A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI



Hasonló dokumentumok
A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.

ÖKOISKOLÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HELYI KÖRNYEZETÜKKEL

Természettudományos nevelésioktatási programok fejlesztése

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP / )

AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

Egésznapos iskola vagy tanoda?

TÉNYLEG SEGÍT? ELSŐ TAPASZTALATOK AZ ÚJ TÍPUSÚ TANTÁRGYGONDOZÓ SZAKTANÁCSADÁSRÓL

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN

A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok

EREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP / )

A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata. Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola

A FEJLESZTÉS HATÁSAI KALOCSAI JANKA BUKOVICS ISTVÁN VARGA ATTILA SCHNELLBACH-SIKÓ DÓRA

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén

Az ENI-projekt félidőben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009

A TÁMOP PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA

A KIPRÓBÁLÁS TANULSÁGAINAK FELDOLGOZÁSA

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET

megteremtése Mezőberény és mikrotérségének nevelési - oktatási intézményeiben

ÖKOISKOLA RENDSZER NORVÉGIÁBAN

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

A évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban

Kompetencia mérések eredményeinek elemzése

A évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban

Átlageredmények a évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

A évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

TÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természettudományos nevelési-oktatási programok

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

MATEMATIKAI STANDARDFEJLESZTÉS

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉVI HELYZETKÉPE

A évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban

Igazgató: Szabó Győzőné

Innováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

Az OFI kívül-belül megújult tankönyvei. Milyen tankönyveket kínál az OFI a 2016/2017. tanévre?

Igazgató: Szabó Győzőné

XIX. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében

BÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN

A KÍSÉRLETI TANKÖNYV- FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI

Partneri elégedettségmérés. összefoglaló

Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2013

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP

A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS HELYZETKÉPE A

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT

Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése. 6. és 8. évfolyamokon. 6. és 8. évfolyamokon 2017

Önértékelési szabályzat

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről

Az ökoiskola múltja és jelene. Varga Attila

Kompetencia mérések eredményeinek elemzése

TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz

EGY, KETTŐ! FELFEDE(Z)ZÜNK!

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. MUNKATERV. 2011/2012. tanév

MENTOROK. TÁMOP Szent István Gimnázium

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?

A Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat szerepe és lehetőségei a tehetséggondozásban

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév

A pedagógus önértékelő kérdőíve

SÜDI ILONA. Bemeneti pillanatkép a 2010/2011. tanévi kilencedikesekről OKM FIT változások

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Kompetencia osztály MATEMATIKA. Az intézmények átlageredményeinek összehasonlítása

ÖKOISKOLAI NEVELÉSI- OKTATÁSI PROGRAM

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

KISPESTI DEÁK FERENC GIMNÁZIUM

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ

Átírás:

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA, KALOCSAI JANKA

Az ökoiskolai nevelési-oktatási program fenntarthatóságra nevelés, komplex tanulási tanítási formák, környezettudatos állampolgársághoz szükséges attitűd, tolerancia, empátia, együttműködés, konfliktuskezelés, aktív tudásszerzés, egész iskolás megközelítés, módszertani sokszínűség, témaköri sokszínűség

1-4. osztályos tanulók Az állításokkal való egyetértés VÁLTOZÁSA Bementi-kimeneti mérés

1-4. osztályos tanulók Változatlan vélemények Bemeneti-kimeneti mérések

5-8. osztályos tanulók Skála 1-5 Átlagos egyetértés állításonként

5-8. osztályos tanulók Skála (1-5) Szórás értéke állításonként Bemeneti mérések

5-8. osztályos tanulók Skála (1-5) Szórás értéke állításonként Kimeneti mérések

Tanári válaszok átlagos értéke Kimeneti és bementi m.

