MAKROSTATISZTIKA
MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor 2011. január
MAKROSTATISZTIKA 10. hét Nemzetközi versenyképesség II. rész Esettanulmány: Romlott vagy javult Magyarország nemzetközi versenyképessége a 2000-es években? Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
Főbb témakörök A nemzetgazdasági versenyképesség értelmezése, mérése és a Káldor-paradoxon az EU-ban (az első részben feltett kérdések) A 2000-es évek hazai versenyképességének kérdései Exportpiaci térnyerés, importbehatolás, relatív teljesítmény az EU-piacon és a CMS-elemzés eredményei Árindexek, volumenindexek és UV-szintek Intézményi/minőségi összetevők Összegzés, a további vizsgálat irányai Statisztikai források: Eurostat, AMECO, UN National Accounts Database
Szemlélet Aggregált nézőpont Külkereskedelmi, nemzetgazdasági statisztikákra, nem pedig mikro-adatokra támaszkodtuk Leírás, tényfeltárás főként azzal foglalkoztunk: mi történt Igyekeztünk a magyarázatra szoruló jelenségeket bemutatni magyarázatokat is próbáltunk adni, de a sejtések igazolása további feladat (részben mikro-adatok alapján) nem foglakoztunk azzal a fontos kérdéssel: hogyan kellene a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességét javítani ahhoz, hogy jól lehessen lépni, először azt kell megérteni: mi történt
Mottók Economists, in general, do not use the word competitiveness. Not one of the textbooks in international economics I have on my shelves contains the word in its index. (P. Krugman: Making Sense of the Competitiveness Debate 1996) Exchange rates had to be adjusted to assure competitiveness. Only then could the virtues of markets come into play. (P. Krugman: Paul Samuelson: The incomparable economist 2009) Az üzenet: A közgazdászok általában azért nem szeretik a versenyképesség fogalmát, mert nem tudják, ki hogyan érti A finnyásabbak is hajlandók fontolóra venni, ha a fogalom kellően specifikálva van
A versenyképesség értelmezése A hazai nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességről szóló kijelentések összekeverednek a gazdaság általános teljesítményére vonatkozó kijelentésekkel A versenyképesség keveredik pl. az az adóztatás kérdésével (magas adó alacsony versenyképesség, és megfordítva) a K+F ráfordításokkal stb. stb. Mégiscsak definiálni kéne a nemzetközi versenyképességet De előbb: egy zsákutca és egy tévút
A zsákutca: a nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége üres fogalom A fogalom nemzetgazdasági szinten irreleváns legfeljebb a termelékenységet jelenti [Krugman (I.), Porter stb.] Ellenvetések: Látjuk, hogy országok időnként előretörnek/lemaradnak a nk-i piacokon a probléma/fogalom igenis releváns Az üressé minősítés kivonja a közgazdasági elemzés hatóköréből valami benyomul A legfeljebb kifejezetten téves: a termelékenység reál-ügy, a versenyképesség értelmezéséhez/értékeléséhez nominális ügyek (árak, bérek + árfolyamok) is tartoznak (lásd Krugman II.) De van tévút is
Az értelmezési tévút A versenyképesség mindaz, ami jó (Kb. mint a szocializmus alaptörvénye az életszínvonalnak a legfejlettebb technika alkalmazásán alapuló szakadatlan növekedése) Pl. World Economic Forum Global Competitiveness Report Magas termelékenység, a gazdaság/termelékenység gyors növekedése Jól működő intézmények Nem kell sorban állni engedélyekért Nincs korrupció stb. Jó oktatási és egészségügyi rendszer (okos, egészséges állampolgárok) Sok K+F (sok innováció) stb. + Alacsony adószint Ez estben a versenyképesség jelentése részben összecsúszik a gazdaság potenciális növekedését előmozdító tényezőkével, részben eklektikus kevéssé konzisztens/koherens kívánságlistának való megfelelés mértéke (pl. WEF-GCR) DE: a WEF-GCR: sok hasznos összehasonlító információ, de az összevont rangsorokat, évenkénti változásokat óvatosan kell kezelni
A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképesség javasolt meghatározása A nemzetközi versenyképesség az országok relatív külgazdasági teljesítményét jelenti ( feltárult versenyképesség :) elsősorban a kivitel külső piaci részesedés-változását (folyó vs. változatlan áron?) tartalmazhatja az import és az aggregált kereslet viszonyának változását [dm/(d(bf+x)] is (változatlan áron), Illetve azokat a tényezőket, amelyek befolyást gyakorolhatnak a külgazdasági teljesítményre pl. azonos valutában mért relatív ár-, ill. költségszint alakulása (reálárfolyam-változás); egyéb, nem ár/költség ( minőségi, ill. intézményi/környezeti) hatások az ár/költségszint, ill. egyéb tényezők hatása: empirikus kérdés Fontos következmény
