Kockázatkezel zatkezelés: Miért kerüli a legtöbb termelő a határid ridős piacokat Európában? Risk management: Why do most farmers shun commodity futures in Europe? Potori Norbert Kihívások a modern élelmiszergazdaságban gban Budaörs, 2010. június j 3.
A CRB élelmiszer-alindex alakulása (1960-2010) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Statisztikai volatilitás: 2007-2008: 21,2% 2000-2009: 14,8% 1996-1997: 13,7% 1990-1999: 10,8% 1987-1988: 9,2% 1980-1989: 9,8% 1973-1974: 26,2% 1970-1979: 15,8% 1960-1969: 6,1% 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 Búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, s, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír Forrás: CRB Reuters/Jefferies, AKI
Témakörök 1) Derivatív v komplex 2) Forgalom alakulása 3) Derivatív v piacok szervezettsége 4) Fedezeti ügylet 5) Derivatív v piacok gazdasági gi jelentősége 6) Miért gyenge a termelők k derivatív v piaci aktivitása? 7) Mit tehet az agrárpolitika? rpolitika?
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív v piacainak rendszere Spot / azonnali piac
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív v piacainak rendszere Spot / azonnali piac Fizikai piac: : azonnali fizetés és s teljesítés
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív v piacainak rendszere Spot / azonnali piac Fizikai piac: : azonnali fizetés és s teljesítés Cash forwards / forward piac
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív v piacainak rendszere Spot / azonnali piac Fizikai piac: : azonnali fizetés és s teljesítés Cash forwards / forward piac Fizikai piac: : meghatározott mennyiségű és minőségű áru jövőbeni j időpontban törtt rténő száll llítása előre megszabott áron
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív v piacainak rendszere Spot / azonnali piac Fizikai piac: : azonnali fizetés és s teljesítés Cash forwards / forward piac Fizikai piac: : meghatározott mennyiségű és minőségű áru jövőbeni j időpontban törtt rténő száll llítása előre megszabott áron Futures / határid ridős s piac
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív v piacainak rendszere Spot / azonnali piac Fizikai piac: : azonnali fizetés és s teljesítés Cash forwards / forward piac Futures / határid ridős s piac Fizikai piac: : meghatározott mennyiségű és minőségű áru jövőbeni j időpontban törtt rténő száll llítása előre megszabott áron Származtatott piac: szabványos nyosított száll llítási szerződések sek adás-vétele, amelyekben valamely áruféleség g mennyisége, minősége, száll llításának ideje és s helye egyaránt rögzr gzített
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív v piacainak rendszere Spot / azonnali piac Fizikai piac: : azonnali fizetés és s teljesítés Cash forwards / forward piac Futures / határid ridős s piac Fizikai piac: : meghatározott mennyiségű és minőségű áru jövőbeni j időpontban törtt rténő száll llítása előre megszabott áron Származtatott piac: szabványos nyosított száll llítási szerződések sek adás-vétele, amelyekben valamely áruféleség g mennyisége, minősége, száll llításának ideje és s helye egyaránt rögzr gzített Options on futures / opciós s piac
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív v piacainak rendszere Spot / azonnali piac Fizikai piac: : azonnali fizetés és s teljesítés Cash forwards / forward piac Futures / határid ridős s piac Options on futures / opciós s piac Fizikai piac: : meghatározott mennyiségű és minőségű áru jövőbeni j időpontban törtt rténő száll llítása előre megszabott áron Származtatott piac: szabványos nyosított száll llítási szerződések sek adás-vétele, amelyekben valamely áruféleség g mennyisége, minősége, száll llításának ideje és s helye egyaránt rögzr gzített Származtatott piac: szabványos nyosított szerződések sek adás-vétele, amelyek feljogosítj tják a vevőt,, hogy egy adott határid ridős s kontraktust előre meghatározott áron és s időpontban, illetve azt megelőzően en megvásároljon vagy eladjon* * Amerikai típust pusú opció.
