KOVÁCS ÁRPÁD egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Költségvetési Tanács Makrogazdaság, költségvetés (államháztartás) és egészségügyi finanszírozás Látlelet 2016 2016. október 6.
Az egészségügy helyzetét, finanszírozását, gazdasági állapotát az emberi tényezők szem előtt tartásával az ország egyensúlya és növekedési képessége szempontjából vizsgálom Előadásom fő témái Makrogazdaság Egészségügy a GDP-n, az államháztartáson belül Létbiztonság, elégedettség egészségügy OECD Országjelentése Hazai vélemények a magyar egészségügyről Kormányzati intézkedések Összegző gondolatok 2
Néhány makrogazdasági jellemző: a stabilitási és növekedési után versenyképességi fordulatra is szükség van! 3
A gazdasági konjunktúra erősödik, a régiós gazdasági növekedés meghaladja az euróövezet átlagát Gazdasági növekedés (év/év, %) 5 A 2015-ös végleges KSH adat szerint a növekedés 3,1 százalék 4 3 2 1 0-1 -2-3 2,5 2,8 07-11 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Horvátország Forrás: Európai Bizottság 2016. tavaszi előrejelzés
Magyarországon a GDP-növekedés a második negyedévben visszatért a 2-3 százalékos sávba Gazdasági növekedés (év/év, %, negyedév/negyedév, évesített) 2,6 5 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 0,9 2010/Q1 2010/Q2 2010/Q3 2010/Q4 2011/Q1 2011/Q2 2011/Q3 2011/Q4 2012/Q1 2012/Q2 2012/Q3 2012/Q4 2013/Q1 2013/Q2 2013/Q3 2013/Q4 2014/Q1 2014/Q2 2014/Q3 2014/Q4 2015/Q1 2015/Q2 2015/Q3 2015/Q4 2016/Q1 2016/Q2 Forrás: KSH, KT Titkárság
A rekord magas foglalkoztatottság miatt a növekedés legfőbb komponense a hazai fogyasztás bővülése Kiskereskedelmi forgalom volumene (SA; 2010=100; jobb tengely, év/év, %) 15 115 10 110 5 105 0 100-5 95-10 90 Jan/06 Jan/07 Jan/08 Jan/09 Jan/10 Jan/11 Jan/12 Jan/13 Jan/14 Jan/15 Jan/16 Forrás: KSH, KT Titkárság
A költségvetés olcsóbb finanszírozása a gazdaság és a társadalom számára forrásokat szabadít fel, növekedési tényező A deviza alapú államadósság aránya (%) Állampapír hozamok (%) 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 10,0 2016.03.02 2012.01.02 2012.03.02 2012.05.02 2012.07.02 2012.09.02 2012.11.02 2013.01.02 2013.03.02 2013.05.02 2013.07.02 2013.09.02 2013.11.02 2014.01.02 2014.03.02 2014.05.02 2014.07.02 2014.09.02 2014.11.02 2015.01.02 2015.03.02 2015.05.02 2015.07.02 2015.09.02 2015.11.02 2016.01.02 2016.05.02 2016.07.02 2016.09.02 Deviza alapú államadósság aránya (%) Állampapírhozamok 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 A költségvetés olcsóbb finanszírozása 0,0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Y3 Y5 Y10 Y15 Forrás: ÁKK Megjegyzés: *A devizaadósság a hónap utolsó munkanapján jegyzett MNB középárfolyamon kerül értékelésre
A World Economic Fórum megítélése szerint a magyar versenyképesség tizenkét oszlopa 2008-2015 Helyezés 140 120 100 80 60 40 20 0 Forrás: World Economic Forum 2008 2015 8
IMD összevont versenyképességi rangszám A versenyképesség megítélésének objektivitását deformálja, hogy a társadalmi teljesítmények és a kormányzati hatékonyság többnyire szubjektív, érdekalapú megítélése is visszatükröződik bennük, de így is komolyan kell őket venni Versenyképesség (helyezés) Kormányzati hatékonyság (helyezés) 25 25 30 30 35 35 40 40 45 45 50 50 55 55 60 60 Average RO-BG Average PT-ES-GR-SI Average CZ-SK-PL Hungary Average RO-BG Average PT-ES-GR-SI Average CZ-SK-PL Hungary A stabilizálódó magyar mutatót az hozza, hogy ebben az egyértelműen javuló ún. hard adatok jobban megjelennek, mint a GDP, beruházás stb. A felméréseken alapuló kormányzati és menedzsment-hatékonyságot tartalmazó rangsorok figyelembevételénél azt is látni kell a szubjektív értékelés mellett, hogy az adatok valójában két évvel korábbi állapotot mutatnak. Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook rankings 9
Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. A növekedési képesség erősítése elsősorban a versenyképsség javításával A beruházási ráta fenntartása, a hitelezési aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozóképességének fejlesztése. A bérterhek további mérséklése, finanszírozási tevékenység fejlesztése. A K+F tevékenység további erősítése. El kell érni, hogy a gazdaságfejlesztésre fordított források költségvetésen belüli arányának fenntartása mellett elsősorban a hatékonyság alapú fejlesztés legyen a domináns Felszabaduló forrás a gazdaság-fejlesztésre További befektetés a humán tőkébe, a menedzsment képességek további erősítése, a képzettebb munkaerőkínálat biztosítása, a reformintézkedések Az mielőbbi érvényesítése. A versenyképesség javítása, az üzleti bizalmat erősítő szabályozási lépésekkel, kiszámíthatóság növelése, bürokrácia csökkentése, terhek felszámolása pl. kintlévőségek ügye, stb. A GDP fenntartható növekedése Fenntartható GDP-arányos államadósság-csökkentés Stabil, forrásaiban javuló költségvetés Forrás: KT Titkárság 10
Egészségügy az államháztartáson belül 11
Az egészségügy tartja pozícióját. A gazdaság támogatása előretör, a kamatkiadás visszaesik Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%) tény előzetes költségvetétervezetvetés vissza- költség- tény Megnevezés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 15,3 19,3 15,2 17,0 18,1 16,8 18,6 17,5 18,9 Általános közösségi szolgáltatások 9,8 13,9 9,6 11,6 13,1 11,9 13,3 12,2 13,0 Védelem 1,8 1,7 1,7 1,7 1,3 1,3 1,6 1,6 1,7 Igazságszolgáltatás, rend- és tűzvédelem 3,7 3,7 3,9 3,7 3,7 3,6 3,7 3,7 4,2 JÓLÉTI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 61,5 57,6 58,8 56,5 54,7 56,2 56,6 56,9 53,8 Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 11,6 10,8 10,3 10,2 10,3 10,0 10,2 10,2 10,5 Egészségügy 9,1 8,8 8,6 8,6 8,4 8,5 8,5 8,5 7,9 8,5 Társadalombiztosítási és jóléti intézmények és szolgáltatások 34,6 32,3 33,9 31,9 29,9 31,2 31,7 31,8 28,5 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 3,3 2,9 3,2 3,0 2,8 2,9 2,7 2,7 3,4 Kulturális, szórakoztató, vallási, sport, párt tevékenységek és szolgáltatások 2,9 2,8 2,8 2,8 3,3 3,5 3,5 3,7 3,6 GAZDASÁGI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 14,3 13,1 15,5 17,3 18,3 17,0 16,7 17,5 20,6 Ebből kiemelve: Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 2,2 1,5 1,7 2,1 2,3 2,7 1,7 1,7 2,0 Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 5,8 5,9 6 7,3 8,3 7,8 7,1 7,3 8,9 Környezetvédelem 1,5 1,6 2 2,3 2,3 2,0 1,3 1,3 2,1 ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS 8,5 7,7 8,7 8,6 8,7 7,1 6,8 6,8 5,5 Funkcióba nem sorolható tételek 0,4 2,4 1,8 0,6 0,2 1,0 1,3 1,3 0,6-1,2 ÖSSZESEN 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Államháztartási kiadások összesen a GDP százalékában 49,9 50,0 48,6 49,8 50,1 47,6 45,3 45,3 48,7 Forrás: NGM, KT Titkárság szerkesztés * A felső érték a tartalékok felhasználásával várható