A javasolt meghatározás következményei A nemzetközi versenyképesség nem azonosítható a gazdaság általános relatív teljesítményével, például: a más országokhoz viszonyított GDP-növekedéssel, termelékenységváltozással különösen a jólét növekedésével (lásd a szokásos meghatározásokat OECD stb.) a külgazdasági egyensúlyhiánnyal
Miért érdekes/fontos a külgazdasági és az összgazdasági relatív teljesítmény megkülönböztetése? Pl. Magyarország 1996 2000: gyors gazdasági növekedés, mérsékelt jólétemelkedés; erős külgazdasági térnyerés Minden jel szerint: jelentős versenyképesség-javulás 2001 2005: gyors gazdasági (+jóléti) növekedés, de mögötte: fenntarthatatlan fiskális expanzió 2006 2008: fiskális korrekció, csökkenő belföldi felhasználás erősen lassuló gazdasági növekedés Az első időszak: versenyképesség-javulás? A második: versenyképesség-romlás? Az összteljesítményt és a versenyképességet külön kell választatni
További megszorítás: a versenyképességnek nincs közvetlen köze a külső egyensúlyhoz Külső egyensúlyhiány: belföldi egyensúlyhiányok tükörképe Folyó fiz. mérleg: CA= S-I; Nettó export: X-M = (GDP- belföldi felhasználás) Versenyképesség: külső (ill. alkalmasan definiált belső) piaci részesedés változása DE: a kettőnek lehet közös része: ha pl. úgy romlik a külső egyensúly, hogy közben a gazdaság növekedése nem külső okokból lassul és a külső piaci részesedés csökken, akkor versenyképességi probléma lehet a háttérben Vagy: ha úgy javul a külső egyensúly, hogy a gazd. növ. gyorsul javuló versenyképesség
Relatív GDP- és exportteljesítmény változatlan áron (a piacokhoz/versenytársakhoz képest exportrészesedésekkel duplán súlyozva*) GDP Áru- és szolgáltatás-export 160 160 150 150 140 140 130 130 120 120 110 110 100 100 90 80 70 CZ HU PL SK 90 80 70 CZ HU PL SK 60 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 60 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Gross domestic product at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries Exports of goods and services at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries 2003 2004 körül megállt a relatív összteljesítmény javulása, de a relatív X-teljesítmény tovább javult (relatív X-teljesítmény-javulás piaci részesedés-növekedés * Súlyok: mekkora részesedés az X-ban + mekkora részesedés harmadik piacokon, ahová mindkét ország exportál
Relatív GDP- és exportteljesítmény változatlan áron (három periódus + SI) (a piacokhoz/versenytársakhoz képest exportrészesedésekkel duplán súlyozva*) GDP Áru- és szolgáltatás-export 6% 5% 4% 97-2000 2001-2004 2005-2008 10% 8% 97-2000 2001-2004 2005-2008 3% 6% 2% 1% 4% 0% 2% -1% -2% 0% -3% CZ HU PL SI SK -2% CZ HU PL SI SK Gross domestic product at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries Exports of goods and services at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries 2003 2004 körül megállt a relatív összteljesítmény javulása, de a relatív X-teljesítmény tovább javult (relatív X-teljesítmény-javulás piaci részesedés-növekedés * Súlyok: mekkora részesedés az X-ban + mekkora részesedés harmadik piacokon, ahová mindkét ország exportál
A feltárult versenyképesség és a klasszikus tényező a reálárfolyam oldaláról értelmezett versenyképesség közötti kapcsolat sem egyértelmű Elméletben (és általában a gyakorlatban): a reálárfolyam (RER) erősödése rontja; gyengülése javítja a versenyképességet ( külső piaci részesedést) Ez olykor fordítva van: ezen alapul a Káldor-paradoxon (1978): Az 1960-70-es években a reál-felértékelődés gyakran a külső piaci részesedés emelkedésével, a leértékelődés annak csökkenésével járt együtt minőségi versenyképesség (amit a RER nem magyaráz) A mai Európában (2008-ig): felzárkózási reálfelértékelődés is van (részben BS-hatás) kérdés, meddig nem versenyképességi probléma? Mi a helyzet mostanában Európában (EU-27-ben)
A reálfelértékelődés négy mutatója és a relatív exportteljesítmény alakulása: EU27, változatlan áron, 1996 2000 (évi átlagos %-os változás) 12% XperfQ_95_00 12% XperfQ_95_00 Nemzetgazdasági ULC 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IE HU EL FI ES DE SE ATFR NL BE DK SI PT BUCY MT IT EE PL CZ SK LV UK RO LT 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% FI IE HU EL ES DE SE FRAT NL BE DK SI PT CY BU MT PL CZ SK IT EE RO LV UK LT Feldolgozó- Ipari ULC RER_ulc_E -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% ERE_ulcM -6% -8% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% XperfQ_95_00 12% XperfQ_95_00 10% 8% IE HU 10% 8% IE HU Exportdeflátor 6% 4% 2% 0% -2% -4% FI DE EL ES SE FR AT NL DK SI BE PT RO SKCZ CY IT PL UK BU MT EE LV LT 6% 4% 2% 0% -2% -4% DE FI AT FR BE EL ES SE NL DK SI PT CY MT SK IT PL CZ BU EE RO LV UK LT GDPdeflátor RER_Px -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% RER_gdpD -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% negatív kapcsolat HU: ULC-alapon leért. ; Px, GDP deflátor: enyhe felért; X- teljesítmény kiemelkedő