Kutatás Résztvevő Iskolák: 8 Résztvevő tanárok: 26 (13 kísérleti és 13 kontroll) Nemi eloszlás: 5 férfi, 22 nő Átlagéletkor: 44 év Felvett tesztek: Maslach Burnout Inventory (MBI) (1981) Szorongásleküzdési mód preferencia kérdőív (Oláh Attila, 1986) Tanári Nevelési Attitűd (Bugán Antal, 1985)

Maslach Burnout Inventory (MBI 1993) I. Érzelmi kimerültség (1. dimenzió) A kérdőív legerősebb dimenziója Érzelmi erőforrások kiapadása Pszichés erőforrások kimerülése Nincs szignifikáns különbség, (t= 0,183, df=23, p>0,05) A kísérleti csoportban nagyobb a szórás (Több a szélsőséges eset)

Maslach Burnout Inventory (MBI 1993) II. Deperszonalizáció Tárgyiasító hozzáállás Személytelen, negatív Azokkal szemben, akikkel együtt dolgozik Az erősség esetében közel szignifikáns eredményt kaptunk (t=1,965, df=23, p=0,062) kísérleti csoport nagyobb pontszám tudatosabb hozzáállás (?)

Maslach Burnout Inventory (MBI 1993) III. Személyes jellemzők Pozitív önértékelés Teljesítménybeli elvárások Nincs szignifikáns különbség (gyak: t=0,302, df=23, p>0,05; erős.:t=0,937, df=23, p>0,05), de tendencia mutatkozik arra, hogy a kísérleti csoportban pozitívabb az önértékelés.

Szorongásleküzdési mód preferencia kérdőív Oláh Attila - 1986 Közel szignifikáns: I. Figyelemelterelés (t= 1,755, df=24, p=0,092) A személy kilép a helyzetből, halogatja a közbeavatkozást kontroll csoportban erősebb

Tanári nevelési attitűd teszt (Bugán Antal, 1985) Szignifikáns különbségek: I. Tekintélyelvűség (t= 4,127, df=24, p<0,01) csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben (utasítás, parancs) kontrollcsoportban nagyobb II. Túlvédés (t= 2,065, df=24, p=0,05) túlgondozás, önállóság korlátozása kontrollcsoportban nagyobb

Vizsgálat a komplex művészeti nevelés program esetében Cél: Komplex művészeti nevelés program egyes elemei, milyen hatással vannak a fejlesztésbe bevont tanulók, tanulócsoportok fejlődésére, valamint a pedagógusok attitűdjeire Előzetes és utólagos mérés a diákok körében (program előtti helyzetet és a program utáni helyzetet is figyelembe vevő módszer kontrollcsoport bevonásával) Pedagógusok körében: kérdőíves felvétel a program elején (várakozások, attitűdök felmérése), felvétel a program végén (attitűdbeli változások, hatások felmérése)

Kérdőíves felvételek elemszáma, vizsgálati dimenziók 39 programban részt vett pedagógus (főleg nyitott kérdések az alacsony elemszám miatt) 325 diák a kísérleti és 398 diák a kontrollcsoportban Diákok körében 4 dimenzióban vártunk változást: Szociális képességek Énkép Tanulási motiváció Empátia

A komplex művészeti nevelés mint pedagógiai módszer milyen hatással volt az alábbi tényezőkre (N=39, 0-10 skála, pedagógusok) pedagógusok szakmai munkájára 9,1 tanár-diák kapcsolat nem-kognitív képességek kognitív képességek diákok probléma-megoldó képessége pedagógusok teljesítménye tanulmányi eredmények tanulók iskolába járási kedve iskolai légkör 9,1 8,9 8,8 8,8 8,4 8,2 8 7,1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Milyen hatással lesznek/milyen hatással voltak az alábbi tényezők pedagógiai munkájára? (N=39, átlag, pedagógusok) Modulírás Modulok kipróbálása 4 4,41 4,41 4,46 Más iskolák pedagógusaival is együtt kell működnöm Külső szereplők is értékelik a munkámat Saját munkámat is értékelni kell Az, hogy a modulírás során folyamatosan konzultálnom kell kollégáimmal 4,09 4,08 4,15 4,08 4,24 4,28 4,44 4,36 Előmérés 1 2 3 4 5 Utómérés