Egyes határid ridős s terménypiacok forgalma és s likviditása rohamosan nőn A mezőgazdas gazdasági gi termékek egyes származtatott piacai (ismét) komoly versenytársai rsai lettek a részvr szvény-,, kötvk tvény- és s egyéb b pénzp nzügyi piacoknak az informáci ciós s technológia a kereskedést st folyamatosan és s a lehető legszélesebb lesebb kör k r számára hozzáférhet rhetővé tette az intézm zmények innovatív v termékeket vezettek be bizonyos piacok egyesülése se növelte n szerepüket és s likviditásukat
Egyes határid ridős s terménypiacok forgalma és s likviditása rohamosan nőn A mezőgazdas gazdasági gi termékek egyes származtatott piacai (ismét) komoly versenytársai rsai lettek a részvr szvény-,, kötvk tvény- és s egyéb b pénzp nzügyi piacoknak az informáci ciós s technológia a kereskedést st folyamatosan és s a lehető legszélesebb lesebb kör k r számára hozzáférhet rhetővé tette az intézm zmények innovatív v termékeket vezettek be bizonyos piacok egyesülése se növelte n szerepüket és s likviditásukat 70 60 Egyes határid ridős s terménypiacok összesített éves forgalmának alakulása (1958-2008) millió kontraktus 50 40 30 20 10 Forrás: CBOT/CME, Euronext/MATIF 0 1958 1963 1968 1973 1978 1983 1988 1993 1998 2003 2008 Kukorica CBOT Búza CBOT Szójabab CBOT Kukorica MATIF Búza MATIF Repcemag MATIF
Egyes határid ridős s terménypiacok forgalma és s likviditása rohamosan nőn A mezőgazdas gazdasági gi termékek egyes származtatott piacai (ismét) komoly versenytársai rsai lettek a részvr szvény-,, kötvk tvény- és s egyéb b pénzp nzügyi piacoknak az informáci ciós s technológia a kereskedést st folyamatosan és s a lehető legszélesebb lesebb kör k r számára hozzáférhet rhetővé tette az intézm zmények innovatív v termékeket vezettek be bizonyos piacok egyesülése se növelte n szerepüket és s likviditásukat millió kontraktus 70 60 50 40 30 20 10 Egyes határid ridős s terménypiacok összesített éves forgalmának alakulása (1958-2008) Forrás: CBOT/CME, Euronext/MATIF 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Euronext/MATIF 1993 1998 2003 2008 0 1958 1963 1968 1973 1978 1983 1988 1993 1998 2003 2008 Kukorica CBOT Búza CBOT Szójabab CBOT Kukorica MATIF Búza MATIF Repcemag MATIF
A határid ridős árupiac szervezett és s szabályozott piac A határid ridős árupiacok kialakulása jórészt j a biztosítók által felvállalhatatlan llalhatatlan kockázatok áthárításának igény nyével magyarázhat zható A szervezett határid ridős árupiacok a szervezetlen forward piacoknál felsőbbrend bbrendű piacok: működésük k szabályozott a vitás s kérdk rdések eldönt ntéséhez bizottságokat állítanak fel taglétsz tszámuk korlátozott A határid ridős árupiac a szabályok és s szabványok révén r n egyrészt likviditást teremt,, másrm srészt szt garanciát t nyújt a pozíci ciók k nyitásával és s zárásával z felvállalt llalt kötelezettségek teljesítésére üzletek kötésére k serkenti az egymást stól l sok tekintetben távol t álló piaci szereplőket A határid ridős árupiacokon jegyzett kontraktusok, szemben a rendszerint hosszas tárgyalt rgyalások eredmények nyeként nt megszület lető,, esetenként nt más m és s más m mennyiségre és s minőségre kötött k tt forward szerződésekkel, sekkel, nem az üzleti partnerek jój hírnevén/hiszem n/hiszeműségén n (good( faith) ) alapulnak Telser [1981] nyomán