A reálfelértékelődés négy mutatója és a relatív exportteljesítmény alakulása: EU27, változatlan áron, 2001 2008 (évi átlagos %-os változás) 10% XperfQ_01_08 10% XperfQ_01_08 8% RO 8% RO Nemzetgazdasági ULC LT 6% HU CZ 4% PL SK SI BU 2% DE LV SE AT FI IE EE 0% PT NL ES UK BE DK ELCY -2% FR MT IT RER_ulc_E -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% LT 6% CZ HU SK 4% PL SI BU DE LV 2% FI EE SE AT IE 0% NL PT ES UK BE DK EL CY -2% FR MT IT -4% RER_ulc_M -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% Feldolgozó- Ipari ULC 10% XperfQ_01_08 10% XperfQ_01_08 8% RO 8% RO Exportdeflátor LT 6% HU CZ 4% PL SK SI BU 2% DE LV SE FI IE AT EE 0% NLPT ES UK BE DK CY EL -2% FR MT IT RER_Px -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% LT 6% CZ 4% PL HU SK SI BU 2% DE LV SE FI AT IE EE 0% NL PT ES UK BE DK ELCY -2% FR MT IT RER_gdpD -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% GDPdeflátor 3 mutató tekintetében pozitív kapcsolat HU teljesítmény belesimul a KKEU-i képbe, kivéve RER_Px
A 2000-es évekre nézve a Káldor-paradoxon az EU-ban látszólagos KKEU okozza A régi tagországokra nézve nincs paradoxon (a KKEUdummy eltünteti a pozitív kapcsolatot) DE: a KKEU-i hatás más (több is, kevesebb is) mint az igazi Káldor paradoxon; keveredik benne: egyfajta utolérési (BS-) hatás, egyes valuták alulértékeltségének korrekciója, lehet benne minőségi versenyképesség (szerkezetváltozás) de nem tudni, mennyi (talán az export-deflátor jelzi) Ezek a hatások a 2000-es években már sokkal gyengébbek voltak nálunk, mint más KKEU (V3) országokban
Az exportteljesítmény változása és a reálfelértékelődés kapcsolata az EU-27-ben Nemzetgazdasági Feldolgozóipari ULC KKEU dummy nélkül KKEU dummy-val Reálárfolyamindexek X_teljesítmény KorrR 2 X_teljesítmény KKEU KorrR 2 1996-2000 ULC_E -0,10 0,02-0,02 0,03 (-1,10) (-0,10) (2,65) 0,40 ULC_M -0,29 0,08-0,41 0,02 (-2,09) (-2,14) (1,25) 0,12 X_deflátor -0,45-0,94 0,02 (-1,10) 0,04 (-1,56) (1,29) 0,05 GDP_deflátor -0,05-0,22 0,02 (-0,50) 0,00 (-1,05) (0,82) 0,00 2001-2008 ULC_E 0,67-0,13 0,05 (3,25) 0,24 (-0,62) (6,53) 0,66 ULC_M 0,90-0,28 0,05 (0,12) 0,00 (-2,07) (7,49) 0,70 X_deflátor 0,67-0,54 0,06 (2,06) 0,08 (-2,25) (8,05) 0,70 GDP_deflátor 0,90 0,13 0,04 (5,23) 0,38 (0,50) (5,30) 0,66 (Zárójelben a t-értékek) X-teljesítmény-index = a + b(rer-index) +ε X-teljesítmény-index = a +b(rer-index) +c(kkeu-dummy) + ε A 2000-es években a RER együtthatója előjelet vált, ha kontrollálunk KKEU-ra
A 2000-es évek hazai külgazdasági teljesítménye Szempontok a 90-es évekkel, ill. a V3-országokkal való összehasonlításhoz, értékekéshez Külső és belső piaci részesedés Az összes kivitel alakulása Volumen, árak, cserearányok A kivitel értékének alakulása lehet-e versenyképességi mutató? (rövid táv hosszabb táv) A kivitel viszonylatonkénti alakulása Kiviteli árak, cserearányok viszonylatonként
A 2000-es évek hazai versenyképessége: az egyik értelmezés romlott Általában: a makrogazdasági teljesítménynek a külgazdasági teljesítményre való rávetítése Konkrétan: Magyarország exportteljesítménye a 2000-es években saját korábbi, ill. fő versenytársai teljesítményével összemérve lemaradt, teret vesztett. Ennek jele (volna): nem volt képes exportárait emelni, miközben KKEU-i versenytársai jelentősen növelték a kiviteli árakat/egységértékeket; miközben a KKEU-i versenytársak általában növelték piaci részesdésüket az EU-n belül, Magyarország az EU-n kívüli piacok felé fordult; ráadásul ez utóbbi piacokon lényegesen kisebb mértékben lehetett árakat emelni, illetve árcsökkenéseket kellett elszenvedni.
A 2000-es évek hazai versenyképessége: a másik értelmezés nem romlott Magyarországot (annak exportáló szektorát) az 1990-es évek kimagasló teljesítménye után többé-kevésbé eredményes adaptáció jellemezte a 2000-es években. Erre mutatna, hogy sikerült megtartania, sőt növelnie is a 90-es években megszerzett jelentős piaci részesedését mind az EU intern összimportjában, mind pedig gépimportjában; piaci részesedésének megtartásáért áráldozatokat is hozott sikeres volt az árversenyben; csökkentette erős függését az EU-15 térségtől (a 2000-evek elején a visegrádi országok közül messze Magyarországon volt a legmagasabb az EU-15 részesedése a kivitelben), és más piacok felé fordult.
