség, illetve az egyes tanulók prblémáinak megldásáhz közös stratégia alakítható ki. Egy belső tudásmenedzsment segítségével a pedagógusk sikeres és hatékny eljárásk átadásával és átvételével egymás munkáját is segítik. - 12 -
TANULMÁNYI MUNKA 1. A tanulólétszám alakulása Létszám lemrzslódás 2005/2006 515 42 (8,1%) 2006/2007 540 33 (6,1%) 2007/2008 725 55 (7,6%) 2008/2009 615 36 (5,8%) 2. A bukásk száma 2005/2006 84 fő (16,3 %) 2006/2007 64 fő (11,8 %) 2007/2008 121 fő (16,7%) 2008/2009 107 fő (17,4%) 3. A kmpetenciamérés tapasztalatai Az utlsó öt évben az MFFPPTI bemeneti mérést végzett (először tantárgyakat, majd kmpetenciákat mért). Eredményeink két tantárgy kivételével (idegen nyelv, infrmatika) sajns 15 %-kal alatta maradtak a fővársi szintnek A 9. évflyamk a felzárkóztatás ellenére sem érték el a kívánt szintet, általában 38-70 %-s bukás sem vlt ritka. Száms akciót szerveztünk: tanulószba, egyéni fglalkzás, ez is csak kevés eredményt hztt. 1. A tanulólétszám alakulása elsősrban az iskla pályaválasztási munkáján múlik. A szülők jelenleg sem fglalkzást keresnek gyermekeiknek, hanem isklát. E jelenség hátterében gyakrta az általáns isklában szerzett negatív élmények, kudarck húzódnak, s a kézügyességgel rendelkező fiatal képességeinek fejlesztése, önkiteljesedése a szakmaválasztásnál is fntsabb szülői szándék. A diákkban aznban tudatsítani kell, hgy hamarsan a munkaerőpiac szereplőiként fgnak megjelenni, s a tehetség kibntakzása mellett a szakmaszerzésnek épply jelentősége van életükben. 2. Az elmúlt öt évre visszatekintve a 9. sztályba lépő tanulók tanulmányi színvnala egyre gyengébb, tanulási mráljuk, viselkedésük átlagsan rmlik. A tanulók közt növekvő számban találkzunk hátránys, veszélyeztetett fiatallal. Elsődleges feladatunk a 9-10. sztályban felzárkóztató ktatást flytatni, majd a 11-12. sztályban indulhat be egy nagybb léptékű fejlesztő munka. A kétszintű érettségi lehetőséget biztsít a középszintű érettségi megszerzésére, amely a későbbiekben alapt teremthet a tvábbtanuláshz, az emelt szintű érettségi megszerzésére. A középisklának hárm fő feladata van. Egyrészt az általáns műveltségi szakaszt lezárja egy záró vizsgával (érettségi), másrészt felkészít a felsőfkú tvábbtanulásra. Harmadszr szakmai végzettség adásával felkészít az önálló egzisztencia megteremtésére. Ennek érdekében a következőket kívánjuk tenni: - 13 -
TANULMÁNYI MUNKA Szakközépiskla Szövegértés Év Átlag Knf. Int. 2003 500 467 530 2004 495 471 524 2006 538 515 558 2007 511 492 527 2008 504 491 516 Öt év alatt az eredmény szignifikánsan nem váltztt a.) 8. sztálys tanulók számára előkészítőt szervezünk közismereti és művészeti rajzból. b.) Az első félévre kidlgzunk egy felzárkóztató prgramt, hsszabb időt engedünk a felzárkóztatásra. c.) Kéthavnta mérjük a fejlődést (MFFPPTI mérését figyelembe véve). Matematika Év Átlag Knf. Int. 2003 420 397 444 2004 471 448 493 2006 485 463 502 2007 479 455 504 2008 461 448 47 Öt év alatt az eredmény szignifikánsan nem váltztt d.) Meggndljuk az első év első felében a buktatást, lehetőséget biztsítunk 1-2 hetet a felzárkózásra, és beszámló vizsgát szervezünk. A tanév végén is lehetőséget kínálunk a javításra. e.) Egyéni fejlesztési prgramkat készítünk, a kidlgztt minimumkövetelmények alapján. f.) Szrgalmazni kell a tanulókat a krrepetálásn és tanulószbai fglalkzásn való részvételre. - 14 -