Termelők k határid ridős árupiaci aktivitása: fedezeti ügyletek (hedge( hedge) A határid ridős s kontraktusok természet szetüknél l fogva alkalmasabbak ún. fedezeti ügyletek (hedge( hedge) ) kötésére, k mint a tényleges t fizikai teljesítésre sre a fejlett határid ridős árupiacokon a határid ridős s kontraktusok áruféleségek fizikai adás-vétel telében játszott j szerepe marginális A határid ridős árupiaci fedezeti ügyletek céljc lját t a következk vetkezőképp lehet definiálni: a fizikai piacon valamely későbbi k időpontban megkötend tendő, specifikus szerződés s időszakos helyettesítése se,, amikor a határid ridős s fedezeti aktivitás magyarázhat zható: a termelés, száll llítás és s feldolgozás s terén n valósz színűsíthető zavarokkal [Williams, 1986] az alkupozíci ciók és s szerződésk skötési si preferenciák k különbk nbözőségével [Pennings és s Leuthold, 2000] az intertemporális árviszonyok, vagyis a készletek k minőségi paramétereinek és s térbeni t elhelyezkedésének különbk nbözőségéből l adódó határid ridős és s fizikai piaci árkülönbözetek (ún.( bázis) b anticipált változv ltozása kínálta k haszonszerzési si lehetőség g kiaknázása [Working, 1953]
Termelők k határid ridős árupiaci aktivitása: fedezeti ügyletek (hedge( hedge) A határid ridős s kontraktusok természet szetüknél l fogva alkalmasabbak ún. fedezeti ügyletek (hedge( hedge) ) kötésére, k mint a tényleges t fizikai teljesítésre sre a fejlett határid ridős árupiacokon a határid ridős s kontraktusok áruféleségek fizikai adás-vétel telében játszott j szerepe marginális A határid ridős árupiaci fedezeti ügyletek céljc lját t a következk vetkezőképp lehet definiálni: a fizikai piacon valamely későbbi k időpontban megkötend tendő, specifikus szerződés s időszakos helyettesítése se,, amikor a határid ridős s fedezeti aktivitás magyarázhat zható: Fedezeti ügylet: árváltozás s kockázat zatának lecserélése az ún. báziskockázatra a termelés, száll llítás és s feldolgozás s terén n valósz színűsíthető zavarokkal [Williams, 1986] az alkupozíci ciók és s szerződésk skötési si preferenciák k különbk nbözőségével [Pennings és s Leuthold, 2000] az intertemporális árviszonyok, vagyis a készletek k minőségi paramétereinek és s térbeni t elhelyezkedésének különbk nbözőségéből l adódó határid ridős és s fizikai piaci árkülönbözetek (ún.( bázis) b anticipált változv ltozása kínálta k haszonszerzési si lehetőség g kiaknázása [Working, 1953]
A mezőgazdas gazdasági gi áruféleségek derivatív piacainak gazdasági gi jelentősége A likvid határid ridős árupiac a kompetitív árképzés és s hatékony informáci ciófeldolgozás s helyszíne: a piaci szereplők k várakozv rakozásait tükrt kröző határid ridős s jegyzés s a jövőbeni j spot piaci ár r legpontosabb, torzítatlan tatlan becslése, se, így óriási segíts tséget jelent a gazdasági gi döntd ntéshozatalban és referenciaként nt szolgál l a tervezett eladásokn soknál, illetve beszerzésekn seknél A fedezeti ügyletek előseg segítik a készletek k felhalmozását t a bőség b esztendeiben, illetve azok leépítését t szüks kség g idején, vagyis kiegyenlítettebb tettebbé teszik a piaci árukínálatot A fedezeti ügyletek szélesk leskörű alkalmazása csillapítja a fizikai piaci árak kilengéseit a fokozott volatilitás s lohasztja a befektetési kedvet, torzulásokat idéz z elő a jövedelem-eloszlásban sban és s visszaveti a makrogazdasági gi növekedn vekedést A banki hitelkérelmek elbírálásánál l a döntd ntéshozók k pozitívumk vumként értékelik a derivatív v piaci fedezeti aktivitást
Derivatív árupiaci kereskedési si ismeretek hiánya Szétapr taprózódott és s túlkoros t termelői i struktúra ra a lényeges l piaci informáci ciók k begyűjt jtéséhez szüks kséges infrastruktúra, ra, illetve az ezen informáci ciók k kiért rtékeléséhez szüks kséges szaktudás s hiánya üzleti együttm ttműködés és s bizalom hiánya sok tagállamban Nem mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenységből l származ rmazó árbevétel magas aránya Megnyitott pozíci ciók k fenntartásához szüks kséges tőke t hiánya Agrárt rtámogatások Miért gyenge a termelők határid ridős árupiaci aktivitása? az ár- és s jövedelemtj vedelemtámogatások, tovább bbá a különbk nböző agrárbiztos rbiztosítási si támogatások számos mezőgazdas gazdasági gi termény/term ny/termék k termelési értékének viszonylag jelentős s hányadh nyadát t teszik ki az agrárbiztos rbiztosítási si támogatt mogatások, ide értve többek t között k az elemi károk k térítését t is, különösen k gyengítik a határid ridős árupiaci fedezeti aktivitást Bármilyen derivatív v (áru)piaci( aktivitás össztársadalmi megítélése a legtöbb tagállamban inkább negatív