Nem dönthető el egyértelműen, hogy romlott vagy javult-e Mindkettőre utalnak jelek (A relatív) versenyképesség-romlás: folyó áron és a V3-mal összehasonlítva, az EU-15-tel folytatott kereskedelemben Versenyképesség-javulás: változatlan áron az új EU-tagországokkal és az EU-n kívüli (extra-eu) kereskedelemben A fő talány: a változatlan és a folyó áron mért kivitel változásának szokatlan eltérése 2000 után
A változatlan áron (x tengely) és a folyó áron mért (y tengely) relatív exportteljesítmény közötti kapcsolat 1996 2000 és 2001 08 között 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IT LT UK MT BU XperfV_95_00 LV CY DK PT SI BE CZ SK RO SE AT NL FR DE ES PL FI EE EL HU IE y = 0,8359x + 0,0095 R 2 = 0,4661 XperfQ -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% Változatlan és folyó áron egyaránt kimagasló hazai teljesítmény 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IT MT FR XperfV_01_08 ES EL DK BEPTNL CY UK EE IE AT SE FI LV DE BU SI PL SK HU CZ LT RO y = 1,169x + 0,0146 R 2 = 0,8192 XperfQ -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% Változatlan áron jó, folyó áron KKEU-hoz, ill V3-hoz viszonyítva gyenge hazai teljesítmény
Mit vizsgáltunk? A világpiaci és hazai piaci részesedéseket, A keresztmetszeti EU-egyenletek maradékait és) a WEF GCR rangsorait az Európai piaci részesedések alakulását, a CMS-elemzést az árindex-volumenindex és az árszint összehasonlítás eredményeit
Világpiaci és hazai piaci részesedések Térnyerés a világimportban folyó és változatlan áron Importbehatolás [dm/(d(bf+x)] Csak változatlan áron van értelme Az egyenleg: a térnyerés és a behatolás nettó hatása Forrás: UN National Accounts database
A kivitel folyó és változatlan áron mért külső piaci részesedésének növekedése 1995 és 2007 között (%-os változás) Folyó ár Változatlan ár 14% 9% 12% 10% 8% 6% 96-2000 2001-2004 2005-2007 8% 7% 6% 5% 4% 96-2000 2001-2004 2005-2007 4% 3% 2% 2% 0% 1% -2% CZ HU PL SK 0% CZ HU PL SK
Az importbehatolás (import/összes kereslet) alakulása folyó és változatlan áron 1995 és 2007 között (%-os változás) Folyó ár Változatlan ár 8% 8% 7% 6% 5% 96-2000 2001-2004 2005-2007 7% 6% 96-2000 2001-2004 2005-2007 4% 5% 3% 4% 2% 3% 1% 0% 2% -1% 1% -2% CZ HU PL SK 0% CZ HU PL SK
A nemzetközi versenyképesség folyó, illetve változatlan áron mért nettó mutatójának alakulása a visegrádi országokban 1995 és 2007 között (%-os változás) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 96-2000 2001-2004 2005-2007 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% 96-2000 2001-2004 2005-2007 -2% -2% -4% -3% -6% CZ HU PL SK -4% CZ HU PL SK A mutató: (Xi/Mi)*[(BFi+Xi)/Mw] HU: Folyó ár: nehezen értelmezhető, de változatlan árasnak van értelme: 90-es évek: javulás, majd romlás a 2001 utáni reálfelértékelődés nyomán; 2005-től ismét javulás (CZ-hez hasonlóan)
Intézményi minőségi versenyképesség Feltárult exportegyenletek maradékainak vizsgálata A nemzetközi felmérések eredményei
Az exportteljesítmény-egyenletek maradékainak vizsgálata X-teljesítmény-index = a +b(rer-index) +c(kkeu-dummy) + ε Csak a REER_Px és a REER_ULCm (+ új KKEU-tagországok dummy) magyarázza szignifikánsan (+ jó előjellel) a relatív exportteljesítményeket az EU-ban 2000 08 között A maradékok a nem-ár/költség- versenyképesség alakulásáról adhatnak képet Hogyan alakulnak a V-5 országokban? Két módon vizsgáljuk Csak a V5 (piaci részesedés és relatív export) Az EU egésze: változás 2000 04 és 05 08 között
Az ár-, ill. költség-versenyképességgel magyarázott egyenletek maradékai Az időszak egésze és a második fele Piaci részesedés növ. változatlan áron Relatív exportteljesítmény változatlan áron 2,5% 2,0% 1,5% Px dms_rerpx_01_08 dms_rerpx_05_08 dms_rerulcm_01_08 dms_rerulcm_05_08 2,0% 1,5% 1,0% Xperf_RERpx_01_08 Xperf_RERpx_05_08 Xperf_RERulcm_01_08 Xperf_RERulcm_05_08 1,0% 0,5% 0,0% -0,5% 0,5% 0,0% -0,5% -1,0% -1,5% ULCm -1,0% -1,5% -2,0% CZ HU PL SI SK -2,0% CZ HU PL SI SK Hány százalékponttal volt gyorsabb/lassúbb a piaci részesedés évi növekedése, mint amit az ár/költség-versenyképesség megmagyaráz?