TANULMÁNYI MUNKA Szakiskla Szövegértés Év Átlag Knf. Int. 2003 413 386 439 2004 382 334 426 2006 403 384 425 2007 359 330 388 2008 441 413 466 Az eredmény szignifikánsan javult g.) A nehezen tanulható tárgyaknál több gyakrlati fglalkzást állítunk be. h.) Ha lehet, csprtbntást alkalmazunk. i.) Kiemelt cél, a kmpetenciamérés eredményeinek szignifikáns növelése. Matematika Év Átlag Knf. Int. 2003 420 397 44 2004 471 448 493 2006 485 463 502 2007 479 455 504 2008 461 448 472 Az eredmény szignifikánsan javult Megjegyzés: a szakiskla javuló adatai tvábbra sem hzták a két isklatípus (SZKI-SZI) eredményeinek együttes javulását. Szövegértés rszágs átlag 497, isklai átlag 495, SZKI 504, SZI 441 Matematika rszágs átlag 490 isklai átlag 455 SZKI 461, SZI 416 A szövegértés az utlsó hárm évben javuló tendenciát mutat, de még nem következett be a szignifikáns váltzás, még matematikából sem sikerült javulást elérni. - 15 -
KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS 1. A Nemzeti alaptanterv krábbi váltzatai és a kétszintű érettségi bevezetése mintegy előkészítője vlt a kmpetencia alapú ktatásnak. Követelményeik között már erősebb hangsúlyt kaptak a készség és képesség, az alkalmasság és alkalmazhatóság fgalmai. 1. A következő öt évben a tömegktatást fel kell hgy váltsa az egyénre szabtt ktatás. Lehetővé kell tenni a tanuló flyamats nymn követését és egyedi beavatkzási kényszert hznak létre minden lyan esetben, ahl eredménytelenség mutatkzik. 2. A kmpetencia alapú ktatás bevezetése ellenére tvábbra is a frntális sztálymunka a meghatárzó. A 28-36 fős sztályban a tanár úgy érzi, hgy csprtmunka a fegyelem összemlásával járhat. Ezt a beidegződést kell lebntani, amikr új pedagógiai eljáráskat kezdeményezünk. Kémia- és fizikaórán a nagy sztálylétszám miatt veszélyes műveletnek számít a kísérletezés. 3. A művészeti ktatásban már egy évtizede használats a prjekt módszer, ami nagyjából a prtflió készítésének felel meg. 4. Az egész életen át tartó tanulás kmpetenciájának kialakításának eredményei nehezen, illetve csak hsszabb távn mérhetőek. 2. Csprtbntásban vagy mentrtanárk segítségével lehet kperatív órákat tartani. Kísérleti jelleggel egy éven keresztül már kipróbáltuk kémia órán, kerámia szakgyakrlatn, fizika órán. Krrepetálás, szakköri órák terhére kivitelezhető, eredménye pzitív. 3. A prjekt módszer kiterjesztése váltzást hzhat a közismeret és a szakelmélet területén egyaránt. 4. Amikr valakinek a kmpetenciáját szeretnénk fejleszteni, azt akarjuk elérni, hgy cselekvőképessé váljék egy lyan világban, amelyről nem tudjuk pntsan, milyen knkrét, specifikus cselekvést fg igényelni tőle. Ki kell alakítani a tanulóban azt a képességet, hgy belássa, hgy a technlógiai, kulturális és társadalmi váltzásk felgyrsulása megköveteli a flyamats tanulást, önképzést. - 16 -
KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS 5. Az ktatásban fntsnak tartjuk a tanítást, de nem abszlutizáljuk. A pedagógus nem ragaszkdik görcsösen a tanmenethez, nincs kötelező haladási sebesség sem, de nem mndhatunk le a törzsanyag megtanításáról. 