Az államháztartás GDP-arányos mértékének csökkenésével párhuzamosan az egyes ágazatok, így az állami egészségügy GDP-hez viszonyított aránya is csökken. Ez megjelenik az összes egészségügyi kiadások arányának mérséklődésében is. Az egészségügyi kiadások a GDP arányában 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: OECD, KT Titkársága szerkesztés Állami egészségügyi kiadások GDP aránya (%) Egészségügyi kiadások GDP aránya (%) 13
Az Egészségbiztosítási Alapnál mind a bevételek, mind a kiadások növekedése folyamatos, az Alap egyensúlya biztosított Egészségbiztosítási Alap bevételei (millió forint) Egészségbiztosítási Alap kiadásai (millió forint) 2500000 2500000 Egyéb kiadások 2000000 Egyéb bevételek 2000000 EA egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásai 1500000 1000000 Garancia és (költségvetési) hozzájárulás a TB. Ellátásokhoz 1500000 1000000 Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás Gyógyító-megelőző ellátás 500000 Járulékbevételek, hozzájárulások 500000 Rokkantsági, rehabilitációs ellátások GYED 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 tény Forrás: MÁK, KT Titkárság szerkesztés költségvetés tény költségvetés 14
A magyar egészségügyi kiadások bár nominálisan növekednek, GDP-arányosan alatta vannak az OECD átlagnak, de a lengyeleknél, cseheknél magasabb, a szlovákokénál némileg alacsonyabb. A magánkiadások egyharmados arányával a Visegrádi országok között mi vezetünk továbbra is Egészségügyi kiadások GDP arányos szintje finanszírozó szerint (2013, vagy a legutóbbi elérhető adat) Forrás: MNB 15
Százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma (2014 vagy a legutóbbi elérhető adat) 700 600 500 400 300 200 100 0 Törökország Mexikó Lengyelország Románia Japán 16 Egyesült Államok Kanada Szlovénia Egyesült Királyság Belgium Írország Lettország Észtország Magyarország Franciaország Hollandia Finnország Szlovákia Európai Unió 28 Izrael Dánia Csehország Spanyolország Németország Svédország Svájc Olaszország Litvánia Portugália Norvégia Oroszország Ausztria Görögország A magyar egészségügyi mutatók tekintetében jól állunk. A százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma tekintetében az országok között az élmezőnyben, a százezer lakosra jutó orvosok száma szerint pedig a középmezőnyben helyezkedünk el. Álljuk a sarat a Visegrádi országok között is 1400 Százezer lakosra jutó orvosok száma (2014 vagy a legutóbbi elérhető adat) 1200 1000 800 600 400 200 0 Mexikó Svédország Írország Törökország Dánia Kanada Egyesült Királyság Egyesült Államok Spanyolország Izrael Olaszország Portugália Norvégia Görögország Finnország Szlovénia Svájc Hollandia Észtország Európai Unió 28 Lettország Szlovákia Románia Belgium Franciaország Csehország Lengyelország Magyarország Litvánia Ausztria Németország Oroszország Japán Forrás: KSH
Felmérések a létbiztonságról, elégedettségről - egészségügy 17
Az egészségi állapotra is utaló élettartam folyamatosan nő, mind a férfiaknál, mind a nőknél. Az EU átlagtól való elmaradás azonban még jelentős, a magyar nők élettartama 4,7 évvel, míg a férfiaké 6 évvel rövidebb Születéskor várható átlagos élettartam* *A mutató azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai (korspecifikus halálozási valószínűségek) mellett átlagosan hány évi élettartamra számíthat Forrás: KSH 18