Két időszak (01-04 vs. 05-08 összehasonlítása) 05_08 Jóból mégjobb Rosszból jó Jóból kevésbé jó 01_04 Rosszból kevésbé rossz Jóból rossz Rosszból rosszabb
Az exportár-versenyképesség maradéka két időszakban 4% Xperf_RERpx_05_08 3% FI Jóból mégjobb RO 2% 1% 0% -1% -2% -3% Rosszból jó DK HU CY Rosszból kevésbé rossz LV NL SK PT PL BE SE EL DE Jóból kevésbé jó LT CZ AT ES MT UK IE SI Jóból rossz BU IT Rosszból rosszabb EE FR 01_04-3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% Az így értelmezett nem-ár versenyképességünk nem romlott 2004 után
A nemzetközi felmérések eredményei: WEF-GCR Helyezések a világ versenyképeségi rangsorában, 1997-2009 0 10 20 30 40 50 60 70 Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Források: Világgazdasági Fórum, Globális Versenyképeségi Jelentések 1997-2009. Megjegyzés: 1997-2005 Növekedési Versenyképességi Index, 2006-2009 Globális Versenyképességi Index rangsora alapján. Az alacsonyabb helyezés kedvezőbb
Teljesítményünk az EU-n belül és kívül (világpiaci részesedések folyó áron) áru 0,35 Intra-EU nélkül 1,2 Intra-EU-val 0,30 0,25 0,20 CZ HU PL SK 1,0 0,8 CZ HU PL SK 0,15 0,6 0,10 0,4 0,05 0,2 0,00 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0,0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A kivitel földrajzi szerkezete a V4-országokban a 2000-es években viszonylatok szerint (az egyes viszonylatok %-os részesedése az országok kivitelében) 80% 75% 70% CZ EU15_INTRA HU EU15_INTRA PL EU15_INTRA SK EU15_INTRA 35% 30% 25% 20% 65% 15% 60% 55% 10% 5% CZ EU10 intra HU EU10 intra PL EU10 intra SK EU10 intra 50% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 30% 25% 20% Értelmezés: 15% 10% 5% 0% CZ EU25_EXTRA HU EU25_EXTRA PL EU25_EXTRA SK EU25_EXTRA 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Ratio of Actual Trade to Potential with the euro area BUSSIERE, M. FIDRMUC, J. SCHNATZ, B. (2005): Trade Integration of Central and Eastern European Countries Lessons from a Gravity Model. European Central Bank Working Paper Series, No. 545. 8-ábra. 28.
Részarányok az EU-25 összes, áru, ill. szolgáltatás-kivitelében folyó áron (euróban) 1995 és 2008 között (százalékban) 3,0% Áru és szolgáltatás 2,5% 2,0% CZ_Xgs HU_Xgs SK_Xgs PL_Xgs 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 3,5% 3,0% 2,5% CZ_Xg H_Xg SK_Xg PL_Xg Áru 2,5% 2,0% Szolgáltatás CZ_Xs HU_Xs SK_Xs PL_Xs 2,0% 1,5% 1,5% 1,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0,0% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 ITT találkoztunk, de utána elváltunk
Részarányok az EU-25 áru- és szolgáltatás-kivitelében 2000. évi áron 1995 és 2008 között (százalékban bal oldal), és a folyó, illetve változatlan áron mért részarányok eltérése (%-pont jobb oldal) 2,0% Áru és szolgáltatás (2000. évi áron) 1,0% Folyó és változatlan ár eltérése 1,8% 0,8% 1,6% 1,4% 0,6% 1,2% 1,0% 0,8% CZ_Xgs(vol) HU_Xgs(vol) PL_Xgs(vol) SK_Xgs(vol) 0,4% 0,2% CZ_Xgs HU_Xgs PL_Xgs SK_Xgs 0,6% 0,0% 0,4% 0,2% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008-0,2% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Nem váltunk el Ez a nagy kérdés
Az áruexport évi átlagos volumen- és euróban mért árnövekedése 1995 és 2007 között (fent) és két részperiódusban (1995 2000 és 2001 2007 között) az EU tagországaiban Ár növ 95-2007 7% 6% LV 5% LT 4% SK EE 3% IT PL RO 2% CY MT GR CZ BE ES 1% UK DE PTLUX SI HU NL AT 0% FR SW DE IR -1% FI Vol_növ -2% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% Ár növ 12% 95-2000 Ár növ 2000-2007 6% 10% LV 5% LT SK 8% MT 6% LT EE 4% UK CY IT RO GR PL SK CZ 2% BE ES HU IR 0% DE PT NL FR SISW AT LUX DE -2% FI Vol_növ -4% -5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 4% PL LV 3% IT EE RO LUX 2% CZ GR DK BE ES SI 1% CY PT AT NL 0% FR DE HU SW UK -1% FI -2% IR MT Vol_növ -3% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16%