6. A memriter jelentőségének megnövekedését jelzi az érettségi követelményekben megjelenő hangsúlysabb szerepeltetése is. Nemcsak a verset kell kívülről megtanulni a diáknak, hanem hsszabb szövegeket is. A kmmunikációs készségfejlesztést hatéknyan segíti a kívülről megtanult irdalmi szöveg, mivel lyan nyelvi panelk rögzülnek ezzel a fiatalkban, amelyek a könnyed szövegmndásban egy életen át kmly segítségükre lehet. A kötött és kötetlen szövegmndás szrs összefüggését biznyíttta a 2009- ben megrendezett Benedek Elek mesemndó verseny, illetve száms lyan tanórán kívüli tevékenység, mint az irdalmi színpad működése, szavalóversenyek stb. 5. A tanításelmélet az utlsó évtizedben teljesen átalakíttta a pedagógiai gyakrlatát, miközben túlzttan elméletivé váltak a közismeret tantárgyai, teljesen megszűnt, minimálisra csökkent a gyakrlati fglalkzásk száma. A következő öt évben erősítenünk kell tanulóink önfejlesztésre irányuló hajlandóságát, tvábbi fejlesztést igényelnek tanulási készségeik. Meg kell tanítani tanulóinkat tanulni (más isklákban van ilyen tantárgy). A tanítás részévé kell emelni az egyéni tanulást. 6. Az eddigi tanítási módszerünk kmplex, hiszen fejlesztjük a tanulók értelmi (kgnitív), affektív (érzelmi), pszich-mtrs (testi) készségeit. A közismereti tárgyak nemcsak ismereteket közvetítenek, hanem az érzelmekre is hatnak. A kreativitást, a tudás alkalmazását a művészeti képzésben alkalmazni tudják, a knkrét gyakrlatk pedig a kéz intelligenciájára alapulnak. A művészeti isklában tehát harmóniában van a hárm terület fejlesztése. A tanulónak a tanulás srán alkalmaznia kell a matematikai lgikát, a prblémamegldó gndlkdást, s ez az együttállás hzzájárul a személyiség harmnikus fejlesztéséhez. - 17 -
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRI MUNKÁRÓL 1. A könyvtári munka évek óta kimagasló színvnaln működik, amelyet az elmúlt években két felülvizsgálat is alátámaszttt. A Mérei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója a pedagógiai munka értékeit emelte ki a megtekintett könyvtári óra tükrében, a Könyvtári Intézet szakfelügyelete pedig a könyvtár alapdkumentumainak vizsgálatán túl a knkrét tevékenységet is vizsgálva megállapíttta, hgy a könyvtár példa értékűen működik. 2. Évek óta működik, és flyamatsan fejlődik az isklai könyvtári hnlap, interaktív felületekkel, virtuális könyvtári tájékztatással, rendszeres beszámlókkal. Az ldal a www.kesz_muvesz.extra.hu, www.jaschik-knyvtar.cmuv.cm internetes felületen érhető el. 3. Az isklaújság elindulása a könyvtárs munkájának színvnalát reprezentálja. E tanévben a hatdik évflyam lát napvilágt, ez ideig nylc szám jelent meg Kész Böngész és Schikk Diákmagazin néven. 4. Az isklai könyvtár dkumentumai az iskla életében bekövetkező váltzáskat tükrözik. Az anyag flyamatsan aktualizálódik 1. Az isklai könyvtár használatának aznban más tantárgyat tanító pedagógus munkájában is meg kell jelennie, ezt a Nemzeti alaptanterv is rögzíti. Az IST tanítása minden pedagógus feladata. A kutató- és gyűjtőmunka tanári kezdeményezése mellett a könyvtári tanórák megvalósítását a jövőben a szaktanár kötelezettségei közé kell srlni. 2. A hnlap népszerűsítését az isklavezetés felvállalja, támgatja, ismertetéséhez nevelési értekezleteken lehetőséget biztsít. 3. Az isklaújság szerkesztésében, megalktásában mind nagybb szerepet kell kapnia a diákönkrmányzatnak, az isklaújságnak a tanulói kezdeményezések szócsövévé kell válnia, ehhez aznban a szabadidő szervezőnek, az sztályfőnököknek, a diákönkrmányzat képviselőinek is nagybb szerepet kell vállalniuk. 4. Fnts, hgy a tanulók és a tantestület tagjai megismerjék és elfgadják a könyvtár működését rögzítő alapdkumentumkat. A bennük fglaltak szerinti munkavégzés, a könyvtárral kialakíttt szrs munkakapcslat megteremtésében - a szakfelügyelet jelentése szerint is magát a nevelőtestületet is kmly felelőség terheli. Az abban fglaltak jelentőségének hangsúlyzását az isklavezetőség vállalja magára. - 18 -
