Kvantum-hibajavítás I.



Hasonló dokumentumok
Kvantum-hibajavítás II.

Kvantum-hibajavítás III.

Kvantumkriptográfia II.

Kvantum-kommunikáció komplexitása I.

prímfaktoriz mfaktorizáció szló BME Villamosmérn és s Informatikai Kar

Kvantum-tömörítés II.

Hibadetektáló és javító kódolások

Shor kvantum-algoritmusa diszkrét logaritmusra

A kvantum-kommunikáció leírása sűrűségmátrix segítségével

Valóban feltörhetetlen? A kvantumkriptográfia biztonsági analízise

Kvantumcsatorna tulajdonságai

Kvantumkriptográfia III.

Kvantum-számítógépek, univerzalitás és véges csoportok

Kvantumszámítógép a munkára fogott kvantummechanika

Kvantum párhuzamosság Deutsch algoritmus Deutsch-Jozsa algoritmus

13. Egy x és egy y hosszúságú sorozat konvolúciójának hossza a. x-y-1 b. x-y c. x+y d. x+y+1 e. egyik sem

Kvantuminformatikai alapismeretek összefoglalása

Searching in an Unsorted Database

KÓDOLÁSTECHNIKA PZH december 18.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Hibajavítás, -jelzés. Informatikai rendszerek alapjai. Horváth Árpád november 24.

Kvantum-informatika és kommunikáció féléves feladatok (2010/2011, tavasz)

Informatikai Rendszerek Alapjai

szló BME Villamosmérn és s Informatikai Kar

A továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk

Kvantumkriptográfia I.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)

Számítógépes Hálózatok 2012

Kvantum alapú hálózatok - bevezetés

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása

Hibajavító kódok május 31. Hibajavító kódok 1. 1

Digitális mérőműszerek

Máté: Számítógép architektúrák

Kvantum mechanikával tunningolt klasszikus kommunikáció. Imre Sándor BME-HIT

Az adatkapcsolati réteg

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

Adatkapcsolati réteg (Data Link Layer) Számítógépes Hálózatok Az adatkapcsolati réteg lehetséges szolgáltatásai

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

IBM Brings Quantum Computing to the Cloud

Jel, adat, információ

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

Bevezetés az informatikába

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

Skalárszorzat, norma, szög, távolság. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach/ 2005.

GROVER-algoritmus. Sinkovicz Péter. ELTE, MSc II dec.15.

Fourier térbeli analízis, inverz probléma. Orvosi képdiagnosztika 5-7. ea ősz

Számítógépes Hálózatok 2013

Ahol a kvantum mechanika és az Internet találkozik

Kódoláselmélet. (Humann kód, hibajavító kódok, véges testek konstrukciója. Reed-Solomon kód és dekódolása.)

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Példa:

Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata

Számítógépes Hálózatok ősz Adatkapcsolati réteg Hibafelismerés és javítás, Hamming távolság, blokk kódok

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Az Informatika Elméleti Alapjai

A kvantumkriptográfia infokommunikációs alkalmazásai

Analóg és digitális mennyiségek

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban,

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása õsz

2. Elméleti összefoglaló

Híradástechikai jelfeldolgozás

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

Hibajavító kódolás (előadásvázlat, november 14.) Maróti Miklós

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI

Pontműveletek. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar február 20.

Digitális technika VIMIAA01

Bevezetés az algebrába 2 Lineáris algebra alkalmazásai

Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel

2019/02/11 10:01 1/10 Logika

Hibatűrés. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Informatikai alapismeretek

Wavelet transzformáció

Digitális jelfeldolgozás

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Digitális technika VIMIAA01

Véletlen lineáris kódok hibajavító rátáiról

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István

Yottacontrol I/O modulok beállítási segédlet

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS

Digitális technika VIMIAA02

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet

Digitális technika VIMIAA01

Neumann János és a kvantum bitek. Petz Dénes

Ellátási lánc optimalizálás P-gráf módszertan alkalmazásával mennyiségi és min ségi paraméterek gyelembevételével

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek

Átírás:

LOGO Kvantum-hibajavítás I. Gyöngyösi László BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Ismétléses kódolás

