ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda - Felszín alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 102177617 KTJ: 102324913 Iktatószám: H-144-11/2012. Hiv. szám: Tárgy: Győr, Előadó: Dr. Jagadics Zoltán Hné Krausz Szilvia Melléklet: Glázer-Transz Fuvarozó Kft. 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon kavicsbányászati tevékenység végzésének előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú hatóság a Glázer-Transz Fuvarozó Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) által a győri 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon tervezett kavicsbányászati tevékenységre benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, s mivel e tevékenység várhatóan jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárás alapján a következőket állapítja meg: 1./ A vizsgált tevékenység adatait: A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. ( 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) a győri 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon kavicsbányászati tevékenységet kíván folytatni. A tevékenység volumene: a kitermelhető ipari vagyon: 450 000 m 3 kavics és homok az engedélyezett termelési kapacitás: 150.000 m 3 /év kavics és homok a bányatelek területe: 7 ha 7 570 m 2 a bányatelek alaplapjának tengerszint feletti magassága: a bányatelek fedőlapjának tengerszint feletti magassága: +119,0 mbf +136,0 mbf A bányászati tevékenység időtartama a tervezett 150.000 m 3 /év termelés alapján, 3 év. A bányászati tevékenységet csak nappali időszakban kívánják végezni, napi 12 órában évente mintegy 250 üzemnapon. II. Szakhatósági előírások: 1./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének a GYMS-19-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalása:
2 Szakhatósági állásfoglalás A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. ( 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) által Győr, 01116/9, 01116/11-13, 01116/41 hrsz.-ú ingatlanainak egy részén végezni kívánt kavicsbányászati tevékenységet lehetővé tevő környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a 17.2/2284-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresésére, a Glázer Transz Kft. (Győr, Ezerjó u. 5/A.) által készített Előzetes vizsgálati dokumentáció Győr 01116/11-13, 01116/41 hrsz-ú ingatlanok egy részén tervezett bányászati tevékenység végzéséhez szakanyag szerint az alábbi t a l a j v é d e l m i szakhatósági állásfoglalás-t adom. - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból nem kifogásolható. - A bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok humuszos termőrétegének letakarítását talajvédelmi tervre alapozottan talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás birtokában lehet megkezdeni. - A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 3./ A Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének a 4769/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: V É G Z É S Glázer-Transz Fuvarozó Kft. (székhely: 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) által a Győr, 01116/9, 01116/11-13, 01116/41. helyrajzi számú ingatlanokon tervezett kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Végzésem ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatalának a 11219/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. a Győr külterületi 01116/9, 01116/11, 01116/12, 01116/13, 01116/41. hrsz-ú ingatlanokon kavicsbányászati tevékenység végzésének előzetes vizsgálata tárgyú megkeresésével kapcsolatban az alábbi adom. elsőfokú ingatlanügyi-földvédelmi szakhatósági állásfoglalást
3 A Győri Körzeti Földhivatal, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi-földvédelmi hatóság, a csatolt vizsgálati dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel, azzal, hogy a fenti munka termőföldnek minősülő ingatlanokon történik, ezért rájuk a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-15. -ai az irányadók, így a tárgyi munka megkezdése előtt a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban kérelemre adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16-17. -nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. (2) bekezdése szerint: Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. (1) bekezdése alapján az eljárást fel kell függesztenie. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. I n d o k o l á s A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) a győri 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon kavicsbányászati tevékenység végzése érdekében előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében. A felügyelőségen a beruházás megvalósítása érdekében előzetes vizsgálati eljárás indult. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. által tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 3. a) pontja és a R. 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. ( 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) a továbbiakban: Kft. a győri 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon lévő 77.570 m 2 területű bányatelken kavicsbányászati tevékenységet kíván végezni. A tervezett éves termelési kapacitás: 150.000 m 3 kavics és homok. A bányászati tevékenység várható időtartama 3 év. Az engedélyes a bányászati tevékenységet várhatóan 2012. II. negyedévében tervezi megkezdeni. A bányászati tevékenységet csak nappali időszakban kívánják végezni, napi 12 órában évente mintegy 250 üzemnapon. A bányában felszíni típusú külfejtéssel kívánják végezni a kavics és homok jövesztését. Az átlagosan 0,5 m vastag fedőréteg letakarását lánctalpas kotrógéppel végzik. Az átlagosan 6,1 m vastag haszonanyag jövesztését két szeletben hidraulikus kotrógéppel és homlokrakodógéppel tervezik. A kitermelés a száraz bányaudvarról fog történni. A bányafalból a jövesztőgép a kitermelt kavicsot és homokot a tehergépjárműre, vagy a készlettérre helyezi. A bányászati tevékenység nyersanyagkészlet és a kitermelési ütem figyelembevételével kb. 3 évig folytatható. A bányászat során letakarított fedőréteget a rekultivációhoz fogják felhasználni. A tájrendezés újrahasznosítási céljaként a terület erdő célú utóhasznosítását jelölték meg.