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRI MUNKÁRÓL 5. Az isklai könyvtár évek óta nemcsak frrásközpntként, hanem a kulturális élet közpntjaként is működik. A Beszélgetések művésztanárkkal, az Észbntgató srzat, egyéb rendezvények a könyvtárs szervező vagy segítő munkája nélkül nehézkesen, vagy egyáltalán nem valósultak vlna meg. 6. A digitális kmpetenciafejlesztés eszközrendszer nélkül elképzelhetetlen, ezért az eszközfejlesztés a helyzetelemzés kihagyhatatlan része. Évek óta a könyvtárfejlesztés egyedi tanári kérések kielégítésére szrítkztt, a könyvtárs rálátása szerint az állmányfejlesztés egységes és aránys jellege eltrzult. Egyes könyvek rngyssá lvasttak (a kötelező lvasmányk fele tulajdnképpen kötészeti selejt), jó néhány album szétesett, lapjai kijárnak, máskat visznt az elmúlt öt évben egyszer sem kölcsönöztek. Az állmány nem újult meg, egy része rngált, vagy elavult. 7. A Szirén adatbázis fejlesztése naprakésznek mndható, miközben a gyrs adatbevitel szükségessé tenné, a bevitt tételek ellenőrzését, az anntált anyagk létrehzása pedig a kutatómunka fnts eszköze lehetne. 5. E prgramk tvábbvitele mindenképpen szükséges, értékes vállalkzás. Ez a könyvtárs egyéb, munkaköréhez nem tartzó tevékenységeinek ptimalizálásával megldható. 6. Megkeressük azkat a lehetőségeket, amelyek a frráshiány ellenére is az állmányfejlesztésre még elkülöníthetők. A pályázati pénzek könyvbeszerzések részében a pályázatt nyert munkatárs köteles legyen a könyvbeszerzésekkel kapcslatban a könyvtárssal egyeztetni, az isklai állmány ismeretében dönteni a vásárláskról. 7. A Szirén adatbázis fejlesztésének a gyűjteményes kötetek anntációja irányába kell tvábblépnie, amelyre a szakképzetlen, a Dekratőr Isklából átjött, mára már segédkönyvtársi végzettséget szerzett munkatárs munkaköri leírásának megújítása fg lehetőséget biztsítani. - 19 -
A TUDÁS ALAPÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMÉRT Mndd és elfelejtik, mutasd meg és emlékezni fgnak rá, vnd be őket és tudni fgják. (Knficius) A TANÍTÁS MÓDSZEREI A hagymánys ktatás zárt, lexikális, gyrsan avuló ismerettömb átadása a frntális ktatás szertartás keretei között. A tananyag a szaktudmány egyszerűsített alapjait tartalmazza. Ezt a tudás öncélú presztízstudásnak nevezhető, amely alkalmas a társadalmi különbségek átörökítésére. A hagymánys pedagógiát a szummatív (összegző) értékelés túlsúlya jellemzi, témazáró, félévi összefglaló, nagy dlgzat, adatkat visszakérdező tesztekkel. Az új módszerekben cél a kmpetenciák fejlesztése, amely fejlesztőmunka nemcsak egy tantárgyhz kötődik, ezáltal az integrált ktatás megvalósításának irányában hat. Példának káért egy tanuló a stíluskrkat, stílusirányzatk jellegzetességeit tanulja irdalmból, történelemből, szaktörténetből, mégis a vizsgán prblémát jelent számára egy másutt megszerzett tudásanyagt az adtt szakterületre is alkalmaznia. A krszerű számnkérés módszerei: a kritériumrientált, a diagnsztikus (helyzetfeltárás) értékelés, a tananyag számnkérése mellett az ismeretek alkalmazásának, az egyes kmpetenciákban nyújttt teljesítménynek a számnkérése. (A frmatív értékelés-fejlesztés-frmálás előtérbe állítása). Az infrmációs és kmmunikációs technlógia 