Klasszikus hibajavítás Klasszikus modell: BSC (binary symmetric channel) Hibavalószínűség: p p 0.5 Kódszavak használata Blokk-kódolás K x : x az üzenet kódolásához felhasznált bitek száma Eredeti üzenet: k bit, felhasznált bitek száma: n R(K)=k/n Klasszikus védelem csatornazaj ellen Ismétléses-kód Példa Hiba: 2 bit sérülése esetén R(K 3 )=1/3 1 hiba tolerálható Gyenge hatékonyság, idő+erőforrásigény K : 0 3 000, 1 111. 000 0 111 1 001 0 110 1 010 0 101 1 100 0 011 1

Kvantumcsatorna A kvantumállapotok tökéletes meghatározása a gyakorlatban nehezen kivitelezhető Zajos kvantumcsatorna Kvantumkapuk zaja Detektorok, mérőberendezések Megoldás: kvantum-hibajavító algoritmusok Jelentős elméleti eredmények születtek, de továbbra is sok a megoldatlan probléma Kvantumállapotok és a külvilág kapcsolata Dekoherencia Mérések okozta irreverziblis zavarok Számos olyan probléma, amelyekkel klasszikus hibajavító algoritmusok esetén nem találkozhattunk

Kvantum-hibajavítás Eltérések a klasszikus hibajavító algoritmusokhoz képest 1. Kvantumállapotok klónozhatatlansága Egy adott kvantumállapot pontos lemásolása nem lehetséges. 2. Több hibalehetőség Bithiba Fázishiba Bit és fázishiba Dekoherencia 3. A kvantumállapoton végrehajtott mérés hatására a kvantumállapot megsemmisül 4. Diszkrét helyett folytonos hibák

Hibalehetőségek Dekoherencia ( ) α 0 + β 1 környezet α 0 környezet + β 1 környezet. A B Kvantumállapotok torzulása U helyett V unitér transzformáció U helyett ρ nem-unitér transzformáció: ρ AkρA k k. Mérési zaj, téves kimeneti eredmények Kvantumrendszerek instabilitása

Kapcsolat a környezettel Problémák A külső környezettel kapcsolatba lépve a zárt kvantumrendszer koherens tulajdonságai megsemmisülnek A rendszer további időfejlődése nem adható meg unitér műveletekkel rendszer környezet A kvantumrendszer és a külső környezet teljes Hilbert-tere: H = Hrendszer Hkörnyezet. i r+ kt U = e H, + = H I + I H + H. A rendszer időfejlődését leíró U unitér operátor: ahol Hr k r k r k dekoh A zárt kvantumrendszeren belüli tiszta kvantumállapot kapcsolatba kerül a külvilággal, a kvantumrendszer kevert állapotba kerül. ψ = ψ ψ c n n ρ = ψ ψ. 0 rendszer környezet n 0 0 rendszer rendszer 0 n

Hibajelenségek A kvantumállapot lehetséges sérülései Relatív fázisszög hibája: a 0 + b 1 a 0 b 1. Valószínűségi amplitúdók negálódása: a 0 + b 1 b 0 + a 1. Valószínűségi amplitúdók és relatív fázis hibája: a 0 + b 1 b 0 a 1. A hibák, az ismeretlen kvantumállapot kódolk dolása után,, a hibajavítás s szakasz előtt lépnek fel!

Hibajelenségek A hibákat leírhatjuk unitér kvantum transzformációkkal Bithiba (bit-flip): X-transzformáció σ a b 0 1 a b x = =. b a 1 0 b a Fázishiba (phase-flip): Z-transzformáció σ a a 1 0 a a = = Z. b b 0 1 b b Bit és fázishiba: Y-transzformáció (Y=XZ) σ Y a b b 0 i a b = i = = i. b a a i 0 b a

A 4 lehetséges leképezés β 0 + α 1 α 0 β 1 Bit hiba Fázis hiba α 0 + β 1 Identitás β 0 α 1 Bit ÉS fázis hiba A kvantum-hibajavító kódolás során összesen 3 eltérő tulajdonságú hibajelenséggel kell számolnunk Klasszikus rendszerek esetében csak a bithibák javítása volt a feladatunk

Kvantum ismétléses-kódolás A klasszikus ismétléses-kódolás egyszerűen megfeleltethető klasszikus, nem szuperponált kvantumállapotokkal: 0 000, 1 111. Szuperpozícióban lévő kvantumállapotok esetén azonban a kvantumállapotok többszörözése nem lehetséges (no-cloning). Ψ Ψ Ψ Ψ. Az ismeretlen kvantumállapotok által realizált leképezés a következő: ( α 0 + β 1 ) ( α 0 + β 1 ) ( α 0 + β 1 ) Az ismeretlen kvantumállapotot így egy összefonódott kvantumállapotba transzformáljuk: ( ) Ψ = α 0 + β 1 α 000 + β 111 = Ψ' = α 000 + 0 001 + 0 010 + 0 011 + 0 100 + 0 101 + 0 011 + β 111.