CMS: constant market share analysis Az exportnövekmény formális dekompozíciója Az alábbiakban formálisan is bemutatjuk az exportnövekmény felbontását három komponensre. A változást (a növekményt) -vel jelölve: X i i x ij x ( M / M) x ( M / M ) ( M / M) i ij i ij j j i ij ij ij j j x ( x / x ) ( M / M ) ahol az i index az exportáló országot, j pedig a termékcsoportot, X az exportot M pedig a partner országok (illetve térség) importját jelöli. Eszerint X ij az i-edik ország j-edik termékcsoportjának kivitelét, M j pedig a j-edik termékcsoport összes importját jelöli. A fenti képletben az első tag x ( M/ M) i ij mutatja az általános piacbővülés hatását; a második tag x ( M / M ) ( M / M ) i ij j j adja meg a strukturális hatást, végül a harmadik tag, vagyis a maradék x ( x / x ) ( M / M ) i ij ij ij a versenyképességi hatást mutatja. j j
A V4 országok EU-intern és -extern exportja növekményének dekompozíciója (százalékos hozzájárulások) A növekmény összetevői az EU intern importjához viszonyítva A növekmény összetevői az EU extern exportjához viszonyítva 1999-2003 2003-2008 Piacbővülés Struktúrahatás Versenyképesség Piacbővülés Struktúrahatás Versenyképesség Csehország 34,9-1,6 66,8 39,2-2,7 63,5 Lengyelország 29,4 0,4 70,2 39,7 0,7 59,5 Magyarország 41,0-4,1 63,1 56,9-15,7 58,8 Szlovákia 27,0 0,3 72,7 26,7-0,2 73,5 V-4 33,3-1,2 67,9 39,9-3,3 63,3 Csehország 36,4-1,3 64,8 27,5-1,5 74,0 Lengyelország 32,6-0,7 68,1 24,8-0,7 75,8 Magyarország 38,4-1,7 63,3 27,0 0,1 72,9 Szlovákia 16,7-1,5 84,8 29,0-1,2 72,2 V-4 32,4-1,2 68,8 26,5-0,7 74,2 Forrás: az Eurostat E-Comext adatbázisa alapján saját számítás
Hat ország HT-exportjának részesedése az EU intern HT-importjában és a specializáció mutatója 1999 és 2008 között HIGHTEC (eur) [1] Növekedés (%- os változás) [2] Részesedés az EU-intra HT importban [3] Részesedés az összes intraimportban[4] Specializáció [3/4] 1999 Bulgária 120 635 944 0,0% 0,1% 0,24 Csehország 3 965 781 663 1,2% 1,5% 0,78 Magyarország 7 009 152 033 2,1% 1,4% 1,51 Lengyelország 3 197 435 948 0,9% 1,4% 0,65 Románia 493 365 988 0,1% 0,4% 0,36 Szlovákia 1 144 885 050 0,3% 0,6% 0,57 EU27-intra import 340 467 114 247 100,0% 100,0% 2003 99-2003 Bulgária 381 272 471 216 0,1% 0,2% 0,38 Csehország 9 956 289 778 151 2,3% 2,1% 1,12 Magyarország 13 287 900 222 90 3,1% 1,8% 1,75 Lengyelország 6 609 716 207 107 1,5% 2,1% 0,72 Románia 1 672 209 651 239 0,4% 0,6% 0,60 Szlovákia 2 433 089 150 113 0,6% 0,9% 0,62 EU27-intra import 431 212 155 744 27 100,0% 100,0% 2005 2003-2005 Bulgária 552 209 697 45 0,1% 0,3% 0,42 Csehország 14 254 084 910 43 2,8% 2,5% 1,12 Magyarország 14 618 540 698 10 2,9% 1,9% 1,51 Lengyelország 9 612 796 237 45 1,9% 2,6% 0,72 Románia 2 547 938 570 52 0,5% 0,7% 0,69 Szlovákia 4 592 791 639 89 0,9% 1,0% 0,87 EU27-intra import 507 170 703 439 18 100,0% 100,0% 2008 2005-2008 Bulgária 1 257 169 687 128 0,2% 0,4% 0,63 Csehország 25 963 530 645 82 4,6% 3,2% 1,41 Magyarország 20 010 175 163 37 3,5% 2,2% 1,61 Lengyelország 18 277 757 612 90 3,2% 3,4% 0,95 Románia 5 147 218 795 102 0,9% 0,9% 1,00 Szlovákia 11 436 961 035 149 2,0% 1,6% 1,28 EU27-intra import 570 444 508 799 12 100,0% 100,0% Koraérett high-tech exportőr
Az összes FDI-állomány az összes bruttó hozzáadott érték arányában és a feldolgozóipari FDI-állomány a feldolgozóipari hozzáadott érték arányában 1998 és 2008 között Összes FDI/ összes BHÉ Feldolgozóipari FDI/ feldolgozóipari BHÉ 80% 120% 70% 110% 100% 60% 90% 80% 50% 70% 40% 30% 20% Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 60% 50% 40% 30% 20% Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 10% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 10% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Csehország és Magyarország: részesedések az EU egyes országcsoportjainak extern, illetve intern gép- és összexportjában 1999 és 2008 között (%) KKEU_EU 1999 2003 2005 2008 Gép Összes Gép Összes Gép Összes Gép Összes Magyarország