2004-2006. évek között nagyn sk pedagógus élt az OM által támgattt számítógép-vásárlás lehetőségével. Az egykri Kézműipari Szakközépiskla tanárai kevésbé, a Dekratőr Iskla pedagógusai nagybb számban vették igénybe az új szlgáltatást. Az OM által rendelkezésükre bcsáttt mbil prezentációs eszközöket: a digitális zsúrkcsit és a digitális bőröndöt az órákn a tanárk szívesen használják. Az infrmációs technlógia az ktatás rendelkezésére áll. A közismereti ktatásban is általánssá kell tenni az alkalmazását. Fel kell használni a rendelkezésre álló digitális tananyagt. A tanulók egyéni tanulási útjának követése, számítógépes értékelés, aznnal közli az eredményt. Tartalma: laptp, prjektr, erősítő, hangfal, mikrfn. - 20 -
A TUDÁS ALAPÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMÉRT Kiemelt fejlesztés vlt a nrmatív alapú infrmatikai fejlesztés. A fenntartó pedig kiépítette az isklai adminisztrációs rendszerének infrmatikai hátterét, amely alkalmas főhatóságkkal, szakmai szervezetekkel, a naprakész infrmációcserére. A szélessávú internet rendszer kiépítése 3.075.516 Ft-ba került. Meg kell tanítani a tanulókat arra, hgy az internetet az ktatás céljára hgyan kell használni. A veszélyeire napnta emlékeztetni kell a tanulókat. A hardver és szftver elavul, flyamats fejlesztéséről gndskdni kell. Minden munkaközösségnek rendelkezni kell számítógéppel, nymtatóval. A tananyagfejlesztést, értékelést a munkaközösségek közösen dlgzzák ki. Infrmatikai fejlesztésre öt év alatt 4.738 eft költöttünk. Ki kell használni az IKT előnyét a tantárgyi integrációban. A kép- és alkalmaztt grafika gyakrlati ktatásának fejlesztése közel 5.5 millió Ft. A kísérleti és labr órákn fel lehet használni a számítógépet. A számítógép tvábbra is csak eszköz a tanuló és tanár kezében. - 21 -
IDEGEN NYELVI PROJEKT Az Európai Unió kikényszeríti minden isklától az idegen nyelvi tudást. Az isklában már a hetedik éve flyik a Fővársi Pedagógiai Intézet szervezésében az Idegen Nyelvi Prjekt. A német nyelvi képzés hét éve, az angl nyelvi képzés pedig 5 éve heti 2 plusz órában történik. A MFFPPTI a 2009/2010. tanévben is végzett kmpetencia alapú bemeneti mérést a 9. évflyamn, melynek értékeléséből kitűnik, hgy az isklába érkezett tanulók idegen nyelvi ismeretei mind angl, mind német nyelvből alulmaradnak a fővársi középisklák átlagteljesítményéhez képest. A fővársi középisklák átlagteljesítménye 35 %, addig a hzzánk érkezett 9. sztálys tanulók átlagteljesítménye ezen a mérésen 26 %. A prjektben részt vevő tanuló az öt év alatt egyre növekvő számban (100 főtől 263 főig) vettek részt a nyelvi órákn. A plusz órák segítettek a felzárkózásban, az érettségire történő felkészülésben. Ez a fejlesztés módszerbeli megújulást is hztt. Pl. rövid kirándulásk a fővársban, valós kmmunikációs tréningen vettek részt, idegen nyelvű filmeket néztek a mzikban, idegen nyelvű zenét hallgattak, külföldi vendégek fgadásában közreműködtek stb. Az idegen nyelvi prjekt eredménye vitathatatlan, annak ellenére, hgy isklánkban a nyelvktatás területén rbbanásszerű fejlődést nem hztt,. Fejlesztés irányai a beszéd a kmmunikációs készségek fejlesztése, interkulturális kmpetenciák fejlesztése négy alapkészség fejlesztése, beszédértés, beszédkészség, az lvasás, írás fejlesztése iskla tanulóinak megfelelően történik a tankönyvcsalád kiválasztása (amely tartalmazza az adtt nyelvcsaládn belül élő népek művészetét, irdalmát