Hibajavító kódok tulajdonságai Ha egy kvantum-hibajavító kód képes javítani az A és B hibákat, akkor ezen kóddal az αa + βb jellegű hibák is javíthatóak. Bármilyen 2x2-es mátrix leírható az αi + βx + γy + δz alakban. A kvantumbit meghibásodása általánosan a ρ ΣAk ρ Ak formában adható meg A hiba a ψ kvantumállapotot a kevert ψ Ak ψ állapotba transzformálja, ahol Ak egy a 2x2-es mátrix. A kvantumbiten fellépő X, Y, és Z típusú hibákat javító kvantumkóddal az összes lehetséges egy-kvantumbites hiba javítható. A t darab kvantumbiten fellépő X,Y,Z hibákat javító kvantumkóddal az összes lehetséges t kvantumbites hiba korrigálható. Az I, X, Y, Z Pauli-operátorok tetszőleges M,N párosítása kommutatív, ha MN=NM, illetve anti-kommutatív, ha MN=-NM.

Az elemi CNOT kapu CNOT kapu működése leírható a klasszikus XOR művelet segítségével: CNOT A, B = A, B A A CNOT kapu működési elve: A vezérlő kvantumbit A B cél kvantumbit B A

Az elemi CNOT kapu A két bementi kvantumbit: vezérlő és cél kvantumbit A A B B A Ha a vezérlő kvantumbit 0, akkor a célbit változatlan marad : 00 00 vagy 01 01. Egyébként a célbit értéke negálódik : 10 11 vagy 11 10. A kimenet : AB, AB, A

Készíthető kvantumbit-másoló kapu? Klasszikus rendszerek esetén egy tetszőleges bit másolása az XOR művelettel megvalósítható: másolandó bit eredeti bit x x x x 0 y x y x 0 bemenet másolt bit

Készíthető kvantumbit-másoló kapu? másolandó kvantumbit ψ = a 0 + b 1 a 0 + b 1 Kimenet a 00 + b 10 0 a 00 + b 11 0 bemenet

Készíthető kvantumbit-másoló kapu? ψ ψ = a 00 + b 11 =??? Egy kvantumállapot nem másolható, hiszen ab 0. ( )( ) 2 2 ψ ψ = a 0 + b 1 a 0 + b 1 = a 00 + ab 01 + ab 10 + b 11 2 2 a + ab + ab + b a + b 00 01 10 11 00 11. Vagyis, egy ismeretlen kvantumállapot lemásolása NEM LEHETSÉGES! - NO CLONING TÉTEL -

Redundáns kódolás Az ismétléses kódolás sem sértheti a klónozhatatlansági-tételt α 0 + β 1 α 000 + β 111 (α 0 + β 1 ) 3 A redundáns kódolás során az ismeretlen kvantumállapot egyes bázisállapotait sokszorosítjuk. A szuperpozíciós állapot kiterjesztésével, redundanciával kódoljuk az állapotot No-cloning tételt nem sértjük

Kvantum ismétléses-kódolás ( ) Hogyan valósítható meg a Ψ = α 0 + β 1 α 000 + β 111 = Ψ' leképezés? A kvantumáramkör bemenetére az ismeretlen Ψ = α 0 + β 1 állapotot adjuk ( ) A kvantumhálózat egyes állapotai így a következők lesznek: ψ = α 000 + β 100. 1 ψ = α 000 + β 101. 2 ψ = α 000 + β 111. 3

Egyszeres bithiba és fázishiba javítás

Kvantum-hibajavítás Valószínűségi amplitúdó felcserélődése (logikai érték negálódása) Megfeleltethető az Ψ ismeretlen kvantumállapoton végrehajtott X- transzformációnak Tegyük fel, hogy a Ψ = α 000 + β 111 állapot harmadik kvantumbitjének valószínűségi amplitúdói negálódnak. A hibás állapot: I I X = α 001 + β 110. Hogyan detektálható a hiba? A hibás α 001 + β 110 állapot egyes kvantumbitjeihez kiegészítő kvantumbiteket rendelünk A kiegészítő kvantumbitek segítségével meghatározzuk a bemeneti állapothoz tartozó szindrómavektorok értékét Az eredeti kvantumállapoton nem hajtunk végre mérést

Kvantum-hibajavítás Valószínűségi amplitúdó felcserélődése (bit-hiba javítása) Az áramkör állapotai: ψ = α 001 + β 110, ψ = α 00100 + β 11000, 1 2 ψ = α 00101 + β 11001, ψ = α 001 + β 110 0 1. 3 4

Kvantum-hibajavítás Valószínűségi amplitúdó felcserélődése (bit-hiba javítása) Szindróma számítás, hibajavítás: A szindrómát az M1 és M2 mérések segítségével határozzuk meg. A hibajavítást az R hibajavító áramkör végzi. A hibajavításhoz szükséges az M1 és M2 mérések eredményeként előállt szindróma.