Az egészséges évek száma az életminőséget, az egészségügyi, a szociális, az oktatási ellátórendszer hatékonyságát, az egyén táplálkozási, testmozgási szokásait is kifejezi. Itt jelentősebb a felzárkózás az EU átlaghoz, attól már csak 1-2 évvel maradunk el mind a nőknél, mind a férfiaknál Egészségben eltöltött évek száma * *Az indikátor értéke azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai (korspecifikus halálozási valószínűségek) mellett átlagosan hány évi egészséges élettartamra számíthat. Forrás: KSH 19
A szegénységgel, a kirekesztődéssel érintettek aránya 2013-ig nőtt, azóta csökken. Az EU átlagnak azonban csupán 4/5-én állunk. Ez is egészségügyi kockázat A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata* * Azon személyek arányát mutatja a teljes népességen belül, akik a jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi javak hiánya és a munkanélküliség tényezői valamelyikében érintettek Forrás: KSH 20
Hazánk lakosságának élettel való elégedettsége a közepesnél valamivel jobb. Elmaradunk jócskán mind az EU átlagtól, de a cseh, a lengyel és a szlovák helyzettől is. Az életkor növekedésével egyre rosszabb nálunk a helyzet. Ez tennivalót jelez a magyar egészségügy számára is Az élettel való elégedettség* * 0=egyáltalán nem elégedett 10= teljesen elégedett Forrás: KSH 21
Az egészségügyi közszolgáltatással való lakossági elégedettség alacsony (elmarad az itt látható közoktatásétól, de még az itt nem látható közigazgatás 6,4-es eredményétől is). Érdekesség a főváros gyenge és a községek jobb mutatója Az egészségügyi ellátórendszer minőségével való elégedettség A közoktatással való elégedettség Forrás: KSH 22
Az eltartottak (ezen belül az öregek) számának növekedésével, a népesség csökkenésével párhuzamosan az aktív korúak eltartási terhe folyamatosan nő Függőségi arány* * Az egy aktív korúra eltartási kötelezettséget fejezi ki, vagyis az inaktív korúak (0-19 évesek), valamint a 60 évesek, vagy idősebbek arányát az aktív korúakéhoz (20-59 évesek) Forrás: KSH 23
Egy fontos vélemény: az OECD Országjelentése
Az OECD a 2016-os jelentésében hasonlóan 2015-ös jelentéséhez elismeri az erőfeszítéseket a magyar egészségügyben fontosnak tartja a hatásosság javítását, mert továbbra is rosszak az egészségügyi mutatók: a születéskor várható élettartam az egyik legalacsonyabb mind a férfiak, mind a nők esetében a fő halálok továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek a standardizált halálozási arány 100 000 főre 780 haláleset (az uniós átlag 394-gyel szemben) ok: dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás és magas vérnyomás a rák a második vezető korai halálok, a mutató a legrosszabb az EU-ban, 33 %-kal van az uniós átlag felett. 25
Az OECD szerint az egészségügyi munkaerő hiánya fenyegeti az ellátást Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb az orvos, ápoló és fogorvos (1000 főre 3,21 jut az uniós 3,47-hez képest). A háziorvosok aránya a szakorvosokhoz képest nagyon alacsony (12 %) Az elmúlt években jelentős az elvándorlás Az elvándorláson túl a lemorzsolódás is hozzájárul a szakértelemhiányhoz Az elmúlt években jelentősen megemelték az egészségügyi szakemberek fizetését, amely azonban európai viszonylatban továbbra is alacsony A GDP arányában mért átlagos egészségügyi kiadás szintén az uniós átlag alatt maradt 2013-ban (9,5 %-kal szemben csak 8,1 %) Az elmúlt néhány évben enyhén nőtt a hálapénz aránya, a 2013-as összes egészségügyi kiadás 27,5 %-ával jóval az uniós átlag (16 %) felett volt Továbbra is probléma az egyenlő hozzáférés az egészségügyi ellátásokhoz Az egyenlő hozzáférést tovább hátráltatja a hálapénz elterjedtsége Az ellátottak10 százaléka szerint a hivatalos díjon túl további összegeket kellett kifizetniük 26