és kultúráját módszertani kultúra fejlesztése a.) Direct Methd módszer (beszédkészség, szókincs megszerzésére helyezi a hangsúlyt b.) Cmmunicativ Apprach (Európai Tanács pedagógiai elképzeléseinek megvalósítására vállakzik) c.) Cmmunicativ Language Learning(az ktatás srán figyelembe veszi a tanuló egyéni sajátsságait d.) Natural Apprach (megértésre összpntsító gyakrlat) e.) Ttal Physical Respnse Külföldi tanulmányutak (művésztelepek, nyelvtanulás, szakmai utak, közös kirándulásk stb. Élő nemzetközi kapcslataink: Finnrszág, Németrszág, Spanylrszág, Olaszrszág, Szlvákia, Cseh Köztársaság, Lengyelrszág, Izland. - 22 -
MŰVÉSZETI SZAKMAI KÉPZÉS 1. A művészeti szakmai képzést is a munkaerőpiaci igény szabályzza, valamint az RFKB (Reginális Fejlesztési Képzési Bizttság). Így a szakkat ABC kategóriákba srlta: A- fejlesztendő, B- szinten tartó, C- csökkentendő. A szakisklai szakk leépítésre kerültek: ilyenek a gipszmintakészítő, kerámiakészítő, üvegcsiszló, üvegfestő, ólmzttüveg készítő, prcelánfestő, szbafestő mázló, tapétázó szakk. 2008-2009. tanévben a grafika szakt 20 %-kal, 2009-2010-ben pedig 10 %- kal, az RFKB utasítása szerint csökkentettük. A fenti kézműves szakk igény szerint újraindítható, mst már a mduláris képzés szerint. 2. Jelenleg ktattt szakk: 5 évflyams párhuzams képzésben Grafikus (kép, alkalmaztt) Dekratőr Keramikus Díszítőszbrász Prcelánfestő és tervezőasszisztens Díszítőfestő Érettségi utáni képzésben Képgrafikus Alkalmaztt grafikus Dekratőr Díszítőfestő, díszítőszbrász 1. Az iskla csak lyan új művészeti szakt indít, amely a fejlesztendő, szinten tartó kategóriába esik. Feltétele: rendelkezik a tárgyi és humán erőfrrással, prgrammal, s a fenntartó engedélyével. 2. A művészeti szakk képzését fővársi szinten tvább lehet racinalizálni, az iskla alkalmas tvábbi művészeti szakk befgadására 3. A gazdaság térben és időben gyrsan váltzó igényeit csak az isklai rendszerű szakképzés tvábbfejlesztésével a felnőttktatás, a felnőttképzés és a felsőfkú képzés elégítheti ki úgy, hgy a szakmai specializációt a vállalkzásknak kell biztsítania. Átképzési igény jelentkezett díszítőfestő, grafikus, szilikátipari szakkn belül gipszmintakészítőre, kerámián belül krngsra. 4. Még szrsabb kapcslatt kell kiépíteni a piac szereplőivel. A meglévő kapcslatainkat felhasználva új szakmai szövetségeket, szakmai szervezeteket kell felkutatni és együttműködést kezdeményezni. Meg kell keresnünk a külföldi tulajdnú cégeket is, mivel száms lyan nagy céget ismerünk, akik szilikátipari termelést végeznek, s munkaerő-utánpótlást várnak. 3. Az iskla az előző öt évben nem indíttt az alapító kiratban is szereplő felnőttktatást és felnőttképzést, elsősrban a nappali rendszerű ktatás minőségét kívánta megteremteni. - 23 -
MŰVÉSZETI SZAKMAI KÉPZÉS 4. Az isklának a gazdaság szereplőivel való szakmai kapcslatai az elmúlt években sajnálats módn szűkülő tendenciát mutatnak. Ez a tény a Dekratőr Iskla adatai között még inkább szembetűnik: krábban mintegy 80-100 céggel álltak kapcslatban, ez a szám mára 50-60 közé esett vissza. Az iskla kamarai tag, a Magyar Kerámia Szövetség tagja, valamint tagja a Művészeti Szakközépisklák Szövetségének is. 5. A művészeti szakmai képzéshez a tárgyi feltételek adttak. Műhelyek: Kerámia (frmázó, öntő, mázazó, égető) Prcelánfestő Képgrafika (mélynymás, magasnymás, litgráfia, elektrgrafika) Alkalmaztt grafika (4 számítógépterem) Díszítőfestő Díszítőszbrász Mintázó Szitázó (grafika, kerámia, üveg, prcelán) Üvegműves (üvegcsiszló) Dekratőr (áruterem, knfekcióterem) Technlógia Szaktantermek: Művészettörténet, rajz műtermek, ábrázló terem, kreatív terem, tervező termek, szakelmélet termek Technikai ellátttság a követelményeknek megfelel, az utlsó két évben 41,8 millió Ft-t költöttünk az átalakításra, fejlesztésre. 5. A mduláris felépítésű, kmpetencia alapú képzés bevezetése öt évre szóló feladatt adtt. A művészeti szakk esetén 2009/2010. tanévre (a képzés beindításának időpntjára) elkészült a vizsgarendszer, az SZVK, s nyilvánsságra kerültek a közpnti prgramk. Ebből származó feladataink: a helyi prgramk megírása ki kell dlgzni a tantárgyi mdulkat, vagyis mely témakörök taníthatók önálló tananyagegységként, melyek képeznek különálló tananyagelemeket, és melyek alktnak önálló tantárgyat ki kell alakítani a szakmastruktúrák rendszerét (rész-szakképesítés, elágazásk, ráépülések) az SZVK-ban meghatárztt követelménymdulkhz fejlesztendő kmpetenciákat kell kapcslni, s körvnalazni kell az alkalmaztt didaktikai eljáráskat ki kell dlgzni a gyakrlati, illetve a szakmai elméleti vizsga tartalmát az új mduláris vizsgarendszer bevezetésével együtt szükséges az erre való felkészítési munka tervezése kötelezettségünk megismerni és alkalmazni a mduláris képzés adminisztrációját: anyakönyv, biznyítvány - 24 -
MŰVÉSZETI SZAKMAI KÉPZÉS Humán erőfrrás: A művészeti képzésben részt vevő pedagógusk alkalmasak feladataik ellátásra. Nemzetközi kapcslataink szereplői között 90 %-ban a művésztanárkkal találkzhatunk. Az ktatás-képzés isklai színvnala jó, mégis az egyes szakk teljesítménymutatói alapján releváns szórás mutatkzik az eredményesség tekintetében az egyes szakk között. A színvnal részben függ az évflyamktól, a tanulócsprtk összetételétől, a tanulók mtiváltságától és a tehetséges tanulók számától is. A közismereti tantárgyak alacsny sztályátlagai kihatnak a szakképzésre is. Példának káért miközben a képző- és iparművész szakk fizikai erőnlétet is követelnek, addig tanulóink fizikai állapta meg sem közelíti a tíz évvel ezelőtti szintet. A tárgyi fejlesztések előre meghatárztt ütemterv szerint fgnak megvalósulni. A módszertani fejlesztéseket a művészeti munkaközösségek dlgzzák ki. Az isklavezetés támgatja: a szakmák átjárhatóságát a tapasztalatszerző óralátgatást az önálló kísérletezést (a feltételeket már krábban megteremtettük pl. a szilikátipari labr kialakításával) 10 évvel ezelőtt már kezdeményezés született az iskla tárgykultúrájának megteremtésére, amely tvábbra is céljaink között maradt alakuljn szakmai team, amely kidlgzza a szilikátipari szakk (kerámia, üveg, prcelán) krszerű designját funkció, frma, esztétikai értékek tekintetében a kézműves szakmák esetén flytatni kell az eddig bevezetett kreatív gyakrlatkat a SZVK bevezetése kimeneti szabályzásra épül, azaz minden pedagógus maga tervezi meg az általa kijelölt gyakrló feladatkat lyan terméket kell gyártani, ami eladható a piacn a szitázó műhelyt használatba kell venni az isklában működik az alkalmaztt grafikán a 3 D prgram. Ennek a kézműves tárgyak tervezése srán jelentős szerepet kell kapnia, s az együttműködéssel a prcelán dekr tervezése is megldhatóvá válik a művészeti marketing tevékenységet ki kell dlgzni tanszervizeink alkalmasak a munkavállalásra felül kell vizsgálni és át kell dlgzni a művészettörténet tantárgyat - 25 -