Szindróma meghatározása Kódolt állapot Kiegészítő kvantumbitek 0 0 Szindróma A szindróma első bitje: Az első két kvantumbit azonos vagy eltérő-e? A szindróma második bitje: a második és harmadik kvantumbit azonos vagy eltérő-e?

Szindróma meghatározása A szindróma segítségével: detektálható a hiba jelenléte pontosan meghatározható a hiba helye. Pl.: Az α 010 + β 101 állapot szindrómája 11, így a második bit a hibás. Javítás: X-transzformációval, amelyet a 2. kvantumbitre alkalmazunk A kapott szindróma értéke nem függ az α és β valószínűségi amplitúdóktól A hibát így az eredeti kvantumállapot megsemmisítése nélkül sikerült meghatároznunk és javítanunk!

Bithiba javítása A kapott szindróma és a hibajavítási művelet kapcsolata:

Bithiba javítása A szindróma alapján az áramkör negálja a harmadik kvantumbit értékét: α 001 + β 110 α 000 + β 111. Az áramkör egyetlen kvantumbit helyreállítására képes. A javítás után a Ψ kvantumállapot egyértelműen visszaállítható.

α 0 + β 1 0 Bithiba javítása kódolás hiba dekódolás javítás? 0 U 1. Kódolás: hiba dekódolás javítás 2. Ortogonális hibák 3. szindróma (no-cloning kikerülve!)

Összefoglalás: Bit-flip javítása Példa: BSC R(K 3 )=1/3: Pr helyes = 1 p + 3 1 p p = 1 3p 2 p. A bit-flip hiba megfelel az X unitér kvantum-transzformációnak 0 1 σ X =. X 0 = 1, X 1 = 0 1 0 A kvantumcsatorna átviteli modellje: ( ) ( p) Φ ρ = 1 ρ + pσ ρσ. A teljes bit-flip hibajavító kódolási és javítási folyamat [ ] ( ) 3 ( ) 2 ( 2 3 ) X X

Relatív fázishiba javítása A kvantumbit fázishibája: a a 1 a, ahol a 0,1. ( ) { } A hibajelenség a Z unitér kvantum-transzformációval írható le A bit-flip hiba elleni kódolás nem segít σ Z 1 0 =. 0 1 α + β α β 000 111 000 111. Az előzőekben alkalmazott kódolással tovább növeltük a hiba bekövetkezésének valószínűségét. Megoldás???

Relatív fázishiba javítása A kvantumállapotban bekövetkező sérülés legyen: α 000 + β 111 α 000 β 111. Amely állapot dekódolás után: α 0 + β 1 α 0 β 1 +. A hiba javításához változtatunk a kódolást végző kvantumhálózaton: A Hadamard-kapuk implementálásával áttértünk a +/- bázis elemeire: ψ 1 = α +++ + β, ahol 1 1 + = ( 0 + 1 ), = ( 0 1 ). 2 2

Relatív fázishiba javítása Tegyük fel, hogy a fázishiba a harmadik kvantumállapoton lép fel: α + ++ + β α ++ + β +. A Hadamard-kapuk utáni szindróma számítás eredménye: A kapott állapot azonos a valószínűségi amplitúdó sérülése esetén előállt eredménnyel. ( ) ψ2 = α 001 + β 110 0 0. A bázisok cseréjével a bitnegálódást javító áramkört fázisjavításra, illetve a fázisjavító áramkört bit-negálódás javításra használhatjuk!

Fázishibából bithiba Bázist váltunk: A fázishibát bithibává konvertáltuk az új bázisban H H H H H H fázishiba bithiba

Fázishibából bithiba A Hadamard transzformációval válthatunk bithiba és fázishiba között H Az új bázisban: ( ) α 0 + β 1 = α + + β. a fázisfordítást az X-transzformációval, X + = +, X =. a bit negálást a Z-transzformációval modellezzük: Z + =, Z = +.