Mennyire szeretted és tartottad érdekesnek a komplex művészeti neveléshez kapcsolódó foglalkozásokat? (diákok, kísérleti csoport) Mennyire szeretted ezeket a foglalkozásokat? (N=423, százalék) Mennyire tartottad érdekesnek ezeket a foglalkozásokat? (N=422, százalék) 2 1 9 Nagyon szerettem 13 Nagyon érdekesnek 45 Szerettem 39 Érdekesnek 43 Nem nagyon szerettem Egyáltalán nem szerettem 46 Kicsit unalmasnak Nagyon unalmasnak

A foglalkozásokkal kapcsolatban mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? (N=423, százalék, diákok) Legtöbbször tetszettek ezek a foglalkozások 4 7 30 59 Jól éreztem magam 3 5 33 58 Hasznosnak tartottam a foglalkozásokat 6 11 32 52 Jobban megismertem a társaimat 9 9 44 38 Itt könnyebben megy a tanulás 13 17 36 34 Jobban megismertem önmagamat 11 17 41 31 Unalmasnak találtam 64 23 8 5 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egyáltalán nem ért egyet Inkább nem ért egyet Inkább egyetért Teljes mértékben egyetért

Változások a kísérleti és kontroll csoport között elő- és utólagos mérésnél (N=821, átlag, diákok) ÉNKÉP ÉNKÉP előmérés kísérleti utómérés kísérleti SZOCIÁLIS KÉPESSÉG 3,01 3,06 előmérés kísérleti utómérés kísérleti SZOCIÁLIS KÉPESSÉG 3 3,02 előmérés kírérleti utómérés kísérleti EMAPÁTIA 3,05 3,28 előmérés kísérleti utómérés kísérleti EMAPÁTIA 3,02 3,03 előmérés kísérleti utómérés kísérleti TANULÁSI MOTIVÁCIÓ 2,9 3,14 előmérés kísérleti utómérés kísérleti TANULÁSI MOTIVÁCIÓ 2,76 2,76 előmérés kísérleti utómérés kísérleti 2,89 2,83 előmérés kísérleti utómérés kísérleti 2,85 2,76 1 2 3 4 1 2 3 4

Kik körében volt pozitívabb a komplex művészeti nevelés program fogadtatása? háttérváltozók szerint Nemek szerint nézve szignifikánsan pozitívabb a program megítélése a lányok között Fiatalabbak (3. évfolyam) érdekesebbnek találták a foglalkozásokat, mint a többi évfolyam 3. évfolyamos diákok körében az énkép dimenziójában szignifikáns növekedés volt tapasztalható a kísérleti csoportban (előés utólagos mérés)

Vizsgálat a természettudományos nevelés program esetében (Réti, 2013)

Bemeneti-kimeneti mérések Likert-skálás kérdőívvel végzett bemenetikimeneti mérésnél a mintavétel során a nyolc partnerintézményünkben az alsó és felső tagozatból egy-egy osztályt, és az őket tanító pedagógusokat vontuk be. A kérdőív a motivációt, az attitűd elemeket és az énhatékonyságot vizsgálta.

Alsós kérdőív Szocializáció, jólét, elégedettség (3 kérdés) Tanulási motiváció (3 kérdés) Tantárgyi tartalmak (8 kérdés) Tanulói aktivitás a környezetismereti feladatokban (4 kérdés) Munkaformák (2 kérdés)

Felsős kérdőív Énhatékonyság a természettudományos műveltségben skála (12 item) Know how to do skála (5 item) Confused/Negative Affect skála (4 item) (Fordított értékelés)

Eredmény Eredmények Bemeneti és kimeneti mérések eredményei a felső tagozaton A legnagyobb pozitív változást azon kérdéseknél tapasztaltuk, ahol a tanuló természettudományos vizsgálódással kapcsolatos képességeinek önértékelését vizsgáltuk. be ki 18 19 20 21 Kérdés száma

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.ofi.hu