Hazai vélemények a magyar egészségügyről
Mihályi Péter - a területtel évtizedek óta a legkülönbözőbb helyen, köztük az államigazgatásban is szembesülő közgazdászprofesszor szerint: a magyar egészségügy nem áll az összeomlás szélén a külföldi munkavállalás ellenére nem kevés az orvos Magyarországon 10 ezer lakosra számítva nálunk 32 orvos dolgozik, több mint Angliában, Amerikában vagy Japánban, ahol ez a szám 28, 26, illetve 22 az ellátottsággal nem lehet baj, mert az Európai Unión belül a 100 ezer lakosra eső kórházi ágyak számát tekintve az élbolyban vagyunk a 4. helyen állunk Mihályi felteszi a kérdést: ha ennyire minden rendben van az egészségügyben, akkor miért ennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota, s rosszak a halálozási adatok? Válasza: mindannyian, akik már elmúltak 60 évesek, életük első 30 évében többségük bányában, építkezésen, pöfögő kéményű ipari üzemben, zajos szövőgyárban dolgozott egészségtelenül táplálkozott, sok alkoholt fogyasztott, dohányzott, keveset sportolt Ha kiexportálnánk Amerikába ezeket az embereket, ahol a világ legjobb kórházaiban, a világ legjobb orvosai dolgoznak, ott sem számolhatnának lényegesen hosszabb élettartamra, mint Magyarországon Az elmúlt 4-5 évben 500 milliárd forintot költöttek a kórházak, klinikák, szakrendelők átépítésére, korszerűsítésére, új gépek, műszerek vásárlására. Baj, hogy az új, csillogó-villogó kórtermek, berendezések és gépek megjelenésével egyidőben jórészt megmaradtak a nem-felújított kórházak, a 8 ágyas kórtermek, az ócska sodronyágyak, a málladozó falú folyosók, a gusztustalan WC-ék és mosdók Ezt "öngólnak" minősíti Forrás: Magyar egészségügy 2016, Élet és Irodalom 2016/7. szám 28
Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter (vitatkozva Mihályi Péterrel): súlyosnak ítéli a pálya- és országelhagyók számát Hivatkozik a rezidensszövetség és a kamara felmérésére, amely szerint ma 5-7 ezer orvossal és 3-4 ezer ápolóval kevesebben dolgoznak a hazai egészségügyben, mint 2010-ben aggódva kérdezi, sokakkal együtt: bennünket ki fog gyógyítani? Falus Ferenc, volt országos tisztiorvos válasz-cikkében írja: Valóban sok olyan dolog van, amit egy jól felszerelt és irányított rendszerben az orvoson kívül más egészségügyi dolgozó is kiválóan és felelősséggel el tud végezni, elősegítve, hogy az orvosok tudását hatékonyabban lehessen kihasználni Az orvosi munka érdemi mutatója ugyanis nem az, hogy hány órát dolgozott, vagy hány órát van távol otthonról, hanem az, hogy egy munkanap alatt hány a beteg sorsát érdemben befolyásoló döntést hoz Forrás: Élet és Irodalom 2016/9. szám 29
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnöke: a szakmai struktúra átalakításában, és az ebből adódó hatékonysági tartalék kihasználásában látja a jövőt sok a beteg, a kórházak száma a környező országokkal összehasonlítva nem sok az orvosok száma kevés, és ők sem tudnak az orvosi fizetésből középosztálybeli létet fenntartani, ezért jellemző a területre az elvándorlás, a maradók között pedig a túlmunka, a kiégés ugyanez elmondható az ápolókról is, a többműszakosok csaknem 55 százalékának, az egyműszakosok több mint 61 százalékának van