EU15_extra 0,6 0,7 0,9 1,0 1,5 1,4 2,4 1,9 EU15_intra 1,9 1,3 2,7 1,6 2,8 1,7 3,2 1,8 EU25_extra 0,6 0,6 0,8 0,8 1,3 1,1 2,0 1,6 EU25_intra 1,8 1,3 2,6 1,6 2,8 1,8 3,4 2,0 EU 27_extra 0,6 0,5 0,7 0,7 1,1 0,9 1,8 1,2 EU27_intra 1,8 1,3 2,6 1,7 2,8 1,8 3,5 2,1 EU10_extra 34,5 25,2 29,9 23,3 26,7 21,4 23,3 19,4 EU10_intra 10,7 11,2 17,6 12,2 22,0 14,2 23,4 15,0 EU12_extra 33,1 22,1 28,3 20,2 24,8 18,3 21,2 16,4 EU12_intra 11,5 13,2 18,6 14,5 23,7 16,6 24,5 17,2 Csehország EU15_extra 0,7 1,0 1,1 1,2 1,6 1,7 2,3 2,2 EU15_intra 1,4 1,2 2,4 1,7 3,0 2,1 4,4 2,7 EU25_extra 0,4 0,5 0,7 0,7 1,0 0,9 1,7 1,3 EU25_intra 1,5 1,4 2,5 2,0 3,2 2,4 4,6 3,1 EU 27_extra 0,4 0,5 0,7 0,6 0,9 0,9 1,5 1,1 EU27_intra 1,5 1,4 2,5 2,0 3,2 2,4 4,6 3,1 EU10_extra 25,0 23,6 25,9 23,8 27,2 24,4 28,0 24,8 EU10_intra 43,9 33,5 38,4 30,2 35,5 29,2 29,8 27,7 EU12_extra 24,0 20,9 24,6 21,0 25,7 21,6 26,1 22,1 EU12_intra 40,6 30,7 35,3 27,2 32,1 26,1 27,1 24,3 Különbség: Magyarország-Csehország (százalékpontban) EU15_extra -0,1-0,3-0,2-0,3-0,1-0,3 0,1-0,3 EU15_intra 0,5 0,0 0,4-0,1-0,2-0,4-1,2-0,9 EU25_extra 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,3 0,3 EU25_intra 0,3-0,1 0,2-0,3-0,4-0,7-1,2-1,1 EU 27_extra 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,1 0,2 0,1 EU27_intra 0,3-0,1 0,2-0,3-0,3-0,6-1,1-1,0 EU10_extra 9,5 1,6 4,0-0,5-0,6-3,0-4,7-5,4 EU10_intra -33,3-22,2-20,8-17,9-13,5-15,0-6,4-12,7 EU12_extra 9,2 1,2 3,7-0,9-0,9-3,3-4,9-5,7 EU12_intra -29,1-17,5-16,7-12,7-8,4-9,5-2,6-7,1 Az EU-csatlakozás igazi hatása
Ár- és volumen-alakulás viszonylatonként EA-12 Nem EA-EU (NMS+) Extra EU-25
Ár- és volumenindexek 3 viszonylat szerint: export (2000 2007; 2000=100) 260 Volumen 240 220 200 CZ_xvol_ea12 HU_Xvol_ea12 PL_Xvol_ea12 SK_Xvol_ea12 2007 Volumen 400 2007 350 2006 300 250 2005 CZ_Xvol_extra_eu25 200 HU_Xvol_extra_eu25 PL_Xvol_extra_eu25 2004 SK_Xvol_extra_eu25 150 2003 2002 2001 Egységérték 100 85 90 95 100 105 110 115 120 125 130 180 160 140 120 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2002 2001 2003 Egységérték 100 90 95 100 105 110 115 120 125 130 Volumen 450 400 350 300 250 2006 2005 2007 2004 CZ_Xvol_eu_not_ea HU_Xvol_eu_not_ea PL_Xvol_eu_not_ea SK_Xvol_eu_not_ea 2004 2005 2006 200 150 2003 2002 2001 Egységérték 100 90 95 100 105 110 115 120 125 130
Ár- és volumenindexek 3 viszonylat szerint: import (2000 2007) Volumen 260 240 220 200 Volumen 220 200 180 160 140 120 2004 2003 2005 2002 2007 2006 CZ_Mvol_extra_eu25 HU_Mvol_extra_eu25 PL_Mvol_extra_eu25 SK_Mvol_extra_eu25 2001 Egységérték 100 85 95 105 115 125 135 180 160 140 2004 2005 2006 2007 CZ_Mvol_ea12 HU_Mvol_ea12 PL_Mvol_ea12 SK_Mvol_ea12 120 2001 2003 2002 Egységérték 100 95 100 105 110 115 120 125 130 320 300 280 260 240 220 200 180 160 Volumen 2004 2005 2006 2007 CZ_Mvol_eu_not_ea HU_Mvol_eu_not_ea PL_Mvol_eu_not_ea 140 120 2003 2002 2001 SK_Mvol_eu_not_ea Egységérték 100 95 100 105 110 115 120 125 130 135 140
Cserearány- és volumenarány-indexek 3 viszonylat szerint: export/import (2000 2007) X_vol/M_vol CZ_VR_extra_eu25 2005 210 HU_VR_extra_eu25 2006 2007 PL_VR_extra_eu25 190 2005 2006 2007 2007 SK_VR_extra_eu25 2004 170 2004 2005 2006 2007 150 2003 130 2004 2003 2004 110 2001 2001 2002 2002 2002 2001 2001 90 2002 2003 Cserearány 70 80 85 90 95 100 105 110 115 120 X_vol/M_vol 120 115 110 105 100 95 90 85 2007 2006 2002 2003 2001 2004 2001 2003 2002 2001 2003 2002 2001 2003 2004 2005 2007 2007 CZ_VR_ea12 HU_VR_ea12 PL_VR_ea12 SK_VR_ea12 2004 2006 2007 2006 2004 2005 2005 Cserearány 80 90 95 100 105 110 X_vol/M_vol 170 160 150 140 130 120 110 100 2007 2006 CZ_VR_eu_not_ea HU_VR_eu_not_ea PL_VR_eu_not_ea SK_VR_eu_not_ea 2005 2004 2002 2003 2007 2006 2001 2006 2007 2005 2003 2004 2002 2005 2003 2001 2004 2002 2001 2002 2001 90 2007 2003 2004 2006 Cserearány 80 80 85 90 95 100 105 110