Derivatív árupiaci kereskedési si ismeretek hiánya Szétapr taprózódott és s túlkoros t termelői i struktúra ra a lényeges l piaci informáci ciók k begyűjt jtéséhez szüks kséges infrastruktúra, ra, illetve az ezen informáci ciók k kiért rtékeléséhez szüks kséges szaktudás s hiánya üzleti együttm ttműködés és s bizalom hiánya sok tagállamban Nem mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenységből l származ rmazó árbevétel magas aránya Megnyitott pozíci ciók k fenntartásához szüks kséges tőke t hiánya Agrárt rtámogatások Miért gyenge a termelők határid ridős árupiaci aktivitása? EU: 12 mio farmer / 12 ha USA: 2,2 mio farmer / 180 ha az ár- és s jövedelemtj vedelemtámogatások, tovább bbá a különbk nböző agrárbiztos rbiztosítási si támogatások számos mezőgazdas gazdasági gi termény/term ny/termék k termelési értékének viszonylag jelentős s hányadh nyadát t teszik ki az agrárbiztos rbiztosítási si támogatt mogatások, ide értve többek t között k az elemi károk k térítését t is, különösen k gyengítik a határid ridős árupiaci fedezeti aktivitást Bármilyen derivatív v (áru)piaci( aktivitás össztársadalmi megítélése a legtöbb tagállamban inkább negatív
Derivatív árupiaci kereskedési si ismeretek hiánya Szétapr taprózódott és s túlkoros t termelői i struktúra ra a lényeges l piaci informáci ciók k begyűjt jtéséhez szüks kséges infrastruktúra, ra, illetve az ezen informáci ciók k kiért rtékeléséhez szüks kséges szaktudás s hiánya üzleti együttm ttműködés és s bizalom hiánya sok tagállamban Nem mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenységből l származ rmazó árbevétel magas aránya Megnyitott pozíci ciók k fenntartásához szüks kséges tőke t hiánya Agrárt rtámogatások Miért gyenge a termelők határid ridős árupiaci aktivitása? EU: 12 mio farmer / 12 ha USA: 2,2 mio farmer / 180 ha Fedezeti aktivitás s nélkn lkül l nincs jól j l működőm határid ridős s (és( s opciós) piac, nincs ami vonzza a likviditást megteremtő spekuláci ciót! az ár- és s jövedelemtj vedelemtámogatások, tovább bbá a különbk nböző agrárbiztos rbiztosítási si támogatások számos mezőgazdas gazdasági gi termény/term ny/termék k termelési értékének viszonylag jelentős s hányadh nyadát t teszik ki az agrárbiztos rbiztosítási si támogatt mogatások, ide értve többek t között k az elemi károk k térítését t is, különösen k gyengítik a határid ridős árupiaci fedezeti aktivitást Bármilyen derivatív v (áru)piaci( aktivitás össztársadalmi megítélése a legtöbb tagállamban inkább negatív
Mit tehet az agrárpolitika? rpolitika? Gazdálkod lkodó Termelő A gazdálkod lkodó nem csupán n termel, hanem értékesít és s kockázatokat kezel a kockázatkezel zatkezelési képessk pességek döntőek a gazdálkod lkodás s sikerességében Agrárpolitika rpolitika versus piaci kockázatkezel zatkezelési eszközök Az agrárpolitika rpolitika (KAP) eddig uniformizált fixáras biztosítékot kínált k A gazdálkod lkodók k kockázati magatartása és kockázat zatérzékelése eltérő az egyénre szabott kockázatkezel zatkezelési megoldások fenntarthatók, életképesek nem hagyható figyelmen kívül k l más m s piaci szereplők k (gazdálkod lkodói érdekképviseletek, szövetkez vetkezések, integráci ciók, bankok, professzionális marketing cégek c stb.) közremk zreműködése Az agrárpolitika rpolitika szerepe a piaci instrumentumok használat latának előseg segítése oktatás s erősítése se infrastruktúra fejlesztése se informáci cióáramlás s javítása
Köszönöm m a figyelmet!