másodállása. Hárs Ágnes-Simon Dávid kutatók: A néhány hónapja lezárult kutatásuk szerint sok más tényező (jobb munkakörülmények, magas szintű továbbképzés stb.) figyelembevétele mellett is már kisebb mértékű béremelés is alkalmas a külföldi munkavállalás valószínűségének csökkentésére a külföldi bérelőnyt az orvosok jelentősnek látják. A hatszoros "bérnyereség" mellett azonban érzékelik azt is, hogy a megélhetési költségeket is számba vevő "reálbérnyereség" alig több mint kétszerese az itthoninak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár: Magyarországon nincs orvoshiány, és az orvosok korfája is hasonló a nyugat-európai országokéhoz, azonban a szakdolgozók létszáma és a képzésük is alatta marad az OECD-tagországokénak nem azért fontos, hogy a külföldön, Angliában dolgozó magyar orvosok hazajöjjenek, mert kevés orvos van itthon, hanem, mert a kint lévők olyan munkakultúrában dolgoznak, ahol minden folyamat szabályozott, és jó lenne, ha ez a kultúra a magyar egészségügyben is elterjedne Magyarországi orvosok külföldi munkavállalását befolyásoló tényezők, MTA KRTK KTI Munkaerőpiaci Tükör, 30
Kormányzati intézkedések
Egészségügyi beruházások: az elmúlt uniós ciklusban a már említett - 500 milliárd forint értékű fejlesztés vidéken valósult meg, akkor a főváros kimaradt Mára a vidéki Magyarországon háromszintű ellátórendszer működik: centrumok, úgynevezett szuperkórházak, amelyek az év minden napján, annak minden órájában, minden szakmában tudnak ellátást nyújtani kiegészítik a megyei és városi kórházak, valamint speciális feladatokat ellátó társkórházak 2017-ben50milliárd forintot fordítanakfővárosifejlesztésekrea vidékihez hasonló struktúra megvalósítása a hatékonyabb betegellátás érdekében Kórházi finanszírozás átalakítása Kormányzati cél: az intézményrendszer a lakossági igények mentén alakítsa ki az ellátást, s ne aszerint, hogy miért kap több pénzt a homogén betegségcsoportok (HBCS) rendszere, valamint a teljesítményvolumen-korlát átalakításával a lakosság igényéhez jobban igazodó ellátást kell kialakítani, amivel az intézmények jobban járnak Szociális ágyak leválasztása az egészségügyről Kormányzati cél: felkészülés a demográfiai jövőképre, az egyre gyorsabban elöregedő társadalomra. 10 éven belül hárommillió olyan állampolgár lesz az országban, aki valamilyen gondozást igénylő krónikus, de nem fertőző betegséggel küzd a szociális érdekből folyó ellátást az egészségügy rendszerén kívül kell nyújtani Igazgatási korszerűsítés = Kancellári rendszer Kormányzati cél: az ellátás operatívabb megszervezése, a középirányítói feladatok decentralizálásával és a háttértevékenységek működtetésének egy helyre rendezésével a kancellárok feleljenek az intézmények átlátható és transzparens gazdálkodásáért, megfelelő felelősséggel, hatáskörrelhozzák felszínre a hatékonysági és együttműködési lehetőségeket, amelyeket az egyes kórházak vezetői "nem látnak" 32