4 Mobil konténert állítanak fel a dolgozók részére melegedő és szociális célra. Kapcsolódó létesítmény a bánya megközelítését szolgáló már meglévő földút. A bányatelek határvonala mentén a kialakításra kerülő védőtöltés védelmet nyújt a környező területekre lehulló csapadék bányaudvarra történő beáramlása ellen. A bányaudvarra hulló csapadék a bánya területén elszikkad. A keletkező kommunális szennyvizet zárt gyűjtőben gyűjtik. Felszíni és felszín alatti vizeket érő káros hatás nincs normál üzemmenet esetén. A humuszos réteg külön deponálásra kerül, majd a terület rekultiválásakor felhasználják. Az üzemszerű tevékenységből talajszennyezés nem származhat. A kavicsbánya működése során a terület letakarítására és a kavics kitermelésére használt kotrógépek és szállítójárművek működésével, valamint az osztályozás-rakodás-anyagmozgatás során használt berendezések zajkibocsátásával kell számolni. A bánya zajforrásai a nappali időszakban működnek. A bányatelek közvetlen környezetében külterületi (mezőgazdasági) területek találhatók, a lehatárolt zajvédelmi hatásterület nem éri el a legközelebbi, Győr-Szentiván település védendő belterületét, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés a külterületi szállítási útvonal ismeretében nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. A bányatelek külterületi mezőgazdasági és erdőterületekkel határos, a legközelebbi lakóterületektől mért távolsága: Győr- 5 km, Győrszentiván- 750 m, Győrszentiván- Nagyhegy pincesor- 400 m. A telepítéskor és a felhagyáskor csekély tehergépjármű forgalom által okozott légszennyező hatással lehet számolni. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (1-1 db kotró-rakodó, lánctalpas kotró, gumikerekes kotró) és szállítójárművek által okozott légszennyező hatással lehet számolni, melyek időszakosak és jelentős légszennyező hatással nem járnak. A bányászati tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A bányaművelésből származó por a bánya területén kiülepszik. A por kiülepedése még erős szél estén is 70 méteren belül megtörténik. A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a kavicsbányászat, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve a karbantartási munkálatok során veszélyes, illetve települési szilárd és folyékony hulladékok keletkeznek. A települési szilárd hulladékot (EWC 20 03 01) zárt edénybe gyűjtik, a települési folyékony hulladék gyűjtését zárt konténeres WC-ben oldják meg, majd engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. A munkagépek karbantartását, javítását bányatelken kívüli telephely gépjavító műhelyében végzik. A karbantartás során az alábbi veszélyes hulladékok keletkezése várható: - EWC 15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat; EWC 13 07 01* tüzelőolaj és dízelolaj; EWC 13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok; EWC 16 06 01* ólomakkumulátorok. A tevékenység felhagyása esetén hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Ezt követően a terület rekultivációja következik. Havária az üzemelés során alkalmazott munkagépek üzem-, és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során a fenti veszélyes hulladékokon túl, szennyezett föld (EWC 17 05 03*) keletkezésével is számolni kell. A bányaművelés közben a munkagépek és szállítójárművek meghibásodásából, balesetéből adódóan történhet talaj -és talajvízszennyezés. Száraz időben erős szél okozhat erősebb porterhelést, azonban a por kiülepedése még erős szél esetén is 70 m-ren belül megtörténik. Az érintett ingatlanok nem védett természeti területek, és nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem a nemzeti ökológia hálózatnak. Az ingatlanok jelenleg szántó művelési ágban vannak. A leendő kavicsbányának nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. A hatásvizsgálat elrendelése mivel jelentős hatások nincsenek vízminőségvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi szempontokból nem szükséges. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. - 5. -ai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. A felügyelőség értesítette a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról.
5 A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve ( 9024 Győr, Jósika u. 16.) a GYMS-19-1/2012. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/2284-2/2011. számú, a Győr Megyei Jogú Város Jegyzője ( 9021 Győr, Honvéd liget 1.) a 4769/2012. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala (9021 Győr, Városház tér 3.) a 11219/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárult. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest u. 2.) a VBK/3986-2/2011. számú végzésében a tárgyi ügyben hatáskörének hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárását megszüntette. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (9400 Sopron, Kolostor u. 13.) a VIII-P-001/112-1/2012. számú végzésében a tárgyi ügyben hatáskörének hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárását megszüntette. A hatóság a rendelkezésére álló adatok és a szakhatósági állásfoglalások alapján megállapította, hogy a kavicsbányászati tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, így a környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon kívül a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdésén, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletén, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. a továbbiakban Ket. 44. (9) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén és a 2. (3) bekezdésén alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 21. (1) bekezdés c.) pontján, a Ket. 22. (1) bekezdésén, a Ket. 44. (1)-(2) bekezdésén és (9) bekezdésén, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. (1) bekezdésén, a 41. -án, a 43. -án, a 48. (1) és (2) bekezdésén, a 49. d) pontján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. -án alapul. A Győr Megyei Jogú Város Jegyzője szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy: A tárgyi tevékenység Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003.(XII.19.) rendeletben, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Bécsi úti nádas helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004.(V.28.) Ök. rendeletben meghatározott természetvédelmi területet nem érint, továbbá a fenti jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi követelményeknek megfelel. A jegyző szakhatósági állásfoglalása a Ket. 33. (8) bekezdésén, a Ket. 44. (6), (9) bekezdésein, a Ket. 21. (1) bekezdés b) pontján, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén és a 4. számú melléklet 4./ pontján alapul. Ingatlanügyi-földvédelmi szakhatósági állásfoglalás indoklása: A hivatalunkhoz beküldött vizsgálati dokumentációból kiderül, hogy a tárgyi munka termőföldnek minősülő ingatlanokon valósul meg, amely során termőföld igénybevételére ( pl. taposás, felszíni külfejtés, humuszréteg letermelése stb. ) kerül sor. Az ingatlanügyi-földvédelmi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben értelemszerűen még a kivitelezési munka megkezdése előtt az érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát (Tfvt. 9. (1) bek.). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 9. (2) bek.). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak
6 kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44., a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. (1) bek., továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. r. 32/A. (1) bek. és 4. sz. mellékletének 6. pontja alapján adtam meg. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol, vele szemben kizáró ok nem merült fel, ezért a R. 5. (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül - az 1995. évi LIII. tv. 66. (1) bekezdés e) pontján alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, 2012. február 24. Németh Zoltán s.k. igazgató