Kiviteli és behozatali egységértékés volumenváltozások viszonylatonként a visegrádi országokban 2000 és 2008 között 450 400 350 300 250 200 150 100 dx_vol2008 HU_EXeu27 Export-egységérték- és volumen-változások HU_eu_EXea SK_EXeu27 CZ_EXeu27 PL_EXeu27 PL_eu_EXea SK_eu_EXea SK_ea CZ_eu_EXea CZ_ea PL_ea HU_ea duv 50-15 -10-5 0 5 10 15 20 25 30 35 Import egységérték- és volumen-változások 250 dmvol_2008 SK_eu_EXea 230 210 190 170 HU_eu_EXea SK_ea 150 CZ_eu_EXea 130 CZ_ea PL_ea SK_EXeu27 110 CZ_EXeu27 HU_EXeu27 PL_eu_EXea 90 HU_ea PL_EXeu27 70 duv 50 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
Cserearány-változások és a kiviteli és behozatali volumen-változások aránya a visegrádi országokban 2000 és 2008 között 140 120 100 80 2000-2008: viszonyalti cserearányok és volumenindex-arányok d(xvol/mvol) SK_EXeu27 PL_EXeu27 HU_EXeu27 HU_eu_EXea 60 40 20 CZ_EXeu27 CZ_eu_EXea PL_eu_EXea CZ_ea 0 SK_eu_EXea HU_ea PL_ea SK_ea d(uvx/uvm) -20-30 -25-20 -15-10 -5 0 5 10
UV-szintek Mivel magyarázható a sajátos külkereskedelmi áralakulás? A szinteket is nézni kell
Nyers összehasonlítás 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Relatív UV-szint a Németországba irányuló gépés berendezés exportban (SITC 7) összes termék, EU27 UV szintje=100 2008 2000 EU27 UV szint HU CZ SK PL 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Relatív UV-szint a Németországba irányuló gépés berendezés exportban (SITC 7) azonos termékkör, EU27 UV szintje=100 2008 2000 EU27 UV szint HU CZ SK PL
Szűrt relatív UV-szinek (SITC -7): Magyarország és Csehország Németországgal folytatott kereskedelemének relatív UV-szintje (%-os eltérés Csehországhoz viszonyítva) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A hazai kiviteli, illetve behozatali UV-szintek %-os eltérése a megfelelő csehországi UV-szintekétől (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga 2000 2008 2000 2008 Import Export 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% A relatív UV-szintek %-os változása 2000 és 2008 között (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga Import Export 50% 40% 30% 20% A statikus cserearányok aránya (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga 10% 0% -10% -20% 2000 2008
A kétoldalú összehasonlítás alapján Magyarország külker. egységértékei mind az exportban, mind pedig az importban magasabbak voltak, mint a csehországiak (akár a nyers, akár a szűrt összehasonlításokat tekintjük) a szűrt összehasonlításban a különbségek lényegesen kisebbek a változásokat tekintve: mind az export, mind az importegységérték különbségei csökkentek, de az eltérések mérséklődése nagyobb volt az exportban, mint az importban Nézni kell majd más viszonylatokat is
Egy lehetséges magyarázat Magyarország V3-hoz viszonyított relatív térvesztésére/áralakulására az EU-n belül a 2000-es években Nálunk az 1990-e évek második felében zajlottak le azok az (FDI-beáramláshoz köthető) változások a gazdaságban/külker.-ben, amelyek a V3-országokban a 2000-es években A 2000-es évek elejére az EU-val folytatott kereskedelemben egyfajta kvázi-fejlettség jött létre Magyarországon Tényleges vs. potenciális kereskedelem szintje Feldolgozóipari FDI/BHÉ High-tech részarány Relatíve magas külker árszint A 2000-es évek folyamatai az előreszaladás korrekciójaként is értelmezhetők Egyértelműen pozitív: KKEE-EU-i térnyerés
További kérdések A leírásnak/magyarázatnak van-e a követett gazdaságpolitikáról szóló általános üzenete? Nincs Mikro-magyarázat: az exportáló vállalatok jók, ill. sokkal jobbak őket nem az összgazdasági, illetve ágazati átlagok jellemzik könnyebben kezelik a gazdaságpolitikai kilengések következményeit (a belföldi kereslet visszafogása is kényszeríthette az exportnövelést, akár csökkenő árak mellett is)
További kérdések (folyt.) Általános külgazdasági teljesítmény javulása a 2000-es évek első és második fele között? Vissza az alapokhoz: Belföldi kereslet megszorítása Reálárfolyam További talányok