Bérfejlesztés Kormányzati cél: többlépcsős béremeléssel néhány éven belül felzárkózzunk a visegrádi országok átlagához 2012-2013-ban elindult a bérfejlesztés: az ágazati dolgozók bérrendezésére 300 milliárd forintot fordítottak, 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, a két év alatt a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt az alapellátásban dolgozók 2010 óta 41 százalékos finanszírozási többletben részesültek A bérfejlesztés 2016-os folytat ásával a szakdolgozók bére megduplázódik a folyamat végére: felgyorsul az ágazatban dolgozó csaknem 100 ezer dolgozó bérfelzárkózása a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére 2016 szeptember étől bruttó 107 ezer, 2017 novemberétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő a rezidensek alapbére 2017 novembertől 50 ezer forinttal emelkedik az egészségügyi szakdolgozóknál 2016 szeptembertől új bértáblát vezettek be: 2016-ban átlagosan 26,5 százalékkal, 2017 novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal nő az alapbér a háziorvosi praxisok 10 milliárd forint többletfinanszírozást kapnak, a védőnők és fogorvosok is 2-2 milliárd forint többlethez jutnak. Ez a védőnőknek 30-35 ezer forintot, a fogorvosoknak 50-55 ezer 33 forintot jelent havonta
Néhány összegző gondolat
Az egészségügyi ellátórendszert - az elért részeredmények mellett - egyre jobban a felerősödő strukturális szervezési és hatékonysági problémák jellemzik, s a gazdálkodási hiány A nem hatékony működés egyre több erőforrást von el az államháztartás más területeiről (A kórházi adósságok évről-évre ismétlődő konszolidációja 2012 óta 100 milliárd forintra rúg. 2016 közepére újra több mint 52 milliárd forint a kórházak adósságállománya.) A lakosság elégedetlensége, bizalmatlansága nő az ellátórendszert illetően A tehetősebbek el tudnak mozdulni a magán-egészségügyi szolgáltatások irányába. (Erre, valamint a gyógyszerekre, nemkülönben a z OECD által is szóba hozott hálapénzre az egészségügyi kiadásoknak mint egy 40 százalékát a lakosság fizeti, adózott jövedelméből.) 35
Kísérőjelenség az alulfinanszírozottság Évekig az egészségüggyel azonos arányban k ö ltött a költségvetés az államadósság törlesztéséhez tapadó kamatkiadás ra. E - korábban magunkra húzott - teher nélkül nekünk is más lenne /lett volna/ a mozgásterünk a közkiadások állami finanszírozásában Az egészségügy - ugyanúgy, mint az oktatás - híd a jelen és a jövő között Fontos ezért, hogy az ágazat fejlesztésére - mind a humán -erőforrásr a, mind a gyógyítást szolgáló épületekre, gépekre, műszerekre - fordított forrásokat jól fektessük be". Kérdés, hogy a pénzügyi és a szakmai koordináció találkozik-e az egészségügyi intézmények eredményesebb működése érdekében? A minőségi elemeknek, a magasabb fokú szervezettségnek a közellátórendszerbe, nemkülönben a versenyszférába vitelével lehet az államháztartás egyensúlyát tartósan fenntartani, s a növekedést érezhetően - átlagosan legalább három százalék körülivé - tenni évről évre. Az egyensúly megteremtésében mára újabb kihívás, a kiegyensúlyozott költségvetés. 36
Miért kell sietni? Agazdasági növekedésünkre -s ezáltal egyensúlyunkra -pozitív hatást gyakorló tényezők közül egyfelől azuniós források másfelől a kedvező olaj- és nyersanyagárak nem maradnak fenn sokáig Helyes az uniós források 60 százalékának a gazdaság fejlesztését szolgáló célok ra irányítani, megfelelő követelmények mellett A bevételek-kiadások egyensúlyáhozszükség van a gazdaság elindult fehérítéséből, az adóbeszedési munka egyre eredményesebbé válásából származó pótlólagos bevétel ekmellettaz államszervezet működésének hatékonyság -javulásá ból elér endő megtakarításokra is Ezek által remélhetőleg megteremthetők a szükséges további állami források az emberek életét közvetlenül érintő közszolgáltatások így az egészségügy fejlődéséhez 37
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 38