α 0 + β 1 0 0 Relatív fázishiba javítása kódolás hiba dekódolás H H H H H H javítás? U hiba dekódolás javítás 1. Kódolás: (no-cloning kikerülve!) 2. Ortogonális hibák 3. szindróma

Szindróma meghatározása Helyesen kódolt 000 vagy 111 állapotokra: a csoport első két bitjének paritása páros a második és harmadik bitből képzett paritás szintén páros. Ha az első 2 bit közül 1 hibás: Az első két bitre meghatározott paritás páratlan

Szindróma meghatározása Páros paritás Bithiba javításnál: A Z Z I sajátértéke +1, az első két bit helyes Fázishiba javításnál: Az X X I sajátértéke +1, az első két bit helyes Páratlan paritás: Bithiba javításnál: A Z Z I sajátértéke -1, a bithiba az első vagy a második kvantumbiten keletkezett Fázishiba javításnál: Az X X I sajátértéke -1, a fázishiba az első vagy a második kvantumbiten keletkezett

Szindróma meghatározása A Z Z mérésével a bithibák (X) detektálhatóak Az X X mérésével a fázishibák (Z) detektálhatóak. Példa: 1 kvantumbites fázishiba detektálása

Szindróma meghatározása A kiegészítő kvantumbit bemérése után: A kapott eredmény valószínűséggel illetve valószínűséggel A kiegészítő kvantumállapot bemérésével, az eredeti kvantumállapot megsemmisítése nélkül detektálható a hiba A kiegészítő kvantumbit mérési eredménye helyes bitre: +1, hibás bitre: -1.

Szindróma meghatározása Példa: Három kvantumbites ismétléses kód A 3 kvantumbit között van-e hibás, ha igen melyik az? Bithibavizsgálat (X-hiba) paritásellenőrzéssel első 2 kvantumbitre: Z Z I 2. és 3. kvantumbitre: I Z Z A kapott eredmény alapján meghatározható a hiba helye A kiegészítő kvantumbiten (szindrómavektor bitjén) hajtjuk végre a mérést A Z Z mérésével a bithibák (X) detektálhatóak Az X X mérésével a fázishibák (Z) detektálhatóak.

Szindróma meghatározása Az első 3 kvantumbitre végrehajtott Z Z I paritásvizsgálat jellemzői: A kiegészítő kvantumbit kezdeti állapota A kiegészítő kvantumbit egy irányított-z transzformáció cél kvantumbitje A vezérlő kvantumbit az első Z transzformáció esetén az 1. kvantumbit A második Z transzformáció esetén a 2. kvantumbit A kapu 1 logikai értékű vezérlő-kvantumbitre aktiválódik

Szindróma meghatározása A kapott Z Z I leképezés utáni rendszerállapoton elvégezzük a szindróma bemérését. A beméréshez a kiegészítő kvantumállapot bázisának megfelelő bázist használjuk. A mérés eredménye a Z Z I transzformáció sajátértéke: +1 vagy - 1, a tag aktuális értékétől függően. Ha a és b bitek értéke különböző, a kimenet értéke -1.

Eredmények felhasználása A hibák által generált alterek ortogonálisak, dimenziójuk azonos. Az alterek egymástól egyértelműen megkülönböztethetőek A hibák azonosíthatóak a kvantumállapotok bemérése nélkül is

Eredmények felhasználása A Z Z mérésével a bithibák (X) detektálhatóak: A szindrómavektor bitjeit irányított-z kapuk felhasználásával állítjuk elő javítás hiba

Összefoglalás: fázishiba javítása Az új konstrukció megvéd az egyszeres fázisfordulási hibától Azonban a bit-flip hiba ellen nem nyújt védelmet A fázisfordítás unitér transzformációja: A teljes fázishiba-javítás kódolási és javítási folyamata: σ Z 1 0 =. 0 1 Z 0 = 0, Z 1 = - 1

Kvantum-hibajavítás Bithiba és relatív fázishiba Valószínűségi amplitúdó hiba (bithiba): X-transzformáció Relatív fázishiba: HZH transzformáció Probléma: Mi történik akkor, ha a két típusú hiba EGYIDEJŰLEG lép fel? Az előzőekben ismertetett hibajavító áramkörök csak egyetlen típusú hiba egyidejű javítására alkalmazhatóak Új konstrukcióra lesz szükségünk Shor-féle hibajavító kódolás

LOGO Köszönöm a figyelmet! Gyöngyösi László BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar